Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-27 / 97. szám

Egy üzem — egy iskola

A centenáriumát ünneplő Budapest tailán egyik legszebb ajándékát kapta attól a mozgalomtól, mely a történelmi múltat idéző évfordulót a jövő gazdagításával és építésével kapcsolja össze. A fővárosban a budapesti párt- bizottság kezdeményezésére bőm takozott iki és vált rendkívül népszerűvé az "Egy üzem — egy iskola« akció. Az üzemek, vállalatok és intézmények lelkes és megértő támogatásának: eredményeképpen

a fővárosban valósággal kivirultak a különböző gyermekes oktatási intézményeik. 704 iskolában társadalmi munkában vállalták az üzemek dolgozói a karbantartási és felújítási munkáikat. Köztük 640 üzemiből szocialista brigádok keresték föl szabad szombatjaikon az óvodákat, iskolákat, és végezték él mindazokat a munkákat, amelyekre csak kérték őket. Számos hivatal és

intézmény dolgozói pénzt utaltak a kerületek művelődési és oktatási osztályainak, és a tanácsok ezekből az összegekből gondoskodtak a tantermek festéséről. Az átutalt összegek fedezete azonban mindig munka volt, ha másutt nem, akkor saját munkahelyükön vállaltak kommunista műszakokat a gyermekekért a budapes‘iek.

A fővárosban a 25 milliós tanácsi költségvetésen felül tgv járultak hozzá az üzemek dolgozói még 38 millió forintot I érő társadalmi munkával az. iskolák. a gyermekintézmények gazdagításához.

Ez az akció azonban nem maradt meg csupán a szünidei I »nagytakarítás« keretei között Az üzemi pártszervezetek és ? tanácsok összefogásának ered - ményeképoen rendszeres. sz:n- ! te naoonta szélesedő mozga- I lommá vált az iskolák és »- \ üzemek együttműködése. ,s 1 gyárak és az iskolák hosszú

[ távú szerződéseket kötöttek melyeknek a gyermekek nevelése látja a legnagyobb hasznát. Az iskolák tantestületei pedagógusokat küldenek az üzemek tanuló munkásainak a segítésére, a munkások szakköröket szerelnek föl az iskoláikban. és óvodai gyermekjátékokat készítenek. »Nvitott napjaikon« pedig fogadják a oálvaválasztás előtt álló serdüA

iskolatámogatási moz- zilom nem maradt csak jvárosi ügy. Bizonyítására számtalan példát hozhatnánk bármelyik megyéből. Ügy tűnik azonban, különösen ami a segítségnyújtás hosszú távú szerződéseit illeti: távolról sem használtuk ki helvi 1 eh et ős »gei n két. Üzemeink.

szövetkezeteink sokat ‘»hetnek zzó.«t bogv az "Egy üzem — ~gy iskola« a’fein napo»*a szélesedő mozgalommá vál;“k.

K. É.

— Fékve tölte!

Keményen, határozottan

hangzik a parancs, s éppen ilyen a végrehajtás is. Dömgve zuhannak a földre a testek, s a fegyverek néhány pillanat múlva rezzen és nélkül merednek a célra.

Mozgalmas képet nyújt az erdő koszorúzta lőtér. Géppisztolyok, pisztolyok kerülnek elő a parancsszavaikra, s tulajdonosaik szorgalmasan

gyakorolják a célratartást, hogy mire a lövészetre kerül a sor, minden rendiben menjen.

A barcsi Gálbor Andor mun- kásőregység vette birtokába a lőteret. A parancsnokkal, Szabados Istvánnal figyeljük a szorgoskodó munkásőröket, beszélgetünk a végrehajtásra kerülő feladatról.

— Az 1-es számú lő- és dobógyakorlatot hajtjuk végre.

— Mennyiben különbözik ez a korábbi évek hasonló gyakorlataitól?

— A végrehajtás tulajdonképpen semmiben. Lényeges eltérés azonban, hogy munkásőreinknek most több idő jutott a felkészülésre, mert első alkalommal négynapos összevonáson vettek részt. A Középrigóci Erdészeti Szakmunkásképző Intézetben kap1 kokkal értékeltük az eltelt napot, megbeszéltük a következő nap feladatait. A munkásőrök részére filmet vetítettünk. Véleményem, hogy ez az összevonás hasznos volt. Remélem ezt a lövészet eredménye is bizonyítja majd.

Az új módszer helyességét bizonyította minden munkásőr, az idősebbek és a fiatalok is. akik első alkalommal vesznék részt ilyen gyakorlaton.

— Alaposabban felkészül- j hetünk így a feladatok végrehajtására, meg arra is jó ez I az összevonás, hogy jobban .

dobást megfelelően hajtotta végre.

Bakó József raja már többször nyerte el az egységen belül a kiváló címet, s ezt ló- eredményükkel is igazolták. Papp Ferenc, Módos László és Makár János golyószórósok is kiválóan végeztek, mint már több alkalommal. A fiatalok közül elsősorban Éder István, Molnár István és Wágner József bizonyította kiváló eredményével, hogy komolyan veszi a munkásőri feladatok végrehajtását.

Szalai László

Célratartás.

1 Kiváló szövetkezet címet kapott a siófoki áfész

A végzett munkáról Harag János áfész-elnök számolt be a

Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Szövetségének javaslatára a belkereskedelmi miniszter. a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének elnöksége az 1972. évben végzett eredményes munkáért és a szocialista munkaversenyben elért eredményeiért a Siófok és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet részére a Kiváló szövetkezet kitüntető címet adományozta. Az erről szóló oklevelet és a jutalmakat. kitüntetéseket szerdán a Kiüti étteremben tartott ünnepi tanácskozáson adták át fz áfész vezetőinek.

Akik évről évre megfordulnak Bala ton-parti fiatal városunk,ban, tanúi lehetnek a ténynek: a siófoki áfész sokat tesz a lakosság igényednek minél jobb kielégítéséért. A szövetkezet tíz éve látja el a feladatát, alapvető célja a ta,giság és a lakosság, valamint a leülés belföldi vendégek ellátásában való hatékony részvétel. 1963-ban az évi összes forgalmuk 65 millió forint volt, s 1,3 milliós nyereséget érték el.

Most már elmondható, hogy előrelátóan gazdálkodtak. Növelték üzleteik számát, korszerűsítették boltjaikat, ha ez néha a nyereség rovására ment is. Belekezdtek olyan beruházásokba is. amelyek kezdetben nem voltak kifizetődők, sőt az idegenforgalmi rendeltetésű létesítmények a megnyitás évében veszteséggel üzemeltek. Azóta beigazolódott, hogy jó alapot raktak le annak ide- I jén. A jelenlegi ötéves terv- | időszakot megelőző évben már j 240 millió forint volt az áfész 1 forgalma. Az eltelt két évben

a forgalmi tevékenység 43, a gazdasági eredmény 13 százalékkal nőtt. Tavaly 17 kollektíva munkálkodott a szocialista brigád cím elnyerésén 212 részvevővel. Ez a részvételi arány a szövetkezeti összlét- szám egyharmadát teszi ki.

Űj boltok nyíltak Siófokon és környékén az áfész jóvoltából; javult az áruválaszték, bővültek a szolgáltatások. A gazdálkodási eredményjavulás tavaly meghaladta a 20, az egy főre jutó termelékenység növekedése pedig a 12 százalékot. Az 1972. évi eredmények alapján a körzetben 7 kiváló egység, 13 szocialista brigád címet adtak ki. tizennégyen kiváló dolgozó kitüntetést kaptak. Mindéiről Harag János, az áfész igazgatóságának eLnöke tájékoztatta az ünnepi tanácskozás részvevőit.

Az áfész a jó munkához a felsőbb szövetkezeti szélövektől éppen úgy hatékony segítséget kapott, mint a városi párt- és tanácsi testületéitől, s ily módon sikerült elérni a

tanácskozás részvevőinek.

I célt: a lehető- legtöbbet tenni a lakosság ellátásáért. Erre utal- I tak a vendégieik is — köztük Papp Sándorné, a KPVDSZ megyei titkára, Nemes Kál- | mán, a MÉSZÖV elnökhelyettese, dr. Gáti István, a városi tanács eLnöke — felszólalá- j saikban a szerdai ünnepi ta- i nécskozásom.

Bogó László, a megyei pártbizottság titkára a feladatokra hívta fel a figyelmet: »A fejlesztések szép eredményt hoztak, ezek az eredmények azonban további jó munkára köteleznek. A dolgozók igyekezzenek »újítani« a munka- területükön belül úgy. hogy új utat-módot keresve, a helyi lakosság és az idegenforgalom igényeit még jobban kielégíthessék. s megfelelő kiszolgá- ' lást nyújtsanak az olyan lökésszerű forgalom idején, mint amilyen a szabad szombatokon főként a Baiaton-partrkü egyre inkább tapasztalható.«

Az ünnepi tanácskozáson az áfész vezetői közül Harag János, Nyíri Ferenc, Krasznai Ferenc és Sebestyén János pénzjutalmat. Kövest Ferenc Kiváló szövetkezeti munkáért I kitüntetést, Kocsis György I boltvezető pedig Kiváló dolgo- I zó kitüntetést kapott. A rendezvény befejezéséként a szövetkezet néptáncegyüttese adott műsort.

H. F.

turuk elhelyezést, s ez a négy nap lehetőséget, időt biztosított mindenkinek arra, hogy a

megismerjük egymást, közelebb kerüljenek az idősebbek és a fiatalabb munkásőrök

T

( IMRE LÁSZLÓ:

Fekve tölt«!

lövészetre és a kézigránátdobásra is kellően felkészüljön.

— Csak ezzel a feladattal foglalkoztak?

— Nem. Az első nap katonapolitikai tájékoztatást hallgattak, majd. az őrszolgálat ellátásáról volt előadás. A karhatalmi, illetve a közrendvédelmi feladatok ellátásáról a járási rendőrkapitány tartott előadásit, s meglátogatta a munkásőröket Süveges Sándor, a járási pártbizottság első titkára is, aki válaszolt a munkásőrök kérdéseire. Esténként a szakaszparancsnoKét év nyolc hónap

egymáshoz — tolmácsolja társai véleményét is Takács Lajos szakaszparancsnok.

Közben berendezik a lőte- ret, elhelyezik a céltáblákat, a biztonsági őrök is elfoglalják helyüket. Szabados István parancsnok utasítást ad a feladat végrehajtására.

Fegyverropogás zaja veri fel az erdő csendjét, közben hatalmas gránátrobbanások hangzanak. Az eredmény igazolja az új módszer helyességét: az egység á pisztoly, géppisztoly és golyószáró lőfel- | adatot kiválóan, a kézigrónát9 2

j Tőle is, ha néhanapján element hozzá, csak egyet tudott ikérdezni, fáradtan felnézve rá, ^mióta elhagyta növésben: »Na ^mi van? Nincs dohányod? Kell lóvé a csajokra, mi?« Nem a fpénz, a csönd kell, az a csönd, i melyet csak az apja mellett iérez az ember, amikor nem J muszáj szövegelni, csak él az 9 ein bér. éppen csak hagyja, néz- izék. megsimogassák a nézésük- fkel a szülei, és a pillantásukéból az látszik; hozzájuk tartozik. Ehelyett kapott egy hú- (•saast, mehetett, nem marasz- ftalták. Az a nő volt az oka f mindennek, ő hát, féltékeny volt a férje előző életére, buta módon, primitíven, tehet ő róla, hogy beleszületett a világba? Ugyan, süket duma ez is, bánja is ő már az egészet, elköszönni megy, csak elköszönni. Ettől meghatódott, marták a könnyek a szemét, »jó estét, apám. így és így jártam, megyek és az első csernyáknak ^elmondom, mi van. agyonverjem Gyevit, dugjanak a sittre".

t A szobába be sem engedték.

• Apja kijött a sötét konyhába, ahol vastag ételszag úszott. . Vendégség.. . No igen. burkolnak a tökf ejék, és eszükbe sem iirt. hogy az a nő kinézi a szájukból a falatot. Az hétszentség. hogy sajnálja: ilyen a ter- iméezietie, de mit csináljon. Biztos házat akar venni, ahol a kertben az ő apja fog ásni, s ha megunja újra kezdi, elülteti a tegnapot, holnap lesz belőle.

— Mii vain? Rosszkor jöttél —mondta köszönés helyett az apja. Két ezüstfoga megvillant a félhomályban.

— Cikis a helyzet. Gyevit megvertem . . . Azt hiszem, agyonvertem Gyevit.

— Mondd, te teljesen hülye vagy?! Be vagy rúgva?

— Nekemjött... Késsel... Hagyjam magam agyonszúrni?

— És anyád? Csak nézte és ringatta közben az öcsédet?

— Jobb. hogy nem avatkozott bele. Különben is, később jött.

— Az ájtatos szentség! Ennek is ő az oka. Az egésznek.

— Te csak hagyd az anyámat, elég a maga baja. Na szia!

Apja a zsebében keresgélt. Gyűrött papírpénzt kotorászott elő.

— Nesize! De engem hagyjál ki a buliból! Előléptetnek, odabenn piál a góré ... Engem hagyjál ki mindenből. Hallod?

Meg se csókolt. Na, nem a smár hiányzik. De akiknek van apjuk rendesen, azok úgy mennek a kétnapos kirándulásira, hogy telerakják a táskájukat kaiéval, a szüleik — egyik a másik tudta nélkül — tömik dohánnyal, s vigyázz

magadra kisfiam, aztán írjál ... meg kell dögleni. És egész úton zabáinak kétpofára, pusziszkodnak a világgal, be- csajoznaik, amikor akarnak, kisfiam add ide, amit kerestél, ne félj nem veszünk el belőle egy fillért se, tudod, ruhát veszünk. Aztán kabátot veszünk, és új fuszeklit a büdös lábacskádra. kisfiam, és anyád kínját veszünk, lila lesz piros mintákkal, csupa divatszín, a vége begöndörödve, olyan csak neked lesz. kisfiam, na. mit szóltak a műhelyben az új izédhez? Tartsd egyenesen magad, hisz ember vagy te már, úgy, szépen, na látod kisfiam, most úgy beszélek veled, mint férfi a férfival, ezt más mint az apád, nem fogja elrr. idani neked, hát csak vigvázz. heti oigy trippert kapjál: a mi időnkben hipermangánt használtunk. nagy kék lavórban állt a hipermangán. filmre lehetett volna venni abban a kék lavórban egy egész tengeri csatát ... És vigyázz a haverokra kisfiam, nehogy elpiálják a pénzedet.. . úgy, most megmosom a haltadat, jaj, mikor kicsi voltál, mennyit mostam én . . Hol hit, ott szeretet, hol szeretet ott béke. fehér galamb száll a falu felett, s viszi az én bánatos lelkemet. Pirossal hímezve szekrény esi knak is jó.

— Meg akarok döglemi, emberék! Nem csókolt meg az apám! — kiabált, s tömködte a zsebkendőjét a szájába.

— Fiátalember. mit ordítozik maga itt össze vissza? Álljon csak meg! Igazolja magát!

A gyerekképű rendőrtizedes hiába akart tekintélyt ébreszteni maga iránit. Kivált így,

hogy miután jobban megnézte páciensét, és látta, hogy nem részeg, szavaiban a szánakozás

nyert hangsúlyt.

Együtt mentek a legközeleo- bi lámpáig. Ott a tizedes megszólalt:

— Legyünk csendesebben. Nem a mienk az utca. Mi lenne, ha mindenki ordítozna, össze vissza7 — Lapozgatni kezdte a farzseb hajlatához idomult, viharvert személyi igazolványt. — Mi a maga foglalkozása tulajdonképpen ?

— Szobafestő. Még csak ipari tanuló. Mi tudjuk a legtöbb rendőrviccet.

— Na jó, azért nem kell ugrálni.

— Épp olyan kedvemben vagyok. Ha megmondanám, mért ordítottam, bekísérne.

— Vannak odabenn elegen. Mért kellene bekísérnem magát?

— Mert agyon vertem az apámat. Na, mit néz? Azt hiszi, becsavarodtam? Kísérjen csak be! Legalább lesz, ahol szunyátok.

— Ne tréfáljon itt velem az istenit magának! Van énnekem más dolgom is.

Közel jártak a házukhoz, útjuk a tér mellett vezetett el. A szomszéd fiú, Bonzó egyedül ült az egyik pádon, mintha rá várt volna. Amikor meglátta kettőjüket, fölállít, és feléjük indult.

(Folytatjuk.)

Somogyi Néplapi 5