Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

Bacfienwaldi huszonegyezrek 1945. április 11. Ez a nap ragyogó betűkkel szerepel a szabadságért vívott harcok aranykönyvében. Buchenwald deportáltjai, a hitlerista haláltáborok egyi­kének foglyai fölkeltek kín­zóik ellen, szétverték, meg­semmisítették őket, és külső segítség nélkül, kizárólag sa­ját elszántságukkal és hősies­ségükkel felszabadították ma­gukat. Nagy áldozatokat követelő, minden képzeletet felülmúlón bátor rohamuk győzedelmes befejezésekor, délután 3 óra 15 perckor az életben maradt 21 ezer deportált felsorakozott a tábor főterén, és szent es- küvéssel a következőket fo­gadta: »Esküszünk, hogy harcun­kat mindaddig folytatjuk, míg az utolsó bűnös is a né­pek ítélőszéke elé kerül. Gyö­kerestül kiirtani a nácizmust — ez a mi jelszavunk. A bé­ke és szabadság új világának felépítése — ez a mi célunk!« * Ez a világhírű buchenwaldi eskü, amelynek szellemét megérteni, befogadni és an­nak megfelelően cselekedni — az emberiét megmaradásának feltétele. Az volt a második világháború alatt, után és az lesz mindaddig, amíg nyílt, burkolt és különféle formák­ban álcázott fajüldözés, nép­irtás, imperialista elnyomás bárhol létezik a világon. A buchenwaldi huszonegy- ezrek esküje élő törvény. A tanulság pedig örök: a fölke­lést kommunisták szervezték, katonai szakértelemmel készí­tették elő, s a deportáltak egészének csatlakozásával hajtották végre. Tudtak tit­kot tartani, képesek voltak fegyvereket szerezni, téved- hetetlenül állapították meg a harc kirobbantásának idő­pontját, áttörtek a magasfe­szültségű árammal telitett drótkerítéseken, megrohan­ták az erős SS-őrséget és szét­verték. Áldozatok árán, de győztek! A buchenwaldi huszonegy- ezer győzelmével bizonyítot­ta: az erős akarat, a szabad­ság szeretete, a tiszta ember­ség parancsainak követése oly nagy erő, amelyet ideig- óráig féken tarthat, de végér- vényesen soha nem győzhet le semmiféle zsarnokság! A buchenwaldi eskü szel­leme — él!... F. M. I dős ember kopogta­tott be a csurgói tanács vb-titkárához a jelölő gyűléseket követő napokban. A nagyközség központjától há­rom kilométerre lakó bácsi azért gyalogolt be a tanácsra, hogy elmondja, milyen jólesett neki az. a hivatalos levél, mely a jelölő gyűlésen elmondott észrevételeire adott választ pár nappal a gyűlés után. Az eset nem egyedi. 232 köz­érdekű bejelentés hangzott el Csurgó hatvanhárom jelölő gyűlésén. A tanács vezetői a gyűlések befejeződése után szinte azonnal nekiláttak a válaszadásnak. Dr. Göldner •Vilmos vb-titkár asztalán a válaszok iktatott másolatai súlyra is tetemes mennyisé­get tesznek ki. A megyében Csurgón kapták meg az embe­rek elsőként a »hivatalos vá­laszt« a jelölő gyűléseken el­hangzott kérdéseikre. — Mit jelentett a tanács vezetőinek a kérdések, beje­lentések ilyen özöne? — kérdeztük a vb-titkárt. — Rendkívül jó érzés az, hogy az embereket érdekli a község élete,, nemcsak közvet-' len környezeteik, hanem az egész nagyközség jelene, jövő­je. A csurgói emberek lokál- | patrióták, és egyre inkább j azok lesznek. Bizonyítja ezt. hogy az előző választás jelö­lő gyűlésein mindössze hat- vanhárman szóltak közügyben, mo6t pedig több mint kétszá- . zan. Az igazsághoz persze az j is hozzátartozik, hogy Csurgó j iparosodása magával hozta a községben dolgozók számának növekedését. A környékről be­járók miatt sokkal többen vannak napközben Csurgón, mint amennyien itt laknak. A beyaiok köaül is sokan ide lar­A könyvtár pódiumán Váradi Hédi Az önálló estek — színészi ] teljesítmények, mégsem szín­házízű pódiumra szabott pro­dukciók — tulajdonképpen i szabálytalanok; kötetlensé- | gükkel, csapongó változatos- | sásukkal, jó értelemben vett ■ szabadosságukkal. Gyorsan ! toborozták, aztán hódították a közönséget. Lámcsak a sza­bálytalanságnak mégis kiala- | kultak a szabályai: a két el- I különülő -rész, a »mindenből í legyen egy kicsi« íratlan pa- j rancsolata. Váradi Hédi mű- i során — a megyei könyvtár pódiumán láttuk hétfőn este — is érződtek a szabályok és a szabálytalanságok. Az előb­biek hátrányára, az utóbbiak előnyére váltak. Műsora első részében a színházat idézte . .. Színházat idézni, dialógusokból kima­gasló monológokat partnerek, díszletek nélkül, apró pódiu­mon alapjában véve lehetet­len! Mintha varázsolni akarna valaki frakk, pálca és kalap nélkül. Csak varázsszókkal — lehetetlen. A klasszikus szín­művek idézése, operettek, ze­nés vígjátékok részletei in­kább a teátrális érdekesség szintjén maradtak. Váradi Hé­diről köztudott, hogy éppen partnerével, legyen az Rómeó, vagy Higgins, igazi. Akkor csodálatos, izgalmas, szenvedd« Íves, butácska vagy fölényes nő, ha azt is mellette látjuk, akinek izgalmas, szenvedélyes, 1 butácska, vagy akivel éppen J fölényes. Éppen ezért a műsor második — versekből, sanzo­nokból összeállított — része hozta meg azt a forró tapstól átizzó hangulatot, mely a me­gyei könyvtár némely estjét — a legjobbakat — jellemzi. Nemcsak mondta, hanem láttuk is: a közismert és nép­szerű művésznő tiszteli mű­sorát, tart a közönségtől, és igazán akkor boldog, ha ész­reveszi, hogy az esten már »játszótárssá« avatott ben­nünket. Váradi Hédi pódiu­mán — versekben, dalokban — magatartás a játék, a já- l tékosság. az önfeledt örömbe, bánatba feledkező gyermeki­ig. Nem tévesztendő ez ösz- sze a gyermekességgel, vala­miféle gyermekkort fájlaló nosztalgiával. Ez egy olyan- fajta játékosság, amelyet meg kell őriznünk, amelynek tiszta szívből örülnünk kell. Ez a gyermeki ség jellemzi néha azokat az asszonyszerepeket is, melyekben a nő leveti a fölényt, és ragaszkodik vagy panaszkodik megcsalt fájdal­mával. Akár a játékát vesz­tett gyerek. Ezért hozott e so­rok írójának igen nagy él­ményt Kosztolányi Dezső var- se, az ilyen kitűnő előadás- ! ban még sohasem hallott Ha­lottá. beszéd. Persze ez látszó­lag nagyon is felnőtt vers. | Aki azonban ismeri Kosztolá- I nyi költészetét, annak ereden- | dő és megragadó gyermekisé- | gét, odatalál a Halotti beszéd I visszafogott gyermekfájdal­mához éppúgy, mint Babit.shoz. Veress Miklóshoz és József Attila fájdalmas, szerelmes gyermekiségéhez is. Gyer­mekké tettél: József Attila egyik legszebb szerelmes ver­se. Dacos, markoló ujjú lírai vádirat a félelemről. A mű- | vész szemében nagy könny- : csepp ül, szája már-már rásra A fonóitok bére Kávét szolgálnak fel éjszaka — Új gépejc Űj gépek a gyárban. görbül, ujjal beleka­A vastagubb borítékot és az elszámolást ma kapják sí_ i először kézhez a Pamuüönó- ipari Vállalat Kaposvári Gyá­rának munkásnői. A fizetés I pasakodnak a láthatatlan má- \ eiőtt Róna Imre igazgatóval sikiba, hangjába*! sértett remeg. dac I Mihalics István párttitkárral a hogy rintos bérszínvonallal szem­ben — ebben az évben 25 049 forintra emelkedik az átlagbér. Az átlagon belül azonban nagy a szóródás. A gyár dol­gozóinak 69 százaléka nő. A Váradi Hédi a kezei- bérjegyzékén néztük: mit je- : pénznek viszont 78,8 százaié­vá, a mozdulataival is mond- í -ebben a gyárban a mun- | kát kapták. Azokban a mun­I kasberemeles? A gyurusfono ja a verset: dombhátat rajzol, j egyetlen listáján — hetvenöt név szerepelt rajta — tizenhá­gycímeket ringat, fenyeget és védekezik. A hangjával pedig ellentmond . annak a látszat­nak, hogy egy' ünnepelt, szép színésznő áll a pódiumon: li­hegő tevét, röfögő disznót, hetyke kakast utánoz. Dehogy utánoz: teremt. Elhitet, szó­rakoztat, varázsol. Ez Váradi Hédi legbelsőbb, legszebb és leggazdagabb sze­mélyes világa: a felnőtt játé­kosság, a könnyező, nevető ember, akit nehezen és vissza­várva búcsúztattunk megaján­dékozott gyermekként, öröm­teli tapssal. Tröszt Tibor rom 3000 forintnál magasabb márciusi keresetet találtunk, s az átlag 2650—2700 között van. — Ez kellemes meglepetés lesz — mondom. — Kellemes lesz — igazíta­nak ki —, de nem meglepetés, hiszen aki akarta, szinte fil- lérnyi pontossággal ki tudta számítani, hogy teljesítménye alapján mennyire számíthat. A bérfejlesztésre központilag biztosított összeg elosztása után minden műhelyben ki­tettük az új darabbéreket. Na­ponta azt is kiírják, hogy ki­nek mennyi a teljesítménye: csak szorozni kell, s mindenki tudja, hogy azon a napon mennyit keresett. A március 1-én hatályba lé­pett intézkedés itt azt jelenti, 232 VÁLASZ Senkit sem hitegetünk tozónak érzik magukat, hiszen napjaik java részét itt töltik. — Legtöbben az út-, jár­da-, vízgondokat sorolják fel. — Jogosan. Csurgón régi gond volt például a víz. Egé­szen mostanáig nem tudtuk megoldani. Szerencsére abban a helyzetben vagyunk, hogy most végre épül a víztározó, amely Csurgó ellátását száz évre megoldja. így azoknak, akik ezt panaszolták, meg­nyugtató választ tudtunk ad­ni. % — Sokan kérnek utat, jár­dát. Mit válaszoltak nekik? — Erre már sokkal nehe­zebb , a válasz. Ismerni kell hozzá Csurgó , út- és járdavi­szonyait. Huszonkilenc utcá­ban kellene építeni vagy fel­újítani. Felmértük az igénye­ket, 15 ezer 300 méter járdá­ra van szükség. Természete­sen ezt így egyszerre nem tudjuk megoldani. A négyéves választási ciklusban azonban sok mindenre sor kerül. Szá­mítunk az üzemek támogatá­sára és a lakosság társadalmi munkájára — amelyre ígére­tet is kaptunk. Egyébként na­gyon jó érzés azt tudni, hogy a választók nem követelnek, nem lépnek fel indokolatlan kérésekkel. A jelölő gyűlése­ken éppen a járdával ka/pcao­járda, jó lesz a salakos is, csak né kelljen sárban járni.« — A válaszok egy része »nem« volt. Mi a vb-titkár véleménye: ezek a kérések indokolatlanok ? — Nem. Elutasító választ adni egyébként sem jó dolog. Mindig megírtuk azt is, hogy miért nem teljesíthető a kérés * a közeljövőben. Elsősorban anyagi okok miatt. Semmikép­pen nem akartuk felelőtlen ígéretekkel hitegetni az embe­reket. — Tudna mondani példát a nem teljesíthető kérések­re? — Hogyne. Itt van például a már több fórumon emlegetett csurgói autószerviz. Akinek Csurgón kiseb javításra vagy akár csak kocsimosásra van szüksége, be kell vinnie a ko­csit Nagyatádra. Jogos az igény? Feltétlenül. Egyelőre mégsem tudjuk teljesíteni. Vagy: társközségünk, Szenta, régóta kéri. hogy a propán- bután gázt hozzájuk is szállít­sák él. Ez azonban újabb Vo­lán túrajáratot igényelne, me­lyet egyelőre nem tudunk be­állítani. ! — Volt-e olyan indokolat­lan kérés, aminek az alapja félreértés? — Igen. Sokan azt hiszik, latban hangzott el egy helyen: hogy a községfejlesztési hoz- »Nem kell am nekünk beton- ‘ímjanúa* olyan öasaeg, adaedy- i bői minden megvalósítható. Jó, hogy fölvetették, mert így a tanács vezetői eloszlathatták azt a tévhitet, hogy a község­fejlesztési hozzájárulásból többre is telne. — Néhány nap alatt vála­szolni több mint kétszáz be­jelentésre megnyugtató do­log. A tanács dolgozóinak pedig nagy munka, A gyor­saság nem ment az alapos­ság rovására? 1 — A gyors válasz nem je­lentette azt, hogy bármelyik felelőtlenül, elkapkodva ké­szült volna. Ismertük. a kéré­sek. igények egy részét, hiszen a lakosság kérése - többnyire egybeesik a mi terveinkkel. A válasz nagy részének alapja a négyéves ciklus programja volt. Abban pontosan megha­tározzuk a fejlesztés menetét, költségvetését. így válaszain­kat számokkal is alátámasztot­tuk. Éppen a tervek alapján csak akkor ígértünk, ha a tel­jesítés lehetősége is megvan. A jelölő gyűlések tapaszta­latait summázó ak tapsomé nem kerül irattárha. A kéré­sek, javaslatok szerepelnek a választást követő alakuló ta­nácsülés napirendjén, s a kö­vetkező négy év munkájának alapja lesz. A vb-titkár mond­ta: — Azt szeretnénk, ha a kö­vetkező időszakban azokat a kéréseket is meg tudnánk va­lósítani, amelyekre egyelőre nemet kellett mondanunk. De inkább kevesebbet ígérünk és többet teszünk, bánén Mart» kakörökben, amelyekben nők dolgoznak 20,53 százalékos, ahol férfiak, ott 8,45 százalékos a béremelés. De vannak olyan női munkahelyek, ahol 38.8 százalékkal emelkedtek a bé­rek. A munkahely fontosságát, a bérszínvonalat, a nehézségi fokot vették figyelembe az emelés mértéként. A százalékok után érdemes még' idézni Róna Imre igazga­tót. Ezt mondta: »Azonosmun­kakörben nálunk évek óta nem keres kevesebbet egy nő, mint egy férfi.« A münkásvélemények — melyeket a gyári pártszerve­zet jegyzett föl — így hangza­nak: ilyen béremelés mégnem volt; a mostani intézkedésben valóban megfelelő elismerést kapott a női munka és a há­rom műszak. A béremelés nem óra­bér-növekedést jelent, hanem a termékeik darabbére emelke­dett. Ez differenciálja a kere­seteket a teljesítmény alapján. A Pamutfonó-ipao Vállalat Kapqsvári Gyárában nemcsak a bérek emelkedtek jelentő­sen, hanem alapvetően változ­tak a munkakörülmények is. A most folyó 85 millió forint ér­tékű rekonstrukció azt is je­lenti, hogy a jelenleginél jóval korszerűbb gépek kerülnek a gyárba. A kártológépek egy részét már kicserélték. A ré­giek 1951 óta dolgozlak hűség­gel. Űj nyújtógépeket is kap­nak, s ezek teljesítménye öt­szöröse lesz a régieknek. Az új előfonó gépek azt is jelentik, hogy kevesebb lesz a munkás- nők dolga: a félkilós csévélt helyett másfél kilogrammoso­kat használnak. Tehát nem kell majd annyit »váltani« a mun­kaidő alatt. Az új gépekkel együtt fel­újítják ,az üzemet is. A falakat a színdin,amika törvényei sze­rint festik, s az újra csiszolt parkettet vilupállal vonták be. — A rekonstrukcióra fordít­ható pénz mellett — mondta az 1972. évi 22 301 fo- ] az igazgató — évente 35 mil­liót költünk állagmegóvásra, s ebből is szinte minden évben végzünk apróbb modernizálást. A munkakörülmények válto­zása mellett változik, csökken a munkaidő is: július 1-től már csak az lesz negyvennyolc órás munkahét, amelyiken délelőtt dolgozik a munkásnő. A dél­utáni és az éjszakai műszako­sok szombaton már nem men­nek be dolgozni. A gyár tehát szombaton dél­ben leáll, s csak hétfőn haj­nalban indul újra. 1957. janu­ár 1-ig még vasárnap reggelig dolgoztak a gépek. Az éjszakai műszak — kü­lönösen váltásokkal — soha­sem volt könnyű. Ezért törek­szik — dicséretes igyekezettel — arra a gyár, hogy segítsen a munkásnőknek. A korsze­rűbb gépek mellett minden éj­szaka negyedórás frissítő szü­netet tartanak. (Ahol folyama^; tosan kell kezelni a gépeket, ott csökkentett felügyelet mel­lett dolgoznak ez alatt az idő alatt.) S a szünetben — a mun­kásnők választása szerint — jaffát vagy kólát kainak és két duplának megfelelő many- nyiségű kávét. A gondoskodás eredménye: egyenletesebb, jobb ütemű a termelés az éjszakai műsza­kokban. A gyárnak tehát megéri. A munkások pedig jó szívvel fogadják, s a gondoskodást érzik belőle. A textilművek fennállása óta mindig arra tö­rekedett, hogy könnyítsen dol­gozóinak: saját erőből valósí­tott meg egy egész sor szociá­lis intézkedést. Munkásszállá­sa ma is a legkorszerűbben föl­szerelt Kaoosváron. Itt kap­nak térítés néllíül lakást az ipari tanulók is. Az utánpótlás biztosítására egyébként is so­kat áldoz a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyára. Egy elsőéves, kitűnő elő.menetelű tanuló az. ösztöndíjakkal, la­kással, napi háromszori ingve- ni étkezéssel, s egy ' minden autóbuszvonalra érvényes bér­lettel pontosan 1430 forintot kap havonta. Ennek körülbelül a felét pénzben. Az adathoz még egyet érde­mes ideírni: jelenleg 96 fiatal lány tanulja a két évfolyamon a szakmát. Kercza Imre Sikeres prágai vendégszereplés Az őszinte elismerés hangján í ben fellépő Huszti Pétéi- játé- ír a csehszlovák sajtó a Ma- | kát tartja. Modern és végtele- dách Színház prágai vendéig- nül realista művészet az övé szerepléséről, ^ Csehov Sirály — írja — s szinte szavak nél- ctonű drámájának és Tamási kül is képes mindent kiiejez- Áron Énekes madár című já- j ni. tékának bemutatójáról. A Ru- . .... . , .. , .. .. dé Právo kritikusa meleg sza- ' ^ kritikus lelkesen üdvözli vakkal méltatja Ádám Ottó Kossuth-dijas érdemes művész rendezését, s hangsúlyozza, hogy az előadás mindenben megfelelt a klasszikus szerző szándékainak. A kritikus a Sirályban a leg- mfcálbfo figyelemre méltó ala- tóaooBfc * Thepijov szerppe­| Tamási Áron Énekes madará­nak prágai bemutatóját, s részletesen beszámol a cseh olvasóknak a nagy magyar író művészi pályájáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom