Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-08 / 132. szám

Gromiko fogadta a brit munkáspárti delegációt Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter szerdán fogadta a brit munkáspárt végrehajtó bizottságának küldöttségét, élén a párt elnökével, Willi­am Simpsonnal. A baráti han­gulatú beszélgetés során szá­mos időszerű kérdést vitattak meg. Az angol vendégek a nemzetközi kapcsolatok inté­zetének meghívására június 4. óta tartózkodnak a Szovjet­unióban. Ma írják alá a KGST-ülésszak jegyzőkönyvét (Folytatás az 1. oldalról.) fő feladatai. Az előző tanács­ülés óta eltelt időszak eredmé­nyeinek őszinte és kritikus szemléletű értékelése ellenére egyöntetű a megállapítás, hogy a legfontosabb területen, a nemzetközi szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának teljesítésében érezhető előrelépés történt. A szocialista integráció adta le­hetőségeket — mint erre a küldöttségvezető kormányfők többször rámutattak — az ed­diginél azonban hatékonyab­ban és intenzívebben kell ki­aknázni. Annál is inkább, mi­vel most folyik a tagállamok I tásának kérdése is, amely ki­új ötéves népgazdaság-fejle6z- emelkedő fontosságú a tagál- tési terveinek előkészítése, s lamok gazdasági fejlődése ily módon a program döntő ; szempontjából, szakaszába lép. j Az együttműködésnek a j Ezért az ülésszak mindé- j komplex programban elő- | A lengyel és csehszlovák külügyminiszter tárgyalásai Varsóban közös közleményt adtak ki Stefan Olszowski len­gyel és Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter tárgyalásairól. A két minisz­ter széles körű eszmecserét folytatott a kétoldalú kapcso­latok és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Különö­sen nagy figyelmet fordítottak a lengyel és a csehszlovák dip­lomácia európai tevékenységé­nek elemzésére. Elégedetten állapították meg a kétoldalú együttműködés gyors ütemű fejlődését, s állást foglaltak további bővítése mellett. Mindkét miniszter aláhúzta az összeurópai biztonsági és együttműködési konferencia mielőbbi összehívásának szük­ségességét. A két külügyminiszter vé­leménye szerint az indokínai problémát egyedül az indokí­nai nép>ek önrendelkezési jo­gának elismerése és a párizsi Vietnam-egyezmény szigorú betartása alapján lehet ren­dezni. A közel-keleti konflik­tus, lezárása csak ügy lehetsé­ges, ha Izrael kivonul az 1967- es agresszió eredményeként megszállt összes arab terület­ről. „Törvénysértési44 vádat emelt a jobboldali ellenzék Hetórás egyenlőtlen küzdelem a kepviselőházban A cliilei reakció a Népi Egység-kormány ellen folyta­tott támadásai sorában újabb manőverhez folyamodott. A képviselőházben több mint hétórá6 viharos ülés után a többségben levő jobboldali el­lenzék megszavazta két mi­niszter mandátumának föl- függesztését. A keresztény-baloldali Ser- giobitar bányaügyi és a kom­munista Luis Figueora munka­ügyi és népjóléti miniszter el­len »törvénysérési« vádat emeltek és felelőssé tették őket egy több mint 40 napig tartó bányászsztrájk kirobbanásá­ért. Az egységkormány képvi­selői a szavazáskor elhagyták a termet, így az indítvány 78 srzavazattal érvényre emelke­dett. Hátra van azonban még a szenátus döntése, amelyet az körülbelül egy hónap múlva hoz meg. Kudarcot vallottak a jobbol­dal sztrájkra felhívó próbál­kozásai a világ legnagyobb rézbányájának számító Chu- guicamatában, ahol a bányá­szok szerdai titkos szavazásán a sztrájk ellen foglaltak ál­lást. Továbbra is áll a munka azonban El Tenientében, az ország második legnagyobb rézbányájában, ott a bányá­szok vezetői elutasították a bányászszövetség által előter­jesztett javaslatokat. nekelőtt arra szolgál, hogy egész sor kérdésben kialakít­sa a közösség további gazda­ságpolitikai stratégiáját. Ide tartozik főképpen a tervezés nemzetközi rendszerének fo­kozatos kialakítása, a modern és hatékony termelési struk­túra tervszerű létrehozása, el­sősorban a gépiparban, továb­bá a két- és sokoldalú koor­dináció jobb megszervezése és a nemzeti és nemzetközi tevé­kenyég fokozott egybekapcso­lása a KGST szerveiben. Álta­lában elmondható, hogy az el­következő szakaszban nagy­mértékben növekszik az in­tegrációs folyamat megszerve­zésével szemben támasztott igényesség. Nagy hangsúlyt kapott a ta­nácskozáson természetese;} a tüzelőanyag- és energiaszük­séglet perspektivikus biztosi­irányzott magasabb formái a tagállamok számára már ed­dig is hatalmas gyakorlati le­hetőségeket nyitottak. Az in­tegrációs program két évvel ezelőtt történt elfogadása óta összesen 60 sokoldalú egyez­ményt kötöttek, ebből 11 ter­melési szakosítási és kooperá­ciós, valamint 41 műszaki-tu­dományos együttműködés já­rult hozzá, hogy például ta­valy a viliamosenergia-terme- lés az előző évihez képest 7,4, a személygépkocsi gyártás 24, a vegyipari termelés 10, a be­ruházások volumene 7, és a kölcsönös árucsere-forgalom értéke 10,2 százalékkal növe­kedett. S míg az elmúlt két évben a fejlett kapitalista ál­lamok ipari termelése csak 8,8 százalékkal, addig a KGST- tagállamoké több mint 15 szá­zalékkal emelkedett. Még tart a vita a Le Dúc Tho—Kissinger eszmecserén (Folytatás az 1. oldalról) közölte: Michel Jobert fran­cia külügyminiszter pénteken délelőtt 9.00 órakor fogadja Henry Kissingert. A két poli­tikus áttekinti majd a Reyk- javikban tartott legutóbbi francia—amerikai csúcstalál­kozón hozott döntéseket és a döntések végrehajtását célzó intézkedéseket. Saigon máris makacskodik A saigoni kormány nem fog aláírni semmiféle új békemeg- állap»odást vagy kiegészítő do­kumentumot — közölte csü­törtökön a VDK és az Egye­sült Államok képviselőinek jelenlegi párizsi tárgyalásaira utalva a Thieu-rezsim szóvi­vője. Ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a sai­goni adminisztráció a vietna­mi bókemegállapodas másik harcim aláírójával — a VDK- val, a DIFK-kel és az Egye­sült Államokkal — együtt kö­zös felhívást ír alá, amely az «eredeti megállapodás« ren­delkezéseinek szigorú végre­hajtását sürgeti. »Ha azonban e dokumentum úi megállapo­dás, új tűzszüneti megállapx>- dás egy fajtája lenne, nem fogjuk azt aláírni« — hangsú­lyozta kategorikusan a szóvi­vő. SKYLAB-PROGRAM Sikerrel végződött az űrséta HOUSTON Tegnap közép-európai idő szerint 16 óra 23 perckor a Skylab amerikai űrlaboratóri­um utasai kinyitották a Sky­lab fedélzeti nyílását, és elő­ször Canrad, majd Kenőin ki­lépett a világűrbe, hogy az űr­utazások történetében elsőíz­ben lezajló páros űrséta során kívülről próbálja meg kisza­badítani azt a napelem-szár­nyat, amely még a fellövés­kor rongálódott meg és szo­rult be. A két űrhajós különleges, erre a célra készített szerszá­Válasstási csatározások a nagy összecsapás előtt A Japán Kommunista Párt ’ előtt az életveszélyes mérete- közzétette programját a jú-1 két öltő kömyezetszennyező­lius 8-án sorra kerülő tokiói tanácsválasztásokkal kapcso­latban. A JKP arra hívja föl a tízmilliós japán főváros vá­lasztóit, hogy szavazataikkal erősítsék meg a városi tanács haladó jellegét; olyan embe­reket válasszanak a tanácsba, akik egyrészt a főváros egész lakosságának érdekeit szolgál­ják majd, másrészt arra tö­rekszenek, hogy fölszámolják a konzervatív politika káros következményeit. mindenek­dést. A megfigyelők rámutatnak: a tokiói választásokat mind a konzervatív, mind a haladó erők főpróbának tekintik a jövőre esedékes felsőházi vá­lasztások előtt. Erre vall, hogy bár a tokiói választások idő­pontjának hivatalos bejelenté­se csak június 26-án történt' meg, a politikai pártok válasz­tói között a küzdelem máris példátlan méreteket öltött. mókát vitt magával. A kellék­tár legfontosabb része egy több darabból összeszerelhető rúd, amelynek a végén egy csapszegvágót helyeznek el. Ezzel próbálják majd átvágni azt az aluminiumhuzalt, amelybe a napelem-szárny be­akadt. A tényleges »szerelői munkát« a program szerint Conrad végzi, míg egy körül­belül 18 méteres »köldökzsi­nór« köti az óránként 27 500 kilométeres sebességgel ke­ringő űrlaboratóriumhoz. Conrad figyelmeztette a földi ellenőrző központot arra. hogy ha az űrlaboratórium energiaszolgáltatásának fenn­tartásához csaknem nélkülöz­hetetlen napelemszárnyat 90 Az űrsétát végző két aszt­ronauta ruhájának hőmérsék­letét különleges folyadék sza­bályozza. A külső hőmérsék­let ugyanis hol olyan forró, mint egy kemencében, hol pe­dig fagypxjnt alá esik, attól függően, hogy napfényben, vagy árnyékban dolgoznak-e. A Skylab két űrhajósának, Conradnak és Kerwinnek két­órás megfeszített munka után sikerült kiszabadítani a beszo­rult »szélmalomszárnyat«, s ennek napelemei már meg is kezdték a napenergia elektro­mos energiává való átalakítá­sát. A megrongálódott nap­elemszárny nem működik ugyan teljes kapacitással, de így is elegendő lesz a program p>erc alatt nem lehetne kisza- 1 sikeres végrehajtásához. baditani, a feladat valószínű­leg nem teljesíthető. Az űrséta első fázisában a 1 problémát az jelentette, hogy meg tudja-e vetni Conrad a lábát valahol, hogy időnként megpihenhessen és ne csak a kezével kelljen kapaszkodnia az űrlaboratórium külső falán Conrad és Kerwin teljesít­ménye a maga nemében egye­dülálló. nemcsak azért, mert először hajtottak végre páros űrsétát, hanem azért is. mert j ez volt az eső eset. hogy űr- | hajó műszaki hibáját asztro­nauták űrséta keretében ja­vítsak ki Nixon kinevezte az FBI új igazgatóját Nixon elnök Clarence M. Kelleyt, Kansas City rendőrfő­nökét nevezte ki az FBI igaz­gatójává. A 61 éves rendőrfő­nök kinevezését az amerikai szenátusnak még jóvá kell hagynia. Somogyi Néplap Mint ismeretes: a szövetsé­gi nyomozó hivatal hírhedt fő­nökének, Edgár Hoovernek ha­lála után e pjosztot Patrick Gray vette át, ő azonban kény­telen volt lemondani, mivel belekeveredett a Watergate- botrányba. Az FBI vezetését ideiglenesen William Ruckels- haus látta el, s tőle veszi át a tisztséget Kelley. Felvétel a világűrből: Charles Conrad megkísérli az egyik napelem helyreállítását a Skylab űrlaboratórium külsején. (Telefotó: AP—MTI—KS) AUSZTRALIA Ébredés élv álomból Ha van az ausztrál politi­kának olyan területe, ahol a munkáspárti Whitlam ha­talomra jutása óta új szelek járnak, az a külpxtlitika. A hosszú, csaknem negyedszá­zados konzervatív uralom alatt úgy látszott, hogy Can­berra külügyminisztériuma Washingtonban székel, s az ellentét az új kormány vita­látása és a régi mozdulatlan­ság között éppen ezért igen feltűnő. A Canberrái diplo­mácia rendkívül aktivizáló­dott az utóbbi hónapokban. Erélyes tiltakozás a csendes­óceáni atomrobbantások miatt (amely egyébként csak­nem kenyértörésre vitte a dolgot Franciaországgal) Ki­na, a VDK és az NDK elis­merése, az utolsó ausztráliai tanácsadók kivonása Saigon­ból jelzik az utat, amelyen Ausztrália az első tapogatózó Lép>ések után mind bátrab­ban elindult. Persze — jegyzi meg a Le Monde —, ahhoz nem kel­lett külön merészség, hogy Nixon p>ekingi utazása és a párizsi megegyezés után képviselőt küldjenek a kínai fővárosba, illetve Hanoiba. De tévedés lenne azt hinni, hogy- Canberra egyszerűen csak felkapaszkodott a moz­gó vonatra: Whitlam egysze­rűen pártja programját való­sította meg, amelyet már korábban megfogalmaztak. Ausztrália — a maga euró- ptányi területével, s alig 20 milliós lakosságával, mind­össze két évszázados történel­mével — saját nemzeti arcu­latát keresi. »Mind az Egye­sült Államokkal, mind Nagy- Britanniával szemben — han­goztatják ausztráliai kor­mánykörökben — át akarunk térni az ap>a és fiú viszonyá­ról az unokatestvérek viszo­nyára.« S ez a vélemény jól tükrözi a sajátos állapotokat a kontinens nagyságú sziget- országban. A hajdani angol korona­gyarmat, majd az előkelőbb hangzású brit dominium, már régóta nem tekint olyan fi­gyelemmel Londonra, mint korábban, s különösen nem azóta, hogy a Downing Streetről, a brit kormányépü­letből is inkább a csatornán, mint az óceánon túlra ka­csintgatnak. (Európa felé a birodalmi érdekek rovására.) Ez új pjolitüca fényében lát­szik igazán érdekesnek, hogy például márciusban az angol uralkodóház tagja, Fülöp herceg, a' királyi természet- védelmi társaság elnökeként látogatott el az országba. A miniszterelnök viszont meg­választásától kezdve 1973 áp­rilisáig halogatta londoni út­ját, s még mindig — az ausztrál diplomáciai szoká­soktól merőben eltérően — nem járt Washingtonban. Ezzel szemben Whitlam először a szomszédos ország­ban, Üj-Zélandon vizitelt, ahol ugyancsak munkáspárti kormány került nemrég ha­talomra. Még érdekesebbnek látszik, s egyúttal az auszt­ráliai diplomácia új, határo­zott irányba való fordulását is jelzi, hogy a kormányfő megfordult Dj akartában, a szomszédos Indonézia fővá­rosában, s bejelentette, hogy még az idén Japánba és Kí­nába készül, majd p>edig fel­keresi Indiát is, ahol 1959 óta nem volt ausztrál kor­mányfő. Canberra tehát — úgy lát­szik — megkülönböztetett érdeklődéssel fordul Ázsia, pontosabban Délkelet-Ázsia felé. Erről több ízben is be­szélt Whitlam, valamiféle bi­zonytalan »ázsiai fórum«-ot emlegetve. Mindenesetre ne­hezen lehet elképzelni, hogy a miniszterelnöknek sikerül az ázsiai és a csendes-óceáni óriási térség egymástól fej­lettségben, nemzeti kultúrá­ban és különösen politikában olyannyira eltérő országai között valamilyen közös po­litikai fórumot találni. Két kézzelfogható tény azonban jelzi az ázsiai térség iránti érdeklődést, s azt is, hogy milyen szerepet szán önma­gának Ausztrália. Canberrái kormánykörökben gyakorla­tilag sóhivatalnak tekintik az úgynevezett Dél-csendes- óceáni Bizottságot, amelynek Franciaország és Nagy-Bri- tannia is tagjai. Ugyanakkor előnyben részesítik a mini államok és az »önállóan« po­litizáló kis szigetecskék na­gyon is kétséges szövetségét, amelyet a Dél-csendes-óceáni Fórum tömörít. Az is jellem­ző, hogy amikor a Whitlam- kabinet viszálya elmélyült a francia kormánnyal az atom- robbantások miatt — s etikai, politikai és humánus szem­pontból kétségkívül az auszt­ráliaiaknak volt igazuk — Whitlamék ugyancsak elnéző magatartást tanúsítottak a kí­nai atomrobbantásokkal szemben. A munkáspárti kabinet olykor látványos diplomáciai sakkhúzásait azonban nem szabad túlértékelnünk. Egy új politikát szeretnének ki­alakítani, a kezdet minden bi­zonytalanságával együtt, anélkül, hogy pontosan kör­vonalazódnának a szándé­kok. Egyről azonban nem le­het megfeledkezni. Igaz ugyan, hogy Canberra felül­vizsgálta részvételét a SEA- TO-ban, de változatlanul csapatokat tart Singapore-ban és tagja marad az Egyesült Államokat és Űj-Zélandot tömörítő katonai tömbnek, az ANZUS-nak. Csupor Tibor ' A dubnai atomkutató intézet fejlesztésének távlatairól Nyikolaj Bogoljubov akadé­mikus, a Dubnai Egyesült Atomkutató Intézet igazgatója beszédet mondott az intézet tudományos tanácsának ülés­szakán, melyen a szocialista országok ismert fizikusai vesz­nek részt. Mint mondotta: azok a javaslatok, amelyeket a részt vevő tagállamok képvi­selői nyújtottak be az intézet 15 éves fejlesztési távlatairól, tükrözik, hogy a részvevők ér­dekeltek abban, hogy közös erőfeszítésekkel biztosítsák a testvéri országok tudománvos együttműködésének további bővítését. Ezek a javaslatok a'kot iák maH gondos elem­zés és vita után a dubnai in­tézet 15 éves fejlesztési tervé­nek alánját. BogoHubov professzor meg- •p"°nftopta, hogv a 17 éve ala- •>t*nft dtihnei int-ázet tudó-ai vegvi e'°- "oVot f..p-,■■!-v »öt és a mik- ”ov:1ág úi töT’v«nv8ze«űséap’J *■ 'í»tók föl. A *e1!es2"tési tervev szerint. — mint mondotta — »-Ss-7!etj.vko menően tanulmá­nyozni kell űi fizikai beren- i->■, v éníta^rvek. illetve p — ár működő berendezések re '-enstni.kciói ának lehetőségeit A tervezetek szerzői egysé­gesek abban a kívánságukban is, hogy Dubnának fejlesztenie kell együttműködését a hatal­mas gyorsítókkal rendelkező nagy tudományos központok­kal (Szerpuhov, Novoszibirszk, Cern, Genf, Egyesült Államok). Az elemi részecskék fizikája mellett — folytatta Bogo’mbov akadémikus — a dubnai ...é- zet munkájában részt vevő tagállamok nagy érdeklődést tanúsítottak az atommag fizi­kájának fejlesztése iránt is. Közölte, hogy a Lengyelor­szágból és más országokból ér­kezett javaslatok elsősorban egy olyan nagy érzékenységű és gyorsan működő berendezés ki f e i 1 észt ^ ét i n d í tv án vonták, amely lehetővé teszi, hogy nagv mennyiségű tudományos információt juttassanak el a részt vevő országok laborató­riuma itovábbi feldolgozás »Z1 iádói. • -V)v végű1 közölte,-VO • ’' A- 0*r STTOZ Vór}­viso'ői változatlanul fontosnak tartva az alapkutatásokat, in­dítván vozták: Dubna létesítsen kapcsolatokat az alkalmazott 'udománvoklkal foglalkozó in­tézetekkel. továbbá: a dubnai intézet tudománvos potenciál­áqt ‘Pancsol"ho a védelmi problémák tanulmá­nyozásába is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom