Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-24 / 119. szám

AB B • ■ ^ * Apró hanyagság? Ahol az ifiojarai meghatározó Itt a próbakocka Látogatóban az Erdei Termékeket teldolgozó és Értékesítő Vállalat üzemvezetősegénél HA ERDEI TERMÉKRŐL [ A magexportunk hallunk, önkéntelenül is a szamócára, vadkörtére és általában — az erdeiben va­don tenmő gyümölcsökre, gombaira gondolunk. Esetleg' eszünkbe jutnak a gyógynövé­nyek. A szakmában dolgozó­kon kívül talán senki nem gondol arra, hogy ide tartozik például a hullott agancs vagy a nyírcsutak is. Az Erdei Termékeket Fel­dolgozó és Értékesítő Vállalat üzemvezetőségének sokrétű munkájáról, a tervekről, fel­adatokról Kiss Tóth Józgefné adminisztrációs vezető tájé­koztatott — Ez a kaposvári központ nem önálló, hanem a buda­pesti vállalathoz tartozik. Az átvett termékeket nem raktá­rozzuk, hanem azonnal to- vábbszállitjuk. Az egész me­gye területén felvásárlóink; vagy ahogy mi • nevezzük; gyűjtőállomás vezetők veszik át a termékeiket — E termékeket bárki be­gy üjtheti és átadhatja a vál­la latnak? — A gyűjtéshez engedély kell, melyet a rendőrséggel közösen állítunk ki. Ez min­den erdei termékre vonatko­es -impor­tunk is jelentős. A Szovjet- — : unióból hozunk be fenyőma­got, s főleg az NSZK-ba ex­portálunk viaszé rét t — ez fel­érett állapotot jelent —ezüst- juharmagot Exportálunk ezen kívül Olaszországba is, természetesen a Hungaroflór közvetítésével. — Milyen termékekből vár­ható a legnagyobb mennyiség? — A legtöbbet gyümölcsök­ből és gombából vásárolunk föl. A gyümölcs nagy részét ! Pécsváradra szállítjuk, ahol préselik, majd a nyers léből a vállalat miskolci szörpüze­mében vitamindús szörpöket készítenek. Május végétől megkezdődik a gyógynövény- | és gombaszedés. A terv meg- j valósítása itt is kilencven szá­zalékban az időjárás , függvé­nye. A gombának a meleg, j nedves idő kedvez. Tavaly i ilyen szempontból szeren- ! csénk volt: harminc mázsa szárított gombát vásároltunk | föl, s ez több mint háromszáz í mázsát jelent nyers állapot-' i ban. Részben ennek is köszön­hető, hogy a tavalyi tervün- | két kétmillió forinttal túltelje- \ sítettük. A vállalat ezenkívül még botszőnyeget is készít a forint a Vas megyei vállalatot terheli. Az épület jelenlegi állapotá­ról Fonyódon az építkezés mű­vezetőjét szerettem volna rendben. A ház emeletén ti- I megkérdezni. Ezt a szándéko­A Fonyódon keresztülrobogo autós talán észre sem veszi a 7-es út mentén épülő OTP- házat, amelynek építésé során nem volt minden egészen zen’két OTP-lakás lesz, a föld­szinten OTP-irodahelyiségek. A lakások értékesítése még nem kezdődött meg, így az eddigi »határidőcsúszás« csak a fonyódi OTP-fiókban nem éppen ideális körülmények kö­zött dolgozó tízegynéhány al­kalmazottnak okoz bosszúsá­got. — 1971. december 23-án kö­töttük az építési szerződést a mat előzőleg a vállalat főmér­nökével is tudattam. Sajnos, az érkezésem előtti percek­ben a művezető távozott, mi­után az építési naplót gondo­san elzárta. Nem volt több sze­rencsém Balatonbogláron sem, ahol Kálmán Györggyel az építésvezetőt kerestük. »Ma már nem valószínű, hogy be­jön« — tájékoztattak délelőtt 11-kor az ott dolgozók. így hát Vas megyei Építőipari Válla- j György műszaki fő­lattal, s ők a következő év ta­vaszán el is kezdték az épí- I test — tájékoztatott Kálmán j György, a Somogy megyei OTP j történt, néhány helyen azon­előadó véleményét kértem az építkezés színhelyén. — A körülköpenyezés meg­MAI KOMMENTÁRUNK Egészségvédelem — nagyobb körültekintéssel zi!k. Csak az ilyen engedély- i Mecseki Szénbányák, nyírcsu- lyel rendelkezőikkel lehet »üz­leti kapcsolatunk«. Az erdő- gazdaságnak mi tőárat fize­tünk, ennek segítségével az er­dészek is meggyőződhetnek arról, hogy a gyűjtő valóban takot a köztisztasági hivatal és a MÁV részére. Foglalko­zunk az elhullott szarvas- agancs fölvásárlásával is; eb­ből a budapesti feldolgozó- üzemben különböző dísztár- A héten jogosult-e az erdő termésének j gyakat készítenek. ,-----—- ’ kezdődik a páfrány szedése, » learatására«. — Mennyire idényszerű a vállalat munkája? — Nálunk január l-töl de­cember 31-ig szezon van. Az első termék a hóvirág. Ja­nuár 12-én szállítottuk az első tételt, és nők napjára összesen 212 ezer csokorral küldtünk a fővárosiba. Az ilyen »kényes« árut tehergépkocsival szál­lítjuk, a többit vasúton. — Jelenleg milyen termé­keket vesznek át? — Most a csigagyűjtés van napirenden. A csigát a ka- posfői áfész-nek szállítjuk, és ők exportálják. A mostani szárazság azonban nem ked­vez ennek a munkának, így a vártnál kevesebbet vettünk át eddig. A gyűjtési időszak másfél .hónap, körülbelül jú­nius 15-ig tart, ám valószínű, hogy ez az időpont eltolódik. fenyőgallygyűjtés pedig egész óven át tart. Említésre méltó még a diógömbía felvásárlá­sa, lombhulléstól a rügyfaka- dásig. AZ ÜZEMVEZETŐSÉG munkája sokrétű. Az erdei termékek iránti kereslet vál­tozó, közülük sokat a techni­ka kiszorít. Például az árvíz- védelmi rőzse csaknem telje­sen eltűnt, és a bányák is egyre kevesebb bótszőnyeget rendelnek. Ezek helyett új termékek kerülnek előtérbe. — Az idei tervünk —mond­ja Kiss Tóth Józsefné — nyolcmillió forintos forgalom. Hogy ezt teljesíthessük, ahhoz elsősorban - megfelelő' időjárás­ra van szükség, mert az erdő gyümölcseinek, növényeinek gazdája a termeszét. D. T. A tervidőszak végére kielégítik ■ a pb-gáz igényeket A lakosságot érintő és ér- j zottság határozata alapján deklő kérdésekről, az olaj- és ; 1975-ig az ÁFOR 900 millió gázellátás helyzetéről, várható I forintot kap terven felül, s •alakulásáról számolt be töb- ebből az összegből bővítheti bek között szerdai sajtótájé- I töltőállomás- és vezetékháló- koztatóján dr. Simon Pál, az [ JBatáit, újabb tárolókat építhet. Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója. El­mondotta egyebek között, hogy a tröszt termékei valamilyen formában szinte minden csa­ládba bekerülnek. A lakosság tavaly 517 millió köbméter gázt használt fel, propán-bu­tán gázzal jelenleg I millió 383 ezer háztartásban tüzel­nek, s ez a fogyasztás két év­vel megelőzi a tervezett szin­tet. A nagyobb fejlődés elle­nére jelenleg is mintegy 70 ezren várakoznak pb-gáara. A módosított tervek szerint a tervidőszak végére éri el a háztartási fogyasztók száma az 1.6 milliót, s akkorra már feltehetően minden igényt ki tudnak elégítem. A gázprog­ram szerint 1975 végéig az or­szág lakosságának 65 százalé­kát kell vezetékes vagy pro­pán-bután gázzal ellátni; je­lenleg 59 százaléknál tartunk. A vezérigazgató ismertette a kőolajfetdolgozó-ipar tevé­kenységét, s elmondotta: az idén rátérnek a KGST-szab- ványnalk megfelelő minőségi gázolaj gyártására, s így a felére csökkentik az olaj kén­tartalmát, hozzájárulva ezzel is a levegő tisztaságának vé­delméhez. Szólja kerültek a kőolajtermékek forgalmazá­sának nehézségei is. Ezek enyhítésére — mint is- j meretea —- a Gazdasági Bi- ^ műszaki főelőadója. — Az első határidő ez év jú­nius 15 volt, a kivitelező azonban a határidő november 30-ra történő módosítását kér­te. 1972 nyarán még folytak a munkálatok, de már látszott, hogy a vasiaknak kezd terhes­sé válni ez az építkezés. Pe­dig micsoda lendülettel kezd- j tek a munkához. Akkor azt mondták: »betörünk a Balaton déli partjára.« — Miért hiúsult meg ez a tervük? — Két lehetőségük volt: vagy saját megyéjükben lakó dolgozókat hoznak, vagy itt, helyben próbálnák embereket toborozni. Nyilván ez utóbbi a »kifizetődőbb«. Somogybán azonban »fölösleges« építőipa-, ri szakembert nem találtak, s így apránként kezdett szá­mukra nem kifizetődő lenni a dél-balatoni terv. 72 őszén tá­voztak, itthagyva egy félig kész épületet, és mint később kiderült, néhány felelőtlenség i és szakszerűtlenség okozta j bosszúságot is. A beruházás lebonyolítója í az OTP megbízásából a SOM- j BÉR. Ennek illetékes műszaki I ellenőre, Bognár Ferenc el- i mondta a fonyódi »pillériigy- ről«, hogy a munkát 1972.' ok­tóber 25-én adták át a Somogy megyei Tanácsi Magas- és j Mélyépítő Vállalatnak. Ekkor a tartópillérek már állták, és készen volt az első szint. — Ügy tudom, az átvételkor a pillér körül volt zsaluzva .,. Az átvételt követően a pilléreket kizsaluzták, bár kü­lönben sem a deszkaréteg miatt nem látták meg az osz­lop belső hibáit. A vasiak kö­telesek lettek volna a minőség megállapításához szükséges próbakockát küldeni, de ez nem történt meg. Ezért az EMI-hez fordultunk. Az EMI ellenőrei Smidth-kalapácsos módszerrel kiderítették, hogy hét oszlop szilárdsága nem megfelelő. Ezt a vizsgálati eredményt megküldtük a sta­tikai tervezőnek is, aki a pil­lérek 10 centiméteres »körül- köpenyezését« (megerősítését) irta elő. — Kit terheltek a megerősí­tés többletköltségei? — Ez a mintegy 50—60 ezer ban a szakszerűtlenség nyomai láthatók. — Bíznak-e a november 30-i határidő betartásában? — ezt már ismét Bognár Ferenc- től, a SOMBER műszaki ellen­őrétől kérdeztem. — A kivitelezők mindenáron szeretnék tartani a határidőt. — Végül is apró felelőtlen­ségről van szó. A kár is »alig« 60 ezer forint — vélekedtem nem minden célzatosság nél­kül. — Nem egészen — mondotta Kálmán György. — Egy ilyen bosszantó hanyagság rontja az egész OTP-lakásépitési akció hitelét, így a majdani értéke­sítést is megnehezíti. Nem is említve azt a lehetőséget, hogy ha a SOMBER nem kér ÉMI- vizsgálatot, nem fedik föl a hibát, és a ház esetleg ősze­dül. Vajon ez esetben apró fele­lőtlenségnek neveznénk-e az »el nem küldött próbakocka« esetét? Bíró Ferenc Tegnap reggel a rádióban hallhattuk s mai lapunkban — és minden csütörtöki lap­számunkban, a Növényvédel­mi tájékoztatóban — is sze­repel ez az intő mondat, a vegyszerek alkalmazásával kapcsolatban: »Felhívjuk a figyelmet az élelmezés-egész­ségügyi várakozási idők pon­tos betartására!«. Nehéz volna most felsorol­ni, hogy hányféle és milyen hatású növényvédő szer van forgalomban ez idő szerint megyénkben, de tény, hogy évről évre nagyobb területre terjed iki az alkalmazásuk. S nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemekben, hanem a háztáji földeken, a kis­kertekben, is. Használják szántóföldi növénytermesz­tésben, gyümölcsösökben, sőt már kertészetekben is; »csatasorba állítják« a ro- varok és gyomlcártevők el­len. A megvásárolt tételeken olvasható a felhasználásra vonatkozó utasítás, amely — vegyük komolyan, mert nagy a kockázat — valóban utasí­tás! Ha ezt mindenütt és minden közreműködő meg­tartja, nem eshet baja sem a felhasználónak, sem pedig a fogyasztónak. Ebből követ­kezik, hogy ezek a vegyszerek az emberre nem ártalmasak, ha a raktározással és a fel- használással kapcsolatos elő­írásokat nem szegik meg. A baj akkor keletkezik, amikor hozzáértés hiánya vagy köny- nyelmüség miatt ezeknek az előírásoknak nincs foganatja. S ezzel a munkavédelem is olyan súlyos csorbát szenved, hogy emberek betegsége, sőt olykor az életük elvesztése lehet a következmény. Olvasom egy megyei előter­jesztésben: »Az utóbbi évek­ben jelentősen megváltozott a mezőgazdasági üzemek ter­melésének módja: előtérbe került a korszerű technika alkalmazása ... Fokozódott a kemizálás. Az üzemekben a technikai fejlődéssel nem tar­tott lépést a munka, és egész­ségvédelem fejlesztése... / termelőszövetkezeti szakve­zetők és esetenként az elnö­kök sem foglalkoznak megfe lelően a munka- és egészség- védelemmel, nem mindenütt éreznek felelősséget a dolga zók testi épségének, egészsé­gének védelméért.« Bizonyos, hogy ez a megállapítás nem általánosítható a megye min­den termelőszövetkezetére, de igaz. Mint ahogyan az is igaz — jóllehet az előbbi idézet ­ben nem szerepel —, hogy az egyéni felelősségérzetnek, az embernek önmaga megvédé­sére irányuló törekvésének is az eddiginél jobban előtérbe kell kerülni. Arra gondolok, hogy az az ember, aki vegy­szerekkel dolgozik, sohase fe­lejtse el: milyen következmé­nye lehet a könnyelműségé­nek — önmagára és család­jára nézve. Májusban nagyon sok vegy­szer kerül ki a földekre, a növényekre. Egy részük ren­deltetésszerűen, az előírásnak megfelelően, más részük sza­bálytalanul. Az utóbbi szüli a bajt! Ne ártsunk önmagunk­nak és egymásnak, tartsuk meg az utasításokat! így ke­vesebb kár esik az ember egészségében, és a Somogyi Néplap is — mindenki örö­mére — kevesebb vegyszer­mérgezésről közöl majd hírt. H. F. Szakmunkástanulók A „szerkesztő“ és a versmondé Az emberek legtöbbje elő- saival volt tele. Éles probléma­látásról, sokszínű érdeklődés­ítélettel viseltetik a szakmun­kástanulók iránt. Azt hiszik, hogy a szakmai ismereteken kívül alig szereznek többet a hároméves képzési idő alatt. Ha bennem is akadtak volna hasonló előítéletek, az pár nap találkozásai föltétlenül szétoszlatták volna. A két leglényegesebb talán a Borsos Gáborral és Krajcár Máriával való találkozás. Mindketten az 503. sz. Ipari Szakmunkásképző tanulói Ka­posvárom. Gábort anélkül is­mertem meg, hogy beszéltem volna vele. A műit tanévben Visszhang címmel újságot adott ki az iskola KlSZ-bizott- sága, s ő kezdettől fogva tagja volt a szerkesztő bizottságnak. Gyakran, a fél újság az ő irá­Hízott bikákat szállít a Kaposvári Húskombinátnak a kiskorpái!! Latinra Sándor Terroe- lószCvetkezet. Ez a gazdaság is bekapcsolódott a szarvasmarha-tenyesztesi programba; szahadtaxtasos hizlalást vakt&Uanák. ről tanúskodtak ezek a cükkek. A közelmúltban személyesen is megismerkedtem vele. Len­gyel plakátkiállítást rendeztek az iskola klubjában. Nagy utóbbi volt, amikor kide­rült: övé a teljes anyag, s aiki- állításis az ő kezdeményezésé­re jött létre. Társai előtt tekin­télyt vívott ki magának több­ször is bátor kezdeményezé­seivel. Sajnálják, hogy az utol­só évet járja az idén. A szer­kesztő bizottságba már új em­bereket is választottak, mert gyakorlatot kell szerezniük, hisz szeptembertől teljesen ön­állóan dolgoznak. Ö azonban még mindig ott tevékenykedik a többiek mellett. Egyébként elektronikai műszerésznek ké­szül. Idősebb a társainál, hi­szen érettségi és egy hosszabb ideig tartó betegség után je­lentkezett a szakmunkáskép­zőbe. — Ügy jöttem ide, hogy semmiképpen, sem nyugszom bele a meglevő helyzetbe. Tud­tam: az nem létezik, hogy nem lehet embereket találni a munkához. Sikerült is kialakí­tani egy olyan, csoportot, amely hasznosan, akarja eltölteni sza­bad idejét, s arra sem rest, hogy másokban is hasonló igényt ébresszen. Könnyebb volt a hélyzet is, mint hittem, mert fölmérhetetlan segítséget kapunk tanárainktól. Főleg Friss Tmrénétől, aki az irodal­mi színpadot vezeti, és Bíró Bálint igazgatóhelyettestől. Az iskolai küldöttérte­kezleten hallottam, amikor Borsos Gábor véleményt mon­dott. Keményen, határozottan és következetesen. — Ritka az Eyen tanulónk, minit Borsos Gábor. Furcsa, de éppen az érettségizettek nem érzik kötelességüknek, hogy a többiekért is tegyenek — mondta Bíró Bálint igazgató­helyettes. A Visszhang című lap utol­só szamában a közeljövőben bemutatásra kerülő szovjet filmről, az Andrej Rubijovról szóló írását láttam. »Miután a film »irodalmi forgatókönyvét elolvastam, úgy érzem, köte­lességem mindenkinek ajánla­ni ezt a filmet- — írja Rubl- jov bemutatása után az. eLőze­Krajcár Mária most a keszt­helyi Helikonra készül. A me­gye többi szakmunkásképzőjé­ben sokkal kisebb volt az ér­deklődés a diáktalálkozó iránt. Az iskolájukból nem ő az egyetlen részvevő: Balogh Sán­dor trombitaszólóval. O pedig versmondással szerepel majd, s ott lesz Keszthelyen az isko­la néptánccsoportja is. Az utolsó versenyek közül a Pé­csen megrendezett területi F tőfi-versmondóversenyt érzi a legsikeresebbnek. A hetedik helyre került, s további vers- mondásra sarkalló véleményt is kapott a zsűritől. — A pécsi siker után egy kaposvári kudarc következett. A zsűri nem mondott semmit a szereplésemről. Csak sokán a verseny után, mástól halló: tam, hogy szerintük nagyi ■ rosszul mondtam a Szülőfö' - dem című Petőfd-verset s hog” képtelen vagyok Petőfi tolmá­csolására. Lehet, hogy igazul: volt, hiszen nem nekem, ha­nem a közönségnek kell elérzé- kenyüLni. Akkor fordítva tör­tént. Mikor megkérdeztem, mivel készül a Helikonra, nevei, mondta: a választható három vers között újra csak ott van az első helyen a Szülőföldem című költemény. — Nem törnek le a sikerte­lenségek. Talán fele ennyire sem lennék most képes, ha a kudarcok után nem az újra kedzés lett volna a legelső reakcióm. Az öreglaki iskolá ban álltam legelőször szín­padra, s azóta számtalanszor A helltkond küzdelmekből sem az eredmény lesz a lényeg, ha­nem az, hogy ott lehetek, és hallhatok másokat is. A küldöttértekezlet a közelmúltban őt választót titkárnak, a csúcsvezetésé': élére. — Igazán nem értem, miér’ Még1 csak másodikba járok, nem érettségiztem, s a tetejé­ben lány vagyok. A korábbi választások során három kö zül már egy is kizáró ok le betett. Hosszú Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom