Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-27 / 148. szám
t j módszer Somogysárdon nagy forgalmú 16-os szoba iroda az ügyfelek szolgálatában Kialakulóban a pillangós termetes komplex rendszere A szarvasmarha- tenyésztés fejlesztésének egymással összefüggő, sokrétű feladata megköveteli a tömegtakarmány termelésének. felhasználásának korszerűsítését. Az ipar- szerüen üzemelő állattenyésztési telepek új módszereket kívánnak a kiszolgáló, növény- termesztési ágazattól is. a Siófoki Városi Tanácson Az új székházban — a közeljövőben lesz egyéves — | mindjárt a földszinten talál- j ható a 16-os szoba. Azok kö- ! zül. akik különböző ügyeket | akarnak elintézni a Siófok' Városi Tanácson, sokat irányit ide a portás nap mint nap. j Ez a bizonyos tizenhatős J ugyanis — az ügyfélszolgálat: | iroda. Slefdn János, a város! ; tanács osztályvezetője tájékoz- ! tatott az iroda létrehozásának tézéssel, délután következnek ugyanis az intézkedések, olykor — ha az ügy úgy indokolja — a helyszínre is ki kell menniük. — Milyenek az eddigi tapasztalatok? — Az már alig egyéves tevékenység után is elmondható, hogy az iroda beváltotta a létrehozásához fűzött reményeket, azt a célt szolgálja, amit a vb szánt neki. Az ügy inteni erre az időszakra, úgyhogy három ember áll az ügyfelek | rendelkezésére szombat délelőtt is. jóllehet ilyenkor lényegesen kisebb a forgalom az átlagosnál. Többen megnézték már, hogyan működik az iroda Siófokon. Jártak itt például Keszthelyről és a Nagyatádi Városi Tanácstól, a Kaposvári Társadalombiztosítási Igazgatóságtól. Napjainkban a szarvasmarhaprogram kapcsán megkülönböztetett figyelem kíséri a tömegtakarmányok termelését és az új követelményeknek megfelelő felhasználását. Szövetkezeteink kutatókkal, tudományos intézményekkel karöltve keresik a legcélravezetőbb íTÍÓdszerekct. A somogy- sárdi szövetkezetben most van kialakulóban a pillangós termelés zárt, komplex rendszere. Az első pillanattól nagy érdeklődéssel fordulnak a szakemberek a módszer felé, elsősorban azért, mert a technológiát több kombinációra dolgozták ki. Alkalmazható száraz és öntözéses lucerna, füveshere, vöröshere termelésénél, takarmányozásánál. A betakarítás biztonságát, szakszerűségét, fokozza, hogy többféle módszert alkalmaznak együttesen. Készítenek sze- názst, illetve szilázst egyme- netes és kétmenetes szecská- zással, a terület kisebb százalékáról pedig változatlanul körülményeiről, céljáról és a/ eddigi tapasztalatokról. — Még mielőtt az új székházba költöztünk volna, terv- I be vettük a megvalósítását. A j végrehajtó bizottság 1972. au- | gusztus 24-én jóváhagyta a i tervezetet, és ezen az üléser fogadták el a működési rend- | ről szóló szabályzatot is. A | cél az volt, hogy ezzel a módszerrel gyorsabban és jobban elláthassunk bizonyos hatósági feladatokat: meggyorsul az ügyfelek tájékoztatása, ügyeik intézése, az olyan beadványok átvétele és érdemi rendezése, j amelyekkel korábban különbö- J ző osztályokhoz kellett fordul- : ni. Tény, hogy a járatlan ember j is gyorsan révbe jut ily mó- . dón, nem kell a folyosókon bo- lyongania — jóllehet pontos eligazítást nyújtanak a táblák —, mivel a portás az érdeklődőket mindjárt ebbe a szobába kalauzolja. A hét szakigazgatási szerv három legnagyobb jától: a műszaki, a pénzszénát takarítanak be. A későbbiekben tervezik a gyors szárítást, majd az őrlést és pogácsázást. Egy olyan korszerű, komplex termelési módszer van itt kialakulóban, amelyet alkalmazhatnak majd mindazok az üzemek, ahol nagyobb arányú pillangóstermelés folyik; ahol erre a növényre alapozzák a koncentrált állatállomány takarmányozását. A somogysárdi kezdeményezés ismét egy szép példája a tudomány és a gyakorlat gyümölcsöző, napjainkban nem nélkülözhető együttműködésének. ügyi, terv- és munkaügyi, valamint az igazgatási osztálytól került ide egy-egy dolgozó ügyintézőnek. Ha szükség van rá, ez a három ember egymást is kisegíti áz irodán adódó munkákban mindennap reggel nyolc órától déli tizenkettőig. Az iroda nem önálló egység, a dolgozók a három illetékes osztályhoz tartoznak, s munkájuknak az átfogása, felügyelete a vb-titkár kezében van. Feladatuk nem zárul le a délelőtti félfogadással, ügyinzés végeit a városi tanácshoz érkező emberek zöme mindjárt a tizenhatos szobába megy, ide irányítja őket a portás. Augusztusban lesz egyéves az iroda, s a múlt év októberében végeztük el az első fölmérést a munkáról, a forgalomról. 1047 ügyfél közvetlenül a három ügyintéző elé ke- : rült ebben az egyetlen hónapban: ezek 83 százalékánál helyben, azonnal elintézték a szóban forgó ügyet, s mindössze 17 százaléknál kellett az ügyfelet vagy a beadványt máshová továbbítani. Az ösz- szes ügyfélnek mintegy tíz százaléka csak felvilágosításért jött az irodába, s azt meg is kapta. Naponta átlagosan negyvennyolcán, fordultak meg itt. Ezek az adatok azért érdekesek, mert jóllehet tavaly októberi fölmérést tükröznek, lényegében most is érvényesek. Hogy mi mindent végeznek az irodán? Nagyon sok hatósági bizonyítványt állítanak ki, a szóbeli bejelentésekről jegyzőkönyveket készítenek, itt őrzik a talált tárgyakat. A múlt év októberében például az egyéb munka mellett 69 hatósági bizonyítványt állítottak ki, 39 esetben adtak tennivalót a talált tárgyak, s az illetékes ügyintéző 85 munkaerőközvetítést végzett. A szabad szombat az iroda dolgozóira is érvényes. Az éppen szabad ügyintéző helyére azonban az illetékes Osztály tartozik másik dolgozót állíta- | Ami a jövőt illeti: a mostani meglehetősen szűkös helyet bővíteni szeretnék, s vagy a létszámot növelik egy általános ismeretekkel bíró ügyintézővel, vagy a meglevőket képezik ki a jelenleginél szélesebb feladatkör ellátására. Mindezzel azt akarják elérni, hogy még több ügyet tudjanak helyben és azonnal elintézni. Megnéztük, miként zajlik az irodán az ügyintézés és a félfogadás. Somogyvári Istvánná igazgatási ügyintéző így tájékoztatott június 22-ón délelőtt: — Eddig mintegy hatvanan fordultak meg az irodában. Mivel holnap állatokat szállítanak el a gazdáktól, huszonhaton jöttek járlatlevélért. Itt a nyár, munkát keresnek a diákok és mások is a Balaton- parton, sokuknak az elhelyezkedését segítettük ma is. Kopogtak, egy ügyfél jött. Klein Zoltán nagyszokolyi tsz-tag már nem először jár itt, de megint benézett és megkérdezte: nem hozta-e be valaki az elveszett fényképezőgépét? Előkerült a személyazonossági igazolvány, följegyezték a károsult címét, s megígérték, ha talált tárgyként behozza valaki a gépet, értesítik. Hasznos feladatot lát el az ügyfélszolgálati iroda. Joggal állapíthatják meg ezt az illetékesek is az iroda közelgő egyéves »születésnapján-«. Hernesz Ferenc AUamvizsgázók között Viszontlátásra szeptemberben! A zsibongás egy pillanatra elnémult. Mindenki az ajtón kilépő, izzadó homlokát tö- rölgető férfit figyeli, s többen is kérdésekkel halmozzák el: Horváth Tibor — Na, hogyan sikerült? — Milyen kérdést húztál? Nyomban hangzik a felelet. A vizsgán túljutottnak most ötlik az eszébe, hogy még néhány fontos részletre nem tért ki kérdése megválaszolásakor, de azután így fejezi be: — Azt hiszem, egy szép kettest megérdemeltem. Felnőttek. Fontos beosztásban dolgoznak, de most, hogy államvizsgáznak az' esti egyetem szakosító tanfolyamán, éppen olyah vizsgalázzal küzdenek, mint amikor közép-, vagy más felsőbb iskolába jártak. Ha sikerül majd az utolsó államvizsga is, akkor megkapjág főiskolai végzettségükről a diplomát. Torma János, a nemzetközi munkásmozgalom tagozatának osztálybizalmija az iparcikk-kiskereskedelmi vállalatnál pénzügyi osztályvezető. Itt az osztályban ö az egyetlen pártonkivüli. — A tanultakat hogyan tudja á munkájában hasznosítani? — Ügy érzem, ered mén vesén. Munkám mellett a szak- szervezetben is tevékenykedem. Okleveles könyvviteli vizsga után jelentkeztem a szakosítóra. Jó közösség volt a mi osztályunk, alig néhá- nyan morzsolódtak le. Sokat köszönhetünk az előadóknak, akik nagyon sok segítséget adtak a fölkészülésünkhöz. Horváth Tibor ugyancsak j ebbe az osztályba jár. A | Nagyatádi Konzervgyárban oktatási előadó. — Esti egyetemet végeztem Nagyatádon. Ott kaptam kedvet a tanuláshoz, előadóim szerettették meg velem a nemzetközi munkásmozgalommal való foglalkozást. A gyári munkában nagy hasznát veszem az itt tanultaknak. A bizalmi és társai is azt mondják, hogy igyekezete, a foglalkozásokra való felkészülése, aktivitása azt bizonyította: hasznosnak, szükségesnek tartja a tanulást, s mindent elkövetett, hogy minél többet elsajátítson. Szikszai Lászlóné, a mező- gazdasági főiskola könyvtárosa a filozófiai szak hallgatója: Szikszai Lászlóné — Remélem, sikerült. Most j már jobb. Tegnap kissé kiké- ! szültem idegileg. Hiába, nehéz az anyag, ott a család, a két ; gyerek, s a munkámat is el j kell látni. Már most keszü-1 lünk az új hallgatók fölvételi vizsgájára. Párttitkár vagyok j a főiskolán, s az a törekvésünk, hogy a fizikai dolgozók gyerekeinek minél több segit- í séget adhassunk az eredmé- 1 nyes felvételi vizsgához. Torma János Torma János arról beszél, hogy vállalatánál rengeteg tennivaló vár rá, Horváth Tibornak szintén lesz elegendő munkája a konzervgyárban a ielnőtt dolgozók szakmunkás- vizsgájával, illetve az ipari tanulók szerződtetésével kapcsolatban. A zsibongás egyre halkul. Az ajtó előtt lassan elfogy a | bebocsátásra várók stoma. Most már csak az eredményhirdetés van vissza. Az Oktatási Igazgatóság vezetője, dr. Nagy Lajos ezt mondja: — Elégedett vagyok a felkészüléssel és a szorgalommal. Legtöbb hallgatónk azf bizonyította az elmúlt két évben, hogy szívesen tanul, s kötelességének tekinti a szakosító eredményes elvégzését. A nehéz nap, az államvizsga után ezzel búcsúznak egymástól az esti egyetem szakosító tanfolyamának hallgatói: ; — Viszontlátásra! Szeptemberben találkozunk! Szalai László j Társadalmi így F olytassuk hát a múlt héten megkezdett témát. Bizonyára emlékeznek még: arról volt szó, hogy a megyei part-vb a munka nélkül szerzett személyi jövedelmekről, a harácsolásról, a spekuláció visszaszorításáról tárgyalt. Szót váltottunk akkor a szocialista szer vezetékiben előforduló negativ jelenségekről, s kiderült az is, hogy az ellenőrzés megszigorításával, az állami rändele tok, intézkedések végrehajtásával igazán figyelemreméltó eredményeket értünk el. Olvasóink közül többen szóvá telték már: »Miért késünk a rendeletekkel, miért akkor »kapunk észhez«, amikor már baj van?« Nos, nem nehéz válaszolni rá. A jogszabályok mindig az általános életviszonyokat veszik figyelembe, sohasem az egyedi példákat. Nem lehetett tehát jogiszabályt alkotni addig, amíg csupán néhány helyen tapasztathattunk túlzott személyi jövedelmeket; amiig csak elvétve fordult elő telek- spekuláció; amíg — különösen a Balafen-parton — nem bur- jánzoitt el a harácsolás, a munka nélküli haszonszerzés. Késésben. voltunk? Ügy tűnhetett. De voltaképpen idejében léptek föl a kormányzati szervek, s ha jól értettem: még számos intézkedés várható. De hát nézzünk körül a házunk táján. Hogy mennyire időszerű és hasznos volt például az általános jövedelemadóról szóló rendelet, azt hadd bizonyítsam számokkal. Kezdjük azzal, hogy Somogyiban a jövedelemadó összege egy csapásra, azaz 1971-ről 1972-re 13 millió forintról 18 millió forintra emelkedett. De talán étiméi is érdekesebb, hogy a kisiparosok adója 11,1 millióról 14,4 millióra, a kiskereskedőké 1 031 000 forintról több mint a kétszeresére, 2 352 000 forintra nőtt. Ehhez legalább kétszeres jövedelemre volt szükségük. És ezzel azt hiszem, eljutottunk egy lényeges ok felderítéséhez: sokan fölfedezték, és ha lehet, még többen kihasználták a konjukturális állapotokat. Könnyű volna azt mondani, hogy szüntessük mag a harácsolás lehetőségét. A szándék ez. Mégse mehet minden egyszerre. Nem tudom hallották-e, hogy Magyarországon a bolti kiskereskedelem 60 százaléka, a vendéglátóhelyek 73 százaléka úgynevezett «szabadhass zás«, azaz »gebines« üzlet. Somogybán — »hála« a Balatonnak — ez az arány még nagyobb. Nem kell elmondanom: milyen. »lehetőségekkel kecsegtet«, a gebines üzlet. Vannak persze becsületesen, tisztességesen kereskedő emberei^, és vannak mások, akiknek egy részén a gyakori ellenőrzés és büntetés is csali nehezen segít. 1972-ben az Állami Kereskedelmi Felügyelőség 294 950 forint bírságot1 szabott ki a megyében különböző visszaélések miatt. Az a gyanúm: szigorúbb is lehetett volna. Tudniillik, ha más eszközökkel nem megy, törvényesen — ha úgy tetszik, egy életre — el kell venni a kedvét annak, aki képtelen belátni, hogy a lakosságért dolgozik, s hogy szocialista államban él. Van erre is példa. Egy siófoki kifőzdés például 1972-ben »csupán« 58 370 forintot tagadott el, s a pénzbüntetésen kívül börtönt is kapott. De menjünk tovább. A munka nélküli jövedelemszerzés egyik melegágya a Balaton-környék. Számos rendelet és jogszabály született a telekspekuláció megfékezésére, mégsem lehetünk elégedettek. Egyetlen, év alatt 380 üdülő és 2073 telek cserélt gazdát a déli Balatoin-pairton, összesen. 173 és fél millió forint értékben. Ennyiről tudnak a hivatalos szervek. Az eladó és a vevő ugyanis sokszor elhallgatja a valódi vételárat, félrevezeti az illetékhivatalt. Bizonyítja ezt az a több mint hatmilliós illetékalap-hiány, amelyet egy év alatt derítettek föl a szerződések felülvizsgálatakor. Ugyancsak indokolatlan jövedelmek származnak abból, hogy a tulajdonosok nagyobb földrészleteiket parcelláztok. Sokszor több százezres, milliós bevétel üti a volt tulajdonosok markát. Igaz, hogy az állam jobban adóztatja őket, de még mindig nem eléggé. f 4T Ü gy gondolom belátják, hogy nem lehet mindenfajta ha- rácsolást csak törvényes eszközökkel, rendeletekkel megakadályozni. Hiszen sokan ott vannak közülünk is ezeknél az ügyleteknél: részeset vagy legalábbis tudnak a dologról. Miért tűrik el? Miért hagyják, hogy elhatalmasodjon ez az őrült pénzéhség, ami nemcsak önmaguk, hanem környezetük életét is megmételyezi. Sok szép üdülő, villa, családi nyaraló épül a parton. Többségük becsületes embereké, akiknek szándéka, módszere is tisztességes. Azért építették kis házaikat, hogy zöldben és napfényben, víz mellett és kényelmesen pihenhessenek a hétvégieken vagy a nyári szabadsaguk idején. A villák egy részét azonban harácsoló szándékkal építik. Egyesek ugyanis »palotáik« jóvoltából munka nélkül is busás jövedelemhez juthatnak. Ráadásul szükség van ezekre a házakra, szobákra is, nem mondhat le róluk az idegenforgalom. A konjukturális helyzet ezért sok embert megfertőz, tanúi vagyunk. S a kon- juktúnalovagok aránytalanul magas, sokszor erkölcstelen jövedelemhez jutnak. Az egyik siófoki tulajdonos a nyári idény három hónapjában »csupán« 173 375 forintot, egy másik 159 885 forintot szedett be a külföldi és a hazai vendégektől. Nem tudom, jól számolok-e, de azt hiszem, egyik-másik becsületesen dolgozó ember ötévi keresetként is megelégedne ennyivel. Semmi sem indokolja ezt a hallatlan jövedelmi aránytalanságot. Olvasom a jelentésben, hogy Göllében nem egy parasztcsalád évi 3—400 000 forintos jövedelmet ért el állattartásból, adóztatás nélkül. Olvasom azt is, hogy száztíz, arcképes igazolvánnyal ellátott kontárellenőr működik a megyében. Képzeljék el, hány kontár lehet? Hallottam, hogy a ma- gáníuvarosok a hatósági árnál ötven százalékkal többet kérnek. A felelősségié vonás elképzelhetetlen, mert a fuvaroztató, a lakosság visszalép, nem bizonyít a világ összes kincséért sem. Ugyanúgy passzív marad, mint az építőipari szakmunkások »fusizása« kapcsán. Inkább »baráti« tettnek, ellenszolgáltatás nélküli segítségnek minősítik a «fusizást«, mintsem hogy bajba kerüljön »szegény, becsületes kőműves«. Ezért nem lehet csak rendeletekkel visszaszorítani a harácso- lást. Ezért kell társadalmivá, valamennyiünk ügyévé tenni az anyagiasság, a túlzott pénzéhsóg visszaszorításait. A »forrás« számtalan helyről buzog. Beszélhetnéik a másodállásokról és mellékhivatásokról, amelyeknek nagy része ma már szabályozott, és társadalmiLag hasznos; néha azonban még munka inéLküili jövedelemforrás. Említhetnénk a magán- tervezők, az üzletkötők, a tsz-jogtanácsosok, a szakértők és »szaktanácsadók« tevékenységét. Mögöttük gyakran nincs bérükkel arányos munka. Vannak vasúti dolgozók, akik különböző vállalaitoktól »szállítási tanácsadás« címén vesznek föl különböző összegeket; más értelmiségiek a főállásukban nem tesznek eleget kötelezettségüknek szerteágazó melléktevékenységük miatt. És akikor még nem beszéltem a borravalóról, a hálapénzről, amelyek mögött pincérek, fodrászok, benzinkutasok, orvosok és mások húzódnak meg, a jövedelmük szinte felbecsülhetetlen. M ire van szükségünk a harácsolás ellen? Rendeletre és korlátozásra, ellenőrzésre és vezetői felelősségre, ösz- szehangolt munkára, s ha úgy tetszik: össztűzre, azaz társadalmi összefogásra. A becsület, a tisztesség nem hiánycikk nálunk. Ideje hát, hogy legközelebb a tisztességes emberekről váltsunk szót. Rajuk figyelni és őket követni célravezetőbb. Jávori Béla
