Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-13 / 110. szám
Speciális feladatok — A hatvanas évek első felében, a gépállomásoknak gépjavító állomásokká való átszervezése idején a tartós profil lehetőségét itt, a tapso- nyi állomáson, a pótkocsi-felújítás kínálta. Ez jó választásnak biaomyult, hiszen még ma is végzünk ilyen munkát. A fővárosi szállítmányozási vállalatok voltak a legnagyobb megrendelőink, meg a környező mezőgazdasági üzemek. Később, miután létrejött a Kaposvári MEZŐGÉP Vállalat mi lettünk a 6. számú üzemegység. A vállalat erdőgazdasági szállítógépek gyártásával bízott meg bennünket, mivel itt meg volt ehhez a feladathoz a megfelelő szellemi erő. Búza Sándor főmérnök, igazgatóhelyettes szavait idéztük. Az üzemegység mai feladatai között is egyike a legfontosabbaknak a gyártás, ezen belül is az erdőgazdaságokban használatos munkaeszközök készítése. 1972 óta gyártanak erdészeti talajművelő gépeket, (a tízféle gép egyike látható első képünkön), s ugyancsak jelentős termékeik a speciális konténerek (második képünk). Hogy a rájuk váró tennivalókat a jövőben is jói elvégezhessék, céltudatos iparitamuló- képaés folyik az üzemegységben. A SBakmumkás-u tán pótlás biatoertására 1971/72-ben önálló, korszerűen fölszerelt tanműhelyt hoztak létre, s itt most 35 tanulót képeznek ki a szükségletnek megfelelő kü- 1 lönféle szakmáikban. IÖTÓ! IUIÓ! Köaeiiletek figyelem I A KESZTHELYI AUTÓSZERVIZ a mfnéségj eaere során leadásra kerüld gépkocsik átvevőhelye Vásárlásnál előnyös feltételek! Használt gépkocsikat magán- személyektől is veszünk, bizományosán értékesítünk. Ügyfélfogadás: hétfő, kedd, csütörtök, 7—15 óráig. Telefon: 12-155. Ügyintéző: Hajas Béla. (221913) 19 7 3. MÁJUS ZO-AN MAJÁLIS a csokonyavisontai fürdővendéglő k erthelyiségében 13 OKAKOR: SOLTI KAROLT, MOLNÁR JÚLIA, PINTÉR GYÖRGYI, SZENTENDREY KLÄRI MAGYARNÓTA-ÉNEKESEK MŰSORA KONFERÁL: DALMADI P. LASZLÖ. BELÉPŐDÍJ: 20 Ft Unom ÉTELEK, kitűnő ITALOK, aárónág TÁNC. (10943) Szakfilmek és a mezőgazdaság" t??,0Tabh- , Március óta könnyebb A kevesebb többet mond? A Statisztikai időszaki közlemények áprilisban kiadott , 288. kötete, a Közművelődési '• adatgyűjtemény Filmgyártás c. fejezete érdekes, műfaj szerinti táblázatot közöl egyebek mellett az 1949-től 1972 végéig Magyarországon, gyártott kis- filmekről is. Az elmúlt huszonnégy év adatai között tallózva olvashatjuk, hogy 1949- ben a dokumentum-, a népszerű tudományos és az oktatófilmek száma összesen 42, egy évvel később 48 volt, de 1957-ben már 24 dokumentum-, 16 népszeiű tudományos és 38 oktatófilmet gyártottak. 1962-ben az ilyen filmek száma összesen 107, 1964-ben pedig 131 volt. S a múlt évi adat? Dokumentum-, népszerű tudományos és oktatófilmet együttvéve 89-et készítettek, tehát alig tízzel többet, mint tizenöt évvel korábban. Csupán egy mondat erejéig: ugyancsak tavaly a három említett műfaj mellett több mini. 200 propaganda-, reklám, és egyéb kisfilmet gyártottak hazánkban . .. Mezőgazdaságunk ebben az időszakban a gépek és a vegyszerek, a korszerű technológiák olyan fokú alkalmazásának a színtere, amilyen még soha nem volt;. Tapasztalatcserék é tanulmányutak követik egymást országhatárokon belül és külföldre. Könyvek jelennek meg, szakmai folyóiratok sokasága szegődik a többet tudni akaró ember szolgálatába. Bemutatókra szóló meghívókat szinte hetenként kézbesít a posta a mezőgazdasági szakembereknek. Oktatási intézmények évről évre számos fiatalt bocsátanak ki a szakember- utánpótlás biztosítására. Továbbképzéseik folynak az. ország különböző részein az ágazati irányítók ismereteinek bó- [ vítésére. Mindez — amellett, hogy szükségszerű — reményekre jogosít a mezőgazdaság további fejlődése szempontjából, ám felvetődhet a kérdés: vajon nem segíthetne be ebbe a képzési folyamatba még hatékonyabban o film? Nem a