Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-03 / 128. szám

Iskolaigazgatók Gyermekek nevelői, felnőtt közösségek irányítói — kosz­ait évek óta ugyanabban az intézményben. Nevük össze­forrt az általuk vezetett iskolával. Négy évtizede dolgoznak pedagógusokként. Sorsukon ta­pasztalták a Horthy-korszak. szégyenteljes iskolapolitikáját, a nevelök nyomasztó helyzetét.A felszabadulás után habozás nélkül álltak az oktatásügy újjászervezésének ügye mellé. Jelentős szerepet vállaltak a megye felekezeti iskoláinak ál­lamosításában. Azóta pedig tanárként, igazgatóként és köz­életi emberként végzik napi pedagógiai munkájukat, töretlen nevelői hittel, a hatvanadik életév küszöbén is újabb és I újabb terveket szőnek. Munkásságukért a pedagógusnap al­kalmával kormánykitüntetesb en részesültek. | többségben kétkezi dolgozók i apró. régi házai álltak ebben az utcában. Szegények voltak, de szívesen dolgoztak az isko- | Iáért. A szülőknek és újabban I a szocialista brigádoknak kö­szönhetjük. hogy szépen, az átlagnál jobban gyarapodott az iskola felszerelése. Igaz szertárunk kevés van, de osz­tályonként két-három szek­rény van tele eszközökkel. Az eredmény? Nem törek- I szünk látványos sikerekre. Ré­! Tízéves a Kaposvári Általános Gépipari Technikum és SzakkozepTskoh Beteljesült remények — új távlatok előtt összefogott ujjainak mozgá­sával ad nyomaték Qt mondan­dójának. Pedig most nem ma­gyaráz, nem akar meggyőzni. Emlékezik. De a beszélgetés minduntalan a mára, a jelen tennivalóira kanyarodik. Sa­ját iskolájára meg a megye, az ország oktatásügyének gond­jaira. Tóth Márton a kaposvári Bartók Béla Általános Iskola igazgatója. A háború vihara sodorta Somogyba. Előbb a tanfelűgyelóségen alkalmaztak, majd párti ^kólára küldték, és a pedagógusok szakszervezetének megyei titkára lett. Ebben a beosztásban kapta a nagy fel­adatot: vegyen részt az iskolák államosításában, pontosabban a politikai előkészítés megyei irányításában. — Az alapelvekben a falu­si tanítók nagy többségével si­került szót értenünk — emlé­kezik vissza. — Hiszen a ma­guk bőrén érezték a felekezeti iskolákban kialakult helyzet tarthatatlanságát. A határozott kiállást követelő további lépé­seket már kevesebben vállal­ták. Igaz, több évszázados örökségnek kellett véget vet­ni. Megtörtént. Hosszú folyamat volt, tele újabb gondokkal, a régi iskolák rendbe hozásá­nak. újak építésének, az álta­j lános iskolai hálózat kiépítésé­nek tennivalóival. Több mint egy éve — ideig­lenes megbízatással — maga­sabb posztra, a megyei oktatá­si osztály élére került. Majd 1957 végén átvette az akkor még csak nyolctantermes don- neri iskola irányítását. Ma 23 ; tanteremben folyik a tanítás, és műhely, torna terem, ebédlő \ is épült azóta. A tantestületéről | beszél, amelyben erkölcsi és anyagi megbecsülés jár a törzsgárda tagjainak. baját maga helyett róluk szól szí­vesebben. — Vitatkozó szellemű együt­tes, semmit nem fogad el csu­pán a tekintélyélv alapján. De ötletekben sincs hiány, és, a megvalósításra is jut energia. Elmondja, hogy szaktanter- mi rendszert alakítottak ki, feladatlapos kísérletet végez­nek, automatikusan továbbha­ladó első osztály működik ná­luk. Jó közösség nélkül ilyes­mire nem lehet gondolni. Az ő iskolájukban az a felfogás uralkodik: aki felelősséget érez a nevelésügy iránt, öreg falak között is korszerűen tudja végezni feladatát J Akaratlanul is itt folytatódik | a beszélgetés Bakoss Gyulá- I val, a kaposvári Petőfi Sándor Általános Iskola igazgatójával. Zsúfolt az épület, minden al­só tagozatos osztály’ délután jár. Sokat küzdött tanácstag­ként is az iskola bővítéséért, korszerűsítéséért. A toldások, felújítások, javítottak ugyan a helyzeten, de a környék roha­mosan épült, néhány év alatt több száz család költözött be az új lakásokba. — Amikor negyedszázaddal ezelőtt idekerültem, túlnyomó Tegnap jubilált a Kaposvári Általános Gépipari Technikum es Szakközépiskola. A tízéves I születésnap történeti hűségé- j hez azonban hozzá tartozik, j hogy tulajdonképpen az 1972 —73-as tanévben töltötte be az első X-et a Rippl-Rónai ut­cai iskola. Egy kiadásra váró kéziratot mutatott be Deák Ferenc igazgató, ezt még ta­valy Kormány Lajos igazgató és Jónás József tanár készí­tette a tantestülettel. Jubileu­mi évkönyvként hamarosan meg is jelenik. Ebben olvas­hatjuk: — Iskolánk alapításá­nak a gondolata 1961-ben szü­gi alaoelvünk. hogy minde­nekelőtt a legfontosabb isme­reteket tanítsuk meg, a leg­szükségesebb készségeket ala­kítsuk ki minden gyermekben, a leghátrányosabb családból származóban, a leggyengébb tanulóban is. Ez az első. Utá­na jöhet minden más, a kísér­let, az újítás. És ez nem je­lenti azt, hogy idegenkedünk a modem eszközöktől és eljárá­soktól. Sőt: eszközeinket arra is szeretnénk felhasználni, hogy a kor követelményeinek megfelelő technikai alapmű­veltséget adjunk a gyermekek­nek. Az iskolák államosításakor, 1949 december 6-tól 1950 augusztus 5-ig szakadatlanul járta a megye községeit az egyik bizottság elnökeként, és vette állami tulajdonba, gon­dos leltárt készítve, az épüle­teket, egyéb ingatlanokat, az iskolák felszereléseit. Azután újra elfoglalta he­lyét az iskola élén, hogy to­vábbra is együtt dolgozzon negyven nevelőtársával — ré­gi épületiben, de mai szívvel. 1 Gépipari Technikumot és ' Szakközépiskolát megyeszerte megismerték az elmúlt évti­zedben. A munkahelyek, üze- 1 mek számítanak az innen ki- I kerülő friss utánpótlásra. Ennyi év után pedig már mi | is fel tudjuk mérni, hogy mit igényel a megye tőlünk. Jelen­leg nyolc nappali tagozattal, i tíz esti osztállyal és tíz tan­folyammal működünk. Az el- i múlt tíz év alatt — ezt is el- ; mondhatjuk — stabilizálódott a tantestület. — Milyen tervek foglalkoz­tatják az iskolát a tízéves év- I forduló után? | »-parancsnoki asztalnál*1, hogy úgy éreztem, szívesen megfía- I talodnék, csak beülhessek az egyik padba, ahol nyomógom­bokkal lehet “felelni«. Az au­dio-vizuális és programozott I oktatásban rajta kívül fontos j szerepet vállaltak: Vizi György, Deák Ferenc és De- : mény Rezső is. Űj kísérleten is ! törik a fejüket, az új oktató­gép neve már megszületett a panoramavetító, a térhatású i ábrák vetítője és egy oktató- I gép összeállításából: Tridia- con-nak hívják. (A Magnocoort a Budapesti Elektroakusztikai I Gyár készítette.) Ketten azok közül, akik mindig ott vannak, ahol kell, azt teszik, amit a társadalmi szükség megkövetel. Ha úgy kívánják a körülmények vég nélküli szócsatával, a meggyő­zés fegyverével, kitartó szervező munkával vagy a határo­zott intézkedések erejével, máskor a hétköznapok apró, terv­szerű, szívós munkájával. P. I* A “jövő iskolája« az általános órája. letett. A megyei tanács 1962. február 27-én jegyzőkönyvbe rögzítette, hogy még az 1962— 63-as tanévben ».. .a helyi la­kosok gyerekeiből elsősorban, két osztályra való létszám be­iskolázása szükséges«. Ehhez az kellett, hogy a mezőgazda- sági technikum kollégiumát átadják a KGM-nek, és mi­után ez megtörtént, elkezdőd­hettek az átalakítási munká­latok. 1962 szeptemberében az igé­nyelt két osztály megszervezé­sével, nyolcvannégy tanulóval megnyitotta kapuját a megye új középiskolája, az általános gépipari technikum. Tíz év nem olyan hosszú, hogy csak könyvben őrzött emlékek között kutassunk, annál is in­kább, hiszen az »alapító ta­gok" közül többen ma is az is- j kólában dolgoznak. Mégis elő- i szőr az ünneplő iskola új igaz- j gatójával beszélgettünk. — Mit jelent tíz esztendő i ennek az iskolának? — Tíz év alatt minden isko- j la »nevet" szerez már magá- I nak. A Kaposvári Általános gépipari technikum és szakközépiskolában. Pabst Béla — Tíz év után ismét ott tar­tunk, ahol kezdtük ... — Ezt hogy értsem? — Magasabb szinten, de ha­sonló gondjaink vannak, mint az első lépések megtételekor. Kinőttük az iskolát. Elfoga­dott megyei program, hogy új szakközépiskola épüljön tizen­hat) osztállyal, és egy százöt­ven személyes kollégiummal. Addig, amíg megépül, átme­neti megoldásra is szükségünk van; emeletráépítéssel bővít­jük az iskolánkat. Az igazgatói irodából a fo­lyosón át az iskola új büszke­ségéhez indultunk, de útköz­ben megálltam két tábla előtt. Az egyik, a KISZ-híradó, ar­ról számolt be, hogy az új tan­évben, ősztől, érdeklődési kö­rönként és vegyes életkor sze­rint szervezik meg a KISZ- alap6zervezeteket. A tartalmi indoklásból annyit vettem ki, hogy a formális működés he­Láttam az új »óraterveket" is, melyek semmiben sem ha­sonlítanak a hagyományosak­hoz, egyelőre több is a munka miattuk. De a korszerű oktatás minőségében megtérül a be­fektetett tübbletenergia. A ta­nulók nagy lelkesedéssel fo­gadták a gépi eszközök köz­beiktatását. azt mondják, hogj^ megkönnyíti a munkájukat. Szeberényi Sándorral — mű­helyfőnök és iskolai párttit­kár — a műhelyben találkoz­tam, ahol csavarokat készítet­tek. Szeberényi Sándor a tíz év fejlődését abban is lemérte, hogy az egy forgácsológépből tizennégy lett, a géppark pe­dig hetvenre emelkedett. Két oktató helyett hatan képezik a tanulókat. Párttitkárként is figyelemre méltót mondott. Hat éve négy párttaggal ala­kult meg az iskola pártalap- szervezete, melynek most 8 Tegnap az országháziban két somogyi pedagógus is átvette 3 Kiváló tanító kitüntetést: Jüki József és Varga József­ivé. Mindketten a nagyatádi árasban tanítanak, az egyik ti sürgőn, a másik Nagyatá­don. A közelségen túl más is összekapcsolja őket: Büki Jó­séi volt az, aki szakfelügye­lőként »munkába állította«, segítette a kaposvári tanító­képző eminens diákját, s ahogy Varga Józsefné mondja, azin- d;tás a példát is jelentette. Mondhatjuk így tehát: mes­ter és tanítvány közös elisme- a kitüntetés. A katedra vonzásában Először a Nagyatádi Általá­nos Iskola — a megye legna­gyobb általánosa — igazgató­ját, Fiié Józsefet kérdeztem Varga Józsefné munkájáról. Tulajdonképpen annyi jót mondott róla, hogy a cikk vé­géig sorolhatnám a dicsérő jelzők, megállapítások sorát, «he vett i-Ariban annyit: amit a* ‘i'.< ott, n -m volt a! álomszerű ■u, _hu.._m tények felsorolása, korrekt jellemzése egy meggyőzően bizonyító munkának. Csak a legfonto­sabb vonások: állandó és Hospitálás Nagyatádon sokoldalú órára készülés, ma­gas fokú önképzés, a tanulói személyiség alapos ismerete, érzelemteli, gazdag nevelő- munka, bátor kezdeményezés, újítás a nevelésben, oktatás­ban. Azt is hozzátette, hogy tizennyolc alsó tagozatos ne­velő tanít az iskolában, köz­tük igen sokan Vargánéhoz hasonlóan jó pedagógusok: és segítőkész együttműködés jel­lemzi az alsósok munkaközös­ségét. — Nagyatádi származású vagyok, örömmel jöttem visz- sza tizennyolc éve. Délután tanítók, amióta iitl a katedrára léptem. Ügy vélem, hogy ép­pen a délutáni oktatásban van igen nagy szerepe a meggon­dolt, nagyobb figyelemre kész­tető kísérletnek, hiszen a gye­rekek intenzitása már nem olyan, mint délelőtt lehetne. Nullánál kisebb számok — nagy eredmények Hogy milyen a gyerekek | rmun k a kedve, arról meggy ő- ‘ győdhettesm. Varga Józsefné első osztá­lyosai olyan műveleteket vé­geznek. melyek egyébként csak a felsőben kerülnek elő. Ez az úgynevezett kísérleti matematikai oktatás, melynek keretében már az elsősök is megismerik a nullánál »ki­sebb« negatív számok vilá­gát. A szakfelügyeleti vizsgálat kiemelkedő eredményekről számol be. De így van ez mindenütt ahol a kísérlet nyomába eredtünk eddig már Somogybán, s azt is hozzá kell tenni, hogy a szakfelügyelet megalla/pítáisa szerint Varga Jozsetfne pöttöm matematiku­sai a töibibi közül is kimagas­lóak. És valóban. A számtanóra kezdeten már a hetes jelentését is »kihasz­nálja« a tanító néni, gyorsan kiszámítja a nebulók egyike, hogy a hiányzók hány napja hiányoznának, ha... De ez már művelet! Azt is el kell mendani. hogy ezen a« őrén nincs csönd, nfaM» bátratett. kmtwée* s mégis fegyelem van. Varga Józsefné kedves, játékos mód­szerei, meleg egyénisége, anyá­sán biztató szavai nyomán versengve dolgozik az egész első osztály. A buksikban élénk gondolatok, hasonlitgatá- sok, variációk váltakoznak. Elhiszem, amit a tanítónő mondott: olyan élményekkel mennek haza a gyerekek, hogy a szülőket Is beavatják ebbe a játékos számolásba, sőt a családlátogatások során — amelyeket dicséretes alapos­sággal végez — még arról is meg kell győzni a túlbuzgó apukákat, anyukákat, hogy otthon ne vigyék túlzásba az önkéntes gyakorlást. Számtan­ból ugyanis nincs lecke ... Az óráról kijövet hirtelen eszembe jut, amit a hospitálás előtt csak úgy »mellékesen« jegyzett meg Varga Józsefné: — Tudja, így arra gondol az emíber, ami a holnap igénye. Itt Nagyatádon is nagyon jól tudjuk, hogy olyan diákoikat várnak tőlünk, akik számok­ban is biztosan tervezik a jö­vőt. Trami Tibor Készül a csavar. A mű^elyfőnök: Szeberényi Sándor. lyett igazi KISZ-életet szeret­nének a tanulók. A másik táblán arról olvas­tam, hogy a »pinceklubban« a fárasztó napi munka után mi­lyen programokon vehetnek részt a tanulók. Az ismeret- terjesztő előadások bővítik a diakok látókörét, de nagy gon­dot fordít a klubvezetőség a játékra, a szórakozásra is. Különleges birodalom az a tanterem, melyben a nagyra becsült Maffnocoor áll. Szíve­sen bemutatom néhány szóban az olvasónak, hiszen magam is érdeklődéssel figyeltem műkö­dését Negyven tanuló egyéni és kollektív számonkérésére alkalmas gép. mely kiveszi ré­szét az oktatásból is. Pabst Béla mérnöktanár I olyan lelkesen magyarázott a tagja van. Igyekszenek a fia­talok segítségére lenni, támo­gatják a KISZ-szervezetet. A tantestületi egységről az igaz­gatóval egyetértésben, de más­képpen ezt mondta: — Nem átjáróház a Kaposvári Általá­nos Gépipari Technikum és Szakközépiskola. Németh Tibor igazgatóhe­lyettes nyolc éve tanít itt. — Reménykedve, bizakodva jö'- tem ide, ezek nagyrészt betel­jesülték, de a tízéves évfor­dulón újabb remények tölte­nek el .. Hord’ F na Somogyi Néplop

Next

/
Oldalképek
Tartalom