Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-07 / 81. szám

Mindenki mástól várja “■Krisztus koporsóját sem őrzik ingyen« — tartja a mondás. Mégis van valami, ami nem kerül pénzbe, amiből igazán bővelkedhetnénk, s ennek ellenére gyakran hiánycikk. Ez pedig nem más, mint az emberség. Nincs halandó a földön, aki ne kívánná, hogy egy kicsit többet törődjenek vele, jobban be­csüljék és ismerjék el a munkáját, s nemcsak anyagilag! Nagyabb megbecsülést, több meg­értést kíván a munkás az igazgatótól, az Igaz­gató a munkástól, az ügyfél a hivatalnoktól, a hivatalnok az ügyféltől, az utas a kalauz­tól, a kalauz az utastól, fiatal az öregtől, az öreg a fiataltól. Sorolhatnánk tovább a vég­telenségig Hány ember érzi úgy, hogy nem törődnek vele eleget, nem becsülik eléggé! Sokan elke­serednék, kedvüket vesztik emiatt. Olyan is akad — nem egy —, aki elhagyja munka­helyét, más üzemet, más hivatalt keres, ahol talán majd jobban megbecsülik, jobban törőd­nék vele. Az egészben az a legérdekesebb, hogy min­denki mástól várja a megbecsülést, az ember­séget, a tiszteletet, s eközben talán eszébe sem jut, hogy tőle is várnak valami hasonlót má­sok, hogy ő sem adja meg másoknak azt a megbecsülést, amely neki hiányzik. Márpedig az emberek egymás iránti megbecsülése csak akkor valósulhat meg, csak akkor, nem lesz »hiánycikk«, ha mindannyian igyekszünk a le­hető legtöbbet adni belőle. Szocialista rendünkben nincsenek olyan ér­dekek, amelyek kizárnák a humánumot. Csu­pán rajtunk áll, hogy mennyire értjük meg egymás gondjait, bajait, problémáit, és meny­nyire akarjuk segíteni azok megoldását. Bé­kés, nyugodt életünk is alkalmas a szocialista humánum érvényesítésére. Mégis fukarkodunk néha az emberséggel. Pedig, ha egyes intéz­ményeink, üzemeink, gazdaságaink vezetői na­gyobb figyelmet szentelnének az emberi prob­lémákra, bizonyára kevesebb lenne a panasz, nagyobb lenne a munkakedv és az elégedet­tebb emberekkel jobban menne a termelés is. Azt mondtuk: az emberség, a megértés, a segítés legyen kölcsönös. A vezetőktől termé­szetesen ebben a tekintetben többet várnak. S joggal, mert funkciójuknál, beosztásuknál fogva többet is tehetnek. Hiszen nemcsak anyagi eszközökkel rendelkeznek, hanem a döntés jogával is, és szavuknak, cselekedetük­nek is nagyobb a súlya. Befolyásolhatják be­osztottaik sorsát, jövőjét. A vezetésük alatt dolgozó ember munkájának, magatartásának értékelése, minősítése segítheti vagy akadá­lyozhatja fejlődésüket, elindíthatja őket a siker felé, derékba törheti pályafutásukat. Senki sem kívánhat egy vezetőtől érdem­telen elismerést, oktalan dicséretet, részrehaj­ló minősítést. De mindenki joggal kívánhat reális értékelést, kellő figyelmet, törődést, megbecsülést és emberséget. Gyakran mondjuk valamire, hogy elsősor­ban a szemléleten múlik. Ebben a kérdésben ez százszorosán igaz. A szemléletet azonban sok minden alakítja, befolyásolja, de minde­nekelőtt a pártszervezet, a kommunista kol­lektíva. Ennek feltétele természetesen, hogy magában az alapszervezetben, a pártcsopor­tokon belül legyen ilyen a légkör. Sokat tet­tünk már ezért, de még nem mindenütt ele­get. Pedig a szó igazi érte1 méhen vett szocia­lista humanizmus szelleminek elsősorban a kommunisták kollektívájából kell kisugároz­nia. Nem »ráadás« az emberség légkörének ki­alakítása vagy megőrzése. A mi viszonyaink között ez a mindennapos munka szerves ré­sze kell legyen. Mert csak ez teheti állandóan jelenvalővá és érzékelhetővé azt az alapvető gondolatot, hogy nálunk minden az emberért történik. G. J. IFjÚSÁGI NAGYGYŰLÉS BARCSON Gondolkodásba), tettvágybao modern fiatalokra van szükség lllisz László, a KISZ központi bizottságá­nak titkára tegnap délelőtt Barcsra látoga­tott Stier Sándornak, a megyei KISZ-bizottság első titkárának társaságában. A rövid párt­bizottsági beszélgetés után a nagyközség ve­zetőinek, Király Györgynek, a járási pártbi­zottság titkárának kíséretében ellátogatott a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe. Először a központban tájékozódott az orszá­gos hírű szövetkezet, eredményeiről, a KISZ- szervezet munkájáról, majd a tsz- vezetői, Berkics Vendel párttitkár, Sárkány Pál fő- agronómus, Csepregi Gyula KISZ-titkár — megmutatták a műanyag-üzemet, az új tej­üzemet és a gépműhelyt. Három órakor ifjúsági nagy­gyűlés kezdődött a művelődési központ nagytermében. Kato­nák, diákók, szakmunkások és -tanulók, termelőszövetkezeti fiatalok töltötték meg a szék­sorokat. Több mint háromszá­zan jöttek el Barcsról és a kör­nyező községekből. Az ifjúsági fúvószenekar pattogó indulók­kal fokozta a hangulatot. A nagygyűlést Szabó László, a járási KISZ-bizottság megbí­zott titkára nyitotta meg, üd­vözölte lllisz Lászlót, a KISZ központi bizottságának titká­rát, Stier Sándort, a megyei KISZ-bizottság első titkárát. Király Györgyöt, a járási párt- bizottság titkárát, valamint az elnökségben ülő nagyközségi vezetőket, fiatalokat. Ezután lllisz László lépett a szónoki emelvényre. — Április 15-én a szavazó- urnák elé járul nemzetünk Meggyőződésem, hogy ezen a IS éves a Kaposvári Közúti Igazgatóság Utak Az utakról — s a velük kap­csolatos örömökről, gondokról — hallottam a legtöbbet a KPM Kaposvári Közúti Igaz­gatóságán. Az 1958. január 1-én létrehozott szervezet most ünnepli fennállásának 15. év­fordulóját, s a jubileum alkal­mából az utakról kérdeztem Széles Péter igazgatót és Kin­cses Tibor főmérnököt. Számokkal feleltek: az alapí­tás évében 1503 kilométer hosszú volt a megyében az út­hálózat. Ma 1631 kilométer. Az utak hosszánál azonban többet mond a minőség: az alakulás évében még az utak 77 százalé­kát tette ki a vizes makadám, s mindössze 3 százaléka volt aszfalt burkolatú. Ma a somo­gyi utak 57 százaléka aszfalt, és nincs vizes tnakadám. A változások szemléltetik az igazgatóság 15 éves munkáját is: 477 kilométer hosszú utat korszerűsítettek és újítottak fel, elkészült 44 bekötő út és 174 új híd. A legnagyobb kö­zülük a Dráva fölött ível át. Mindez teljesen megváltoz­tatta a somogyi úthálózat ösz- sze tételét. A forgalom követel­ményeinek jobban megfelelő hálózat kialakítása nagy mun­ka volt. Ezt segítette a gépesí­tés, a változó körülmények kö­zött is az igazgatósághoz ra­gaszkodó munkások. Megkérdeztem az igazgató­tól, ki a legrégebbi dolgozójuk. Ismét statisztikával feledt: minden negyedik emíber az alakulás óta itt van. Az évfor­duló alkalmából 95-en kapták meg az emléklapot, s vele ezer forint jutalmat. Az utak fel­ügyeletével és állagának meg­óvásával foglalkozó szervezet azonban jelentősen megválto­zott. Az alakulás évében 507 útőr dolgozott, s mindössze 8 gépkezelőjük és 5 szakmunká­suk volt Ma az akkorinál jó­val nagyobb úthálózatra 173 útőr vigyáz. A munka a gépe­ké. A KPM Kaposvári Közúti Igazgatósága kevesebb ember­rel oldja meg a nagyobb fel­adatot. — Minőségi változást jelen­tett az útőrőknek gépkezelővé, szakmunkássá történt átképzé­se — mondta Kincses Tibor fő­mérnök. — A nyugdíjba vonu­ló régi úfcőrök helyett fiatal szakmunkásokat, gépkocsive­zetőket vettünk feL Az utak felügyeletét végző szervezet ma nem azonos a tizenöt évvel ezelőttivel. Egy- egy útmesterség — átlagosan — 400 kilométer hosszú útsza­kaszt keze a megyében. A te­rületi brigádok biztosítják hó­fúvások idején a közlekedés zavartalanságát, vigyáznak ar­ca, hogy a nyári nagy A 15 éves Kaposvári Közúti Igazgatóság dolgozói tegnap délután az ÉDOSZ Művelődési Otthonban emlékezték meg az évfordulóról. Részt vett az ünnepségen dr. Ábrahám Kál­mán, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közúti főosztályának vezetője, Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára. Sugár Imre, a megyei tanács általános elnök­helyettese és dr. Fonai János, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára. Az ünnepségen tizenheten kaptak kiváló dolgozó kitüntetést, és tizenhatan kaptak arany törzsgárdajelvényt 15 éves munkájukért. napon — amikor Népköztár­saságunk minden 18. életévét betöltött, felnőtt állampolgá­rának joga és kötelessége, hogy az általános és titkos választó­jog alapján megválassza sor­sának intézőit, a tanácstagokat — hazánk, társadalmunk szo­cialista fejlődése, a Hazafias Népfront programja mellett fejezi ki elkötelezettségét dol­gozó népünk. Amikor válasz­tunk, 25 éves építő munkánk, a kommunista párt vezette munkásosztály eredményei mellett teszünk hitet, és egy­úttal vállaljuk további felada­tainkat a szocialista társada­lom felépítésében ránk, fiata­lokra váró munkát is. Vállal­juk, mert tudjuk és valljuk, hogy legszentebb hivatásunk apáink által elkezdett út foly­tatása. Azé az úté, amely le­hetővé tette, hogy ma szaba­don gyakorolhassuk emberi jogainkat és kötelességeinket. A szónok ezután összehason­lította a múlt és a jelen vá­lasztási rendszerét. Beszélt a negyedik ötéves tervről. — Modern fiatalokra van szüksége szocialista hazánk­nak. De nem külsőségekben, hajnem gondolkodásban, tett­vágyban modern fiatalokra. Olyanokra, akik vállalják a társadalom feladatait és gondjait, tevékenyen részt vesznek azok megoldásában, akik a modernséget az újért, a jobbért való harcban valljuk, kiállnak szocialista meggyőző­désük mellett, optimisták; olyanokra, akik a marxizmus —leninizmus eszmei talaján állva tudatosan fejlesztik mű­veltségűket, világnézetük, er­kölcsük szilárd, megalapozott; akik a proletár internaciona­lizmus és a szocialista hazafi- ság összefüggéseinek ismere­tében elítélnek mindent, ami embertelen. Olyan tulajdonsá­gok ezek, amelyek minden ma­gyar fiatal, de köztük is első­sorban az ifjúkommumisták számára jelentenek megtiszte­lő követelményeket, örömmei mondhatjuk el, hogy ezek a tulajdonságok egyre több fia­tal ember arculatát jellemzik s határozzák meg cselekede­teiket. A KISZ az elmúlt évtized­ben arra mozgósította a fiata­lok tömegeit, hogy minél töb­bem kérjenek részt nagy társa­dalmi céljaink megvalósításá­ból. Ezt szolgálták a politikai és munkaakcióink, rendezvé­nyeink. Ma egyre több fiatalt számíthatunk az aktív, mun­kára. tettre kész fiatalok kö­zé. Ugyanakkor egyes fiatalok a »nagy, lelkesítő, forradalmi tették« hiányát vetik fel. Tény­leg hiányoznának munkánkból a forradalmi tettek? Nem sza­bad elfelejtenünk, hogy szo­cializmust építő hazában élünk, hogy a mi forradalmi feladatunk a szocialista társa­dalom felépítése. És ez a for- radalmiság nem nagy, látvá­nyos tettekben ölt testet, ha­nem a hétköznapokban vállalt kitartó munkában, az áldozat- készségben a becsületes helyt­állásban. Ifjúsági szövetségünk ilyen forradalmárok fölneve­lésére törekszik. Olyan fiata­lokra van szükségünk — és van szüksége hazánknak — akik az elmúlt években a KISZ-szervezetekben becsü­letesen dolgoztak népgazdasá­gi tervünk teljesítésén, akik sikerre vitték a felszabadulási és kongresszusi munkaver­senyt, helytálltak a védnök­ségeken, akik önként vállalt munkával segítettek az árvíz- károk helyreállítását. Olyan fiatalokat kell nevelnünk, akik becsülettel teljesítik kötelessé­geiket a munkában, a tanulás­ban és a közéletben, akik vál­lalják az ifjúkommundstákkal szemben támasztott követel­ményeket. A fiatalok közélet iségéről szólva kiemelte: — Egy fiatal ember számá­ra a közéletiség a KlSZ-alap- szervezetekben végzett aktív munkával veszi kezdetét, ott kell megtanulnia mindazt, ami később a nagyobb közösségek előtt is alkalmassá teszi, a helytállásra. A KISZ szerveze­tek, az ifjúkommunisták köz­életi tevékenységének fejlesz­tése előtt széles lehetőségeket tárt fel pártunk ifjúságpoliti­kai határozata és a KISZ VIII. kongresszusa. Csak tőlünk függ tehát, hogy kérünk részt saját sorsunk intézéséből. lllisz László beszédét azzal fejezte be: A tanácsválasztá­sok a meggyőződéssel megala­pozott ismeretek birtokában végrehajtott szavazás nemcsak az álampolgári jogok gyakor­lását jelenti, hanem azit is, hogy vállalva tennivalóinkat, hazánk szocialista fejlődése, társadalmi javainak gyarapí­tása, tehát pártunk politikája mellett foglalunk állást. Ezután Németh Jenő, a nagyközségi tanács elnöke a Dráva-parti település gyors fejlődéséről beszélt a fiatalok­nak, Horváth Sándor negye­dikes gimnazista pedig az if­júválasztók nevében szólalt fel. Arra kérte társait, hogy szavazzanak a Hazafias Nép­front jelöltjeire. A jó hangula­tú ifjúsági nagygyűlés Szabó László zárszavával fejeződött be. lom idején se legyen fennaka­dás a közlekedésiben. S a régi útőrök helyett tehergépkocsin érkeznek — megfelelő gépek­kel ellátva — a munkahelyre a szakmunkások. — Ezek a brigádok össze­szoktak, s úgy ismerik a terüle­teket, mint a tenyerüket. Fél szóból is értik, mi a feladatuk, mit kell gyorsan megcsinálni. Jelentősen emelkedett a mun­ka termelékenysóge, javult a technológiai és a munkafegye­lem, a brigádok tevékenysége sokkal tervszerűbb. A munka szakosítása itt azt jelentette, hogy a karbantartók mellett kialakultak a gépek javításával foglalkozó brigá­dok, megfelelő keverőtelepeket kaptak az útmestersógek, s géplánc végzi a fen tartást Mit hoz a jövő? — A közüli közlekedés ro­hamos fejlődése nemcsak több jármüvet jelent, hanem súlyo­sabb — szaknyelven szólva. — j nagy- tengelynyomású gépko-' csikat is. Ez szinte hatványo­zottan veszi igénybe az útbur­kolatot Ezért a mostani terv­időszak hátralevő részében — a beütemezett korszerűsítések mellett— legfontosabb felada­tunk a forgalom zömét lebo­nyolító utak korszerűsítése, ír agerősitéee aszfaltbetonnak Mezőgazdaság húsz év múlva A traktor i tint esztétikum 8L L AZT HISZEM, nem lehet véletlen, hogy visszagondolva Jules Verne műveire, nem ta­lálok egyetlen olyan részt sem, melyben a nagy fantá­ziájú író a jövő mezőgazdasá­gának képét vázolta volna feL Valahogy ma is hajlamosak vagyunk arra, hogy a mező- gazdaságiban csak a mára fi­gyeljünk. Nehezebben rugasz­kodik el a képzelet, mint ak­kor, ha például a jövő laká- sairól, közlekedéséről esik szó. Pedig a nagyobb hozamok elérésének érdekében a terve­zők mindent elkövetnek majd, hogy olyan »okos« gépekkel léphessenek elő, melyek egy­szerre sok műveletet végeznek éL A gépesítéssel ugyánis »megnyerjük a vámon azt, amit a révnél elvesztettünk«. nagy teljesítményűek kerülnek előtérbe. Emelkedik az elvég­zett munka mennyisége, azo­nos időtermánust figyelembe véve. Néhány mezőgazdasági üzemiben már megkezdték a kis teljesítményű gépek fel­semmiképpen sem utolsó tu­lajdonsága lesz a kényelme. Vezetője csaknem úgy érezhe­ti majd magát, mintha a fo­telban ülve tévét nézne. A védelmező vezetőfülke szinte szobát helyettesít, ahol tet­váltását erősebb, nagyobb gé- i szés szerint »csinálhat« mele­pékkéL Egy külföldi adat: az Egyesült Államokban 1964-ben az összes gépnek csak 2,1 szá­zaléka volt nagy teljesítmé­nyű. 1969-,ben már a 17,3 szá­zaléka. Hazánkban jelenleg az ötven lóerős gépek vannak túlnyomó többségben. Tíz év múlva a szakemberek sze­rint már a 100—120 lóerősek lesznek többségben. Addigra nyolcvanezer 5—8 tonnás te­herautó segít majd a szállí­tásban. I960-bán 4200 kom­bájn dolgozott az aratásban, Ment igaz, hogy az élőmunka- 1 1985-ben már 14 400 lesz erő egyre kevesebb lesz, de helyettük majd dolgoznak a »mindent tudó« gépek. _ Milyenek lesznek a gépek tíz, húsz, ötven év múlva? Nehéz prognózisé adni Az bogy a számuk. S nem 75, hanem 160 lóerősek. Az úgynevezett ön­járó gépek száma ezerről tíz­ezerre nő. De ezek csak a teljesítmény­re, a nagyságra vona tkozó ada­tok. get vagy hideget a traktor'- És az a hosszú, rugalmas drót a fülke tetején? A rádiótele­fon antennája. A szakterület agromómusa a központból ad­ja utasításait így nem lesz »üresjárat«, nem lesz a mun­ka végeztével központba gu­rulós újabb »parancsért«. Nem hanyagolandó el az a szempont, hogy a gépeknek szemre is tetszetősebbeknek kell lenniük. Mert jobb érzés a szépen ülni, jobb érzés a széppel dolgozni Igaz: néhá- nyan már áldozatul estek a »kecses« formáknak. Nem egy szövetkezetben a látvány von­zotta a vezetőket, s figyelmen kívül hagyták a gép üzembiz­tonságát, teljesítőképességét Ma még vannak alytan — főként külföldön —, me­lyeken a szép fülke csak »ke­reszt a traktor sírján«. (Ezt a találó hasonlatot Gockler La­jostól, a Mezőgazdasági Gép- kísérleti Intézet tudományos főmunkatársától hallottam egy kaposvári tanácskozáson.) A korszerű gépiek korszerű szemléletű embereket is kí­vánnak. Csak a sokoldalúan képzett traktoros tudja majd megfelelően irányítani a rá­bízott gépet. S munka után — elképzelhető — olyan tisztán száll majd a nyeregből, mint­ha színházból érkezett volna. Kevesebb lesz tehát a fizikai erőkifejtés, viszont több.szel­lemi energia használódik feL NEM LESZ UTÓPIA, hogy a gépek két-három műszakiban dolgoznak. S így a kedvezőt­len időjárású napokon sem kell a mezőgazdasági üzemek vezetőinek keseregniük, hi­szen a munkát éjjel-nappal dolgozva, »játszva« elvégzik a langymeleg időjárású napo­kon. A távlatok szinte beláiha­tatlanok. Leskó László Somogyi Nép/oí>| 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom