Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-04 / 102. szám

óriás születik XVI. balatoni közegészségügyi napok Látogatás a Kánra parti autógyárbanAz üdültetés határozza meg a tópart fejlesztését MOSZKVÁTÓL, ezer kilo- | szabad munkaerő volt — bár méterre, a Káma-folyó part- a Szovjetunió más részeiből is jám, nem messze a Barátság kőolajvezeték kezdetétől van egy kisváros, Naberezsnije Caeflmd. Nevét néhány évvel ez­előtt a Szovjetunióiban is ke­vesen ismerték. Ma egyre töb­bet emlegetik, mert a város mellett KAMAZ néven akkora autógyárat építenek, amely még a hatalmas méretekhez szokott Szovjetunióban is rit­kaságszámba megy. A magyar olvasók híradá­sokból már értesülhettek a ká­rnál autógyár születéséről, de amerikai és bolgár tudósítók után nemrég először nyílt al­kalmuk magyar újságíróiknak megnézni eat a gigantikus építkezést. A Kamszkij Autozavod — a Kámaá Autógyár (rövidítve KAMAZ) terveit 1969-ben hagyták jóvá Nyolcvan va­riáció közül választották éppen ezt. Nemrég fejelték be ugyan­is itt egy vízá erőmű építését: a felszabaduló építő- és kiszol- gálóipari kapacitást azonnal és könnyen át lehetett állítani az új beruházásra. A gyár idete lepítése mellett szólt az is, hogy ezen a vidéken jelentős sokan jöttek ide dolgozni. Amikor 1970-ben a földmé­rők kijelölték az új gyár he­lyét, Naberezsndje Cselni járás székhely lakóinak száma 30 000 volt. Ma az itt lakók közül csak az autógyárat építik száz­ezren. Mekkora és milyen lesz tehát ez a gyár? A Kamszkij Autozavod szov­jet tervek alapján, szovjet és amerikai berendezésekkel ké­szül, egyes részei francia koo­perációban. 1974-ben gördül le a szalagról az első gépkocsi, s ettől kezdve évente 150 ezer kilenc-tizenegy tonnás teher­autót, 350 ezer motort, köztük 250 ezer darab kétszázhatvan lóerős Diesel-motort szerelnek össze. Lenyűgöző méretek A gyár — a várostól zöld­övezettel elválasztva — 200 négyzetkilométeres területén épül; Naberezsnije Cselni és KAMAZ 18 kilométer hosszan húzódik majd a Káma partján. A legkisebb szerelőcsarnok ' USA-beld Drexler-cégnéL 117 000 négyzetméter alapterü- I A TERVEZŐK nemcsak at ietű lesz; a legnagyobb több mint másfél kilométer hosszú. Jártunk egy épülő csarnok- ban. A végét még dai-uk rak- i táfc fel előre gyártott elemek- bői. de az elejében már Üzem­szerűen dolgoztak az eszterga­padok és a marók: az építőik berendezéseihez készítenek pótalkatrészeket. A futószala- j gok hossza összesen 560 km lesz; számos szerelőcsar­nok alatt alagút húzódik: az előkészítés, a kiszolgálás innen történik. A beruházás nagysá­gára, tempójára jellemző: no- | vemberben átadják az öntödét. | januárban már termel. A be- i ruha,zás átlaga napi 1 millió j rubel. Az automatizáltság magas fokát mutatja, hogy e hatal­mas gyárban mindössze 17 000 mérnök, technikus és munkás fog dolgozni. Közülük ma két­ezren már a KAMAZ-ban van­nak. s részben a szerelés szak­mai részét irányítiáik, ellenőr­zik. részben a mór megindult termelés részesei. Mások most tanulják a szakmát, összesen huszonhat egyetemen, főisko­lán. gyárban és üzemben — Moszkvában. Leningrad ban. a párizsi Renault-nál és az a gyár, hanem a város életét is jó előre megtervezték: Na- berezsnije Csőimnek 1975-re 350 000 lakosa lesz. Ma még naponta nyolcszáz autóbusz szállítja a munkásokat az épít­kezésre. de rövidesen gyors- vasút köti össze a várost a gyárral. A már meglévő és egyre növekvő kapacitással dolgozó házgyár, kenyérgyár, vágóhíd stb. sok ezer ember­nek ad majd munkát. Az asz- szonyoknaik könnyűipari Dr. Tóth Béla egészségügyi miniszterhelyettes megnyitót mond. ég j előtt Siófokon, mezőgazdasági üzemeket léte- j Üdülőben. sítenek, például máris épül egy i Az ünnepélyes 1957 óta minden évben megrendezik Siófokon a bala­toni közegészségügyi napo­kat. A somogyi kezdeménye­zés azóta országos rangra emelkedett. Időközben egyre sürgetőbb gondok is jelent­keztek a rohamosan fejlődő | pasztalataira déli parton. Évről évre ezek- < hallgatóságot, nek a friss — és elmaradt — feladatoknak a megoldására keres utat a tanácskozás, mely sorrend szerint tizenharmad- szor ült össze tegnap dél- a Bányász A szerszám­brigád. és javítóműhely építkezésén dolgozó szerelő­kertészet és egy sertéskombi- náit. G. B. (Folytatjuk.) Sok jó tanács az asszonyoknak Tegnap délelőtt az áíész-ek nőbizottságainak elnökei és titkárai, valamint a Somogy meg.vei fogyasztási szövetkeze­tek nöbizottsága tanácskozott a MÉSZÖV kaposvári székha­zában. Részt vett ezen dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke. Kossovits Gyuláné. a megyei pártbizottság nőfelelőse. A MÉSZÖV titkárhelyettese. Bödő József tartott nagy ér­deklődéssel kísért előadást. Azt elemezte, hogy a megye szö­vetkezeti kereskedelme, ven­déglátása és szolgáltatása mi­ben segítheti az asszonyok munkáját, miként könnyíthet rajtuk. Érdekes adatokat is­merhettek meg az előadásból. A somogyi áfész-ek kezelésé­ben 822 kiskereskedelmi és 498 vendéglátóüzlet működik. Az áruellátás javult. A ház­lassan felváltja az egészsége- J josné, a MÉSZÖV nőbizotitsá- sebb étolaj, margarin. A na-1 gának titkára az árupropagan- gyobb üzletek tartsanak diétás da fontosságára, a kirakatok konzerveket. befőtteket, cső- \ szerepére, a dolgozók udva- koládé- és cukorkaárukat. riasságára hívta fel a ligyel- Bödő József sok új cikket is- | mertetett, amelyet importból ; vagy a magyar ipartól szerez­tek be a nagykereskedelmi vállalatok. Például tartós, egy évig elálló élesztő. ízek. hal- konzei-vek. levesporok, bébiéte­lek, burgonyapürépor stb. Szó esett az előadásban a kozme­tikai cikkek használatáról, a fűtőolaj-, gázellátásról, a szol­gáltatások szerteágazó felada­tairól. A vendéglátás korszerű­sítése folyamatos. A szövetke­zetek egyik fontos feladatuk­nak tartják a presszók, cuk­rászdák létrehozását. A tanácskozáson sok hozzá­szólás hangzott el. Gyors Lo­mét. Dr. Kiss József, a MÉ­SZÖV elnöke aláhúzta, hogy a nöbizotteágok eredményesen dolgoznak. Ezt állapítotita meg a MÉSZÖV elnöksége és a fo­gyasztási szövetkezetek megyei küldöttközgyűlése is. Néhány kivétellel a tervszerűség jel­lemzi munkájukat. Ösztönöz­zék továbbra is a szövetkezeti vezetőket a nőpolitikái hatá­rozatok végrehajtására, lássák el a szövetkezeti dolgozók és nőtagság érdekvédelmét, szor­galmazzák a szolgáltatások bő­vítését. ü. Z. megnyitóra ! megtelt az üdülő nagyterme hallgatósággal és vendégek­kel, akiket először dr. Göntér Ferenc megyei KÖJÁL-igaz- gató üdvözölt, átadva a szót azoknak, akik a politikai, ta­nácsi és társadalmi szerveik nevében köszöntötték a tudo­mányos tanácskozást. Elsőnek Kocsis László, a megyei ta­nács elnökhelyettese szólt a részvevőkhöz. Hangsúlyozta: a tudományos kutatások a tár- sadalom fejlődését is előmoz­dítják. Öt követően Tóth Ti- borné a SZOT elnöksége ne- ’ vében elmondta hogy azért ' is tartják hasznosnak a hi­giénikusok Balaton-parti ta- | nácskozását. mert még az \ üdültetési szezon előtt keresik a gondok megoldását. Dr. Fű­zi István, az Orvos-egészség­ügyi Szakszervezet Központi : Vezetőségének titkára értékel- J ve a balatoni közegészségügyi napok eddigi munkáját el­mondta, hogy jelentősége túl- i nőtt a megye- és az országba- í tárokon is. Dr. Habán György, a Magyar Higiénikusok Tár- j saságának főtitkára a magyar í ; higiénikusok nagy találkozó­jának nevezte a siófoki ta­nácskozást, Az üdvözlők sorá­ban utolsónak dr. Pesta Lász- i ló, az Egészségügyi Felvilágo­sítási Társadalmi Tanács el­nöke emelkedett szólásra. A XVI. balatoni közegész­ségügyi napok hivatalos meg­nyitójára ezután került sor. Dr. Tóth Béla miniszterhe­lyettes az első tanácskozás ta- emlékeztette a bizonyítva, hogy megalapozott volt a so­mogyi kezdeményezés. mely rendszeresen napirenden tart­ja a tópart közegészségügyi helyzetének vizsgálatát. Meg­nyitójában kiemelte: a társ­szervek — a párt-, a tanácsi, a társadalmi szervek — segít­sége nélkül a higiénikusok nem tudnák megoldani a fel­adatokat. További együttmű­ködésre szólította fel őket a minisztex'helyettes. Hogy erre milyen fi agy szükség van és lesz a jövő­ben is, erre adott feleletet mindjárt az első előadás, me­lyet dr. Pálinkás Lajos, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese tar­tott a Balaton-part és a Ba­laton-parti üdültetés köz­egészségügyi helyzetéről, a fejlődés megkívánta ütemről és annak irányáról. Az első előadás — melyét a három napon át tartó ta­nácskozáson még több mint félszáz követ — lényegbe vá­gó témáról szólt tehát. Le­szögezte, hogy a Balaton-parti közegészségügyre európai mérce érvényes. És hogy ne maradjunk alatta, három szintre osztotta a feladatokat. A helyi tanácsok hatásköré­ben a legfontosabb a koordi­náció és az igazgatási munka. A megyei feladatok közül ki­emelte az idegenforgalom sze­repét, az állami és szövetke­zeti áruforgalom megszerve­zését, a megyei tanács beru­házási és igazgatási tevékeny­ségét. Országos feladat az idegenforgalom helyes irá­nyítása, az áruforgalmi beru­házások biztosítása, a víz- és csatornagondok enyhítése, a szennyvíztisztítás, a tó- és partvédelem, a rendszeres kutatómunka és a szakágak koordinációja. Dr. Pálinkás Lajos beveze­tőjében büszkeséggel eltöltő megállapítást tett: a Balaton- part a higiénia szempontjából megfelel a kívánalmaknak. De sok részkérdésben ezt még nem mondhatjuk el. Sokkal több szennyvíz folyik a Bala­tonba — mondotta —. mint amennyiről fogalmunk van. A tóba még tisztított szennyvíz se folyjon, javasolta. A st 'an- dok sokat fejlődlek, de a tisz­taságukkal nem lehetünk elé­gedettek. Kévés a zuhany,? nincs elég ívóvízkút. A szennyvíz tárolása, szállítása a legégetőbb gond. A csator­názást a vezetékes vízellátás színvonalára kell emelni — mondta. A köztisztaság fej­lesztése megköveteli, hogy a legkorszerűbb gépi eszközö­ket vonják be. Az élelmezés­ről szólva az előre csomagolt áruk és a hűtve tárolás hi­giéniáját említette követendő­nek. Dr. Pálinkás Lajos előadasa után szekciókban folytatódott a tanácskozás. Tegnap került sor dr. Göntér Ferenc elöa dó­sára is. A somogyi Balaton- part köztisztaságának biztosí­tására ebben az évben létre­hozzák azt a vállalatot, ame­lyiknek a köztisztasági mun­kák ellátása lesz a fő felada­ta. Ezzel a tőzegkitermelő vállalatot bízták meg — mondta. A tanácskozás szombaton dr. Tóth Lászlónak, az Egész­ségügyi Minisztérium főosz­tályvezetőjének a zárszavával ért véget. Horányi Barna , húsokat egyre többen gépe­sítik. Tavaly például 7814 hü-t őszekrényt vásároltak csak az í IMRE LÁSZLÓ: a ész-üzletek ben. Részletesen elmondta tanácsait az előadó az étkezés kultúrájáról. Fo- f uy asszanak, vásároljanak az ^ asszonyok több marhahúst, j csirkét és halat, pótolják ezzel / a sertéshús esetleges hiányát. Sok a panasz a kenyérre, amelyből egyébként csökken a fogyasztás. A sütőipar egy mázsa kenyereit naponta köte­Két év nyolc hónap 7. Egy szobába, egymás mellet­ti ágyakra kerültek. Kapella- ró látta, hogy Kicsi rokon- szenvvel néz rá. Magában az- i zal magyarázta ezt. hogy talán Ha ennél kevesebb a megren- # pillantására emlékszik, ami­déi«, akkor viszont kétnapon- f ^01, osszenéztek az őr ingerült , . . , ... f tekintete fölött, teljesen ön­kent szálút a kenyérgyár. ,kentelenül. Azok néznek így A kész, félkész, mélyhűtött^ egymásra, akiket valami tér­és konzerváruk iránt nagy mér tékben megnőtt a kereslet. ! Sok fáradságot takarítanak^ meg azok az asszonyok, akik( élnek ezzel a lehetőséggel.J Egyes tejtermékek fogyasztása! visszaesett. Bővíteni kell tehálj a választékot, növelni a kíná­meszetes szövetség tart össze, a közös kiszolgáltatottság, a bűntudat, de nem tudják még, a számukra merőben új és is­meretiem helyzetben, hogy mi fog ebből kisülni, jó-e vagy rossz. Jónak is — úgy lehet — csak a társkeresés indokolt igénye mondható benne, az latot. A zsírt sok háztartásban' összenézés hizicuvMiSnt adó melege, ma az őr liátamögött, s holnap . . . Mit kell érteni a börtönben azon. hogy holnap? Tulajdonképpen csodálkoz­tak, hogy a szoba szoba volt, és nem cella, és a fekhely nem prices, hanem matnacos vaságy. Keringtek ugyan szó­beszedek a szigorítottról. Akik azt megjárták, azokat a töb­biek tisztelete vette körül, a tekintetük láttán a félelemből eredő tisztelet. — Te miért vagy itt? — kérdezte Kapelláró, az első kí­nálkozó alkalommal, nem sok­kal a megérkezésüket követő esték egyikén. Kicsi mintha már várta vol­na kérdést. Halkan beszélt, és kérdéssel kezdte ő is. — Hallottál az Orgonáé ban­dájáról ? — Nem én. — Nahat, nem is nauoctat te akkor semmit. Tudod, meny­nyit kapott Orgonás? Tizenkét evet, Bennünket arról ismertek — s itt megnevezte Pest egyik külső kerületét —, hogy jaj­gattak a nők a kezünkben . . . — A te kezedben is? Jó vicc! — Én csak falaztam. Csak a né» nélkül lekoptak, húzták a csíkot arrafelé, ahol a gyüle­kezést megdumáltuk, valami nép télén helyein. — Volt, aki veled akart is­merkedni? — Naná 'Miért, tiíelétek ta­lán nem lehet leszólitani akár­melyiket? Nyomni kell a só­végén engedtek oda. Az első dert és kész. örülhetsz, ha az­mindig Orgonás volt. Nem azért, mert a legidősebb volt, hanem mert a legerősebb. Tu­dod, mi volt e listáján a vé­gén? Tizenegy rendbeli erősza­kos nemi közösülés, egyrend- beli garázdaság, három rend­beli kerítés meg amit akarsz. Jól összejött neki, mi? Mun­kahelye nem volt, egész nap Zsiga bácsinál piált, s a have­rok fizettek neki, ha nem volt pénze. Sokszor nem volt. az­tán estefelé elindultunk a Kis- Dunához. Négyen-öten. néha többen is voltunk Egymás nélkül nem mentünk sehová. Ha megláttuk a pipit, az ment oda ismerkedni, akire Orgonás a tabbiofe tán a nyakadon nem marad. Egyik délután lépegetjük ott a fűszálakat s az úton feltűnik egy kis szőke. Kicsi volt azon minden, csak a haja nőtt nagy­ra. Megáll ott. majdnem az orrunk előtt. Bennünket persze nem láthatott. Egy bokor mö­gül lestük. Láttuk, a kezében fog egy néger babát, azt ba­busgatja ott, s járkál föl és le, srácok, hétsaentség, ez vala­kit vár. Orgonás intett: Kicsi, te jössz. Nezek rá. adjon még valakit, mert kezdetnek jobb. ha ketten vagyunk, nem szajal annyira, nem játssza meg ma­gát. Akkor mtett Jezsémfc: jó, — Szép babád van. Mi az el­tévedtetek? — kezdte Jezeó. — Várok egy fiúra — esi pogja. Na, gondoltam, ez még az általánost se járta ki. még­is, kész nő; fogja a négerbabát és vár a fiújára. — Téged még anyukád fé­sülhet, mi? — Meg tudok én fésülködrw magam is — mondja, és hát- ravetá a frizuráját dacosan. — Fogadjunk, hogy a hat- húszassal jöttél — mondom neki. mert a beszedjéről mindjárt hallottam, hogy vidé­ki. — Nem igaz, mert a hét- negyveneesei. — Gyere, sétálj velünk, izgi­se jön az a srác! Közbejött neki valami . biztos túlórá­zik. (Folytatjuk.) Somogyi Néplap a

Next

/
Oldalképek
Tartalom