Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-29 / 123. szám

a Kapoly megyei Lehet, hogy Kapolyon eldől a bajnokság — írtuk előzete­sünkben a megyei rangadó előtt. Nos, ritkán látott szép k izei eleimben, drámai harcban a Nápolyi Kiss J. SE — noha a barcsi csapat háromszor is vezetett — hajrában győzni : adott. Nem kétséges, hegyez­ni a nyert mérkőzéssel a ka­rolyiak igen szerencsés pillá­idban vették át a vezetést. A tralevő ellenfeleket figy?- nbe véve a kapoly iák dolga aszik a legkönnyebbnek, ha gyáltaián van könnyű mér­kőzés a Somogy megyei baj- okság hajrájában. Kapoly— Barcs 4:3 (2:2) Kapoly, 600 néző. V.: Végh. Kapoly: Kiss — Szabó, Pet­ro, Savanyó, Szöcs, Pintér, Csáki, Schur, Fazekas. Sós. Kránicz. Edző: Kétszeri Fe­renc. Barcs: Bódis — Pintér, Kuczkó, Kiss, Karsai, .Wink­ler, Gulyás, Tóth, Gyergyák, Paulovics, Hoff er. Edző: Ma­yer György. Izgalmakban bővelkedő, színvonalas mérkőzést hozott a megyei rangadó. Az első síidőben kétszer szerzett ve­rtest a Barcs Gulyas révén, ajd mindkétszer egyenlíteni 'dtak a hazaiak. A 20. perc­en Bódis kapus megsérült. Szünet utón tovább fokozó- ott az iram. A 75. percben kivetkezett a fordulat. 3:2-re czettek ekkor a barcsiak. Miikor Winkler öngólt vé- rtt. Ez annyira megzavarta a 'arcsi csapatot, hogy a kapo- ’1 ák az - utolsó percekben még ’ győzelmet is ki tudták csi- arni. G.: Csáki. Pintér. Sós. Winkler (öngól), ill. Gulyás ■1). Jók: Pintér, Szőcs. Sós,' Csáki. Kránicz, ill. Karsai. Gyergyák, Gulyás, Tóth. Kálmán Ferenc K. Vasutas—Lengyeltóti 5:0 (4:0) Kaposvár, 150 néző. V. Pes­Köaepes színvonalú mérkő- ~s, amelyen könnyen nyer­ek a hazaiak, akik még egy | ’ I -est is elhibáztak. G.: Kéki ! 4), Takacs. Jók: Szalui, Ta­kács. Kóki, Törzsök, ül Csordás. Horváth Zoltán M. Latlnea—Babócsa 2:0 (0:0) Marcali, 300 néző. V.: Feny­vesi. Széltől támogatva egyen- "angú ellenfél volt a Babócsa. nyerte rangadót szünet utón viszont a hazaiak uralták a mezőnyt. G.: Kul­csár. Király. Jók: Kulcsár, Engielbreeht, Polgár, ill. Kiss, Luczek, Kisborsó Imre Karód—Csokonyavisonia 10:1 (4:0) Karód. 150 néző. V.: Antal. A 7. percben Tscheppen nyi­totta meg a gólok sorát, s a hazaiak meg sem álltak tízig. 10:0 után esett a csokonyavi- sontaiak becsületgólja. G.: Kaveczki (3), Tscheppen. Bé- kefi, Lepenve, Sárdi, Papp, Pusztai. Kovács, ill. Somor- jai. ■dók: Kudomrák. Sárdi, Pusztai. Simon, Kovács, ill. Márkus, Porrogi. Kiss II. Mészer János Taszár—Somogy tarnóca 6:2 (1:0) Taszár. 200 néző. V.: Tóth f Somogyi diákok sikerei a keszthelyi Helikonon Gy. A hazaiak az első félidő­ben nem tudták kihasználni megfelelően a szél segítő ere­jét. Szünet után széliéi szem­ben játszott jobban a fa-szári csapat. G.: Vigih (4), Gallovics (2), ill. Pintér, Bencsik II, (11-esből). Vadas Tibor Marcali—Ba talon boglár 3:3 (1:0) Balatonboglár, 150 néző. V.: Kovács Gy. A marcali csapat a szeren­csének és ragyogóan védő ka­pusának köszönheti az egy pontot. G.: Dunkler (11-es­ből). Szita (2), ill. Pordán (2), Huszti. Jók: Csöndör, a me­zőny legjobbja, Kusz, Ható, Kiss, ill. Kalász, Huszti, Kad- •licskó, Pordán. Kollár József Somogyi BSE—Balaton­fenyves 4:0 (3:0) Fonyód—K. Rákóczi II. 0:7 (0:4) K. Táncsics II.—Csurgó 6:0 (4:0) Látványos külsőségek között zajlott le a több mint 3000 diák nemes vetélkedője a Helikonon. Az első elismerő sor a rendezőket és a szíves I vendéglátó keszthelyieket kö- | szönti, akik igyekeztek min- [ dent megtenni a diákok kultu­rált ellátásáért. A két évvel ezelőtt fölvetett ötleteket a szervezők kamatoztatták. így például a rendezvények láto­gatása már mindenki számára díjtalan volt. Az idén a KISZ kuitúrfelelŐ6ök tanácskozásá­val kapcsolták össze a művé­szeti szemlét (s nem a sportfe- ! lelősök gyűlésével, mint leg­utóbb). Tizenegy somogyi iskola nö- J vendékeinek teljesítményét értékelték vers- és prózamon­dó, ének és hangszerszóló, ze- ! nekar, diákszínpad, néptánc és j énekkar kategóriákban a bírá- | ló bizottságok. (Elmaradt a J régebbi programokból a tár­sastánc és a tánczenekarok ve­télkedője.) Négy napig gyönyörködtünk . a színvonalas bemutatókban, szurkoltunk diákjainkért. s l örültünk a keszthelyi utcákon j és a Balaton-parton áramló — I ifjúságot, önfeledt boldogságot , sugárzó — jókedvnek. A somogyi diákok szép eredményt értek el. Arany fokozatot szereztek: a siófoki Perczel Gimn. irodai- I mi színpada (vezetője: Iby András tanár), a Munkácsy ‘ Gimn. női kamarakórusa (kar­vezető: Merényiné Papp Éva | tanárnő), a Táncsics Gimná­zium vegyes kara (karvezető: dr. Iharos Csabáné tanárnő), j Bernáth László zongorista, a I zongorista a Munkácsy Gimná­ziumból, Berdán Judit szóló­énekes. a fonyódi Karikás Fri­gyes Gimnázium és Körtés Jó­zsef fuvolás a Táncsics Gim­názium tanulója. Brohz fokozatot kapott a ka­posvári 503-as iparitanuló-is- kola néptánccsoportja, a fonyó­di gimnázium női kara (kar­vezető: Hajba József né tanár­nő). Réczés Éva, Berdan Judit és Sípos Judit fonyódi diákok énektercettje. Dölles Erzsébet és Fazekas Judit versmondó a Noszlopy Gáspár Közgazdasági Szakközépiskolából, Pető Er­zsébet zongorista a Munkácsy- ból. Balogh Sándor trombita- szólista az 503-as Szakmunkás- képző Intézetből, Nagy Orsolya szólóénekes és Váradi István zongorista a Táncsics Gimná­ziumból. Szépen szerepeltek a somo- I gyi diákok. 11 arany-, 6 ezüst­ös 9 bronzérem került me­gyénkbe. A kétévenként meg- | rendezett kulturális találkozók I az egész országban a középis- ! kólák művészeti nevelésének középpontjában állnak. A fel- I készítő, irányító tanárok és a somogyi rendező szervek segít­ségét is kiemelve külön- kell szólni a zeneiskolai tanárok ál­dozatos munkájáról, amely le­hetővé tette, hogy 8 arany-, 3 ezüst- és 8 bronzérmet sze­rezzenek fiataljaink. A zené­ben, a kórusmunkában az idén is a két kaposvári gimnázium jeleskedett — itt a legerŐ6eb- í bek a hagyományok. Az iro­dalmi színpadi munkában a Balaton-part iskolái jelesked­tek. Külön öröm, hogy míg a korábbi években elsősorban a megyeszékhely gimnáziumai szerepeltek eredményesen, most 9 más iskola tanulói sze­reztek értékes helyezéseket. A pályázatokat a korábbi . évek gyakorlatától eltérően az | idén egységesen Budapesten í zsűrizték, s az eredményhirde- I tés várt csak a sárospataki, a