Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-03 / 128. szám

Pedagógusiéi ünnepség Kaposvárnn Kiosztották a pedagógiai pályázat díjait ■Pagnap megyesaerte ünnep­ségeket rendezték a 22. peda- gógtisnap alkalmából. Kaposváron az SZMT-szék- házban adták át az 1972— 73-as pedagógiai pályázat di­jait Az ünnepélyes éredmény- hirdetesen részt vett Bíró Gyu­la., a megyei pártbizottság tit­kára és Kocsis László, a me­gyei tanács elnökhelyettese is. A pedagógiai pályázatra min­den eddiginél több, összesen 28 pályamű érkezett be. Első díjat nyert Gáts Tiborné Sóly­mos Neszta vezető óvónő, Ka- posvar, második díjat Bog- nóczky Enikő általános iskolai tanar. Siófok, harmadik díjat ár. Miklós Endre középiskolai szakfelügyelő, Kaposvár és Cserhalmi Sándorné általános iskolai tanár, Tab. A bíráló bi- I zottság tizenhárom pályaműn- j kát munkajutalomban, kettőt! dicséretben részesített. Délelőtt tíz órakor a Kapos­vári Városi Tanács termében I rendeztek ünnepséget, melyen a megye kitüntetett és dicsé­retben részesített nevelői, ok­tatásügyi dolgozói vettek részt. A II. Rákóczi Ferenc Ál­talános Iskola tanulói kedves műsorral köszöntötték az ün­nepség részvevőit, majd Hor­váth Lajos, megyei művelő­désügyi osztályvezető üdvözöl­te -a meghívottakat. Ezután Kbcsis László, a megyei tanács elnökhelyettese méltatta a pe­dagógusnak jelentőségét, a«j nevelői munka társadalmi sze­repét Bejelentette, hogy az is- j kólák államosítása 25. évfor­dulójának alkalmával az El­nöki Tanács .a Munka Érdem- 1 rend ezüst fokozatával tüntet- i te ki Tóth Mártont, a kapos­vári Bartók Béla Általános Is- . kola igazgatóját, bronz foko­zatával Bakoss Gyulát, a ka- j posvári Petőfi Általános Isko- i la igazgatóját és Györkös Ru-■) doífot, a Somogyszobi Általa -1 nos Iskola nyugalmazott igaz­gatóját. Ketten ugyancsak a Parlamentben vették át a ki­váló tanító kitüntetést. (Ne­vüket tegnapi számunkban kö­zöltük.) A kitüntetéseket, illetve mi­niszteri dicséreteket Böhm Jó­zsef, a megyei tanács elnöke adta át. Az oktatásügy ki­váló dolgozója kitüntetést kap­ták: Bankó Béla, a Barcsi Já­rási Hivatal művelődésügyi osztályának tanulmányi fel­ügyelője, Beck János, a Bar­csi Általános Iskola igazgató­helyettese. Bereczk Imre, a Marcali Általános Iskola ta­nára, Bemard Jenöné, az Igali Általános Iskola igazgatója, Bíró Gyuláné óvónő szakfel­ügyelő, Kaposvár, kalinyini óvoda, Biró Károlyné, a Bala- tonfenyvesi Általános Iskola igazgatóhelyettese. Bogár Vil- mosné, a Balatonföldvári Álta­lános Iskola tanítója, Bongor János szakfelügyelő, Kapos­vár, Krénusz János Általános Iskola, Büki Jánosné, a Bala- tonlellei Általános Iskola ta­nára, Csendes Géza, a Nagy­atádi Általános Iskola igazga­tóhelyettese, Eöri Szabó Vil- mosné iskolavezető, Mosdós, Erdős Albin, a siófoki gimná­zium tanára, Fenyvesi Péter, á tahi gimnázium tanára. Friesz Kázmér, a Zamárdi Általános Iskola igazgatója, dr. Fűzi Já­nosné, a kaposvári Berzsenyi Általános Iskola tanítója, Ke­resztes Kálmán, a Taranyi Ál­talános Iskola igazgatója, Kli­ment Pálné, a siófoki Vak Bottyán Általános Iskola 'taná­ra, Knapp Ottó, a nagyatádi gimnázium igazgatóhelyettese, Módos Jenőné, a Vbrsi Általá­nos Iskola tanítója. Nagy Anna, a Barcsi Általános Is­kola tanítója, Nagy Tibor, a Kadarkúti Általános Iskola igazgatója, Németh János, a Mósdősi Általános. Iskola igaz­1 gatója, Pábszt Béla, a Kapos­vári Gépipari Sszakközépisko- la mérnöktanára, Pathy Gyu­la, a kaposvári Szalma István Általános Iskola tanára, Pókos Ferenc, a csurgói gimnázium tanára, Rápó Mihály, a Felső- mocsoládi Általános Iskola igazgatója, Tóth Jánosné, a 1 Somogyezobi Általános Iskola j tanára, Tóth Mihályné, a ka- j posvári, Vörös Hadsereg úti Általános Iskola tanára, dr. Toriéi Dénesné, a Siófoki II. sz. Általános Iskola tanítója és Veiger Istvánné óvónő, Kapos- ! vár, cseri napközi otthonos | óvoda. A művelődési miniszter az j iskolák államosítása 25. évfor­dulójának alkalmából az Okta- I tásügy kiváló dolgozója ki- ; tüntetést adományozta Bozsó- j ki Lászlónak, a Vései Általá- [ nos Iskola igazgatójának. Kar- buczky Lajosnak, a Gigei Ál­talános Iskola iskolavezetőjé­nek és Vezér Dezsőnek, a Ba- bócsai Általános Iskola igaz­gatójának. A művelődésügyi miniszter 20 nevelőt miniszteri dicséret­ben részesített, tizenhárom oktatásügyi dolgozó pedig ki­váló dolgozó kitüntetést ka­pott. Az ünnepségen Űttörővezetöi i Érdemérmet adtak át Jenő fi ! Károlynák, a Siófoki II. sz. Általános Iskola igazgatójá- í nak, Horváth Jánosnénak, a i Barcsi Általános Iskola csa- | patvezetőjének és Csák Ernő­nek, a Bonnyai Általános Is­kola igazgatójának. Nyolcán Kiváló úttörővezető kitünte­tésben részesültek. A Kaposvári Tanítóképző Intézetben és gyakorló iskolá­ban rendezett ünnepségen Fio­la Pálné főkönyvtáros, Szabó ; Gyula gazdasági igazgató és Giesz Gyuláné gyakorlóiskolai ! tanítónő kapta meg az Okta- | tásügy kiváló dolgozója kitün- I tetőst. Alagcsörezés és állattenyésztés Nagyszabású talajjavítás a somogytúri Petőfi Tsz-ben Mi haszna szármázik a gaz­daságnak a zsombekos terület­ből, ahol vadkacsa tatai pihe­nőt az ingoványbán? Semmi. S ahol több ilyen mely fekvé­sű föld is van, bizony nem le­het megoldani a problémát azzal, hogy csak pár holdon termővé teszik a talajt. Iga­zán érteimé csak úgy van a munkának, ha átfogó méretek­ben, megalapozott terv alap­ján általános talajjavítást vé­geznek. Erről beszélgettünk a minap Somogybabodon, a somogytúri Petőfi Termelőszövetkezet központjában Bartfai Imre el­nökkel. Lónkat László főköny­velővel és Katona Imrével, a gazdaság állattenyésztési fő- ágazatvezetójevel. Babodon kezdődött... gúny-völgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat, ille­tőleg . a Dunántúli Talaj javító és Talajvédelmi Vállalat vég­zi, s várhatóan az idén elké­szülnek a munkákkal. Az ez évben megvalósítandó összes meliorációs tevékenység érté­ke 2,4 millió forint. — Mi történt Somogybabo- dom 1971-ig a termőtalaj vé­delme, illetőleg visszahóditá- sa érdekében? — A lejtésnek megfelelő táblákat, új dűlőutakat alakí­tottunk ki, bedönlöttük a víz­mosásokat, horhókat. A víz­rendezéssel együtt ez a mun­ka 1,6 millióba jött. Két évvél ezelőtt 15 holdat alagcsövez- tünk. tavaly ezt a munkát már 60 holdon végeztük el, közben bemutatót is tartottunk az érdeklődőiknek. i Iteráció részmunkái. Az egész talajvédelmi és talaj javítási tevékenység összértéke 9 mil­lió forintot tesz ki, ennek csupán része az idei 2,4 mil­liós terv. — Hogyan szegődik mindez az állattenyésztés szolgálatá­ba? — Mint ernhtetbük, a javí­tott területeken termeljük meg a tömegtekarmányokat, tehát ez a befektetés a jószágnál hasznosul. A múlt év végén 351 szarvasmarhánk volt a kö­zösben, a jövő év végére már 565 lesz. Az idei évet 67 te­hénnél kezdtük, azonban Í974 végére 133-ra nő a számuk. 1975-re 200 tehenünk lesz, 1930-ra már 406. —- Több mint 4100 hold a szövetkezet közös területe, eb­ből mintegy tíz százalék kivé­telével úgyszólván mindenütt van eroziovesaeiy. Földjeink erősen lejtősek; lemosódottak, s a különösen magas iejtesszo- gű földeken a talaj művelés, a szántóföldi növénytermesztés már nem valósítható meg. Eü­6 —8 helyett 350 mázsa fű Somogybaíbodm. a Tetves­patak völgyében folyt le ez a munka. Az első tizenöt hol­das terület korábbarr teljesen használhatatlan, mocsaras rész volt, s a másik hatvan holdon is csak savanyú fú termett. dig körülbelül 150 holdon te­lepítettünk erdőt, s a követ­kező négy-öt évben még to­vábbi 150—200 holdra ülte­tünk ki csemetéket. A szántó­földi termesztéssel a meredek domboldalakról lemegyünk a völgyekbe, miután alagcsovez- tük ezeket a területeket. Mint kiderült, nagyon gazdag ter­mőtalaj van itt: az evszaza­— Itt, ezeken a régebben nagyon rossz holdakon alkar­juk megtermelni a jószágállo- máriy részére szükséges tó- megtakarmányt, mégpedig ol­csón és nagy hozammal — mondtak a szóvetkezet veze­tői. — Eredmény máris mu­tatkozik, hiszen ott, ahol ré­gebben semmi vagy csa k 6—8 mazsa savanyú fü termett, ta­valy mar elértük holdanként dók során lehordott humusz a 350 mázsa tókttömegiei, meg­hasznosításra vár. Egy, agy és fél méter vastagságú termőrf- teg húzódik itt, amelyen ka-, tűnő szántóföldi folytatható. A talajvédelmi terv nagy pedig úgy, hogy előbb az őszi tafcarmmyfeeveréket magd a s heipéase vetett söőtadamscótt gazdálkodás takarítottak be ugsaaaaaoa te- rüfetrőL Az idén 100 holdon fásai föl­része 1971-ig megvalósult - So-; des javításra, 200 hoädon. mogybabodon. A teljes meáio- •[ m^ylazrtásra, M0 holdon, pedig rációval összefüggő teanifwaiá-jt akagcsovezesre kéről sor a -so­kat — megresnöéses, alapján —Petőfi Tsz-ben, s a lengyeltótiban székelő P»-4iflol3®SaSedsaBk a «oraassfiat; Megszűnnek a lápok Ezzel összefügg az a jelen­tős 'beruházás, melynek meg­valósításához az árién hozzá­fognak: minthogy, a meglevő férőhelyek elegge korszerűtle­nek. ebben az évben elkezdik egy 200 férőhelyes tehénisítál- ló és járulékos letesrtmenyea- nek az építését, amellyel vár­hatóan 1975-re készülnék eä. Utána négyszázáéra bővítik a tehenészeti telepet Közben természetese« nő a hizomar- ha-értékesitesük isi az idén már 120—130 állatot adnak el j a tavalyi a kg szásszá! szem- ben, A továbbiakban az évi | kibocsátás 200—250 hizofnar- j ha lesz. s ha a négyszáza« te­lep elkészül, meg értnél is több. Mindert azokra a melyebb fekvésű teruietókee. azok ta- karraányterméséBe építik fő­ként, melyek a céltudatos ja­vítás révén immár megszűn­nek lápok, ingoványok, zsombékos, haszontalan föl­dek lenni. Bees«® Bereue A harminchetedik napon Az első tíz méter után meg­áll, leszáll a traktorról, csó­válja a fejét. Kovács József­nek nem tetszik a traktorvon- tatású Iákapa munkája. — Múzeumi tárgy ez már. Ki gondolta volna, hogy még elő kell venni. De nemcsak hogy elő kell . vermi, hanem annyit kell használni, mint ritka évben! Már' más< huzatom a kukoricánkat. Ismét egy félbeszakadt mon- ! dat Nem faggatom a folyta- j tásről, tudom, arra gondol, hogy a sok millió forint, amely i semmivé lett, sok millió ember kára. Ö csak egy közülük, de a veszteségben nagyon együtt­érez a többivel. Hiszen vannak olyanok, akiket talán még jobban sújt ez a természeti csapás, olyan szövetkezetek, amelyek egyébként »sem áll­Kulcsokat hoz, csavarokat lazát, állítja a kapafejéket. Ko­ra reggel van, de máris verí­téket termelő a hőség. — Nagyon száraz a föld. Az egyik helyen belevág a kapa, szinte hantokat forgat, a má­sik sorban meg a talaj fölött húz el. Bajlódik csak az em­ber, ha jól meg akarja csinál­ni. Ameddiíg a szem ellát, szé­pen kikelt a kukorica, de veri, sanyargatja a gyom. Meg az eső hiánya. Az ember szinte csodálkozik, hogy a fiatal nö­vényke hogyan tud létezni, honnan vesz akkora erőt. hogy a cserepes földből »előbányász- szon« még egy kis éltető ned­vességet. Kovács József csen­desen beszél, szavaiból ki csen­dül valami keserű szomorúság. — Itt Rákéiban meg a kör­nyékén harminchat napja nem esett az eső. Ma van a har­minchetedik nap. S ahogy el­nézem — egy pillanatra föl­egyenesedik a szürkéskék, fel­hő nélküli eget kémleli —, ma sem lesz. Visszahajol a munkája fö­lé, ingatja a fejét, sóhajt. A belül maradt gondolatokat fe­jezi ki a mozdulat: »Miért sújtja a természet így az em­bert, el lehet-e mondani szó­ban, amit ilyenkor éreznek a föld munkásai?!-« — Hiába volt minden, nem hatott a vegyszer. Azt hiszem, az idén sok millió ment el a levegőbe. Na, nemcsak Ráksi- ra gondolok, hanem az égész országra. És ez csak maga a szer ára ... nak úgy«, mint ők itt Ráksi- ban. Velük mi lesz? Végez a kapák állításával, elindítja a motort, ismét megy tíz métert, azután megáll. Né­zegeti, vizsgálja a sorokat. — Talán jó lesz így. Csak ez a szélső sor neon tetszik, de nem tudok véle mit csinálni, elferdült az egész. Hiába, öreg masina ez már — de a szük­ség törvényt 'bont. Az asszo­nyoknak is elő kell venniük a kapát, mert a sorok se ma­radhatnak így. Az út másik oldalán lassan székül az őszi árpa. Odamu­tat. — Ugye, milyen szépnek tűnik innen?! De érdemes kö­zel menni, megnézni. Nincse­nek szemek! Máris nagy a veszteség, de ha rövidesen nem lesz eső, nem is tudom, hogy mi lesz velünk?! Nincsenek szemek, foltok­ban ég ki a búza, gyomok szív­ják el a maradék nedvességet a kukoricaföldeken. Éljen, dol­gozzon az ember bárhol, nem lehet szorongás nélkül nézni ezt a helyzetet, együtt kell érezni a Kovács Józsefekkel. Felzúg a traktor, nekivág a táblának. — Amikor este benn a gép­udvarban elköszönünk egy­mástól, nem azt mondjuk már, hogy jó éjszakát, hanem azt: jó esőt! .. .De a harminchetedik nap. 1973. június elseje sem hozta meg az annyira kívánt, áhí­tott esőt. V. Ml. Hz építők ünnepe Ünnepükön az építőket kö­szöntjük: azokat az embere­ket, akik új üzemcsarnoko­kat, lakásokat, utakat, csa­tornákat terveznek és készí­tenek. Munkájuk nyomán egyaránt változik a falu és a város képe, otthonok nőnek ki a földből, s az új lakásokba boldog emberek költöznek. A hét végén lezajlott vál­lalati ünnepségeken az ered­ményekről és a feladatokról esett szó. A legjobban dolgo­zó munkások, művezetők és brigádok pedig — tevékenysé­gük társadalmi elismerése­ként — kitüntetést kaptak. Holnap viszont már ismét hétköznap követi az ünnepet, s az eddig elvégzett feladato­kat újak követik. Az eredmé­nyekről kevesebb szó esik, s több a tennivalókról. A mos­tani tervidőszak célkitűzései­nek megvalósításában orszá­gosan is, Somogybán is dön­tő, hogy miként felel meg fel­adatainak az építőipar: a ti­zenöt éves lakásépítési terv befejező szakaszában több otthon készül, mint eddig bármikor. S a több lakáshoz több út, víz és több üzlet is kell. Éppen e feladatok miatt foglalkozott már a tervidő­szak megkezdése előtt a ko­rábbinál többet a megye párt- és állami vezetése a so­mogyi építőipar helyzetével. Tanulmánynak is beillő je­lentés alapján először a me­gyei párt-végrehajtóbizottság határozta meg fejlesztésének fő irányait. E célkitűzések valóra vál­tása érdekében a megyei ta­nács — anyagi lehetőségeihez mérten — jelentős pénzösz- szeggel járult hozzá ennek az iparágnak a korszerűsítésé­hez. A korszerűsítést azon­ban a vállalatoknak kell el­végezni. S az ünnepen — az építők napján — sem art em­lékeztetni arra, hogy e terü­leten is sok még a tennivaló: a vállalatok saját beruházá­sainak határidőre való elké­szítése előfeltétele annak, hogy a megye célkitűzései megvalósuljanak. Ezért nem közömbös az, hogy miként fejleszti kapacitását a somo­gyi építőipar, milyen ütem­ben gépesít, hogyan valósítja meg az üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítésére vonat­kozó határozatát. Feladatokról beszélünk az ünnepen is, s ebben nincs semmi különös: az ünnep ak­kor szép, ha a hétköznapok célkitűzései valóra váltak. Munkavédelmi felelősök továbbképzése Igáiban (Tudósítónktól.) ’ kó embert veszélynek kitenni. A Somogy megyei Tanacs V. B. j A továbbképzés második ré- Kaposvarl Járási Hivatala-) sze a mezön folytatódott. Mun­nak szervezésében a múlt hé- í ka közben tekintették meg a ten rendeztek mag a kajaosva- 1 részvevők a mezőgazdasági gé­ri járásban működő termelő- I pékét. Kalocsa János gépész- szó vetkezetek munkavédelmi• technikus ismertette a betaka- felelősednek továbbképzését ritásban és a szállításban hasz­Igaiban. A továbbképzés el&ó neszé­ben Suhajda János, a SZOT munkavédelmi főfelügyelője, Rigler Tamas és Takacs De­zső, a megyei tanács műszaki munkavédelmi felügyelőd, az ellenőrzések tapasztalatairól, a leggyakoribb balesetek okairól adtak szamot —- intő példa­ként — az ötvenhat részvevő­nek. Kutas Sándor, az AGRO vezetőre és gépkezelőre, aki nem használja a kardánok vé­dőburkolatát. A részvevők kértek az AGROKER segítsé­gét, mert nagyon nehéz a kar­dánok védőburkolatát alkat­részként beszerezni. Komplet­ten kapható ugyan, de az négyezer forint, s a kardánra esetleg nincs is szüksége a gazdaságnak. dern munkagépek nagyobb ré- | Ha a továbbképzés íé&zve- sze kardánmeghájtásos, amely- j vői az itt szerzett ismereteiket ről általában lehagyják a vé- | gazdaságukban hasznosítják nálatos gépek biztonságos, munkavédelem előírásainak megfelelő használatát. A mo­dőburkolatot Egy rossz moz­dulat — s a szomorú követ­kezmény : tragikus kimenete­lű baleset. Június 1-tŐl magas (3000 fo­rintig terjedő) pénzbírságot KÉR géposztályának vezetője! szabnak ki ara a munkahelyi a közelmúltban már forgalom- ,----------------------------------------­- ■ b a hozott, s a gazdaságoknál ^ , még k evesbe. ismert munka- EprtŐk tanácskoztak és betakaritógepak használata- 1 kor keletkező balesetveszé­lyekre hívta fed a figyelmet. majd. a balesetvédelmi plakát »... így lettünk kevesebben...« szövegét nyugodt lelkiismeret- tei módosíthatják: így marad­tunk többen, így lett kevesebb a tragédia. Szigorú követelmény a minőség Az igali Aranykalász Tsz' munkavédelmi szervezetének működéséről Jovanczai István tsz-elnök és Fábián Sándor j munkavédelmi felelős közös: eJőterjeszteában adott szamot. 4 Említésre méltó a böasefcve-. széiyes munkák gépesítésére' irányuló törekvésük. Péáda- j kéret említették az erdei rönk- j rakást, ahol az új ZIL—130- j as önrakodós gépkocsi beélh- tása jelentette a megoldást, A } lucemaszéna betakarításához Mamster-maior típusú rend-! felszedő pótkocsikat násárol tak..- így nem keü-a-koeESt­Az építésügyi ágazat kutató I és tervező intézeteinek képvi- j selői péntekén és szombaton } tudományos ülésszakot tarlót- ! tak az építők Dózsa György ! úti székhazában. Összegezték az utóbbi három évben elért kutatási és műszaki fejlesztési tapasztalatokat, eredményeket s meghatározták a további ter­veket. A záródásén Bonder Jó- j zsef építésügyi és vároefejlesz- • tési miniszter hangsúlyozta,: hogy a múszsfcl fejlesztésben { az úi építési modBaesek.-« az?) kiatakw tásámál egyaránt szigorú köve­telmény a minőség, eleget kell tenni a lakosság jogos kíván­ságának, hogy az átadott laká­sok es egyéb építmények ol­csók, jó minőségűek legye­nek, s az építés üteme is meg­feleljen a követelményeknek. Ezért gondosan kell ügyelni ama, hogy a kutató és a fej­lesztési manfca eredménye ne növelje az építés költségeit. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom