Somogyi Néplap, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-14 / 137. szám

NE HÍVJUK — MENJÜNK 1 Mindig megtérül A gyakorlat azt mutatja, I hogy a mezőgazdaság! 'területén működő párt- j szervezetek jelentős hányada j a téli időszakban intenzívebb i politikai tevékenységet folytat — mind a szervezeten belül, mind a pártonkívüliek között —, mint a mezőgazdasági munkák dandárjában. Kétségtelen, hogy a falusi embernek a téli hónapokban több a szabad ideje, könnyeb­ben mozgósítható, szívesebben látogatja az összejöveteleket. Mindenképpen politikai hiba lenne a téli időszak nyújtotta kedvező lehetőséget a párt- szervezeteknek kihasználatla­nul hagyniuk. Ugyanakkor leg­alább ilyen káros annak a szemléletnek az elfogadása — akár kimondva, akár kimon­datlanul —, hogy télen politi­zálunk, nyáron pedig dolgo­zunk, a mezőgazdasági mun­kát végezzük. Ez a szemlélet ugyanis éppen a politikai munka fontosságát tagadja, azt, hogy a politikai tevé­kenység elengedhetetlen fel­tétele a jobb, az eredménye­sebb munkának. Ebben a kérdésben is, mint minden más esetben, annak felismerése és elfogadása a fontos, hogy politikai munká­ra — agitációra, tájékoztatás­ra stb. — az év minden sza­kában szükség van. A politikai munka végzésében azonban fi­gyelembe kell venni a körül­ményeket. Napjainkban pél­dául azt, hogy a mezőgazda- sági dolgozók többsége nap­közben a földeken tevékeny­kedik, későin és fáradtan tér haza. Annak ellenére is így van ez, hogy ma már mind több a gép a szántóföldeken, a gyümölcsösökben, a kertésze­tekben. A munka legnehe­zebbjét napjainkban a gépek végzik, de ezeket emberek mű­ködtetik, s gyakran- nem ép­pen a legjobb, legkedvezőbb feltételek között. esetén is, csak úgy várható el; az egész tagságtól az egységes helytállás, ha olyankor is föl- j keresik a gazdasági vezetők, a : pártaktivisták, amikor rend t ben mennek a dolgok. Egy- egy ilyen beszélgetés szorít- | kozhat az ebéd időtartamára is. Nem az idő hosszúsága a lényeges, hanem maga a tá- ! jékoztatás ténye. A politikai munka tártál- j mának is igazodnia kell a me­zőgazdasági munkák idősza- | kában a körülményekhez. Mi legyen a politikai munka tar­talma? Ezt szövetkezete, me­zőgazdasági üzeme Vá'ogatja. j A pártszervezetek vem'ősé­géi számára ennek ni ghatá- rozásában a mindennap prob­lémák gondos elemzése jelent­se az »iránytűt«. A téli idő­szakban például bőven volt rá idő, hogy a tervkészítés során mérlegeljék, milyen célokat tűzzenek maguk elé. Ekkor a gazdaságpolitika összefüggé­seinek ismeretében mérlegel­tek és döntöttek a vezetők, majd a tagok. A határban er­re nincs mód és lehetőség, de arra igen, hogy felhívják egy- egy kollektíva figyelmét mun­kája fontosságára; a munka­végzés idejének csökkentésére stb. A mezőgazdasági munkák e fontos időszakában is legna­gyobb hatású az élő szó. A cso­portos beszélgetések, tájékoz- j tatók olyan előnnyel is jár- I nak, hogy a dolgozók is nyilvá- ; níthatják véleményüket. Fel- I hívhatják a vezetőség figyel­mét a munkaszervezés hibái­ra, a munkakörülmények javí­tásának szükségességére és még sok mindénre. Nem sza­bad azonban lebecsülni az írá- os tájékoztatást sem. Számos gazdaságban adnak ki havon­ta, kéthetenként üzemi hír­adókat. Hangsúlyozni szüksé­ges; az írásos tájékoztatóban nem a híradó kivitelezése, ol­dalszáma a fontos. Ezeknél lényegesebb követelmény a gyorsaság, az aktualitás. A politikai tömegmunkával kapcsolatban feltétlenül szól­ni kell arról is. hogy ki, il­letve kik végezzék azt. Ebben a tekintetben nincs szükség olyan változtatásra, mint. a módszereket illetően. Vala­mennyi gazdaságban kialakult az a politikailag képzett ve­zető gárda, aktíva- és agitáciÓ6 csoport, amelynek tagjai képe­sek a nyári időszakban is meg­oldani az agitáció és a tájékoz­tatás feladatait. Alapvető kö­vetelmény azonban, hogy az ő tájékoztatásuk igen alapos és sokoldalú legyen. D e bázisai lehetnek a po­litikai munkának a pártcsoportok vagy a szocialista brigádok is. Ebben a tekintetben üzemenként más-más megoldást .alkalmaz­nak. A lényeg minden esetben az, hogy az üzem dolgozói kellő tájékoztatást kapjanak a politikai, gazdasági esemé­nyekről, s ugyanezen a csator­nán a vezetőség is tájékozód­jon a dolgozók hangulatáról, véleményéről. M. S, A míg tehát a téli idő­szakban a pártszerve­zetek »hívták« az em­bereket — oktatásra, gyűlé­sekre, rendezvényekre —, ad­dig a kampánymunkák idején menni kell hozzájuk. A politi­kád, munka helye tehát áttevő­dik, s ez egyben a munkamód­szer megváltozását is igényli. A téli időszak politikai munká­jára a nagy tömegben vagy a nagyobb embercsoportban vég­zett tevékenység a jellemző. A mezőgazdasági munkák idő­szakában több okból sem cél­szerű egyszerre —- s több íz­ben — sok embert összehív­ni. Egyrészt ezzel sok embert vonnak el a pártszervezetek egy időben a mezőgazdasági munkától, másrészt a szerve­zésre fordított energia is több­nyire csak kisebb hányadában hasznosul, ugyanis kevesen jelennek meg, s éppen azok maradnak távol, akikhez a pártszervezetek leginkább szólni akarnak. Célravezető viszont a kisebb csoportokkal — munkahelyek, brigádok, munkacsapatok — való foglal­kozás. Számos előnye van az ilyen kiscsoportos fo#mának. Többek között: könnyebben biztosítható az egy-egy mun- f kahelyen dolgozók vagy azo- # nos munkafolyamatot végzők # megjelenése; a politikai mon- ? damvalóban nem kell difié- 4 renciálni, mert általában azo- f nos szintű, foglalkozású, ér- f deklődési körű és anyagi ér­dekeltségű emberekhez keil szólni; az ilyen összejövete- . lek, megbeszélések időtartama ’ is rövid. ' Lakberendezési áruház épül Marcaliban Három éve már annak — i lapuinkban, is hírt adtunk an- j naik idején róla —, hogy a kis- ; gyaláni egyesült szövetkezet j fonói üzemegységében nem­csak a közös, hanem a háztá­ji legelőn is bevezette a sza- í kaszás, villanypásztoras legel­tetést. Ezeken a területeken minden gyepgazdálkodási fe- ' ladatot épp olyan szakszerű- , en és tervszerűen végeznek el, mint a közös legelőkön. Gaz- j dák, a szövetkezet tagjai val- 1 lottak annak idején arról, hogy { mennyire hálásak ezért a tö­rődésért, csekély térítés elle­nében milyen nagy gondjuk ol­dódott meg, és büszkén mu­tatták a jól karbantartott gyepterületen élő jószágaikat. Három év. Vajon megtérült- j e a befektetés — ha a gondos- I kodást szabad így nevezni —, 1 melyet a szövetkezet a háztáji gazdálkodók érdekében tett? Válaszként hadd idézzek egyetlen mondatot, melyet a közelmúltban hallottam ebben a szövetkezetben. »■Amikor a háztáji részére i" igényt tartanak szálas takar­mányra. Az üzemegyeségekben aszerint, hogy ki hol dolgozik rendszeresen, három brigádot alakítanak. A pillangós beta­karítását péidául részesen, ne­gyedért végzik el; a szövetke­zet géppel lekaszá-lja a terüle­tet. a brigádok dolga a petren- cézés. a rakodás. Az a brigád, amelyik a növénytermesztés­ben dolgozik, hajnali három­kor kezdi a munkát, az állat­tenyésztésben dolgozók viszont napközben érnek rá. tehát ők akkor folytatják. Úgy is lehet­ne mondani, .hogy három mű­szak alakul ki a kaszálókon. Kétségtelen, hogy ez a módszer lényegesen meggyorsítja az egész betakarítást. Jól jár a szövetkezet, és elegendő, jó ta­karmányhoz jut a gazda. és az igényeket figyelembe vé­ve tíz hektáron termelik ezt * növényt. A kialakult gyakor­lat szerint a termés egyhan- mada a tagé, egy harmadát megváltja, a harmadik harmad pedig bőségesen elegendő a szövetkezet közös állományá- ! nak. De lehetne hozni más példát is a harmonikus összhangra. A szövetkezetnek csak egészen csekély mennyiségű takar­mányrépára van szüksége, a tagok viszont igénylik. Ebben az évben a saját szükségletet A módszer további rés®­j letes taglalása helyett hadd I szóljak másról. Sokszor és so­kat beszélünk arról, hogy a háztáji termelésére szüksé­günk van, szövetkezeteinknek j nagyobb gondot kellene fordí­taniuk erre az ágazatra. Nem I vitás, a törődés, a gondoskodás munkát jelent — de olyan munka ez, amelyik többszörö­sen visszatérül. Haszna szár­mazik belőle az egész közös- | ségnek, és haszna származik a háztáji gazdálkodást folyta­tó tagnak. A kisgyalániak módszere bi­zonyíték. könnyen »elérhető« példa. Érdemes megismerni, és jó lenne követni! Vörös Márta is megszerveztük Fonóban a Ü,j lakberendezési áruház építését kezdte meg a marcali TÖVÁL a községi tanács, a marcali, a böhönyei és a so- mogysámsoni áfész megbízásából. A 19 millió forintos költ­séggel épülő létesítmény — melynek emeleti részén 30 la­kást alakítanak ki — átadási határideje 1974. november 1. szakaszos, villanypásztoros le geltetést, összesen húsz-hu­szonöt szarvasmarha járt ki a legelőre. Ma már ötvennél is több.-» Magáért beszél a tény. Érde­mes volt! Annak idején, ami­kor bevezették ezt a módszert, még nem beszéltünk szarvas- marhaprogramról, »csupán« abból az elvből indultak ki: a háztáji üzemága a szövetkezet­nek, tehát a gondoskodásban sem lehet különbséget tenni. Ma, amikor viszont már első­rangú feladataink közé tarto­zik a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése, a kisgyaláni szö­vetkezet ez irányú tevékeny­sége mindenképpen példa. Méhozzá a gyakorlat próbáját kiállt példa, hiszen három év alatt megkétszereződött a ház­táji állomány Fonóban. Hallottam olyan véle­ményt: »Persze, hogy szívesen foglalkozik így az ember ez­zel a jószággal, hiszen hat hó­napon át, tavasztól őszig sem­mi gondja rá. De az esztendő többi hónapja sem jelent prob­lémát, mert a szövetkezet se­gít, hogy bőségesen meglegyen a télire való takarmány.» A szövetkezet segít. Érde­mes sorra venni, hogyan. Ta­lán arról kell először szólni, hogy már a tervek készítése- | 1 kor, az éves munkaprogram i összeállításakor mindhárom I üzemegyseg'ben bejelentik a j I jószágot tartó gazdák, hogy ( részt kívánnak venni a takar- I : mány betakarításában, mert I Növényvédelmi tájékoztató Elszaporodtak a levéltetvek A hónap első napjaiban le- hulott csapadék, majd az ezt követő párás, mérsékelten me­leg idő hatására csaknem va­lamennyi kultúrában emelke­dett a levéltetvek száma. Ker­tészetekben a paprika, a ká­poszta, a cukorborsó, gyümöl­csösökben az őszibaraok, az alma, a szabadföldi dísznö­vények közül a rózsabotkirok fertőzöttsége a legerősebb. Az őszi ba ra okosokban károsító levéltetű kékeszöld színű egyedeinek szívogalása nyo­mán a levelek begörbülnék, kanalasodnak. A ragadós méz- harmatról a kártevő könnyen felismerhető. A veszélyeztetett kultúrákat rendszeresen fi­gyeljük, és ha levéltetűtelepe- ket észlelünk, a permetezést haladéktalanul még kell kez­deni. Nagyüzemben védeke­zésre javasolt: Gusathion, Mati-Cotnion, Phosdrin 0,2 százalékos oldata. Házikert­ben: Lebaycid, Bi—58. No- gosz, Unifosz, Vapona 0,1 szá­zalékos oldata (100 liter víz i dl), Folithion, Sumithion 0,2 százalékos oldata <100 liter víz 2 dl). 100 négyzetméterre 8—14 liter vizet kell kiperme­tezni. ' At. almásokban és kortesek­ben a varasodás elleni vé­delmet tovább kell folytatni. A száraz idő hatására a gyü­mölcsösökben alacsony. 2—3 százalékos fertőzést leheteti észlelni, de a fertőzés erősö­dése várható, mivel a hét köziepén hullott 30—451 csapadék biztosította ehhez a feltételeket. Az újabb varas foltok megjelenése előtt (4—5 napon belül) a védekezést in­dokolt elvégezni; javasolt az Orthooid, a Dithane M—45, a Buvicid K 0,2 százalékos ol­datához lisztharmat elleni gombaölő szert is keverni. A sorok, sorköaök, utak, út­szegélyek gyomirtására hasz­nálható Gomex iránt fokozó­dott az érdeklődés, elsősorban a házikerti tulajdonosok ré­széről. A vegyszer felhaszná­lásával kapcsolatos fontosabb tudnivaló: szántóföldön min­den olyan kultúrában hasz­nálható, ahol a kultúrnövényi árnyékoló berendezéssel mef lehet védeni a permemétől; ki­zárólag védőlemezzel ellátót permetezőgéppel alkalmazhat! a málnásokban és a keskeny sortávolságú szőlőkben. Védő- berendezés nélkül alkalmazha­tó közép- és magas törzsű al­más és csonthéjas termést gyümölcsösökben, a kordor művelésű szőlőkben, a maga: törzsű egresekben. A vegyszei kizárólag a zöld növényi ré­szeket pusztítja el, a fás ré­szekre . hatástalan. Kukoricá­ban sorközi permetezésnél i szórófejeket úgy kell beállíta ni. hogy a permetlékúp a ku korica tövének a földtől szá mított 10 centinél magasabt részét ne érje. A vegyszerbő /. GOLOVANOV A Jezsuita bukása A munkahelyi — elsősorban a a határban, a nem »tető« alatt j végzett — politikai tevékeny­ségnek nemcsak a részvevők száma, időtartama szerint kell a körülményekhez igazodnia, hanem a tömegmunka »(műfa­jában« és tartalmában is. így — az előbbiről szólva — elő­térbe kerül ebben az időszak­ban a tájékoztatás, a tsz-tag­4 9. Nagyon helyes, hogy nem tapasztalt rosszat — mosoly­gott Kuprin. —Az egyik, Iván Ivanovics egy kissé mogorva ember, de hétfőnként előfordul, hogy bűzlik a vodkától, úgyhogy ... Még csak annyit, hogy múlt héten Iván Ivanovics egy cso­mó plakátot vásárolt itt a boltban. ság, az állami gazdaság dolgo­zóinak informálása a politikai j _ Miféle plakátokat? — eseményekről, a napi jellegű 4 kérdezte Kuprin. "lolitikai és gazdasági problé-» — Mindenfélét, űrplakátot mákról. A termelőszövetkezet- ^békeharcplakátot vagy tízet, nél maradva: tagságának nem csupán a téli időszakra szól az a joga, hogy tájékozott legyen a közős gazdaság ügyeiről. Csak a megfelelően tájékozott szövetkezeti tag érez mély fe­, a két embernek a személyi # dossziéját ? Igazán, csak egy pillanatra. Behozták a dossziékat. Kup­rin felnyitotta az egyiket: S a fikr jobb felső sarkáról. — Mire jó az neki? — Nem tudom. — Köszönöm szépen. Még egy kérésem volna: megnéz­hetném egy pillanatra ennek sklytonnairútána kelT~nézni vasta az első sort: »Anatolij Prohorov, született 1922-ben.« Világos — gondolta Kuprin. — Ez a Prohorov kitalálta a »Nyikoláj« fedőnevet. Be akar­ta biztosítani magát a kiállí­táson. Sőt, talán érezte is, hogy figyelik, és sietett össze­zavarni a nyomokat. És össze is zavarta, az ördög vigye el, huszonnégy óráig! Saposnyi- kovnak az egész rádióelektro­nikájával. együtt semmi köze az egész, dologhoz. Szóval Pro­horov. Miféle alak lehet ez a Prohorov? Este Kuprin hivatta Ros- csint. — Alekszandr; kezelésbe kell venned valakit. A neve: Anatolij Prohorov. Kapcsola­tokat létesít külföldiekkel. Nézd csak, és szórakozz! — Elővett egy fényképet. — Ez itt, mellette, Sklyton, aki bi­zonyára nem ismeret len előt­ted. Több kollégánk csak ne­vet az egészen: azt állítják, hogy ez a Prohorov egysze­rűen egy skizofrén alak vagy pedig külföldi harisnyákkal kereskedik. Lehet, hogy így van, de nem valószínű. Ha így volna, miért nevezné .magát Nyikoláj nak, amikor Anatolij- nak hívják, s miért megy el hatszor egy kiállításra és miért keresi a1 találkozást kodása iránt. Kivételes eset­ben, elemi csapás vagy károk ennék a fickónak, sürgősen! Méghozzá AZ L. D. REJTÉLY i| pSomcgy. Népiaó Roscsin előtt papírlap he­■láj« paüäantott ra. EJol- vert, rajta két aew-es két can: Anatolij Prohorov. Második Tverszkaja-Jarmzkaja utca. és Howard Sklyton, Ukrajna Szálloda. Az előbbi egy köny­vesbolt alkalmazottja, a má­sik pedig kém, s egy kiállítás mögé rejtőzik. Miért találkoztak, miről tár­gyaltak? Hogyan lehetne meg­tudni? Mindenekelőtt: miféle em­ber ez a Prohorov? Benne volt-e már más ügyekben is? Kitűnt, hogy nemcsak »ben­ne volt«, hanem főszerepet vitt. Egyház, fogság, a Balti­kum exarchája. Speer-légió, Berlin, Párizs. Gestapo. No, de ezek régi bűnök. Nem ke­vés bűnt követett már el ez az ember, de megkapta a megérdemelt büntetést. A személyi dossziéban talált utolsó okmány az amnesztiá­val kapcsolatos és Prohor óv­nak azzal a kérelmével, hogy vizsgálják léiül a büntetését. Ez 1957-ben történt, most pedig 1963-at írunk. Hat év telt el közben. Hogyan zajlottak le ezek az evek Prohorov eleiében? Mi­lyen körülmények között tel­tek el? Milyen emberek között forgott ? Lehet, hogy Prohorov nincs egyedül. Talán főnöke van, vagy pedig segítőtársai. Az el­ső esetet feltételezve, a Skly- tonnal történt találkozása után haladéktalanul jelentést kel­lett tennie a főnöknek. A má­sodik esetben aktivizálni, vagy ellenkezőleg: a szokolnyiki tárgyalások eredményétől függően ieaU'jani segítő társai­ul liter vízhez 1 dl szükséges múlt j és 100 négyzetméterre 7—8 li tért kell kipermetezni, lehető leg elsodródásmentes nas: ( cseppekben. Vigyázni kell. ne nak tevékenységét. A Sklyton-^ hogy a tömény szer és a per nal való találkozásoknak igy^ met a szembe, a bőrre jussor vagy úgy, de mindenképpen# esetleg valaki belélegezze, le valamilyen reakciót kellett ki-^ nyelje. Munka közben gyako váltani Prohorovból. Tehát a# ri kézmosás szükséges. legfőbb következtetés: folytat-^ ni kell a figyelését, felderíteni' legszűkebb baráti körét, bará­tai címét, telefonját, s meg­tudni, kitől és hogyan kap le­veleket. no Szóval ezzel kell kezdeni. És most nézzük Howard Sklytont! Ez sokkal átlátszóbb figura. De mire kellett neki a könyvesbolt egyszerű alkalma­zottja? A kiállítást már át­vitték Leningrádba. Talán ha­gyott valami nyomot Sklyton maga után az Ukrajnában. Nem, aligha. Nem olyan kis­stílű, hogy nyomot hagyjon. Persze meg kell nézni. Sklyton szállodai szobájában — mint feltételezte — semmi­féle nyomot nem talált. Szo­kás szerint a külföldi vendég elutazása irtán a szobát mind­járt kitakarították, porszívóz-1 ták, tehat ha hagyott is volna# rinl> 1985-re mezőgazdaságún műanyagigénye Évről évre rohamosan nő . mezőgazdaságunk műanyag igénye. A petrokómiai prog ram megvalósítása a követke ző években a műanyagipar to vábbi fejlődése ad lehetősé get. E lehetőségek és a mező gazdaság igényeinek összehan golásával készült el az ; program, amely a mezőgazda sági műanyag felhasználása nak ütemezését határozza me a következő évekre. Ezek sze amíg 1970-ben az össze ott egvet mást, azt már va-f hazai műanyagnak 4.8 százaié lamelyik moszkvai szémétlera-# kát Wsználta fel a mezőgaz ■ T j ....i - addig 1985-re ez a k odohelven örökre eltemették Roscsin a szállodai szobá­ban üldögélt, az íróasztalnál, amelynek üres fiókjaiban nem talált mást. mint egy telefon­listát, es néhány ceruzát. A listán egyetlen jel sem látszott.^ A ceruzák a legmindennaoibb »Szojuz« gyártmányú ceruzák. Az asztalon lámpa, írókészlet, naptár, telefon. (folytatjuk.) daság arány meghaladja a 14,5 szá zalékot Hektárra vetítve ez fejlődés több mint 25-szörő növekedést fejez ki. Legna gyabb arányú növekedésre < kertészetekben lehet számíts ni, ahol elsősorban a meleg 4 agyi termesztéshez hasznosát 4 jak a műanyag fóliákat. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom