Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-15 / 138. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, E G Y E S 0 L J ET E KI Ara: 80 fillér MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam 138. szám 1973. június 15., péntek Megkezdte tanácskozását az országgyűlés nyári ülésszaka Napirenden az 1972 évi állami költségvetés teljesítéséről szóló jelentés Tegnap dtHefótt TI árakor összeült az or­szággyűlés. Az ülése* részt vett Losoncéi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kára; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sánáott, Kálim. Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titká­rai és a kormány tagjai. A diplomáciai pá­holyokban helyet foglalt a budapesti diplo­máciái képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke nyitotta meg. A itapinard ««Ott megemBc­beaefit annö, hagy az ülésszak megnyitása egybeesik; a Ma­gyar Kommunista Pást és a Szaciáademakraite. Párt egye­sülésének 25. évfordulójáról szóié megemtSaeaesekkeL A két mrank&spáa* — momdatte — KM8. júrahssálbaia a noanxBz- nuus—tenómezocB eftvei alap­jain egysesítette enőSt, s éhben a tememben, •tartotta meg egye­sülési kongresszusát, fogadta el' a szra-taffaaminB felépítésének programiján. Ezután Aped Antal beje­lentette, hogy az országos vá­lasztási elnökség benyújtotta az időközi választásokról szóló jelentését. Ezt dr. Pesta László jegyző (ismertette. Kö­zölte az elnök, hogy az ország­gyűlés jogi, igazgatási és igaz­ságügyi biizottsóiga az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette, s a választá­si jegyzőkönyvek alapján megvizsgálta a Budapest 19. számú választókerületében megválasztott Avar István és a Baranya megye 4. számú vá­lasztókerületében megválasz- | tott Novics János országgyű­lési képviselők megbízóleve­lét. A bizottság megállapítot- I te, hogy a mandátumok a tör- j vényben előírt feltételeknek mindenben megfelelnek. Az j országgyűlés a jelentést tudo- I másul vette. Bejelentette, hogy a Nópköz- itársaság Elnöki Tanácsa az or­szággyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű ren­diele tenől szóló jelentését be­mutatta. A jelentés arról is számot ad, hogy az országos választási elnökség az Elnö­ki Tanács előtt beszámolt az április 15-á tanácstag-válasz­tások eredményéről. Az El­nöki Tanács megállapította, hogy a választás alkotmányos rendünknek és a törvényes előírásoknak megfelelően zaj­lott le. A jelentést a képvise- ( lök között szétosztották. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul : vette. Apró Antal ezután közölte, togy a minisztertanács meg­u bízásából Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter benyújtotta áz országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1972. évi költ­ségvetésének végrehajtásáról szóló •törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot az ország­gyűlés állandó bizottságai elő­zetesen megvitatták, s ezt az országgyűlés tagjai között szétosztották. Bejelentette, hogy két kép­viselő interpellációt nyújtott' be. Az interpellációk tárgyát dr. Pesta László jegyző ismer­tette. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatá­ra, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A na­pirend a következő; 1. A Magyar Népköztársa­ság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény- javaslat. 2. Interpellációk. Ezután megkezdődött a ta­valyi költségvetés végrehaj­tásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Bajos pénzügy mi­niszter emelkedett szólásra. Faluvégi Lajos expozéja Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Már a múlt év közepétől mérlegre került a tavalyi gaz­dasági folyamatok értékelése. Társadalmi—politikai vezető testületeink állásfoglalásai és határozatai közismertek, ezek vaióravállasán dolgoznak a gazdálkodó szervek. Most, hogy a kormány megbízásából az 1972. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló beszá­molóhoz kénem szíves figyel­müket, arra hivatkozom, hogy a jó gazdának akkor is kell pontos végső számadást ké­szítenie, amikor a gabona a csűrben, a jövő évi mag már a földben van — mondotta, és megállapította, hogy a tavalyi év mérlege öszeségében ked­vező. 1972-ben a népgazda­ság az előző két évinél kiegyensűlyozottaibban nö­vekedett, a fejlődés fő arányai megfeleltek a IV. ötéves tervben előirányzottak­nak. A nemzeti jövedelem va­lamivel több mint 5 százalék­kal nőtt, az ipar 6,3 százalé­kos, a mezőgazdaság 4,5 szá­zalékos a kivitelező építőipar 3 és a kereskedelem 5 százalé­kos bővüléséből adódóan. A nemzeti összehasonlítás azt jelzi hogy gazdaságunk növe­kedési üteme ebben az évben valamivel alacsonyabb volt a KGST országok átlagánál, a termelékenysóg megfelelően nőtt, ex,portunk kiemelkedően lendületes volt. Pénzértékben számontartott nemzeti vagyonunk 7,2 száza­lékkal, kenek an 100 milliárd forinttal gyarapodott. A fő népgazdasági arányo­kat ott sikerült javítani, ahol 1970—71-ben kedvezőtlen irányzatok érvényesültek. Csökkent a felhalmozási há­nyad. jobbá vált a nemzeti jö­vedelem termelésének és fel- haijmálásának összhangja. A belföldön felhasznált nemzeti jövedelem ezúttal alatta ma­radt a termelésnek, ezáltal több termek jutott az export­| na, a külső egyensúly jawí­j tására. Az 1972. évi tervnek az volt I az egyik fontos célja, hogy a í beruházások volumene ne ha- | ladja meg az előző évi igen : magas színvonalat, csillapodjék ; a beruházási javak kereslete. A szocialista szektor egészét nézve ez teljesült. A beruhá­zása ráfordítás — változatlan I áron — 2 százalékkal az 1971. j évi alatt volt. Ennek többnyi­re előnyös kisugárzása van. de j nem gondolhatjuk, hogy a be­ruházások fékezése önniagá- i ban képes megszüntetni, a be- 1 ruházási tevékenység gyenge I szervezettségét. Harmoniku- í sabb volt a beruházási törek­vések és lehetőségek viszonya, csökkent az elutasított építé­si igény. A belső-külső egyensúly vi­szont kifejező, külkereskedel­mi és fizetési mérlegünk aktív volt. Exportunk mintegy 22 százalékkal nőtt, importunk alig változott. Ismeretes, hogy külkereskedelmi forgalmunk kétharmadát a szocialista or- I szagokkal bonyolítjuk, hosz- szabb távra visszatekintve ki- , egyensúlyozottan. Most az ak­tívumra alapozva bátrabban i bővíthető a szocialista orszá­gokból származó import, ezt hitel- és költségvetési eszkö­zökkel is támogatjuk. A szo­cialista országokkal folytatott széles körű gazdasági együtt­működést segíti a KGST orszá­gok valutáris és pénzügyi rendszere, amint azt a KGST — legutóbbi — XXVII. ülés­szakáról kiadott közlemény megállapította. Az integráció­val együtt jár a továbbfejlesz­tés igénye is, főleg az ár- és valutáris rendszer összehango­lása és a sokoldalú elszámo­lások tökéletesítése, a közös valuta révén. Kielégítően bővülnek kap­csolataink a tőkés és a fejlődő országokkal. Eredményeink alapján, nemzetközi fizetőké­pességünk elismert, külföldi megítélése kedvező. Követelé­seink, tartozásaink összetéte­le lejárat és valutanemek sze­rint egyaránt megfelelő, a tő­kés valutapiacok megújuló bi­zonytalanságai azonban óva­tosságra intenek. Az export di­namikája az idén folytatódik, annak ellenére, hogy a lezaj­lott száj- és körömfájási jár­vány miatt az állati termékek kivitele ebben az évben ala­csonyabb lesz, mint tavaly volt A népgazdaság pénzügyi egyensúlyának megbízható jel­zőrendszere az állami költ­ségvetés helyzete. Amikor az 1972. évi állami költségvetést előterjesztettem, szóltam arról, hogy az egyensúly javításának első fokozataként a bevételek és a' kiadások növekedésének összhangját kell megteremteni. Most azt jelenthetem-a tisztelt országgyűlésnek, hogy ezt a feladatot teljesítettük, a költ­ségvetés bevételeinek 9,3 szá­zalékos növekedési üteme meghaladta a kiadások 8,8 i százalékos bővülését. A nö- í vekmény egyensúlyát tehát si- ! került elérni. A korábbi hiány t nagy része azonban még fenn­maradt. Az állami költségve­tést 2,6 milliárd forint hiány­nyal zártuk, ami 600 millió fo­rinttal kisebb a tervezettnél, és kevesebb az előző évinél is. Ezt banki hitelforrásokból, megtakarításokból fedeztük. A költségvetés bevételei 209,4 milliárd forintot értek el, ami 3,3 milliárd forinttal kisebb, a kiadások összege 212 milliárd forint, ez 3,9 milliárd forinttal alacsonyabb, mint amennyire számítottunk. Az állami költségvetés be­vételeinek 83 százaléka a vál­lalatoktól és szövetkezetektől származik. Gazdálkodó egysé­geink 12,4 milliárd Ft-tal nö­velték befizetéseiket az 1971. évihez képest, de a tőlük várt jövedelem még így is 4,9 mil­liárd forinttal a tervezett alatt maradt. Ennek alapvető oka, hogy a nyereségadó-befizetés, a külkereskedelem és a nem termelő ágazatok kivételével, valamennyi más népgazdasági ágban némileg kisebb a költ­ségvetési előirányzatnál. A lakossági adó és illeték bevételek nőtték az év folya­mán. Ezen belül — társadal­mi és gazdasági indokok alap­ján — fokozódott a magas jö­vedelműek adója. Az évi 100 ezer forintot meghaladó jöve­delemmel rendelkező kisiparo­sok például az adózók 5 száza­lékát teszik ki, viszont az erő­teljesebb, progresszív adózta­tás miatt, ők fizetik az adók mintegy 40 százalékát. Az 1972-ben a költségvetés kiadásaiból felhalmozásra 45,9 milliárd forintot fordítottunk, amely az előirányzottnál 2,3 milliárddal kevesebb, de az előző évinél 10 százalékkal több. A nagyberuházások las­sabban készültek, mint ter­veztük, emiatt 1 milliárd fo­rinttal kisebb összeget tudtak csak felhasználni. A költségvetési támogatások összege 55,5 milliárd forint, ami 800 millió forinttal ala­csonyabb a telvezettnél, első­sorban amiatt, hogy a végre­hajtott termelő árrendezések és a lanyha importforgalom a támogatási igényeket mérsé­kelte. Az iparból származik a nemzeti jövedelemnek csak­nem a fele. A költségvetési be­vételek növekményében is elsődleges az ipar aránya, sőt, nagyobb mértékű a részesedé­se a központi pénzalap bevé­teleinek gyarapításában, mint a nemzeti jövedelem többleté­nek előállításában. Külön alá­húzom, hogy azoknak az ága­zatoknak a termelése futott fel gyorsabban, amelyeknek jövedelmezősége jobb az átla­gosnál. (Folytatás a 2. oldalon.) 4 békeprogramot támogatja a haladó emberiség Beonyid Bnezsmyev, az SZKP KB főtitkára szerdán fogadta Csehszlovákia a KNDK, Kuba, Lengyelország, Magyarország, az NDK Romá­nia és a VDK nagykövetét va­lamint Bulgária, Jugoszlávia és Mongolia ideiglenes ügyvi­vőjét. A baráti 'beszélgetés sarán Brezsmyev tájékoztatta a szo­cialista országok diplomatáit az SZKP XXIV. kongresszusán, valamint az SZKP KB 1973. áprilisi plénumán elfogadott határozatok végrehajtásáról. Beszélt arról a nagyfokú poli­tikai és munkalelfcesedésről, amellyel a szovjet nép dolgo­zik a kilencedik ötéves terv harmadik, döntő éve feladatai­nak megvalósításán. Brezsmyev kitért az SZKP- nak és a szovjet államnak a •békeprogram megvalósítását oélzó tevékenysége fő mozza­nataira. A békeprogram a szovjet nép, a testvéri szoci­alista országok népei, az egész haladó emberiség egy­öntetű támogaitásáit élved. Rá­mutatott, hogy milyen nagy jelentősége van a világon je­lenleg lejátszódó folyamatok­nak, amelyek a feszültség eny­hítésére irányulnak, valamint arra, hogy a különböző tár­sadalmi rendszerű országok közötti nemzetközi kapcsola­tok gyakorlatában gyökere­sedjék meg a békés egymás mellett élés az országok egyen­rangú együttműködésének el­ve. A beszélgetés sarán hangsú­lyozták, hogy a szocialista országok tevékenysége a nem­zetközi porondon elősegíti a feszültség enyhülését a nem­zetközi helyzetben történt kedvező változások megszi­lárdításált, ami megfelel a né­pek alapvető érdekeinek és óhajainak. A szívélyes légkörű meg­beszélésen részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, külügyminiszter, Komsz- tantyin Katusev, az SZKP KB titkára és Komsztamtyim Ruszakov, az SZKP KB tágja, az SZKP KB főtitkárának munkatársa. (TASSZ) Indokína Ma öl órakor hatályba lép a legyvernyugvási megegyezés SAIGON A dél-vietnami népi felsza­badító fegyveres erők főpa­rancsnoksága csütörtökön, kö­zép-európai idő szerint 13.00 órakor, parancsot adott összes alakulatainak a tűzszünet szi­gorú betartására — közölte csütörtökön este a DIFK só- vivője Saigonban, A parancs megfelel a Pá­rizsban szerdán aláírt közös közlemény 3. cikkelyének, amelynek értelmében Dél- Vietnamban június 15-én, pén­teken, közép-európai idő sze­rint 5.00 órakor hatályba lép a teljes fegyver-nyugvásra vo­natkozó megegyezés. PEKING A laoszi hazafiak május 7-én Xieng Khuoang tarto­mányban, Nam Pong falu lég­terében lelőttek egy amerikai helikoptert — közölte szerdán a felszabadító erők rádiója. A helikopteren tartózkodó sze­mélyeket. köztük egy ameri­kai őrnagyot, foglyul ejtették és több dokumentumot lefog­laltak. Nixon 60 napos árbefagyasztást rendelt el Nixon elnök szerdán este, közép-európai idő szerint csü­törtökön hajnalban az ameri­kai néphez intézett 15 perces rádió- és televízióbeszédében bejelentette, hogy — rendkí­vüli ideiglenes rendszabály­ként— azonnali hatállyal élet­be lépő 60 napos árbefagyasz­tást rendelt eL Beszéde vé­gén az amerikai társadalom »átmeneti jellegű problémái­nak-« megoldási lehetőségeit összekapcsolta a tartós béke páratlanul kedvező kilátásai­val, különös tekintettel Leo- nyid Brezsnyevvel, az SZKP főtitkárával jövő hétfőn kez­dődő és »nagy fontosságú ha­ladást« ígérő csúcstalálkozó­jára. Az elnök most bejelentett intézkedéseinek értelmében a fogyasztói árakat a június el­ső 8 napjában kialakult árszin­ten fagyasztják be 60 napra, s ezt követi majd a 3. fázisnál »erőteljesebb és hatékonyabb ellenőrzési rendszert" bevezető 4. fázis. Az árbefagyasztás alól az elnök csupán a feldolgozat­lan mezőgazdasági termékeket mentesítette, hogy ily módon fennmaradjon, az anyagi ösz­tönzés az élelmiszertermelés fokozására. Nixon közölte, hogy a 60 napos árbefagyasztás alatt ér­vényben marad a bérek, va­lamint a kama tok és osztalé­kok (profitok) jelenlegi «ön­kéntes" ellenőrzési rendszere. Az elnök végezetül kijelen­tette, hogy »Amerika nagysze­rű lehetőségek küszöbén áll«, és a nép támogatását kérte »az átmeneti jellegű belső problémák« megoldásához. NATO miniszteri tanács ülése Kirobbant az izlandi- brit halászati viszály A NATO miniszteri taná­csának tegnap délutáni ülé­sén teljes erővel kirobbant az izlandi—brit halászati viszály. Einar Agustsson izlandi kül­ügyminiszter erélyesen tiltako­zott az ellen, hogy brit hadi­hajók tartózkodjanak Izland területi vizein. Felszólította Angliát, hogy vonja vissza hadihajóit, mert ha nem szü­letik megoldás, Izland kényte­len lesz felülvizsgálni kapcso­latait az Atlanti Szövetséggel. Agustsson beszelt a kefiaviki NATO-támaszpontról is, hang­súlyozta, hogy azt kényszer- helyzetben — a második vi­lágháború idején — bocsátot­ta az amerikaiak rendelkezé­sére. A kényszerállapot azóta megszűnt, felül kell tehát vizs­gálni a helyzetet. Douglas-Home brit külügy­miniszter válaszában kijelen­tette: a brit hadihajók nem­zetközi vizeken tartózkodnak, .de hajlandók onnan tavoau,. ha Izland kötelezi magát, hogy nem alkalmaz erőszakot a brit halászokkal szemben. Mindkét fél tehát megmaradt eredeti álláspontján. A többi miniszter békítőén szólt hozzá a vitához, Rogers amerikai külügyminiszter pe­dig óva intette az izlandiakat, hogy a halászati problémát összekeverjék a NATO-tá- maszpont kérdésével. A délutáni vitában felszólalt Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter. Rámutatott. | hogy a NATO-nak a jövőben már nem kell a »német kér­déssel« foglalkoznia. Az NSZK által kötött kétoldalú megál­lapodások elősegítették a sok­oldalú európai tárgyalások megtartását. A NATO miniszteri tanácsa ma délelőtt folytatja tanács­kozását. a délutáni órákban I várh-tó a közös közlemény 1 nyiivanossagra

Next

/
Oldalképek
Tartalom