Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-16 / 139. szám

Befejezte munkáját az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) dák, bölcsődék, üzletek) las­súbb építési üteme miatt. A könnyűszerkezetes komplex program — többek között — ezen a helyzeten kíván változ­tatni. A miniszter ezután a köz­művesítésről szólva hangsú­lyozta: fejlesztjük kapacitá­sunkat, s olyan közműépítési technológiákat kísérleteztünk es próbáltunk ki, amelyek a városi rekonstrukciók során alkalmasak a járműforgalom zavarása nélkül a feladatok végrehajtására. Keressük a közműalagutak alkalmazásá­nak gazdaságos megoldását is. Súlyponti feladatnak tekintjük a befejező munkálatok, a szak- és szerelőipari munkák fejlesztését, részint az építési időtartam további csökkenté­se, részint a minőség fokozása érdekében. — A termelés gazdaságossá­gának javítása céljából a vál­lalatokkal intézkedési tervet dolgoztattunk ki, végrehajtá­sukat rendszeresen ellenőriz­zük — hangsúlyozta. — A mi­nisztérium beruházáspolitiká­ja is visszamenően figyelembe veszi a gazdaságos termelési szerkezet alakításának köve­telményeit. — A szervezésfejlesztésről szóló párt- és kormányhatá­rozatok felgyorsitották és in­tenzívebbé tették ezt a mun­kát. 1972-ben 45 minisztériu­mi vállalat és 12- kommunális vállalat dolgozott ki szerve­zésfejlesztési programot. E munka tapasztalatai alapul szolgáltak a középtávú szer­vezésfejlesztési programok ki­dolgozása ágazati szintű sza­bályozásának, Egészében az 1973. évi terv részeként elké­szült valamennyi vállalatszer­vezésfejlesztési programja és konkrét intézkedési terve. — Az eredmények ellenére még sok a tennivaló, különö­sen a munkahelyi szervezés­I ben. Nagy figyelmet kell szen­telni a munkaszervezés és a | folyamatos anyagellátás javí­tására. Az egyre növekvő mű- I szaki—gazdasági követelmé­nyek szükségessé teszik a munkások és a szakemberek képzésének és továbbképzésé­nek szélesítését, elmélyítését, a vezetői munka színvonalá­nak emelését, ennek megvaló­sítása érdekében biztosítottuk a továbbképzés előfeltételeit, a korszerű követelményeknek megfelelő tananyagot adtunk ki. — A párt- és kormányhatá­rozatok alapján márciusban végrehajtott központi bér­emelés a kereseti arányokat kedvezően befolyásolta az építésügyi ágazatban is. Befejezésül a miniszter a következőket mondotta: — Ügy vélem, hogy a népgazda­ság 1972. évi fejlődéséhez az építő- és építőanyag-ipar dol­gozói is hozzájárultak. A kö­vetkező időszak nagy felada­ta, bogy az elért mennyiségi eredmények mellett a minősé­gi követelményeket is maga­sabbra emeljük. Ennek meg­valósítására minden erőnkkel törekedni fogunk. Békési Ferencné Pest megyei képviselő szólalt fel ezután, majd Szabó István Hajdú me­gyei képviselő emelkedett szó­lásra. Szabó István: Iával! a tervszerűség A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöke, a roádurvari Vörös Gsiiiiiag Tsz elnöke a 'termelőszövetkezetek munkáját értékelve egyebek között megái lapította: a mező- gazdasága szövetkezetek túl­teljesítettek termelési tervü­ket; mintegy 9 százalékos ter­melés-növekedést értekei. Ja­vult — és a tervutasítások idő­sszakához képest ' 'lényegesen nagyobb tett — a tervszerű­ség is. A termeléspolitikai szem­pontból különösen fontos ter­mékek — például a cukorrépa, a zöldség, a szarvasmarha­tartás — termelésében sikerült elmozdulni a holtpontról és megállítani a hanyatló tenden­ciát. Mindez csupán a kezdet, amely még nem elégíti ki sem a népgazdaság, sem a szövet­kezetek igényét. A munkaerő tartalékok ki­merülése következtében a ’sz-ekben a munka termelé­kenysége a népgazdaság leg­több területét meghaladó Vemben javult. Az elmúlt esz­tendőben ez már szinte kizá­rólagos -forrásává vált a ter­melés bővítésének. A tsz-ék műszaki fe j lesztésé- !■ 'z is szükséges az importegy- • növekvő igénybe vétele. A ímelőszövettaezetek tavaly is ::/-al az átlag felett vették ki ' -zjjiket a külkereskedelmi és a fizetési mérleg javításából. A mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodása is nagymértek­ben hozzájárult ahhoz, hogy az élelmiszergazdaság exportja mintegy 13 százalékkal tovább növekedjen, és egyenlege több mint 50 százalékkal javuljon az előző éviihez képest. A termelőszövetkezetek a ko­rábbi fejlesztés, beruházás Ütemét fékezve teljesítették a felhalmozást lassító politika követelményeit, csökkent a befejezetlen. létesítmények mennyisége. A szövetkezetek­ben a vállalati beruházás ta­valy közei 20 százalékkal csök­kent. A képviselő néhány olyan lehetőséget is megemlített, amellyel a termelőszövetkeze­teikben folyó munka eredmé­nyességét a következő időszak­ban tovább lehetne javítani. Különösen a szarvasmarha- tenyésztés fejlesztése, a toro­ló-, ikeverőkapacitos, a komp­lex gépesítés terén surgeLőek a teendők. j A termelőszövetkezetek egy­értelműen üdvözlik az erőfor­rásoknak megfelelő ütemű | előrehaladást a géprendszerek alkalmazásában, illetve azok beszerzésében. Kérik azonban, hogy az ne érintse hátrányo­san a rendszereken kívül fo­lyó termelés alapvető feltéte­leit •— a gépek beszerzését, a műtrágya-ellátást és a többi követelményt. A géprendszer olyan többletkapacitás legyen, amelyet többlettermékekkel fizethetünk ki. Az eddiginél nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a tsz-ek munkaügyi jellegű problémái­ra: vagyis a munkaerő össze­tételének alakulására, szerve­zésére, emberi és technikai összhangjára. Dr. Nezvál Ferenc Zala me- ! gyei, dr. Molnár Béla buda­pesti és Mohácsy Barna So- i mogy megyei (felszólalását teljes terjedelmében lentebb közöljük) képviselők felszóla- ! lása után szünet következett, , majd Apró Antal elnökletével ; folytatódott az ülés. Sánfor József Békés megyei, l Pagóczi Lajos Szabolcs me­gyei, Vincze József Bács-Kis- j kun megyei, Csapó Ernő bu- dapesti képviselő szólalt fel | ezután, majd az elnöklő Ap­ró Antal lezárta a vitát és dr. Faluvégi Lajos pénzügy- j miniszternek adta meg a szót. sának időszaka, még nem ér­vényesül kellően a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztésé­re, az intenzív kultúrák ter­melésének fellendítésére tett intézkedések hatása. Azt hi­szem, az esztendő második fele és különösen a következő év az említett aggályokat el fogja oszlatni. Faluvégí Lajos kitért azokra a képviselői észrevételekre is, amelyek a gyenge adottságú termelőszövetkezetek problé­máival foglalkoztak. Hangsú­lyozta, hogy mezőgazdaságunk valóban elérte azt a fejlettsé­gi fokot, amely indokolja e tsz- ek gondjainak napirendre tű­zését. A továbbiakban valóban nem az egyik évről a másikra szóló dotációs támogatási rend­szert kell továbbfejleszteni és fenntartani, hanem az érintett üzemekkel együtt olyan gazda­sági akciókat kell kibontakoz­tatni, amelyeknek eredménye­ként az adottságoknak megfe­lelően a gazdasági szerkezetet tudjuk átalakítani. Kiemelte, hogy a mezőgaz­daságban kulcskérdés a zart termel őrendszerek elterjeszté­se. Hozzáfűzte: ügyelnünk kell azonban arra, hogy a zárt ter­melési rendszerek kialakításá­ban csak ott és olyan mérték­ben haladjunk előre, ahol és ahogyan a feltételek adottak. A pénzügyminiszter részlete­sen foglalkozott a beruházási terv teljesítésével. Egyetértett azzal a felfogással, hogy ha a népgazdasági terv végrehajtá­sában egyik-másik területen lemaradás mutatkozik — mint például az ipari beruházások­nál is —, akkor az eszközöli rugalmasabb átcsoportosításá­val kell segíteni azokat az ága- í zatokat, ahol hajlandóság mu­tatkozik nagyobb teljesítmé­nyek elérésére. Hogy ez a he- j lyes törekvés nem valósult meg a kívánatos mértékben, annak az az oka, hogy költ­ségvetési forrásaink sem kor­látlanok. Kitért a lakásépítés hitele­zési fettételeivel kapcsolatban a pénzügyi kormányzatot ért kritikákra. Ezzel összefüggés­ben rámutatott arra. hogy a hitelállomány több minit 60 százaléka — értve alatta a megtakarítás több mint 60 szá­zalékát — a lakosságnak visz- szajuttatott hitel. A pénzügyminiszter megelé­gedéssel nyugtázta a városok. községek lakosságának — a képviselők útján az orszáiggyű- lés plénumáin is kifejezésre juttatott — készségét arra. hogy társadalmi munkával is tevékenyen hozzá kíván járul­ni a települések fejlesztéséhez, szűkebb hazája és az ország gondjainak megoldásához. Ez nagy biztatást jelenít arra néz­ve, hogy a következő évek költ­ségvetései nek összeá! Utasánál kevesebb lesz a gond, s még több olyan feladat kaphat majd helyet a tervekben, fej­lesztési programokban, ame­lyek megoldásával tovább lép­hetünk előre a fejlődés útján — mondotta befejezésül, s kér­te az országgyűlést, hogy a be­terjesztett törvényjavaslatot változtatás nélkül fogadja el. Az elnök ezután szavazást .rendiéit el, amelynek eredmé­nyeként az osrzáigigvűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtá­sáról szóló törvény javaslatot ártaMmessághan és részletei­ben... a benyújtott eredeti szö­vegben, egyhangúlag elfogadta Az országgyűlés ezután — a napirendnek megfelelően — áttért az interpellációkra. Interpellációk Kovács .Sándor Győr-Sop- ron megyei képviselő, a győri Magyar Vagon- és Gépgyár üzemvezetője a közúti közle­kedésben részt vevők jobb tá­jékoztatásának ügyében jegy­zett be interpellációt a közle­kedés- és postaügyi miniszter­hez. Dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi minisz­ter az ülésszakról hivatalosan távol volt, ezért a ház sza­bályainak megfelelően a vá­laszt 30 napon belül írásban adja meg. Dr. Kaposvári Júlia buda­pesti képviselő, orvos, egyete­mi tanársegéd az egészség- ügyi, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter­hez intézte kérdését: mit kí­vánnak tenni a kórházakban, egészségügyi intézményekben lakás céljára elfoglalt helyisé­gek felszabadításáért. Dr. Szabó Zoltán válaszát mind az interpelláló képvise­lő, mind az országgyűlés el­fogadta. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka befejezte munkáját. Az ülést Apró Antal zárta be. A szovjet—amerikai csúcstalálkozó A Szombati érkezés és a vasárnapi pihenőnap után hátion megkezdődik Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának és Richard Ni­xon amerikai elnöknek hiva­talos megbeszéléssorozata. Nem sók hasonló jelentősé­gű nemzetközi tárgyalást is­mer a modem történelem, amelyet ilyen gondosan ké­szítettek volna elő. A tárgya­lófelek valóban semmi szere­pet nem hagytak a rögtönzés­nek, az esetleges ságnék. A megvitatásra kerülő témákat, a kétoldalú kapcsolatok kér­déseit csakúgy, mint a világ­politikai ügyeket már hóna­pok óta — tulajdonképpen egy esztendeje, Nixon, tavaly május—júniusi moszkvai lá­togatásától kezdve — két or­szág szakértői vizsgálták és készítették elő a tárgyalások anyagát. Szovjet részről az előzetes sajtókommentárok minde­nekelőtt azt emelik ki, hogy Wash:: ngtonibam »k ans trulkt í v párbeszédet« folytatnak, amelyen megvonják az 1972- ban kötött megállapodások végrehajtásának mérlegét, s kijelölik a kétoldalú kaoeso- latok továbbfejlesztésének út­jait. Moszkvában alapjaiban elégedettek az eddig elért eredményekkel, s úgy ítélik meg. hogy az idő igazolta a tavalyi szovjet—amerikai csú­cson elhatározott politikai irainyvomalait a két ország kapcsolatainak alapelveiről és az ebben a szellemben ho­zott intézkedéseket is. Mind­ezek alapján a jövőre vonat­kozólag a toapcsolatfejlesztés igen hatékonynak mutatkozó és kölcsönösen előnyös mód­jának. a gazdasági együttmű­ködés további ösztönzésének, a sokmilliárdos nagyságren­dű közös vállalkozások meg­kötésének útját javasolják. A szovjet—amerikai kapcsola­tok javulását, minit az erő­viszonyokból fakadó, s az amerikai imperializmus által is elfogadni kényszerült fo­lyamatot a nemzetközi eny­hülés. a békés egymás mel­lett élés politikája egyik leg­fontosabb feltételének tekin­tik Moszkvában. Amerikai részről is mind nagyobbra értékelik a gazda­sági kapcsolatok fejlődését és új vonásait, s ebből a szem­pontból is várakozással tekin­tenek vezető üzleti és politi­kai körük a csúcstalálkozó elé. Másrészt politikai tekin­tetben is előrelépést vár Ni­xon elnök, aki a találkozás előastélyén kijelentette: ~A találkozó hónapok munkájá­val történt előkészítése alap­ján, valamint az átfogó, jó­részt a legutóbbi időben foly­tatott konzultációkra és Levél- vált ásóikra alapozva meggyő­ződéssel jósolhatom, hogy ta­lálkozónk nagy fontosságú, új előrehaladást fog eredmé­nyezni mind a fegyverkezési tenhekmek és a háború veszé­lyének csökkentése, mind pe­dig a világ két leghatalma­sabb nemzetének jobb és gyü­mölcsözőbb kapcsolatai tekin­tetében,« Egy évvel ezelőtt a moszk­vai Nixon-viziten meglehető­sen kezdeti alapról indultak el a tárgyalófelek a szovjet— amerikai viszony tekinteté­ben. Akkori ban meg kellett jelölni az alapalveket, ponto­san körvonalazni kellett, mi az, amiben egyetértenek, s együtitműködlhetinsk, s mik azok az ideológiai-politikai különbségek, amelyek elvá­lasztanak. Ez a realitások alapján végrehajtott megha­tározás tisztázta a frontokat és tette lehetővé a kölcsönös előrelépést. A mostani talál­kozó már ezen az elért — joggal mondhatjuk — magas szinten a kapcsolatok terv­szerű és folyamatos fejleszté­sét jelölheti meg. A szovjet—amerikai csúcstalálkozóban a békés egymás mellett élés politiká­ja testesül meg. Ez azonban még a legkedvezőbb körülmé­nyek között is, két merőben ellentétes társadalmi beren­dezkedésű ország viszonyá­nak kifejezése. tehát az együttműködés mellett felté­telezi az éles politikai, ideoló­giai harcot is. Ebben a bo­nyolult küzdelemben a Szov­jetunió továbbra is a szocia­lista világrendszer, a felsza­badító amtiiimpertalista erők és a forradalom erőinek leg­biztosabb támasza. Vezető át- lamférfia miudainnyiumik ér­dekeit képviseli a washingto­ni tárgyalóasztalnál. N. J. Faluvégi Lajos: Sokrétű, konstruktív volt a vita Bevezetőben a pénzügymi­niszter hangsúlyozta, hogy a nagyon sokrétű és konstruktív vitában felmerült észrevétele­ket. javaslatokat —- az or­szággyűlés és a kormány munkakapcsolatai rendjének megfelelően — a Miniszterta­nács legközelebbi ülésén rész­letesen megtárgyalja, a szük­séges intézkedéseket megteszi, s ezekről a felszólaló képvise­lőket is tájékoztatni fogják a miniszterek. j Faluvégi Lajos ezután a mezőgazdasággal összefüggő ■ felszólalásokra reflektált. Aláhúzta, hogy 1972-ben me­zőgazdaságunk terven felül járult hozzá a népgazdaság I eredményeihez, s ez nemcsak a belső ellátás, hanem a kül­kereskedelmi egyensúly szem­pontjából is nagyon lényeges volt. Érthető, hogy a mező- gazdaság vezető testületéiben és az üzemiekben is felmerült a kérdés: fokozhatok, megsok- szoroZhatók-e a továbbiakban az elért eredmények. A jelen­legi periódus a korábbi beru­házási fellendülés v issza loan­Mohácsy Barna: II célkitűzések és az ösztönzők összhangjára fokozottabban kell odafigyelni Tisztelt Országgyűlés! Az 1972. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést tanulmányozva és a számok mögött felidézve a múlt évet, jóleső érzéssel és biztos tu­dattal nyugtázhatjuk, hogy a szocializmus építésében újra jelentős lépéseket tettünk, A számok bizonyítják, hogy a legtöbb területen az előző évinél tervszerűbben dolgoz­tunk, s ennél fogva termelé­kenyebben is. Sokat javult a termelés és a szükségletek összhangja. Az a tény pedig, hogy a költségvetési mérleg egyensúlya felé irányuló ten­dencia úgy jutott érvényre 1972-ben, hogy a tervezettnél jóval kisebb hiány realizáló­dott, bizakodó reménnyel tölt el bennünket: gyorsítani tud­juk a tempót a pozitív mér­leg megvalósítása felé. Az 1972. évi költségvetést el­fogadom. A múlt évi költség­vetés kapcsán azonban néhány olyan problémát szeretnék I dánom, hogy Somogy megye vezményrendszer helyes tár­vonatkozásában e rendeletnek | sadalompolitikánk és fejlődé- bénító hatása van. Ismeretes sünk bizonyítéka, de mindjárt megyénk szűk építőipari kapa- i hozzáteszem, hogy a kedvez- citása. A megyei székhelyű ; menyrendszer t ovábbfejlesz- magasépítő ipar kapacitása- tésre érett, nak 57 százalékát adja a ma- j\-/j érvényben levő kedvez- gasabb szervezettségű, na- ményrendszer alapján az is gyobb forgoeszköz-állomannyal j előfordulhat, hogy egy több­rendelkező két építőipari vál- j gyermekes munkás meghatá- lalat. A helyi, szövetkezeti . rozott településen, telepszerű, építőipari szektorban alacsony | többszintes lakóházépítésnél a rendelkezésre álló forgóesz- még az előtörlesztés kötelezett- köz-állomany, így részszámla- i sége alól is mentesülhet. Ma- zási lehetőség nélkül nem haj- , gyárul: pénz nélkül is építke- landók elvállaLni a 3—7 mii- zéshez kezdhet, s majd csak líós beruházásokat, mert hosz- j a használatba vétel után kell szabb átfutási idő miatt anya- ; megkezdenie a hosszú lejára­gi lehetőségeik kimerülnek. A magasabb szervezettségű álla­mi építőipar nem vonul fel ilyen, számára kisebb értékű munkára, a szövetkezeti építő­ipar részszámlázási lehetőség híján nem vállalja a kivitele­zést. s a tanácsok és más be tű, többféle kedvezménnyel csökkentett építési költségre felvett hitel törlesztését. Ez a kedvezményrendszer szerin­tem túlzottan városcentrikus szemléletű, mert mindenhol mint alapvető feltételt hang­súlyozza a telepszerű és több­ruházók egyik szeme megtelik j szintes építkezést. könnyel. Könyörgés, rábeszé­Tévedés ne essék, nem az olyan proölemat szeretnek hTterfdlr'kitohfoX^alfo- ' tt^várockomon felvetni, amely meg 1973-ban vetkezmény. A fonyódi szak-; is feszültséget okoz. munkásképző iskola, a csökö­Az egyik a beruházási tel- ; lyi, a somogysárdi, a darányi jesítmények elszámolására vo- j iskola építése például az em­| tú szemléletet kifogásolom. A város és a falu közötti kü­lönbség mérséklésére való tö­natkozik A 6/1968. (I. 30) PM. j Utett rendelet miatt nem talált SSStoó*tólzSa^zem- sz. rendelet kimondta. hogy kellő időben gazdara E rende- i>en A fej16dé8 összefüggései­aIíivI*^!01 klset>b te‘ tie okszerűen beágyazott, mé- lepu.esek fejlesztene rossz retarányo6 varos- és falufej­atassa! van. [ lesztesi programra van szük­Kérem a pénzügyminiszter ! ®ég. A célkitűzések és az ösz­tönzők összhangjára fokozot­az építőipari szervezetek -részszámlát állíthatnak ki olyan építmény esetében, mely­nek értéke a 8 millió Ft-ot és a szerződés szerinti kivitele­zés ideje az egy évet megha­ladja, a költségvetésben meg­határozott, műszakilag elhatá­rolható, önállóan mérhető és 6 hónapos kivitelezési időtar­tamot meghaladó meghatáro­zott szakaszról«. Egyetértek a rendelet alap­vető törekvésével, mely az építési idő csökkentésére ösz­elvtársat, vegyék fontolóra a részszámlázás jelenlegi rendje alóli felmentést konkrét és in­dokolt esetekben. A másik gond lakásépítési beruházásokkal kapcsolatos, és a kedvezményrendszerre vonatkozik. Előre bocsátom, tabban oda kell figyelni. A hirtelen történt urbanizációból számos feszültség keletkezett, mivel az infrastruktúra fejlő­dése nem tudta követni a né­pesség növekedését. A jelentős mezőgazdasággal rendelkező területeken hosszú tönöz, azonban el kell mon- hogy az érvényben levő ked-» tavon biztosítani kell a szak­képzett munkaerőt, a gazda­ságfejlesztési törekvéseket e helyeken is összhangba . kell hozni a településhálózat fej­lesztési tervekkel. A túlzott urbanizáció ellen- súlyozására a családiház-épí- tést is lehetne — és kellene — megfelelő megkülönböztetés­sel támogatni. A községek te­lepülésfejlesztési tervébe is beillenék mind a foghíjak be­építése. mind pedig a faluvégi családi házak építése. Különösen időszerűnek tar- i tom a preferencia kiterjeszté­sét a családi ház építésére is — népesedéspolitikai vonat­kozásban. A szociálpolitikai kedvezmények jelenleg — a gyermekek révén — csak te- j lepszerű, többszintes lakásépí- ' lésnél érvényesek. Településfejlesztési szemlé­let helyett nezetem szerint ma szociálpolitikai oldalról kelle­ne közelíteni a problémához. A gyermekek utáni kedvez­ménynél ne ragaszkodjunk a telepszerű, többszintes építke­zéshez. A családi ház-építke­zés optimális arányát a rá vo­natkozó hitelezési rendszerrel szabályozhatjuk, de ne jelent­sen a gyermek számára hát­rányos megkülönböztetést, hogy nem tömbszerű, többszin­tes lakásban született. vagy hogy a szüleik például So- mogyszentpálon akarnak élni. Sok szó esik mostanában a népszaporulatról, a gyermek- nevelés terheinek viseléséről. Engedjék meg, hogy három gyerek apjaként mondjam el véleményemet a népesedéspo­litikai problémáról, és azt ja­vasoljam, ne legyen gyermek- telenségi adó, de fokozatosan rekesszük ki a kedvez.ménvek­ből azokat, akik nem vállal­ják a családot. Ezzel összefüg­gésben javasolom, az illetéke­sek vizsgálják meg a családi ház építésére vonatkozó köl­csönök hitelfeltétel einek diffe­renciált lehetőségeit Az 1972. évi koltsőgveWö képviselőtársaimnak is i gadásra ajánlóim.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom