Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-17 / 165. szám

Antiimperialista szolidaritás, béke és barátság Berlin előtt néhány nappal Gyakran vált különbö­ző történelmi korokban az if­júság a társadalmi mozgás se­gítőjévé, a jogos türelmetlen­ség hordozójává, élvonalban álló cselekvővé. Gondoljunk csak a mi negyvennyolcas ifjú­ságunkra. Történelmet írt. A világ lakosságának több mint fele huszonnégy éven aluli. Fejlődésük perspektívá­ja a társadalomé is. Nem vé­letlen, hogy odafigyelnek a politikai eseményekre. A nem­zetközi ifjúsági és diákmozga­lom szorosan összefügg a vi­lágpolitikai helyzet alakulásá­val. Gondoljunk csak a konti­nenseken végigfutó tiltakozó hullámra a vietnami háború ellen. A fiatalok álltak min­denhol a tiltakozás élén. Az 1967-es izraeli agresszió mennyire megmozgatta az arab népek ifjúságát! De nem maradtak közömbösek a más földrészeken élők sem. Az utóbbi időszak legmozgósítóbb eseménye — hatása csak a ku­bai forradaloméhoz mérhető — a chilei Népi Egység ha­talomra jutása. Emlékszem a bolíviai fiúra, aki nemrég me­sélt e politikai változás latin- amerikai hatásáról, arról, hogy a bolíviai kormány érdekei hiába állnak szemben a chilei változással, a lakosság — fő­leg az egyetemek diáksága — azt a példát akarja követni. Az ifjúság cselekvése vagy kapcsolódik társadalma moz­gásához, vagy szembefordul vele. A társadalom a megha­tározó. Nálunk és a többi szo­cialista országban összefonó­dik. Egy sor szocialista ország­ban külön állami szerveket alakítottak az ifjúsággal való foglalkozás céljából. Több or­szágban — nálunk Magyaror­szágon is — külön ifjúsági tör­vényt fogadtak el. A tőkés országokban az ifjúság többségének érde­kei nem egyeznek a hatalo­méval. Lehetetlenné is teszik a harmonikus beilleszkedést. Sőt, a burzsoázia érdekeit szol­gáló pártok arra 'töreksze­I van már a berlini fesztivál. Ezek a DÍVSZ által rendezett fesztiválok mindig jelképek voltak: a béke és a barátság jelképei. Jól tükrözték mindig 1 a kor legégetőbb eseményeit | is. Gondoljunk csak az első berlini VIT-re, ahoi a koreai háború ellen fogott össze az I egész világ — más, esetleg sok j apró kérdésben nem is egyet­értő — ifjúsága. Szófiában Vietnammal vállaltak szolida* j ritást. Helsinkiben hiába pró- ] bálkoztak provokátorok a ta- I lálkozó egységének megbon- j tásával: az egység megmaradt. * Az idei VIT-re, nemcsak a nek, hogy távol tartsák a po­litikai cselekvéstől a fiatalo­kat. Ahol legélénkebb most a társadalmi mozgás, ahol leg­gyakoribbak most a társadal­mi változások, ott figyelhető meg a legerősebb politikai ak­tivizálódás az ifjúság részéről — a fejlődő országokban. Né- 1 hány év alatt egy százalékról öt százalék fölé emelkedett ezekben az országokban az if­júság politikai szervezettsége. Dél-Arnerikában, az arab, az ázsiai országokban nőtt a kommunista pártok befolyása. Gyakran kapunk hírt egyes kapitalista országokból diák­megmozdulásokról. A fiatalok egyre jobban fölismerik, hogy az egyetemi ösztöndíjrendszer igazságtalansága a társadalmi igazságtalanságokkal függ ösz- sze, hogy az egyetemi élet an­tidemokratikus volta a társa­dalmi demokrácia hiányának a függvénye. Rövid idő múlva összegyűl- i nek a fiatalok. Ajtónk előtt 1 szocialista országok és a ka­pitalista országok haladó párt­jai küldik el képviselőiket. A részvevők politikai meggyőző­dését tekintve nem volt még VIT-en ilyen széles a részve­vők tábora, mint a jelenlegin lesz, hiszen a hivatalos dele­gációkban részt vesznek kü­lönféle szocialista, szociálde­mokrata, keresztény szocialis­ta és más szervezetek küldöt­tei is. Olyanoké, akik koráb­ban szembefordultak a talál­kozók eszméjével, ám ma már ők is egyre jobban bekapcso­lódnak az antiimperialista harcba. A berlini találkozó po­litikai tartalmában, jóval meg­haladja majd az előző fesz­tiválokat, hiszen a találkozó jelszava is ezt célozza: »Anti­imperialista szolidaritás, béke és barátság«. Hogy valóban el­érje célját, a mi hétszáz tagú küldöttségünknek is szerepe lesz. H. É. Ü7 üMtsc árnifol fában” Mai uíuidlw jjjpCli lS| vV 1 cl Ildii Munkájuk már az új termést szolgálja A legtöbb szó mostanában a kombájnősekről esik, ha az aratásról beszélünk, ók a köz­vetlen részvevői a gabonafoeta- karításnak, hiszen gépükkel egy menetiben lekaszálják és j kicsépelik a kalászokat. Van- j nak azonban más gép ék is, amelyek nyomon követik a kombájnokat, s ezeknek a munkája szorosan kapcsolódik az aratáshoz: lezárják azt, és megnyitják az utat egy újabb termelési folyamat előtt a nemrég letakarított tarlón. A minap a megyét járva. Bo­ron ka határában találkoztunk a marcali egyesült Vörös Haj­nal Termelőszövetkezet egyik traktorosával, Horváth Lajos­sal. Ö is erről a miunkáról be­szélt: — Az előző termést letaka- ritották erről a négyholdas tábláról, most kukoricát ve­tünk csallamádénak. Délelőtt Gyóta-pusztán muhart vetet­tünk, s ha itt végeztünk, me­gyünk szalmát bálázni a kom­bájn után. Ez volt a dolgom az őszi árpa aratásánál is. Hat éve minden nyáron én bálá­zok. Az idén kitűnő zsineget kaptunk, a szalma sem olyan vizes már, egyszóval rendben mehet a munka. Vetőgépet vontatott, és a bá­lázásról beszélt. Ebből követ­kezett, amit ő is meg a gép­faros, Ernszt István is mon­dott: — Jobb az a munka, mint ez. A gépfaros ott is haszno­síthatja magát, mert a sarkok­ról bedobálja a hálákat. Szántják a búzaiarlót Kürtös-pusztán. Csalamádét vetnek Boronka határában. orzo a o , ameri e a ve- a traktoros. — Az idén ! A szanto-vető traktorosok tógép elment. A pusztákóvá- ex a2 első tarlóhantásom a munkája már az új termest esi szövetkezet határában, Dutrávai. í szolgálja. H. F. Kürtös-pusztán azonban már ■ ■ ■ . .................... - ■■■ ■■ ■ ■ ■ ■ -■■■■ ■- ........ Ha sznos kapcsolatok Gyakorlaton Június 8-án véget ért a ta­nítás. Az általános iskolák ta­nulói, a gimnazisták megkap­ták nyári vakációjukat. Nem így a szakközépiskolások. Ök akkor kezdtek meg egyhóna­pos nyári gyakorlatukat, mely ezekben a napokban ér véget. A Kaposvári Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai a nagybajom i Lenin, valamint a böhönyei Szabadság Termelő- szövetkezet tábláin tartották gyakorlatukat. A két termelő­szövetkezet és az iskola szer­ződést kötött a diákok nyári foglalkoztatására. Erről be­szélt Márkó József, az iskola igazgatóhelyettese. — Nekünk az a feladatunk, hogy diákjainkat a gyakorlat­ban is képezzük. Ehhez mo­dern szemléltető eszközökre, gépekre lenne szükségünk. Az iskola vezetősége több állami gazdaságot, termelőszövetke­zetet meglátogatott, keresve a legalkalmasabbat, ahol okta­I fásra is megfelelő, korszerű ál- j lattenyésztési telep, géppark | található, es a diákok elszállá­solása is megoldható. A már említett két termelőszövetke­zetnek megfeleltek feltéte­leink, így szerződést kötöttünk velük, ök biztosítják a diakok nyári foglalkoztatását, illetve az oktatási eszközöket. — A szerződés megkötésével tehát mind a két fél jói járt. — Igen. mint arról már szó volt, nekünk megoldódtak az oktatási gondjaink, a termelő­szövetkezeteknek viszom »jól jön« a diákok segítsége, kivált a nyári idénymunkáknál. — Ügy tudom, a szerződés nemcsak a nyári gyakorlat idejére, hanem hosszabb távra szól. — Szeretnénk diákjainkat szeptember után, tehát a taní­tás ideje alatt is kiküldeni a termelőszövetkezetekbe. Hogyan vélekednek az új í formáról a legilletékesebbek, a diákok? Elmondták, hogy a munkával és az étkezéssel — a gyakorlat utolsó napjait le­számítva — elégedettek voltak. A munka után mód nyílt olva­sásra. hetenként egyszer pedig moziba is elmehettek. Talán a tisztálkodással volt egyedül baj, ugyanis az ideiglenes bö­hönyei kollégiumban nem volt mosdó. A falu fiataljaival jól összebarátkoztak, s szinte na­ponta vívtak izgalmas foci­mérkőzéseket. A termelőszövetkezet veze­tői elégedettek voltak a -tanu­lók munkájával. Amivel meg­bízták őket, azt becsülettel el­végezték. Különösen nagy se­gítséget kaptak a szénabegyűj­tésnél és a szőlőművelés el­maradt munkáinál. A gyakorlat során a tanu­lók a végzett munkáért meg­felelő anyagi juttatásban ré­szesültek, ebből az összegből indulnak kirándulni az ország híres városaiba, vagy mint a harmadikosok: a baráti orszá­gokba. i ' N. J. vizesebb hantokat forgatott az eke. Dóra György traktoros a frissen learatott búzaföldön tarlót hántott. A százharminc holdas táblán még néhány gép foglalatoskodott talajmunká­val. — Rám az egész aratásból csak a szántás marad — K isebb hiánypótlási mun­kák kivételével elké­szült a 61-es főközleke­dési út Dombóvár—Kaposvár közötti 25 kilométeres szaka­sza. A Kaposvári Közúti Építő Vállalat munkásai négy hó­napig dolgoztak rajta. „Meghúzza a kocsit!” Ifj. Jaczó Győzőtől, a köz­úti igazgatóság központi mű­szaki osztályának vezetőjével indultunk útbejárásra. Az ösz- szesen 30 millió forintos költ­séggel készült út felülete si­ma, nyugodtan lehet jegyze­telni a kocsiban. Negyvenezer tonna aszfaltot használtak föl, a leterített réteg vastagsága a forgalomhoz es a regi pálya állapotához igazítva 5 és 12 centiméter között változik. Az út szélességét nemigen módo­sították. Néhány helyen — elsősorban az átkelő szaka­szon — nyolc méter, átlago­san 6.5 méter. A Kinizsi-sörö­zőnél, ahol eddig egy beta'ha­Vo^ele. az okos gpép tatlan kanyar nehezítette a közlekedést, növeltek az iv su­garát. Míg ezen a szakaszon áthaladunk, több munkagépet kell elkerülnünk, de a forga­lomban nincsen fennakadás. A városon kívül már azon az elkészült szakaszon suhan a kocsi, amelynek korszerűsí­tését március 27-én kezdték meg. A sima útfelület valóban »meghúzza« a kocsit. Koráb­ban ez volt a legrosszabb sza­kasz. Rövidesen hozzáfognak a taszári Kapos-hid aszfaltbur­kolatának felújításához is. Üj szigetelő rétégét kap a híd, egy angol eljárást alkalmaznak, amelyet eddig út és hídépítés­nél Somogy megyeben nem használtak. A Bituthene elne­vezésű szigetelőanyag öntapa­dó felülettel rendelkezik, így a munkák kevesebb időt vesz­nek igénybe. Ifj. Jaczó Győző egymás ; után sorolja az -adatokat Az. út kilométerenkénti fajlagos költségé 1,2 millió forint volt. összesen 160 ezer negyzetme- ter íeKilet kapott új réteget. A felhasznált asztalt optimális térítési hőfoka 140—150 Cel­sius fok. Korszerűsítették az útpadkát is. Ehhez a hetven- helyi kőbanya meddőanyagát használtak fél, óeszesen 6700 tonnát. Előnye az olcsóság és a szilárd, teherbitó padka. A térítést a nyugatnémet j gyártmányú Vögelevel csinál­ták. Naponta 700—800 meter [ hosszú szakaszt készít el, és el­vileg 90—95 százalékos tömör- j seget biztosit. Arra is »képes«, hogy az ivekben (kanyarok­ban) a tulemelést figyelembe vegye. Ezt a letapogató beren­dezése segíti, amely egy kife­szített acéldrót hajlásút követi. Névleges kapacitása 150 tonna óránként. A keveréket az j NDK-gyártmányú géplánc biztosítja. Naponta 12—15, 8— | 9 torma fcehenbsraa.n gépkocsi i szolgálta ki a Finischernek is nevezett Vögelet. Mazsolák, vigyázat! KPM kaposvári igazgatóságán készítettek el. Utoljára több, mint tiz éve újították fel az utat. A gépkocsivezetők a megmondhatói, hogy ez az újabb munka már nagyon rá­fért. A magas költségek, de a biztonságos forgalom is arra kötelez bennünket, hogy meg becsüljük a jó utat. A 61-es által érintett községek taná­csaira hárul az a feladat, hogy az átkelő szakaszokon rend­ben tartsak a felületet. Külö­nösen a sárfelhordás jelent balesetveszélyt. És mindjárt egy javaslat: megoldható len­ne az Is, hogy a kiemelt sze­gélyek mellett összegyűlt sze­metet hetenként legalább egy­szer lesöpörjék házaik előtt a \ községek lakói! Néhány betöriooffSó irtat meg­szüntetnek, de ez a megokias—i Áprilistól üzemel A marcali tsz új szarvasmarhatelepén A marcali Egyesült Vörös Hajnal 'termelőszövetkezet 438 férőhelyes szakosított tehené­szeti telepe tavaly készült el. Három évig építette a szövet­kezet brigádja a tizennyolc millió forintos létesítményt. A régi épületeket is felhasznál­ták. Ezek értéke négymillió fo­rint volt, tehát beruházni ti­zennégy milliót kellett. Ez év áprilisától a telep minden része üzemel. Ide gyűjtötték össze a gazdaság brucella és tbc negatív állo­mányát, ezekkel kezdték meg a termelést. Ezenkívül vemhes üszőket is vásároltak. Az istál­lók még így sincsenek feltölt­ve, jelenleg 307 tehén van a telepen. A fejest Ella Impulsa be­rendezéssel végzik. A munkák teljesen szakosítottak. Külön személy gondozza az állato­kat, más eteti óikét, és ugyan­csak más feji. Jelenleg zöld takarmányt etetnek az állatok­kal, ez a takarmányozási mód­nak csak az egyik része és módja. Ugyancsak kímélhet­nék a legártatmasabb anyag­tól, a sártól az útfelületet azok a tsz-ek. amelyeknek munkagépei vastagon felhord­ják az utakra ezt az alattomos baleseti forrást. Különösen a kezdő, úgynevezett »mazsola«- vezetők gépkocsijai csúszkál­nak veszélyesen a sárban. Még ebben az évben tovább dóLgoanak a 61-es úton, és a tervek szerint Kaposmérőig jutnak el. 1975-ig elkészül az egasz Somogy megyei szakasz. — Már csak egy kérdés: miért nincsenek fölfestve az útburkolati jelek az új felület­re? — A fölfestés csak bizonyos idő eltelte után ésszerű. A gépkocsik kerekei ugyanis to­vább tömörítik a burkolatot, segítik az aszfaltosodást. Ezt ki kell várni — válaszolta ifj. Jaczó Győző. Az elkészült úton egy mű­szakban 14 munkás és két ve­zető dolgozott, négy aszfalt- henger simította és tömörítet­té a friss aszfaltréteget. Mészáros Attila., szer azonban rendkívül labilis. Gyakran közbeszólhat az idő­járás, és előfordulhat, hogy a zöld futószalag valahol el­akad. Ezért egy ilyen szako­sított telepet nem lehet csak zöld takarmányra építeni. A marcali tsz-nek is az a célja, hogy minél előbb áttérjenek a monodietikus takarmányozás­ra, s az állatok egész éven át erjesztett takarmányokat fo­gyaszthassanak. A fiatal vemhes üszőket es a hét hónapon túli vemhes te­heneket legeltetik. A termelő egyedeket nem hajtják ki, mi­vel a legelő a teleptől körül­belül két és fél kilométerre van. A napi öt kilométeres út megtétele a tenmelés rovásá­ra menne. Különösen meleg idő esetén fáradnának el az állatok, és ez minden bizony­nyal a tejtermelés csökkenését okozná. A telepnek harminchét dol­gozója van. Munkájukat trak­torok, pótkocsik, abrakikiosztó kocsik és egy látogat teszi könnyebbé. A dolgozók életé­ben ez a telep nagy változást jelentett. Teljesen más szem­léletet kellett kialakítani az emberekben, meg kellett szok­ni az újat. Munkájuk köny- nyebb lett, pontosabban el­végezhetik, jobb körülmények között dolgoznak. Legnehezeb­ben a fekete-fehér öltözőt szokták meg. Meg kellett ta­nulni, hogy a telepre csak az léphet be, aki utcai ruháját munkaruhával cserélte föl, és kellőképpen fertőtlenítette ma­gát. Ma már senkinek sem furcsa a fehér gumicsizma, a fehér köpeny. A dolgozók nagy része szaifcmunkás. A termelő- szövetkezetben tartott tanfo­lyamon szerezték szakmai is­mereteiket. Fizetésük 2900— 3500 forint körül mozog. Eredményekről még nem számolhatunk be. hiszen a te­lep mindössze áprilistól üze­mel, az azonban elmondható, hogy a szövetkezet vezetősége sokat vár az új teleptől. Az itt dolgozóik szakértelme, pontos munkája pedig biztosíték ar­ra, hogy az eredmények nem maradnak el. D. T. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom