Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-04 / 102. szám

Hz üzem- és munkaszervezés a propagandisták szemével Kiállítás a magyar nép életéről Magyarország felszabadítására emlékeztek Kalinyinban M egyénkben a most vé­get érő pártófctatásá idényben százhúsz cso­port, több mint kétezerötszáz hallgató — munkások, külön­böző szintű vezetők — az üzem- és munkaszervezés ál­talános és konkrét feladataival ismerkedett. A tanfolyamok és a propagandisták tapasztalatai alkalmat adnak arra, hogy ké­pet alkossunk az eddigi fejlő­désről, és néhány következte­tést von junk le. Az MSZMP Központi Bizott­ságának 1971. december 1-i határozata alapján megyénk­ben is nagy aktivitás bontako­zott ki az üzem- és munka- szervezés javítása végett. A határozat erőteljes visszhang­ra talált a kommunisták és a társadalom széles körében. Az üzemek döntő többsége elké­szítette rövid és középtávú ter­veit, meghatározta a helyi tennivalókat, s hozzálátott azok végrehajtásához. Az irá­nyító szervek, a pártbizottsá­gok és más társadalmi szervek különböző módszerekkel segí­tik és ellenőrzik a vállalatok szervezési tevékenységének a kibontakozását. Néhány területen számottevő eredményről lehet beszámolni: csökkent a munkaerőhiány, fo­lyamatosabb lett a munka, ja­vult az eszközök kihasználtsá­ga, emelkedtek a termelési eredmények és a hozamok. Mindezek eredményeiképpen nőtt a vállalatok, szövetkeze­tek, valamint dolgozóik jöve­delme. Néhány vállalatnál rendsze­res és eredményes szervező te­vékenység folyik. Az elektron­csőgyárban javult az eszközök kihasználtsága, a munkaerő összetétele. A Somogy—Zala megyei FÜSZÉRT-nél korsze­rűsítették az áruszállítást a jö­vő évtői elektronikus számító­géppel végzik az adminisztrá­ció, a könyvelési és tervezési munika nagy részét. A Nagy­atádi Konzervgyárban gépesí­tették a belső anyagmozgatást és a raktározást. A Kaposvári Villamossági Gyárban a gépek ra lenne szükség (a megyében 18 vállalat támogatásával meg­kezdődött annak letelepítése), ugyanakkor néhány jelentős vállalatot nem tudtunk a tá­mogatásnak megnyerni. A föl­tételek hiányára való hivat­kozás a legkevésbé azoknál fo­gadható el, akik a meglevő le­hetőségekkel sem éltek. Az üzem- és munkaszerve­zés javítását szemléleti okok is nehezítik. Néhány üzemben kampánynak tekintik e mun­kát: itt a tervek előkészítését nem előzte meg szélesebb elemzőmunka, azok végrehaj­tása sem folyamatos. Ehhez párosul, hogy néhány vállalat, illetve szövetkezet vezetője, de még több középvezető most is fölöslegesnek, tehernek tartja, hogy a szervezéssel foglalkoz­zon. Sokan lebecsülik a hagyo­mányos szervezési tevékenysé­get, s mindenáron újat akar­nak. Az új eljárások, módsze­rek keresése helyes, de ha fel­tételek nélkül akarjuk beve­zetni, akkor értelmetlen, cél nélküli megoldások születnek. Ennek a szemléletnek a ve­szélyét fokozza, hogy a szerve­zés keid divattá válni, s — a szakemberhiány miatt is — egyes vállalatoknál teret kap­tak a félművelt, áltudományos szervezési elveket valló »szak­emberek«. H ozzájárult a szervezési tevékenység lassú ki­bontakozásához, hogy a vállalati, szövetkezeti tervek többségében a szervezési célok meghatározása nem. elég konk­rét. Nem elégséges egy üzem­ben, tsz-ben csak a termelés növelését, a termelékenység, a gazdaságosság emelését, az elemzés javítását célként meg­jelölni, mert így csak általá­nos intézkedések születnek. Megyénkben a legjobb ered­ményeket azok a vállalatok érték el, amelyek konkrét, az üzem adottságaihoz igazodó célokat tűztek maguk elé. Pl. gépesítik az anyagmozgatást és raktározást, korszerűsítik egyes növények termesztését, mozgalomra, az újitómozga- lomra, a szocialista munkaver­senyre, mert ezek elősegítik a kollektívák alkotó készségének a kibontakoztatását. Eredmény, hogy sok üzem­ben létrehoztak szervezési ap­parátusokat. Még mindig vita folyik arról, hogy ezek miként illeszkedjenek a vállalatok szervezetébe. A kép nagyon vegyes: egyes helyeken az igazgató, másutt a főkönyvelő, esetleg az üzemgazdasági osz­tályvezető irányítja a szerve­zési csoportokat. Abból kiin­dulva, hogy a szervezés veze­tési funkció, azt helyeseljük, ha az igazgató irányítása alá tartoznak e csoportok. Ahol nem ez a gyakorlat, ott a szer­vezési tevékenység is egyolda­lú — nem komplex —, gyak­ran nem sikerül a műszaki szakembereket aktivizálni, sőt a szervezők — mivel periféri­kus, olykor csak ellenőrzési feladatokat oldanak meg — sok helyen nem érzik jól ma­gukat A pártszervezetek munkájá- ban figyelemre méltó ered­mény, hogy kezdik felismerni szerepüket: nem más helyett dolgoznak, hanem politikai eszközökkel biztosítják, hogy mindenki a maga területén te­gyen intézkedéseket, lássa el a hatásköréből adódó feladatait. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a szervezettség színvonalának javulását nehéz mérni. A pártszervezeteknek az ellenőrző és segítő munká­nál a vállalati konkrét célki­tűzésekből feli kiindulniuk, konkrét feladatok megoldását kell megkövetelniük. Ma még sokan megelégednék kimuta­tásokkal, intézkedési terveikkel és újabb programok kidolgozá­sával. Nem helyes az a gya­korlat sem, ha a szervezési tervek végrehajtását csak a párttitkár és nem a taggyűlés, vagy a vb-ülés ellenőrzi. A párttitkárok egy része ezt szükségtelennek tartja, mond­ván, a vállalatvezetői megbe­széléseken rendszeresen részt vesz, s kellően ismeri a helyze­Riport Latinca Sándorról — Előadások, ünnepségek gyarország volt a világon az Kedves csomagot hozott a postás a napokban. Testvérvá­rosunkból megérkeztek a me­gyei lap, a Kalinyinszkaja Pravda áprilisi számai. A nagy távolság miatt ilyen csúszás­sal számolhatunk be azokról az ünnepségekről, amelyeken hazánk felszabadulásáról, a két megye és a két város fej­lődő barátságáról emlékeztek meg. A KalinyinsEfkaija Pravda április 4-1 számának első ol­dalán Barátunk, Magyarország címmel jelent meg egy na­gyon szép, meleg hangú írás hazáinkról. Ebben a Magyar Tanácsiköztársaság kikiáltását is méltatta a cikkíró, emlékez­tetve az olvasókat, hogy Ma­eiső ország, ahol Oroszország után győzött a szocialista for­radalom, és megkísérelték az új társadalmi rend megszilár­dítását. »Mi, ikalinyiniak, akár­csak a szovjet emberek, nagy tisztelettel viseltetünk a Ma­gyar Népköztársaság iránt. Is­merjük és nagyon értékeljük történelmét, azt a hihetetlenül nehéz utat, amely elvezetett a szabadsághoz és a boldogság­hoz. A Nagy Honvédő Háború éveiben a kalinyiniak százai pusztították a fasizmust ma­gyar földön, vállvetve a ma­gyarokkal, egyengették a sza­badságszerető nép útját a bol­dogság felé. Most sok bará­tunk él Magyarországon. Ka­posvár, Balaton, Somogy. Ezek a szavak közelállóak és kedvesek nekünk. Olyan em­berek élnek Kaposvár testvér- városunkban, Somogy testvér­megyénkben, akiknek érdeke a mi boldogságunk; ugyanúgy mi, kalinyiniak is szívünkből kívánjuk a magyar nép bol­dogságát."» A lap harmadik oldalán ösz- szeáUítást közöltek Magyaror­szágról. Ebben többek között Latinca-ballada címmel La­tinca Sándor életéről olvashat­tak a kalinyiniak. M. Popov, az APN tudósítója az Április 4. Gépgyárat mutatta be, a TASZSZ tudósítása alapján beszámolt a lap az április 3-i budapesti koszorúzásokról. Bá­lint Józsefnek, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztálya ve­zetőjének cikke a magyar gaz­dasági élet huszonnyolc évét fogta át tömören. Képek és so­mogyi hírek egészítették ki a Kalinyinsizkaja Pravda össze­állítását. Sok Ünnepséget ren­deztek mindenfele. A kolho­zokban, szovhozokban, tanin­tézetekben, előadásokat tartot­tak Magyarországról. Több gyáriban, így például a pamuit- fonó-kombinátiban, az elektro­mos berendezésiek gyárában ünnepségen emlékeztek meg hazánk felszabadításáról. A tisztiház nagytermében kiállí­tás nyílt a magyar nép életé­ről. A mozikban magyar fil­meket játszottak. A Proletar- ka Művelődési Házban szovjet —magyar baráti estet tartot­tak. A kalinyind városi pártbi­zottság, tanács, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság váro­si tagozata pedig ünnepi gyű­lést rendezett Magyarország felszabadulása 28. évforduló­jának tiszteletére. Ezek az ünnepségek, a test- vérlapunlkban megjelent cik­kek is a két megye egyre erő­södő barátságáról tanúskod­nak. Rezgőollós lemezvágó Az Óbudai Gépipari Szövetkezet marcali telepén üzembe helyezett univerzális géppel minden formát ki lehet vágni. karbantartásának jobb meg­szervezésével csökkentették az állásidőt. A zárt rendszerű technológiával termesztett ku­korica átlagtermése 50—60 má­zsa lett. A' Lábodi Állami Gazdaságban a burgonya át­lagtermese holdanként 150 mázsás, az öntözött területen 240 mázsára nőtt, az egy hold­ra jutó jövedelem elérte a 7000 forintot A nagyberki ter­melőszövetkezetben az új sza­kosított sertéstelep üzembe he­lyezésével az egy dolgozóra ju­tó termelés a korábbi hatszo­rosára emelkedett. 50—100 szá­zalékkal növekedtek a hoza­mok. E zek az eredmények ar­ról tanúskodnak, hogy az üzem- és munka­szervezés kibontakozása me­gyénkben is megkezdődött, A fejlődés azonban lassú. A Köz­ponti Bizottság november 14— 15—i határozata azt hangsúlyoz­za, hogy intenzíven kell dol­gozni az üzem- és munkaszer­vezés javítására vonatkozó ha­tározat végrehajtásán. Mi az oka a lassú kibonta­kozásnak? Nehezítette a gyor­sabb fejlődést néhány Objek­tív föltétel hiánya. Ez eltérő mértékben érintette a vállala­tokat. Ezek a nehézségek azon­ban sehol nem indokolják azt, hogy semminemű szervező munka ne folyjék. Az üzem- és munkaszervezésnek vannak olyan területei — általában az ésszerűsítő szervezési feladatok —, amelyeket mindenütt .el lehet végezni. Gyakran talál­kozni még az objektív nehéz­ségek eltúizásávai is. A fölté­telek megteremtéséért vállala­taink és szövetkezeteink is so­kat tehetnek. Sokan hivatkoz­nak szül emberhiányra: azon­ban az ipari vállalatok veze­tőinek csak tiz-tizenkét száza­léka tanul rendszeresen, s a MTESZ-ben és más szerveze­tekben tömörült szellemi ka­pacitás — e szervek kezdemé­nyezései ellenére — nagyreszt kihasználatlan maradt. Elekt- «jnikus szaim tógép-kapaertas­két műszakot vezetnek be és így javítják az állóeszközök krharánálását, csökkentik az adminisztratív létszámot, az anyagellátás folyamatosságá­nak a biztosítására és a kész­letek csökkentésére átszerve­zést hajtanak . végre a vezető szervekben és az adminisztrá­cióban, megváltoztatják a ter­melés szerkezetét stb. Termé­szetesen a célok ilyen kitűzé­sét meg kell előzze a konkrét elemző munka, a lehetőségek pontos számbavétele. Ahol ez nem történt meg, ott a tervek nem hajthatók végre, várható eredményeik nem mutathatók ki és nem kalkulálhatók, s vég­rehajtásuk többnyire kimerül újabb és újabb föimérésiekben, ■ átszervezések ben, A vállalatok eddig megtett intézkedései néhány fontos te­rületre nem terjedtek ki. Ösz- szefügg ez azzal, hogy a veze­tők szemléletében az ésszerű­sítő intézkedések nem kaptak megfelelő szerepet. A Központi Bizottság novemberi határoza­ta is felhívta a figyelmet az adminisztratív létszám csök­kentésére, a megyei pártbi­zottság is fontosnak tartja, vi­szont — az elektroncsőgyár és j egy-két üzem kivételével — je­lentősebb intézkedések nem történtek. A döntési hatáskö­rök rendezéseben is gyorsabb fejlődést reméltünk. Tovább lehetne bővíteni a művezetők és az alsóbb szintű vezetők hatáskörét. A munkások és a párttagok kevésnek tartják azokat az intézkedéseket, me- \ lyeket a termelés folyamatos- | ságának á biztosítására, az i anyagellátás zavarainak meg­szüntetésére, a veszteségidők csökkentesére es a termelés j szervezettségének a javításara j tettek. Az üzem- és munka- \ szemezésre vonatkozó hataro- I zatok gyorsabb végrehajtása azt igényli, hogy a vezetők [ jobban támaszkodjanak a kol­lektívákra. Erőteljesebben kell j epsteas -a Dolgozz ktbatiarttti A tét. Sok helyen gyakorlat még, hogy a taggyűlés megelégszik a vezetők által adott tájékoz­tatással, ahelyett, hogy beszá­moltatná őket. Szállításszervező szakmérnökképzés indul Mosonmagyaróváron A múlt évi gazdálkodás és az előkészítő munka eredményéképpen az üzem- és munkaszervezés gyorsabb kibonatkortatásának a föltételed adottak. Arra feli törekedni, hogy a vállalati szervek kezdeményező készsé­gét, öntevékenységét jobban kibontakoztassuk, mert csak így lehet gyorsítani a fejlődést. A Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem mosonmagyaró­vári mezögazdasáigtudományi kara 1973 őszén levelező for- rhábatn mezőgazdasági szállí­tásszervező szakmérnöki sza­kot indít. Az oktatás célja: mezőgazdasági szállításszer- vezö szakmérnökök képzé­se, akik képesek a gaz­daságok önálló száilítóüzemé- nefc irányításiára, a szállítás- szervezési feladatok megoldá­sára. Pályázhatnak mindazok a szakemberek, akik mezőgaz­dasági mérnöki oklevéllel és több éves gyakorlattal rendel­keznek. A szállító ágazatban dolgozók a felvételnél előny­ben részesülnek. (Jelentkezni tehet a »Jelentkezési lap« (A. Tü. 821.) kitöltésével 1973. má­jus 31-ig az agrártudományi egyetem, mezegazdaságtudo- mányd kar, dékáni hivatalnál, Mosonmagyaróvár, Vár 2.) A mezőgazdasági üzemekben Prjevara Pál Már csak néhány napig van lehetőség egyre nagyobb és sokoldalúbb feladatat jelent a termények és anyagok szállítása, mozga­tása. Évente több mint 200 millió tonnányi terméket kell átlagosan két alkalommal megmozgatni. A szállítás és anyagmozgatás évi kőLtsóge 10 milliárd forint körül van. A szállítás állóeszközeinek az ér­téke pedig megközelíti a 20 milliard forintot. A mezőgaz­dasági dolgozóknak 25—30 százaléka — mintegy 300 ezer emlber — végez szállítási mun­kát. A traktorok felét is erre használják. A termelés koncentrálása és Vegyszerezés és felelősség Ma május 4-e van. A teg­nap kapott tájékoztatás sze­rint a mintegy 140 OOü hold kalászosból hatvanezer hol­don végezték el termelőszö­vetkezeteink a vegyszeres gyomirtást. Aggasztó tény. Túl közeli még a tavalyi rend­kívül nehéz aratás emléke, amikor a szűnni nem akaró eső meg a gabonatáblákat el­borító gyomtenger szinte le­hetetlenné tette a munkát. Hányszor hallottunk azokban az idegeket, energiát őrlő na­pokban olyan véleményeket, vagy ha úgy tetszik fogadal­makat: »Kemény tanulság ez aiz aratás arra, hogy a vegy­szerezés nem hanyagolható el a gabona termelésben.« Most úgy tűnik mégis — tisztelet a kivételnek —, mintha feledésbe merült vol­na ez a tanulság. Mint­ha az akkori elhatározások csak - sza vak lettek volna; most kiszorította őket valami furcsa »bizakodás«. Valami ilyesmi: nem lehet az, hogy minden évben ugyanaz a rossz következzen be, meg kü­lönben is drága a vegyszer, talán majd csak sikerül átvé­szelni és a többi. Az effajta, es semmi körülmények között nem elfogadható vélemény tarthatatlanságához nem kell kommentár. Figyeljünk a kör­nyező megyékre, ahol — a je­lek szerint — valóban okul­tak a» tavalyi leckéből. Olva­sunk, hallunk róla, hogy Ba­ranyában, Tolnában növény­védő társulások alakultak, he­likoptert, korszerű növényvé­dő gépeket vásárolnak. Ugyan­akkor nálunk? Növényvédő állomásunk már két bemuta­tót is rendezett, hogy megis­mertesse az üzemekkel azt a rendkívül olcsó, de az elöre­gedett növényvédő géppark felfrissítésére kiválóan alkal­mas, a mai követelmények­nek megfelelő gépet, a Novor 1005-ösit. A bemutatók után mindössze három gépre érke­zett megrendelés. Kétségtelen, hogy szövetkezeteinknek igen meg kell gondolniuk, hogy anyagi eszközeiket mire for­dítsák, de — és hányszor ke­rült szóba ez mar! — a taka­rékosság csak addig a határig célravezető, amíg nem oko­zunk vele sokkal nagyobb kárt. Ma május 4-e van. Mind össze néhány nap áll már csak rendelkezésre ahhoz, hogy a rohamosan gyomoeodo | gabona tábláinkon elvégezzék i a gazdaságok a gyomirtást, j »Aki gabonát íogasol, ne néz­zen hátra« — tartja a régi j paraszti mondás, utalva arra, j hogy ez a munka bizonyos ta- I posási kárral jár. Csakhogy ez a kár össze sem hasonlít- I ható azzal a veszteséggel, mely akkor következik be, ha ! elmarad a vegyszerezés! Mert j igaz az, hogy meglátszik a I táblákon a vegyszerező gépek nyoma, de az a gabona ma még visszahajlik, ahogy mon­dani szokták, feltérdel, és a kár valóban minimális. Ettől a néhány naptól igen sok függ most! Sok függ az i üzemek vezetőitől, hogy ké- : pesek-e megszervezni úgy a | növényvédő gépek munkáját, hogy nyújtott műszakiban, i minden órát kihasználva el- ! végezzék a visszalevő fontos j munkát, Tavaly aratáskor olyanokat lehetett hallani, hogy »hadi- állapot« ez az időszak. Jó lenne, ha ezeket a mostani napokat is ilyennek éreznék. Mert többet kell, többet lehet tenni azért, hogy ne gyomot, hanem egészséges, kövér ka­lászt neveljen a föld. üt, i szakosítása, a mezőgazdasági termélós iparszerűvé válása tovább növeli a szállítási fel­adatokat. A nagyobb gazdasá­gokban megkezdődött a szál­lításnak mint önálló ágazatnak az elkülönítése. A termelés gazdaságossága és a jövedelem növelése megköveteli a szállí­tási munikáik magas szintű szervezését, a nagy értékű szál­lító és anyagmozgató eszközök megfelelő kihasználását. a termelés és az anyagmozgatás pontos összehangolását. ’ Minden 5—6 ezer hektár kö­rüli, vagy annál nagyobb te­rülettel rendelkező gazdaság­ban szükséges az önálló szállí­tóüzem vezetőjének szakmér­nöki képesítése. Ekkora vnzda- ságban az évente s»«'lr?ndó termék- és anyagmennyiség átlagosan meghaladja a 200 ezer tonnát, az éyá szállítási költség pediiig a 8—10 millió forintot. Az em'íte't "'"fr-'Vy), terü­tehetöeri 300 körül lesz az Ilyen gazdaságok száma. A nö­vekvő igényeket az egyetem évente 30 szakmérnök kibocsá­tásává! elégíti k'. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom