Somogyi Néplap, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-04 / 102. szám

Hz üzem- és munkaszervezés a propagandisták szemével

Kiállítás a magyar nép életéről

Magyarország felszabadítására emlékeztek Kalinyinban

M

egyénkben a most véget érő pártófctatásá idényben százhúsz csoport, több mint kétezerötszáz hallgató — munkások, különböző szintű vezetők — az üzem- és munkaszervezés általános és konkrét feladataival ismerkedett. A tanfolyamok és a propagandisták tapasztalatai alkalmat adnak arra, hogy képet alkossunk az eddigi fejlődésről, és néhány következtetést von junk le.

Az MSZMP Központi Bizottságának 1971. december 1-i határozata alapján megyénkben is nagy aktivitás bontakozott ki az üzem- és munka- szervezés javítása végett. A határozat erőteljes visszhangra talált a kommunisták és a társadalom széles körében. Az üzemek döntő többsége elkészítette rövid és középtávú terveit, meghatározta a helyi tennivalókat, s hozzálátott azok végrehajtásához. Az irányító szervek, a pártbizottságok és más társadalmi szervek különböző módszerekkel segítik és ellenőrzik a vállalatok szervezési tevékenységének a kibontakozását.

Néhány területen számottevő eredményről lehet beszámolni: csökkent a munkaerőhiány, folyamatosabb lett a munka, javult az eszközök kihasználtsága, emelkedtek a termelési eredmények és a hozamok. Mindezek eredményeiképpen nőtt a vállalatok, szövetkezetek, valamint dolgozóik jövedelme.

Néhány vállalatnál rendszeres és eredményes szervező tevékenység folyik. Az elektroncsőgyárban javult az eszközök kihasználtsága, a munkaerő összetétele. A Somogy—Zala megyei FÜSZÉRT-nél korszerűsítették az áruszállítást a jövő évtői elektronikus számítógéppel végzik az adminisztráció, a könyvelési és tervezési munika nagy részét. A Nagyatádi Konzervgyárban gépesítették a belső anyagmozgatást és a raktározást. A Kaposvári Villamossági Gyárban a gépek

ra lenne szükség (a megyében 18 vállalat támogatásával megkezdődött annak letelepítése), ugyanakkor néhány jelentős vállalatot nem tudtunk a támogatásnak megnyerni. A föltételek hiányára való hivatkozás a legkevésbé azoknál fogadható el, akik a meglevő lehetőségekkel sem éltek.

Az üzem- és munkaszervezés javítását szemléleti okok is nehezítik. Néhány üzemben kampánynak tekintik e munkát: itt a tervek előkészítését nem előzte meg szélesebb elemzőmunka, azok végrehajtása sem folyamatos. Ehhez párosul, hogy néhány vállalat, illetve szövetkezet vezetője, de még több középvezető most is fölöslegesnek, tehernek tartja, hogy a szervezéssel foglalkozzon.

Sokan lebecsülik a hagyományos szervezési tevékenységet, s mindenáron újat akarnak. Az új eljárások, módszerek keresése helyes, de ha feltételek nélkül akarjuk bevezetni, akkor értelmetlen, cél nélküli megoldások születnek. Ennek a szemléletnek a veszélyét fokozza, hogy a szervezés keid divattá válni, s — a szakemberhiány miatt is — egyes vállalatoknál teret kaptak a félművelt, áltudományos szervezési elveket valló »szakemberek«.

H

ozzájárult a szervezési tevékenység lassú kibontakozásához, hogy a vállalati, szövetkezeti tervek többségében a szervezési célok meghatározása nem. elég konkrét. Nem elégséges egy üzemben, tsz-ben csak a termelés növelését, a termelékenység, a gazdaságosság emelését, az elemzés javítását célként megjelölni, mert így csak általános intézkedések születnek. Megyénkben a legjobb eredményeket azok a vállalatok érték el, amelyek konkrét, az üzem adottságaihoz igazodó célokat tűztek maguk elé. Pl. gépesítik az anyagmozgatást és raktározást, korszerűsítik

egyes növények termesztését,

mozgalomra, az újitómozga- lomra, a szocialista munkaversenyre, mert ezek elősegítik a kollektívák alkotó készségének a kibontakoztatását.

Eredmény, hogy sok üzemben létrehoztak szervezési apparátusokat. Még mindig vita folyik arról, hogy ezek miként illeszkedjenek a vállalatok szervezetébe. A kép nagyon vegyes: egyes helyeken az igazgató, másutt a főkönyvelő, esetleg az üzemgazdasági osztályvezető irányítja a szervezési csoportokat. Abból kiindulva, hogy a szervezés vezetési funkció, azt helyeseljük, ha az igazgató irányítása alá tartoznak e csoportok. Ahol nem ez a gyakorlat, ott a szervezési tevékenység is egyoldalú — nem komplex —, gyakran nem sikerül a műszaki szakembereket aktivizálni, sőt a szervezők — mivel periférikus, olykor csak ellenőrzési feladatokat oldanak meg — sok helyen nem érzik jól magukat

A pártszervezetek munkájá- ban figyelemre méltó eredmény, hogy kezdik felismerni szerepüket: nem más helyett dolgoznak, hanem politikai eszközökkel biztosítják, hogy mindenki a maga területén tegyen intézkedéseket, lássa el a hatásköréből adódó feladatait. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a szervezettség színvonalának javulását nehéz mérni. A pártszervezeteknek az ellenőrző és segítő munkánál a vállalati konkrét célkitűzésekből feli kiindulniuk, konkrét feladatok megoldását kell megkövetelniük. Ma még sokan megelégednék kimutatásokkal, intézkedési terveikkel és újabb programok kidolgozásával. Nem helyes az a gyakorlat sem, ha a szervezési tervek végrehajtását csak a párttitkár és nem a taggyűlés, vagy a vb-ülés ellenőrzi. A párttitkárok egy része ezt szükségtelennek tartja, mondván, a vállalatvezetői megbeszéléseken rendszeresen részt vesz, s kellően ismeri a helyzeRiport Latinca Sándorról — Előadások, ünnepségek

gyarország volt a világon az

Kedves csomagot hozott a

postás a napokban. Testvérvárosunkból megérkeztek a megyei lap, a Kalinyinszkaja Pravda áprilisi számai. A nagy távolság miatt ilyen csúszással számolhatunk be azokról az ünnepségekről, amelyeken hazánk felszabadulásáról, a két megye és a két város fejlődő barátságáról emlékeztek meg.

A KalinyinsEfkaija Pravda április 4-1 számának első oldalán Barátunk, Magyarország címmel jelent meg egy nagyon szép, meleg hangú írás hazáinkról. Ebben a Magyar Tanácsiköztársaság kikiáltását is méltatta a cikkíró, emlékeztetve az olvasókat, hogy Maeiső ország, ahol Oroszország után győzött a szocialista forradalom, és megkísérelték az új társadalmi rend megszilárdítását. »Mi, ikalinyiniak, akárcsak a szovjet emberek, nagy tisztelettel viseltetünk a Magyar Népköztársaság iránt. Ismerjük és nagyon értékeljük történelmét, azt a hihetetlenül nehéz utat, amely elvezetett a szabadsághoz és a boldogsághoz. A Nagy Honvédő Háború éveiben a kalinyiniak százai pusztították a fasizmust magyar földön, vállvetve a magyarokkal, egyengették a szabadságszerető nép útját a boldogság felé. Most sok barátunk él Magyarországon. Kaposvár, Balaton, Somogy. Ezek a szavak közelállóak és kedvesek nekünk. Olyan emberek élnek Kaposvár testvér- városunkban, Somogy testvérmegyénkben, akiknek érdeke a mi boldogságunk; ugyanúgy mi, kalinyiniak is szívünkből kívánjuk a magyar nép boldogságát."»

A lap harmadik oldalán ösz- szeáUítást közöltek Magyarországról. Ebben többek között Latinca-ballada címmel Latinca Sándor életéről olvashattak a kalinyiniak. M. Popov, az APN tudósítója az Április 4. Gépgyárat mutatta be, a TASZSZ tudósítása alapján beszámolt a lap az április 3-i budapesti koszorúzásokról. Bálint Józsefnek, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztálya vezetőjének cikke a magyar gazdasági élet huszonnyolc évét fogta át tömören. Képek és somogyi hírek egészítették ki a Kalinyinsizkaja Pravda összeállítását.

Sok Ünnepséget rendeztek mindenfele. A kolhozokban, szovhozokban, tanintézetekben, előadásokat tartottak Magyarországról. Több gyáriban, így például a pamuit- fonó-kombinátiban, az elektromos berendezésiek gyárában ünnepségen emlékeztek meg hazánk felszabadításáról. A tisztiház nagytermében kiállítás nyílt a magyar nép életéről. A mozikban magyar filmeket játszottak. A Proletar- ka Művelődési Házban szovjet —magyar baráti estet tartottak. A kalinyind városi pártbizottság, tanács, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság városi tagozata pedig ünnepi gyűlést rendezett Magyarország felszabadulása 28. évfordulójának tiszteletére.

Ezek az ünnepségek, a test- vérlapunlkban megjelent cikkek is a két megye egyre erősödő barátságáról tanúskodnak.

Rezgőollós lemezvágó

Az Óbudai Gépipari Szövetkezet marcali telepén üzembe helyezett univerzális géppel minden formát ki lehet vágni.

karbantartásának jobb megszervezésével csökkentették az állásidőt. A zárt rendszerű technológiával termesztett kukorica átlagtermése 50—60 mázsa lett. A' Lábodi Állami Gazdaságban a burgonya átlagtermese holdanként 150 mázsás, az öntözött területen 240 mázsára nőtt, az egy holdra jutó jövedelem elérte a 7000 forintot A nagyberki termelőszövetkezetben az új szakosított sertéstelep üzembe helyezésével az egy dolgozóra jutó termelés a korábbi hatszorosára emelkedett. 50—100 százalékkal növekedtek a hozamok.

E

zek az eredmények arról tanúskodnak, hogy az üzem- és munkaszervezés kibontakozása megyénkben is megkezdődött, A fejlődés azonban lassú. A Központi Bizottság november 14— 15—i határozata azt hangsúlyozza, hogy intenzíven kell dolgozni az üzem- és munkaszervezés javítására vonatkozó határozat végrehajtásán.

Mi az oka a lassú kibontakozásnak? Nehezítette a gyorsabb fejlődést néhány Objektív föltétel hiánya. Ez eltérő mértékben érintette a vállalatokat. Ezek a nehézségek azonban sehol nem indokolják azt, hogy semminemű szervező munka ne folyjék. Az üzem- és munkaszervezésnek vannak olyan területei — általában az ésszerűsítő szervezési feladatok —, amelyeket mindenütt .el lehet végezni. Gyakran találkozni még az objektív nehézségek eltúizásávai is. A föltételek megteremtéséért vállalataink és szövetkezeteink is sokat tehetnek. Sokan hivatkoznak szül emberhiányra: azonban az ipari vállalatok vezetőinek csak tiz-tizenkét százaléka tanul rendszeresen, s a MTESZ-ben és más szervezetekben tömörült szellemi kapacitás — e szervek kezdeményezései ellenére — nagyreszt kihasználatlan maradt. Elekt- «jnikus szaim tógép-kapaertaskét műszakot vezetnek be és így javítják az állóeszközök krharánálását, csökkentik az adminisztratív létszámot, az anyagellátás folyamatosságának a biztosítására és a készletek csökkentésére átszervezést hajtanak . végre a vezető szervekben és az adminisztrációban, megváltoztatják a termelés szerkezetét stb. Természetesen a célok ilyen kitűzését meg kell előzze a konkrét elemző munka, a lehetőségek pontos számbavétele. Ahol ez nem történt meg, ott a tervek nem hajthatók végre, várható eredményeik nem mutathatók ki és nem kalkulálhatók, s végrehajtásuk többnyire kimerül újabb és újabb föimérésiekben, ■ átszervezések ben,

A vállalatok eddig megtett intézkedései néhány fontos területre nem terjedtek ki. Ösz- szefügg ez azzal, hogy a vezetők szemléletében az ésszerűsítő intézkedések nem kaptak megfelelő szerepet. A Központi Bizottság novemberi határozata is felhívta a figyelmet az adminisztratív létszám csökkentésére, a megyei pártbizottság is fontosnak tartja, viszont — az elektroncsőgyár és j egy-két üzem kivételével — jelentősebb intézkedések nem történtek. A döntési hatáskörök rendezéseben is gyorsabb fejlődést reméltünk. Tovább lehetne bővíteni a művezetők és az alsóbb szintű vezetők hatáskörét. A munkások és a párttagok kevésnek tartják azokat az intézkedéseket, me- \ lyeket a termelés folyamatos- | ságának á biztosítására, az i anyagellátás zavarainak megszüntetésére, a veszteségidők csökkentesére es a termelés j szervezettségének a javításara j tettek. Az üzem- és munka- \ szemezésre vonatkozó hataro- I zatok gyorsabb végrehajtása azt igényli, hogy a vezetők [ jobban támaszkodjanak a kollektívákra. Erőteljesebben kell j epsteas -a Dolgozz ktbatiarttti A

tét. Sok helyen gyakorlat még, hogy a taggyűlés megelégszik a vezetők által adott tájékoztatással, ahelyett, hogy beszámoltatná őket.

Szállításszervező szakmérnökképzés indul Mosonmagyaróváron

A múlt évi gazdálkodás és az előkészítő munka eredményéképpen az üzem- és munkaszervezés gyorsabb kibonatkortatásának a föltételed adottak. Arra feli törekedni, hogy a vállalati szervek kezdeményező készségét, öntevékenységét jobban kibontakoztassuk, mert csak így lehet gyorsítani a fejlődést.

A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári mezögazdasáigtudományi kara 1973 őszén levelező for- rhábatn mezőgazdasági szállításszervező szakmérnöki szakot indít. Az oktatás célja: mezőgazdasági szállításszer- vezö szakmérnökök képzése, akik képesek a gazdaságok önálló száilítóüzemé- nefc irányításiára, a szállítás- szervezési feladatok megoldására.

Pályázhatnak mindazok a szakemberek, akik mezőgazdasági mérnöki oklevéllel és több éves gyakorlattal rendelkeznek. A szállító ágazatban dolgozók a felvételnél előnyben részesülnek. (Jelentkezni tehet a »Jelentkezési lap« (A. Tü. 821.) kitöltésével 1973. május 31-ig az agrártudományi egyetem, mezegazdaságtudo- mányd kar, dékáni hivatalnál, Mosonmagyaróvár, Vár 2.)

A mezőgazdasági üzemekben

Prjevara Pál

Már csak néhány napig van lehetőség

egyre nagyobb és sokoldalúbb feladatat jelent a termények és anyagok szállítása, mozgatása. Évente több mint 200 millió tonnányi terméket kell átlagosan két alkalommal megmozgatni. A szállítás és anyagmozgatás évi kőLtsóge 10 milliárd forint körül van. A szállítás állóeszközeinek az értéke pedig megközelíti a 20 milliard forintot. A mezőgazdasági dolgozóknak 25—30 százaléka — mintegy 300 ezer emlber — végez szállítási munkát. A traktorok felét is erre használják.

A termelés koncentrálása és

Vegyszerezés és felelősség

Ma május 4-e van. A tegnap kapott tájékoztatás szerint a mintegy 140 OOü hold kalászosból hatvanezer holdon végezték el termelőszövetkezeteink a vegyszeres gyomirtást. Aggasztó tény. Túl közeli még a tavalyi rendkívül nehéz aratás emléke, amikor a szűnni nem akaró eső meg a gabonatáblákat elborító gyomtenger szinte lehetetlenné tette a munkát. Hányszor hallottunk azokban az idegeket, energiát őrlő napokban olyan véleményeket, vagy ha úgy tetszik fogadalmakat: »Kemény tanulság ez aiz aratás arra, hogy a vegyszerezés nem hanyagolható el a gabona termelésben.«

Most úgy tűnik mégis — tisztelet a kivételnek —, mintha feledésbe merült volna ez a tanulság. Mintha az akkori elhatározások csak - sza vak lettek volna; most kiszorította őket valami furcsa »bizakodás«. Valami ilyesmi: nem lehet az, hogy minden évben ugyanaz a rossz következzen be, meg különben is drága a vegyszer, talán majd csak sikerül átvészelni és a többi. Az effajta, es semmi körülmények között

nem elfogadható vélemény tarthatatlanságához nem kell kommentár. Figyeljünk a környező megyékre, ahol — a jelek szerint — valóban okultak a» tavalyi leckéből. Olvasunk, hallunk róla, hogy Baranyában, Tolnában növényvédő társulások alakultak, helikoptert, korszerű növényvédő gépeket vásárolnak. Ugyanakkor nálunk? Növényvédő állomásunk már két bemutatót is rendezett, hogy megismertesse az üzemekkel azt a rendkívül olcsó, de az elöregedett növényvédő géppark felfrissítésére kiválóan alkalmas, a mai követelményeknek megfelelő gépet, a Novor 1005-ösit. A bemutatók után mindössze három gépre érkezett megrendelés. Kétségtelen, hogy szövetkezeteinknek igen meg kell gondolniuk, hogy anyagi eszközeiket mire fordítsák, de — és hányszor került szóba ez mar! — a takarékosság csak addig a határig célravezető, amíg nem okozunk vele sokkal nagyobb kárt.

Ma május 4-e van. Mind össze néhány nap áll már csak rendelkezésre ahhoz, hogy a rohamosan gyomoeodo

| gabona tábláinkon elvégezzék i a gazdaságok a gyomirtást, j »Aki gabonát íogasol, ne nézzen hátra« — tartja a régi j paraszti mondás, utalva arra, j hogy ez a munka bizonyos ta- I posási kárral jár. Csakhogy ez a kár össze sem hasonlít- I ható azzal a veszteséggel, mely akkor következik be, ha ! elmarad a vegyszerezés! Mert j igaz az, hogy meglátszik a I táblákon a vegyszerező gépek nyoma, de az a gabona ma még visszahajlik, ahogy mondani szokták, feltérdel, és a kár valóban minimális.

Ettől a néhány naptól igen sok függ most! Sok függ az i üzemek vezetőitől, hogy ké- : pesek-e megszervezni úgy a | növényvédő gépek munkáját, hogy nyújtott műszakiban, i minden órát kihasználva el- ! végezzék a visszalevő fontos j munkát,

Tavaly aratáskor olyanokat lehetett hallani, hogy »hadi- állapot« ez az időszak. Jó lenne, ha ezeket a mostani napokat is ilyennek éreznék. Mert többet kell, többet lehet tenni azért, hogy ne gyomot, hanem egészséges, kövér kalászt neveljen a föld.

üt, i

szakosítása, a mezőgazdasági termélós iparszerűvé válása tovább növeli a szállítási feladatokat. A nagyobb gazdaságokban megkezdődött a szállításnak mint önálló ágazatnak az elkülönítése. A termelés gazdaságossága és a jövedelem növelése megköveteli a szállítási munikáik magas szintű szervezését, a nagy értékű szállító és anyagmozgató eszközök megfelelő kihasználását. a termelés és az anyagmozgatás pontos összehangolását. ’

Minden 5—6 ezer hektár körüli, vagy annál nagyobb területtel rendelkező gazdaságban szükséges az önálló szállítóüzem vezetőjének szakmérnöki képesítése. Ekkora vnzda- ságban az évente s»«'lr?ndó termék- és anyagmennyiség átlagosan meghaladja a 200 ezer tonnát, az éyá szállítási költség pediiig a 8—10 millió forintot.

Az em'íte't "'"fr-'Vy), terütehetöeri 300 körül lesz az Ilyen gazdaságok száma. A növekvő igényeket az egyetem évente 30 szakmérnök kibocsátásává! elégíti k'.

Somogyi Néplap