Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-07 / 131. szám

\ EVE L ÉS RŐ L 30 millió kilowatt az atomerőművektől - fémnél keményebb műanyag A beszéd fejlődése A kozmikus jövevények titkai A Szibériában, Tungusznál 1908-ban becsapódott meteorit még ma is érdekli a tudósokat. Eredetére vonatkozóan a vé- | leménytek megoszlanak. Egye- ] sek szerint a meteorit felrob­banása után anyagából nem maradt meg semmi, ezért kár is a hajdani katasztrófa nyo­mait kutatni. Mások homlok- egyenest ellenkező állásponton j — a kutatások legmodernebb eszközökkel való folytatása! mellett — vannak. A tunguszi meteorit-becsa- j pódásnak komoly vetélytársa is akadt — szintén Szibériá- j ban. Az északi fekvésű Poli- gaji katlan, amelynek átmérő­je 100 kilométer, szakemberek véleménye szerint szintén me-, teoritkráter. Novoszibirszkben a kozmi­kus jövevényekről nemrég tar­tott tudóskonferencián végleg tudománytalan hipotézisnek minősítették azt a feltevést, hogy a tunguszi meteorit más bolygóról származó, és a Föld légkörében felrobbant űrhajó volt. Számítógép a lakosság szolgálatában Az elektronikus számítógé­peket ma már széles körben alkalmazzák a tudományos ku­tatás, közigazgatás, közlekedés, ipar stb. területein. A hetve­nes évtizedben a számítógépe­ket egyre több területen állít­ják közvetlenül a lakosság szolgálatába. A brooklvni (USA) gázmű­vek központjába naponta kb. 6000 telefonhívás érkezik be. A fogyasztók javításokat sür­getnek, a gázóra-bekötés idő­pontja után érdeklődnek, vagy műszaki hibákat jelentenek be. Előfordult, hogy a telefon­hívások száma elérte az órán­kénti 2000-et. ,Érthető, hogy a vállalatnak elsőrendű feladata a gyors információadás. Ennek érdekében a felvilágosításra kötelezett alkalmazottak nem­régiben. billentyűkkel ellátott hívó asztalkát kaptak. A tele­fonhívás után a tisztviselő — miközben az érdeklődő a vo­nalban marad — a billentyűs házi hívóberendezés segítségé­vel, a kérést az elektronikus központhoz továbbítja. A kér­désre a felelet néhány másod­percen belül megérkezik a tisztviselőnő előtt elhelyezett televíziós képernyőre. Az előfizetők általában az utolsó számla adatait kérde­zik, a fogyasztást köbméter­ben, pénzben stb. Sürgős eset­ben, így gázszivárgásnál a szá­mítógép parancsot gépel pa­pírra. Ezt a vállalat legköze­lebbi javító részlegéhez to­vábbítják, ahonnan az autós szerelő azonnal a helyszínre indul, hogy elvégezze a kívánt javítást. Amennyiben az előfizető időközben. isimét jelentkezne telefonon és a szerelő után ér­deklődne, a számítógép .vissza- jelzi a tisztviselőnek, hogy az ügy folyamatban van. Ez a módszer kizárja annak a le­hetőségét, hogy sürgős hibá­hoz esetleg tévedésből több szerelőt küldjenek ki a hely­színre. Atomerőmű épül Leningrádban A kilencedik szovjet ötéves tervidőszak sóján üzemelni fog a Leningrádban most épü­lő villamos atomerőmű A fő­épület már elkészült, most a berendezések beszerelése kö­vetkezik. Az épülő erőmű technikai szempontból a legtökéletesebb szovjet atomenergetikai komp­lexum, amely egy egész, ké­sőbb létesítendő, atomerőmű­sorozat vezérobjektuma lesz. Az új ötéves tervidőszakban széles körű atomerőmű-építési programot valósítanak meg a Szovjetunióban. Mindenek­előtt az ország korlátozott fű­tőanyag tartalékokkal rendel­kező európai részén építenek atomerőműveket. A program szerint 10—12 év alatt 30 mil­lió kilowatt teljesítményű atomerőmű kapacitást helyez­nek üzembe. A fémek vetélytársa Űj szintetikus anyag, a; kaprolon gyártását kezdték meg egy vegyi gyárban. Sok- kal 'sziiardabb, mint sok fém, vagy acélfajta, egyáltalán nem korrodálódik, ezért az ipar különböző ágazataiban — a gépgyártástól a könnyűiparig — gépalkatrészként, használ­ható. Mechanikus erdészek Erdőkincsét tekintve a Szov­jetunió az első a világon. Szakemberek számításai sze­rint a népgazdaság szükségle­teinek kielégítésére évente kö­rülbelül 2,3 millió hektár er­dőt vágnak ki. Ebből 1 millió 300 ezer hektár természetes úton pótlódik, míg ajennma- radó egymillió hektár felújí­tása már az emberek feladata. A Moszkva mellett működő Erdőgazdasági és Erdőgépé­szeti Intézetben -az elmúlt öt év során több mint 20 külön­féle géptípust kostruáltak a | kivágott erdők pótlására. Az i új gépek egyike óránként kő-j rülbelül 400 facsemetét képes elültetni. Ez a mechanikus »erdész« talajművelésre is be­fogható. A zselici faragó múzeuma Kevés embernek adatik meg, hogy még életében múzeumot nevezzenek el róla, és ott alkotásait helyezik el. A zselici Boldogasszonyfán élő Hoffer János nyugalmazott számadó gulyás múzeumot kapott az államtól. A 83 éves neves fa­ragóművész több mint fél évszázada készíti remekeit, és tíz esztendeje kapta meg a Népművészet mestere címet. Hof­fer János 1890-ben született. A gulya őrzése mellett hu­szonkét esztendős korában kezdett faragni, és azóta fejlesz­tette művészi színvonalra faragókészségét. 1969-ben termelő­szövetkezeti pásztorként vonult Nyugalomba. Ma is kitűnő egészségnek örvend, friss alkotókedvvel dolgozik mindennap. I Pedagógiai* logopédiai gyakorlati munkánk során ta­pasztaljuk, hogy az iskolába lépő gyermekek között igen sok a beszédhibás. Ennek meg­előzése megfelelő mennyiségű és minőségű beszédpéldával, fokozott beszédneveléssel a család, a bölcsőde, az óvoda feladata. A gyermeki beszédfejlődés megindulásához szükséges, hogy a gyermek idegrendsze­re — hallása, látása, mozgás­érzete —, vagyis beszédszervei normálisak legyenek. A testi­leg és értelmileg ép gyermek csak a beszéd elsajátításának' lehetőségével rendelkezik, de beszélni csak beszélő környe­zetben tanulhat meg. Ezért elegendő beszédösztönzést kell kapni az őt körülvevő környezettől. A beszéd tanulásánál döntő az utánzásikésztetés. amely magában foglalja a hallás út­ján való beszédtanulást, a megfelelő nyelv- és aíakmoz- gásokkal. Még a legkörülte­kintőbb és legkedvezőbb kör­nyezeti hatások mellett is elő­fordulhatnak a beszédfejlődés- ben késések és zavarok. A gyermekeik nagy százaléka rendelkezik azjzal a készséggel, hogy a hangokat hibátlanul képezze, és, beszédíolytonos- saga is hibátlan legyen. Ha 3 éves kora után sem alakul ki a gyermek beszéde, ez halló­némaság. Szakember beavat­kozása szükséges. Ha az 5—6 éves korú gyer­mek beszéde még nem tiszta, dej értelmileg ép, ezt fejlődési zavarnak tekinthetjük. A gyermek beszédfejlődésének megfelelő irányításához tisz­tában kell lennünk a beszéd- fejlődés folyamatával. A vi- lágrajött egészséges gyermek azonnal felsír. Ez az első hangmegnyilvánulása feltét­len reflex, melynek minden egészséges csecsemőnél azon­nal be kell következnie. En­nek hiánya károsodást okoz­hat. Életének első időszaká­ban a csecsemő a kedvezőtlen hatásokra sírással reagál. Rö­videsen észrevehetjük, hogy a kellemes pihenés perceiben is hangokat, hangsorokat hallat. A 4—6. héten megfigyelhet­jük, hogy az elégedettség ér­zését mindig lágy, a kellemet­lenség érzését pedig kemény hangjelzés vezeti be. A gagyo- gás a hallástól még független. A gyermék a mozgásérzés örö­métől ösztönösen gagyog. A ga- gyogás mindig új hangelemek­kel gazdagodik, jelezve, hogy a hangadásra már a hang meg- hallása is serkenti. A süket gyermek gagyogása is elkezdő­dik, de egyre színtelenebb lesz visszajelzés hiányában, míg végképp meg nem szűnik. A gagyogás időszakában a gyermek rendkívül sok hangot produkál, sakkal többet, mint amennyi az anyanyelvűben előfordul. A 8. hónap után ész­revehetjük, hogy mindinkább kezdi utánozni saját, majd má­sok hangmegnyilvánulásait. Ezért van igen nagy jelentősé­ge a szép,; helyes anyai be­szédpéldának. Még csecsemő­korban sem szabad a gyermek­hez selypítő, gőgícsélő, bébi­nyelven beszélni! A mai, modern csecsemőne­velő nem babusgat, nem rin- j gat és ez helyes! De az már nem, hogy sokszor nem is dú­dol, nem beszél eleget a cse­csemőhöz. és ezzel akarva- äkaratlanul is a beszédmegín- dulást hátráltatja. Természe­tesen vannak csecsemők, akik­nek kevesebb, másoknak vi­szont több ingerhatás szüksé­ges a megfelelő beszéd fejlő­déséhez. Mindenesetre, ha ke­vés vagy nem megfelelő a be­szédinger. akkor nem tud ki­alakulni az első életév végére az úgynevezett megnevezés; funkció. A normális, ép gyer­mek általában 1—2 éves kora között tanul meg járni és be­szélni. Az első év vége felé mind több szó kan jelentősé­get a gyermek számára, és ha keüőkénoen foglalkozunk vele. V t111 ° •' l beszédfei’ődés küszöbére, M- j ejti az első szavakat, í A gyermek személyisége ki- I alakulásának es helyes be­szédfejlődésének alapvető fel­tétele a csecsemőkori közvet­len érzelmi és beszédes kap­csolat. Hogyan nyilvánul meg ez helyesen? Úgy, hogy min­den, a gyermekkel kapcsolatos foglalkozást értelmes, kelle­mes, közepes hangerejű és gyorsaságú beszéddel kísérjük. A gyermek szókészletének gya­rapodása döntően a környezet adta beszéd ingerek tői függ. Tehát sokat beszéljünk kelle­mesen a csecsemőhöz, és ezt folytassuk a kisgyermek kor­ban tovább, yagyis a gyermek figyelmét, érdeklődését hívjuk fel a vele kapcsolatos és az őt körülvevő jelenségekre. A kérdéseire figyeljünk és feleljünk. Ne hagyjuk válasz nélkül. A gyermek korának megfelelően próbáljunk vála- ' szólni kérdéseire. Ha ezt nem 1 tesszük, a gyermek félénk, gát­lásos, zárkózott lesz. mert nem hallgatják meg. A gyermeknek öröm. ha beszélhet, ha beszél - nek hozzá. Nagyon jó örömfor­rás a mese, a vers, a morfdó­ka, a gyermekdal, az énekes játék együttes élvezése. Az öröm, a siker létfeltétel. Az elsajátított szavakat fi­gyelve azt tapasztaljuk, hogy a gyermek először inkább a tárgyakat ,majd a cselekvést, a viszonyt és később a tulajdon­ságokat jelentő szavakat ta­nulja meg. Az egyes hangok nem hirtelen és végérvénye­sen jelennek meg a beszádfej- lődés folyamán. A hangok ki­alakulásában van tehát egy olyan időszak, amikor a már jól képzett és a még rosszul kéDzett hang váltakozva for­dul elő. A beszédfejlődés mint a fej­lődés velejárója igen nagy egy.éni különbségeket mutat­hat, Ebben az alkati, idegrend­szeri. öröklött és környezeti té­nyezőkön kívül még a testvér­sorban elfoglalt helv. a gyer­mek neme vaav az ikertestvér- ség is számíthat. . Négváves korig természetes velejárója a gyermeki beszéd- 'eilődésnek-a pöszeség. a ■ he- ’’■egés. dadogás, p s-zótagismét- lés. a nehéz kezdés. Igen lé­nyeges. hogv a gvermek előtt a ha’-'g szótag 1 «menését ; "e utánozzuk, ne kiabáljunk ró. hogy ne dadogj! Mert ha utánozzuk, azzal rossz példát nvűjtunk és a rögzítést segít­jük. ha nechtí rákiabólunk. az­zal n"57’”l’:!’'"<'nn ártunk. A he- b’es teendő, ha szén laf^- helyesen kie’tiiik többször is a hn-'ás hangot vagy szótagot. Ez a gyermeki bészéd­liejlődés korai szakasza, mely- í be a gőgicsélés, a gagyogás. a 1 hangutánzás és a beszéd meg­értésének primitív időszaka tartozik. Éppen ezért itt éles határokról még nem lehet be­szélni, mert sok ép. normálisan fejlődő gyermeknél is lehet kisebb-nagyobb időbeli, minő­ségi és mennyiségi eltolódás. Ez a fejlődési menet a testi­leg és értelmileg ép, jól fejlő­dő és ideális környezetben fel- j növekvő gyermekekre vonat- kozik. Ha 4 és fél, 5 éves korú I gyermeknél beszédhibát, pö- | szeséget, orrhangot, korai da­dogást vagy hadarást észle- [ lünk, pszichológushoz fordul­junk, vagy beszédhiba-javító szakemberhez. Sokszor fül- orr-géígészeti problémák, ideg- ! rendszeri és fogászati rendel­lenességek is okozhatják a beszéd kialakulásának késését, i hibasságát. dr. Muray Jenőné— dr. Nagy Lajosné Fejlesztik a járóbeteg-ellátást , 0/ rendelőintézetek épülnek A 111. számú ügyvédi munkaközösségben dr. Albert Lívia volt az egyetlen női ügyvéd. Rajta kívül még tizenketten dolgoz­tak az üzlethelyiségből átala­kított irodában. A munkaközösség délután négy órától kezdve volt nyit­va, de Albert Líviának ezen á napon sürgős periratot kel­lett elkészíteni, s ezért már két órakor bement. Tíz perc­cel később negyven év körü­li, rokonszenves férfi lépett be az utcáról a munkaközös­ség ajtaján. — Róbert Ernőd vagyok — mutatkozott be a jövevény —, segítségre van szükségem, írásba adott házassági ígéret megszegéséről van szó. Elvál­lalja az ügyet? — El. Kérem, töltse kf a meghatalmazást. A férfi kitöltötte az ívet, azután megkérdezte: — A lopást milyen bünte­téssel sújtják? — Egy hónaptól öt évig ter­jedhető börtönnel. — Megéri — mondta a férfi és megcsókolta a nőt. — Aki csókot ad, az két pofont kap — mondta jéghi­deg hangon a lány, és ütésre emelte a kezét. A férfi lefogta a nő karját, és újra megcsókolta az ügy­védi kamara tagját. iAz ügyfél nagyon szerelmes — Bocsásson meg, de én megrögzött, visszaeső bűnös vagyok. — Takarodjon innen! — mutatott a lány az ajtóra. — Megengedi, hogy előbb letöröljem a rúzsát a szám­ról? Elővette a zsebkendőjét, megtörölte a száját, majd megszagolta a rúzs piros folt­ját. — Christian Dior — mond­ta szakértelemmel, azután el­mosolyodva folytatta: — Ne csodálkozzék! Meg­kérdeztem a szemközti illat­szertárban, ahová többször láttam magái, bemenni, hogy milyen rúzs'l szokott vásárol­ni. . Azt mondtam, ajándékot akarok venni magának. Ebben a pillanatban nyílt az ajtó és a kerékpáros pos­tásfiú expresszlevelet hozott. Az ügyvédnő az íróasztalra dobta a levelet, és várta, hogy az ügyfél elmenjen. — Fontosnak találtam ugyanis, hogy megismerked­jem életkörülményeivel — magyarázta a férfi. — Magának semmi köze az én életkörülményeimhez. Kérpm, menjen el végre! — Bocsásson meg, én mo­dern ember vagyok, de még­sem vehetek el valakit fele­ségül, akiről semmit sem tu­dok, — Mondja, maga megbo­londult? — Nem gondolnám. De mondja, kérem, mi a bünte­tése a kémkedésnek? — Tíz év vagy életfogytig­lani. Esetleg halál. — Az életfogytiglaniban ki­egyezem. Figyeljen ide! Pon­tosan három héttel ezelőtt hallottam a bíróságon egyik védőbeszédét. Megtetszett, s érdeklődni kezdtem maga után. Beszéltem a barátom­mal. aki ugyancsak ennek az 'ügyvéd közösségnek a tagja. Láttam magát a Madách Színházban is. Egy sorban ül­tünk. Fáradtzöld ruha volt magán. A lány érdeklődéssel hall­gatta a férfit, aztán hűvösen megkérdezte: — Miért hazudta ügyfélnek magát? Miért jött azzal a trükkel, hogy házassági ígéret megszegése miatt kér segítsé­get? — Nem volt trükk. Olvas­sa el az imént érkezett ex- presszlcveíet: Dr, Albert Lívia fölbontot­ta a levelet. Ez állt benne: »Kötelezem magam, hogy ■csütörtök déli 12 óráig felesé­gül veszem. Róbert Ernőd.« — Amint látja — mondta a férfi —, .már fél három van és én tizenkét órára ígér­tem a házasságot. — Látszik, hogy nem jo­gász. Csak akkor lehetne per az ügyből, ha az, akinek há­zasságot ígért, a bírósághoz fordulna. De én nem perelek. — Ez azt jelenti, hogy, hozzám jön feleségül? — Talán. Kelemen kartárs nggyon rábeszélt erre a há­zasságra. — Hogyan? Kelemen el­mondta magának? — El. Hogy maga belém- szeretett. És én is szereztem kémjelentést magáról — mondta mosolyogva Lívia. — Drága — suttogta a fér­fi, és szorosan átölelte a lányt. Túlságosan szorosan. — Nono, azért nem kell újabb bűnt elkövetnie. Ingó vagyon rongálása. Majdnem elszakította a blúzomat... A járóbeteg-ellátásban az Utóbbi két évben elért ered­ményekről és az 1975-ág vár­ható fejlődésről kért tájékoz­tatást az MTI munkatársa az Egészségügyi Minisztérium­ban. Elmondták: a mostani tervidőszakban az általános orvosi körzeteik szamát 250— 270-nél kívánják növelni. El­sősorban azoknak a körzetek­nek az átszervezése szükséges, ahol a lakosság száma 3500 fö­lött van. A tervezett fejlesz­tés eredményeként a tervidő­szak végén egy-egy orvosi körzetre országos átlagban 2600 lakos jut majd. A körzeti gyermekorvosi hálózat a tervidőszakban az előirányzat szerint 280—300 új körzet szervezésével bővül, ha rendelkezésre a 1 Inak a szükséges szakorvosok. Az a törekvés került előtérbe, hogy a körzeti gyermekorvosi háló­zatot főként a városokban es a városias jedlagű települése­ken építsék ki. — Fontos feladatnak tekint­jük a szakorvosi járőbeteg- eilátás fejlesztését, egyben a zsúfoltság csökkentése végett a rendelőintézeteik hálózatá­nak további bővítését. Az utóbbi két esztendőben nyolc rendelőintézet nyílt A meg­kezdett építkezésekből né- itaay aítoúaodoti erese az esz­tendőre, így egyebek közt a fonyódi, a tiszalöki, a bicskei, a mezőtúri és a keszthelyi rendelőintézet építése. Az em­lítetteken kívül még tavaly hozzákezdtek több olyan ren­delőintézet építéséhez, melyek a tervidőszak vége felé kezdik majd meg működésüket. — Tervünk szerint a fogor­vosi ellátást az ötéves terv­időszakban mintegy 2500—2700 napi órával emeljük, ami 20 százalékos növekedést jelent. Ennek előfeltétele azonban, hogy megfelelő fogorvosi La­kások és rendelők, korszerű berenedezések, felszerelések álljanak rendelkezésre. A fog­orvosi ellátással együtt a rendelőintézetekben a napi óraszámban hétezer órás fej­lesztést érünk el öt esztendő alatt. Ennek 40 százalékát az elmúlt két évben a tanácsok már fel is használták. Elmondták még a miniszté­riumiban, hogy a jelenlegi öt­éves tervre az üzemi orvosi na<pi óraszám 1600 órás növe­lését irányozták elő, ebibőikét esztendő alatt több mint ezer óra valósult meg. A fejlesztés nagyrészt a régi üzemek, kisebb résziben az új üzemek egészségügyi ellátását javítja. Somogyi Néplopl $

Next

/
Oldalképek
Tartalom