Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-09 / 106. szám
Somogyi képzőművészek csoportos kiállítása Pécsen VÁL J A Festészetet szobrásza-! nern érdemes beskatulyázni az 1 tot — képzőművészetet — kell keresnünk a kiállításon, ahol a képek, müvek egyik része tölti be ezt a hivatást, a másik puszta látvány. Ilyen tárlatvezető gondolattal jártunk a somogyi képzőművészek pécsi kiállításán, a Tudomány és Technika Házában. A válogatás meglehetősen »papírízű«, ugyanis csak az Alap tagjait hívták meg a seregszemlére. Mintha ez a tagság súlyos bizonyíték lenne .. . Somogy megye képzőművé szelnek első ilyen csoportos kiállítását mégis fontos állomásnak tartom, jelentős összefogásnak, hogy együtt mutassák be műveiket. A Művészeti Alap tizenöt megyei tagjának csoportos kiállítása mindenképpen »csemege«. Hiszen óhatatlanul ha» somlít az ember, aminek az a következménye, hogy szinteket állapít meg. A legmagasabb szánt alatt a középhad áll, és ha igaz, akikor van legeld több is. Az utóbbi fogalom magyarázatot igényel. Néhány an nem állják meg a helyüket a pécsi kiállításon. Ez a tanulság azonban, nemcsak az összehasonlítás eredménye, önmagukat tekintve is néhánvan alul maradnak — véleményem szerint — a jogosan megkövetelt művészeti szánttól, amit jelentenie kellene az Alap-ta®ság- n ag. Nem egy-egy mű sikerére vagy sikertelenebb megoldására gondolok elsősorban, hanem az összteljesítményben \-annak komoly fogyatékosságok. Még mindig m. összképről: elkülönülnek egy kicsit azok is egymástól; alkáli műtermük csendjében doligoenak vagy tétlenkednek, esetleg az üzlettel tartanak csak lépést. Igazá feszrtésaefctel, de korántsem egyenletes színvonalú alkotásokkal dicsekedhet a Siófokon élő Csiszár Elek, aki öt képpel szelepei a pécsi kiállításon. Az egész tárlat égjük legkiemelkedőbb művének tartom a Somogyi táj című festményét Ennek a képnek, jó ■ értelemben, van már »díszítése«, és belső fűtöttsége se marad alul azokénál, amelyék pufi tanabbul fogalmazót lak. (Teelhagyatottsá.g. a szomorúság kifejezőjének, mert éppen a Somogyi táj bizonyítja, hogy szívében örömteli hangok is szólnak . . . A kísérletező Szabados Jánosról talán a legnehezebb kritikusként szólni, mivel úgy érzem, nem kiérlelt az, ami megszületett palettáján. de föltétlenül eredmény. Különös színkontrasztokra próbál építeni, ezek kifejezőak is. talán még a tartalom üres egy kicsit. (öröm és gyász. Nappal és éjszaka.) Honty Márta gobeliné a megvalósult tervek egyetlen képviselője a kiállításon. (A gobelinről szólnunk most fölösleges. nemjég megtette más a Művészet hasábjain.) Vegves technikával készült grafikái közbülső megoldások, a gobe- lintervek és a tussal készült grafikák között van a helyük. Népművészeti ihletésűek a grafikák. Nagyon rangosak. Szekeres Emil »hosszú« sorozatot készített temperával Reki'iem címmel, mely 10 képből áll. Festményei elé helyezem ezeket, mivel szándékukban túllépnek az olaj képekén. Rekviemének drámaiságát nem a fekete-fehér tempera tónusa adja, hanem azok a gondolatok, amelyek foglalkoztatják. A tudomány és az ember. a kor és az ember konfliktusát boncolgatják. Bori István kovácsoltvas. és fa ötvözetű Keresztjei méltó emléket állítanak 1514-nek. (Sajnos mérete nem teszi lehetővé, hogy szabad térségben álljon.) Bors is mere®': kísérletező. de felkészültsége, érdeklődésé nemcsak megtermé- kenyítőleg hat rá, hanem eredményeiben is következetes. (Kár, hogy csak a Kereszteket állították ki.) Weeber Klára kisplasztikái, faszobrai — Alak kalappal, A nap melege — is új hang a megye képzőművészeti életében. Kifinomult érzékkel választja meg témáit, s a hozzá legmegfelelőbb anyagot, a megmunkálás módját. Szívesen alkalmaz többféle anyagot is, és mindegyikkel a kisplasztika keretein belül marad. Lettner Sándor a legíiatahervonat, Jégvágó.) Csiszárt I labb a kiállítók között. Kaposvári kiállítását már méltattuk, melynek anyagából válogatott a pécsi tárlatra. Fiatalos igyekezettel próbál megtanulni mindent, és már sok mindent 1 is tud. Elsősorban a kifejezés formai útjain jártas, talán azt j mondhatnák róla is, mint Sza- j bados Jánosról, hogy tartalmi töltése néha kei’es, vagy — nála — éppen divatos »csapon gás«. Ruisz Györgynél megtalálható az az út is, mely az eddi- , gieknél messzebbi-e vezetett. Oldottabb lett. festői eszközei , szabadabban állnak a kifejezés szolgálatában. A Szent György-hegy biztosíték arra, hogy tovább is fejlődik. A kifejezési vágy egyre tudatosabb munkával párosul Cinkotai Frigyesnél. Magára talált az önálló kiállításra készült képekben. Ebből az j anyagból láthatunk most Pécsen négyet, közülük a Templomkert a figyelemre méltóbb. ! Völgyi Dezső és Gerő Káz- mér, nem titkoltan, látványt | festenek. Látszólag homlokegyenest mást akar Ungvári Károly, festészetében azonban »olvashatatlan« jelek maradnak azok , a forrnák, amelyek a technika igézetében megszülettek. | (Kompozíció, Szülőföld.) Papp S. Gábor. Bagó Bertalan és Szirmayné Bayer Er- i zsebet képei csak »tartalék- 1 ként« kerülhettek be a megyei kiáLlítás anyagába. Elmaradnak az előbbiék színvonalétól, j Papp S. Gábor grafikai bízta- I tóaik. Miutáll végigtekintettük a kiállítás anyagát, összegezésként még elmondhatjuk: nem képviseli összességében rosszul a bemutatott anyag a megye képzőművészeti életét, de ennél színesebb is, gazdagabb is. (Gondolok arra, hogy részt vehetett volna Rumi Attila is, meg azok közül néhányan, akik a TIT fiatal alkotók fórumán az átlagosnál többet nyújtottak.) Igaz, az élmezőny altkor is így alakul, de a középmezőnyre is érdemes figyelni. A kiállításia reprezentatív katalógust jelentettek meg Nádor Katalin reprodukcióival. Horányi Barna Manied Eszenov szakaszparancsnokként harcolt a Magyarországot felszabadító szovjet hadseregben. Budapest, majd Székesfehérvár alatt vett részt ütközetekben. A volt parancsnok ma nyugdíjas, családjával Ashabádban él. Mint a Magyarországért folytatott harcok részvevőjét, megkértük, mondjon néhány szót magáról. — Nem magamról szeretnek beszélni — felelte csendesen —, hanem Váljáról... Válja híradós volt. Az ezred lányának neveztük. A fiatal, szerény kislányt mindanyájan nagyon megszerettük. Látszólagos törékenysége és védte- lensége ellenére határtalanul bátor volt. A legnagyobb golyózáporban is rettenthetefle- nül kúszott, hátán a telefonkábeles dobbal, hogy eljuttasMagyaioívzagon súlvog veszteségeket szenvedtünk. Hő6í ha.alt halt Volosin, tüzerosztá- I lyunk pai'ancsnoka. Elesett Makszimovics tábornok, és i ezi-edtársaink közül sokan ' örökre magyar földön maradtak. Senkinek a halála nem rázott meg azonban annyira, mint Váljáe. Nem tudtuk és nem is akartuk visszatartani \ könnyeinket. Sírjánál megesküdtüok. hogy bosszút állunk érte. Ezredünk az eskü szellemében harcolt Magyarországon, és eljutott egészen a Reichstagig. Azóta, ha a győzelem napja alkalmából fölteszem kitüntetéseimet. mindig megjelenik előttem fiatat híradóslányunk. Válja arca. Ashabádba nemrég vendégségbe érkezett hozzánk Móricz Katalin, ö gondozza Válja Bragina sírját, akit Kaposvár közelében temettünk el Mósa a szükséges fcelyre g pa-, ricz Katalin megkereste Valja , terv nézett ki Manied Eszenov 1945-ben. szüleit, akik hálából lányukká fogadták őt. Sok év telt el a háború befejezése óta. Halványultak a veszteségek miatt érzett fájdalmak is. De sohasem fogjuk elfelejteni azokat, akik életüket áldozták azért, hogy mi békében éljünk, dolgozzunk, boldogok legyünk. (APN) Az egykori szakaszparancsnok a gyerekeivel: Mivával, Narlival, Szelybivel. Baharral, Arappal es rancsnok hangját. És egy napon ott feküdt előttünk a nedves aszfalton, sátorlappal le- teritvé. hogy elrejtsük a fasiszták í kínzásainak borzalmas nyomáit. Véletlenül került az ellenség kezére. Egy 6ötét, esős éjszakán telefonvonal fektetése közben váratlanul a frontvonal mögé került. 1944. november 6-a, az októberi forradalom előestéje volt. Május 11-én kezdődnek az írásbeli érettségik 5 1944 október közepe, Cegléd. A téglagyárban 1 állomásozik a zászlóalj, megötödölve. Belekerültünk a »zavarosba«, az első szovjet támadási zónába, és Gyulától egyre csak hátráltunk. Vasárnap délelőtt. Öröm mindenütt, a katóná!c boldogan dobálják fel sapkájukat. — Vége! Vége! — hallom. Mi ez? — Horthy beszélt — és bejelentette a fegyverszünetet! — Öriasi! Éljen! — toldom meg az ordítást én is. — Megyünk haza ... Nem úgy lett. Bárhogy elzártuk is hinni. Érkeztek a mind riasztóbb hírek, jöttek a Srálasi-parancsok számolai- lanul. öten térdelnek bekötött szemmel, hátrakötött kézzel. Két-három méter magas, függőleges agyagfal van mögöttük. Előttük néhány lépésnyire tíz katona. Kettő-kettő eggyel szemben. Egy a fejre, egy a szívre. Parancsra vették kezükbe a puskát. Bennünket kihajtottak. Lássunk elrettentő példát, mert mind így jár, aki...! Kettő közülük hivő, aki parancsra sem volt hajlandó ölni. Most őket ölik. Kettő zsidó munkaszolgálatos. Nekik nem kell sok. hogy ide kerüljenek. Az ötödik egy alia ember parasztfiú, akit otthon fogtak el. Két sírba tették az ötöt. Alul tocsogott a víz. És — nem, meg akkor sem lett vége! 1944. december 6. A piliscsabai táborban összerazott század masírozik a vonalba. A leányfalui házak közül szökik szét a fáradt énekszó, elterül a Duna fölött, belebotlik a hegyoldalba. áauúallasba, lombvesztett téli /óba. Harmadszorra vége lett — Ne tarts lépést! — hangzik a parancs a keskeny ta- hitótfalui Duna-hidon. Egyszerre lépünk, senki le ne szakadjon. A százegynéhány ember szétszóródik a Duna-parton Kisoroszitól Vácig. Egyetlen golyószórónk van. A nógrádi oldalon meg nappal is énekelve vonulnak a szovjet csapatok. Szabad szemmel látjuk, ahogy a hegyoldalba beássák magukat, ágyúikat. Minden utat. házat, sarkot belőnek pontosan. Mi bátran közlekedhetünk egyesével, nem úgy a maradék németek. A tisztek csak a kerítések mögül merik távcsözvezni őket. Karácsony estén szétbom- lott a század. Az utolsó parancs az volt, hogy vonuljunk Pestre — ha tudunk. Nem tudtunk akkor már, hiszen két gyűrű között voltunk. Másnap vagy tízen lehettünk a futóárokban. Egy szlovák fiú kiabált át a túloldalra, hogy jöjjenek értünk. — Álljatok a partra! — törte át a Dunán alvó ködöt az odaátról küldött válasz. — És ha bélénk durranta- nak? — A többi mar kint állt. Ott álltám éti is. Haraptuk a ködöt. — Várjatok! — Vártunk. Csónak ütödött a parthoz. Úszó jégtáblák törték az oldalát. Egy szovjet tiszt szállt ki belőle. Egyedül volt. Kétszer lyukasztotta ót a ködagyban szendergő levegőt. Ez volt a megbeszélt jel odaatra. A két lövés azt jelentette, hogy fogságba estünk, ezzel számunkra vége a háborúnak. Vége a bunkerben kuncorgás- nak, a golyó, a repesz elöl bujdosásnak, a kukacos borsónak, a sok-sok rossznak. Es még akkor se lett vége! 1945. március 4. Debrecen, Pavilon-laktanya. Egy tüzérosztályra való volt fogoly sorakozott az udvaron. Magas rangú szovjet tisztek kíséretében Vörös János honvédelmi miniszter beszélt. Háromszoros hurrá a vége. Hajdú böszörményben három hét alatt összeráztak bennünket. A Dunántúlon még heves harcok folytak. Valamit legalább tör- leszthessünk! Van miből! Április végén indultunk. Irány: Ausztria! Vigyáztuk a rendet, csúszkáltunk az avaros meredeken, hajszoltuk a ránk lövöldözőket. szedtük, robbantottuk a rejtett aknát, híreket alig- alig hallva. És egy éjjel megszűnt a közeli és távoli dörej. Szokatlan, gondolatébresztő csend lett. Reggel motorkerékpáros futár érkezett. A hadosztály nevelőtörzs sajtóosztályának a gyorspostája, 1945. május 9-i keltezéssel: »Az európai háború véget ért! 1945. május S-án Berlinben orosz részről Zsukov marsall, angol—amerikai részről Eisenhower tábornok és német részről Keitel tábornok aláírták Németország feltétel nélküli teljes fegyver- letételét.-« Hitler halott! Himmler szerint gutaütést kapott, Dönitz tengernagy — az új Führer szerint Berlin védelmében halt meg, de az sincs kizárva, hogy követte Göring példáját, es repülőgépen szökött meg, hogy kibújjon az igazságszolgáltatás alól. Rövid hírek. Tegnap Ko- nyev marsall csapatai felszabadították Prágát, melyet még az elmúlt éjszaka is bombáztak a németek. Nimitz amerikai tengernagy nyilatkozata szerint a szövetségesek Japán inváziójára készülnek. A szövetségesek több nevezetes államférfit szabadítottak ki az elmúlt napokban a németek fogságából. Leon Blum volt francia miniszterelnököt, Da- ladier és Weygand tábornokokat, Sarraut és Francois francia államférfiakat, Schuss- nigg volt osztrák kancellárt, Niemöller német püspököt stb. Magyar vonatkozású hírek. Az amerikai csapatok Salzburgban elfogták Szálasit! Horthy Miklós volt kormányzó és fia, valamint Kállai Miklós volt miniszterelnök szintén az amerikaiak fogságába estek. Reggel az úton rendetlen sorokban özönlöttek vissza a fegyvertelen, csillagvesztett katonák, az otthont elhagyók sokszínű keveréke. Május végen indultunk mi is haza. Harmadszorra, végre vége lett. , Goczan Gyula Mintegy 55 ezer középiskolás vett kedden ünnepélyes búcsút az alma matertől. Az utolsó tanítási napon — számos régi diákhagyományt fölelevenítve — ballagtak az idén maturáló gimnazisták, szakközépiskolások. Feldíszített osztálytermek es az. elmaradhatatlan tarisznya, faragott tokos, »hamuban sült« pogácsa és megannyi más kedves meglepetés tette emlékezetessé a búcsút az iskolától, a tanároktól, a diáktársaktól. Az 1972—73-as tanév végén — az ország 540 középiskolájának nappali tagozatán — több mint 20 ezer gimnazista és 25 ezer 600 szakközépiskolás ad számot felkészültségéről az érettségi vizsgákon. Az első erőpróba május 11-én lesz, ekkor tartják az írásbeli érettségit magyarból, május 12-én —». országosan egy időpontban — a szakközépiskola matematika tananyagát is figyelembe véve, egyseges feladatok alapján történik az írásbeli vizsgáztatás matematikából. Május 14-én a szakosított tantervű osztályok diákjai írásbeliznek idegen nyelvből. A többi tantárgy írásbeli vizsgáinak időpontja: május 15— 19 A nappali tagozatokon a szóbeli érettségi vizsgák júvábbtanulásáfól, munkába állásáról kell gondoskodni. A demográfiai helyzetnek megfelelően mintegy nyolcezerrel kevesebben fejezik be a nyolcadik osztályt, mint egy esztendővel korábban. Lehetőség lesz arra, hogy közülük 55 ezren kezdjék meg tanulmányaikat a gimnáziumok és a szakközépiskolák első osztályaiban. A nappali tagozaton érettségiző több mint 54 ezer diák továbbtanulása, munkába ál-, lása sem jelent gondot. A fel»’ sőoktatási intézmények nappali tagozatain ismét mintegy 15 000-en lehetnek elsősök, az érettségizők sorából pedig további hétezer fiatalt várnak a szakmunkásképző intézetek.- Az idén érettségizők, valamint a korábban végzettek közül 2100-an kezdhetik meg tanulmányaikat a különböző műegyetemeken . A tudomány- egyetemek együttvéve 2150 elsőst várnak, az orvosegyetemeken 1240, az agráregyetemeken 840 a felvételi keretszám. A művészeti főiskolákon 150-en, a pedagógusképző intézményekben 3100-an. a műszaki, a mezőgazdasági és a gazdasági jellegű főiskolákon pedig összesen 5 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat, i Az egyetemek, főiskolák nius 1-én kezdődnek. Az érett- naPPali. tagozataira váló jeségi. illetve képesítő vizsgákat valamennyi gimnázium, szak- középiskola és középfokú technikum nappali tagozatán június 24-ig be kell fejezni. A dolgozók gimnáziumában a tanév végi érettségi vizsga írásbeli részét május 28—június 3-a között, szóbeli részét pedig június 12—július 5-e között kell megtartani. Az általános és középiskolák nappali tagozatain június 8-a az utolsó tanítási nap. A tanévzáró ünnepségeket az igazgatók által meghatározott napon, június 12—17-e között tartják. Ekkor osztják ki a bizonyítványokat is. Az általános iskolák nappali tagozatain ebben az esztendőben 137 ezren vegeznek, a középiskolák nappali tagozatain érettségiző több mint 54 ezer diákkal együtt országosan te- j hat mintegy 191 ezer fiatal tóién tkezés befejeződött, az esti és levelező . tagozatokra a jelentkezési határidő május 15. A felvételi vizsgákat június 25-e és július 31-e között tartják. A gimnáziumokba, valamint a gyors- és gépírói6kolákba föl nem vett tanulók jelentkezési lapját május 8-ig eljuttatták a második helyen megjelölt tanintézetekbe. Ha a kérelmezőt a második helyen is elutasítják, a jelentkezési lapot május 15-ig továbbit hatják az illetékes megyei, megyei városi tanács, Buda pesten pedig május 31-ig a kerületi tanács művelődésügyi osztályához. Az említettek június 15-ig válaszolnak a felvételi kérelemre Somogyi Néplap