soproni, a keszthelyi, a gyulai rendezőkre. A központi elbírá- . lás egységesebb és szakszerűbb ; zsűrizést tett lehetővé. így 1 örömmel köszöntjük a diákna- J pok rendezőinek eme újítását ! is. A helikoni ünnepségeken részt vevő majdnem 400 somo­gyi diák és tanár ünnepnap­jai után kezdődhet a művé­szeti nevelés látványosnak j nem mindig nevezhető apró­munkája: készülődés az 1975-i ! Helikonra. I>r. Szíjártó István Megeredtek a Tagore-sétányra telepített platánfák Szerdán Balatonfenyvesen játszik a Bp. Honvéd A Balatonfenyvesd MEDOSZ sportkör meghívására hétközi barátságos edzőménkőzésre Balatoníenyvesre látogat e héten a Budapesti Honvéd NB I-es labdarúgócsapata — kö­zölte Szabó Ernő, a balaton- fenyvesi tudósítónk. A Bp. Honvéd—Bala ton ­fenyves találkozó szerdán 17 órakor kezdődik a fenyvesi pá­lyán. Barcsi Vízügyi Szakközépisko­la tanulója. Csuka Katalin szó- j lóénekes, a Munkácsy Gimná- i zium. Csonka Ferenc hegedűs, a Kereskedelmi Szakközépis- j ! kola. Szép Emőke hegedűs. > ; Vörös Gábor fuvolás. Horváth j Endre harsonás, Galldi Judit i gordonkás és Elthes Ágnes zongorista — valamennyien a Táncsics Mihály Gimnázium növendékei. Ezüst fokozatot szerzett: a balatonboglári irodalmi szín­pad (vezetője: Pados József ta­nár), a marcali Lady János Gimn. néptánccsoportja, a ka­posvári Móricz Zsigmond Me­zőgazdasági Szakközépiskola néptancosai, Jovánczay Ágnes A balatonfüredi Tagore-sé- i zott fiatal platánokat ültettek. ! sorra néhány, a sétányon el- tány fáit a tavaly májusi vi- i A telepítés jól sikerült, mind helyezett rönk emlékezteti bar erősen megtépázta, néhá- j a 300 fa megeredt. A régi fa- j majd a járókelőket. nyat tövestől kicsavart. Kidé- ,•-----— r ült, hogy az 1865-ben telepi- L , , , tett nyárfák elkorhadtak, tör- \ Balatoni dalOStalalkOZO zsük üregessé korhadt. Ezért ! valamennyit kivágták, és he­lyükre a gemenci erdőből ho­Az együtt éneklés AZ ELSŐ OKTATÁSÜGYI í i.'vény a XVIII. század végé- >1 a tanulmányi előmenetellel t íyütt értékelte a magatartást. A tantestület döntött, hogy a nuló elérte-e az osztály szint- , ínek megfelelő ismereteket s alkalmassá vált-e a magasabb ■ sztály végzésére. Osztályzatot akkor még nem használtak. A múlt század közepétől vezet- is be a bizonyítványt, amely­ín — érdemjegy néikül — az sztályrainigsorolással »-mérték- őz előmenetelt. A XIX. század második félétől az állampolgá­rt a bizonyítvánnyal a tan­kötelezettség teljesítését iga- ol/ták. A »bizonyítványszeim- ' riet- az egyenlő érvényesülé­si lehetőséget gátolta, s védte a fennálló társadalmi rendet. A felszabadulást követő idő­szakban a nevelésügy szakem­berei az ellenőrzést megbízha­tóvá, arz értékelést nevelői esz­közzé, az osztályzatot a telje- sífcmónyképes tudás kifejező­iévé igyekeztek tenni. Az utób­bi években az osztályozás és értékelés fokozottabban fog­lalkoztatta az elméleti szak­embereket, a gyakorló pedagó- I (tusokat és a közvéleményt. . Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1972. június 15-i hatá­rozatában — alapos fölmérésre támaszkodva — a következőket { állapította meg: «Értékelési rendszerünk a tanulmányi át­lag növelésére ösztönöz. é> nem ’honorálja kellően az egyes területeken kf,emelkedő tanu­lókat a tanulóik személyiségét. A mérési módszerek pontatla­nok. azonos iskolatípuson be­lül az iskolák eredményei (osz­tályzatai) alig hasonlíthatók / rr NEVELÉSRŐL oromé A párthatározatban is meg­fogalmazott problémák felszá­molása érdekében a művelő­désügyi miniszter a jelenlegi tanév elején módosította az ál­talános iskolád tanulók félévi osztályzatának eddigi rendjét. A rendelet első lépcsője volt az állami oktatás fejlesztése érdekében tett intézkedések­nek. A rendelet erősítette a tanu­lók munkájának ellenőrzéséi, segítő értékelését. Megkövetel­te a pedagógusoktól az értéke­lés skálájának szélesítését, meg akarta szüntetni a minő­sítés és értékelés osztályzatra korlátozott jellegét, s ezzel a tanulóikat a jobb és eredmé­nyesebb munkára ösztönözni. A végrehajtás eredménnyel is járt Somogy megyében. Se­gítette a tagiskolák és a köz- ■ponti iskolák egy szintre hozá­sért, gyorsította a tanulók akti­vitáséinak kibontakozását. A tanulók elsajátították az «új« tantárgyak tanulási mód­szerét; nőtt a tanu­lók teljesítménye. Megsza­porodtak az ellenőrző köny- vekben a dicséretek, s félév­kor a nevelőik 4—5 soros szö­veges értékeléssel összegezték a tanulmányi eredményeket es problémákat. Minden tantestület számba vette a tapasztalatokat is, es csaknem mindenütt a szülök kisebb-nagy óbb ellenállásáról számóltaik be. Az egyik igazga­tó így summázta a tantestülete véleményét: »Valamit enyhült a jegyközpontú szemlélet, de frontáttörésről — elsősorban : szülők körében -— nem beszél­hetünk.«. A jövőben, tehát a gyermek egészséges fejlődése, a lélekölő és egyen iséget ká­rosító érdem jegy hajszolás fel­számolása érdekében a neve­lőknek és szülőknek össrze kell fogniuk, hogy az ellenőrzés, osztályozás és értékelés a szo­cialista nevelés célkitűzéseit Sizolgádjáik. A korszerű oktató-nevelő munkában legfontosabb a ta­nulód tevékenykeditetés, a ta­nuló képessegeinek megfelelő differenciálás a munkában, a megfelelő tanár—diáik kapcso­lat és az eredményiközpontú- j I ság. Az ellenőrzés, értékelés és osztályozás az eredimény- központúsag szerves részé, de szoros kapcsolatban van a pe­dagógus munkájának minden I jellemzőiével, eszköz és okta­tási-nevelés) célok elérésében. Az ellenőrzés az ismeretek tovabbhaJada.san.ak nélkülöz- 1 heteden feltétele. Tájékoztatja a tanárt, hogy aiz egész osztály 1 p— és azon beiül az egyes ta­nulók — rendelkeznek-e a to- j vábbhaladásihoz szükséges tu- j j>dássál. Az ellenőrzés segítse- , gével a tanító és a tanár meg­szabja az előrelépés ütemét, szükség esetén korrigálhat, pó­tolhat vagy ismételhet. A tanulókról és a tudás { szintjéről szerzett információ­kat a pedagógus mérlegelés után értékeli. Az értékelést men) szabad leszűkíteni az el- j marasztalásra, nem kelthet fé- ] leimet, sőt: a megerősítés, a ! biztatás, az ösztönzés és a se­gítség szerepel kell betöltenie. Szülő és nevelő egyaránt a gyetek minden teljesítménye után a fejlődést, az előrehala­dást értékelje elsősorban. Az osztályozás az eredmé­nyek értékelésének eszköze, de j nem lehet a pedagógia egyet- j len és legfontosabb »fegyve­re*. Somogy nemes és haladó ha­gyományai közé tartozik az évente megrendezett balatoni dalostalálkozó. A több mint egy évtizedes múltra visszate­kintő hagyományos találkozó­nak — melynek gazdája az ipari szövetkezetek megyei szövetsége — az idén a bala- tonboglárd művelődési ház adott otthont. A HELYESEN ALKALMA­ZOTT ellenőrzésekkel, értéke­léssel. osztályozással a tanulók tanulási kedvét, munkakedvét kell fokozni. Azért, hogy kény­szer nélkül, ölömmel vállalják a további feladatokat. A-z ér­tékelés és önértékelés fejleszti az önismeretet, s megszabja a munka ütemét s eredményes­ségét. Az osztályozás nevelési erejének kihasználása követ­keztében a tanulók . továbbta­nulási és a pályaválasztási gondjai is mérséklődnek. Itt gyűlt össze a hangverse­nyen részt vevő tíz énekkar, köztük egy jugoszláviai cso­port, a szabadkai Lányi Ernő Iparos Kultúrművészet.i Egye­sület énekkara. Fölvonultak a nagy hírű, régi iparogdalárdák utódai, köztük a Siófoki Dal­kör. a nagymarosi szövetkezeti énekkar, a budapesti RUSZÖV Szabadság énekkara, és ott volt az Erkel Ferenc énekkar, a kisipari szövetkezetek mű­vészegyütteséneit kórusa. Eljött Kaposvárról a Vikár Kórus és a tanítóképző ének­kara is. Több mint ötszáz kó- rustag váltotta egymást a bog­lárt művelődési ház színpa­dán, A régi, nagy hírű ének­karok tagjai között olyanok is voltak, akik húsz, harminc, sőt negyven éve énekeinek az együttesben. A régi dalárdák | ma is hűek a hagyományok­hoz, repertoár juttat az együt- i tes jellegének megfelelően al- j ütották össze. A nagymarosi ' énekkartól régi munkásdalo- j kát hallhattunk. A Siófoki Dalkör és a RUSZÖV egyesi- I tett kórusa kanädi nótákat | adott elő. A sárvári szövetke- I aetá bizottság ikervári kórusa népdalokra építette műsorát, a | Balatonboglári Vas-Műszaki i Bor«- c*e>L tooriwa meet n*é- i [ sorszámot adott elő, köztük Kodály A szép énekszó múzsá- j jához című művét, Brahms- és j Karai-kórusművet, Ádám Je­nő népdalfeldolgozását. A jugoszláviai vendégek dél­szláv, majd magyar nyelven adták elő műsorszámaikat. Az 1 Erkel-kórus elsősorban mai \ magyar szerzők műveinek tol- ! mácsolásával aratott sikert. A I kaposvári tanítóképző női kara J Martini-, Ibert-, Balázs, Ko- j csőr-műveket adott elő. utolsó számuk Karai Esti nótázás cí­mű műve volt, melyet maga a szerző kísért zongorán. Az Ipa- j ri Szövetkezetek Somogy me­gyei Szövetségének Vikár Bé­la Kórusa Gastoldi, Lassus, Karai és Novikov szerzemé­nyét énekelte. A hangverseny előtt a tele­vízió négy kórussal — a bog­lárt, a két kaposvári és a bu­dapesti Erkel-együttessel — fölvételit készített. A dalosta­lálkozón különböző összetéte­lű, felkészültségű, átlagéletko­rú együttesek léptek föl. Leg­többjük hosszú évek óta rend­szeres szereplője a szövetke­zeti kórushangversenynek, me­lyet az idén Vándor Sándor emlékére rendeztek meg. A kórustalálkozó, mint Kovnes Samuel boglárt tanácselnök el­mondta megnyitójában: swí együtt éneklés öröme! Erz az öröm adta a találkozó igazi es­teimét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom