Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-07 / 81. szám
Mindenki mástól várja “■Krisztus koporsóját sem őrzik ingyen« — tartja a mondás. Mégis van valami, ami nem kerül pénzbe, amiből igazán bővelkedhetnénk, s ennek ellenére gyakran hiánycikk. Ez pedig nem más, mint az emberség. Nincs halandó a földön, aki ne kívánná, hogy egy kicsit többet törődjenek vele, jobban becsüljék és ismerjék el a munkáját, s nemcsak anyagilag! Nagyabb megbecsülést, több megértést kíván a munkás az igazgatótól, az Igazgató a munkástól, az ügyfél a hivatalnoktól, a hivatalnok az ügyféltől, az utas a kalauztól, a kalauz az utastól, fiatal az öregtől, az öreg a fiataltól. Sorolhatnánk tovább a végtelenségig Hány ember érzi úgy, hogy nem törődnek vele eleget, nem becsülik eléggé! Sokan elkeserednék, kedvüket vesztik emiatt. Olyan is akad — nem egy —, aki elhagyja munkahelyét, más üzemet, más hivatalt keres, ahol talán majd jobban megbecsülik, jobban törődnék vele. Az egészben az a legérdekesebb, hogy mindenki mástól várja a megbecsülést, az emberséget, a tiszteletet, s eközben talán eszébe sem jut, hogy tőle is várnak valami hasonlót mások, hogy ő sem adja meg másoknak azt a megbecsülést, amely neki hiányzik. Márpedig az emberek egymás iránti megbecsülése csak akkor valósulhat meg, csak akkor, nem lesz »hiánycikk«, ha mindannyian igyekszünk a lehető legtöbbet adni belőle. Szocialista rendünkben nincsenek olyan érdekek, amelyek kizárnák a humánumot. Csupán rajtunk áll, hogy mennyire értjük meg egymás gondjait, bajait, problémáit, és menynyire akarjuk segíteni azok megoldását. Békés, nyugodt életünk is alkalmas a szocialista humánum érvényesítésére. Mégis fukarkodunk néha az emberséggel. Pedig, ha egyes intézményeink, üzemeink, gazdaságaink vezetői nagyobb figyelmet szentelnének az emberi problémákra, bizonyára kevesebb lenne a panasz, nagyobb lenne a munkakedv és az elégedettebb emberekkel jobban menne a termelés is. Azt mondtuk: az emberség, a megértés, a segítés legyen kölcsönös. A vezetőktől természetesen ebben a tekintetben többet várnak. S joggal, mert funkciójuknál, beosztásuknál fogva többet is tehetnek. Hiszen nemcsak anyagi eszközökkel rendelkeznek, hanem a döntés jogával is, és szavuknak, cselekedetüknek is nagyobb a súlya. Befolyásolhatják beosztottaik sorsát, jövőjét. A vezetésük alatt dolgozó ember munkájának, magatartásának értékelése, minősítése segítheti vagy akadályozhatja fejlődésüket, elindíthatja őket a siker felé, derékba törheti pályafutásukat. Senki sem kívánhat egy vezetőtől érdemtelen elismerést, oktalan dicséretet, részrehajló minősítést. De mindenki joggal kívánhat reális értékelést, kellő figyelmet, törődést, megbecsülést és emberséget. Gyakran mondjuk valamire, hogy elsősorban a szemléleten múlik. Ebben a kérdésben ez százszorosán igaz. A szemléletet azonban sok minden alakítja, befolyásolja, de mindenekelőtt a pártszervezet, a kommunista kollektíva. Ennek feltétele természetesen, hogy magában az alapszervezetben, a pártcsoportokon belül legyen ilyen a légkör. Sokat tettünk már ezért, de még nem mindenütt eleget. Pedig a szó igazi érte1 méhen vett szocialista humanizmus szelleminek elsősorban a kommunisták kollektívájából kell kisugároznia. Nem »ráadás« az emberség légkörének kialakítása vagy megőrzése. A mi viszonyaink között