Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-12 / 109. szám

Lesz-e elég kenyér és sör a Balatonon? Választmányi ülés napirendién Nehéz azt ilyenkor megmon­dani. A választ annyi minden befolyásolja, hogy május dere­kán legföljebb arról számolha­tunk be teljes bizonyossággal, hol tart a felkészülés. Hogy azután a nyáron esik-e az eső vagy kánikulai meleg köszönti a nyaralókat, s hányán talál­ják zsúfoltnak a balatoni kem­pingeket. üdülőket, s hányán kényelmesnek; lesz-e elég víz, villany, nem lesznek-e túlzsú­foltak az utak ? — ezek a ba­latoni nyár nagy kérdőjelei, amelyekre pontosan, előre szá­mítani csak nagyon nehezen lehet. Siófokon a Sütőipari Válla­lat siófoki üzemcsoportjának vezetőhelyettesével. Molnár 'ózseffel beszélgetünk: — Néhány napja tartottuk az üzemcsoport hét állandó és két időszaki üzemének vezetői­vel a szezont megelőző érte­kezletet. melyen a fő téma a felkészülés volt. Szóba kerül­ted a létszámgondok, a kör­zetek kialakítása, hogy ki, hol j és mit fog sütni a nyáron. A felkészülésnek véleményem szerint ugyanis ez a szervező- j si része a legfontosabb. Mű-, szaki vonalon is jól állunk: J május 1-ig Balatonlelle és Fo­nyód kivételével befejeződtek a tatarozások, az épületek karbantartása és a technoló- 1 giák konsz.erűsítése. De e két üzemben is megkezdődött már a munka. Az egyik legnagyobb problé­ma, amelyet meg kell olda­nunk. hogy melyik nem Bala- ton-parti gyárból milyen mennyiségű kenyér és péksü­temény érkezzen, ha megindul a szezon. Ügy tervezzük, hogy Tab és Marcali üzemeiből na­ponta összesen mintegy 40— 50 ezer sütemény érkezik majd a Balaton környéki boltokba. — Milyen fogyasztásra szá­mítanak napi átlagban? — Az eddigi tapasztalataink és, kapacitásunk alapján úgy Csökken a kisiparosok száma Naponta 50 ezer palack sör kerül itt ládákba. tervezzük, hogy 443 ezer sü­temény, és 615 mázsa kenyér elegendő lesz. — Hol szorít már most a cipő? — A legtöbb gondot még mindig a létszám okozza. Az emberek nyújtott műszakban 10—12 órát dolgoznak, s an­nak ellenére, hogy nagyon szépen lehet keresni — külö­nösen az utóbbi béremelések után —, egyre kevesebben vállalják ezt a munkát. Külö­nösen a gépkocsivezetőkben nagy a hiány, A rendelkezé­sünkre álló 32 gépkocsit ugyanis a holt szezonban nem használjuk teljesen, csak 24— 25-öt. Nyáron még a 32 is ke­vés. Az időszaki üzemelésre szánt kocsihoz viszont seho­gyan sem kapunk vezetőt. Nem vállalják a hajnali kelést. A Söripari Vállalat siófoki kirendeltségén már nagyüzem van. Korpos Tibor kirendelt- ségvez^tő délre már rekedtre telefonálta magát. Készül az Intenzív géppel dagasztott, jó minőségű fehér kenyér. — Nyolc gépkocsi jár állan- | lóan, a nyárra a gépkocsipark tizenkettőre bővül. Napi átlag­ban már most négyszáz hek- [ toliter sört szállítunk, s ez a mennyiség szom bat-vasárnap ; a háromszorosára nő. — Lesz-e elegendő sör a nyáron? — Talán. Annyi bizonyos, hogy nem lesz annyi import­sör, mint tavaly. Egyáltalán nem kapunk jugoszláv sört, lesz viszont csehszlovák, német (a FŰSZERT forgalmazza) és kis mértékben osztrák sör. Ezenkívül még szállítanak Lengyelországból is. — Az idén Borsodban meg­indul az új sörgyár, évi több mint egymillió hektoliteres termeléssel. Érezteti-e hatását J ez a Balaton mellett is? — Aligha tudnék erre pon- ; to6an válaszolni. Talán annyit, j hogy a borsodi sör az ottani ‘ igényeket helyileg ki tudja elégíteni, s így biztosan több importsör jut nekünk ezen a vidéken. Annyit azonban még hozzá kell tennem, hogy az importszállítás nem a legked­vezőbb előjelekkel indult. Áp­rilisban például nem kaptuk meg a jelzett 3200 láda len­gyel sört, ami pedig 64 000 üveget jelent. A Pepsi Cola szállítása is akadozik; az amúgy sem túl nagy kontin­gens csak késedelmesen, lema­radásokkal érkezik. Május 7-ig például a májusban ese­dékes mennyiségből máris 23 hektoliter maradt el. Júniusra már 700 hektolitert ígért a gyár, de rögtön hozzátenném, hogy tavaly 870 fogyott el eb­ből a közkedvelt üdítő ital­ból. Az igazi nagy tételű szál­lítások azonban csak július­ban, augusztusban indulnak meg. Addig viszont még sok víz lefolyik a Sión. Cs. T. Választmáuyi ülést tar­tott tegnap a kisiparosok me­gyei szervezete. Az ülésen megjelent dr. Gervai Béla, a KIOSZ országos elnöke is. Endrédi Lajos megyei titkár részletes beszámolóban 'ele- ! mezte a kisiparosok helyzetét. Somogybán ez év március 31-én 4175 kisiparos dolgozott. I Számuk elég tekintélyes, bár az elöregedés és a nyugdíjazá- I sok miatt egyre kevesebb kis- | iparos dolgozik a lakossági szolgáltatásokban. A csökke- I nés elsősorban a szabó-, a ci- i pész-. az asztalos-, a fodrász- és a kőművesszkamákban ta­pasztalható, ugyanakkor nö­vekszik a műszerészek, a víz­vezeték-szerelők száma. A KIOSZ megyei szervezete az edd;gieknél határozottabb in­tézkedéseket akar tenni, ne­hogy a lakossági szolgáltatá­sok amúgy se magas színvona­lát kedvezőtlenül befolyásolja a létszámcsökkenés. Fölméré­sekkel. az eddig ki nem hasz­nált lehetőségek tés, másodállás — — iparbőví- feltárásával I segíthetnek a helyzeten eiso- ! sorban a körzeti csoportokban. A beszámoló részletesen fog- j lalkozott ázzál is. hogy a kis­iparosok között elterjedt a ha- rácsolás szelleme. így akadtak I olyan kisiparosok, akik a k;- j sebb értékű lakossági munká­kat visszautasították, vagy föl­vettek előleget, s a kért mun- | kát nem. vagy csak késve vé- j gezték el. Akadt ártúllépés és I túlszám’ázás. sőt olyan kisipa- ! rossal is lehet ta'álkozni, aki bejelentetlen alkalmazottat I foglalkoztat Az alapszerveze- tekben kilenc helyen működik | szakmai panaszokat vizsgáló bizottság, s fél év alatt 47 la­kossági panaszt vizsgáltak meg, melyeknek 60 százaléka jogos volt. A lakossági szolgáltatások színvonalának javítására to­vábbra is szorga mázzák, hogy a vidéken lakó kisiparosok ezután is végezzenek szolgál­tatásokat azokon a helyeken, ahol nem lakik szakember. Jelenleg 142 kisiparos vállal garanciális munkát, s ez a szám még tovább növekszik, i Nagy gond ugyanakkor a mű­I .e.ymáuy: az elmű t félévben j mindössze hat műhelyt tud- I tak biztosítani a helyi taná­csok. A műhelyek fölszerelésé­hez és a meglevő eszközök, szerszámok korszerűsít ,'séhe/. | mintegy 50 kisiparos kapott 783 ezer forintos kölcsönt. Az utóbbi hónapok alatt óbb. a kisipart is érintő jog­szabály jelent még. ami alap­vetően befolyásé'ja a munkát. Ilyen volt egvebek között a könnyűipari miniszter rende­leté. amely 43-ra bővítette a kiadható működési engedélyek számát. A magánszemélyek tépj í rműb asználatát szabá­lyozó minisztertanácsi render et‘után pedig csak az 300 ki­logrammnál nem nagyobb te­herbírású gépkocsit tarthatják üzemben a kisiparosok. De ’zabá'yozták a kisiparosok munkagépének használatát is. A megyei magánkisipar egész területéi érintő beszá­moló után vita következett, majd a választmány egy öt ponbói álló határozatot foga­dott el. * f ■ ■ ­Szakmai nap a Villamossági Gyárban A kemény vas és a gyémánt A GÉPEK, szerszámok és műszerek élettartamának nö- j velése szükségessé teszi a kü- I lönlegesen ötvözött és edzett acélok előállítását. Az anya- | gok gazdaságos megmunkálá- | sához elsősorban olyan kö- szörűszerszámoik szükségesek, melyek legalább kétszea-te ke­ményebbek, mint a megmun­kálandó anyag, és hőállósá- guik is megfelel a hőmérsék­leti viszonyoknak. E követel- | menyeket elégítik ki a gyémánt j és az ELBOR köszörűszerszá- : mok. medyek magas előállítási költségük és drágaságuk miatt gyakran visszariasztjáik a szakembereket, de felhaszná­lásuk jóval gazdaságosabb, mint az eddig alkalmazott kö­szörűszerszámoké. Az ELBOR és a gyémánt szerszámok gazdaságosságá­ról, az elért eredményekről, a tapasztalatokról filmvetítés­sel és gyakorlati bemutatóval egybekötött előadásokat tar­tottak tegnap délelőtt a VBKM Kaposvári Villamossá­gi Gyárának klubtermében a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium Műszaki Tudományos Tájékoztató Intézetének elő­adód. A srakmai napot Varga Je- j nő, a VBKM kaposvári gyá- rának főtechnológusa nyitotta ; meg. majd Jurij Voronkó, a kijevi Sztanko exportcég mun- . katársa számolt be a szovjet- j unióbeli tapasztalatokról, és \ az elért eredményekről. Mint ! mondotta, az ipari technológia fejlődése megköveteli a nagy termelékenységgel dolgozó és jobb minőséget előállító szer­számok , felhasználását. A Szovjetunióban a hatvanas évek elején kezdték az inten­zív kutatómunkát, s ma már világviszonylatban is kima­gasló eredményekről adhatnak számot a tudományos intéze­tek. Magyarországon csaknem négyszáz, az ipar valamennyi területén működő vállalat és I üzem hasznosítja az eddigi tapasztalatokat. Csitari József, a váci Hír­adástechnikai Anyagok Gyá- ! "ának munkatársa a híradás - technikai kerámiák gyémánt» szerszámokkal történő meg­munkálásának tapasztalatai­ról számolt be. majd »ELBOR korongok alkalmazása a szer­számgyártásban « címmel I Szenei J ózsef, a székesfehér - j vári Videoton gyár munkatár- , sa tartott előadást. ; A SZAKMAI NAP a film­vetítések után a gyakorlati bemutatóval ért véget, 'me­lyen részt vettek a Budapesti Finommechanikai Gyár, az Egyesült Izzó képviselői és a i gépipari technikum diákjai is. Esőre várnak a növények Végéhez közeledik a kukorica vetésé a Kaposvári állami Gazdaságbao IMRE LÁSZLÓ: Két év nyolc hónap 13. Némelykor saját kiáltozására ébredt, arra, hogy jajgatva hívja az anyját. Kicsi szólt is . neki, hogy ez így nem lesz jó, tisztára úgy néz ki, mint aki kezd becsavarodni, pedig mi­nek, marhaság, akinek nincs arca, attól csak a bolondok félnek. — Hiszen, ha félnék! De nem fé.ek. Ha csak attól nem, hogy egyszer félni fogok — válaszolta Kapelláró, s ez az érzés akkor sem csitult benne, amikor meghallották, hogy Bi­kát másik csoportba helyezték, itt már túl sok galibát csinált. A szabadulásig hátralevő egy esztendőben nem őket boldo­gítja majd. Tábora fokozato­san KapeUáróhoz pártolt át, s ez egyúttal azt is jelentette, hogy — legalábbis átmeneti­leg — véget értek a tetoválás­nak nevezett szertartások, s ez annyira valószínűtlen volt, hogy a felügyelők nem is mer­tek hinni berme. giBQgyia Eljött a tél. Közeledett a karácsony, a csomagküldések ideje. Aki megkapta a maga csomagját, majd kiugrott a bő­réből örömében, akinek meg nem jött csomagja, odavolt a szomorúságtól. Kicsi is nagy örömmel mu­tatta egy napon a négerbabát, s attól kezdve a párnája alatt tartotta. A többiek kinevették, nem törődött vele. Azt mon­dogatta, egyszer ő úgyis meg­keresi, aki ezt a babát nála felejtette, hiába mondta neki Kapelláró, hogy a lány hozzá­tartozói agyonverik, ha meg­látják, mire Kicsi annyit mon­dott: nem biztos az, még sok víz lefolyik a Kis-Dunán, míg ez bekövetkezik, de az is le­bet, megszökik és meg sem áll odáig. Ezen nevetett ma­ga is. Karácsonyfagyújtáskor az ebédlőben az egész társaság olyan volt, mint a zárdaszü­zek gyülekezete. Ha azt mond­ták volna nekik. csókolják meg egymást, alighanem meg­teszik — a felügyelőket is1 be­leértve — abban a nagy ellá- gyulásban, ami arra a néhány árára hatalanába kerítette őket, mert eszükbe jutott a gyerek­kor, az otthon. Hazulról érkezett három le­velével — egyet Bereczki írt, a másikat Bonzó (mint írta: a többiek nevében is), a harma­dikat anyja — Kapelláró _ úgy ringatózott az ünnep hajóján, mint akinek többé soha nem kell leszállnia onnét. Könyve­ket küldtek neki, Bereczki egy csoportképet a brigádról. A kép abból az alkalomból ké­szült, hogy valami oklevelet kaptak, amivel pénz is járt, 6 a szemük állásából látszott: ez a kép már az áldonáás után készült vagy épp aközben, mert nagyon vidoran tekintet­tek a világba. Anyjától kesz­tyűt kapott, jó, irhabéléses kesztyűt, amilyen neki sose volt még (el is tette szabadu­lás utánra) meg pulóvert, amit állítólag Gyevi vett neki, de ezt Kapelláró nem hitte, nem tudta elhinni. Félretette ezt ie a szekrényebe. A süteményt, a cukrot és csokit elosztogat­ta, jutott is, maradt is bőven. Egyáltalában, el kellett ismer­nie. hogy a rabok karácsonya nem is olyan rossz, mint sokan vélnék. Csak arra nem szabad gondolni, mi lenne most, ha ugyanezt az ajándékot — ugyanezt? a felét, a harma­dát — otthon kapja, vagy ha nem kap semmit, de végigme­het otthon az utcán, amikor akar. Valakivel kettesben vagy egyedűj akai* kihajtott, kabát­gallérral. s arcába fúj a .szél, dühösen havat kavar, s ő megy szemben a széllel, valahová, ahol meleg van, vagy netán céltalanul fütyörészve. szokása szerint, és utánanéz egy jólá­bú bahának (nem baj, ha nem is néz vissza, majd visszanéz egyszer valaki, meg is áll, megvárja míg odaér hozzá. S elindulnak ketten, s azontúl mindig ketten, és neki milyen jó lesz tudni, hogy ő az erő­sebb. akibe belekapaszkodnak, s ez jó, ez nagyon jó, az isten­fáját, ha egyszer így lenne, a láthatatlan ellenség is képes lenne a barátjának vélni. De1 messze ez a világ, de nagyon messze. Ahhoz, hogy valaki ezt elérje, több alázat kell az1 élet iránt? Lehet. Az is kell al­kalmasint. hogy az ember job­ban ismerje saját magát. Még akkor is. ha csak szobafestő és falakban gyönyörködik, az ut­cán pedig, ha leszalad kajáért a festékes ruhájában, elhúzód­nak mellőle a járókelők, úgy kell neki, miért nem született milliomosnak, akinek nem kell leszaladni parizerért, ha megéhezik, mert odaviszik ne­ki, helyébe. Ünnep másnapján délelőtt — azon ritka alkalmak egyi­kén, amelyet szabad foglalko­zásnak neveznek — Petterson lépett be hozzájuk. Egyenest^ KapeUáróhoz lépett. á (Folytatjuk) Korán köszöntött be az idei nyár. A melegen tűző nap le­vettette az emberekről a kabá­tot, előkerültek a nyári ruhák. A termőföld is gyorsan fölme­legedett. Április kilencedikén már befejezték a cukorrépa vetését a Kaposvári Állami Gazdaságban. Most egy kis eső kellene, mert a kemény — kis túlzással azt mondhatnánk, hogy beton, szilárdságú — fel­ső talajréteg nem kedvez a magvak csírázásának, a fiatal növény fejlődésének. — A lucerna kivételével minden növény az esőt várja — mondja Veress Lászlóné nö­vénytermesztési ágazatvezetó. — A gazdaságban most vetj ük a kukoricát. A munkát április husaonihetedókén kezdtük, és eddig a fővetésű tengeri het­venegy százaléka a talajban van. Vetési tervünk 2906 hek­tár. Naponta száznyolcvan hektárba kerül a mag, és na így haladunk, a jövő héten végzünk ezzel a munkával. Az ünnepnapokon is dolgoztunk, minden percet ki kell használ­ni. — Hány géppel vetnek a gazdaság tábláin? — Négy John Dier vetőgé­pünk üzemel, melyeket a szek­szárdi kukonicatermesztési program keretében kaptunk, négy darab 150 lóerős, ugyan­csak John Dier traktorral együtt. A kisebb táblákon, ahol ezek a nagy teljesítmé­nyű gépek nem üzemeltethetők gazdaságosan, SPC—6-os vető- gépekkel dolgozunk. Sajnos a vetőmag minősége nem meg­felelő. hasznai«« értéke a ko—. rai kukoricának nyolcvanöt, a középérésűé kslencvenkettő- kilencvenhét százalék körüli, a hosszú tenyészidejűé pedig kilencven három százalékos. Ezt természetesen a tőszám be­állításánál figyelembe vesszük, így a megfelelő tőszám — a rossz minőségű vetőmag elle­nére is — biztosított. A kukorica vetésével egy időben más fontos feladatok is hárulnak a gazdaságra. Nagytoidi-pusztán száz hektá­ron kellett fertőtleníteni a ta­lajt a drótférgek és egyéb ta­laj lakó kán-tevőit ellen. A ve­téssel egy időben szórták ki a starter műtrátgyájt, is. egy má­zsáit adagollak nektáronként. A repcekc'irtevők ellen helikop­ter igénybevételével védekez­nék. A gépet a Ba'.aion boglár: Állami Gazdaságtól bérelték, segítségével a vegyszerezést gyorsan és eredményesen vég­zik. A bőszónfaii üzemegységben megkezdődött a lucerna beta­karítása, és Táitom-pusztám is komplett gépsor várja az üzem­be helyeslést. Ebből a nélkülöz­hetetlen, nagy fehérjetartal­mú növényből szenázst, vala­mint szénát készítenek. A ta valyd hosszan tartó esős idő nem kedvezett az idei termés­nek, mert a lucerna a vártnál jobban elgyomosodott, ezért a mostani kaszálás után keve­sebb termést takarítanak be a tervezettnél. Vetés és vegyszerezés. Ezek most a legfontosabb munkák. Már csak eső kellene, hogy csírázhassanak a magvak, mert hiába a henger, a küMdvátor— a cserepes föld esőt kíván. D. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom