Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-06 / 130. szám
CSALÁDI MIMAMEGOSZTAS A cüveknek enyhesé-1 megállapítja: a családok több-| háruló munka és teher sem gét, két egypárnak " egyezségét, megA Herolina Cirkusz megkezdte előadássorozatát Kaposváron Magasiskola »»/.tani terhességét, így meg menni útnak végét.« Ez a népi lakodalmi rigmus került | stílusos mottóként a családi munkamegosztásról szóló tanulmány élére. A szerző, H. Sas Judit, a Szociológiai Intézet munkatársa magyarázatul ] mindjárt hozzáteszi: ez a rigmus is — mint ahogy a népművészet általában — hallat- i lanul tömören fejezi ki a házassági és családi társulás leglényegesebb emberi tartalmát 1 és feladatát. A -szúvek enyhesége« alapján azt az egyezséget kötik meg, melyet az élet végéig a terhek megosztására, az egymás iránti szolidaritásra ték in tettel be kell tartani. A bevezető után a következő kérdések sorakoznak: hogyan osztják, meg a mai családok a terheket, a feladatokat, a felelősséget? A válaszokat a Béké6 megyében folytatott, széles körű szociológiai vizsgálat alapján állították össze, tanulságul szolgálva — lakóihelytől függetlenül — valamennyiünknek. fi részletezett adatok szerint a családi munkákat a megvimgált 2000 famíliánál csak mintegy 30 százalékban osztották meg demokratikusan, azaz vállaltak részt belőle a férfiak és a gyerekek is. A szociológus — kommentár nélkül — a vizsgálat alapján ségében minden otthoni munka egy személyben az asszony, j az anya, a feleség feladata. | Az adatokiból a szociológus háztartási -mlntatükröt« állított össze. Ebből — a többi között — kiderül, hogy a meglátogatott családok 74 százaié- i kában a feleség készíti a reggelit. A családok 59 százalékában az asszony takarít, 48 j százalékánál a bevásárlást is egyedül végzi. A két utóbbi munkában segítenek légin- | kább a férjek és a gyerekek. A szerző tárgyilagosan megjegyzi. hogy a férjeknek a bevásárlásban való közreműködése kétségtelenül tehermentesíti a háziasszonyt, de ennek a munkának a jellemzője, hogy házon kívül lehet elvégezni. Általában az a tapasztalat. hogy a férjek a termelő tevékenységen — tehát a fize- í tett munkán — túl a családi munkák közül elsősorban azokat vállalják, melyek a külvi- ; !á?gal való kapcsolatukat erősítik, és nem kényszerülnek j az asszony -szoknváia« mellett maradni. A családi munkamegosztást ismertető táb'á- zaton a szociológusok »csillag« alatt közi i)k: a főzést természetesen kizárólag a felesé- j gek végzik. A tanulmányt közlő szó- j ciológusnő részrehajlás nélküli álláspontját tükrözi az a megállapítás is, hogy »a férjekre és az apákra i Cölöpözési bemutató, szakmai tájékoztató Cölöpözési bemutatót és szakmai tájékoztatót tartottak kedden Pécsen, tervező, beruházó és kivitelező szakemberek részére. A színhelye a város új nagyáruházának építkezése volt, A többszintes, pincékkel, ismeretlen üregekkel »átszőtt« területen komoly gond volt a két és fél ezer négyzetméter alapterületű áruház alapozása. Eredetileg pille rálép szerepelt a terviben. A 7—8 méter mélységig hatoló, 3x3 méteres, vasbeton pillérekből negyven kellett volna. Elkészítésük körülbelül 1 évet vett volna igénybe. Ehelyett választották később a francia Benoto-féle cölöpalapozási módszert, amely felére csökkenti az alapozás idejét. A bemutató célja az volt, hogy a Pécsi Tervező Vállalat régiójában — Baranya, Somogy és Tolna megye területén —. ahol a pécsihez hasonló alapozási problémák vannak. megismerjék a kedvezőtlen feltételek között alkalmazható, célszerű alapozási technológiákat és azt széles körben alkalmazzák. kevés. A családon kívüli külső ; küzdelmet elsősorban a fér- fiák vállalják. A megélhetés | megteremtésének jelentős ré- \ sze is rájuk hágni.« A nehéz | munkák közül a favágást 84 százalékban az -erősebb nem« végzi, a vízhordásból azonban már csak 24 százaléknyit vállalnak. Ugyanakkor a falusi családokban az állatok ellátása 34. a konyhakerti munka 25 százalékban a feleségek re- ' szórtja. Ezeknél a munkáknál j besegítőként az öregek, a ; nagyszülők jönnek számítás- I ba. i Figyelemre méltó, hogy i amíg korábban a falusi családoknál a gyerekek egészen i fiatal kortól részt vettek ' a család mindenfajta tevékeny- j ségében, manapság feltűnően j alacsony a gyerekek részvéte- | le a házi munkában. A vizsgálat során megpróbáltak választ kapni arra is. } hogy milyen feltételek között, ! milyen társadalmi csoportokban beszélhetünk a családi . munkák demokratikusabb el- - osztásáról. Az adatok szerint amint a feleség, a nő képletesen -kiteszi a lábát« a ház kapuján, amint tehát megfi- j zetik a munkáiét és jelentős részében nem tartózkodik a háztartás közvetlen közelében, akikor a család többi tagja is ' hai'andó részt vállalni az ott- I hont munkából. T dán a legtöbb tanulsá- | got a vizsgálatnak a i tradícióval, a megszo- j kassal kapcsolatos része nyújtja. A megkérdezett családok 91 százaléka nem akar változtatni a kialakult munka- megosztáson. Ez azokra az asszonyokra is vonatkozik, akik tud iák. hogy ők viselik a nagvobb terhet. A változást — a szociológus szerint — nemcsak és nem elsősorban a tériek és a feleségek felvilágosításával lehet ! elérni, hanem azzal, hogv a j körülményeket változtatjuk I meg. Ez különösképpen vonat- i kozik a háztartási munkává' J összeólg"ő szólná'tatások színvonalának emelésére, ami I z'anvetően befolvásolia a családi munkát és azt is, hwv abból ki mit vállal és v*11 ríhat el. P. M. A Berolinák. A cirkuszhagyományok sze- i ránt a finálé a műsor végét jelenti. Egy villanásra felidéződnek az elmúlt két. két és fél óra kivételes pillanatai, a porond művészei meghajolnak a közönség előtt. A nézőtér sötétbe borul. A ■ Német Demokratikus | Köztársaságiból érkezett Berolina Cirkusz előadásának színvonlát talán égjük szá- ! műk címe fejezi kii a legpontosabban : Magasiskola. . A siker pedig nem. olcsó: nehéz , munka fekszik benne. Hans , Bernsdorf igazgató elmondta, hogy az előadás után, amíg mi beszélgettünk, máris meg- I kezdődtek a próbák. Éjfél I utánig dolgoznak a szereplők. I reggel azokon a sor, akiknek nem jutott idő az éjszakai próbán. Barbara Wiesner já- 1 tékvazető feladata az is. hogy pontos föl jegy zést készítsen ■ minden lepergett előadásról, ; a tapasztalatokat megbeszélik. s kinek-kinek eszerint kell gyakorolnia.' A Roswingok valami ölyas- 1 félét tudnak, amit eddig nem láttam, vagy nem egészen I ilyennek. Egy szál kötélen i úgy dolgoznak, mint ahogy sokunk a pihenésiben föloldó- ' dik. Nemcsak a pontosan ki- . munkált izmok teszik, hogy olyan légiesen hajlongnak, függnek, pörögnek a lábukkal függeszkedö artisták a levegőiben, hanem csodálatraméltó szellemi erővel is rendelkéz- j nek. ök — és még sokan mé- i sok Mindez nagyon emberi, mint az idomárok megcsodál! bátorsága is. Pontosan lejegyeztem az igazgató szavait a Wolfgang Schultz bemutatta tigríssizamról, illetve a hasonlókról: — Szeretet van az állatok és az idomár között. Szép szóval készíti fel őket a legnehezebb feladatokra is. Pedig mii 1.ven másképpen látjuk a nézőtérről a vadállatok és az idomárok kapcsolatát! Mivel magunkat képzeljük az ö helyükbe, olyasvalamivel ruházzuk lel őket, ami a mi gyengeségünkből és hoz- | zá nem értésünkből fakad, es ' csak az erőt látjuk bennük. | Pedig a tigrisek mindig erő- I sebbek az embernél, még a lónál is. melyen — nagyon veszélyes játékot űzve —■ Wolfgang Sóbultz ül, és jobban izzad, mint szaladgálva a porondon, A Berolina Cirkusz tulajdonképpen szerencsés is. Az aríistaképzőbol kikerült liata- lökból alakult meg nemrég. Tehát tudásuk, erejük, fiatalságuk teljében vannak. Mint a Háztömb 13, a Melaris. a Delphin csoport tagjai. Tetszett Hasso Mettin és Monika Pas de deux-a, Mike Schnelle és Sigrid gyors asonglörszáma, Günter Doming dóidomítása. A bohócokkal is kezdhettem volna. A különös emberi sorssal végül is sikeresen megbirkózó, egy méternél alig magasabb Ottóval, aki cirkuszi alkalmazottból -nőtt« fal bohócnak. Lénye szn.nte meghatározza a tréfát, melyet Beppóval, Ricával, társaival együtt űz. * Hát nem szeretnivaló a cirkusz vilaga is? Hiszen minTf. den igazi benne. Horányi Barna — Gyorsan megkopnak ezek az új falak. Sok a ki- sebb-nagyS bb sérülés, repedés, meg az apró lyuk a szegek helye. De azért legkésőbb hatra készén leszünk. Négyszáz forint, Tiszta pénz, levonás nélkül. Igaz tizenkét órai meló megállás, ebédszünet, lazítás nélkül. Ezt is bele kell kalkulálni, ha valaki sokallja. Meg oda a vasárnap. De kell a pénz. Lakásunk lesz, legföljebb a bútort kell majd kicserélni. De Jutkának azt ígértem, egy éven belül kocsit állítok az udvarba. Szerzek valami használtat, aztán Miska haveri alapon megbütyköli. A motorért is adnak néhány ezret. Csípős volt a hajnal. Nem szoktam inni, de most jólétéit a korty pálinka. Az meg U’önösen, ahogyan a hazi- ü4zda egy díszes tálcán behozta. Metszett talpas poharakban. Mint a legelőkelőbb vendégeknek. És milyen mozdulatokkal! Akárcsak a filmekben a lakájok. Az oldalszakálla is megvan hozzá. De a leik melegítőhöz sehogy sem illettek a kimért, szertartásos mozdulatok. A család valahol a szomszédban vagy ismerősöknél aludt, ö meg alighanem összecsukható ágyon. Őrizte a lakást. Mi lehet a foglalkozása? Pali sem tudja. Pedig ő vállalta el a munkát vasárnapra, mert hét közben nem lehetetett fusiban megcsinálni. Most már nagy a kockázat. Az utóbbi időben erősen figyelnek bennünket. Üres falak. Díszüktől megfosztva, kopaszon, siváran. Milyen bútoruk lehet? Pali azt mard ja, sok könyvet látott, amikor itt járt megbeszélni a munkál. Díszes sorozatukat, meg szép képeket a falon. Ügy látszik, »munkáltatónk-« unatkozik egyedül a konyhában. Engem nem zavar, ha néz. Én akkor is úgy teszem a dolgomat, mintha senki sem lenne a szobában rajtam kiviU. A Pali nem VASÁRNlálPII FUSS Nagyatádi jegyzetek Biztató indulás szereti az idegeneket maga körül. Különösen, ha bele is szólnál:. De ez a házigazda nem olyan. Csendben szemlélődik, de úgy, mintha egyáltalán nem érdekelné, milyen lesz a fal. Igaz. munkakezdés előtt mindent röviden, érthetően elmondott: mi a kívánsága a szegekkel, amelyeket nem tudott kiszedni, meg a bent hagyott tiplikkel. Udvariasan, de határozottan beszélt. Lehel, hogy valami vezetőféle, aki megszokta az utasítást, de beosztottai nem melósok. Irodisták, hivalalbeliek. Ahol finoman kell beszélni, mert könnyen megsértődnek. Pali rossz kedvvel kezdeti. Pedig neki hatszázat hoz a mai munka, ö vállalta fel, szervezett, tárgyalt, ennyivel több jár neki. Meg három évvel idősebb szakmunkás. Ügyes gyerek, rendet tart a brigádjában. Lehet, hogy most megint az asszonnyal balhézott össze. Erről ugyan sosem beszél, mástól hallani csak. Hogy nem élnek jól. Azt mondják, a Pali anyja miatt van minden. A két asszony sehogy sem fér össze. Az én anyám csendes természetű, biztosan jól meg lesznek Jutkával. Ügy látszik, megjött a család. Valaki becsapja az aj-r tót. Az asszony kiabál, hú, micsoda hangja van! Most biztosan a férj következik. De nem, egy lány hangja csattan fel. Mekkora lehet a kis fruska? Szóval, megkezdődött a nap. — Jó reggelt! Na, hogy állnak? A szokásos kérdés. Tesszük a dolgunkat, és amire ígértük, végzünk. De ezt nem válaszolhatom. Akkor inkább csak fogadjuk el a köszönést. — Jó reggelt! Mégiscsak kellene valamit mondani még. De majd a Pali. Igaz, ö a másik •szobában dolgozik, nem válaszolhat. Igazán csinos az asszony. Még nem hízott el, pedig ugyancsak régen lehetett az esküvője. Talán negyven körül jár. Anyám negyvenhárom. De öregebbnek látszik. Biztosan irodában dolgozik, talán bejárónője is van. és természetesen kozmetikushoz jár. — Elvégeznek még ma? Szép hangja van. Mély, de nagyon lágy. Hízelgő. De ha kiabál, mint az előbb, akkor rikácsolássá torzul. Mintha nem is ö lett volna. — Muszáj. — Anyu, az öcsi kiöntötte a teát! Talán tizennyolc éves lehet a szöszi. Olyasforma, mint a Jutka Csak valamivel alacsonyabb. De a hajuk meg a szemük hasonlít. Észrevette, hogy rajt feledkeztem. Hogy tud üvölteni egy gyerek! Versenyben az anyjával. Valami zuhan. Ügy látszik, meg akarta ütni, közben levertek valamit. Mekkora lehet a srác? Ha nekünk lesz gyerekünk, soha nem nyúlok hozzá. Csak szép szóval nevelem. Haverok leszünk, egy pillantásból is megértjük egymást. De az apja is kint van, miért engedi, hogy a felesé- ye nekimenjen a gyereknek" Ki kellene menni egy kis meleg vízéri a konyhába. Dc^ ez a veszekedés! Na, talán mar elcsendesednek. Az ember föl sem nézeti az újságból, amikor bementem. De az asszony nagyon kedves volt. Kérdezte, nem innánk-e valamit. Nem kívántam semmit. Pali is csak munka után fogta meg a sörösüveget. Közel van az ebédidő. Valami sült készül a konyhában. Ha az illata nem jött volna be. könnyebben kibírom evés nélkül. De nincs megállás. Pali kegyetlen, azt mondja, jobban esik a vacsora, meg aztán itt nincs fizetett ebédidő, mint a vállalatnál. És programunk is van este. Égy kis darabka a vasárnapból. Hosszú a nap. Még fő. hogy itt van ez a rádió, mindig ad valami muzsikát. Meg az ember tudja, hogy mi van a világban. Az újságot úgy sincs türelmem elolvasni. Talán mar fél hatra is el- vegzünk. Gázcsövek, spájz, még egy ötvenes fejenként. Szegény családfő. Megint bejött, utána az asszony. — Na, jó lesz?1 — Ez a te dolgod. Nekem az a fontos, hogy tiszta legyen. — Így is csak egy férfi beszélhet. Komoly ember lehet, talán a legjobb viccre sem tud nevetni. Nem ismeri a tréfát, a jóízű nevetést. Vagy csak itthon ilyen? Én mindig jókedvű leszek. Jutkával any- nyit tudunk hülyéskedni. Sokszor végignevetjük a parkot egymás marhaságain. Na, pakoljunk. — Még itt a cső belső oldalát ... Pali alatt dühösen nyikkan a létra Fel hat múlt öt perccel, .löl kiszámítottuk. Az asszony hozza n pénzt. — Szóval, akkor .. . Igen, a csövek tjteg a spajz, plusz egy százas. Elköszönünk. A házigazda is kijön a konyhából. Mintha halvány mosolyt erőltetett volna az arcára, amikor felénk biccentett. P*40 Ijáente ÜNNEP MtJETÁVAL. egy csendes délutáni séta alkalmával többet lát már a látogató a nagyatádi Gábor Andor Művelődést Központban. mint az avatás forgatagában. Tudom, sok dicsérő .szót kapott már ez a létesítmény, s nem érdemtelenül: kitűnően alkalmas arra, hogy fontos közművelődési tartalmi, módszertani munka folyjék ott. F"nek tudatában dolgoznak Adón Imre igazgató' és munkatársai, j Nemcsak tervek szüleinek Nagyatádon, hanem elkezdődött a megvalósítás. Szép, de nehéz feladat egy ilyen hátaimat létesítményt -feltölteni«, de máris azt tapasztaljuk, hogy kévés a hely. illetve észszerű megoldásokká! újabb és újabb helyet, teret szabadítanak fel. Az igazgató elmondta. hogy a nagy ruhatári he- i lyiseget igen jól hasznosítja | máris a képzőművészeti szakkör. a többi részben asztali- I teniszezni is lehet. Megsaivle- j lendő dolog ez: hiszen a szabad idő eltöltésében a testi és a szellemi frissülés nagyszerűen összekapcsolható így. Annyi bizonyos, hogy a gim- nakisták maris megkedveltek a létesítményt, hiszen nemcsak akkor gyűlnek össze, ha a középiskolásakat, munkásfiatalokat tömörítő ifjúsági klub tartja foglalkozásait, hanem tanítás után is. Az ifjúsági klub programjában megfelelő helyet biztosítanak az ismeretterjesztésnek — modem technikai eszközöket is kapott a központ —, a klubteremben applikáción labda áll, s vetíteni is lehet. A népművelőknek szívügyük a szakkör: az alagsori helyiséget barkacskör központjává alakítják, az igazgató szép elgondolása, hogy a I természettudományok meg- I szerettetéset egy jól berendezett teremben segítsék elő. A gimnáziumiban működik már l-egy hetytonboaeai szakká*, hamarosan a művelődési házban is megkezdődik a honismereti tevékenység. Ahogy mondják: helyet biztositainak a -tesí- vérszakkör« munkáinak is. A gimnazisták ugyanis a Nagyatádon született Babay József írói, újságírói tevékenységének emlékeit gyűjtötték össze, s abból szívesen rendez kiállítást a művelődé® ház. Figyelemre méltó, hogy máris keresik az együttműködés útjait. lehetőségeit a rokonán-, tézményekkel: az ifjúsági klub például vetélkedőre hívta a helybeli FEK-klub fiataljait. A művelődési ház színjátszói is kapcsolódtak a Babay- hagyomány ápolóihoz: egyik ismeretlen darabját, a Postaládát tanulják Szabó Miklós rendezésében. i Azt hiszem nem túlzás azt j állítaná, hogy a Dunántúl egyik legszebb kiállítóterme a I nagyatádi művelődési köz- j pontban, van. A -Budapest | 100 éve« kiállítást várják ide. NAGY ÖRÖMMEL tesszük j közzé azt is, hogy a müvelő- j dési központnak máris vannak törzsvendegei: a legapróbbak, j az általános iskola növendé- | kei, a gyermekiklub tagijai. ) Rendszer,esen fölkeresik az | intézményt, s hogy mennyire 1 szívesen látott vendégek, azt éppen az igazgató bizonyítat- ] ta, aki elmondta, hogy a* : egyik öldalsó előtérben még újabb helyet adnak a foglalkozásokhoz. A kezdet tehat biztató j Nagyatádon. Sokféle lehefcól'íéig várja a fiatalokat, az üzemek dolgozóit. Érdemes az. intézmény arra. hogy -cserébe* az üzemek vezetői is sajátjuknak érezzék, s támogassák, mert az intézmény valóba® a művelődés központja. Tröszt Tibor
