Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-21 / 143. szám

Aruk ás vásáriak A pult túlsó teléről Aki a virágot szereti? különbözőek va­gyunk emberi természetünk­ben! Az első típus: beóvakodik a boltba, nem néz senkire, mint­ha csak véletlenül került vol­na odia. Szemének keskeny ré­séiből »lövi« körbe a polcokat. Azután halkan, mintha vallo­mást akarna tenni, elrebegi: “Valami olcsó szövetet szeret­nék.-« Mintha rögtön vissza is akarná szívni, hozzáteszi: »De importanyagból 1« A második: magabiztosan lépdel, mintha másoknak hall­hatatlan hangforrásból indulót hallana. Szinte rendelkezik, amikoc kér: »-Bútorvásznat eb­ből a szépből, négy métert! Csapjon hozzá még egy trikót is a gyereknek, nyár van, nem igaz? No azt ott, azt az eser­nyőt hadd lám csak.-« De nem ók az “átlagvásár - lók-« itt A többség ugyanúgy lép be, megy a pulthoz, mint más üzletben. Ä Somogy me­gyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat siófoki Olcsó Amk Boljtában járunk. A fenti »görbe tükörért-« pe­dig elnézést kérünk, de Kele Karoly üzletvezető és félesége — aki éladó ugyanitt — ta­núsíthatja: ilyenek vagyunk. Ilyenek is néha. Néhány an. Öltönyök, paplanok, ágyne­mű, plédek, fabszőnyegiek, für­dőruhák, esernyők — szánté minden megtalálható itt, ezen a szűk, tizenhárom négyzet- méteren. Talán csak egyedül cipőt nem árusítanak. fiatalember, aki »extracuc- cok« iránt érdeklődik. Egy kis­mama ruhának valót szeretne, öregember öltönyt néz. Falu­si néni kendőt akar. Kétszáz­ötven ember naponta. Nagyon sokan csak nézelődnék. Segíte­nék dönteni annak, akit szí­vességből, kíváncsiságból el­kísérnek. Az üzletvezető harmincöt éve áll a pult másik oldalán. Huszonkét év óta vezetőként, tizenhat esztendeje ebben a boltban. Van hát tapasztalata rólunk, fogyasztókról bőven. S naivnak találja a kérdést, joggal. — Ugye, a nyár hozza a leg­nagyobb forgalmat? — Nem, kérem. Ilyenkor az árunak nincs ára. Egy trikó, egy ing. Pénz az? Az ősz, az igen! Akkor már az átmeneti meg a téli holmit vásárolják az emberek. S azok »magasabb árfekvésű« öltönyök, kabátok. Arcról ismer minden »törzs­vevőt«. Járnak ide Füredről, Letenyéről, Székesfehérvárról, Fűzfőről, Enyingről, s termé­szetesen Siófokról is. — Munkaigényes bolt ez, elf Araszt estére. Festői környezetben Épülnek a szövetkezeti üdülők (Tudósítónktól.) Az országban elsőként Ba- latonföldváron alakult üdülő- szövetkezet. A szervezés és az építés irányításának nem könnyű munkáját a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkársága végzi. A napokban több üdü- lőópítkezést meglátogattunk Balatonföldváron szép kör­nyezetben, csendes helyen áll A kék meg a sárga tenger Az emiber egyenesen a mezőkről érkezett a partra. A szí­ve rendefcLemtoedett, nem bírta már a tsz-ben a munkát. Az orvos messzire parancsolta a fizilkai munkától. Szégyeilte ezt az ember nagyon. EL is költözött a lányával Döcöcskéről Kin­tibe. Jó kis ugrás ez! Később, hogy valamit csináljon, ne legyen »láb alatt« el­jött éjjeliőrnek az étteremhez. Mert mit lehet tudni; akadnak mindig olyan embereik, akik nem jó szándékkal lépnek be va­lahova. Neki meg az a dolga, hogy éjjel semmilyen szándék­kal se lépjenek be. Három szállodából Js ide járnak a vendégiek étkezni. Hogy mennyi mindenit elnyel a gyomruk! Ö még aratásban sem evett annyit, pedig az csak izzasztóbb munka volt, mint a fenedés! Na ugye? Aztán csak nézelődik. Miért itt éjjel is jámak-kelnek, nem úgy, mint otthon. Ha ott éjjel ment végig valaki az utcán, azt úgy fogtak a kutyák, hogy a falu másik végében is fel­riadtak almukból az emberek. Nem is lehett az jó szándék ú ember, aki olyamkor lopakodott végig a falun. Hát van mit nézni, az biztos. Ha szegény félesége ezt lát­hatná. De meghalt már tizenhárom esztendeje. Azóta a lányá­val él egy fedél alatt Nézelődik. Mert, hogy mit fél nem ven­ne egy-egy ember! lámpaemyőfélét a fejére, ágyhuzatforma »üngöt«, vagy olyan falatnyd nadrágot, hogy ... ajjuramisten! Hia hajnal felé végre elcsendesül a part, egyszerre na­gyon egyedül marad. Rossz ez. Mert ilyenkor — ha egy pil­lanatra behunyja a szemét — már nem is a nagy tó hullám­zik előtte. Hanem egy sárga tenger. Még az illatát is érzi, mert azt nem lehet elfelejteni soha. A kasza alá érett búzáét soha... Pontos Mérés nénike A nénikének nem tudom a nevét, ezért csak így hívom: Pontos Mérés. Mintha e két szó közül az egyik lenne a családi, a másik a kereszt­neve. Ott ül elhagyottan az em­beri forgatagban. Ül fonott székén. Nézelődik. Előtte haj­dani édességes doboz. Egy-két fémpénz árválkodik ebbek. A mérési díj pár fillér. Nem messze — fél utcányi- ra tőle — piros automata mérleg hivalkodik. Az ő sze­rény kis fürdőszobai mérlege szinte annak árnyékában bú­vik meg. Pontos Mérés csak ül. Mel­lette piros rózsákkal gyere­kek mennek el — neki nem lett sosem —, anya gyermek- kocsit tol, farmernadrágos vad sühancok. ünneplös vise­letű ifjak, vászoncipős lá­nyok trombitaszárú nadrág­ban. Mellette megy el az élet? Lám, mintha a haja is fehé­rebb lenne, mint volt az előbb. A napsugár és az idő csúfot űz belőle, megfehériti. Pontos Mérés vár. Kire? Méretkezni vágyókra? Vagy az urára, a kackiás bajuszára, akinek barna fotográfia őrzi mosolyát? S aki egyszer ré­gen, nem a költő szavaival — »Várj reám, s én megjövök« —, hanem saját botladozó megfogalmazásában azt üzen­te: <*Megládd, Rozikám, én visszajövök.*' De nem jött vutsza sohasem abból a naou, erynniszi küzdelemből, mely­ben a föld is sebeket kapott. Pontos Mérés ül a tűző na­pon. Mozdulatlanul, mint a sziget. Mellette sietnek el egymást előzve, keresztezve a »tenger áramai«. Melyik sze­lídül meg nála? a kilenc lakrészből álló két­emeletes üdülő. Teljesen elké­szült és már csak azt várja, hogy a tulajdonosok az épület falai között eitöltsék az első nyarat. Balatonlellén a balatombog- lári áfész Lelle éttermének közelében az utolsó simításo­kat végzik a Viola Üdülőszö­vetkezet kétemeletes épületén. A samogyvári ktsz dolgozói a belső szerelési munkákat vég­zik. A kapott tájékoztatás sze­rint minden remény megvan arra, hogy a tulajdonosok ezt az épületet is birtokukba ve­gyék még az idei nyáron. Balatonlellén a fából készült víkenlházak egész kis telepet alkotnak a Balatonboglár és Balatonlelle közötti benzinkút mögött levő területen. Víz, vil­lany, közművesítés van, a be­rendezéseket szerelik. Folya­matosan adják át az épülete­ket Bizonyos, hogy az idén nyáron húsz család már élvez­heti a telepen a nyaralás örö­meit Alsó-Bélatelepen a Marcali Építőipari Ktsz megkezdte az itteni 33 lakrészes üdülő épí­tését. Azt hallottam, hogy az építők szeretnének határidő előtt végezni. Az eddigi mun­kák azt mutatják, hogy az év végére befejeződhet az építke­zés. 1974-ben már itt is üdül­hetnék a tulajdonosok. A balatonboglári Vár-hegyen festői környezetben építik meg az eddigi legnagyobb üdü­lőszövetkezeti épületet. A 70 lakrészes üdülőt most tervezik. Amint elmondták, az építés is megkezdődhet ebben az évben. Arról is tájékoztattak a MÉ­SZÖV lakásszövetkezeti titkár­ságán, hogy megkezdődött egy újabb 70 lakrészes szövetkezeti üdülő szervezése, amely szin­tén a balatonboglári Vár-he­gyen lesz. Szenvedélyes szavakkal fog- j lóik viszont laltak állást a minap a Siófoki keltik a jól városi Tanács V. B. ülésén ; mását, azok ellen a jelenségek éllen, amelyek nem a város jó hírét növelik. Szóba került a piaci helyzet, az árut olcsón felvá­sárló és drágán eladó kiskeres­kedők megfékezésének lehető­sége, a még gondozatlan kör- nyékű házak »kozmetikázása« is. általában nem ápolság benyo­És szó volt a »virágot sze­A piád légy tolajdonságá- > val is rendelkeznék. Nehezen fogadják a visszautasítást. Szánté kiprovokálják a vásár­lást. S ugyan ki szeretne szűk­markúnak tűnni a társaságá­ban levő hölgy előtt? Az ár borsos. A rózsaszál árfolyama az elmúlt napok alatt nem retőkről« is. ök a virágot el-1 ingadozott. IJ|y szál — olykor adni szeretik. Esténként meg­jelennék a vendéglátóhelye­ken, odamennek a vendégek­hez — nem válogatnak külföl­diék és magyarok között —, kínálják gyanús portékáikat. Nem a virágok gyanúsak, in­kább az eredetük. A virágok pompáznak, illatoznak. Kíná­satnya, porc® — rózsát tíz fo­rintért adnak. A vendéglátóipari helyék alkalmazottai eddig semmit sem tettek a vendégmolesztá- lók éllen. Pedig a vendéglők jó hírneve nem nő ezektől a »feketén« áruló virágosoktól. Telt ház a siófoki parkolóban Múlt, jelen Könyv a Balatonról A Panoráma »mini« útiköny­vék sorozatában látott nap­világot a napokban Zákonyi Ferenc Balaton című munká­ja. A szerző, aki a nagy tó szerelmese, gazdag anyagot tár az olvasó elé. Könyvének első részében a Hogyan jött létre a Balaton? kérdésre ad választ, egészen a földtörténeti harmadkor végéig visszanyúl­va. Ez az európai viszonylat­ban nagy tó mintegy 22 ezer i évvel ezelőtt »született«. Vihar után A könyv részletesen ismer­teti a Balaton legjellemzőbb adatait, vizének összetételét. Megemlékezik a tó ezernyi színváltozásáról, a természeti jelenségekről is. Foglalkozik a Balatoni körülölelő tájjal, a vidék éghajlatával. Akik a növény- és állatvilág iránt ér­deklődnék, megtalálják azt a részt, melyben a szerző a szá­razföld és a víz flóráját, állat­világát tárgyalja. A két part történelmét áttekintve sok is­meretet kapunk a legújabb kutatási eredményekről is. Külön fejezet foglalkozik a gazdasági, kulturális és ide­genforgalmi arculattal. A ba­latoni hajózás egy fennmaradt oltárkő tanúsága szerint a ró­mai korig nyúlik vissza. Gaz­dag irodalma van. a tónak. Már Anonymus is utal a nagy víz meghódítására. S minden században több alkotót ihle­tett meg a »magyar tenger«. Mivel a könyv nemcsak »visszapillantás« igényű, ezért praktikus tudnivalókat is tar­talmaz. A sportolási lehetősé­gekről, a horgászéiról, a kul­turális eseményekről is tudó­sít Zákonyi Ferenc. Segítségé­vel végigjárhatjuk az északi és a déli partot, azok minden műemlékét. A könyvet, számos fotó és térképvázlat egészíti ki. Zsebbe férő kis »minden­tudó« ez, akik a Balatont sze­retik, azoknak nélkúlözhetet- Ikm. Siófoki nyár Beat, népdal, operett A lehetőségekhez mérten gazdag programot kínál a nyá­ri idényben a Balaton »fővá­rosának«, Siófoknak a szabad­téri színpada. Az Állami Báb­színház vendégjátékára már sor került. Halló, Balaton! címmel Köós János, Kovács Kati és az Expressz együttes műsorát hallhatják az üdülő­vendégék a Kálmán Imre sza­badtéri színpad nézőterén. A szabin nők elrablását a kapos­vári Csiky Gergely Színház előadásában láthatják majd a zenés vígjátékok kedvelői. Hangversenyt ad július tizedi­kén és tizenegyedikén a Ma­gyarországon oly népszerű Rhoda Scott. A beatzenét szerető fiatalok bizonyára szép számban vesz­nek majd részt a Locomotiv GT, a Generál vagy az Omega együttes fellépésén. A Sláger­színpad ’73 című műsor ezek­hez hasonló lesz. Az Illés- együttes Koncz Zsuzsával tur­nézik, új számaikat Siófokon is bemutatják. Sok kerül a Budapest Tnác- együttes fellépésére is, július 23-án pedig a szegedi néptánc­fesztiválon szereplő külföldi együttesek produkcióinak tap­solhat a közönség. ,Itt lesz a balatonföldvári néptáncfeszti­vál gálaestje is. Az Állami Né­pi Együttes két ízben szerepel. Először az Ecseri lakodalom, majd a Muzsikáló tájak című műsorukat mutatják be. Az operettkedvelőkről sem feled­keztek meg. Augusztus 18-án Kálmán Imre melódiái csen­dülnék majd faL Balatoni mellékletünk Leskó László írta. Somogyi Néplap cikkeit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom