Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-18 / 114. szám

JOŐ éves a magyar könyvnyomtatás TEGNAP ÍRTÁK ALÁ Száz mű a könyvhétre Pelöfi-emlékk'ónyvidrai avatnak Somogybán Az idén júniusban a könyv barátai együtt hallják emle­getni az ünnepi könyvhéttel a magyar könyvnyomtatás fél­évezredes és Petőfi Sándor születésének százötvenedik évfordulóját. Ritka alkalom, hogy ilyen erős reflektorfény­ben álljon a könyv, a nem­zetközi kömyvév után egy év­vel. Tegnap délelőtt is a könyv volt a »főszereplője« annak a tájékoztatónak és bemutató­nak, melyet a Könyvértékesítő Vállalat a Megyei Könyvtár­ral karöltve rendezett Kapos­váron. Könyvtárosokat és elő­adókat tájékoztattak itt a ta­vaszi könyvújdonságokról, a kiadók könyvheti újdonságai­ról. Hajós Tibor, a Könyvér- tékesitő Vállalat igazgatóhe­lyettese elmondta, hogy ta­valy kezdték el a kiadókkal közösen az »élő reklám«-ot. Ez a találkozó tapasztalatcse­re egyben, kiadói tervek és el­adói észrevételek is »találkoz­nak«. Hajós Tibor bejelentet­te: az idén mintegy száz mű jelenik meg az ünnepi könyv­hétre. Hogy mi, erről a kiadók megbízottai szóltak részlete­sebben. A Szépirodalmi Kiadó új­donságait Z. Szalai Sándor mutatta be. Mindenekelőtt fölhívta a figyelmet arra a »nemzeti értékre«, amit a Magyar Remekírók sorozatban napvilágot látó klasszikus má­zat első kötete: Csokonai Vi­téz Mihály minden munkája. Űj Móricz-sorozat is indul. EV. a lehető legteljesebb lesz, s különösen figyelemre méltó az elbeszélésanyaga. A kötet címlapján Rippl-Rónai József ismert Móricz-portréját lát­tuk. Aprily Lajos, Zelk Zoltán, Takáts Gyula, Garai Gábor versesköteteit jelentette meg a kiadó a könyvhétre. Zsombok Tiniár György leszerelt bere­pülőpilóta első könyve, A rá­csapások napja is bizonyára érdekes olvasmány lesz. Könyvkuriózumnak ígérkezik Borsos Miklósné Kéry Ilona Kertem című írása, mely a Műhely sorozatban lát napvi­lágot. Az Európa újdonságai közül Baudelaire. Majakovszkij ver­ses köteteit, Leonov Orosz er­dő című regényét, a Tengeri szél című — mai szovjet elbe­szélőktől válogatott — antoló­giát említhetjük meg. A könyvnyomtatás hazai ötszáz évére emlékeztet az úgyneve­zett« Budai Krónika, amely a Helikonnál jelent meg. A Magyar Anjou-legendariumot szintén itt adták ki 550, illetve 700 forintért. A Kossuth újdonságait Ba­kács István mutatta be. A két munkáspárt egyesülésének huszonötödik évfordulójára adták ki Sánta Ilona Interjúk mely az emberiség keletkezé­séről szól. Különös Budapest- < történet Békés István Szegény j ember gazdag városban című | szociológiája. A szakszervezet kiadójának, a Táncsicsnak két | könyvújdonsága: Veres Péter koszorúja, amely visszaemlé­kezéseket tartalmaz, valamint a Szép Szó antológia. A legmagasabb könyvoszlop Bor Ambrus előtt állott, aki a Magvető újdonságait mú­latta be. A gazdag versválasztékból csak néhány kötet: Kassák: Válogatott versek; Benjámin László: Sziklarajzok; Csőri Sándor: Párbeszéd, sötétben; Hajnal Anna: Időjárás-jelen­tés hajóknak: Képes Géza: Csigaház. Megjelenik a Kör­kép 73. melyet a könyvhéten