televízióban sugározott mezőgazdasági szakfilmekre gondolok elsősorban, hanem olyanokra, melyek a somogyi falvakban vetítve érdeklődésre találnának. A télen beszámoltunk róla, hogy a MÉM vetítőkocsija megfordult megyénk több községében, és korszerű módszerekről készített filmeket mutatott be az érdeklődőknek. Amikor arról beszélünk, hogy szakosított szarvasmarha- és sertéstelepek épültek és épülnek szép számban Somogybán; amikor zárt i rendszerű termesztési módszerekhez csatlakoznak termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink — nélkülözhetők-e az ezekhez szükséges ismereteket nyújtó filmek? A múlt év végén Somogy " községében/ volt mozi. Megyénk községeiben tavaly 25 249 előadást tartottak, s ezeknek összesen csaknem 1,3 millió látogatójuk volt. Hely , is, közönség is volna tehát egy. ' egy terület érdeklődésének leginkább megfelelő mezőgazdasági szakfilm bemutatásához. Hogy az ismeretterjesztés ilyen formája iránt nem közömbösek a mezőgazdaságban dolgozók, azt - több olyan példa is tanúsítja, amikor a külföldön járt szakemberek szőkébb körben levetítik a maguk készítette mozgó- vagy diafilmjeiket. Ez utóbbi volna talán az oka annak — mert tény. hogy ez a módszer egyre inkább terjed —, hogy ilyen kevés az «-igazi- dokumentum-, népszerű tudományos és oktatófilm? Ha ez nem, akkor vajon mi indokolja az ebben a három műfajban készült kis- filmek viszonylag alacsony számárt;? Hernes* Pereme Ki mire költi a fizetését? | Nem lenne nehéz elsorolni, hiszen a fölmérések, statisztikák, elemzések tömkelegében, ha nem is könnyen, de biztosan eligazodik ^kíváncsiskodó. Az igények szinte hónapok lati Változnak, s az újabb kívánságok egy idő után már egyáltalán nem számítanak különlegeseknek, különösen akkor, ha közben a családi kasszába a fizetésnapon néhány száz forinttal több kerül! Az iparban dolgozó munkások bérrendezése óta lassan már a harmadik hónapot jár- i juk. ; Horváth József és felesége a Kaposvári Ruhagyár dolgozói. ■ Mindkettőjüket, érintette a | ; bérrendezés. — Ezeiikilencseázötven óta dolgozom a gyárban, a felesé■ gém egy évvei később lépett 1 itt munkába.. A varrógép meJ- I lett kezdtük, és nem valami nagy fizetéssel. Ketten egy hónapban ezernégyszáz-ezerhat- száz forintból éltünk. — Hogy lehetett beosztani? — Mondjam azt, hogy köny- ! nyen ment? Nem, korántsem. | A feleségem kezelte a pénzt, ahogy megkaptuk a fizetésűn- i Honvédelmi nevelés a KISZ-ben Hogyan segíti az ifjúsági szövetség a honvédelmi nevelést? — pz volt a téma a KISZ marcali járási végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén. Ahogy a beszámoló és a hozzászólások. megállapították, nincs ok a szégyenkezésre: a KISZ-szerveaetek nagy eredményeket tudnak felmutatni. A megyében, sőt az egész országban gondot okoz a katonai szolgálatra bevonult fiatalok -elszakadása- az ottani KISZ- szervezettől. Gyakori, hogy miután leszereltek úgy érzik, kiöregedtek onnét, nem találják helyüket Marcaliban nagyon jó, és eredményekkel fizető kezdeményezésekkel dicsekedhetnek. Szoros kapcsolat alakult ki a honvédségi KISZ- szervezetek és 'a községek fiataljai között. Gyakoriak a laktanyalátogatások, találkozók a bevonult fiatalokkal. A honvédségi KISZ- sraervezietek sokat tesznek a KISZ-esiak tájékoztatásáért, a fiúik katonai szolgálatra való fölkészítéséért. A gimnáziumban rendszeresen tartanak honvédelmi előadásokat a i tisztek. A KISZ-szervezetek : egyre több helyen teszik em- | lékezetessé, ünnepélyessé a bevonulást és a leszerelést j Elmélkedett asz Ifjú Gárda tag- J jainak száma a járásban. Ed- j dig különösen a középiskolák- í ban volt nagyobb létszámú szervezet, most az üzemi és lakóhelyi szervezetek megalakítása következik. Jó példa | erre a taipsonyi, ahöl a gárdát I Tömmel a leszerelt fiatalok alkotják. Az ifjúsági klubok segítik (a járás minden községében van klub) a honvédelmi nevelést Résziben azzal, hogy elöadáso- j kát szerveznek, másrészt — I erre is van példa — az ifjúsé- ; ! gi klub ad helyet az MHf i i nek, vagy éppen a KISZ segít- j ségével jutott klubhoz egv-egy községben az MHSZ. Az eddig elért eredmények azon ban nem : jelentik azt. hogy már nincs I tennivaló ezen a területen. A ! végrehajtó bizottsági ülés feladatként jelölte meg a KISZ- szervezeteknék a honvédelmi i nevelés további segítését, vala- i mint a marcali munkásmozgal- 1 mi hagyományok ápolását. ; két ő leült az asztal mellé, az- í tán kiszámította, hogy lisztre, zsírra, sóra, cukorra hány fo- ! í'int keli. No és a cigarettára. Ami maadt — nagyon kevés volt —. azt félretettük. Soha j nem jártunk szórakozóhelyekre, annál jobban szeretem a természetet. Inkább kirándultunk, ha jó idő volt. NagVon ritkán mentünk be egy cukrászdába, akkor is csak egy kávéra. A feleségem megszokta már a fizetés ilyenfajta beosztását, ma is ugyanúgy történik minden, mint húsz évvel ezelőtt. — Közben többszörösére emelkedett a jövedelmük. A fizetés növekedésével egyenes arányban nőttek-e az igények? Horváth József né: — Hét forint nyolcvan filléres órabérem volt. Márciusban már a kilenc forint tíz filléres órabérrel számolhattam, és ez körülbelül háromszáz forinttal emelte a havi jövedelmemet. A férjem háromezer- öt- száz forintot keresett. Nála a bérrendezés csaknem négyszáz forintot jelenített. Átlagossn hétszáz forintnyi többlettel lehet számolni havonta, ami már nem kis pénz. Természetesen aiz, hogy a családi kasszába ennyivel több kerül, már az. igényeket is meghatározza. Azt is él kell mondanom, hogy a húsz év alatt rendkívül sokat dol'E^ztuntk. Mint fiatal házasok szerettünk volna lakáshoz jutni, ez volt akkor, a legfőbb cél. Sikerült egy szövetkezet; lakást vásárolnunk, majd a gyűjtögetés eredményeiként -megszületett- egy kis kocsi. — Hányán tartoznak még a családba? — Eigy huszonhárom éves lányunk van, ő is dolgozik már. Anyagilag független ember. A béremelés óta megengedhetjük magunknak, hogy a drágább ruházati és közszükségleti cikkeket vásároljuk meg. Inkább kevesebbet, de az minőségileg állja meg a he lyét. — Szórakozás? — Egyedül a televízió és a gépkocsi. A férjem nagyon szeret horgászni, gyakran kimegy a Balatonra. Szeretjük a természetei, és amikor csak lehet kirándulunk. Együtt nagy pénz a hétszáz forint, de igazságosan kell beosztanom, hogy a konyhapénz is egy kicsivel több legyen, ruházati cikkekre is több jusson, meg a férjem se duzzogjon. Hogy sikerül-e? Természetesen. Március óta sokkal könnyebb. R. G. t IMRE LÁSZLÓ: ; Két év nyolc hónap £ !|||IUlilllllllll!!lli!l!ÍIIII!lllll>lllllllillllllllllljiÉillllilliyilllllllll!IIIIIIÍllllllilllíilllllll]lllllllllllllíllíílllllllíllllíÍllllllllll0 14. ( — Jöjjön velem — mondta (—, az irodán kényelmesebb. ( Kapelláró szó nélkül követnie. Valamiféle zavart arckife- ( jezéssel, s ez érthető volt, miivel nem ismerte az invitálás fokát. Az irodán Petterson leültette, cigarettával kínálta, s n amint hátradőlt a fotelben, (mintegy erre biztatva őt is. ar- (cáról' mintha letörölte volna ( valaki a hétköznapokból oly (jól ismert kemény ridegséget. — Beszéljen az életéről! Érdekel. Na nem a peranyaga, nem az, amiért idekerült. Azt ismerem. Ismerjük, többé-ke- (Vésbé mindannyian. De tudja, ■I az írás soha nem lehet olyan .(érdekes, mint az emberi szó. (Nem tudom, volt-e alkalma meggyőződni már erről, hiszen fi atal még. Í KapeDáró kezdeti elfogódottsága oldódni kezdett. Szívesen beszélt. Olyan régen szóltak hozzá így, s tulajdoniképpen a zavarát is ez okozta, ez a civilnek, a rendes embernek kijáró hang. Küszködve kereste (a szavakat először. ( — Nem tudok sokat monda- (ni az életemről. Nincs is hoz- (zá tehetségem, az az igazság. (Ahhoz többet kellett volna ta- (nulnam. Meg olvasni, jó könyveket. Ellaasáltam az időt. A (rádióban meg csak a tárczenét (hallgattuk a srácokkal. És nem * is kérdezték, tetszik tudni. Mifelénk a Váci úton nemigen kérdezik az embert Van olyan, aki emiatt hamar el is szokik a szövegeléstől. Ki kíváncsi rá. .. — Azt hiszem, sokan van- na,c, akik ezt nem így látják. — Nem tudom. Ott, az építkezésen, ahol én dolgoztam, sokan látják így. Meg aztán el is fárad ám az ember egész nap. Nem is érünk rá, az az igazság. Bereczki pedig azt szokta mondani, minél kevesebb dumát, aki sokat beszél, annak lassan jár a keze. Olyan is van, hogy nem azt kérdezik, amire szívesen felelne az ember. — Mire gondol? Ezt nem értem. — Hát arra, hogy néha olyan haláli ürgék jönnek oda. Csak föltartják az embert, és lesír róluk, hogy őket magukat sem érdekli, amit a kérdésükre felelünk. Felülről néznek ránk. Megjátsszak magukat. Az ilyeneket akkor lássuk, amikor a hátunk közepét. — Nem mindenki ilyen. — Ez igaz. Olyanok is jönnek oda, akik ledicsérik a plazúrt az ember képéről. Pedig nekünk nem az hiányzik, hogy dicsérjenek. Aki hízeleg, az gyanús. Bereczki szaki mindig ezt mondta. — Maga nagyon szeretheti azt az embert. — Hogyne szeretném. Még a saját anyámnak se jutottam a* eszébe, amikor ő már ott volt nálam a beszélőn. — Azóta is érdeklődött maga iránt. Talán szamárság, hogy ezt elmondom, de valahogy megtudakolta a nevemet, s a napokban levelet kaptam tőle. Akarja látni? Tessék, itt van. Kapelláró elkezdte olvasni a nehéz kézzel írt, a papíron kicsit fölfelé tartó sorokat. Az első bekezdés után elhomályosodtak szeme előtt a betűk, s nem mert fölnézni, de aztán megemberelte magát, mert szerette volna eszébe vésni Bereczki kicsit kusza sorait. »►Kérem, felügyelő úr, nehogy azt tessék gondolni, hogy az a fiú rongyember. Ha valaki ismeri, én elmondhatom, hogy ismerem, mert az embert ugyebár a munkáján keresztül lehet megismerni leginkább. Nahát, a Kapelláró Feri többet ér már most, mint sok szakmunkás, pedig ami azt illeti, elég nehéz élete volt odahaza, a nevelőapja miatt Én nem is hinném, hogy az a gyerek még egyszer hazamegy. Tessék szíves lenni ezt jóx felgondolni, hogy ez a gyerek annyi, de annyi pofont kapott már az életében, hát ő is adott egypárat. Istenem, magának meg kell ezt érteni. Petterson úr, úgyhogy én csak azt kérem. ha szigorúnak tetszik is lenni vele, de azért tartsa meg emberségében, amennyire fid ja. Mi arra a gyerekre számítanánk, nem szeretnénk, ha elvadulna a kezünk alól, mert azért, ha munkás valaki azért még van lelke, amire vigyázni kell. Higgye ezt el nekem, én nem a levegőbe beszélek, engem az élet iskolája tanított, tisztettel.. — Van egy üveg söröm — szolt nagysokára Petterson. — Igyuk meg együtt, jó? Kapelláró erre sem mondott semmit. Amikor pedig va- lahára fölnézett, olyan mesz- szire tévedt a tekintete, hogy azt a távolságot bejárni lehetetlen. — Ne értsen félre, én első naptól kezdve figyelem magát — mondta Petterson. — Megfigyeléseim, hogy úgy mondjam, teljes mértékben igazolták a Bereczki szaki levelében foglaltakat. Itt, az intézetben az ember sokszor megretten a különböző bűnesetek elkövetői láttán. Hiszen ezek az őrizetesek kivétel nélkül fiatalkorúak. Honnan hozták magukkal a bűnöző hajlamot? Kialakult gonosztevő karakterekké’, találkozunk, akik — tudom, ezt így nem szabad kimondani nálunk — ha innét kikerülnek, ott folytatják, ahol korábban abbahagytak, a bűnözők sajátságos lélektanának sok vonatkozásiban máig megmagyarázhatatlan belső törvényszerűségei szerint. Maga nem tartozik ezek közé, Kapelláró? Ugye, tudja ezt? — Én nem akarok leszámolni senkivel »— felelte Kapelláró. — Ezt csak azért mondom, mert itt egyik-másik sráctól állandóan azt hallani: szabadulás után ez lesz meg az lesz. Már itt kifőzik a tervet, hogyan intézik el, aki fel- tételezésük szerint ártott nekik. (Folytatjuk^