Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-25 / 120. szám

dencék és egyéb betonműtár- mogy, Zala, Baranya és Tolna gyak gyors és korszerű zsalu- megyék vízközmű és mélyépí­ßMmmmMMummmP' Fiatal vállalat — fiatalos munkastílus Négy megyében dolgozik a DÉLVIÉP A IV. ötéves tervidőszak kezdetén a kormány egvik fontos célkitűzése a települések kommunális ellátásának foko­zása volt. Elsősorban a városok vízellátásának biztosítása; a regionális rendszerek kiépíté­se; a Balaton egységes és köz­pontilag irányítható vízellátó művének — mind az északi mind a déli oldalon — megte­remtése révén. A terv előirá­nyozta, hogy a településeken élő lakosság 60 százaléka kap­jon jó ivóvizet 1975-ig. Ezek a célkitűzések szükségessé tették továbbá, hogy a felhasznált ivóvízből termelődött szenny­vizek elvezetésében és tisztí­tásában is — elsősorban a vá­rosokban és a városiasddó településeken — előrehalad­junk, . . Jelenleg az országban a szennyvízcsatornával és a kor­szerű tisztítóteleppel ellátott településeken élő lakosok szá­ma alacsony. A terv szerint 1975-ig 36 százalékos ellátást kell elérni, hogy a többszintes lakások megépíthetők legye­nek a régi és az űj városré­szekben. Alapvető szükség van tehát a két létfontosságú közmű építésére, mégpedig korszerű eszközökkel, mert a megteremtett szerelési jellegű, intenzív lakásépítési kapacitás is ezt követeli. Csak szakvállalat tudja korszerűen A városok és a falvak kö­zött ma még meglevő, de fo­lyamatosan csökkenő ellátási szintkülönbségek javítása ér­dekében a településhálózat hierarchiájának megfelelően mind több falu kap vízmüvet. A falusi törpevízművékkel egy időben épülnek a vízellátó be­rendezések a korszerű állatte­nyésztési telepeken, amelyek működése el sem képzelhető ni. E programok végrehajtá­sa azonban már olyan felké­szültséget igénylő szervezetet kíván, amit csak szakvállalat, a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat (DÉL- VIÉP) tud korszerűen megol­dani, A közműépítés alapvetően szükségszerű beruházás, mert az embert szolgálja ki, bizto­sítja állandó minőségben és enélkül. A nagy, 400—500 fé­rőhelyes szarvasmarha- és sertéstelepek szennyvízelveze­tése, a szennyvíz közömbösíté­se. iűepitése is megoldandó építési feladat. A trágyalé ke­zelése, esetleges öntözésre va­ló felhasználása mezőgazdasá­gi érdek is, ezért várhatóan — a kormányprogramnak megfe­lelőén — a telepek építésénél mind több és több korszerű közműépítés szükség«. A közműépítési feladatokat Dunántúlon Somogy, Zala, Ba­ranya, majd később Tolna me­gyékben, elsősorban a városok és a Balaton-parti települések komplex vízellátásának és szennyvízcsatornázásának megteremtésével keli elvégez­az egészséges •.Hatását. A föl­használt vízből szennyvíz lesz, amely a városokban, sűrűn la- j kott településeken., többszintes ■ Lakások között csak csatömá- 1 /ássál vezethető el. Ma már el i engedhetetlen a ; városok I szennyvizeinek biológiai tisztí­tása is, mert az élő vízfolyá­sok, felszíni vizek szennyező­dése olyan mértéket öltött, amely veszélyezteti az élővilág létét, majd később az ökoszisz­témát megteremtő ember is. A folyók vizeiből kipusztul az élővilág, az ipari, kommuná­lis szennyvíz a környezetűm két megmérgezi, s végül az élet egyik legfontosabb alap­elemét, az ivóvizet is beszerez- hetetlenné teszi. Városi, falusi és mezőgazdasági üzemek víz- és csatornaművei A kormány elhatározásának megvalósítása szükségessé tet­te a vízügyi szervek közmű­építési kapacitásának bővíté­sét A Dunántúl déli részén tiszta profilú szakvállalat nem volt, és ez eleve meghatároz­ta a közművek építési ütemét, illetve elmaradását az orszá­gosan elért ellátási színvonal­tól, főként Somogy és Zala, de Baranya megyében is. A Gaz­dasági Bizottság, megtárgyalva a közműépítési kapacitás hely­zetét, a IV. és a későbbi öt­éves tervek feladatait szem előtt tartva, engedélyezte az Országos Vízügyi Hivatalnak a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat létrehozá­sát. Megteremtette ezzel, hogy a legkorszerűbb eszközökkel és szakemberekkel lehessen a központi célkitűzéseket meg­valósítani. Sajnálatos módon még ma is több településen a helyes építési sorrend — az előköz- művesítés — nem alkalmaz­ható, bár a feltételek elvben adottak es a szükséges kapa­citás biztosítva van. Legtöbb esetben megkezdik a lakások és a különféle magasépítmé­nyek építését, mielőtt a vízve­zeték és csatornahálózat meg­épülne. s a közlekedési utakat elkészítenék. Természetesen így csak szervezetlenség van az anyagbeszállításoknál, s a vízvezeték, a szennyvíz és az ú*t a lakók 'beköltözése előtt1 közvetlenül vagy utána készül el, bosszantva, ezzel a minden-1 kord laikáshasználökat, egy­szersmind többletköltségeket okozva az építtetőknek, az egész népgazdaságnak. Nem utolsó szempont az sem, hogy a vezetéképítések, a- térburkolások, az utak, az utcák felbontása és helyreállí­tása mennyi időt vesz igénybe. A korszerű anyagokkal es gé­pekkel végzett közműhálózat minősége, építésének időtarta­ma messze meghaladja az el­múlt idők minőségét és telje­sítményét. A tísz-ek nagyüzemi tertjne- lesre ‘való áttérése hozzájárult a mezőgazdasági ’ eredetű szennyvizek mennyiségének növekedéséhez. Ezek hasznosí­tása, elvezetése és kezelése ma még nagyrészt megoldatlan. El kell érni, hogy az állami gazdaságok, a fejlettebb ter­melőszövetkezetek és a gépja­vító üzemek mielőbb kis csa­tornaművel és szennyvíztisztí­tó berendezéssel rendelkezze­nek. A konzentrált állattartó (szarvasmarha, sértés stb.) te­lepek szennyvizeinek tisztítá­sa, elvezetése és lehetőség kz£j- rinti hasznosítása szintén rffeg- oldásra váró feladat. Az állat­tartó telepek létesítésének magasépitőipari fedezete jó­részt a helyi szervezetekben már adott — a ma elvárt szín­vonalon —, de a megteremtett közműépítési kapacitás fel- használására i? szükség van, hogy a nem ' szakvállalatok termelése a sajat szakterüle­ten fokozottabban «rvespeestk hessen. Nem élhanyagolhatók mind a lakásépítésnél, mind az ipartelep beruházásoknál a létesítmények alapozási, foga­dószint építési munkái sem. •Ezek jórészt a talajban, szint alatt készülnék, és sok esetben komoly víztelenítést igényel­nék. E munkán foglalkoztatott erők felszabadíthatok és fel- használhatóvá válnak a saját, korszerű, iparosodott termelés­ben. Munkában a Yumbó, a Poclaina és a Volvo A DÉLVIÉP az eltelt két és fél év alatt megteremtette azo­kat a feltételeket, amelyek ki­elégítik a társadalmi elváráso­kat. Ma már 1500 fő dolgozik a vállalatnál a közműépítések kivitelezésében, s ezzel a sze­mélyi feltételek biztosítva vannak. Az összes létszám 75 százaléka munkásállományű, amelyből 21 százalék a szak­munkás. Az alkalmazottak közül 50-en egyetemet, főisko­lát és felsőfokú technikumot végeztek. A munkásállomá- nyúgk közül kétszázan vettek, illetve vesznek részt szak­munkásképzésben. A DÉLVIÉP rendelkezik mindazokkal a gépekkel, ame­lyek szükségesek a korszerű technológiák ■ alkalmazásához a vízi közműépítés és a mély­építés terén. Somogy, Zala, Zolna és Baranya megye vá­rosainak nagy részén a vízte­lenítés jelentős gondot okoz, de különösen a Balaton tér­sége igényli leginkább a kor­szerű -berendezések alkalmazá­sát. Erre a célra rendelkezés­re áll 8 garnitúra vácuumgép- ház a szükséges kutakkal és segédberendezésekkel együtt. A DÉLVIÉP rendelkezik a legkorszerűbb hidraulikus kot­rókkal is, amelyekből 3 fran­cia gyártmányú, YUMBO tí­pus. Ezek végzik a csatorna- építési munkákat, felszerelve mintegy hétféle munkaeszköz­zel. A gépek 12 méter mélysé­gig képesek kutat süllyeszteni, körkörösen kotorni. Előrehala­dott állapotban van ezekkel a kotrókkal és gépláncaikkal a csatornaépítés komplex gépe­sítése is. Ebben az évben ez a géppark tovább növekszik két Pockain típusú kotróval, ame­lyek további segítséget jelen­tenek a munkák végzéséhez. A vízművek építésében használja a vállalat a láncos árokásókat és a D4K MUNCK kotrót, hogy csökkentse a ké­zi földmunkát. Minden mun­kahelyet elláttak összesen 12 MTZ árokásóval és tolólapos kiskotróval, ugyancsak a föld­munkák ésszerűsítése jegyé­ben. A nagyobb földmunkák, rakodások, fejtések munkái­hoz a svéd gyártmányú, nagy teljesítőképességű VOLVO ra­kodógép áll rendelkezésre. A tereprendezési, földfejtési munkákhoz a három YUMBO, Poclain kotrón kívül két E— 302-es típusú kotrója is van a vállalatnak, az ehhez szüksé­ges földtolóval együtt. A földmunkagépek mellett a vízvezeték- és csatornaépí­téseknél mintegy 90 korszerű talajtömörítő gép biztosítja a burkolatok alatti földművek tömörítését. A betonkeverést 200—350— 500 literes kényszer-keverőgé­pek végzik, nagyobb munkák­nál pneumatikus szállítóbe­rendezésekkel továbbítva a megkevert betont. Ezek a gépek óránként 6— 16 köbméter betont tudnak szállítani, s így a vízvezetési gyakorlatban előforduló be­tonműtárgyak legkorszerűbb gépének lehet tekinteni. A vezeték építéséhez szük­séges darupark minden főépí­tésvezetőségen biztosítva van a csőfektetési munkálatokhoz. A vállalat központjában pedig 16 tonnás daru nagy gémki- nyúlással bármely előforduló emelési munkára rendelkezés­re áll. A szivattyúk, kisgépek, vá- cuumgépházak elektronaas energia ellátására 18 darab 5—60 kW teljesítményű agg­regátor áll a munkahelyek rendelkezésére. A ' csatorna­építéseknél ■ elengedhetetlen az előrehajtott pátria ducolás, s így minden főépítésvezető­séget elláttak pátriaverőveL pneumatikus Három főépítésvezetőség tő munkáinak kivitelezését. Székháza a város központjá­ban kulturált helyet nyújt az irányító szervezetnek. Megkö­zelíteni is könnyű a vasútál­lomás és a Zalka Máté utca felőL Központi telephelye a Jutái úton épül, ahol a válla­lat raktárai, gépjavító, előre­gyártó és egyéb műhelybázisa szolgálja ki a munkahelyeket. A központi telephelyen és a városban dolgozók szociális el­látására is itt lesz lehetőség. A DÉLVIÉP önelszámoló egységei a főépítésvezetőségek, melyek Kaposváron, Pécsen és Nagykanizsán működnek, ugyancsak korszerű körülmé­nyek között. Telephelyei már megfelelően kiépítve képesek ellátni a terület építési mun­káinak irányítását. A kaposvári főépítésvezető­ség irányítja a két kaposvári építésvezetőséget a városban és a kaposvári járásban Attól északra, a Balaton-part és Külső-Somogy munkáit a sió­foki építésvezetőség, Dél-So- mogyét pedig a nagyatádi épí­tésvezetőség végzi A pécsi íőépítésvezetűség két építésvezetősége Pécsen a város területén, a siklósi épí­tésvezetőség Dél-Baranyában, a szigetvári pedig Nyugat-Ba- ranyában és szükség esetén Barcs térségében dolgozik. A nagykanizsai főépítésve- zetőségnek Nagykanizsán (Dél- Zalában), Zalaegerszegen (Észak-Zalában) és Marcali­ban (a marcali és a fonyódj járás munkáinak ellátására) alakult építésvezetősége. Főépítésvezetőség alá nem tartozik a szakipari építésve­zetőség, amely a. szivattyúház, a szennyvíztisztító művek gé­pészetének munkáit és a gáz­vezetéképítési munkákat végzi A DÉLVIÉP felügyeletét az Országos Vízügyi Hivatal Víz­gazdálkodási Trösztje látja el. A számok impozánsak A csővezetékek próbanyo­mását az MTZ árokásóhoz kapcsolható. próbanyomást vizsgáló szivattyú és tartály- kocsi’ biztosítja, amely köny- nyen mozgatható, és minden munkahelyen rövid idő alatt működésbe hozható. A DÉLVIÉP által végzett munkák szükségessé tették a nagyfelületű ivóvíztároló me­zását. Ezért a vállalat mint­egy 700-—800 négyzetméter osztrák gyártmányú NOE-Uni- versal rendszerű fémzsalu be­rendezést vásárolt, amely ele­gendő a nagy műtárgyak fo­lyamatos betonozásának zsa­luzásához, különös tekintettel az esztétikus felületre. A DÉLVIÉP kaposvári szék­helyéről irányítja és végzi So­A váHailat megalapítása óta eűifceűt két és fél év alatt 220 millió forint kapacitásra fejlő­dött fel, megszervezte jpunkás- állományát, irányító személy­zetét. Kiépítétte központi te­lephelyét, a foépítésvezetősé- gek és építésvezetőségek tele­peit, műszaki bázisát és az iro­daiházait Biztosította a munkák végzéséhez szükséges géppar­kot javítóbázist és e közben mintegy 270 millió forint érté­kű munkát végzett el határ­időre és jó minőségben. Az el­múlt két évben a vállalat 403 ezer köbméter földet mozgatott meg, ebből géppel 270 ezer köbmétert, vízépítési műtár­gyakba bedolgozott 49 ezer köbméter betont, megépített 93 ezer négyzetméter utat, elké­szített 91 ezer méter vízcsőhá­lózatot, lefektetett 73 ezer mé­ter csatornahálózatot és 4600 méter gázvezetéket. Műszakfejlesztés terén élső- ! sorban iki kell emelni a mű­anyag nyomócsövek alkalma­zását a vízvezetéképítésben. Ez új anyag alkalmazása lehetővé teszi a földmunkák nagyfokú gépesítését a csőszerelési mun­kák gyorsasága és egyszerűsé­ge miatt. A műanyag csövek használa­tának továbbfejlesztését je­lenti az a szennyvízcsatorna építése, amelyhez a Dinamit- Nobel és a Gebrüder-Anger cé­gek által gyártott 200—600 mil­liméter átmérőjű műanyag csatornacsöveket és az 1 méte­res átmérőjű műanyag akná­kat alkalmazzák kísérletkép­pen. A munkát még 1973. I. félévében megkezdi-a vállalat. Az ÉTI-vel közösen csator­naépítési kísérletet végzett > a vállalat. A ducolás helyett ke­ményfa szádpallókat alkalma­zott bentmaradó anyaggal, gé­pi szádpalló veréssel. Műszakfejilesztési témakör­ben szerezték be az olasz PONTEX-rendszerű árok dúc- csavart, amely könnyebb és ol­csóbb a hazai ipar áltál gyár- i tottnál, és a ducosavarral való munifca kíméli a fizikai dolgo­zóikat. Folyamatosan napirenden van, a betonozási technológiák korszerűsítése, a beton minő­ségének javítása, a kötésgyor­sító, kötéslassító, viszkozitást növelő vegyi anyagok felhasz- nálásávaiL A nagyobb és műszakilag komplikáltabb létesítmények építésének szervezése hálódia- gramos programok alapján fo­lyik, és jelentős megtakarítást ért el a vállalat e módszer be­vezetésével a kivitelezési idő­ben. A DÉLVIÉP gazdasági ered­ményei — két és fél év táv- latoban nézve — megfelelőek, a kezdeti elkerülhetetlen szer­vezési nehézségek ellenére. Árait a mindenkor érvényben lévő előírásoknak megfelelően alakítja, messzemenően töre­kedve a műszaki- és biztonság­technikai normák és előírások érvényesítésére. Ezek biztosí­tása elengedhetetlen a külön­legesen veszélyes munkakörül­mények között végzett közmű- és mélyalapozási munkáknál. A vállalat a különböző vízi lé­tesítményeket (különféle mély­építési objektumokat) megren­delőd megelégedésére megfele­lő minőségben és rövid határ­időre végzi, árpolitikájában megbízód érdekeit ugyancsak figyelembe veszi. A vállalati fejlesztésben ter­vezett kivitelezési kapacitás a négy megye területén még je­lentős tartalékot rejt magában. Így mintegy 100 milliós telje­sítménynövekedés várható 1974ttől kezdődően. Ezzel biz­tosítható annak a célnak az el­érése, amely a ’központi szer­veket vezette, amikor elő kí­vánták segíteni Dél-Dunárríúl térségének közművesítés)l fej-. ' asztásét. (X)

Next

/
Oldalképek
Tartalom