fél áron árulnak a könyves­boltokban. A prózatermésből: Lengyel József: Argonidész hajói, Rá- kosy Gergely: Általában hall­gatunk, Moldova György: Tit­kos záradék, Szabó Magda: A szemlélők. Ez utóbbi egy sze­relmi kapcsolatot mutat be, s közvetve a hazaszeretetről szól. A memoár irod a lomban szegény magyar termésből Hi­das Antal Világot járt sorok című műve és Örkény István Időrendben című — a soro­zatban a negyedik kötet — könyve ígérkezik csemegének. Ahogy a legkisebbekhez érünk, a gyerekekhez, a fia­az Együttműködési szerződés o pécsi egyetemek és Somogy között A somogyi diákok beiskolá- | zása felsőoktatási intézmé­nyekbe. majd visszatérése a megyébe nemcsak egyéni gond és érdek, hanem részt vállal mindebből a megye is. Isme­retes Somogy vezetőinek az a törekvése, hogy a lehetőségek szerint mind szorosabbra fűz­zék a kapcsolatokat a megyén kívül működő főiskolák és egyetemek vezetői és hallgatói. | valamint a megye — különös- ' képpen a szakemberszükséglet­tel jelentkező intézmények, vállalatok — között. A kezdeményezés tegnap is­mét tetté érlelődött, a pécsi egyetemi vezetők Kaposvárra látogattak. Bíró Gyula, a me­gyei pártbizottság titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke köszöntötte őket. köz- j lük dr. Boros Béla egyetemi tanárt, a Pécsi Orvostudomá- | nyi Egyetem rektorát, dr. Szo- táczky Mihály egyetemi ta­nárt, a Pécsi Tudományegye­tem állam- és jogtudományi karának dékánját, dr. Hoóz \ István egyetemi tanárt, a Marx j Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem pécsi tagozatának vezetőjét. E felsorolásból is látszik, hogy Somogy orvos-, jogász- és j közgazdász-szükséglete érdé- kében született meg az az együttműködési szerződés, me- í lyet aláírtak az egyetemek 1 KISZ-titkárai és Balazs Nán­dor megyei KISZ-titkár is. Kocsis László, a megyei ta­nács elnökhelyettese ismertette a részvevők előtt Somogy helyzetét, elemezte természeti adottságait, településviszo­nyait. kitért a demográfia jele­nére és várható alakulására is. Elmondta, hogy milyen örök­séggel indult a felszabadulás után a megye, mikor kezdő­dött és milyen eredményeket hozott az intenzív iparosítás, hol tart mezőgazdaságunk, mi­lyen terveket hoztak a kedve­zőtlen talajviszonyok javítá­sára. az állattenyésztés fellen­dítésére. Részletesen elemezte a megyei iparszerkezet jelen­legi képét, és szólt a kulturá­lis, egészségügyi hálózat gond­jairól is. A tárgyi fel*ételek megjaví­tása mellett nagyon fontos a jó szakemberellátás — hang­súlyozta —. s ez indokolja azt, hogy együttműködési szerző­dést írjanak alá. A szerződés munkaprogram­ra épül, melynek igen lénye­ges eleme az, hogy a pályavá­lasztás után egyre több köz­gazdász-, jogász- és orvosjelöl­tet küldenek Pécsre felvételez­ni. ezt megelőzően megismer­kednek majd a hallgatók az egyetemmel, és előkészítőket is szerveznek a jelentkezők számára. Segítséget nyújthat­nak ezek a felsőoktatási intéz­mények a már dolgozó szak- , emberek továbbtanulásában I levelező tagozaton is. A legfontosabb az, hogy mi- , nél több végző fiatal jöjjön Somogyba, s ennek elösegitese több módon történhet. A me­gye pályázatot ír ki somogyi témákra, az intézmények tu­dományos diákköreinek mun- ; kaprogramjában is helyet kap Somogy, de készíthetnek me­gyénkben szakdolgozatot, vé­gezhetnek szociológiai fölmé­réseket. A közgazdaságtudo­mányi tagozat tanárai s hall­gatói közreműködhetnek sorao- j gyi válalatok gondjainak meg­oldásában is; a piackutatás­ban, vagy gazdaságossági szá­mításokban például. Bizonyára nagyon sokat je­lent Somogynak az. ha a me­gyei kórházban is megkezdik , a pécsi medikusok oktatását. Egyre nagyobb szükség van a körzeti, rendelőintézeti, kórhá­zi és a KÖJÁL szakterületein működő orvosokra. A szükség­let rendkívül nagy! A tanácskozáson több oldal­ról közelítették meg a részve­vők a jó együttműködés lehe- j tőségeit, és a tegnap aláírt j szerződés bizonyára sok, ma még üres jogászi, közgazdászt e6 orvosi állás betöltésével gyümölcsözik majd. T. T. a munkásegységröl című mun , káját. A Kossuth talán a leg- j tatokhoz, úgy fogyatkozik vek jelentenek. Az ünnepi érdekesebb kiadványának a szám. amely az új könyvc- könyvhétre megjelent a soro- | Szemjorurv könyve ígérkezik, i két jelzi. Az ünnepi könyv- ---------------------- ——-------------------------------------------------------:------------1 hétre négy gyerek, négy ifjú­sági és két Kozmosz-könyv jelenik meg. A gyerekeknek szánt versenkötetek közül ki­emeljük Takáts Gyula Do­rombol a Hold című kötetét. A Kozmosz-sorozat meglepeté­se: Beregovoj szovjet űrhajós naplója, amely Egy .űrhajós feljegyzései címmel jelent meg. F iatalok között Fél évszázad a magyar zeneművészet szolgálatában Munka és iskola éve, 1023 ötven. alakult a Magyar Állami Hangversenyzenekar őse, a Székesfővárosi Zenekar — Bor Dezső karnagy kezdemé­nyezésére. Tagjai között szép számmal akadtak lelkes mű­kedvelő muzsikusok, városházi tisztviselők is. 1939-ben alakult át a zenekar hivatásos együt­tessé, és 1952 óta működik a mai nevén. Főzeneigazgatójuk azóta Ferencsik János, az ő avatott zenei és nevelő mun­kája eredményeképp érte el az együttes mai színvonalát és rangját; neves hazai és külföl­di vendégkarmesterek és szó­listák szereplése, s számtalan sikeres külföldi hangverseny- tűmé jelzi az együttes útját. A zenekarral közösen szereplő világhírű művészek közül Otto Klemperer negyvenszer állt az együttes élére. Ferencsik János a legneve­sebb és legnépszerűbb magyar muzsikus, akinek a nevét kül­földön is széles körben isme- -rik a zenehallgatók, s tevé­kenysége elválaszthatatlan tavaszán l adott művésztestület új szem­pontokkal, új árnyalatokkal, esetleg egy egészen más, új felfogással is gazdagodik. Ter­mékenyítő hatással van ránk minden jó karmester, mert megvan a saját stílusunk, sa­ját egyéniségünk. Az együttes nemcsak a fővá­ros, hanem a vidéki városok hangversenyéletében is rend­szeresen részt vesz. Az előző szezonban 13 koncertet adtak az ország különböző városai­ban. A Televízió nézőinek új sorozattal mutatkoznak be. a tv-bérlet hangversenyein Fe­rencsik János műsorismerte­tést is »mellékelt az elhangzó zenéhez. A sorozat célja, hogy a televízió nagv számú hallga­tóságából minél többen jussa­nak el a komolyzene megis­meréséhez, megszereléséhez. Az .ismertető mindenkihez szól, zenei szakkifejezések nél­kül, népszerűén, érdekesen közvetíti az elhangzó zene ér­zelmi és gondolati tartalmát. K. Ä. A kiadók tájékoztatója után Szita Ferenc,' a megyei könyvtár igazgatóhelyettese ismertette az ünnepi könyvhét somogyi programját, amely május 28-án kezdődik és jú­nius 8-ig tart. . Ezalatt tizen­hét rendezvényre kerül sor. Megyénkbe látogat Fekete Gyula. Fodor András, Galam­bos László, Kiss Dénes, Somo­gyi Tóth Sándor, Végh Antal, Zimre Péter és Csörsz István. Kaposvár centenáriuma alkal­mából 28-án irodalmi estet rendeznek a megyei könyvtár­ban, ezen Bernáth Aurél. So- l mogyi Tóth Sándor és Takáts Gyula, vesz részt. Június 3-án Görgeteg—Kun­telepen fölavatják az ország­ban elsőként létesített Petőfi- emlékkönyvtárat, 6-án pedig Balatonmárián kerül sor Pe- tőíi-emlékkönyvtár avatására. Horáaiyi Barna Emelt szintű képzést kaptunk. Szűcs István 1954-ben szüle­tett, az 503. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézetben szer­zett laikatosszak munkás-bizo­nyítványt. — Miért ezt a szakmát vá­lasztotta ? — Ügy érzem, jó a kézügyes­ségem. Szeretem a gépeket, és egy lakatosnak erre nagy szük­sége van. A gépekkel tudni kell a bánást; érezni kell őket, ismerni, mert enélkül nem együttesétől, a zenekar az ő családja. a — Hogyan alakította ki ezt J l/V|R£ LÁSZLÓ a harmonikus termékeny kap- a csolatot az együttessel? j zenekarok általában ^ nem szeretik azokat a karmos- j tereket, akik sokat magvaráz­nak. Különösen azt, amikor a dirigens hosszasan beszél olyan do1 gokról, amit á zene- f kari tagok sokkal jobban tud- j) nak. A karmester jól teszi, ha i — Ne úgy fogd — tanítja sok mindenben rábízza magát # Kapelláró. — Az egész tenye- a zenekar tudására. A hang- # redd el, így. Nem tárad ej any- sz.ert magát a karmester csak # nyira a kezed. Két év nyolc hónap 18. közvetve vezényli. valóiában i magát a hangszeres művészt dirigálja. Tehát tudni kell bán­ni az emberekkel, érteni kell a nvelvükön, megérezni, mi az ( amit saját maguktól is tudnak, s mi az, amiben tőlem várnak útmutatást. — Mit tart a zenekari mun- i ka legfontosabb meghatározó- l jártak? Na és, ha elfárad? Hosszú, egyenletes húzásai nyomán a nedves faltörmelék vastag szőnyeget terít a pad­lóra. Bika komótosan fölka- paszkodik a létrára, s önkén­telen mozdulattal megkapasz­kodik a csúcsában, amikor a régi tákolmány meginog alat­ta. Nagy a súly." Sokat za — A ió kapcsolat és a rend- #hálsz — szól fel Kicsi, szeres munka mellett az állan- # — Kuss! dó karmester jelenlétét, aki i Kapelláró Kicsinek is kioszl- miné! többet dir’sólia saját f ja a munkát, ne szövegeljen zenékarát annál iobb. csak az állandó »tréner saját $ja a fannyit. úiriia \ — ott a malter. Kicsi. Elég memrlni a zenekar sB'stiOs ar- . ■,. ,, , , . . . . , • , . fa sza.italasbol! Megkevered ciilat-nf. n ismeri lecnbhan a i . . , , , , ... , , ... fegy kis homokkal Vigyáz/., zeneknrba-i rétin krnessego- « , . , ° fode legyen az eszed, amit esi­tino­ket. lehetőségeket; ismeri a hibákat is, tudta, bogv lehet kijavítani, vagv legalább is nem féi+iíngvé tenni. wa ilven művészileg megállapodott. »összeállt« zenekarról van szó. f akkor a zenekar és vezetője is f Lejön a létráról nálsz; szépen a reseket. man, mintha mindig ezt csi­náltad volna. Nem vagy te olyan süket, mint amilyennek látszol. segít a ha­barcsot elkészíteni, meg is mu­sz.ívesen lát olyan vendégeket. , . akiknek hatasara ez. a meg- itatja, hogyan fogjon hozza. — Te meg mit bámulsz ott? Az üres vödrökbe vizet — nó­gatja Kést, — De előbb keverd meg a maltert, ott, azt a da­rabot teljesen be kell vakolni, lehullott az egész. Egy idő után észreveszik, hogy ritmusban áll négyük munkája. Mindegyik tudja a dolgát, s a mozdulataik is va­lamiképpen egymáshoz igazod­nak. Kapelláró azon veszi ész­re magát, hogy fütyül. Kicsi dúdolva kíséri, és hamisan persze, lépegetnek a létrákon, kimerevített nyakkal a meny- nyezetet figyelve, hol mutat­kozik repedés, lyuk,. Bika hamarabb elfárad, ez látniyaló. Váratlan időközök­ben kacskaringós káromkodást ereszt meg. s fájlalja a dere­kát. Azt mondja, leszakad a kiírja. es a combjában maris dühöng az izomláz. — Ki volt az. aki ezt a rohadt munkát laszabta? — De azért a keze is jár közben, és Kapellarót ug­ratja, azzal, ami éppen eszé­be jut. — Hát szóval ez a tetű szak­ma a te szakmád. Jól nézel ki. Ezt fogod csinálni életed vé­géig, amíg le nem fordulsz a létráról? Ki dumált rá, hogy ezt nevezed életnek? — Miért, a csövezé% meny­nyivel jobb? — Ott úr vagyok. Nem fáj­dul meg a derekam. — Mindenkinek kell valami­hez érteni. Különben fölkopik az álla. — Tudod mit? Inkább kop­jon föl az állam. Inkább dö­göljek meg, érted? — É6 miből akarsz megél­ni? — Annyi jó buli van. — Jó buli. És utána a mese­autó. Köszönöm szépen. — Az is jobb, mint a hülye­gyereket játszani — mondja, ha másért nem, ugratásból Bi­ka. — Ki köszöni azt meg ne­ked, hogy szívóekodsz; ide még egy kis vakolatot, jaj, aztán fehér legyen a fehér fal, el ne csöppenjen ? És ez így megy hetvenkettőben, nyolcvanket­tőben, kilencvenkettőbem. Ho­va beszélek? Addigra rég el­kaparnak. Alulról szagolod az ibolyát, s közben nem js él­tél. Né/.led a falat, ;i falaikat, amiken egyetlen változatosság a csík. A kék meg a sárga, a lila. a hupikék. Büszke lehetsz magadra, hogy te kerested meg az igazgató villáját, kocsiját meg a nőjét. Te mázoltad ösz- sze a hülye életed összes ecsetjeivel, 'amit szeret és amit utál. Mindent te csinál­tál, mégse te élvezed Eskü­szöm, KapeMáró, te olyan hü­megy semmire az ember. Nem j baj. ha olajos lesz a kéz, fe- { ketébb a munkaruha. Utána zuhanyozik az ember, és már nem is látszanak a nyomok. 1 Annál nagyobb öröm pedig nincs, amikor újra kifogásta­lan a gép. — Délelőtt vagy délután több a munka? — Egyre megy. Délelőtt fris­sebben. dolgozom, többet is végzek. Délután is vari annyi, mint délelőtt, sokszor több is. — Hol dolgozik? — A Magas- és Mélyépítő Vállalat Vörös Hadsereg úti telepének tmk-műhelyében. Gyakran járunk vidékre is. az építkezéseken elromlott gépe­ket javítjuk ki. Kaposvárra nem gazdaságos beszállítani őket, így nekünk kell kiutaz­nunk. Egv éve dolgozom a vál­lalatnál. Nagyon meg vagyok elégedve. A bérrendezéskor 11 forintról tizennégyre emelték az órabéremet. így átlagosan kétezerötszáz forint a fizeté­sem. A nyári hónapokban meg- i esik. hogy ennél több is össze- j jön. Télen viszont kevesebb; nincs annyi munka, állnak az építkezések, és kevesebb gép romlik el. lye vagy, akit kár fölboncolni a haláig után. Mit találnak benned? Egy csomó bécsi fe­héret meg piktortéglát, min­denféle mintákat, amiket rá- hengereztél a falra, f Kicsi odavágta a földhöz a« spaknit: f — Én ezt nem csinálom to-i vább! Menjetek a bús fené-f be a szövegeitekkel! Nem elég.f hogy itt gürcölünk, még ezt af sok süket dumát is hallgas-f sam? Hát mi vagyok én? f — Még ha meglenne a do-# hányunk, amit hazaviszünk.# vagy kitapétázzuk vele a fa­lat. Egy Kossuth, egy Ady li­lában, és a végtelenségig. De így? Én nem is értem, tény­leg, miért szívóskodsz annyi­ra, Kapelláró — mondja Ké6, miután leteszi a tele vizesvöd­röt. — Mondd azt. hogy előbb akarsz szabadulni. Vagy felőlem akár azt is mondha­tod, hogy neked ez a hobbyd. De ne játszd meg magad, kö­nyörgöm. hát ki hiszi azt el. neked, hogy igazán kedved' van ehhez a tetű munkához — Mik a tervei? — Az idén érettségizem a gépipari technikumban. Emelt szintű képzést kaptunk az ipa- ritanuló-iskolában, utána két évet kell még tanulni, hogy valaki érettségi bizonyítványt szerezzen. J# Kapellaro válasz helyett új-f bői eligazítja három beosztott ját. Egy ideig csönd. Meginti az a sajátságos harmónia ajt mozdulatokban, a kezdi és iz-i mok, az egész test külön-kü- i lön is együttesnék tetsző, okos i összhatásában. ^ Fütyülés, dudolás. 4 (folytatjuk.) f Tizedmilliméterek is számí­tanak. — Hányán dolgoznak a tmk. műhelyben? — Tizen hatan. S főleg fiatal szakmunkások. Kovács László tavaly szer­zett. esztergályos szakmunkás­bizonyítványt. Ó is a vállalat dolgozója. — Édesapám a Tégla- és Cserépipari Vállalatnál dolgo­zik. Már kis korom óta oda jártam nyáron, először csak kíváncsiságból, később dolgoz­ni is. Ott szerettem meg a gé­peket, az anyagot, a fémeket, az akaratossásukat, makacssá­gukat. aztán az isko'ában megtanítottak e/.ek legyőzésé­re is. Az esztergapadon könnyű a munka. Csak a munkadara­bot kell jó erősen rögzíteni, és a méretek' között, a rajzokon eligazodni. — A munkatársaimmal együtt a tmk-műhelyben dol­gozunk, a Gilice utcai telepen. Kevesen vagyunk. így minden, kinek kijut a munkából. Igaz, a fizetés is több, de meg is dolgozunk érte. — Milyen munkadarabokat készít? — Gépekhez szerszámokat Igényes munka, tízed millimé­terek is rendkívül számítanak, jó oda kell figyelni. — Mennyi a fizetése? — Télen ezernyolcszáz kö­rül. A nyári hónapokban en­nél jóval több: átlag ketezer forint.-1- A tervei? — Jövőre befejezem a gép­ipari technikumot. Szeretnék jó eredménnyel érettségizni..: R. G. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom