Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-30 / 124. szám

NEGYEDSZÁZADA TÖRTÉNT A két munkáspárt egyesülése Somogybán Pista és a brigádja <(| ■*! őszének eseményei a ijlfl/ proletariátus hatal- * mának gazdasági megalapozását;, a bankok és a nagyvállalatok forradalmid ki­sajátítását jelentették. A nyár folyamán megtartott ország- gyűlési választásokon a kom­munisták 22,2 százalékos ered­ménye a kommunista párt po- J tűkkel íródik be Somogy me­a kultúrában egyaránt. To- j vább akarunk menni az ország iparosításában,i és tovább aka-! runk tevékenykedni a falu föl- j emelkedéséért«. Az egységes új munkáspáiT célja, hogy a »•parasztság műveltté váljék, „ . , , _ ...... hogy a magyar mezőgazdaság foglal el. Ez a nap -moros be- j vlrágzó gazdag legyen« ­hangoztatva, hogy a munkás- osztály egyesítésével az egész | munkásság pártja lett a Ma­gyar Dolgozók Pártja. 1948. május 30. a megye tor- j tünetében kiemelkedő helyet í litikai győzelmét mutatta. A választáson a két munkáspárt 36,8 százalékot kapott. A két munkáspárt vezetői a magyar proletariátus történel­mi hivatásáért, hatalmának megteremtéséért harcoltak Somogybán is. 1948 elején a proletariátus forradalmi élcsa­pata az egységes munkás­pártért, azaz a munkásság egy­ségéért küzdött. Az egységért vívott harc egyik kiemelkedő lépcsőfoka az 1948. március 16-án megalakult megyei, il­letve városi és járási Egység- bizottság volt. Kaposváron ki­lenctagú megyei és hattagú vá­rosi bizottság alakult. Március 22-én közös pártnapokat, illet­ve korábban a két párt tagjai­nak külön-külöin taggyűlést tartottak. Az Egységbizottság fölhívta a fegyelmet a jobbol­dali és a munkáspártba nem méltó személyek kizárására. Munkájuk során javaslatot tettek a cukargyári munkás- igazgatóra és április derekáig az új polgármester személyé­re. Időközben megszervezték a két munkássájfö egyesítését, valamint a közös szemináriu­mok előadásait. Ezzel párhuza­mosan. a kommunisták a tag- könyvosenét is lebonyohtottáK. A megyei bizottság márciusi levelében, a paraszt párttagok­ra irányítja a fegyelmet. »A megváltozott körülmények gye történetébe — Somogy dol­gozóinak két nagy pártja, a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egye­sült-« — írta tudósításában a helyi lap. Az egyesülés helye, a megyeháza — a délelőtt megkezdődő megyei konferen­cia tiszteletére — zászlódíszbe öltözött. A konferenciát a me­gyei Egységbizottság elnöke, Bobánovics Jenő főispán nyi­totta meg. Javaslatára díszel­nökül a két munkáspárt távol­levő főtitkárait, majd az el­nökség tagjait fogadták el. Az elnökség tagjai voltak Révai József és Révész Ferenc Bu­dapestről, illetve tizennyolc somogyi elvtárs. A Himnusz elhangzása után az MKP Köz­ponti Vezetőségének kikül­döttje, Révai József beszélt: »Ma nemcsak Somogy megyé­ben zajlik le a kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesülésének érlkezlete. Ezen a napon az utolsó egye­sülési konferenciáikat tartjuk szerte az országban, és ezzel befejezett ténnyé vált a Ma­gyar Dolgozók Pártjának meg­alakulása. únius 12-én, amikor az egyesülési kongresszus összeül Budapesten, lé­nyegében csak a pontot fogjuk föltenni ezután ... Vége a test­vérharcnak, vége a kommu­nisták és a szociáldemokraták versengésének, egy pártban J megkövetelik tőlünk . hogy a egyesültünk ..’. Tudjuk saját falu életéneik irányítói, népé­nek vezetői legyünk.« A Köz­tapasztalatunkból, a esztendő eseményed is három igazol­ponti Vezetőség útmutatását és ^ hogy a letűnt, levitezlett, a megyei konkrét tennivalók a j kommunisták és a baloldali szociáldemokraták minden percét .lefoglalták. Ezekben a hetekben az osztalyharc ideo­lógiai-oktatási téren az egyhá­zi iskolák államosításának kérdésében, különösen a fal­vakban rendkívül kiéleződött. A katolikus klérus ezekben a napokban Mmdszenthy bíboros vezetésével a népi demokrácia és intézményei éken lazított. Kaposváron 1948. február lg-an a városháza nagytermé­ben a két munkáspárt egysé­géért nyilvánosan kiálltak a jelenlevők. Bobánovics Jenő szociáldemokrata főispán be­szédében utalt a két munkás­párt 1944 végi megállapodásá­ra és határozataira, majd ki­jelentette: három évnek kel­lett eltelnie, hogy a munkás- egység megvalósuljon. Az itt hozott határozat előremutató volt. Nem hagyott kétséget a határozat, hogy a városban el­söprő fölényben a munkásegy­ség hívei vannak. Amikor már­cius végen a három kaposvári nagyüzemet, valamint a nagy­atádi konzervgyárat államosí­tották, mindenki a két mun­káspárt közös győzelmének könyvelte éL Dobó István, a Magyar Kom­munista Párt megyei titkára a munkásigazgatók beiktatásán kijelentette: »nincs két mun­kásosztály és nem lehet két munkáspártja az országnak. A magyar munkásosztály egy és oszthatatlan, ilyen lesz a ma­gyar munkáspárt is.« Május 3-án a megye törvényhatósági bizottságának ütésén bejelen­tették, hogy egyesült az MKP és az SZDP törvény hatósági frakciója, és a jövőben a Ma- j gyár Dolgozók Pártjának frak- j ciójaként egységesen fogja ] képviselni álláspontját. mondta Révai József. Befeje zésként beszélt az iskolák ál­lamosításának kérdéséről, amely akkor százesztendős Lassan hajlik a tenyérnyi széles, lapos vas... Alacsony termetű, kemény­kötésű fiatalember nézi figyel­mesen a formálódó anyagot. Valamit igazít a gépén, aztán folytatódik tovább a munka. Hamarosan elkészül vele; gon­dosan ellenőrzi a méreteket, a meghajlított vas formáját és csak ezt követően szorít újabb darabot a gépbe. Mozdulataiból s abból, hogy milyen szeretettel tekint vé­rnél tra tekinthetett vissza. 1848 j gig az elkészült alkatrészen, őszen, a Jellasics támadása előtti hetekben került sor I ugyanis először az országgyű- | lésen az iskolák államosításé- j nak vitájára. A százesztendős | lemaradást, most ezt is a nép­hatalomnak kell többek között megoldani. Most »államköltségen isko­lákat építünk, tanszereket adunk a falunak és megvaló­sítjuk a szakoktatást« — fe­jezte be Révai József beszédét. Ezután Révész Ferenc, az SZDP központi küldötte emel­kedett szólásra. Elemezte a baloldali szociáldemokraták küzdelmét, akik mindig a munkásság osztályérdekeit nézték. Most »meg kell magya­rázni azt — mondotta —, hogy az egyesülés a magyar munkásosztály érdekeinek megfelel«. A központi szónokok után a somogyi küldöttek kaptak 6zót, akik az élet legkülönbözőbb munkaterületeit képviselték. A gazdasági feladatok, az iparosítás és a mezőgazdaság fejlesztése mellett a legtöbb szó az iskolák államosításáról esett. Munkások, parasztok, értelmiségiek — elsősorban a tanítók — üdvözölték azt az intézkedést, »amely a feleke­zeti iskolák tanítóinak kezétől leveszi az évszázados bilin­cset«. látni; érti és szereti a munká­ját, örömet jelent neki minden egyes jól sikerült alkatrész. — Ez valóban igaz. Nagyon szeretem szakmámat: lakatos vagyak, és a mostani munká­mat is. Ventillátoralkatrészt készítek én is, itt szeréljük teljesen össze, s innen, tőlünk kerül nemcsak a hazai gyá­rakba, hanem a baráti orszá­gokba is. Nem mindegy tehát, hogy milyen munkát végzek... Csendes István az