ez a mindennapos munka szerves része kell legyen. Mert csak ez teheti állandóan jelenvalővá és érzékelhetővé azt az alapvető gondolatot, hogy nálunk minden az emberért történik. G. J. IFjÚSÁGI NAGYGYŰLÉS BARCSON Gondolkodásba), tettvágybao modern fiatalokra van szükség lllisz László, a KISZ központi bizottságának titkára tegnap délelőtt Barcsra látogatott Stier Sándornak, a megyei KISZ-bizottság első titkárának társaságában. A rövid pártbizottsági beszélgetés után a nagyközség vezetőinek, Király Györgynek, a járási pártbizottság titkárának kíséretében ellátogatott a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe. Először a központban tájékozódott az országos hírű szövetkezet, eredményeiről, a KISZ- szervezet munkájáról, majd a tsz- vezetői, Berkics Vendel párttitkár, Sárkány Pál fő- agronómus, Csepregi Gyula KISZ-titkár — megmutatták a műanyag-üzemet, az új tejüzemet és a gépműhelyt. Három órakor ifjúsági nagygyűlés kezdődött a művelődési központ nagytermében. Katonák, diákók, szakmunkások és -tanulók, termelőszövetkezeti fiatalok töltötték meg a széksorokat. Több mint háromszázan jöttek el Barcsról és a környező községekből. Az ifjúsági fúvószenekar pattogó indulókkal fokozta a hangulatot. A nagygyűlést Szabó László, a járási KISZ-bizottság megbízott titkára nyitotta meg, üdvözölte lllisz Lászlót, a KISZ központi bizottságának titkárát, Stier Sándort, a megyei KISZ-bizottság első titkárát. Király Györgyöt, a járási párt- bizottság titkárát, valamint az elnökségben ülő nagyközségi vezetőket, fiatalokat. Ezután lllisz László lépett a szónoki emelvényre. — Április 15-én a szavazó- urnák elé járul nemzetünk Meggyőződésem, hogy ezen a IS éves a Kaposvári Közúti Igazgatóság Utak Az utakról — s a velük kapcsolatos örömökről, gondokról — hallottam a legtöbbet a KPM Kaposvári Közúti Igazgatóságán. Az 1958. január 1-én létrehozott szervezet most ünnepli fennállásának 15. évfordulóját, s a jubileum alkalmából az utakról kérdeztem Széles Péter igazgatót és Kincses Tibor főmérnököt. Számokkal feleltek: az alapítás évében 1503 kilométer hosszú volt a megyében az úthálózat. Ma 1631 kilométer. Az utak hosszánál azonban többet mond a minőség: az alakulás évében még az utak 77 százalékát tette ki a vizes makadám, s mindössze 3 százaléka volt aszfalt burkolatú. Ma a somogyi utak 57 százaléka aszfalt, és nincs vizes tnakadám. A változások szemléltetik az igazgatóság 15 éves munkáját is: 477 kilométer hosszú utat korszerűsítettek és újítottak fel, elkészült 44 bekötő út és 174 új híd. A legnagyobb közülük a Dráva fölött ível át. Mindez teljesen megváltoztatta a somogyi úthálózat ösz- sze tételét. A forgalom követelményeinek jobban megfelelő hálózat kialakítása nagy munka volt. Ezt segítette a gépesítés, a változó körülmények között is az igazgatósághoz ragaszkodó munkások. Megkérdeztem az igazgatótól, ki a legrégebbi dolgozójuk. Ismét statisztikával feledt: minden negyedik emíber az alakulás óta itt van. Az évforduló alkalmából 95-en kapták meg az emléklapot, s vele ezer forint jutalmat. Az utak felügyeletével és állagának megóvásával foglalkozó szervezet azonban jelentősen megváltozott. Az alakulás évében 507 útőr dolgozott, s mindössze 8 gépkezelőjük és 5 szakmunkásuk volt Ma az akkorinál jóval nagyobb úthálózatra 173 útőr vigyáz. A munka a gépeké. A KPM Kaposvári Közúti Igazgatósága kevesebb emberrel oldja meg a nagyobb feladatot. — Minőségi változást jelentett az útőrőknek gépkezelővé, szakmunkássá történt átképzése — mondta Kincses Tibor főmérnök. — A nyugdíjba vonuló régi úfcőrök helyett fiatal szakmunkásokat, gépkocsivezetőket vettünk feL Az utak felügyeletét végző szervezet ma nem azonos a tizenöt évvel ezelőttivel. Egy- egy útmesterség — átlagosan — 400 kilométer hosszú útszakaszt keze a megyében. A területi brigádok biztosítják hófúvások idején a közlekedés zavartalanságát, vigyáznak arca, hogy a nyári nagy A 15 éves Kaposvári Közúti Igazgatóság dolgozói tegnap délután az ÉDOSZ Művelődési Otthonban emlékezték meg az évfordulóról. Részt vett az ünnepségen dr. Ábrahám Kálmán, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közúti főosztályának vezetője, Somogyi József, a városi pártbizottság első titkára. Sugár Imre, a megyei tanács általános elnökhelyettese és dr. Fonai János, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára. Az ünnepségen tizenheten kaptak kiváló dolgozó kitüntetést, és tizenhatan kaptak arany törzsgárdajelvényt 15 éves munkájukért. napon — amikor Népköztársaságunk minden 18. életévét betöltött, felnőtt állampolgárának joga és kötelessége, hogy az általános és titkos választójog alapján megválassza sorsának intézőit, a tanácstagokat — hazánk, társadalmunk szocialista fejlődése, a Hazafias Népfront programja mellett fejezi ki elkötelezettségét dolgozó népünk. Amikor választunk, 25 éves építő munkánk, a kommunista párt vezette munkásosztály eredményei mellett teszünk hitet, és egyúttal vállaljuk további feladatainkat a szocialista társadalom felépítésében ránk, fiatalokra váró munkát is. Vállaljuk, mert tudjuk és valljuk, hogy legszentebb hivatásunk apáink által elkezdett út folytatása. Azé az úté, amely lehetővé tette, hogy ma szabadon gyakorolhassuk emberi jogainkat és kötelességeinket. A szónok ezután összehasonlította a múlt és a jelen választási rendszerét. Beszélt a negyedik ötéves tervről. — Modern fiatalokra van szüksége szocialista hazánknak. De nem külsőségekben, hajnem gondolkodásban, tettvágyban modern fiatalokra. Olyanokra, akik vállalják a társadalom feladatait és gondjait, tevékenyen részt vesznek azok megoldásában, akik a modernséget az újért, a jobbért való harcban valljuk, kiállnak szocialista meggyőződésük mellett, optimisták; olyanokra, akik a marxizmus —leninizmus eszmei talaján állva tudatosan fejlesztik műveltségűket, világnézetük, erkölcsük szilárd, megalapozott; akik a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafi- ság összefüggéseinek ismeretében elítélnek mindent, ami embertelen. Olyan tulajdonságok ezek, amelyek minden magyar fiatal, de köztük is elsősorban az ifjúkommumisták számára jelentenek megtisztelő követelményeket, örömmei mondhatjuk el, hogy ezek a tulajdonságok egyre több fiatal ember arculatát jellemzik s határozzák meg cselekedeteiket. A KISZ az elmúlt évtizedben arra mozgósította a fiatalok tömegeit, hogy minél többem kérjenek részt nagy társadalmi céljaink megvalósításából. Ezt szolgálták a politikai és munkaakcióink, rendezvényeink. Ma egyre több fiatalt számíthatunk az aktív, munkára. tettre kész fiatalok közé. Ugyanakkor egyes fiatalok a »nagy, lelkesítő, forradalmi tették« hiányát vetik fel. Tényleg hiányoznának munkánkból a forradalmi tettek? Nem szabad elfelejtenünk, hogy szocializmust építő hazában élünk, hogy a mi forradalmi feladatunk a szocialista társadalom felépítése. És ez a for- radalmiság nem nagy, látványos tettekben ölt testet, hanem a hétköznapokban vállalt kitartó munkában, az áldozat- készségben a becsületes helytállásban. Ifjúsági szövetségünk ilyen forradalmárok fölnevelésére törekszik. Olyan fiatalokra van szükségünk — és van szüksége hazánknak — akik az elmúlt években a KISZ-szervezetekben becsületesen dolgoztak népgazdasági tervünk teljesítésén, akik sikerre vitték a felszabadulási és kongresszusi munkaversenyt, helytálltak a védnökségeken, akik önként vállalt munkával segítettek az árvíz- károk helyreállítását. Olyan fiatalokat kell nevelnünk, akik becsülettel teljesítik kötelességeiket a munkában, a tanulásban és a közéletben, akik vállalják az ifjúkommundstákkal szemben támasztott követelményeket. A fiatalok közélet iségéről szólva kiemelte: — Egy fiatal ember számára a közéletiség a KlSZ-alap- szervezetekben végzett aktív munkával veszi kezdetét, ott kell megtanulnia mindazt, ami később a nagyobb közösségek előtt is alkalmassá teszi, a helytállásra. A KISZ szervezetek, az ifjúkommunisták közéleti tevékenységének fejlesztése előtt széles lehetőségeket tárt fel pártunk ifjúságpolitikai határozata és a KISZ VIII. kongresszusa. Csak tőlünk függ tehát, hogy kérünk részt saját sorsunk intézéséből. lllisz László beszédét azzal fejezte be: A tanácsválasztások a meggyőződéssel megalapozott ismeretek birtokában végrehajtott szavazás nemcsak az álampolgári jogok gyakorlását jelenti, hanem azit is, hogy vállalva tennivalóinkat, hazánk szocialista fejlődése, társadalmi javainak gyarapítása, tehát pártunk politikája mellett foglalunk állást. Ezután Németh Jenő, a nagyközségi tanács elnöke a Dráva-parti település gyors fejlődéséről beszélt a fiataloknak, Horváth Sándor negyedikes gimnazista pedig az ifjúválasztók nevében szólalt fel. Arra kérte társait, hogy szavazzanak a Hazafias Népfront jelöltjeire. A jó hangulatú ifjúsági nagygyűlés Szabó László zárszavával fejeződött be. lom idején se legyen fennakadás a közlekedésiben. S a régi útőrök helyett tehergépkocsin érkeznek — megfelelő gépekkel ellátva — a munkahelyre a szakmunkások. — Ezek a brigádok összeszoktak, s úgy ismerik a területeket, mint a tenyerüket. Fél szóból is értik, mi a feladatuk, mit kell gyorsan megcsinálni. Jelentősen emelkedett a munka termelékenysóge, javult a technológiai és a munkafegyelem, a brigádok tevékenysége sokkal tervszerűbb. A munka szakosítása itt azt jelentette, hogy a karbantartók mellett kialakultak a gépek javításával foglalkozó brigádok, megfelelő keverőtelepeket kaptak az útmestersógek, s géplánc végzi a fen tartást Mit hoz a jövő? — A közüli közlekedés rohamos fejlődése nemcsak több jármüvet jelent, hanem súlyosabb — szaknyelven szólva. — j nagy- tengelynyomású gépko-' csikat is. Ez szinte hatványozottan veszi igénybe az útburkolatot Ezért a mostani tervidőszak hátralevő részében — a beütemezett korszerűsítések mellett— legfontosabb feladatunk a forgalom zömét lebonyolító utak korszerűsítése, ír agerősitéee aszfaltbetonnak Mezőgazdaság húsz év múlva A traktor i tint esztétikum 8L L AZT HISZEM, nem lehet véletlen, hogy visszagondolva Jules Verne műveire, nem találok egyetlen olyan részt sem, melyben a nagy fantáziájú író a jövő mezőgazdaságának képét vázolta volna feL Valahogy ma is hajlamosak vagyunk arra, hogy a mező- gazdaságiban csak a mára figyeljünk. Nehezebben rugaszkodik el a képzelet, mint akkor, ha például a jövő laká- sairól, közlekedéséről esik szó. Pedig a nagyobb hozamok elérésének érdekében a tervezők mindent elkövetnek majd, hogy olyan »okos« gépekkel léphessenek elő, melyek egyszerre sok műveletet végeznek éL A gépesítéssel ugyánis »megnyerjük a vámon azt, amit a révnél elvesztettünk«. nagy teljesítményűek kerülnek előtérbe. Emelkedik az elvégzett munka mennyisége, azonos időtermánust figyelembe véve. Néhány mezőgazdasági üzemiben már megkezdték a kis teljesítményű gépek felsemmiképpen sem utolsó tulajdonsága lesz a kényelme. Vezetője csaknem úgy érezheti majd magát, mintha a fotelban ülve tévét nézne. A védelmező vezetőfülke szinte szobát helyettesít, ahol tetváltását erősebb, nagyobb gé- i szés szerint »csinálhat« melepékkéL Egy külföldi adat: az Egyesült Államokban 1964-ben az összes gépnek csak 2,1 százaléka volt nagy teljesítményű. 1969-,ben már a 17,3 százaléka. Hazánkban jelenleg az ötven lóerős gépek vannak túlnyomó többségben. Tíz év múlva a szakemberek szerint már a 100—120 lóerősek lesznek többségben. Addigra nyolcvanezer 5—8 tonnás teherautó segít majd a szállításban. I960-bán 4200 kombájn dolgozott az aratásban, Ment igaz, hogy az élőmunka- 1 1985-ben már 14 400 lesz erő egyre kevesebb lesz, de helyettük majd dolgoznak a »mindent tudó« gépek. _ Milyenek lesznek a gépek tíz, húsz, ötven év múlva? Nehéz prognózisé adni Az bogy a számuk. S nem 75, hanem 160 lóerősek. Az úgynevezett önjáró gépek száma ezerről tízezerre nő. De ezek csak a teljesítményre, a nagyságra vona tkozó adatok. get vagy hideget a traktor'- És az a hosszú, rugalmas drót a fülke tetején? A rádiótelefon antennája. A szakterület agromómusa a központból adja utasításait így nem lesz »üresjárat«, nem lesz a munka végeztével központba gurulós újabb »parancsért«. Nem hanyagolandó el az a szempont, hogy a gépeknek szemre is tetszetősebbeknek kell lenniük. Mert jobb érzés a szépen ülni, jobb érzés a széppel dolgozni Igaz: néhá- nyan már áldozatul estek a »kecses« formáknak. Nem egy szövetkezetben a látvány vonzotta a vezetőket, s figyelmen kívül hagyták a gép üzembiztonságát, teljesítőképességét Ma még vannak alytan — főként külföldön —, melyeken a szép fülke csak »kereszt a traktor sírján«. (Ezt a találó hasonlatot Gockler Lajostól, a Mezőgazdasági Gép- kísérleti Intézet tudományos főmunkatársától hallottam egy kaposvári tanácskozáson.) A korszerű gépiek korszerű szemléletű embereket is kívánnak. Csak a sokoldalúan képzett traktoros tudja majd megfelelően irányítani a rábízott gépet. S munka után — elképzelhető — olyan tisztán száll majd a nyeregből, mintha színházból érkezett volna. Kevesebb lesz tehát a fizikai erőkifejtés, viszont több.szellemi energia használódik feL NEM LESZ UTÓPIA, hogy a gépek két-három műszakiban dolgoznak. S így a kedvezőtlen időjárású napokon sem kell a mezőgazdasági üzemek vezetőinek keseregniük, hiszen a munkát éjjel-nappal dolgozva, »játszva« elvégzik a langymeleg időjárású napokon. A távlatok szinte beláihatatlanok. Leskó László Somogyi Nép/oí>| 3
