Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-28 / 149. szám

Idegenforgalmi látványosság lesz László király sírhelyét keresik Somogyváron A déli part „fővárosának“ tisztaságáért Azoknak a nevében kerestük föl dr. Bakay Kornélt, a So­mogy megyei Múzeumok igaz­gatóját, a somogyvári ásatások vezetőjét, akik szívesen érdek­lődnek a Balaton-parthoz kö­zel eső nevezetességek iránt. — Az 1972 júliusában meg­kezdett nagyszabású régészeti ásatás feltárta a László király által 1091-ben alapított mo­numentális bazilika belső terét és a bazilikához észak felől csatlakozó kolostor vízgyűjtő ciszternáját. A tavalyi, mint­egy háromhónaipos ásatás so­rán, mely több mint három- ezier-ötszáz leletet és mintegy hétszáz faragott követ hozott napfényre, világossá vált á háromhajós, pillérekkel tagolt bazilika átépítéseinek a törté­nete. A két és fél hete újra meg­kezdett, illetve folytatott ása­tás célkitűzéseiről ezeket mondta a múzeumigazgató: — Tisztázni szeretnénk a bazilika Árpád-kori építéstör­ténetét, valószínűsíteni vagy bizonyítani kívánjuk az írott források ide vonatkozó ada­tát, mely I. László sírhelyét Somogyváron jelöli meg. A somogyvári ásatás máris egy kibontakozó, idegenforgal­mi látványosság képét nyújt­ja. A bazilikában járva dr. Bakay Kornél az idei munka »•nagy-“ várakozáséról beszélt: — Az egykori kórus és főhajó találkozási pontjánál talált sírhely — feltételezésünk sze­rint.— azonosítható lesz Lász­ló király temetkezési helyével. A XIV. században épült észak " ' • 1 ' h é A köztisztaság követelmé­nyeinek eleget tenni a városi tanács költségvetési üzeme se­gít a siófokiaknak. A munkát az üzem a végrehajtó bizott­ság által meghatározott fel­adatterv alapján végzi. Az idei első tapasztalatok azt bizonyítják, hogy javult a köztisztaság helyzete a Bala- ton-parti városban. Ez nagy­mértékben annak köszönhető, hogy teljes kapacitással üze­mel az Országos Idegenforgal­mi Tanácstól kapott — ötmil­lió forint értékű — géppark. Az új gépek nemcsak na­gyobb mennyiségű szemét el­szállítását teszik lehetővé, ha­nem meg is gyorsítják a hul­ladék «-forgását-«. Elsősorban 2 közterületekről és a nagyobb üdülőktől viszik el gyorsab­ban a felgyülemlett szemetet. Több úgynevezett "önfelsze­dő«, korszerű seprőgépet állí­tottak be. Ezek a mechanikus tisztításra alkalmas utak taka- rítáisát teljes egészében elvég­zik. Sor került új öntözőko­csik üzembe helyezésére is. E gépek általában naponta két­szer locsolják a kijelölt utcá­kat. Ügy tervezik, hogy a »házi szemetet« a Mathiász, a Mün- nioh Ferenc, a Zrínyi, a Bá­nyász, a Rózsa és a Hunyadi utcából is elszállítják. szabaddá, hanem fény derül­het a kolostor egyik csatlako­zási pontjára is. Az ásatás vezetője feltétele­zi, hogy a XI. századi bazili­kát megelőzően is templom állt a bazilika föhajójának a területén. Ez a feltételezés az —dél irányú zárófal ugyanis | idei ásatások végére már vég­ezi a sírhelyet kikerüli, tehát ennek a helynek mindenkép­pen a templomon belül kellett maradnia. Az idei munka további cél- kitűzésé a bazilika nyugati , érvényesen tisztázódhat, hi­szen a feltárást ezen a részén is folytatják. —- Somogyvár rendkívül fontos szerepéről most csak annyit, hogy nemcsak a tere­főbejárata előtti térség .kisza- 1 pen kell folytatni a kutatáso- badítása a hatalmas mennyi- j kát, hanem az írásos munkák ségű törmelék alól. így nem- között is, hiszen nem zarhato csak a nyugati főkapu válik | ki annak a lehetősége, hogy Még mindig kevesen íürdenek... Forgalomnézőben“ az újhelyitől a sóstói strandig Szent László királyunk ősi családi örökségét követve vá­lasztotta temetkezési helyéül Samogyvárt. Ma még csak hi­potézis, hogy László déduno­kája az István király által le­győzött Koppány vezérnek. Dr. Bakay Kornél nyilatko­zata rendkívül fontos, tisztá­zásra váró történelmi feltéte­lezéseket tartalmaz. 1975-től várhatóan megkezdődik a műemlék helyreállítása So­mogyváron, s a nagyszabású munkálatok az 1980-as évek elejéig tarthatnak. Addig is szívesen várnak érdeklődőket Somogyvárra. Mint megtud­tuk, az európai középkori ré­gészeti konferencia vendégei az ősszel meglátogatják a So­Tisenkilenc év as idegenforgalom szolgálatában Az ügyfelek szinte fél per­cenként érkeznek. A kis helyi­ségben izzasztó a meleg. Dol­gozni kell. Frissnek maradni. Az asszony, ott az íróasztal mögött, ezekben a kora esti órákban is frissnek látszik. Pedig tizenkilenc évé foglal­kozik evvel a tevékenységgel. Tizenkilenc éve fogadja az ügyfeleket. Király Ferencné a Siotour zamárdi kirendeltségének ve­zetője. — Hogy is kezdődött? — Tanácsi dolgózóként ide­genforgalmi ügyekkel is kel­lett foglalkoznom. Azután en­nél az ágnál maradtam. Kez­detben még az IBUSZ-szal közös volt a jelenünk. Hat szo­bát tudtunk itt Zamárdiban a vendégek rendelkezésére bo­csátani ... — És most? — 478-at én, 312-t a kolléga- 1 nőm. I Ezekben a számokban ott : van tizenkilenc év munkája. ! — EJőször szervezni kellett. [.Végigjártam a házakat, beko­pogtam. Nem vallalnának-e ! nyárra üdülövendégeket. Ne- [ hezen ment. Aztán egyszer j csak maguktól kezdtek jelent- I kezni az emberek. Igaz: nagyon sok lráz épült — Egyszerűbb lenne ma a munkája? — Korántsem. Adminisztrá­lunk, képeslapokat, beüyegeket árusítunk, horgászengedélye­ket szerzünk, statisztikát szá­mítunk, levelezünk. Havonta ezer forintot költünk levele­zésre. De panaszra nincs okunk. Nem egy kedves ven­dég keres fel üdvözlőlappal karácsonykor, húsvétkor. nő­napkor. S "toboroz« újabb vendégeket. Volt úgy, hogy a kései tu­ristával éjfélkor kelt útra, elemlámpával mutatva az utat a szállásig. Előfordult az is, hogy a rendelkezésre bocsá­tott szobát, lakosztályt maga takarította ki. — Hálátlan munka? — Nem, Ha a vendég elége­dett, én is az vagyok. Ha visz- szatér ide, örülök. Szómba t-vasárnap is ott ta­lálja őt, a felvilágosításra vá­ró idegen a hivatali szobában. És hétköznap este hétkor sem üres a helyiség, amikor a »hi­vatalos munkaidő« lejár. — Örülök, hogy zavarnak. És — mit tágadjam? — érde­kem is. Százalékra dolgozom. A szezonban pénztárossal, valutabevái tóval »gyarapod­nak«. A szűk helyiséget — ta­lán mar jövőre — lebontják. Szép, új épületet emel majd a Siotour Zamárdiban. Hogy ne csak szívélyesen, hanem méltón is fogadhassák a ven­dégeket. külföldit és magyart egyaránt. L. l. mogyváron folyó ásatási mun- 1 1955 óta Zamárdiban. Szebb­kálatokat. II. B. nél szebbek. Az egyik nyolc gazdájú társasviUábói ötöt ki­adnak gazdáik. Reklámgrafikus Az édes bornak díszes címke 9%jár“ Vásárlás közben talán nem is tudatosodik bennünk, hogy milyen címkét »visel« az áru. Ha például bort keresünk, faj­tát, ízt, palackozó üzemet vá­lasztunk. Nem is tudjuk, hogy milyen fontos szerepe van a címkének — azaz a reklám­nak — a kiválasztásban. Er­Megfiatalodtak nosabbak lettek a 6ioloki strandok az idén — ezt látja az ember, ha, végignéz a nya­ralók állal annyira kedvelt helyeken. Az igazi »csúcsfor­galom« még hátravan, de az már most látszik, hogy az el­múlt években oly gyakran ki­fogásolt »közállapot« sokat ja­vult, s hogy a strandok fölké­szültek a nagy látogatottságra Is. Ferenczi Józseffel, a Siófo­ki vámosi Tanács fürdőigazga­tóságának vezetőjével és a költségvetési üzem szakembe­reivel látogattunk meg néhány siófoki strandot a hét köze­pén. (A költségvetési üzem az idén mintegy hárommillió fo­rint értékű munkát végzett itt beruházások, felújítások, kar­bantartások formájában.) A balatonújhelyi »fizető« strand'teljesen újjáépült, par­kosították a területet, felújí­tottak néhány létesítményt. A balatonszabadi strand most munkaterület, emiatt még am üzemelhet teljesen. Az r any par ton a szabad stran­don lehet fürödni, szeretik is az üdülők, s máris nagy részét leköti a Balaton-partra irá- 1'mló forgalomnak. '’'totón vagy háromszáz fia- ’’.t láttunk a parton, na­gyobb részük beérte a napo­zással, de már sokan »kóstol­gatták« a vizet. Itt a szabad strand rendezése at idén befe­jeződött, s »egy osztállyal föl­jebb lépett«; ezen a nyáron már belóptidíjas, másodosztá­lyú strandként nyílt meg. A siófoki úgynevezett nagy strand is alaposan megszépült az idei nyárrá. A réginél na­gyobb karbantartásokat végez­és esi-1 teÉ, érdekessége a már elké- | szült kerti sakk és a készülő ,Nem térkép e táj.. Olvasótábor a Balatonon malmozó, tekéző. Régi igényt A Magyar Úttörők Szövet­elégitettek ki azzal, hogy négy j sége jövő tanévi expedíciója- homokozót építettek a parton | nak a jelmondata a Nem tér­a gyerekeknek. Több hangszó­rót helyeztek el. Mintegy 18—. 20 ezer embert fogadhat a nagy strand — de most még nagyon is könnyen elférnek azok, akik kijönnek. Egyelőre mérsékelt a forgalom, a hgzai és a külföldi vendég egyaránt kevés. A nagy strandnál eddig mintegy 80 ezer forint lema­radás mutatkozik a bevételben a múlt év azonos időszakához képest. Mindennek az időjá­rás az oka. Néhány adat az idei forgalomból: május 6-án volt a hónap legnagyobb for­galma, ötezer forint. Az akko­ri jó időben 22 fokos volt a Balaton vize. Az idén a június havi bevételük keddig mint­egy 62 000 forint volt, tavaly ilyenkor már 84 OOO-nél tartot­tak. Az idén még messze va­gyunk a múlt évi rekordoktól — de miért ne reményked­jünk? Például abban, hogy 26 fokos legyen a víz es 32 fokos a levegő hőmérséklete, mint tavaly július 23-án, vasárnap volt; vagy hogy elérjék a ta­valy augusztus 13-1 31 700 fo­rintos bevételt (ezen a napon ennek a strandnak 16 500 lá­togatója voltl). Ami késik, nem múlik, hátravan még az igazi nyár, s hozhat még új rekordokat A vendégfogadásra mindeneset­re fölkészültek, most már csak vendégek kellenek, meg kelle­mes, strandolásra alkalmas napok. H. F. kép e táj. Nyilván a hazai könyvnyomtatás ötszáz éves ünnepe, az olvasásnak, a könyvnek a reflektorfénybe állítása volt az elindítója an­nak a tábornak, melynek la­kóival a balaitonfenyves-al­sói, megyei KISZ-vezető tá­borban találkoztunk. A me­gyei úttöróélnökség és a me­gyei könyvtár szervezésében egyhetes olvasótáborba hívták azokat az általános iskoláso­kat, akik a megyében a leg­többet olvasnak. Leinberger Ágota, a megyei könyvtár gyermekrészlegének vezetője, a tábor egyik irányítója el­mondta, hogy vasárnaptól mintegy 80 gyerek tölti itt a vakációját — .Mit hasznosíthatnak a tanulók a foglalkozásokból? — Mindenekelőtt a könyv­tárhasználatra szeretnénk megtanítani őket. Sok-sok él­ményen keresztül fokozzuk bennük a könyv iránti szere­tetek ami a tudatos olvasás alapja. A tábor égjük szűk: helyisé­gében foglalkozás / közben készült e néhány mondatos feljegyzés: — A tanár néni megkért, hogy készíts egy dolgozatot a Tanácsköztársaságról. Hol ke­resel hozzá irodalmat? — A háramszázas főosztály­ban találom meg azokat a műveket, amelyek a Tanács- köztársaságról szólnak. — Sok írót foglalkoztatott Petőfi élete ... egyik tanuló, és sorolja a mű­veket. A foglalkozás témája tehát: a lexikonok, katalógusok ke­zelése, használata. — Ki nem szerepelt még? — kérdezi a foglalkozás ve­zetője. Egy kéz sem emelkedik a magasba, ellenben az újabb feladat mindenkit érdeklődés­sel tölt el. Kispál Sándor Kiskorpádról utazott a táborba. A kaposvá­ri Tóth Lajos iskola tanulója. Vele arról beszélgettem, hogy milyenek az első élményei. — Nem először jöttem bala­toni táborba, de ilyen jól még nem éreztem magam. Ezt an­A feladat »világos«, máris a | nák köszönhetjük, hogy sok- I katalógusok között válogat az I sok kellemes es hasznos prog-4 ramről gondoskodtak a tábor vezetői. Sosem unatkozunk. — Olvasói terved a nyárra? — A tábor után otthon sze­retném azt a néhány Verne- könyvet elolvasni, amelyet még nem ismerek. Kispál Sándor ezért a szó­rakozásért áldozatot is hoz, hiszen vonattal teszi meg az utat Kiskorpádról Kaposvárra. A programiba belelapozva valóban úgy tűnik, hogy ér­demes volt ide utazniuk a gyerekeknek. A szép élmények egy részét a tábor másik vezetője, Gon­dos Piroska lelki ismerétes munkájának köszönhetik a so­mogyi tanulók. a b. ről beszélgettünk Stotz Mihály reklámgraiikussal, akit a Bala. tonboglári Állami Gazdaság foglalkoztat. — A kiállítások nem elégí­tették ki a »munkaéhségemet« — kezdte a beszélgetést. — A reklámgrafikán keresztül nemcsak csillapult az »étvá- gjTaim«, hanem a legnagyobb számú közönséggel is találko­zom, a vásárlókkal. Ha jót akarsz, bor címkéből is csinál­hatsz jót — ez a véleményem a munkáról. — Milyen a "jó« ciirnke? — A megtöltött zöld üveg címke nélkül »üres«. Fogal­munk sincs róla. hogy mit tar­talmaz. A címkének tehát fon­tos feladata, hogv tájékoztas­son arról, hogy milyen bor van az üvegben. A jó címke ezen túl igyekszik valamiféle hangula­tot is teremteni. A gazdaság »jelszava«: Egy korty nap­fény. A Balaton-parton azt hiszem ez érthető is. — A címke kedvet csinál a vásárlásihoz és létrejön az üz­let — Az újabb bogiári borok címkéin a legnagyobb betűk­kel magát a termelőhelyet reklámozzák. — Igen, mert nem egy tör­ténelmi borvidékről van szó. De szeretnénk, ha megjegyez­nék azt a helyet, ahol ezek a borok készülnek. — Boronként változik a címke. Milyen borhoz milyen stílusú címke való? — Az édes borhoz például a dúsan, gazdagon díszített. A pecsenyeboré legyen egyszerű, kevésbé díszített. — Nálunk csínján kell bán­ni a szesz-, a trafikáru-rek­lámmal . azt hiszem, ez ért­hető. Mit tehet mégis a rek­lám? — Nem a kocsmai italozást reklámozzuk, hanem a kultu­rált fogyasztást segíti a hazai reklám. — Mit tervez most? — A szőlőlécímkén szeret­ném újra megvalósítani mind­azt. amiről tulajdonképpen eddig beszélgettünk. Somogyi Néplap m 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom