Somogyi Néplap, 1973. július (29. évfolyam, 152-177. szám)

1973-07-14 / 163. szám

A fonóitokért

— A gyermeküket egyediül nevelő és nagycsaládos anyákat keresetcsökkenés nélkül egy műszakban, foglalkoztatjuk a három helyett.

— Hány asszonyt érint ez az intézkedés?

— Hetet, nyolcat.

— Mennyi az üzem dolgozóinak száma, és ebből menynyi a nő?

— 1100-am dolgoznak nálunk, 75 százalékban nők.

— Az előbbi arány rendkívül alacsony. Érdemes héttel, nyolccal küllőn foglalkozni?

— Természetesen. Ilyen nagy létszám mellett is külön- külön kell törődni mindenkivel. Egyébként az ő munkájuk a .gyárnak 10 tonna fonalat jelent, és akkor, amikor állandóan létszámhiánnyal küzdünk, az is szempont, hogy a családanyák az otthoni körülményeiket össze tudják hangolná a munkahelyivel.

A 'beszélgetés színhelye a Pamu tf onó - ipari Vállalat Kaposvári Gyára. Beszélgetőpartnerem Bodies Jánosné, a szak- szervezeti bizottság titkára, Mihalics István, az üzemi pártbizottság titkára és Bayer Nándor mérnök. A beszélgetés témája: mát tesz az üzem a dolgozó nők munka- és életkörülményeinek javításáért?

— Az üzemben mindenfajta

korszerűsítés a munka hatékonyabbá tétele mellett a fonónők kevesebb fáradsággal járó, könnyebb munkavégzését is biztosítja — mondja Bayer Nándor. — Most folyik a rekonstrukció, tavaly a kártoló-, az idén a nyújtógépeket cseréltük ki modernebbekre. .Jövőre keiül sor az előfonó gépekre. Ez az átalakítás 88 milliót tesz ki. A korszerűsítés mellett olyan elszívó, portálaid tó és hangtompító berendezéseket is fölszerelünk, melyek nagyban csökkentik a por és a lárma okozta kellemetlenségeket. A közelmúltban szerelték föl a kondicionáló és a szálelszívó berendezéseket, ezeket a következő öt évben a teljes gépparkon alkalmazzuk. Megvalósul az egész üzemben a klimatizálás. A legnagyobb kánikula idején sem lesz 30 foknál magasabb hőmérséklet.

Az üzemben június i-tői 15 perces munkaszünetet vezettek be az éjszakai műszakban. Ekkor fogyaszthatják el a dolgozók az ingyen kapott kávét és üdítőt. Ez az intézkedés osztatlan elismerést aratott.

Az utóbbi néhány évben sok minden történt a dolgozó nők érdekében. Jobb körülmények között, könnyebben végzik munkájukat, ami azonban még így ás a nehéz fizikai munka kategóriájába sorolható. A fonónő kilométereket gyalogol a gépek között, és mire az orsókra tekeredik a sok-sok fonal, bizony elfárad. És akkor kezdődik a második műszak otthon. Mit tesz a gyár ennek megkönnyítésére.

— Régóta működik nálunk mosókonyha nagy szárítóberendezéssel, gépekkel. Elsősorban azok veszik igénybe, akik kis lakásban, vagy albérletben laknak. Van varrószobánk is varrógépekkel, ennek kihasználtsága már gyérebb — mondja Badics Jánosné. — Az utóbbi idők legnagyobb köny- nyítése a dolgozó nők számára a szabad szombat, amely nálunk úgy alakul, hogy az éjszakás hét után a másik két szombat szabad.

Mindenütt nagy gond a gyerekek elhelyezése. A pamutfonóban. igyekeznek ezt megoldani. Így beszól erről Ba- dicsné:

— Nálunk az óvoda meg a

bölcsőde is háromműszakos. Mindenki akkor hozza a gyerekét, amikor dolgozik. Sőt, arra is van lehetőség, hogy hétfőn hozza és szombaton vigye haza.

— Elegendő így a hely?

— Egyelőre minden gyereket el tudunk helyezni, bár száz százaléknál magasabb a kihasználtság. A közeljövőben megkezdjük a bővítést. Egyedül a mi gyárunkban van nyári sportnapközi, ahol mód van arra, hogy a dolgozók ■ gyerekeire felügyeljünk és nyári elfoglaltságot adjunk.

— Hogyan kónnyítenek a bevásárláson ?

— A gyár területén van bolt, ahol szinte minden kapható, amire szükség van. Időnként vásárt rendez az üzemben az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat.

— Milyen továbbképzési lehetőségük van a nőknek?

— Különböző szinten képezhetik magukat. Legtöbben a szakmunkásképzőt végzik el, de van lehetőség a közép- és főiskolai tanulásra, vagy csoportvezetői tanfolyamra is — tájékoztat Bayer Nándor. — Most m'ár ott tartunk, hogy dolgozóink fele szakmunkás. Évente 30—40-en végeznek.

— Utána magasabb bért kapnak?

— Természetesen.

— Nagyon sok bejáró van nálunk — mondja Mihalics István. — Eddig az utazási költségeik felét fizette a gyár, július 1-től az egészet. Ez körülbelül 600 ezer forint.

Száz évre biztosrt/a Csurgó vízellátását

Fönn a bokréta

Régen a falusi házak építésénél szinte ünnepszámba ment, amikor a falak elérték a végső magasságot Ilyenkor a gazda és az építők kitűzték a szalagokkal, sok helyen borosüveggel ékesített ágat, mely jelezte az eseményt. Csurgón, a készülőben levő víztározó tetején is ilyen bokrétát lobogtat a szél nem egy gazda, egy család, hanem az egész község örömére.

— A község nagy gondját oldja meg a tározó — mondja dr. Göldner Vilmos, a tanács végrehajA pártszervezet legfelső fóruma a párttaggyűlés, ahol az alapszervezethez tartozó kommunisták kifejthetik véleményüket, javaslataikat, állást foglalhatnak munkahelyük, környezetük politikai jelentőségű kérdéseiben, döntéseket, határozatokat hoznak. Nem mindegy tehát, hogyan készülnek jel a párttagok egy-egy taggyűlés munkájára. Tudják-e előre, hogy miről lesz szó, miről kell dönteniük, vagy csak ott, a beszámoló során értesülnek erről.

Alapszervezeti titkárokkal beszélgetve gyakran hallani panaszt, hogy a taggyűlés után a folyosón vagy másutt, kisebb csoportokban folyók az a vita, amelynek a taggyűlésen lett volna a helye. E jelenség okait vizsgálva, az esetek többségében kimutatható, hogy a vezetőség nem jól készítette elő a taggyűlést. Mint ahogy az is igaz, hogy az aktív, vitatkozó, alkotó jellegű taggyűléseket általában gondos előkészítő munka erdeményezi.

A pártszervezetek vezetőségeinek munkájában sajnos ma még eléggé általános az a ‘ módszer, hogy a tmunkatervük szerint megjelölt időben megtárgyalják a soron következő taggyűlés témáját, eldöntik időpontját, és azután a kialakult gyakorlat szerint összehív' ják azt Ennél több azonban nem történik a vezetőségi ülés és a taggyűlés között.

A párton belüli demokratizmus egyik nagyon fontos eleme és követelménye, hogy a kommunisták időben értesüljenek azokról a kérdésekről, amelyek véleményüket, állás- foglalásukat, döntésüket igénylik. Csak ez esetben várható el tőlük, hogy rendezett gondolatokkal, kellő ismeret- és érvanyag birtokában, felelősséggel vitatkozzanak és döntsenek.

Mi legyen tehát az előkészítő munka gyakorlata?

Nagyobb alapszervezeteknél, ahol pártcsoportok vannak, a vezetőségi ülés után célszerű összehívni a pártcsoport-bizal- miakat és tájékoztatni őket a következő taggyűlés napirendjéről. Ne elégedjenek meg azonban a «-címek« felsorolásával, hanem mondják el a napirendre kerülő témák lényegét, a vitára számot tartó legfontosabb kérdéseket, a vezetőség kialakult álláspontját, esetleges alternatív javaslatait és ismertessék a tervezett határozati javaslatot is. Ezt követően a bizalmiak tájékoztassák a pártcsoport tagjait, ami történhet a szokásos pártcso- port-értekezleten, de egyénenkénti beszélgetéseken is. Több pártszervezetben egyéb- ! ként gyakorlattá vált. hogy a párttagok pártosoport-értekez- leten kötetlen beszélgetés formájában kialakítják közös álláspontjukat a taggyűlés napirendjével kapcsolatiban, és m«?’--'— -V- vpleí'it a csöbört ta-r’r: 1 ‘ C.\ hegy azt a tag- i gyűlésen a csoport nevében mondja e?. (Ez természetesen j nem korlátozza a párttagok jo- '

gát, hogy a pártcsoport többségétől eltérő véleményüknek a taggyűlésen hangot adjanak.)

A taggyűlés előkészítésének ez a módszere több, de különösen két szempontból nagyon hasznos. Egyrészt: a párttagok mindegyikének van ideje és lehetősége arra, hogy egyénileg átgondolja a témát, mérlegelje a döntésre váró kérdéseket, összevesse ezeket a környezetében szerzett tapasztalataival, felmérje a döntés várható következményeit, és mindezek birtokában megalapozott egyéni véleménnyel járuljon hozzá a taggyűlés munkájához. A kommunisták egyéni véleménye a taggyűlési vitában összecsaphat, változhat, de a végső döntés ezeknek a véleményeknek mégis egy olyan összegezése, amely a lehetséges alternatívák közül a legjobb, és amely legkevésbé rejti magában a tévedés veszélyét. Másrészt azért hasznos az előkészítésnek ez a módszere, mert neveli a párttagságot, fokozza a párttagok

egyéni, személyes felelősségének érzetét. A döntést, a határozatot még inkább sajátjának érzi minden párttag, ha annak kialakításában személyesen részt vett. Ezzel, és csak ezzel kerülhetők el az utólagos viták, a végrehajtásban, a cselekvésben jelentkező különbözőségek, fegyelmezetlenségek. Ezen az úton egyeztethető ösz- sze a kollektív döntés a sze- tnélyes felelősséggel.

Nem feltétlenül igényli az előkészítésnek ezt a módját az olyan taggyűlési napirend, amely tájékoztató jellegű, például a felsőbb pártszervek olyan határozatainak ismertetése, amelyek nem igénylik az alapszervezet döntését, határozatát. Vannajk azonban bőven olyan napirendek (éves gazdasági terv, zárszámadási beszámoló, üzem- és munka- szervezés, munkafegyelem, községfejleszfcés a pártélet belső kérdései stb.), amelyek vitájának ilyen módon történő előkészítése neon nélkülözhető.

Petroszki István,

az MSZMP KB munkatársa

Az üzemben külön brigádot alkotnak a kismamák, úgy •hívják őket: gólya-brigád. Lényegesebben könnyebb munkát végeznek ugyanazért a fizetésért, mintha gépen dolgoznának.

Két fonónővel beszélgettünk. Törzsök Gyuláné és Szabó Zoltánná szinte itt nőtt fel a gyárban. Fiatal koruk ellenére mindketten csoportvezetők. illetve munkamódszerátadók. Ugyanazt a kérdés* tettük fel mindkettőjüknek: az utóbbi időben milyen intézke désnek örültek a legjobban.

— A szabad szombatnak — válaszolt Szabómé. — Több időm marad pihenni, könnyebben végzem a munkám.

— 'Én bejáró vagyok. így az ingyenes utazás érint legközelebbről — mondta Törzsök - né.

Ahogy elmondták, munkatársaiknak is ez a véleményük. Szívesen dolgoznak a gyárban, egyre jobb körülmények között, egyre könnyebben.

Simon Marta

Másfél hónapos „csúszás”

Pendliznek a szerelők

A félig kész csarnokban kevés az ember.

— Pendliznek a munkások — mondja Szabó János, a barcsi fűrészüzem vezetője. — Egyik nap látom, hogy dolgoznak a villany- és vízvezeték- szerelők, másnap már nincsenek sehol:-valahová elküldték őket. Az építők mondják, hogy legalább 75—80 emberre lenne szükség a határidőkhöz, de l leggyakrabba-n negyvenen vannak. Naponta járom az épülő csarnokot, s figyelem, mit végeznek : egy hét alatt szinte siemmit sem változik a kép.

Egy másik vélemény. Csizmadia Béla, a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat művezetője ezt mondja:

— Az építőmesteri munkáknál teljesítettük a féléves tervünket. A tetőszigetelés, a bádogozás van hátra a nagycsarnoknál. Ehhez egy jó kőmű- vesbrigádra lenne szükségünk. A szakiparosok? A vízvezetékszerelők, akik itt dolgoznak, Kaposváron is szerelnek lakásokat. Lemaradásunkban nagyon közrejátszott az anyaghiány is.

A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság barcsi panelparketta üzeme szoros határidővel készül: a beruházás: a múlt ősszel kezdték, s 1974 július 1-én meg kell indulni* a próbatermelésnek. E két dátum között napra megállapított szerelési határidők sora van. Ha az egyikkel elkésnek, a másik munkát sem kezdhetik pontosan. Az első gond : a kazán elhelyezése lesz- az automatizált üzem/hőközpont- ja útban van mar Nyagat-Németországból. Az lenne a jó, i ha mindjárt a végleges helyére tehetnék, ehhez azonban az alapnak készen kellene lennie. (Ezekben a napokban kezdték el ásni.)

Többször hallottam Barcson: körülbelül másfél Tiónapos a csúszás. Ez azt is jelenti, hogy a Könnyűipari Szerelő Vállalat — az építi be a műszereket, az elektromos csatlakozókat — nem tudja pontosan kezdeni a munkát. A szerződés szerint július 2-án már dolgozniuk kellett volna. Megérkeztek, s azt mondták, hogy egy hónapot be tudnak hozni. Ha augusztus első napjaiban területet kapnak, nem módosítják a határidőt. Mi tagadás, a beruházók e kijelentés hallatára föllélegeztek. Október elsejére ugyanis jelezték már

Itt lesz ma jd a kazán.

érkezésüket a német szerelők. Ha a Könnyűipari Szerelő Vállalat módosítja a határidőt, a technológiai szerelés is késik.

A 187 méter hosszú csarnokban most kezdték vakolni a falakat. A barcsi üzemben azonban nemcsak e csarnok okoz gondot. A panelparkettagyár építése sok mindent megváltoztat : új csatornarendszer kell megfelelő derítővel, az öreg kutak helyére betonnal burkoltat építenek, s október elsején lebontják a mostani — csöppet se modem — irodaházat: előszárító épül majd a helyére. Az új igazgatási épület csak jövőre készül el. Hogy addig hol dolgozik a beruházás miatt több feladatot kapott adminisztráció, azt ma még csak sejteni lehet Vezető bizottságáI nak titkára. — Eddig mindössze egy 73 köbméteres tározó volt a községben, gyakran előfordult vízhiány. Az emeleteken időnként úgy kellett kilesni a vizet.

— Mennyit segít az új tározó?

— Az 500 köbméter víz tárolására alkalmas torony körülbelül 100 évre biztosítja a zavartalan ellátást. Évek óta nem tudtunk új fogyasztókat bekapcsolni a hálózatba. Ha ez a tározó elkészül, korlátlanul ki tudjuk elégíteni az igényeket.

Az építkezés ötmilió forintba kerül — teljes egészében a tanács fedezi a költségeket. Az 1000 méter hosszú vezeték körülbelül hétszázezer forintért készül el. A munkába az isko•

laév végén a diákok is «be- j szálltak«, és munkájukra az í

iskolaév kezdetén újra számítanak.

A munkát ez év tavaszán kezdte a veszprémi Dunántúli Vízügyi Építő Vállalat. A tanácsi vezetők elégedettek az ütamnieL Ahogy Németh István építésvezető és Németh Sándor művezető elmondta, ők is. A bokrétáig 36,30 méterre nőtt a torony magassága, felhasználtak 287 köbméter betont.

— Mi van még vissza? — kérdeztük az építésvezetőt.

— A födém és a szerelések.

— Mikorra fejezik be?

— November 30-a a határidő, de örülnénk, ha hamarabb sikerülne.

A csurgóiak kiváltképp ..

S. M.

A csarnokban kevés a munkás.

tok és beosztottak közösen törik a fejüket egy ideiglenes megoldáson.

Az udvar másik végén új pályán dolgozik már a n,agy teherbírású daru. A vagonokból két »markolással« emeli ki a hatalmas rönköket. De ide is új utak, iparvágányok kellenek.

— Volt mar rá eset, hogy pillanatok alatt paprikás lett itt -a szobában a hangulat. Akik a folyamatos termelést irányítják, azért verekszenek, hogy minél kevesebbet akadályozzák munkájukat. Akik az új beruházásért dolgoznak, azok azt nézik, hogy minden előfeltétele meglegyen a zavartalan építkezésnek. E két igényt csak nehezen lehet ösz- szeegyeztetni. S amikor a heves szóváltások miatt nem lehetett dönteni, mondtam az embereknek: gyerünk a Drávára — horgászbottal. Ott csillapodtunk le, s aztán döntöttünk.

. Szabó János üzemvezető irodájában sűrűn kell üríteni ezekben a hetekben a hamutartókat. Egyik megbeszélés a másikat követi.

— A panelparkettagyar munkásai már tanulnak. Az első technikuscsoport a Hamburg melletti Mölmben egy hónapig ismerkedett az új technológiával. Most indul a második csoport.

Akik visszajöttek Európa egyetlen ilyen technológiájú gyáraiból, azt mondják: a pontos munka a legfontosabb. Az automata gépsorok állandó figyelmet igényelnek, egy ciga- rettányi időre is le kell váltani a munkást a gép mellől.

Ezt a fegyelmet az építés idején is jó lenne megtartani.

K. L

Somogyi Nép/opI 3