Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-09 / 106. szám

Somogyi képzőművészek csoportos kiállítása Pécsen VÁL J A Festészetet szobrásza-! nern érdemes beskatulyázni az 1 tot — képzőművészetet — kell keresnünk a kiállításon, ahol a képek, müvek egyik része töl­ti be ezt a hivatást, a másik puszta látvány. Ilyen tárlatvezető gondolat­tal jártunk a somogyi képző­művészek pécsi kiállításán, a Tudomány és Technika Házá­ban. A válogatás meglehetősen »papírízű«, ugyanis csak az Alap tagjait hívták meg a se­regszemlére. Mintha ez a tag­ság súlyos bizonyíték lenne .. . Somogy megye képzőművé szelnek első ilyen csoportos kiállítását mégis fontos állo­másnak tartom, jelentős össze­fogásnak, hogy együtt mutas­sák be műveiket. A Művészeti Alap tizenöt megyei tagjának csoportos ki­állítása mindenképpen »cse­mege«. Hiszen óhatatlanul ha» somlít az ember, aminek az a következménye, hogy szinteket állapít meg. A legmagasabb szánt alatt a középhad áll, és ha igaz, akikor van legeld több is. Az utóbbi fogalom magya­rázatot igényel. Néhány an nem állják meg a helyüket a pécsi kiállításon. Ez a tanulság azonban, nemcsak az összeha­sonlítás eredménye, önmagu­kat tekintve is néhánvan alul maradnak — véleményem sze­rint — a jogosan megkövetelt művészeti szánttól, amit jelen­tenie kellene az Alap-ta®ság- n ag. Nem egy-egy mű sikerére vagy sikertelenebb megoldá­sára gondolok elsősorban, ha­nem az összteljesítményben \-annak komoly fogyatékossá­gok. Még mindig m. összképről: elkülönülnek egy kicsit azok is egymástól; alkáli műtermük csendjében doligoenak vagy tétlenkednek, esetleg az üzlet­tel tartanak csak lépést. Igazá feszrtésaefctel, de ko­rántsem egyenletes színvonalú alkotásokkal dicsekedhet a Siófokon élő Csiszár Elek, aki öt képpel szelepei a pécsi ki­állításon. Az egész tárlat égjük legkiemelkedőbb művének tar­tom a Somogyi táj című fest­ményét Ennek a képnek, jó ■ értelemben, van már »díszíté­se«, és belső fűtöttsége se ma­rad alul azokénál, amelyék pu­fi tanabbul fogalmazót lak. (Te­elhagyatottsá.g. a szomorúság kifejezőjének, mert éppen a Somogyi táj bizonyítja, hogy szívében örömteli hangok is szólnak . . . A kísérletező Szabados Já­nosról talán a legnehezebb kritikusként szólni, mivel úgy érzem, nem kiérlelt az, ami megszületett palettáján. de föltétlenül eredmény. Különös színkontrasztokra próbál épí­teni, ezek kifejezőak is. talán még a tartalom üres egy ki­csit. (öröm és gyász. Nappal és éjszaka.) Honty Márta gobeliné a meg­valósult tervek egyetlen képvi­selője a kiállításon. (A gobe­linről szólnunk most fölösle­ges. nemjég megtette más a Művészet hasábjain.) Vegves technikával készült grafikái közbülső megoldások, a gobe- lintervek és a tussal készült grafikák között van a helyük. Népművészeti ihletésűek a grafikák. Nagyon rangosak. Szekeres Emil »hosszú« so­rozatot készített temperával Reki'iem címmel, mely 10 kép­ből áll. Festményei elé helye­zem ezeket, mivel szándékuk­ban túllépnek az olaj képekén. Rekviemének drámaiságát nem a fekete-fehér tempera tónusa adja, hanem azok a gondolatok, amelyek foglalkoz­tatják. A tudomány és az em­ber. a kor és az ember konf­liktusát boncolgatják. Bori István kovácsoltvas. és fa ötvözetű Keresztjei méltó emléket állítanak 1514-nek. (Sajnos mérete nem teszi le­hetővé, hogy szabad térségben álljon.) Bors is mere®': kísér­letező. de felkészültsége, ér­deklődésé nemcsak megtermé- kenyítőleg hat rá, hanem ered­ményeiben is következetes. (Kár, hogy csak a Kereszteket állították ki.) Weeber Klára kisplasztikái, faszobrai — Alak kalappal, A nap melege — is új hang a megye képzőművészeti életé­ben. Kifinomult érzékkel vá­lasztja meg témáit, s a hozzá legmegfelelőbb anyagot, a megmunkálás módját. Szíve­sen alkalmaz többféle anyagot is, és mindegyikkel a kisplasz­tika keretein belül marad. Lettner Sándor a legíiata­hervonat, Jégvágó.) Csiszárt I labb a kiállítók között. Kapos­vári kiállítását már méltattuk, melynek anyagából válogatott a pécsi tárlatra. Fiatalos igye­kezettel próbál megtanulni mindent, és már sok mindent 1 is tud. Elsősorban a kifejezés formai útjain jártas, talán azt j mondhatnák róla is, mint Sza- j bados Jánosról, hogy tartalmi töltése néha kei’es, vagy — nála — éppen divatos »csa­pon gás«. Ruisz Györgynél megtalál­ható az az út is, mely az eddi- , gieknél messzebbi-e vezetett. Oldottabb lett. festői eszközei , szabadabban állnak a kifeje­zés szolgálatában. A Szent György-hegy biztosíték arra, hogy tovább is fejlődik. A kifejezési vágy egyre tu­datosabb munkával párosul Cinkotai Frigyesnél. Magára talált az önálló kiállításra ké­szült képekben. Ebből az j anyagból láthatunk most Pé­csen négyet, közülük a Temp­lomkert a figyelemre méltóbb. ! Völgyi Dezső és Gerő Káz- mér, nem titkoltan, látványt | festenek. Látszólag homlokegyenest mást akar Ungvári Károly, festészetében azonban »olvas­hatatlan« jelek maradnak azok , a forrnák, amelyek a technika igézetében megszülettek. | (Kompozíció, Szülőföld.) Papp S. Gábor. Bagó Ber­talan és Szirmayné Bayer Er- i zsebet képei csak »tartalék- 1 ként« kerülhettek be a megyei kiáLlítás anyagába. Elmarad­nak az előbbiék színvonalétól, j Papp S. Gábor grafikai bízta- I tóaik. Miutáll végigtekintettük a kiállítás anyagát, összegezés­ként még elmondhatjuk: nem képviseli összességében rosszul a bemutatott anyag a megye képzőművészeti életét, de en­nél színesebb is, gazdagabb is. (Gondolok arra, hogy részt ve­hetett volna Rumi Attila is, meg azok közül néhányan, akik a TIT fiatal alkotók fó­rumán az átlagosnál többet nyújtottak.) Igaz, az élmezőny altkor is így alakul, de a kö­zépmezőnyre is érdemes fi­gyelni. A kiállításia reprezentatív katalógust jelentettek meg Nádor Katalin reprodukciói­val. Horányi Barna Manied Eszenov szakaszpa­rancsnokként harcolt a Ma­gyarországot felszabadító szov­jet hadseregben. Budapest, majd Székesfehérvár alatt vett részt ütközetekben. A volt parancsnok ma nyug­díjas, családjával Ashabádban él. Mint a Magyarországért folytatott harcok részvevőjét, megkértük, mondjon néhány szót magáról. — Nem magamról szeret­nek beszélni — felelte csende­sen —, hanem Váljáról... Válja híradós volt. Az ezred lányának neveztük. A fiatal, szerény kislányt mindanyájan nagyon megszerettük. Látszó­lagos törékenysége és védte- lensége ellenére határtalanul bátor volt. A legnagyobb go­lyózáporban is rettenthetefle- nül kúszott, hátán a telefon­kábeles dobbal, hogy eljuttas­Magyaioívzagon súlvog vesz­teségeket szenvedtünk. Hő6í ha.alt halt Volosin, tüzerosztá- I lyunk pai'ancsnoka. Elesett Makszimovics tábornok, és i ezi-edtársaink közül sokan ' örökre magyar földön marad­tak. Senkinek a halála nem rázott meg azonban annyira, mint Váljáe. Nem tudtuk és nem is akartuk visszatartani \ könnyeinket. Sírjánál megesküdtüok. hogy bosszút állunk érte. Ezredünk az eskü szellemében harcolt Magyarországon, és eljutott egészen a Reichstagig. Azóta, ha a győzelem napja alkalmából fölteszem kitünte­téseimet. mindig megjelenik előttem fiatat híradóslányunk. Válja arca. Ashabádba nemrég vendég­ségbe érkezett hozzánk Móricz Katalin, ö gondozza Válja Bragina sírját, akit Kaposvár közelében temettünk el Mó­sa a szükséges fcelyre g pa-, ricz Katalin megkereste Valja , terv nézett ki Manied Eszenov 1945-ben. szüleit, akik hálából lányuk­ká fogadták őt. Sok év telt el a háború be­fejezése óta. Halványultak a veszteségek miatt érzett fájdal­mak is. De sohasem fogjuk el­felejteni azokat, akik életüket áldozták azért, hogy mi béké­ben éljünk, dolgozzunk, boldo­gok legyünk. (APN) Az egykori szakaszparancsnok a gyerekeivel: Mivával, Narlival, Szelybivel. Baharral, Arappal es rancsnok hangját. És egy na­pon ott feküdt előttünk a ned­ves aszfalton, sátorlappal le- teritvé. hogy elrejtsük a fasisz­ták í kínzásainak borzalmas nyomáit. Véletlenül került az ellen­ség kezére. Egy 6ötét, esős éj­szakán telefonvonal fektetése közben váratlanul a frontvonal mögé került. 1944. november 6-a, az októberi forradalom előestéje volt. Május 11-én kezdődnek az írásbeli érettségik 5 1944 október közepe, Ceg­léd. A téglagyárban 1 állomásozik a zászló­alj, megötödölve. Belekerül­tünk a »zavarosba«, az első szovjet támadási zónába, és Gyulától egyre csak hátrál­tunk. Vasárnap délelőtt. Öröm mindenütt, a katóná!c boldo­gan dobálják fel sapkájukat. — Vége! Vége! — hallom. Mi ez? — Horthy beszélt — és be­jelentette a fegyverszünetet! — Öriasi! Éljen! — toldom meg az ordítást én is. — Me­gyünk haza ... Nem úgy lett. Bárhogy elzártuk is hinni. Érkeztek a mind riasztóbb hírek, jöttek a Srálasi-parancsok számolai- lanul. öten térdelnek bekötött szemmel, hátrakötött kézzel. Két-három méter magas, füg­gőleges agyagfal van mögöt­tük. Előttük néhány lépésnyi­re tíz katona. Kettő-kettő eggyel szemben. Egy a fejre, egy a szívre. Parancsra vet­ték kezükbe a puskát. Ben­nünket kihajtottak. Lássunk elrettentő példát, mert mind így jár, aki...! Kettő közülük hivő, aki parancsra sem volt hajlandó ölni. Most őket ölik. Kettő zsidó munkaszolgálatos. Nekik nem kell sok. hogy ide kerüljenek. Az ötödik egy alia ember parasztfiú, akit otthon fogtak el. Két sírba tették az ötöt. Alul tocsogott a víz. És — nem, meg akkor sem lett vége! 1944. december 6. A pilis­csabai táborban összerazott század masírozik a vonalba. A leányfalui házak közül szökik szét a fáradt énekszó, elterül a Duna fölött, belebotlik a hegyoldalba. áauúallasba, lombvesztett téli /óba. Harmadszorra vége lett — Ne tarts lépést! — hang­zik a parancs a keskeny ta- hitótfalui Duna-hidon. Egy­szerre lépünk, senki le ne sza­kadjon. A százegynéhány ember szétszóródik a Duna-parton Kisoroszitól Vácig. Egyetlen golyószórónk van. A nógrádi oldalon meg nappal is éne­kelve vonulnak a szovjet csa­patok. Szabad szemmel lát­juk, ahogy a hegyoldalba be­ássák magukat, ágyúikat. Minden utat. házat, sarkot be­lőnek pontosan. Mi bátran közlekedhetünk egyesével, nem úgy a maradék németek. A tisztek csak a kerítések mö­gül merik távcsözvezni őket. Karácsony estén szétbom- lott a század. Az utolsó pa­rancs az volt, hogy vonuljunk Pestre — ha tudunk. Nem tudtunk akkor már, hiszen két gyűrű között voltunk. Másnap vagy tízen lehettünk a futóárokban. Egy szlovák fiú kiabált át a túloldalra, hogy jöjjenek értünk. — Álljatok a partra! — tör­te át a Dunán alvó ködöt az odaátról küldött válasz. — És ha bélénk durranta- nak? — A többi mar kint állt. Ott álltám éti is. Haraptuk a ködöt. — Várjatok! — Vártunk. Csónak ütödött a parthoz. Úszó jégtáblák törték az ol­dalát. Egy szovjet tiszt szállt ki belőle. Egyedül volt. Két­szer lyukasztotta ót a ködagy­ban szendergő levegőt. Ez volt a megbeszélt jel odaatra. A két lövés azt jelentette, hogy fogságba estünk, ezzel számunkra vége a háborúnak. Vége a bunkerben kuncorgás- nak, a golyó, a repesz elöl bujdosásnak, a kukacos bor­sónak, a sok-sok rossznak. Es még akkor se lett vége! 1945. március 4. Debrecen, Pavilon-laktanya. Egy tüzér­osztályra való volt fogoly so­rakozott az udvaron. Magas rangú szovjet tisztek kíséreté­ben Vörös János honvédelmi miniszter beszélt. Háromszo­ros hurrá a vége. Hajdú bö­szörményben három hét alatt összeráztak bennünket. A Du­nántúlon még heves harcok folytak. Valamit legalább tör- leszthessünk! Van miből! Április végén indultunk. Irány: Ausztria! Vigyáztuk a rendet, csúsz­káltunk az avaros meredeken, hajszoltuk a ránk lövöldöző­ket. szedtük, robbantottuk a rejtett aknát, híreket alig- alig hallva. És egy éjjel meg­szűnt a közeli és távoli dö­rej. Szokatlan, gondolatéb­resztő csend lett. Reggel mo­torkerékpáros futár érkezett. A hadosztály nevelőtörzs sajtóosztályának a gyorspos­tája, 1945. május 9-i keltezés­sel: »Az európai háború véget ért! 1945. május S-án Berlin­ben orosz részről Zsukov marsall, angol—amerikai részről Eisenhower tábornok és német részről Keitel tá­bornok aláírták Németország feltétel nélküli teljes fegyver- letételét.-« Hitler halott! Himmler sze­rint gutaütést kapott, Dönitz tengernagy — az új Führer szerint Berlin védelmében halt meg, de az sincs kizárva, hogy követte Göring példáját, es repülőgépen szökött meg, hogy kibújjon az igazságszol­gáltatás alól. Rövid hírek. Tegnap Ko- nyev marsall csapatai felsza­badították Prágát, melyet még az elmúlt éjszaka is bombáz­tak a németek. Nimitz ameri­kai tengernagy nyilatkozata szerint a szövetségesek Japán inváziójára készülnek. A szö­vetségesek több nevezetes ál­lamférfit szabadítottak ki az elmúlt napokban a németek fogságából. Leon Blum volt francia miniszterelnököt, Da- ladier és Weygand tábornoko­kat, Sarraut és Francois fran­cia államférfiakat, Schuss- nigg volt osztrák kancellárt, Niemöller német püspököt stb. Magyar vonatkozású hírek. Az amerikai csapatok Salz­burgban elfogták Szálasit! Horthy Miklós volt kormány­zó és fia, valamint Kállai Miklós volt miniszterelnök szintén az amerikaiak fogsá­gába estek. Reggel az úton rendetlen sorokban özönlöttek vissza a fegyvertelen, csillagvesztett katonák, az otthont elhagyók sokszínű keveréke. Május vé­gen indultunk mi is haza. Harmadszorra, végre vége lett. , Goczan Gyula Mintegy 55 ezer középisko­lás vett kedden ünnepélyes búcsút az alma matertől. Az utolsó tanítási napon — szá­mos régi diákhagyományt föl­elevenítve — ballagtak az idén maturáló gimnazisták, szakközépiskolások. Feldíszí­tett osztálytermek es az. elma­radhatatlan tarisznya, faragott tokos, »hamuban sült« pogá­csa és megannyi más kedves meglepetés tette emlékezetessé a búcsút az iskolától, a taná­roktól, a diáktársaktól. Az 1972—73-as tanév végén — az ország 540 középiskolá­jának nappali tagozatán — több mint 20 ezer gimnazista és 25 ezer 600 szakközépiskolás ad számot felkészültségéről az érettségi vizsgákon. Az első erőpróba május 11-én lesz, ek­kor tartják az írásbeli érett­ségit magyarból, május 12-én —». országosan egy időpontban — a szakközépiskola matema­tika tananyagát is figyelembe véve, egyseges feladatok alap­ján történik az írásbeli vizs­gáztatás matematikából. Május 14-én a szakosított tantervű osztályok diákjai írásbeliznek idegen nyelvből. A többi tantárgy írásbeli vizs­gáinak időpontja: május 15— 19 A nappali tagozatokon a szóbeli érettségi vizsgák jú­vábbtanulásáfól, munkába ál­lásáról kell gondoskodni. A demográfiai helyzetnek megfe­lelően mintegy nyolcezerrel kevesebben fejezik be a nyol­cadik osztályt, mint egy esz­tendővel korábban. Lehetőség lesz arra, hogy közülük 55 ez­ren kezdjék meg tanulmányai­kat a gimnáziumok és a szak­középiskolák első osztályaiban. A nappali tagozaton érettsé­giző több mint 54 ezer diák továbbtanulása, munkába ál-, lása sem jelent gondot. A fel»’ sőoktatási intézmények nappa­li tagozatain ismét mintegy 15 000-en lehetnek elsősök, az érettségizők sorából pedig to­vábbi hétezer fiatalt várnak a szakmunkásképző intézetek.- Az idén érettségizők, vala­mint a korábban végzettek közül 2100-an kezdhetik meg tanulmányaikat a különböző műegyetemeken . A tudomány- egyetemek együttvéve 2150 el­sőst várnak, az orvosegyete­meken 1240, az agráregyete­meken 840 a felvételi keret­szám. A művészeti főiskolá­kon 150-en, a pedagóguskép­ző intézményekben 3100-an. a műszaki, a mezőgazdasági és a gazdasági jellegű főiskolákon pedig összesen 5 ezren kezd­hetik meg tanulmányaikat, i Az egyetemek, főiskolák nius 1-én kezdődnek. Az érett- naPPali. tagozataira váló je­ségi. illetve képesítő vizsgákat valamennyi gimnázium, szak- középiskola és középfokú tech­nikum nappali tagozatán jú­nius 24-ig be kell fejezni. A dolgozók gimnáziumában a tanév végi érettségi vizsga írásbeli részét május 28—jú­nius 3-a között, szóbeli részét pedig június 12—július 5-e kö­zött kell megtartani. Az álta­lános és középiskolák nappali tagozatain június 8-a az utol­só tanítási nap. A tanévzáró ünnepségeket az igazgatók ál­tal meghatározott napon, jú­nius 12—17-e között tartják. Ekkor osztják ki a bizonyít­ványokat is. Az általános iskolák nappali tagozatain ebben az esztendő­ben 137 ezren vegeznek, a kö­zépiskolák nappali tagozatain érettségiző több mint 54 ezer diákkal együtt országosan te- j hat mintegy 191 ezer fiatal tó­ién tkezés befejeződött, az esti és levelező . tagozatokra a je­lentkezési határidő május 15. A felvételi vizsgákat június 25-e és július 31-e között tartják. A gimnáziumokba, valamint a gyors- és gépírói6kolákba föl nem vett tanulók jelent­kezési lapját május 8-ig el­juttatták a második helyen megjelölt tanintézetekbe. Ha a kérelmezőt a második helyen is elutasítják, a jelentkezési lapot május 15-ig továbbit hatják az illetékes megyei, megyei városi tanács, Buda pesten pedig május 31-ig a ke­rületi tanács művelődésügyi osztályához. Az említettek jú­nius 15-ig válaszolnak a fel­vételi kérelemre Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom