Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-25 / 120. szám

MOZDUL A TO Nyáron ritkán van módja az embernek rácsodálkozni a Balatonra. Megzavarják más ingerek: a közlekedés az uta­kon, a tavon; a zsúfolt stran­dok zsivaja, az éjszakai szó­rakozóhelyek zaja és a roha­nás, amely néha nem hagy megállást az időzni kívánó­nak sem. A látrányi kanyar után fel­tűnik egy darab a víztükör­ből. Mohón kapkodom a fe­iern, hogy meglássak min­dent, amit egy kocsi ablaká­ból lehet. Sima a tó, csak üt­ött fodrozza hullám. A parti 'üvön még alig van nyom. n fenyők, bokrok ágait nem hajlította még hűsöt, sátorhe­lyet kereső emberek keze. A fénylő betonon még meg­számlálható autó siklik tova. \ boglári vasútállomás mel­lett szakmunkástanulók me­szelik a kerítést, vakítóan fe­hérre. Fonyódon minden vo­natról leszáll már egy-két üdülő, főleg külföldiek, ök a vásárlók az állomás mel- 'etti népművészeti boltban is. Április haaiminoadikán nyi­tott az üzlet, s azóta húsz­ezer forint értékű árut adtak el, A Balaton áruházban is élénkebb a forgalom. Itt-ott német szót hallani.; A móló csendes, bér töb­ben is varrnak ott Fiatal diáklányok fényképezik az Emberpárt; néhány most lát­ja először a Balatont. A Sze­gedi Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat hozta el öt nap­ra a náluk dolgozó szakmun­kástanulókat, különben még üres lenne az üdülőjük fent, a hegyen. A köveken egy fiú és egy lány ül. Egy szót sem szólnak egymáshoz. A lány féltőn fi­gyel, a fiú cipője a vízbe ér már, de, nem tesz le szándé­káról: filmfelvevővel csodál­ja a kövek közt nyüzsgő apró halak százait. A Szúnyog-szigeten kala­pács ltopnan: csónakokat ja­vítanak a horgásztanya meg­érkezett lakói. A nyárra ké­szülnek. Az amúgy is zöld öböl vizét lombos fák árnyé­ka teszi sötétebbé. Az eívik a Horány motoros orráig ér. Ez­zel indulnak majd Bada­csonyba a szegediek is. Az alsóbélatelepi Napsugár kempingben május tizenötö­dike óta lett élénkebb az élet. Azóta fogadnak sátras, lakó­kocsis vendégeket is. Jártak már itt az idén olaszok, kana­daiak. s eigy húsztagú lengyel csoport is. A motel, a bunga­ló télen sem volt vendégek nélkül. Most harminc-negy­ven ember lakik a Napsugár­ban. Még dolgoznak a sze­relők. s az idén a kemping lá­togatói is kapnak majd me­leg vizet. A fonyódi hegy üdülőiben is pihennek már emberek, fő­leg idősebbek. Halk zene mel­lett üldögélnek a padokon, vagy sétálnak, beszélgetnek. Láttam néhány bátor embert a vízben is. Azt mondják, akik a Balti-tenger mellől ér­keznek hozzánk, nem érzik hidegnek ilyenkor sem a Ba­latont. Nyugodt a tó. Tisztán látni a túlsó partot, pedig erősen süt a nap. Míg körbe jártat- tam a szemem, elindult a Horány a kikötőből, s most ott fehéredik már a víz kö­zepén. Utazunk tovább. Végig a parton füvet kaszálnak, alvásokat, utakat egyenget­nek. ablakot mosnak; kőmű­vesek sürgölődnék, hogy idő­ben végezzenek a munkával. A mostani lázas készülő­dést. ezt a csendben, lassan megindult életet nemsokára más váltja föl. Mozdul a tó. Egy hét. két hét, s újra itt lesz a tarka fongatagú nyár, amelvnek színei, zaja és han­gulata. néha elfeledteti azt, ami létrehozza: a Balatont, eat a természeti csodát. H. É. Részt vevők: a szakma kiválóságai Rendőrorvosok tanácskoznak Siótokon Laikus ember a A ÍAIKUB EMBER eftéöe- J detten belépett a vásár főka­puján. Persze protekciósán — szakmai nap lévén, szükség volt rá Éppen negyedszer járt a BNV-m, tudta hát, mer­re kell fordulnia. Balra, ahol a kanadai pavilonban elegáns táskát (a feleségnek), és jel­vényt (a főnöknek) osztogat­tak. S ha már ott jár —gon­dolta —, akkor a kővetkező pavilon az Egyesült Államoké, amit kihagyni szintén nem ér­demes. Szilárdan eltökélte, a látnivalóktól hasraesni ugyan nem fog, ha esek a sötét vetí­tőteremben nem ahol a kör­nyezetszennyeződés elleni küzdelemről vetítenek filmet A kiállítás is ezt a népszerű, de nálunk kevéssé érzékelt té­mát mutatta be. A győri Graboplast kiállí­tása, A laikus embernek fel­tűnt, hogy mennyi nő látogat­ja ezt ma a BNV-n. A ju­goszláv bútorkiállítás darab­jait szemlélve viszont, ame­lyeken a stílbútoroknak, a modern vonalvezetésnek és a felületkezelésnek kitűnő össz­hangját láthatta, arra gon­dolt: miért tudnak a jugosz- lávok ilyen eredeti bútorokat készíteni, s miért nem tu­dunk mi. Vagy ha tudunk, miért nem lehet kapni az üz­letekben ? A szem csemegéi után most már igazán a lukulluszi élve­zeteknek kell következniük, így gondolkodott a laikus ember, miközben rutinos vá­sárlátogatóra valló határozott­sággal a kalocsai sütőipar ki­váló termékeit élvező népes ábor felé vette útját, hogy itt elfogyasszon néhány igen zleles pirogot (lángostésztá- >a sütött borsos vagdalt hús) ls egyéb különlegességet. Az- án türelmesen várakozott a( ■zovjet jégkrémet árusító kis( jódé előtti mérföldhosszú sor( végén, mert hiszen rutinos vá-, sárlátogató volt. Tapogatták, fogdosták, vé­gi gsiimagatták a hátulját, u sétálgatták, tolongtak körü- iötte. Megbámulták kecses vo­naléit, átlagon felüli kozmetó- No, nem a laikus em- hanetm az új, luxuski- .ű Zsiguliét, amely a szov- , pavilon mellett kétségkí- . ül a vásár egyik legnépsze­rűbb darabja volt. Azaz, hogy még pontosabb legyen: ez a VÁZ 2103 — jegyezte meg többszöri rnemóriapróha után a laikus ember. A díszletek­re!, négy lámpával és több kényelmi felszereléssel ellá­tott kocsi körül olyan tömeg szorongott, hogy a laikus em­ber többször is hálát adott an­nak, akinek illett, amiért fe­nik oly sok eső esett, és így mi nyaktekerés árán sike­rűt szemügyre vennie a nép­szerű járművet Délután három óra tájban f — miután kellőképp végigbá- f »nulla az angol hangszerek e» t erősítők kiállítását —, a szov­jet coboly-, • nyest- és róka­prémeket (jaj, csak az asz- szony meg ne tudja!) a Bal- kancar komótosan körbepo- rosakáló kis kerti traktorát, az agyonreklámozott Fabulon- pavilon férfiszemnek semmi­féle látnivalót nem kínáló krémjeit (de ahol rémületére vásárlásra invitálták!), a Vi­deoton legújabb, Prométheusz típusú rádióját, amely állító­lag a legkényesebb külföldi Hi-Fi készülékekkel is fölve­szi a versenyt (irányára 13 ezer forinton felül), az új színes Orioolor készüléket, az ötletes finn csomagológépeket, a dekoratív ponithegesztőfeje- ket és a Somogy megyei Fi­nommechanikai Vállalat hét­féle hangtompítóját — csüg­gedten állapította meg, hogy alig látott valamit. És Kőbá­nyán, a kiállítás másik részén még csak nem is járt S egyébként is ideges bor­zongás és erőteljes ellenkezés lobbant fel benne, amikor meglátta az Alber ti rsai úton létesített új vásárterület és a Városliget között közlekedő autóbuszokat, amelyek a tűző napon pörkölődve bízvást föl­vehettek volna a versenyt egy vidám gőzköpködés közben üzemelő kuktával. ' Mindegy. Kőbányán szako­sított gépkocsikiállítás van, kempingsátrakat, hétvégi fa­házakat lehet látni és élelmi- gzerkiállítást is. Meg divat- bemutatót A rendezők min­denesetre nem kis pszicholó­giai érzékkel döntötték el, hogy mit hol állítsanak ki. S a laikus ember a lábait ólom- súllyal húzó fáradtsága elle­nére sem bánta meg. A gép­kocsiparádón — jobb kifeje­zésit nem tudok — látott vo­nalak, olvasott mutatók és teljesítmények a műszaki kul­túra magas színvonaláról ta­núskodtak. S a kiállítás hu­moros momentumokban sem szűkölködött. A »Volvo-ud- var« lakókocsiján például nagyibetűs felirat hozta a csa­lódott közönség tudomására: »Sajnos, prospektusunk nincs. í Külön nagyszerű látvány volt az OVH (Országos Víz­ügyi Hivatal) nagy alapterü­letű — mini vízeséssel tarkí­tott — kiállítási létesítménye, meg a faiipari termékek (köz­tük sok nagyszerű, soha nem látott, eredeti bútor, haszná­lati cikk és a korszerű lakás- kultúrát gazdagító egyéb elem) bemutatója. A laikus ember nagy figyelemmel járta az egyik faházat a másik után, bekukkantva a sátrakba, és irigyen bámulta a könnyű testű vízi járműveket: csóna­kokat, motorosokat, vitorláso­kat. Egyébként a vásárváros­nak ezen a részén állították ki a Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagy alapterületű, akácból ácsolt bidegraktárát és a Tafoi Cam- pingcikk Vállalat termékeit. VÉGEZVÉN a látnivalókkal, a laikus ember leült egy perc­re, s irigykedve nézte azt a kamasz csapatot, amely szom­júság gyötörte és porlepte tor­kát a vásári szökőkút nem éppen kristálytiszta, de kel­lemes hűvös vízével öblítette le. Némi örömmel gondolt ar- ! ra, hogy jövőre már szakoso- f dik a BNV, s több és mégis i töményebb lesz a látnivalók sora. Csupor Tibor Rangos tanácskozás szín­helye tegnap délelőtt óta a sió­foki bányászüdülő nagyterme: I a Somogy megyei Rendőr-fő­kapitányság és a Belügymi­nisztérium több osztálya s in- [ tézete itt rendezte meg a hato­dik rendőrox-vosi tudományos ülést. A nagy érdeklődéssel kísért háromnapos tanácsko- I záson nemcsak a minisztériu­mok és országos intézmények vezető munkatársai vesznek részt, a megnyitón ott láttunk I számos párt- és állami vezetőt is, A Központi Bizottság köz­igazgatási és adminisztratív osztályának képviseletében Kotrász Istvánt, valamint dr. Rudas György rendőr vezérőr­nagy. főcsoportfőnök-helyet­test. Szigeti Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Ki­rály Istvánt, az Igazságügyi Minisztérium főosztályveze­tőjét és dr. Kassai Jánost, a megyei tanács titkárát. A tudományos ülés részve­vőit dr. Sólyom Gábor ezredes, a Somogy megyei Rendőr-fő­kapitányság vezetője köszön­tötte. f — Annak, hogy a párt Köz­ponti Bizottságának határoza­tát, a szocialista törvényesség megvalósítására vonatkozó kö­vetelményekéit teljesítsük, a többi között csak akkor tehe­tünk eleget, ha a bűnüldözők »fegyvertárát« állandóan gaz­dagítjuk. Munkánk nélkülöz­hetetlen segítőtársai a szakér­tők. A bűnüldöző munkában, a nyomozás kulturáltságának, a | nyomozók és a vizsgálók álta­lános. valamint szakmai mű­veltségének emelkedése a tu­dományos bűnüldözési mód­szerek egyre szélesedő terjedé­séhez vezet. A cél eléré«-'­lényeges feltétele a magas színvonalú szakértői bizonyí­tás. Nagy a jelentősége az or­vosszakértő munkájának, hi­szen az ember élete és testi épsége, illetve a nemi erkölcs elleni esetek különösen veszé­lyesek a társadalomra. A köz- ! vélemény a belügyi szervek j munkáját éppen a főbenjáró j bűncselekmények földerítésé- : ben. megakadályozásában elért j eredményei alaoján ítéli meg. Dr. Sólyom Gábor elismerés- j sei szólt a rendőrorvosokról. ak’k nagv megterhelésük, sok- ! rétű gyakorlati mu.nkájuk mellett arra is időt szakíta- i mák, hogy egy-egy szakma’ ] kérdéssel elmélvülten fogla.l- | kozzanak és tapasztalataikról i nyilvánosan beszámoljanak. — Körünkben üdvözölhetjük I a hazai igazságügyi orvostan kiválóságait az orvosUidomá- | nyi egyetemek Igazságügyi Or- J vostani Intézetónék professzn. ] rait. az igazságügyi orvosszak- j értői i’-'v4"’- Órsz.ágos Bíró- í tógj Vegyészeti Intake* *• i tőit. a kriminalisztika más te- I rületének szakembereit, riet'es kutatókat. Tudományos ütó- | süntk tehát találkozója a szak- ! terület elméleti és gyakorlati munkásainak. Dr. Sólyom Gábor után Ju- I hász István, a Siófoki Városi Pártbizottság első titkára üd- j vözölte a rész-vevőket. majd több rendőrorvosnak kitünte- | test nyújtottak át. A tudományos ülésen tegnap | tizenöt előadás hangzott él. a I többi között szó esett a ható­sági boncolások elrendeléséről. : az elmeorvos-szakértői véle- i ménvezésről. a halálesetek el­bírálásáról. Dr. Szalma László * a rendőrorvosi karnak a tudo­mányos munkában betöltött szerepéről szólt. A részvevők nagy érdeklő­dése kísérte a dr. Dettre Gá­bor, dr. Rozsos István és dr. Zavilla Norbert által szerkesz­tett előadást, amelynek a se­bészi tévedések megelőzése volt a témája. A gyógyító munkának az a törekvése, hogy az orvosok a lehető legjobb eredményt érjék el, s az eddigieknél is keve­sebb legyen a műtét utáni ha­lál. Rendkívül jelentős e te­kintetben az operáció utáni szövődmények kiküszöbölése, khhoz. hogy az orvosok eleget tegyelek a követelményeknek. Okvetlenül szükségük van ter­mészettudományos műveltsé­gük és technikai ismereteik r»i használásé ra. Az előadás második ré­szében a műtéti nehézségekről hallottunk. Szükséges lenne a lársszakorvosok — például a ’'órszövettanászok — nágvobo bevonása, akiknek vizsgálati eredményei már a műtét köz­ben igen hasznos útmutatások­ká.! szolgálhatnak. Segítenek a HjatjnAzJs megál;lfl"'tá*=áhau. és könnvítenek a döntésben is: szükség van-e radikális be­avatkozásra1. A súlyos beteg életét nem mindig sikerül, megmenteni, s ilyenkor fölmerül, nem a se­bészi beavatkozás okozta-e a halált. Ebben a kérdésben a döntő szó az orvoeszakértőé. aki csak akkor tehet eleget marad ékta.1 a-nul felel ősségiéi - 'es hivatása követelményeinek, ha nem szakad el a klinikai f ap a sztal a toktól. A hatodik rendőrovosi tu­dományos ülés ma folytatja munkáját. P. D. Restaurátorok a műemlékfelügyelőség műhelyében Az Országos Mííemlékfelügyelőség központi műhelyében végzik a műemlék épületek be­rendezéseinek és szerkezeteinek felújítását vagy pótlását. A farestaurátor műhelyben ípp a rudabányai református templom több mint 200 éves famennyezetén dolgoznak. Az 1720-ból származó 120 négyzetméteres festett fatáblákat műgyantával erősítik meg. A díszműlakatosok a várbeli, Űri utca 58. sz. alatti házasság kötőterem zárait, kilincseit és más fémvereteit művészi munkával restaurálják. IMRE LÁSZLÓ: Két év nyolc hónap 24. — Tudom is én. Talán. Ha jobb dolgom lett volna. De magát ilyen festékes ruhában oda úgyse engednék be — teszi hozzá évődve. — Majd felöltöznék. Van énnekem rendes ruhám is. Közelebb húzódik, minden mellékgondolat nélkül kérde­zi: — Maga mindig egyedül van itt? — Dehogy! Vagyunk itt öten is, ha a juhászok, a gulyások ideberm vannak, s nem legel­tetnek, összejövünk sokan. Csak most beteg a takarító- néni. Beosztottuk magunknak az inspekciót. Mindennap más takarít. Amelyikünkre sor ke­rül, az tovább marad. — Elég messze innét a falu. — Van kerékpár. Jaj, me­gyek is, mert azt se tudom, hol áll a fejem, annyi a dol­gom. Ebben a pillanatban közé­jük vágódik egy rorgylabda. Kicsi sebesen lohol utána, s megáll előttük. — Szcsókolom. Ezer bocs! Kapelláró a pokolba kíván­ja, Zavartan körülnéz. Észre­veszi, hogy Kés is elindul fe­léjük. A gém esküt felől előtűnik lompos járásávaj Bika. Errefe­lé közelít az is. Odaérnek mind a ketten, s most már né­gyen fogják körül a kislányt. A szemük vad. Majd fölfalják a tekintetükkel. — Na, mi van srácok? Meg­untátok? Menjetek csak, mindjárt megyek, én m. Mintha egyik se hallaná, el­eresztik a fülük mellett. A kislány egyikről a másik­ra néz. Hátrál. Aztán a távoli irodaépület felé tekint, bizony, az jó messzi van ide. — Gyere te is, főnök — mondja Kicsi. A kislány hosszan nézi Ki­csit. — Főnök, elúszunk a meló­val. Nemsokára itt lesz Pet- terson és letol — mondja Bika. A kislány hosszan nézi Bi­kát. — Jó, jó, menjetek csak, én is mindjárt megyek. A három fiú nem mozdul semerre. — Vigyél vizet, amennyi kell! — pattog keményebben Kapelláró hangja Kés felé. — Kicsi, keverj maltert! Te meg — néz Bikára — keverj be kenőszappant. Mozgás, srácok! Látja, hogy mindegyik dü­hös. Lassan elindulnak, de egyre csak visszafelé tekint- getve. Már messze járnak, amikor a kislány megszólal: kötöttek, hogy olyan egyfor­mára nyíratták a hajukat’ Kapelláró keserves ábrázat- tal simít végig tegnapi ko­paszságán. Valami fölényes válaszon töpreng, de nincs ideje rá, mert a kislány újra kérdez: — És miért nevezik magát főnöknek? — így alakult. Már régóta dolgozunk együtt. Én lennék a rangidős. Ennyi. — Maga valamit elhallgat előlem. Látom a szemén. Pis­log, mint az a bizonyos béka a kocsonyában. Különben nem fontos. Nehogy azt higgye, hogv fontos. Engem igazán nem érdekel. — Hátha majd érdekli egy­szer — mondta Kapelláró, és mereven nézte a lányt. — Kü­lönben tanultam én valamit. Tudja mit? Amíg valakinek a nevét se tudom, minek nézzek rá? Meg nagyon meg találom jegyezni az arcát. Szólítanám magamban, de hogyan szólít­sam? Látja, errőj van szó. — Mária a nevem. — Az én nevem Feri. Most nrtac tudora, h* egyszer kia­bálni akarok maga után, mi­lyen nevet mondjak. — Nam biztos, hogy meghal­lom. — Ha én egyszer kiabálni kezdek. Azt maga meghallja még álmában is. — Mélyen alszom ám. — M'n.irg- a Majd föléb­redne. — H:’ a’ - k. — Akarna. — Nem biztos. — Akkor mi a biztos'. — Az, hogy nekem must dolgom van. — Segítsek? — Magát várják. A tóttai, főnök úr! — Ka egyszer el in­nék mindent magának a vé­gén sírna. — Nem sírok én olyan köny­nyen. — Majd meglátná. — Jó lenne az, ha meglát­nám? Melyikünknek 'enne jó? (Folytatjuk.) Somogyi Néplap beos/.- * . Tut-

Next

/
Oldalképek
Tartalom