Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-21 / 143. szám

Zöld folyosó — piros folyosó

•■Ha ön. az alább felsoroltakon kívül mást nem hoz magával, a zöld folyosón át hagyhatja el a repülőteret, számíthat azonban vámvizsgálatra.« Így kezdődik a négy nyelven — röplapon, plakáton, viláigítátáblán — közzétett tájékoztató. amely miniden, a Ferihegyi repülőtérre érkező bel- és külföldi utashoz eljut. És mivel a páros folyosót csak azokmak kell választaniuk, akik vámköteles árut hoznak, az érkezők két csoportra oszlanak, és így kulturáltabbá, gyorsabbá vált a vámkezelés.

A most — a szocialista országokban először nálunk — bevezetett új vámkezelési módszer alkalmazására az adott lehetőséget, hogy az évtizedes tapasztalatok bizonyították: az utasak zöme valóban világot látná, rokonokat látogatni utazik külföldre, és nem tisztességtelen vagy üzletelési célból.

Az eddigi tapasztalatok szerint legföljebb abból adódhat probléma, hogy a vámszabályok szerint a behozható áruknál az értékhatárt a belföldi fogyasztói árak szerint állapítják meg. Mi á helyzet, ha behozott áru hazai kereskedelemben nem. kapható? — kérdeztük a Ferihegyi repülőtéri vámhivatal parancsnokaitól.

— Ilyen esetiben — válaszolta Lestyán Tibor pénzügyőr őrnagy — a hasonló belföldi árukhoz viszonyított értéket állapítottunk meg. Ha számunkra tel jesen ismeretlen

áruról van szó, vagy olyanról, amelyhez hasonló nem kapható Maigyaransziá.gon, akkor igazságügyi szakértőt veszünk igényibe az, ármegállapításhoz. Természetesen ilyenkor a vámolást nem tudjuk a helyszínen lebonyolítani, jegyzőkönyvet veszünk fel, és meghatározott, rövid időn belül tájékoztatjuk az utast.

— Hogyan módosul a vámmentesen, behozható áruk értékhatára, ha egy család több tagja együtt érkezik?

— Minden érkező személy — függetlenül attól, hogy közösek a csomagjaik vagy sem — külön jogosult a vámszabályzat- ban előírt mennyiséget vámmentesen behozni. Ha például háromtagú családról van sző, akkor 12 ezer forint az értékhatár. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy egy-egy vásár-' vágj' ajándékba kapott áru értéke túlhaladhatja a megjelölt értékhatárt. Arra sem ad 'lehetőséget a vámszabályzat, hogy a közösen adódó magasabb értékhatárig, tehát a 12 ezer forint összegig egy áruból kereskedelmi mennyiséget hozzon, be a csalód. Háromtagú család nem hozhat be például tízezer’ forintos csónak- motort, vagy 20 méter szövetet vám,mentesen. Ilyenkor az az eljárás, hogy a 4 ezer forinton felüld összeget a csónakmotor- nál vám,kötelesként kezelik, a szövetnél pedig a megengedett

3 méteren felüld mennyiséget vámolják.

— Mi történik azzal, aki a zöld folyosón, indul el, és a szúrópróbás ellenőrzésnél találnák nála vámköteles árut?

— Kezdetben különösen ügyelünk arra. hogy senki ne : kerüljön bajba a törvény, az új rendszer kívánta szabályok nem ismerése miatt. A zöld folyosón szolgálatot teljesítő pénzügyőr az esetleges ellenőrzésnél még egyszer megkérdezi: elolvasta-e az utas a tájékoztatót? Ha annak ismeretében. találnak nála vámköteles áirut. akkor 5 ezer forint alatti érték esetén vámsza- báilvsértést na>gyobb össze® esetén váirnbűntettet követ el az illető. Ilyen esetben, jegyzőkönyvet vesznek föl. s az úti holmiján kívül minden nála lévő árut lefoglalnak. A lefolytatott eljárás során dönte- neik arról, hogy mi történjék a behozott á.ruval — elkobozzák, vagy megfelelő igazolás esetén vámkötelesként kezeljék. Hadd hívjuk föl a figyelmet a tájékoztató utolsó mondatára:

»Amennyiben a megfelelő folyosó kiválasztásában az utas bizonytalan, vegye igénybe a piros folyosót.« Ha arra megy. az még nem jelenti önmagában, hogy vámot fog fizetni legföljebb annyit, hogy ellenőrzik a csomagját.

P. M.

A kutatások haszna

Nemrégiben Nagykanizsán négy megye kutatóinak részvételével szimpóziumot tartottak a területi tájkutatás; feladatairól. Az ott elhangzottakról beszélgettünk dr. Kanyar Józseffel, a megyei levéltár igazgatójával.

— A huszadik század nemzetközi méretekben is megteremtette annak lehetőségét, hogy a kutatók egy-egy feladatra megtalálják egymást, természetes tehát, hogy a szomszéd megyék tudományos szakembered is «-átlépjék« a megyehatárt. Nagyon jó dolog az, hogy nemcsak a fővárosi országos összejöveteleken, hanem 'kisebb területi összejöveteleken is megtalálják egymást a kutatók. Az első ilyen lépés volt a szennai és az álmáméi léki találkozó, ahol Baranya és Somogy szakemberei beszélték meg a Zselic kutatási programját — mondta.

— Hol tart ez a munka?

— A megvalósulás stádiumában van. Több lényeges területről készül monográfia. Csak egy példa: dr. Tóth Tibor kutatónk hamarosan »asztalra teszi« a mérnyei gazdaság teljes gazdaságtörténeti monográfiáját. Mi összegyűjtjük az ország összes levéltárának a Zselicre vonatkozó adatait, ha másként nem, legalább mikrofilmen.

— A nagykanizsai találkozó tudomásom szerint szélesebb távlatot jelöl meg.

— Négy megye: Baranya. Somogy, Tolna, Zala kutatói, tanácsi vezetői gyűltek össze. Az együttműködés, a kutatás módszereinek meghatározásáról volt szó. Ez eddig még járatlan út.

— Miben állapodtak meg a tanácskozás részvevői?

— A referensek és a korreferensek beszámoltak a munkaterületeken eddig végzett kutatásokról, ismertették az eredményeket. Egyetértettünk abban, hogy az összehangolt munkát gyakorlati, mindennapi céloknak kell alárendelni.

így lehet szó például a Balaton sokoldalú feltérképezéséről, vagy a Dél-Dunántül.éíel- miszer-gazdálkodásáról. A lényeg az, hogy minél több területről készüljön pontos tudományos elemzés: gazdaság- történeti, geológiai, mezőgazdasági, irodalomtörténeti, erdészeti. A négy megyének nagyon sok a közös gondja, s egy ilyen sokoldalú, elemző felmérés megkönnyíti a gazdaságszervezés dolgát. Pontos kép kell legyen a népsűrűség, a népmozgás adatairól is. Ezért demográfiai vizsgálatok is szükségesek, azonkívül támaszkodunk a Központi Statisztikán Hivatal megyei igazgatóságaira. .

A kutatásban tehát a gyakorlati gazdálkodás szakemberei és az elméleti tudományok művelői egyaránt részt vesznek majd.

A nagykanizsai találkozón elhangzottakat kiadványban jelenteti meg a város és Zala megye tanácsa.

I T. T.

„Korszerű és szép családi ház“

Először mosolyogtak rajtunk

Tavaly hirdette meg a Magyar Televízió és az Építőművészek Szövetsége a »Korszerű és szép családi ház« pályázatot. A cél az volt, hogy felkutassák. kiválogassák, bemutassák, terjesszék a jól megtervezett, a hagyományosnál korszerűbben. ésszerűbben épített családi házakat, amelyekben egyelőre nem nagyon bővelkedünk, 134 pályamunka érkezett be, közülük huszonhármat fogadott el a bíráló bizottság. A legjobbak között kaposvári munka is volt — Schiller Pál és felesége, a tervezőiroda mérnökei, a második kategória 25 ezer forintos első helyét szerezték még.

Schillerek fiatal emberek. Az egyetem elvégzése után Kaposváron ígéretet kaptak lakásra, ám az idő beit-múlt, s jobbnak látták a maguk erejéből 'nekilátni az építkezésnek. öt évvel ezelőtt vettek egy telket a Hámán Kató utcában. A Donner talán egyik legmeredekebb partoldalát vásárolták meg — olcsón — építés céljára. Ahogy mesélik, kezdetben bolondoknak nézték őket az emberek. Elkészítették a tervet, azután családi segítséggel, szinte teljesen a maguk keze munkájával építeni kezdtek. Évek teltek el, emelkedtek a falak, végre beköltözhettek a maguk tervezte, álmodta, építette házba. A televízió pályázatára a tervekhez a kész ház fotóit is mellékelni kellett — hiszen a terv önmagában nem elég —, a kivitelezés is fontos. A díjat néhány héttel ezelőtt vették át az építési és városfejlesztési minisztertől.

Holnap indul a győztes munkákat bemutató filmsorozat a tv-ben. A műsorban megszólalnak az alkotók, a tervezők. a kivitelezők, vita lesz mindarról, amit ők a gyakorlatban megvalósítottak.

Schillerék háza pártol dalra épült. A terepviszonyok és a jó kihasználási lehetőség miatt úgy építették, hogy egyik fele egy-, a másik pedig kétszintes. Kívülről rendkívül mutatós, és belül nagyon praktikus. Mindennek megvan a helye, minden a rendeltetésének megfelelően készült. A dolgozószoba, mellette a férj fotólaboratóriuma, az emeleten a jól elválasztott szobák, nagy hall, körbefutó erkély. Persze — mondhatná valaki —. kinek tervezzenek jót, ha nem maguknak? Pedig nagyon szívesen adnának másóknak is tanácsot, hogy a családi' házak ne legyenek olyan egyformák, egy kaptafára készültek, s a célnak nem mindig megfelelők.

— Sokan kételkednek abban. hogy egy házat tervezni vagy berendezni is tudni kell. Mindenki úgy gondolja, hogy ehhez ő is ért. Gyakori, hogy a

megrendelő előtt a szomszéd példája lebeg. Ahogy egy orvos nem áll neki hozzáértés nélkül operálni, úgy a tervező is az egyetemi évek alatt megtanult ismereteit használja fel — mondta Mária asz- szony.

— Figyelembe kell venni a lehetőségeket, és azon belül a legmegfelelőbben alkalmazni — egészítette ki a férj.

A győztes pályamunkák terveik fotóit az ország öt varosában állították ki — így a díjkiosztást megelőző időszakban is tudták, hogy sikeres volt a próbálkozás. De hogy ilyen nagy eredményt érjenek el, arra nem nagyon mertek gondolni. A megérdemelt díj persze még elkel a berendezéshez, a ház körüli park kialakításához.

Nagyon örülnek a díjnak, munkájuk eredményének.

— Szívesen terveznének másoknak is hasonlót?

— Természetesen — válaszolják egyszerre.

Simon Mária

Eg\/ donor végrendelete

z orvos mosolyogva nézett a szemembe. Pontosan úgy ahogyan én szoktam hazudni, mosolyogva, erősen szemébe nézve embertársaimnak. Az orvos is mosolyogva a szemembe nézve a következőket mondotta:

— Semmi komoly baj, fiam — ezzel a kezembe nyomott egy borítékot, vigyem el ide és ide a leleteimet.

Kimentem az utcára. Tavaszi eső pásztázott, finom illatok szálltak. Istenem, de szép az élet! Befordultam a sarkon, és a borítékot azonnal felbontottam.

»Leukémia ...«

— Kis hülyém — gondoltam, sőt hangosan ki is mondtam —, hiszen ezt én már régen tudom. Bár, hogy őszinte-vo'- az orvosi verdikt, az

.....i tudatosság azért a

Á

g hat. Na. mindegy,

iktor úr, kár a benzinért!

Apropó, benzin. Beültem a taxiba, és kértem a pilótát, repítsen haza. Bementem a fürdőszobába, levetkőztem, felvettem a meleg fűrdőkö- penyemet, pedig igazán nem volt hideg, csak éji borzong- tam. Megnéztem magam a tükörben. Legalább tíz percig farkasszemet néztem leukémiás magammal. Amikor eluntam, akkor megnéztem a profilomat jobbról és balról.

’ m í külön vizsgáltam. Aztán közelből a pórusaim i' 'Szemem alatt az arcbőrömet lehúztam, na nézzük, mi van a szememen belül. Normális — állapítottam meg, aztán hangosan ennyit mondtam:

— Alma vagyok, kívül piros, belül rothadok. Na, n - zük, mennyi időm van még hátra? Leültem az íróasztalomhoz, konyakot töltöttem, ittam, azután megint töltöttem.

Kicsi ez a pohár, nem esik jól belőle a konyak. Újra töltöttem, most már a vizespohárba.

— Vérrák, na lám ... Szóval valahol számolják a napjaimat. Kár, pedig szép volt.. Lehet, hogy három hónapom van, de az is lehet, hogy három évem még. Legvalószínűbb a fél év. Az a mosoly nagyon vigasztaló és baráti volt.

Papírt vettem elő és e gondolatnál írni kezdtem a végrendeletemet. Mim is van nekem, mit oszthatok én széf az emberek között? Rokonaim nincsenek. Tehát a lakásomat a tanácsra hagyom, ez világos. Veszekedjenek velük, haragudjanak a tanácsra az emberek, ne rám. Személyi holmijaim? Jórészével semmit sem érnek, és már írom is: »Égessék el őket, mind egy szálig ...« Azám, elégetni, hamvasztatni... de nem lehet, én donor szeretnék lenni, nagy kincs, érték, megfizethetetlen érték. Emberek, vegyétek szeretettel a testemet, hadd éljek bennetek tovább.

Égjen hát a bútorom, a rali a ni. de maradjak én, boldogítsam az emberiséget!

És a testemben mi az érték! Vegyük számba! Mindenekelőtt a nemes részek, a pejsli és a zsigerek. Tehát a szívem, a májam, a tüdőm, a vesém, talán a szemem szaruhártyája és á gerincemben a mész, amely segített egyenesen tartani ezt a csigolyás csontszövet.

Kinek adjam a szívemet? Becsületes, jó munkát végzett eddig, ki érdemelné meg: Kiben dobogjon tovább? Mindenkinek nem adhatom, hiszen a rosszaság mellett a jóság is megfér benne. Talán hasznát venné új gazdája is.

És már rovom a sorokat:

»Szívemet Barnard profesz- szorra hagyom.«

De mivel indokoljam a hagyatékot? Semmivel, hiszen mindenki olvas újságot, lassan a professzornak is elkel majd egy új szív.

Á tüdőm tulajdonjoga szálljon a barátomra, X. Y-ra és feleségére, X. Y.-néra. Vágják ketté, és osztozzanak testvériesen rajta. Tiszta, becsületes, dolgos emberek, nagyon szeretem őket és ők is egymást. Szanatóriumi szerelem. Egyébként éplelkű emberek. Csupán az én fél tüdőm hiányzik mindkettőjükből. lm, itt van hát, szeretetA májam, a májam! Mit is csináljak vele? Drága embertársaim, kinek kell egy jó máj? Teljesen épen nyújthatom át, és a jó májam így is és amúgyis. Megvan. Az utolsó kívánságom halljátok meg, emberek, megkövetelem ...

A májamat halálom után azonnal ültessék át Kincste- len Eta kolléganőmbe, aki legutóbb még a vállalati komputerre is ráfogta, hogy egy ravasz disznó. Csak egy ravasz disznó, mondotta a mi aranyos Etánk, csak egy ravasz disznó képes ilyesmire, mint ez .a komputer. — Remélem, a májam nagyban hozzájárul majd ahhoz, hogy hivatalunkba visszatér a régi, Eta előtti hangulat.

És Eta máját azonnal vigyék ki a Kőbányai Gyógyszergyárba. ahol az alkimista vegyészek készítsenek belőle szívtrombózis elleni medicinát.

És mindkét vesémet, gondolkodás nélkül Jóskának adom. Neki fölöttébb nagy szüksége van mind a kettőre. Évek óta azzal bosszantott engem és a többi kártyapartnerét, hogy játék közben megivott két üveg sört, és ettől kezdve állandó jelleggel a toilette-ajtó felé tartott. Azt mondta, isten bizony csak kezei mosni. De a másik kél partnere ateista volt, és cinikus. Szóval itt van, J ázsikám, tiéd mind a két vesém, használd őket egészséggel! Ezután, isten bizony. négy üveg sört is ihatsz, és nem kell hamisan esküdnöd ...

No, mim is van még? A fejem?

A koponyacsontomat vigyék Egerbe, a vár kazamatájába, ahová már száz és száz koponyát raktak gúlába! Annyi heg és forradás van az én koponyámon is, hogy remélem, nem keltek majd ott feltűnést, a koponyám nem lóg ki i a sorból, jól meglapul majd a török és a magyar harcosok több mint négyszáz éves koponyái között...

Kezemben megállt a toll, és hangosan elröhögtem magam. Ez jó hecc lesz. A mú- zeulógusok és történészek kezükbe veszik majd, ha egy- egy külföldi csoport érkezik a rórbo, hosszan elnézik, fehér koponyámat, elgondolkozva forgatják, a világosság felé tartják, és azt mondják: »Egy török közkatona koponyája a XVI. századból...«

És végül:

»A porhüvelyemet a nemes

szervek eltávolítása után égessék el, és szórják szét, tetszés szerint.«

A nevem még nem írtam alá. Mielőtt ezt megteszem, öntök még magamnak negyven cseppet a poharamba, neayvetn csepp napfényt.

Megiszom, átolvasom a végrendeletemet, , meg vagyok elégedve magammal. Egy kissé el is érzékenyülök, hogy milyen jó is vagyok én, azután elvesztem a fejemet. És mindent megváltoztatok. Ahogyan egy végrendelkezőhöz illik.

Én az vagyok, aki voltam,

és belőlem nem kell több, belőlem ne legyen senki más.

A pisztoly hideg csövét a halántékomhoz illesztem. De ez nem jó. Hogy kerül akkor a vár kazamatájába, ha szétrepítem a koponyám. Nézzük csak azt a papírt.

— De hiszen ezzel évekig lehet élni, és nem is biztos . .. És mi lesz, ha közben föltalálnak valamit, egy csodaszert a rák ellen?... Talán éppen a mi jó -öreg Szent- györgyink, odaát, a tengeren túl? És nekem még bokros teendőim vannak itt a földön.

Semmit sem adok! Marad a helyén a szívem, a tüdőm, a májam, a vesém. Dolgozzatok aranyos, nemes szerveim, szolgáljátok tisztességgel, becsülettel gazdátokat, és cserébe majd én vigyázok rátol:.

Negyven csepp napfény! He, he, he... Rohanok Etához, nagy darab vérmes nő, 6 biztosan nem sajnál majd néhány liter vért tőlem.

Emberek, de szeretek élni.

Suha Andor

Somogyi Né#»/op| 5