Óbudai Gépipari Szövetkezet marcali telepén a Lékai János Ifjúsági Lakatos Szocialista Brigádot vezeti. S noha a telep legfiata­labb brigádvezetője, szavaiból kitűnik, hogy felnőtt, érett emberként gondolkodik. | volt, majd ami­kor a vezetőt | más munkate- J rületre helyez- I ték, a többiek l egyhangúlag őt javasolták a brigád élére. Pedig voltak nála idősebb, tapasztaltabb emberek is, olyanok, mint V ecsés Sándor és még néhá- | nyam. ! S hogy mi- | lyen munkát | végeznek . azt I igen szépen bi- I zonyítja, hogy az Óbudai Gép­ipari Szövetke­zeten belül most már má­sodik alkalom­mal a Lékai brigád lett az első a szocialista munkaverseny­ben; s a tavalyi munkájukkal nemcsak az elsőséget, hanem a szocialista brigádnak járó zöld­koszorús jelvényt is kiérde­melték. A brigádvezetö: Csendes Pista. Pista Budapesten a MŰM 24. számú intézetében tanulta a szakmát, gyakorlati munkán pedig a Landlér Jenő Jármű­javítóban dolgozott. Meszteg- Németh Jenő telepvezető vé- | nyői fiú, azért jött vissza So­leménye is ezt igazolja: — Pista szorgalmas, ügyes gyerek, mindig lehet rá szá­mítani. Többször is előfordult, hogy valamilyen sürgős ex- partmunkát kellett elvégeznie. Soha nem azt nézte, hogy mit kap, ha esetleg miég túlórázni is ikell, hanem azt, hogy fel­adatát minél előbb megoldja. S ezt a szellemet látni, tapasz­talni társainál, a brigádban is.-. megbukott nópmyúzó osztá­lyok, nagytőkések és nagybir­tokosok reményüket azokba vetették, akik fenn akarták tartani örök időkre a kommu­nisták és a szocialisták külön- ] állását. Azokban reményked- : tek, azokra építettek, akik a szociáldemokraták jobbolda­lán nem találtak sürgősebb teendőt a maguk számára, és azt akarják, hogy pártjuk se j találtján más teendőt, mint a j harcot a kommunisták ellen.« Révai József válaszában vé­gül kiemelte: »Az egyesülés azt jelenti, hogy lélekben, tettben, harcban össze kell forrnunk. Akiik máskéiyp gon­dolják, akiknek hátsó gondola­taik vannak, azok pusztulni | fognak. Előre a munkára, a harcra, a győzelemre!« — mondotta Révai József a kül­döttek tapsvihara közben. j Huszonketten dolgoznak eb- ! ben a lákatosbrigádban. Ala­kuláskor Csendes Pista előbb csak briigádvezető-helyettes mogyba, mert meghallotta, hogy szülőfaluja közelében is van. megfelelő munka és ke­resteti lehetőség. — Hogyan sikerült kétszer egymás után. is az elsőséget el­nyerni? — A brigád legtöbb tagja jó szakember. Vecsés Sanyi bá­csi, aztán Oláh László, Péntek József, Gróf Sándor, Deli Já­nos bármilyen nehéz feladat­ról van is szó, kifogástalanul elvégzik... A Ezután a szónok a munkás- hatalom megszilárdításáról, a munkás—paraszt szövetségről 'beszélt. Majd az egységes ’ ! munkáspárt tagjaivá válásról ! volt szó. Révai József bejelen­tette. hogy az új párt legfon- i tosabb célkitűzése az iparosí­tás és a mezőgazdaság belter­jessé tétele lesz. Somogy megyei egyesí­tő konferenciát Tömpe István alispán a követ­kező gondolattal zárta be: »Mint kommunisták és szociál- ■! demokraták jöttünk ide, és úgy megyünk el, mint a Ma­gyar Dolgozók Pártjának tag­jai.« A hároméves terv nagysze- ; rű eredményei alapján az új 5 : g^ | éves tervben »valóban lerak - ! júk egy új ország alapjait a i gazdaságban, a társadalomiban, Az Internacionálé hangjai­val befejeződött az MDP I. megyei koriferenciája, amely harminc év után megvalósí­totta a magyar munkásosztály legjobbjainak célját, az egysé- marxista—leninista ma­gyar munkáspártot. Amdrássy Antail j A Lékai brigád szereli a ventillátort. Egy árellenőrzés tapasztalatai Mesztegnyőről több társával együtt motorral jár be ilyen­kor — jó időben — dolgozni. Szabad idejükben pedig ugyan­csak motorra ülnek, s közö­sen kirándulnak. Legutóbb tíz motorral. Húszán tekintették meg a déli Balaton part is­mertebb fürdőhelyeit: Bala- tonfooglárt, Lellét és Balaton- földvárt. Egyik brtgádtársuk, Odor Jenő most végezte a gimná­ziumot; a ballagáson képvisel­tette magát a brigád is, kö­szöntötték társukat. Ugyancsak köszöntötték Vecsés Sándort, aki az esti egyetem harmadik évét fejezte be sikerrel. Segí­tették őket a tanulásiban, mint ahogyan segítik Horváth Já­nost is, áki most végzi a gim­názium második osztályát. — A brigád további tervei? — Nemrégen egy 'baráti ösz- szejövetelt tartottunk. S ha fe­hér asztalnál találkoztunk is, szó volt a munkáról. Arról, hogy javítani kell a minősé­get, bizonyítani, hogy kilenc brigád közül nem véletlenül lettünk már‘két alkalommal is elsők. Valamennyien megfo­gadtuk: igyekszünk harmad­szor is elnyerni az elsőséget és a branákoszorús brigádjelvényt — mondja Csendes Pista. Emellett még egy nagy fel­adat vár az óidén a Létkai János brigádra is. A telep tovább fejlődik, gazdagodik. Az egyik raktárt öltözőnek s ebédlőnek alakítják át. És ott kapnak klubhelyiséget a telep KISZ- tagjai. S a huszonkét brigád- tag, a KISZ-esek és a többiek is a telep többi brigádjával együtt vállalták, hogy szabad idejükben társadalmi munká­ban segítenek, vesznek részt ebben a munkában. Sz. L. Rendelet az építésügyi ágazatban dolgozó munkások S omogybán ez volt az első nyilvános MDP-elne- vezés, majd május 12- től egymás után egyesültek a szervezetek. Kaposváron má­jus 13-án több MDP-alapszer- vezet jött létre; az elsőik kö­zött az OTI, a Veszprémi Fa­ipar, a Fővárosi Tejüzem és a postások munkáspártjai egye­sültek. A járásokban május 15. és 17. között mindenütt meg­történték az egyesülések. Ka­posváron a két munkáspárt bizottságai május 22-én tartot­tak egyesülésüket. A központi szonokok mindkét part részé A megyei tanács kereske­delmi osztálya 1970 óta ellen­őrzi, vizsgálja rendszeresen az árakat. A vizsgálatok jelentő­sége azért nagy, mert gazda­sági mechanizmusunk árrend­szere összetett, s a megfelelő (a fogyasztói érdekvédelmet is tükröző) ármunka nem lehet­séges e mechanizmus alapos ismerete nélkül. S ilyenkor nő meg az ellenőrzések szerepe. A kereskedelmi osztály meg­bízottai — első ízben az SZMT közgazdasági munkabizottsá- gának tagjaival — az elmúlt hetekben az igali áfész-nél jár­ták, s a szövetkezet ármun­káját vizsgálták. A szövetkezet forgalma 1971- ben is, de különösen 1972-ben elmaradt a megyei áfesz-ek át­lagos forgalomnövekedesi üte­métől. Különösen a vegyes ipar­cikkek forgalmaiban volt nagy a visszaesés. Az okokat elemezve nem volt könnyű a vizsgálatot végzők dolga. Az áfész egyik legnagyobb egységében, az igali áruházban ugyanis tűz pusztított, s a kiesés legna­gyobb részét ez okozta. így a j forgalmon belül megváltoztak az arányok is: emelkedett az gyományosan legnagyobb vo­lument képviselő vegyes ipar­cikkek aránya. Tavaly ugyan némi javulás állt be a készle­tek alakulásában, de az áruk forgási ideje még mindig elég nagy (lassabban fogynak a készletek, mint másutt). S itt már szerepe van az árak ala­kulásának (alakításának) is. A szövetkezeit, amikor össze­gezte legfontosabb elképzelé­seit, az üzletpolitikai célkitű­zések közt kevés teret szentelt az ármunkának. Az árpolitikai elképzeléseket éppen csak érintették, s külön intézkedé­seket nem is dolgoztak ki. Túl általános az ármunkára vo­natkozó rész. konkrét elképze­léseket egyáltalán nem tartal­maz. A legnagyobb hiba, hogy nem veszik figyelembe: bizo­nyos termékek árának megál­lapításánál differenciáin i kell, | A rendeletek ugyan lehetővé | teszik, hogy egyes árformába tartozó áruk kiskereskedelmi árát öt, illetve tíz százalékkal emeljék (eltérítsék), a szövet­kezet azonban ezt az emelést egységesen alkalmazta. így például ellenkezik a kialakult rői elemeztek a megteli utol», alelmiszenek, csokikén! .na- es az. .általános uz-»t-a félét fogja letpolitákad elvekkel, hogy az olcsó, a tömegigényeket kielé­gítő áruknál is kiskereskedel­mi áremelést hajtsanak végre. A szövetkezet azonban nem­csak az olyan olcsó cikkek árát emelte meg, mint a babapis­kóta, az olcsó háztartási keksz, hanem a 'gyermekruházati ter­mékek árának megállapításá­nál sem vették figyelembe az országos árpolitikai elképzelé­seket. A ruházati termékeknél is módosította a szövetkezet az árakat. Ezek a változások azonban — a kereskedelmi osztály szerint — ötletszerűek, és nincsenek megalapozva. Ahogy erősödik az árukíná­lat, a gyárakból mind több termék kerül ki, , a termelők egyre gyakrabban engednek az árakból, illetve az ármódosí­tások lehetőségét átengedik a kereskedelemnek. így például a pécsi bútorgyár nyolcféle, Baranya típusú szekrény és bútor termelői árát átlagosan 3—3,5 százalékkal csökkentet­te, feltételezve, hogy a kiske­reskedelem az 5 százalékos áreltérítés! lehetőségnek csak *4 szövetkezet azonban nem vet­te figyelembe ezt a magatar­tást, sőt, egyes b ú tortípusoknál még külön áremelést is végre­hajtott. Az áfész eljárása nem törvénysértő, nem ellenkezik írott rendeletikkel. Annál in­kább ellentétes az országos kereskedelem kialakult íratlan szabályaival. Az ármunka hiányosságai egyebek mellett a szervezeti gyengeségekre vezethetők visz- sza. Az árfelelősd teendőket ugyanis mindössze egy ember végzi, aki nem rendelkezik a munkájához szükséges közép­fokú árkalkulátori szakvizsgá­val. Az árak kialakítása az igaz­gatóság elnökének a joga, így kénesítéssel több területen az áruforgalmi Hiu^kas kép^itessel előadók és a boltvezetők vé­leménye nem érvényesül az árképzésben. A részletes vizsgálat megállapította, hogy a szövet­kezet ármunkája a megyei át­lagszínvonal alatt ván, így a jelenlegi ármechanizmus köve­telményeit már nem elégíti ki. A munka javítása, a munka színvonalának fokozása alap­vető érdeke az áfész-nek, de főként a fogyasztóknak. Ez: azonban jobb, színvonalasabb központi és hálózati (bolti) munkát káván. továbbképzéséről Megjelenít az építésügyi és városfejlesztési miniszter ren­deleté az építésügyi ágazatban dolgozó munkások továbbkép­zéséről. Ezúttal szabályozták először külön rendelettel az építőipari dolgozók szakisme­retednek bővítésére vonatkozó jogszabályokat. Az új rendel­kezés kimondja, hogy a mun­kások továbbképzésének alap­vető formája a tanfolyami ok­tatás, de indokolt esetben a tananyag elsajátításában lehe­tővé kell tenni az egyéni ta­nulást is. A tanfolyamra az vehető föl, aki az adott szakmában szak­rendel­kezik, brigádvezetői tanfolyam esetén pedig legalább három­éves gyakorlata van. A szak­munkás-továbbképző és a bri- gádvezető-tanfolyamok hallga­tói a képzés befejezéseként vizsgát tesznek. Erről igazolást kell kiadni és feltüntetni azon, hogy milyen munka végzésére, illetve munkakör ellátására szerzett képesítést a sikeres vizsgával. Az új rendelkezés július 1-én lép hatá'vba I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom