Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-15 / 111. szám

Helsinki konzultáció Először ülésezett az új munkacsoport A helsinki nagyköveti ta-1 jének előkészítésére hivatott nácskozás tő munkabizottsága ! új munkacsoport. Értesülések hétfő délelőtt folytatta az ■ szerint a vitában, amelyen szá- európai biztonsági és együtt- j mos ország nagykövetével kép ­működési értekezlet harmadik napirendi pontjaként (kulturá­lis együttműködés) vitáját. A munkabizottság délután a második napirendi ponttal, a kereskedelmi és gazdasági együttműködés témakörével foglalkozott, amely jelenleg szintén az általános bevezető szerkesztésénél tart. Hétfőn tartotta első ülését a biztonsági értekezlet ügyrend­viseltette magát, a részt vevők általában jó kiindulási alap­nak tartották az ügyrendi kér­désekről korábban benyújtott jugoszláv münkaokmányt. En­nek ellenére egyes nyugati las­sító manőverek következtében még nem döntöttek semmiről, csupán azt mondták ki, hogy legközelebb csütörtökön ülnek össze. Kissinger sajtóértekezlete moszkvai látogatásáról mm Leniit-rendde! tüntették ki Erich Honeckert Henry Kissinger sajtóértekez­leten ismerteti moszkvai láto­gatásának eredményeit. (Teleiotó: AP—MTI—KS) Henry Kissinger, az Egye­sült Államok elnökének nem­zetbiztonsági főtanácsadója Washingtonban sajtóértekezle­ten számolt be a május 4—9- én tett moszkvai látogatásának eredményeiről. Mint mondotta, utazásának az volt a célja, hogy megvitassa Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon küszöbönátfló tárgyalásainak napirendjét és azoknak ameg- dlapótlásoknak általános jel­egét, amelyek megkötésére sor kerülhet Leonyid Brezsnyev júniusi hivatalos látogatásá­nak eredményeként. A főtanácsadó emlékeztetett írna, hogy a szovjet—amerikai npcsőlátók aiapelveiről szóló 'ilatkozat —, amelyet 1972. ájusában írt alá Leonyid nezsn.vev és Richard Nixon — igzítette: a Szovjetunió és az Egyesült Államok nagy fontos­ságot tulajdonit az olyan hely­zetek kialakulása megakadá­lyozásának, amelyek veszélye­sen kiélezhetik a köztük levő viszonyt. A moszkvai megbe­szélések — mondotta Henry Kissinger — lehetővé tették annak értékelését, hogy ezek az elvek mennyire valósultak meg, s annak a kérdésnek megvitatását, hogy ezen az úton milyen további lépések történhetnek. A felek — mint Kissinger kijelentette —, arra a következtetésre jutottak, hogy a múlt év során szigo­rúan betartották, s a jövőben is betartják ezeket az elveket. Az elnök főtanácsadója a to­vábbiakban közölte, hogy a megbeszélések során az ame­rikai—szovjet gazdasági kap­csolatokat két vonatkozásban vizsgálták. Először: szó volt a kereskedelem normális fejlesz­téséről és középlejáratú hitelek biztosításáról, kiindulva abból, hogy az Egyesült Államok kongresszusa kedvező döntést hoz a legnagyobb kedvezmény elvének biztosítására vonat­kozóan. Másodszor: megvitat­ták a hosszabb távra szóló együttműködési tervezetek kérdését, amelyeket ki lehetne dolgozni az évek folyamán ab­ból kiindulva, hogy az ameri­kai-szovjet politikai kapcso­latok tovább stabilizálódnak és javulnak majd. A főtanácsadó közölte, hogy megvitatták a küszöbönálló európai biztonsági és együtt­működési értekezlet kérdését is. A sajtóértekezlet végén Kis­singer elmondotta: az angol vezetőkikel folytatott londoni megbeszélései lehetővé tették az amerikai—angol kapcsol-!to kát érintő kérdések széles kő rének megvitatását, az euróna- problémákkal kapcsolatos álta­lános amerikai álláspont tisz­tázását. Izraeli gépek megsértették Libanon és Szíria légiterét Bejrúti lapjelentések szerint vasárnap tíz, kötelékben szál- 5 izraeli harci repülőgép meg­értette Libanon légterét. A ■n in tégy hétezer méter maga­san. szálló repülőgépek húsz percet töltöttek Libanon fö­lött. A lapok közlése szerint hasonló provokáció történt a Szíriái légtérben is. (Folytatás az 1. oldalról.) ham. Ez csakis a szuverén európai államok egyenjogú, az államok társadalmi rendszeré­től függetlenül kibontakozó együttműködésével válhat le­hetségessé. Az európai béke épületének megbízhatónak és szilárdnak kell lennie, hogy ne csak a mai, hanem a követ­kező nemzedékek is arathas­sák a békés fejlődés gyümöl­cseit. Amit ezért a szocialista országok tesznek, azt komo­lyan és alaposan csinálják. Ez teljes egészében vonatkozik a szerződésekre és a megállapo­dásokra. “Ha mi valamihez aláírásunkat adiuk. — mon­dotta az SZKP főtitkára — akkor annak a szerződésnek a betűihez és szelleméhez is szi­gorúan ragaszkodunk. Persze ugyanezt elvárjuk a másik fél­től is. Európa keleti és nyugati részének jó szomszédságához és együttműködéséhez a má­sik oldal jóakarata is szüksé­ges.« Az SZKP főtitkára végül ar­ról beszélt, hogy a Szovjetunió és az NDK barátsága kiáltotta az idők próbáját, és szüntele­nül erősödik, majd még egy­gasabb állami kitüntetését. Ki­jelentette, hogy az NDK a Szovjetunió oldalán továbbra is rendületlenül halad azon az úton, amelyet Marx. Engels és j Lenin jelölt ki. Szólt arról, , hogy az SZKP XXIV. kong­resszusán kidolgozott béke- i program megvalósításában nagy személyes édemei van­nak a párt főtitkárának, s gra­tulált Leonyid Brezsnyevnek Lenin-békedíjjal való kitünte­téséhez. A Német Szocialista Egység- párt Központi Bizottsága, az NDK Államtanácsa és Minisz­tertanácsa vasárnap délben az államtan ácsnak 'a berlini Marx—Engels téren levő épü­letében fogadást adott Leonyid Brezsnyev tiszteletére. Leonyid Brezsnyev vasárnap délután befejezte NDK-beli látogatását. Az SZKP főtitká­rát Erich Honecker és Willi Stoph búcsúztatta a Berlin- schönefeldi repülőtéren. . * * * Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára vasárnap Berlinből haza­érkezett Moszkvába. A főtitkárt a Vnukovói re­pülőtéren Nyikolaj Podgornij, szer szerencsekívánatait fejez- j Alekszej Koszigin és más szov- te ki Erich Honeckernek a Le- 1 jet vezetők, valamint Zénón nin-rend átnyújtása alkalma- I Nowak, Lengyelország moszk- bóL | vai nagykövete és Horst Bitt­Erich Honecker megindultan , ner, az NDK moszkvai nagy­vette át a Szovjetunió legma- i követe fogadták. _______________________ __________a____________________________ K ambodzsa Szihanuk kijelentése Az Új Kína hírügynökség vasárnap tudósításban ismer­tette a jelenleg afrikai kör­úton levő Norodom Szihanuk- nak, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront elnökének Szene­gálban tett kijelentéseit. Esze­rint Szihanuk szombaton Da­karban azt mondotta: “Ha az Egyesült Államok véget vet országunk bombázá­sának és beszünteti a Lón Nol- rezsim katonai támogatását, akkor a kambodzsai királyság megbékél az Egyesült Álla­mokkal, hajlandó lesz fátylat borítani a közelmúlt tragédiá­jára és azonnali hatállyal helyreállítani a diplomáciai és baráti kapcsolatokat Washing­tonnal.« Rogers Latin Latin-Amerikai körút­ra indult William Rogers, az Egyesült Államok külügymi­nisztere, hogy — Nixon sza­vaival élve — “keresse a jó­szomszédi kapcsolatok továb­bi bővítésének lehetőségeit«. A hír kapcsán napvilágot lá­tott kommentárok annak a véleménynek adnak hangot, hogy a Fehér Ház megkezdte latin-amerikai politikájának felülvizsgálatát, s új »part­nerségi« viszonyt akar kiala­kítani a térség 23 országával. Ennek időszerűségét illetően egyik részről sáncs vita. A latin-amerikai országok természetesen nem a proto­kolláris látogatást hiányol­ják. hanem azt, hogy Nixon — ígéretei ellenére — való­jában nem sokat tett annak érdekében, hogy a legkisebb mértékben is orvosolja a tér­ség országainak jogos pana­szait. A többi között nem tett semmit az egyoldalú kereske­delmi kapcsolatok tarthatat­lan helyzetének megszünte­tésére, amelynek a következ­tében a múlt évben — Vene­zuela kivételével — minden latin-amerikai ország deficit­tel zárta az Egyesült Álla­mokkal kereskedebni mérle­gét. A deficit meghaladja az egymilliárd dollárt. Hason­lóan régi ügy a segélyek fel- használásának korlátozása, az amerikai árukat védő vám­rendszerek és sok más ha­sonló téma. Nixon, hogy meg­nyugtassa a déli félteke or­szágait, a Kennedy által lét­rehozott »Szövetség a haladá­sért« helyébe egy ködös meg­fogalmazású »Akció az ame­rikai haladásért« nevű prog­ramot próbált adni, de ez is csak a rózsaszínű ígéretek szintjén maradt. A amerikai diplomácia ve­zetőjének — a. tervek szerint tíz országba szóló — látoga­CAPE KENNEDY Föld körüli pályán az első amerikai űrállomás Hétfőn, közép-európai idő szerint 18 óra 30 perckor az Egyesült Államokból Satum—5. típusú hordozórakétával Föld körüli pályára bocsátották az első amerikai űrállo­mást, a Skylab űrlaboratóriumot. A Skylab 10 perccel a felbocsátás után rátért a Föld körüli pályára. Hétfőn délelőtt zökkenőmen­tesen folyt a floridai Kennedy- fokon az első egyidejű »-párhu­zamos visszaszámlálás« az egy­mástól mintegy két és fél kilo­méterre emelkedő két felbo­csátó toronynál: az első szá­mú Saturn-rakéta, amelyet hétfőn, közép-európai idő sze­rint 18.30 órakor indítottak út­forgalmi rend a Budapesti Nemzetközi Vásár ideje alatt A Budapesti Rendőr-főkapitány­ság közlekedésrendészete értesíti a ásár látogatóit, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár ideje alatt — 1973. május 18-án 0 órától 1973. május 28-án 24 óráig — a XIV., Városliget és a X., kőbányai vásár­terület körüli útvonalakon és köz­területeken az alábbi forgalmi rend lép életbe. Városligeti vásárterület Gépjármüvei a vásár bejáratai megközelíthetők: — a Hősök tere felől a Népsta­dion úton (csak kocsicédulával), — a Népköztársaság útján, — a Kacsóh Pongrác úton, — a Május 1. úton. Elhajtás a városliget valamennyi kiépített útvonalán történhet. •A megállás és várakozás rendje: Megállni tilos: — a Kacsóh Pongrác út mindkét oldalán a Hősök terétől a Hungária körútig. — a Május 1. úton a Kacsóh P. útiéi az Ajtósi Dürer sorig a vásár felőli oldalon. Várakozni tilos: — a Városliget egész területén, a kijelölt várakozóhelyeket kivéve, — a Május l. útnak a Hungária krt. felőli oldalán az Ajtósi Dürer sor és a Kacsóh P. út között, — a Mimóza utca, Ciklámen ut­ca. Pálma utca. Borostyán utca és Bethesda utca egyik oldalán (táb­lával jelezve). Kijelölt várakozóhelyek: — Hősök tere felől érkező jár­művek a Felvonulási téren az 1. sz. várakozóhelyet vehetik igénybe a 70-es trolibusz útvonalának sza­badon hagyásával, — a Május 1. úton és az Ajtósi Dürer soron érkező járművek a 3-as és 5-ös sz. várakozóhelyet ve­hetik igénybe a Közlekedési Mú­zeum előtt levő Városliget körúton — az Iparcsamok mögötti 4-es sz. várakozó-helyet csak a kocsicédulá­val ellátott járművek vehetik igénybe. (A számmal megjelölt várakozó- helyeken a szokásos parkolási di­jat kell fizetni.) Kőbányai vásárterület Az Albertirsai út a Fehér úttól a Kerepesi útig teljes hosszában egyirányú. Következésképpen a Kerepesi és a Mexikói útról az Albertirsai útra behajtani tilos. E rendelkezés alól csak a BKV »-K-« és »Om jelzésű autóbuszai mente­sülnek a Kerepesi út és a vásár főbejárata közötti szakaszon. Gépjárművel a vásár bejáratai megközelíthetők: Kerepesi út — Fehér út — Albertirsai út körfor­galomban. Elhajtás az Albertirsai útról a Kerepesi út felé történhet. A megállás és várakozás rendje: Megállni tilos: a Kerepesi út Fehér út között). A Kerepesi úton az osztószigetre is tilos felállni. Az Albertirsai úton a Fehér út és a Kerepesi út között. (A megállási tilalom alól kivétel az Albertirsai út 2-es kapu előtti szakasza, ahol várakozási tilalom van az autóbu­szokkal érkezők ki- és beszállásá­nak biztosítására.) Kijelölt várakozóhelyek; Személygépkocsik és motorke­rékpárok részére — a Fehér út vásár felőli olda­lán, illetve a szemközti oldalon a kavicsos parkolóhelyen, — a jn. kapu előtt a zöldbeton parkolóhelyen, ^ — a in. kapuval szemközti olda­lon kialakított parkolóhelyen, — a lóversenypálya bejáratával szemben levő parkolóhelyen. — a MÁV törökőri pályaudvar előtti kavicsos parkolóhelyen. Autóbuszok részére biztosított | várakozóhelyek: — a Fehér út — Albertirsai köz vásár felőli parkolóhelyen. — a H. sz. kapuval szemben le­vő parkolóhelyen, valamint a MÁV törökőri pályaudvar előtt a kavi­csos részen. Kizárólagos várakozó- helyeket csak a »Vm kocsicédulá­val ellátott járművek vehetik igénybe. A forgalmi rendről a helyszínen a kihelyezett közúti jelzések is adnak tájékoztatást. A Budapesti Rendőr-főkapitányság közlekedés­rendészete kéri a vásár látogatóit, hogy a forgalom zavartalansága érdekében az előzőekben ismerte­4 mindkét oldalán (Albertwaai at—intett forgalmi rendet tartsak be. i nak, ezúttal a korábbi Apol­ló holdutazási programban használt gigantikus rakéta­kombinát harmadik fokozatá­ból kialakított űrlaboratóriu­mot emel Föld körüli pályára, hogy azután a második szá­mú Satura rakétává'. 24 órával később fel bocsátandó Apolló űrhajó három utasa — a me­chanikus összekapcsolási ma­nőver végrehajtása után — át­száll hasson az összkomfortos »égi motelbe«. Amennyiben az első 28 na­pos Skylab-rriűszak program­szerűen bonyolódik le és a tar­tós űrtevékenység nem jár ká­ros következményekkel az ern­te rvek szc és no vem béri szervezetre, a rint augusztusban berben újabb 3—3 fős sze mélyzettel megismétlik a kí­sérletet, megduplázva, vagyis 56—56 napra emelve a mind­végig Föld körüli pályán ma­radó Skyilab-ben töltendő időt. A kozmikus laboratórium a ter­vek szerint 8 hónapon keresztül kering a Föld felszínétől 435 kilo­méteres távolságban. A földről szabad szemmel is látható lesz. Bolygónkat 93 perc alatt kerüli meg. Az első csoporthoz tartozó űrha­jósok: Charles Conrad kcrveítka- pitány, 43 éves; a Gemini—5, Gemini—8 és a Gemini—12 utasa, az Apolló—12 fedélzetén a Holdon járt s 8 órát töltött ott; Joseph Kerwln orvos, 41 éves; Paul Weitz fregattkapitány, 40 éves. Az űrállomás adatai; hossza 24,6 méter, legnagyobb szélessége 6,6 méter, súlya mintegy loo tonna, la­kótere 322 köbméter. Az űrállo­máson 58 tudományos berendezést helyeztek el, amelyek 27o külön­böző kísérlet elvégzésére képesek. Indítóállványon a két Skylab-rakéta. (Telefotó: AP­-MTI—KS)-Amerikában tási sorozatát olyan időszak előzi meg, amikor néhány hét alatt, több — az egész térsé­get érintő — nemzetközi ta­nácskozásra került sor. Gon­doljunk a Biztonsági Tanács panamai ülésszakára, a la­tin-amerikai Gazdasági Bi­zottság quitói tanácsko­zására, az olaj és ener­giai miniszterek ecua­dori értekezletére, az Ameri­kai Államok Szervezete (AÁSZ) közgyűlésére. Az AÁSZ washingtoni üléssza­kán — a latin-amerikai or­szágok a szervezet átértéke­lésére irányuló kísérletei lát­tán — az Egyesült Államok küldötte kénytelen volt elis­merni, hogy »meg kell refor­málni a Washington és Latin- Amerika közötti viszonyt«. Ezen az ülésen tulajdonkép­pen csak a brazil és a para­guayi küldött támogatta fenn­tartás nélkül az USA politi­káját. Hol vannak már azok a szép napok — mutatnak rá a hírmagyarázatok — amikor Foster Dulles vagy Dean Rusk egyetlen intésére a déli félteke delegátusai jóváhagy­ták a Kuba elleni blokádot, a guatemalai vagy a domini­kai agressziót. Ma már más szelek fújnak Latin-Amerikában. Kuba után Chile. Peru és Panama mellett a többi ország is egy­re erőteljesebben száll sikra nemzeti érdekei védelmében. A brazil, a paraguayi és a bo­líviai rezsimet leszámítva, szinte minden országgal van közvetlen megoldásra váró problémája az Egyesült Álla­moknak (felségvíz, olaj. ha­lászat stb.). Nem beszélve azokról a témákról, amelyek egységesen sújtják a konti­nens népeit. A Nemzetközi Pénzügyi Alap legfrissebb adatai sze­rint Latin-Amerikában volt a múlt esztendőben a legmaga­sabb az infláció. Ennek egyik oka az Egyesült Államok mo­nopóliumainak egyre nagyobb méretű behatolása az orszá­gok gazdasági életébe. Az amerikai tőkések három dol­lárt nyernek minden befekte- . tett dollár után. Az így szer­zett hasznot az Egyesült Ál- lantok bankjaiba utalják át, megfosztva a latin-amerikai országokat attól a lehetőség­től, hogy ezeket az anyagi eszközöket saját gazdaságuk fejlesztésére fordítsák. Nem beszélve azokról a washing­toni intézkedésekről, melyek­nek következtében az elmúlt 15 év alatt az Egyesült Ál­lamokba exportált latin-ame­rikai nyersanyagok ára 24 százalékkal csökkent. Ugyan­akkor csaknem ennyivel nö­vekedett azoknak az ipari termékeknek az ára, amelye­ket az Egyesült Államok szállított. Csak az árkülönb­ség miatt, mintegy 60 milliárd dollár veszteség érte a térség országait. Minden olyan kí­sérlet, hogy ezeket a vesztesé­geket. az em'itett országok a termékek exportjának növe­lésével ellersúlyoz7áv szem­beütközik az Egyesült Álla­mok védővámrendszerével. Mindezek következtében ezeknek az országoknak adós­sága évről évre nő, s tavaly már elérte a 20 milliárd dol­lárt. Rogers a gondosan előké­szített és megválasztott (Chi­lébe, Peruba eleve nem megy) érdekegyeztető útjára tehát olyan időszakiban indul, amikor a latin-amerikai gaz­dasági problémák olyan mélységet értek el, hogy a so­kat hangoztatott partnerségi viszony Csak az USA-politika gyökeres megváltoztatásával érhető el. Erre pedig aligha kerül sor. Chile és Peru pél­dája — ahol mélyreható tár­sadalmi és gazdasági változá­sok valósulnak meg — egyre több ország kormányát győzi meg arról, hogy a tényleges nemzeti függetlenség felé ve­zető út csak akkor nyílik meg, ha véget vetnek a kül­földi monopóliumok hatal- ■ maskodásának. i K. K. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom