Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-21 / 143. szám
Az „üzemi kalitkán” kívül Megyei program a kSzoktatás továbbfejlesztésére Egy év telt el a köz ponti Bizottság oktatáspolitikai határozatának megjelenése óta. Az 1972—73-as tanév elsősorban az ezzel való megismerkedés időszaka volt, ami azonban nem jelenti azt, hogy az illetékes irányító szervek és tantestületek, illetve a különböző táasadaimi szervek és intézmények csupán tanulmányozták a nagy jelentőségű, hosszú távra szóló iránymutatást. A megyei pártbizottság novemberi ülésén — a megye közoktatásának elemzése alapján — felhívta a szervek és az intézmények figyelmét a határozatból adódó sajátos megyei tennivalók részletes kidolgozására. Ennek megfelelően állítatta össze és tárgyalta meg legutóbbi ülésén a megyéi tanács is az állami oktatás továbbfejlesztésének programját, amely pontos elhatárolásban, minden területre konkrétan megszabta mind a megyei tanács vezetőinek, szakigazgatási szerveinek, mind az alsóbb szántű tanácsoknak a feladatait, illetve az oktatási intézmények belső élete, tartalmai munkája, irányítása javításának tennivalóit. Emellett kidolgozta azokat a társadalompolitikai feladatokat is, melyek a közoktatás társadalmi bázisának kiszélesítését, a különböző erőforrások összefogását hivatott biztosítaná. Fontosságánál! megfelelően külön akcióprogram foglalkozik; a fizikai dolgozók gyerekei tanulásának a segítésével és a szakmunkásképző iskolák fejlesztésének feladataival. E részletes, megalapozott, átgondolt program tehát nem irányelvgyűjtemény és nem is kívánságlista — állapította meg felszólalásában Meggyes Béla, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese —, hanem a megye adottságaira épülő, reális és hosszú távra szóló program, amely megfelelő alapül szolgál a tervszerű fejlesztés megvalósításához. Ismeretes megyénk iskoláinak helyzete, az intézmények állapota, zsúfoltsága. A tartalmi munka korszerűsítéséhez, a célkitűzések megvalósításához az egyes intézmények minőségi, mennyiségi és felszereltségben továbbfejlesztésére van szükség. A megyei tanács részletesen fölmérte azokat a szükségleteket, amelyeknek kielégítése a következő ötéves terv feladata, de hosszabb távra is tartalmazza a tennivalókat. A központi erőforrások mellett a lakosság önzetlen segítségére, erőforrásaira is számít a megyed tanács. A feladatok azonban nem szűkülhetnek le a tárgyi és személyi feltételek biztosítására; emellett szükség van a tartalmi munka korszerűsítésére. A pedagógiai szemlélet és a gyakorlat nem lehet a szervezeti és tárgyi feltételek alakulásának függvénye — hangsúlyozza a program, de ezt erősítették meg a felszólalók is. Az állami oktatás fejlesztésének feladatai között j kiemelten szerepel a nevelőoktató munka tartalmi tovább- , fejlesztése, s ezzel összefüggően a nevelők szemléletének i korszerűsítése, pedagógiai te- j vékenységük javítása. Nagyobb gondot kell fordítani a megnö- I vekedett feladatokra való fel- j készítésükre, az öntevékeny, | alkotó pedagógiai munka föl- j tételeinek biztosítására, ered- j ményeinek felhasználására. A program a feladatok | végrehajtásához megjelöli a megyei tanácsnak és szakigaz- j gatási szerveinek a feladatait, i és ajánlásokat tartalmaz a he- í lyi tanácsok munkájához. Hangsúlyozza: az intézmény- j fenntartó tanácsoknak és szak- igazgatási szerveiknek mégha- i tározó szerepük van a program, illetve a párthatározat < eredményes végrehajtásában. \ Elsősorban nekik kell gondoskodniuk a pedagógusok élet- és munkakörülményeinek javításáról, szervezniük, szélesíteniük az intézmények társadalma bázisát, elősegíteniük, hogy a párthatározat végre- i hajtásához kedvező politikai i légkör alakuljon ks a lakosság körében. A megyei tanács a társadalmi szervek részvételét elsősorban a feladatokra való moz- I gósításbam kéri Azt várja, nogy a lakosság körében tudatosítsák': közös ügyről van szó, amelyért mindenkinek érdemes munkálkodnia. Egyik legfontosabb feladatunk pedig a fizikai dolgozók gyermekei tanulásának segítésére indított akció > Köznevelésünket iskolarendszerünk jelenlegi szervezeti | keretednek megtartásával kell j továbbfejlesztem — hangsú- | lyozta kiegészítőjében Kocsis ! László, a megyei tanács elnökhelyettese. — Ebinek figyelembevételével elsődleges | teendő megjavítani az oktató- í nevelő munkát, felszámolni a pedagógiai tevékenységben még meglevő konzenvatotviz- j must, növelni az oktatás ha- | tékonyságát, megértetni, hogy mindebben legfontosabb szere- I pük a pedagógusoknak van. j Ha ők teljes szívvel magukévá teszik a határozatot, az megvalósul. A közoktatás széles körű fejlesztése tehát elsősorban tőlük függ. Ugyanakkor nem szabad attól tartaniuk, hogy — mint ezt Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára felszólalásában hansűlyoz- ta — magukra maradnák a határozat megvalósításában. Állandóan érezniük ' kell a pártszervek és -szervezetek támogatását, a társadalom és szervednek folyamatos és rendszeres segitökészsé gót. Az oktatáson belül a legfőbb erőfeszítés az általános iskolákra irányul. Az egyenlőség művelődési alapjait itt kell biztosítani. Azon kell munkálkodnia mindenkinek, hogy - a szülői ház előnye vagy hátránya ne legyen döntő a gyermek életének további alakulásában. De azért is fontos az általános iskola fejlesztése, mert itt alapozódik meg gyermekeink tudása, itt kezdődik el a világnézeti, erkölcsi nevelés. Az általános iskola minősége meghatározza a gyermek pályáját, személyiségének alakulását, és ezzel alapjában a társadalom jövőjét. Ezért kell egyenlő feltételeket teremteni az induláshoz minden gyermek számára. A megyei tanács programja jó alapot biztosít e törekvésekhez, a következő tanév előkészületeinek munkálataihoz, az oktatási intézmények jövő évi terveinek kidolgozásához, a tárgyi és személyi feltételek folyamatos javításához és a tartalmi munka átgondolt fejlesztéséhez^ P. E. ötvenegyen voüfcak. A legutóbbi bánom évben végeztek különböző agrár és műszaki felsőoktatási intézményekben. Azóta a megye állami gazdásá- ! gaiban dolgoznak. Pályakezdő j fiatalok. i A szakma szeretetéről, a fiia- | Balos lelkesedésről sokfelekép- ! pen lehet vallani. Ügy ás, hogy az ember maga mondja el, mi j (köti a pólyához, vagy mások értékelik tevékenységét, de le- I hét vallani úgy is, ahogy ez tegnap történt a Kutak Álla- ) mi Gazdaság kiskorpád! ifjúsé- j gi építőtáborában, ahol ez az ötvenegy fiatal szakember találkozott. Szóban senki se mondta ki azt, hogy a szakmáját nem csupán kenyérkere- setniek, hanem hivatásnak tekinti. Inkább vitatkoztak. Szenvedéllyel, őszintén, méghozzá olyan témákról, olyan j szakmai kérdésekről, amelyek napjainkban mindenkit foglal- ; koztatnak, aki csak egy kis felelősséget is érez a mezőgazdaság fejlesztéséért, holnapjáért. Amit és ahogy elmondtak ezek a pályakezdő fiatal szakemberek, az a leghívebb tükör volt róluk, vetekedett a leggondosabban megformált vallomással. Az állami gazdaságok megyei főosztálya tavaly először, most másodszor rendezett ilyen találkozót, kötettien eszmecserét az ágazatában dolgozó pályakezdő szakemberek részére. Ahogy Szabados Dezső, a főosztály vezetője elmondta, többfele célja van ennek az összejövetelnek, amelyet mindenképpen hagyományossá kívánnak tenni. Talán az elsődleges az — ahogy fogalmazta —, hogy kikerüljenek a fiatalok a jő értelembaa vett »■üzemi kalitkáiból-«; a saját gazdasag gondjain, helyzetén kívül lássák az egészet, ismerjék meg egymást, ismerjék meg a lehetőségeket — ugyanakkor ismerhessék meg őket is közelebbről. Mint szakembereke t és mint embereiket, akiknek különböző örömeik, gondjaik, A számok olykor meglepik Túl a milliárdon az embert Gyakran szó esik a nyugdíjról, a családi pótlékról baráti körben, a csalá138 millióval nőttek a társadalombiztosítás kiadásai A múlt év elején fölemel- j adások negyvenöt százalékát teszi ki. Egy év alatt több di otthonban is, általában az- ,:nl az óhajjal, milyen jó volna még többet kapni havonni. Ez egybeesik az országos törekvésekkel is, persze a megvalósítás kezdetét és az szegeket mindig az anyagi ! ehetőségek szabják meg. Egy év zárszámadásának olvasásakor lehet pontosan lemérni, mennyit fordít államunk a ü-sadalorhbiztosításra és az orvosi ellátásra egy megyében. Hazánkban a nemzeti jövedelem tizenegy százalékát fordítják a szociális gondoskodásra, a természetbeli és a készpénz- szolgá’tatások rendszere állandóan fejlődik. Húszmillióval több gye meKnevelésre Izgalmas olvasmány a Megyei Társadalombiztosítási igazgatóság tájékoztatója arról, hogy 1972-ben miként fejlődött a társadalombiztosítás. Először haladta meg az egymilliárd forintot a megye dolgozóinak nyújtott társadalombiztosítási és egészségügyi szolgáltatások egyévi összege. 1971-ben még 921 millióra rúgott a teljes kiadás. A tavalyi kiadások elsősorban a szolgáltatás színvonalának emelkedése miatt növekedtek, s nem a biztosítottak létszámának nagyobb száma miatt. Az emberek például azért kaptak magasabb összegű táppénzt, gyermekágyi segélyt stb., mert közben a bérek is emelkedtek. ték a családi pótlék összegét, s a pótlékra való jogot is kiterjesztették. Ennek hatására huszonnyolc százalékkal nőtt tavaly o, családipótlék-kiadás az. 1971. évihez képest A somogyi családok húszmillióval többet kaptak gyermekeik nevelésére az 1972 eleji csaiádi- pótlék-emelés révén, s tavaly összesen több mint 91 millió forintra rúgott ez az összeg. Örvendetes, hogy csaknem ezerrel több családnak vitte a postás havonta a családi pótlékot. 20 375 somogyi család kap segítséget csaknem 43 900 gyermek neveléséhez. A legtöbb családban két gyermek van, három gyermek viszont már csak 2310 családi pótlékra jogosult családban. A statisztika következő rubrikáiban már egyre kisebb számok olvashatók: négy gyermek után kap pótlékot 754, öt gyermek után 321, hat gyermek után 152, hét gyermek után 90, nyolc gyermek után 32, kilenc gyermek után 10, tíz és ennél több gyermek után öt (!) család. Kevesebbet betegeskedtünk A társadalomibiztosítási kiadások legnagyobb tétele a nyugdíj, ugyanis az összes kimúlt 83 es fel millióval többet kaptak a nyugdíjasok az ösztönző nyugdíjpótlék-rendszer bevezetése, az átlagjövedelmek emelkedése miatt. A somogyi nyugdíjasok tavaly összesen csaknem 481 millió forintot kaptak, huszonegy g7ázalókkal többet, mint 1971- ben. Tavaly ötezerrel nőtt a tsz-nyugdíjasok, valamint járadékosok száma, s meghaladta a hatvankétezret. Somogy minden hatodik lakosára egy nyugdíjas, járadékos, minden negyedik ipari aktív keresőre, minden második tsz- tagra egy nyugdíjas jut Ha csak a nyugdíjasokat vesszük számba, akkor mintegy har- mincegyezer ipari, valamint MÁV-nyugdíjas, több mint 31 ezer tsz-nyugdí jasél a megyében. Jő (hírnek számít, hogy ál- i landóan nő a gyermekgondozási segélyt igénylő nők száma, mégpedig havonta átlagosan 230-cal. Tavaly összesen csaknem ötezer édesanya volt otthon gyermekgondozási segélyen. Kiugró eredményt ho- ; zott a december hónap, mert I ötszázkilenevennégy anya ; kérte a segélyt első ízben. , Legtöbben a kereskedelembeavi az élelmiszeriparban, a textil- és textilruházati iparban és a mezőgazdaságban dolgozó nők közül kérnék segélyt így azután természetes, hogy tizenkét százalékkal nőtt a gyermekgondozási segélyre fordított kiadás, s összesen ■több mint 37 millió forintra rúgott. Örömmel olvassa az ember, hogy tavaly javult a táppénzes helyzet a megyében, hatvanezer nappal kevesebbet betegeskedtünk. A kórházban és otthon fekvő somogyiak több mint 104 millió forint' táppénzt kaptak, 6 millióval többet, mint 1971-ben. Az emelkedés oka elsősorban az, hogy magasább fizetések alapján számfejtették a táppénzt. A táppénzre jogosultak száma 1,9 százalékkal emelkedett, a táppénzes létszám viszont 3,3 százalékkal csökkent, így kedvező a tavalyi táppénzszánt, három tizeddel alacsonyabb az 1971. évinél. Több mint egymilliárd forint, csak egy megyének! Az állam szociálpolitikáját meggyőző erővel bizonyítja a napikban megjelent Társadalom- biztosítási tájékoztató. Érdekes és tényekkel agitáló kiadvány. I nehézségeik és sikereik vanj maik. Először Kopecsm Vince, a vendéglátó Kutasd Állami Gazdaság igazgatója tartott rövid tájékoztatót a saját gazdaságúkról. (Ide (kívánkozik a meg- I jegyzés, mert énről sok szó ' esett később, egymás között is.) — Nem azzal kezdte beszémo- | lóját az igazgató, hogy hány i hektár területen, milyen eszközökkel gazdálkodik az üzem, hanem azzal, hogy az itt élők, itt dolgozók milyen körülmények között tevékenykednek. *Nem az eszközöket, hanem az embert kell előtért állítani, hiszen csak megelégedett, kiegyensúlyozott emberekkel lehet eredményesen, sikeresen dolgozni.«) A látókör szélesítését hivatott szolgálni Tersánszky ! Györgynek, a főosztály helyet- i tes vezetőjének tájékoztatója, j i aki a megye valamennyi állami gazdaságának általános helyzetét, a végibement szakosodási folyamatot taglalta Hogy milyen sajátságos és nemes hivatást töltenek be a szakemberek a mai mezőgazdasági nagyüzemben, arra vonatkozóan. bizonyítékot szolgáltatott Horváth István, a kutasd gazdaság főállattenyész- töje, aki a saját munkájából idézett egy történetet, egy példát. Röviden arról beszélt, hogy egy szakmai problémát milyen eszközökkel, milyen módszerekkel sikerült — legalábbis az eddigi tapasztalatok szerint — megszüntetni. »Megásmemá az üzemi és a személyes emberi gondokat« — többször eühangaott ilyen megfogalmazásban a találkozó célja. Az ember azt várta volna — hiszen annyi helyen lehet találkozni a pályakezdők problémáival —, hogy most előjönnek a személyes 'bajok, gondok, esetleg sérelmek. Ehelyett azonban többek között a körül alakult ki parázs vita, hogy megengedheti-e mezőgazdaságúink magának azt, hogy az állatoknak drága »palotákat« építsen; vajon az ösztönző rendszer helyesen ösztönöz-e a korszerűre, az olcsóra; kihasználjuk-e — és ha nem, miért — a gyepterületekben rejlő lehetőségeket; nem lehetne-e az egyre több gondot akozó szennyvizek mezőgazdasági hasznosítását valamiféleképpen megoldani — és lehetne sorolni tovább. Olyan kérdések, olyan témák ezek, amelyek — mint említettem — foglalkoztatnak mindenkit, aki törődik mezőgazdaságunk holnapjával. Vallomás'ez a szakma szeretedéről? Azt hiszem, igen. Éppen úgy, mint az, amit egyikük mondóit: »A fizetésemmel elégedett vagyok. De amikor azt mondom, hogy az állami gazdaságban módomban van tanulmányozni, megismerni azt a korszerű, zárt rendszerű technológiát, amely engem érdekel, akkor el kell mondanom azt is, hogy ez nekem többet számít, mintha ötszáz forinttal több fizetésem lenne. Ezt egyszerűen nem lehet forintban kifejezni.« A szakmáiról esett szó ezen a találkozón. Izgalmasan, érdekesen, tenni akarástól fűtötten. A személyes, emberi problémák hiányoztak. Hosszas lenne találgatná, hogy miért. A találkozó alapján valahogy úgy érzem, itt arról volt szó, ami leginkább foglalkoztatja a pályakezdőiket. Es ez a szakma volt. Vörös Márta Hagymaszedő gépek exportra Nem hadgyakorlatra készülnek Csokonyavisontán. Ellenkezőleg Ezek az érdekes alakú gépek: hagymaszedők. A napokban hagyták el a helyi gépjavító társulás üzemeit, öt darab hamarosan útra kel Csehszlovákiába, a másik öt pedig a különböző tsz-ekbe kerüL A gépek darabja 130 ezer forint A nagy érdeklődésre jellemző — mint FHipovics Pál, a társulás igazgatója elmondta —, hogy az idén még újabb tizet, jövőre pedig már hatvanat készítenek. Ugyanakkor nagy lendülettel folynak egy 210 személyes szarvasmarha-istálló vasszerkezeti munkái is. Képünkön: Hegesztik a nagy vaslemezeket, majd finomra köszörülik a varratokat k &
