Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-05 / 129. szám

Színvonalasabb munkát Aratási előkészületek Kaposmérőn az államigazgatásban A z új tanácstörvény több jelentős változást ve­zetett be az államigaz­gatási munkában azzal a cél­lal, hogy keretet adjon a ta­nácsok munkájának tovább­fejlesztéséhez. Hatályba lépé­sével fokozódott a lakosság igénye a tanácsi munka iránt, de az új szabályozással meg­nőtt a fejlesztési célkitűzések gyorsabb megvalósításának lehetősége is. Erre az ad ala­pot, hogy a nem tanácsi szer­vekkel (termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok, ipari szövetkezetek, vállalatok, áfész-ek) szorosabb lett az együttműködés, a megkötött megállapodások jelentős anya­gi eszközök átengedését ered­ményezik, melyeket taná­csaink a lakosság egészét érintő fejlesztések megvaló­sítására használnak fel (óvo- -da, iskola, kollégium, vízmű stb.). Az elmúlt két év tapaszta­latai alapján megállapíthat­juk, hogy a törvény elvei, cél­kitűzései helyesek voltak. Né­hány űj rendelkezése azonban csak fokozatosan, az előfelté­telek megteremtésével érvé­nyesülhet. Az új tanácstör­vény növelte a tanácsok ön­állóságát egyrészt azzal, hogy önkormányzati jelleggel ru­házta feí, másrészt, hogy erő­teljes intézkedések történtek az államigazgatás egyesítésé­re, a hatáskörök leadására. Az elmúlt; két évben a ta­nácsok jól éltek a már meg­levő és az újonnan leadott hatáskörökkel, eredményesen oldották meg megnövekedett ’ feladataikat. A tanácsok mun­kájában kezd érvényesülni a területi elv: mindinkább fe­lelősséget éreznek nemcsak az elsődleges tanácsi feladatok megvalósításáért, hanem a te­lepülés egész fejlesztéséért, a lakosság életkörülményeinek javításáért. A tanácsok jelen­tős összegekkel támogatják a kereskedelmi, ' a szolgáltató- hálózat fejlesztését, az építő­ipari kapacitás bővítését. Lényegesen javult a taná­csok és a nem tanácsi szervek együttműködése. A nem taná­csi szervek 1972-ben Somogy­bán 158 millió forintot adtak át a tanácsoknak lakások, gyermekintézmények, kom- munális létesítmények építé- I séhez. A megyénk községei­ben működő, nem tanácsi szervek évente mintegy 9 mil­lió forinttal támogatják a kü­lönböző intézményeket (pl. a kéthelyi tsz 35 ezer forinttal segíti az öregek napközi ott­honát, a Lábodi Állami Gaz­daság 50 ezer forinttal a mű­velődési ház működését). Ha­sonlóan kedvező tapasztalatok vannak a leadott hatáskörök gyakorlásában. Ahogy a sze­mélyi feltételeket sikerül meg­teremteni, úgy javul a helyi tanácsok szakigazgatási szer­veinek munkája, a lakosság ügyeinek intézése. M a már 30 tanács — melynek illetékességi köre 137 községre ter­jed ki — első fokú építési ha­táskörrel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a községek la­kosságának csaknem három­negyed része saját tanácsán intézheti el építéssel kapcsola­tos ügyeit. A helyi tanácsok vb szakigazgatási szervei in­tézik az iparigazgatási, gyám­ügyi, szabálysértési, birtokhá- bomasi ügyek többségét. E ha­tásköröket jól gyakorolják a helyi tanácsok, amit az is bizonyít, hogy évről évre csökken a fellebbezések szá­ma. Az új tanácstörvény alap­vető célja az államigazgatási munka további javítása és szo­cialista jellegének erősítése. Ennek érdekében felülvizsgál­ták, rendezték a hatásköröket, számos hatáskört alsóbb szer­vekhez adtak le. Ennek követ­kezményeként 20 százalékkal nőtt a községi tanácsokhoz ér­kező beadványok száma. Me­gyénkben a tanácsszervekhez 1972-ben' 974 560 db beadvány érkezett (ebből a községekhez 714 690 db), tehát minden so­mogyi állampolgár egy év alatt 2,7 esetben kereste meg a tanácsokat. Ez roppant nagy szám, és mutatja a taná­csi szervek megterhelését, de jelzi a további teendőket is. Ezek közül az egyik legfon­tosabb, hogy a minisztériumok vizsgálják felül az állampol­gárokat érintő igazgatási te­vékenységet. Ki kell iktatni minden fölösleges mozzanatot az ügyintézésből, ezzel teher­mentesíteni a tanácsi szerve­ket és gyorsítani a lakosság ügyeinek intézését, csökkente­ni a bürokráciát. A másik teendő a községi és a városi tanácsapparátu­sokban dolgozok szakmai és politikai képzettségének, fel- készültségének javítása. Az ügyek 75 százaléka a községi és a városi tanácsokhoz érke­zik, újabb hatáskörök leadása esetén ez az arány tovább nö­vekszik. Ebben az évben gya­kornoki rendszer bevezetésé­re kerül sor, ami lehetőséget biztosít az államigazgatási munkát élethivatásnak tekin­tő, sokoldalúan képzett tanács­apparátus megteremtésére. Több középiskolában állam- igazgatási szakkört hozunk létre a gyakornokok képzésé­hez. A tanácsok széles körű nyilvánosság előtt vég­zik munkájukat, a la- j kosság naponta alkot véle- j ményt munkájukról. A taná­csoknak a lakosság körében végzett államigazgatási mun­kája a korábbi évekhez vi­szonyítva javul, de még nem hibamentes. Siófokon és Nagy- \ atádon ügyfélfogadó irodát j hoztak létre. Az ügyintézés j összességében törvényes. Fi- . gyelimeztető azonban, hogy az j ügyek 92 százalékát intézik 30 napon belül, tehát egy részét j csak hónapok múltán. Az' ügyeknek 95,6 százaléka feje­ződik be első fokon, a többi fellebbezési vagy panaszfóru- i mon. Figyelmesebben, gyor- j sabban, körültekintőbben, na- gyobb hozzáértéssel kell tehat A mezőgazdasági üzemek­ben most a takarmánybetaka­rítás a legsürgetőbb feladat. A bálázógépek, a traktorok után szerelt kaszák teljes ka­pacitással dolgoznak, a gép­műhelyekben viszont már a kombájnokat készítik elő ara­tásra. A gabonák kalászainak zöld színe lassan sárgába megy át, és ha beérett a termés, egy pillanatig sem lehet várni, a gépeknek addigra »bevetésre-« készen kell állniuk. — Június tizenötödikéig el kell készülniük a kombájnok­nak — mondja Regdon Antal, a kaposmérői Új Élet Terme­lőszövetkezet főagronómusa. — Három géppel aratjuk a gabo­nát, egy pedig a borsótáblára megy. A terményszállítást egy hat és fél tonnás ZIL teher­gépkocsi és öt traktorpótkocsi végzi majd. Amikor az alkatrészellátás került szóba, a főagronómus homloka ráncos lett. — Sajnos, kombájnalkatré­szekből nagy a hiány — mond­ta. — Kaposváron keveset tudtunk beszerezni. Az anyag- beszerzőnk ma utazott el Bu­dapestre, és ha ott sem sike­rül megfelelő mennyiségű al­katrészt vásárolni, akkor még megpróbáljuk Debrecenben. Június 15-re azért remélhető­leg végzünk. Az igazság az, hogy egy kicsit későn kezdtük a gépek javítását, hiszen ez részben téli, illetve kora ta­vaszi munka. Akkor volt al­katrész is, de az élelmesebb gazdaságok felvásárolták. Kü­lönösen kombájn sebességvál­tót nehéz szerezni. Három em­berünk dolgozik állandóan az aratógépeken, két szerelő és egy kovács. Természetesen, ha szükséges, a többiek is segíte­nek. Az aratási előkészületek mellett más munkából sincs hiány, az állandóan üzemben levő gépeket is karban kell tartani, a munka közben ke­letkezett hibákat ki kell javí­tani. A kaposmérői . szövetkezet j tavaszi kalászosokat nem ter­meszt. Az őszi búza, árpa ve- j tésterülete 816 hold, ehhez já- j rul még a 64 hold cukorbor- ! só, melynek »szüretelése« a | gabona aratásával esik egy időbe. Ha a szövetkezetnek sikerül beszereznie a szüksé­ges pótalkatrészeket, akkor nem kell attól tartani, hogy a nyári munkacsúcs idején egy- egy gép több napra kiesik a termelésből. Tanácskozott a mezőgazdaság-fejlesztési albizottság 150000 holdon érik a gabona Társadalmi bíróságok - új igények szerint NAGYÜZEMEK, vállalatok | dolgozói sok helyütt emlékez- ; nek meg rá, hogy tíz, tizenkét j évvel ezelőtt nem volt ritka , esemény a társadalmi bírósá- | gok működése. Néhol helyes 1 okból, szükségesen — másutt viszont indokolatlanul is hagy j port fölverve kerültek ügyeik j szűkebb-tágaibb kollektívák j elé. Azután — éppen a torzu- j lásokat elkerülendő — ritkult a társadalmi bíróságok össze­hívása. sokan ügy tudják, hogy megszűntek, meri nem váltak be, nincs rájuk szükség. Jogalkotók és szakszerveze­ti tisztségviselők ezekben a hetekben vizsgálatokat, elem­zéseket végeznek: valóban túlnőtte-e a társadalmi fejlő­dés azt a bizonyos, 1956-ban született intézkedést, amely azután 1962-:ben törvényerejű rendeletben is kimondta a társadalmi bíróságok kötelező megalakítását a száznál több dolgozót foglalkoztató üze­mekben. Az Igazságügyi Mi­nisztérium szakembereinek véleménye szerint ezt a tör­vényt és a társadalmi bírósá­gok korábbi működési elveit bizonyos fokig valóban idő­szerűtlenné tették az elmúlt esztendők. A jogszabály el­avult, újat kell akotni, mely a mechanikus kötöttségek he­lyett modern elvekkel, a mai üzemi gyakorlathoz igazodva ! ad hatáskört és feladatokat. Nem arról van tehát szó. j hogy a társadalmi bíróságok teljesen megszűnjenek. Diffe­renciálás, az ügyek helyes ki­választása és a társadalmi igény figyelembevétele szük­séges a működésükhöz; ott és akkor kell tevékenykedniük, amikor a munkájuk nem »for­mális«, hanem nevelő, ered­ményes lehet. A SZOT illetékesei most dolgoznak azokon, a javaslato­kon, amelyek — az igazság­ügyi tárcával történő egyez­tetés után — alapját jelenthe­tik a társadalmi bíróságok működését szabályozó korsze­rű törvénynek. Véleményünk szerint a következő ügyekben kívánatos hatáskört biztosíta­ni a társadalmi bírósagoknak: a kollektívát is érintő, a szo­cialista együttélés szabályait sértő magatartás; fegyelmi vétség, mulasztás; munkavi­szonnyal összefüggő szabály- sértések ; a dolgozók között felmerült becsületsértés, rá­galmazás, könnyű testi sértés; esetleg vitás anyagi ügyek. Megfontolást igényel, vajon ne legyen-e módja a vallaiat Ve­zetőségének is eljárást kezde­ményezni? Felmerült az is, hogy szabad kezet kellene ad­ni a társadalmi bírósagoknak ahhoz, hogy maguk is indít­hassanak eljárást. (Tudni kell, hogy eddig csak felszólításra, megbízásból járhattak el.) Igen érdekes es demokratikus javaslat ezeken kívül, hogy a dolgozók közvetlenül is kez­deményezhessenek szükség esetén eljárást, a szakszerve­zeti bizottságnak biztosított jogkörben. AZ OJ SZABÁLYOZÁS, a társadalmi bíróságok élethez közelítő megszervezese nem azért történik, hogy most egy- gyel több bírósági forum mű­ködjön. Korszerű, s a gazda­sági, társadalmi következmé­nyekhez jobban igazodó tár­sadalmi bíróságok megszerve­zése a cél. A hosszabb ideig tartó jogi, szakszervezeti egyeztetések után várhatóan a jövő ev ©lejen megszületik az ug jogszabály, I intézni a lakosság ügyeit, és | az akta mögött mindig az em­Még mindig kevés a raktártér — Segítség a rászorulóknak j bért kell látni, j A tanácsigazgatás jelenlegi szerkezete hosszabb időre ki- : alakultalak tekinthető. Létre- i jöttek a közös tanácsok, és ez- | zel megteremtődött az előfel- j tétele a megfelelő létszámú apparátus kialakításának, a hatáskörök leadásának, az anyagi eszközök célszerű fel­használásának, a községek tervszerű fejlesztésének. A következő években a kialakult szervezeti kereteket kell tar­tatommal megtölteni, Dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára Tóth Lajosnak, a megyei j tanács elnökhelyettesének ve­zetésével ülést tartott tegnap j Kaposváron a Somogy megyei ] Tanács mezőgazdaság-fejlesz­tési albizottsága. Több téma került napirendre, ezúttal két- j tőre térünk ki részletesebben. Dr. Veress László, a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskola j főigazgató-helyettese, a juh-1 tenyésztés fejlesztéséről, az ágazat fejlesztésének somdfeyi lehetőségeiről és a főiskolának e törekvésekhez nyújtandó számottevő segítségéről adott tájékoztatást. Elmondta, hogy megyénkben meglehetősen nagy területen található ki- j használatlan legelő. Ennek j egy részén erdőtelepítést ja­A háztáji és a közös kapcsolata Csirkenevelés nagyüzemi módon A labodi Zöld Mező Terme­lőszövetkezet nagykorpád! üzemegységében találkoztunk Peti József állattenyésztési brigadvezetővei. Éppen a ba­romfitelepre indult, hogy megnézze kedvenceit, a szé­pen fejlődő. egyhónapos hampshire baromfiakat. — 4500 darab naposcsirkét vásároltunk — mondta a bri- gádvezetö. — Most egyhóna­posak, 28—32 dekásak. A tsz- tagság igényeinek kielégítésé­re 50—55 dekás korban adjuk ! tovább nevelésre. Ezután már j nem sokáig kell tartaná, hogy | rántamivalók legyenek. — Hogyan nevelik a ba­romfiakat? — Három heten át min­den két órában kapjak az uiditotapot. azutan pedig a nevélő tápot. Az önetetőíből j tetszésük szerint esznek. I Szalmaszecska van alattuk, ! abban kapir eálhat nak is. ier- mészetesen homofcró' illetve an ró sóderról sem •'"■’edke- aünk meg. melyből szántén csín égetnék A friss levegőt ventillátorral fúvatj uk közé­jük. Már egészen, megszokták a ventillátor zúgását, és nem idegesíti őket. Ugyancsak megszokták az éjszakai vilá­gítást is. mert egész ej jel ég a villany. Bádog italéból isznak. — Van-e elhullás? — Van, de nem jelentős. 2 —3,5 százalékon belül van /az eladásáig. A tisztaság, a gon­dos kezelés, az állandó állat­orvosi felügyelet, az állat­egészségügyi szabályok betar­tása mellett nem is szabad nagyobb elhullásnak lennie. — Hányán gondozzák a 4500 [ csirkét? — Két asszony, Strublics j Befőné és Dobos Józsefne. Naponta átlagosan tiz órai j dolgoznak nagy szorgalommal j es lelkiismeretességgel. — Kifizetődő a baromfine- I velés? — Számításaink szerint igen, különben nem foglalkoz­nánk vele — fejezte be tájé­koztatását az állattenyésztési bri gad vezető. K J. vasoltak hasznosítási lehető­ségként, de még ennél is kifi­zetődőbb — és gyorsabban megtérülő — befektetés lenne itt a juhászainak mint önálló ágazatnak a fejlesztése. Ez különösen a homokos talajo­kon mutatkozik célszerűnek. A Zselicségben a szarvasmar­ha-tenyésztés mellett ugyan­csak a juhászat jöhet számí­tásba elsősorban, mint az adottságokra épülő ágazat. A témáról több részvevő el­mondta észrevételét, javasla­tát. Solymossy Dezső, a me­gyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának munka­társa a fejlesztéssel kapcsola­tos konkrét somogyi lehetősé­gek és feladatok rögzítését kérte; Dianovszky Sándor, az Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója a megye juhászati eredményeit' ismertette; dr. Guba Sándor, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola fő­igazgatója az üzemi kooperá­ciónak a bárányhizlalás kor­szerűsítésében betöltendő sze­repét említette. A négyórás tanácskozás so­rán a legtöbb szó az időszerű munkákról és az aratasra va­ló felkészülésről esett. Kersák Jenő, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője elmondta egyebek között, hogy az áprilisi 97 milliméter- nyi csapadék után — ez hideg eső volt — májusban úgyszól­ván semmi sem hullott, kö­vetkezésképp néhány ezer holdon nem keltek ki a tava­szi vetések, s a terület egy részén a gazdaságok nem vé­gezhették el a vegyszeres nö­vényvédelmet. Ez utóbbi prob­léma elkerülésére a jövőben fokozottan igénylik majd a helikopteres vegyszerezést, mert így ez a munka a gyor­san növő gabonában is nagy területen és taposasi kar nél­kül elvégezhető. Mintegy 150 ezer holdon kell aratni az idei nyáron. Ehhez a megye termelőszö­vetkezetei a tavalyi 751 kom­bájn mellett (ebből 74 az ér­tékcsökkenési leírás folyamán teljesen amortizálódott) 83 új, az idén vásárolt arató-cséplő­vel rendelkeznek, s az aratás megkezdéséig még további 28 •kombájn várható. Ttraktorból 168 az idei gyarapodás, és 320- naík az érkezésével számolhat­nak. Mint arról Eszterhai Sán­dor, az állami gazdaságok megyei főosztályának szakta­nácsadója a részvevőket tájé­koztatta, fiz állami gazdasá­gokban befejezéshez közele­dik a csaknem száz kombájn fölkészítése az aratásra. Ké­kesi Jenő, a Somogy megyei Gabonaíelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat igazgatója a je­lenleg folyó és ezután induló gabonatároló-építésekről szá­molt be. Azt is elmondta, hogyan készül a vállalat a ga­bona átvételére, szárítására raktározására. Szavaiból ki­tűnt, hogy jóllehet épülnek rák,tárterek, azonban mintegy 11 100 vagon terményt csak raktártúlterheléssel, bértáro­lással. illetőleg szabadtéri szükségtárolókban tudnak el­helyezni. Mint ahogy eddig, az idén is szükség lesz arra, hogy a gazdaságok segítsék egymást. Vonatkozik ez a kombájnok majdani átcsoportosítására ép­pen úgy, mint az üzemi szárí­tó berendezések kölcsönadá- sáea. Előzetes szervezéssel er­re is föl kell készülni, hogy menet közben kevesebb zök­kenő hátráltassa a már amúgy is nehéznek ígérkező munkát. H. F. Somogyi Néplapl 3 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom