Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-26 / 96. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI LAPJA ■ '•■•■•' \ Éljen | a magyar és a szovjet nép j megbonthatatlan barátsága! { Adjon erőt munkájukhoz a lakosság bizalma Megtartotta alakuló ülését a Kaposvári városi Tanács A centenáriumát ünneplő Kaposvár tegnap újabb jelen­tős állomásához erkezett: a tíz nappal ezelőtt megválasz­tott tanácstagok ünnepélyes külsőségek között megtartat­ták alakuló testületi ülésüket. Fúvoszene, virággal várako­zó úttörők, és a főfalon, a vá­ros új címere fölött egy piros betűs felárait: »A tanácstagi munka a választóik bizalmán alaputó, megtisztelő tevékeny­ség« — jelezték az esemény ünnepi hangulatát. Felhangzottá Himnusz, majd a költő szólít a vers szavaival a tanács tagjaihoz; Illyés Gyu­la: Az építőkhöz című költe­ménye a testület hitvallása is, hiszen, tagjai fontos felada­tuknak tekintik a város továb­bi fejlesztését. Ehhez kívánt erőt, egészséget szavaikkal és virágokkal az úttörők küldött­sége. A kedves mozzanat után dr. Mozsgay Géza, az alakuló ülés elnöke üdvözölte a tanácsülés elnökségében, helyet foglaló­kat. Többek között Németh Ferencet, a Központi. Bizott­ság tágját, a megyei pártbi­zottság eáső titkárát, Böhm Józsefet, a megyei part-vb tagját, a megyei tanács tanács­elnökét. országgyűlési képvise­lőt. Szigeti Istvánt, a tne- j gyei pártbizottság titkárát, j Kaposvár országgyűlési kép- ! viselőjét, Somogyi Józsefet,! a megyei párt-vb tagját, a | Kaposvári városi Pártbizott- | ság első titkárát, Rostás Ká­rolyt, a városi párt-vb tagját, a városi tanács tanácsel­nökét, Varga Karoly orszag- g>-<iiésá képviselőt, a Hazafias Népfront megyei elnökét, Kosztolánczi Jánosnét, a vá­ros országgyűlési képviselőjét, valamint az altatni, a tanácsi t-s a társadalmi szervek kép- ■ űelőit, a város díszpolgárait, ülés valamennyi részvevő­jét. Ezután a választási elnök­ség elnöke, dr. Jäger György számolt be. Megállapította, hogy a jelentős esemény min­den részletében rendben zaj­lott le. A varosban ' 42 013-an — a szavazásra jogosultak 98,4 százaléka — éltek szavazati jogukkal. A tanács ezután, ügyrendi bizottságot választót^, amely­nek elnöke dr. Gebhardt Jó­zsef, a megválasztott , tanács­tagok összetételét ismertette. Eszerint a 96 tanácstag között 70 férfi található, a párttagok száma 58, társadalmi rétegező- dését tekintve 30 munkás, 2 tsz-tag, 30 értelmiségi. ugyan­ennyi alkalmazott és 4 egyéb fpglalkozású. A fiatalok — 30 éven aluliak — száma 12. Üj tag 18 van a megválasztottak között, a többi már az $lőző ciklusban is betöltötte e funk­ciót. Hotter István, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára tett javaslatot a vb- tagok számára, melyet a múlt­hoz hasonlóan 15-ben állapí­tott meg a testület.,. Ugyancsak az ó előterjesz­tése alapján választotta meg a tanács a tisztségviselőit és a vb tagjait. Eszerint az elnöki tisztet továbbra is Rostás Ka­roly tölti be, elnökhelyettes- nék dr. Ormosy Viktort — aki egyben általános elnökhelyet­tes is — és Tóth Jánost válasz­totta meg a tanács. A vb tag­jai lettek még Csapó Sándor, Embersics Sándor, Györfi Endre, Honfi Istvánná, Hor­váth Lajosné, Kapussy Mária, Nagy Sándor, Németh Gyula, Perger István, Pintér Kálmán és Szakonyi Gyula. (Balogh János vb-titikár a két évvel ezelőtti kinevezése alapján tagja a testületnek.) Az újon­nan megválasztott vb az ülés elnökének kezébe letette az esküt. ■* A továbbiakban Rostás Ka­roly tanácselnök vezette az ülést. Tisztségviselői nevében is megköszönte a bizalmat, majd rövid áttekintést adott a város fejlődéséről, ismertet­te gondjait, a további felada­tokat, melyeknek elvégzésé­hez a tanácstagság és minden érdelkelt segítségét, lelkes tá­mogatását kérte. Ezután került sor a tanács bizottságainak megválasztá­sára. Az«, eddigi gyakorlatnak megfelelően a tanács hat bi­(Folytatás a 3. oldalon.) HELSINKI KONZULTÁCIÓ Jó munkalégkörben lezajlott a megnyitó ülés Szerdán délelőtt ismét ösz- szeültek 32 európái ország valamint az Egyesült Államok és Kanada nagykövetei a hel­sinki Dipoli konferenciate­remben, hogy folytassák az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet előkészü­leteit. A most kezdődött ne­gyedik konzultációs szakasz, amely a tervek szerint négy hétig tart majd, döntő pelén- tőségíinek ígérkezik a konfe­rencia közeli összehívása szempontjából. A tárgyszerű jó munkalég­körben lezajlott és mindössze 40 percig tartott megnyitó ülésen a nagykövetek elhatá­rozták, hogy az elkövetkező napokban erőfeszítéseiket . a konferencia két, politikailag legfontosabb témájára, a biz­tonság' és a kulturális együtt­működés problémakörére össz­pontosítják. Richard Terman- nak, a konzultáció finn elnö­kének előterjesztése alapján megállapodtak abban, hogy a harmadik szakaszban kialakult szervezeti keretek között foly­tatják a tervezett konferencia napirendi pontjainak előkészí­tését. Eszerint a teljes létszá- j mű, de jobbára szakértői szintű munkabizottság dél­előttösként tárgyalja >a- har« madik pont, a kulturális együttműködés témáját, a va­lamivel szőkébb körű »mini- csoport« pedig délutánonként folytatja az első pont szerkesz­tését. Szerdán délután a biz­tonság katonai, ma pedig po­litikai vetületeiről lesz szó, s a minicsoport a továbbiak­ban is felváltva szerkeszti a későbbi szakértői bizottság feladattervének ezt a két fő részét. A napirend második pontjának (gazdasági együtt­működés) szerkesztését, amely már bizonyos mértékben elő- j rehaladt, május 7-től folytatja ' a munkabizottság. A plenáris ülésekre hetente általában egyszer kerül majd sor, a legközelebb jövő pénte­ken. „ Mivel a konferencia kezdé­sének várható időpontja belát­ható közelségbe került, a ta­nácskozás mostantól behatóbb figyelmet fordít" a »lebonyolí­tás költségeinek megtervezé­sére és elosztására is. A leg­utóbbi szakaszban előterjesz­tett lengyel javaslat alapján már szerdán délután összeült a munkabizottság, hogy az anyagi terhek elosztásának el­veiről tanácskozzék. A szerdai ülésen két rövid felszólalás is elhangzott. Ka­nada és az NSZK nagykövete egyaránt a harmadik napi­rendi pont témájának tisztázá­sát sürgette, amelyen belül a hangsúlyt ismét az »emberek szabad érintkezésének« kétes indítékú nyugati vezérmőtívu- mára helyezték. Mindketten kifejezték viszont azt a remé­nyüket, hogy a tanácskozás negyedik szakasza sikeresen befejezi az előkészítés munká­ját és június vége táján ósz- szeülhet a biztonsági értekez­let. Kitüntetések a Vöröskereszt kongresszus alkalmából A Magyar Vöröskereszt IV. kongresszusa alkalmából a Vöröskereszt mozgalomban ki­fejtett tevékenysége elismeré­séül a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Vörös Zász­ló Érdemrend kitüntetést adományozta Rostás István­nak, a Magyar Vöröskereszt főtitkárának. A Munka Ér­demrend arany fokozatával tüntette ki dr. Lévai Károlyt, a Magyar Vöröskereszt főtit­kárhelyettesét, Sárost Imrét, a Magyar Vöröskereszt Orszá­gos Központjának főelőadóját és dr. Soóky Lászlót, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkár- helyettesét. Húszon ketten részesültek a Munka Érdemrend ezüst, hu­szonötén pedig a Munka Ér­demrend bronz fokozata ki­tüntetésben. A kitüntetéseket Losoriczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán ünnepélyes külsősé­gek között adta át a Paria- ntentben. Az átadásnál jelen völt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács tátikára., dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter és dr. Gegesi Kiss Pál, a Magyar Vö­röskereszt elnöke. SAIGON Megállapodás a polgári foglyok első csoportja átadásának időpontjában A vietnami háború befeje­zéséről és a béke helyreállítá­sáról szóló párizsi megállapo­dás értelmében kilencven nap­pal a tűzszünet hatályba lépé­se után, vagyis április 28-ig szabadon kell bocsátani a Dél- Váetnamban őrizetben tartott összes polgári foglyokat.. A saigoni fél obstruktiv maga­tartásával azonban mindeddig késleltette az akció megindítá­sát. Hónapokig még tárgyalni sem volt hajlandó a kérdésről, megtagadta az általa őrizet­ben tartott polgári foglyok névsorának átadását, majd azt állította, hogy csak néhány ezer polgári személyt tartózta­tott le, holott a Thieu-rezsim büntetőinitézeteiben még nyu­gati források szerint is több Ismét város Nyírbátor százezer politikai fogoly síny­lődik. Ilyen előzmények után ked­den a kétoldalú katonai ve­gyes bizottságban mégis meg­állapodás született a polgári foglyok szabadon bocsátásá­nak megkezdéséről. A megál­lapodás értelmében az első szakaszban a DIFK 637, a sai­goni rezsim pedig 750 polgári foglyot bocsát szabadon.' A két dél-vietnami féü a kétoldalú katonai vegyes bi­zottság egyik albizottságának szerdai háromórás ülésén meg­állapodott a polgári foglyok első csoportja átadásának idő­pontjában és színhelyében. A saigoni kormány szóvivő­je közölte, hogy a Thieu- rezsim által őrizetben tartott polgári foglyok első, 750 fős qsoportját két részletben ad­ják át. Pénteken 400, szomba­ton pedig 350 foglyot bocsáta­nak szabadon a felszabadító erők által ellenőrzött Loc Min városában. DIFK-javaslat Párizsban A két dél-vietnami fél Pá­rizs környéki tárgyalásain szerdán Nguyen Van 'lieu mi­niszter, a DIFK küldöttségé­nek vezetője újabb javaslatot terjesztett elő annak é 'deké- ben. hogy a tárgyalásokat ki- juttassák az eddigi zsákutcá­ból). A javaslat a következő hat pontot tartalmazza: 1. Azonnal véget kell vetni az eHonséges cselekedeteknek, szigorúan .meg kell tartani a tűzszüneti megállapodás ren­delkezéseit. Mindenütt, ahol a két déJ-vietniairad fél csapatai közvetil emuit szembenállinak egymással, az egységek pa­rancsnokai azonnal találkoz­zanak, hogy magállapodjaaiák a konfliktusok elkerülésére és a béke fenntartására irányuló intézkedésekben. A kétoldalú (Folytatás a 2. oldalán.) XXIX. évfolyam 96. szám 1973. április 26., csütörtök Ara: 80 fillér Magyar tudó» kapta az első Interpetrol-díjat Dr. Hollo János tanszékve­zető egyetemi tanár, az MTA levelező tagját, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület társelnökét a ké­miai technológiában elért tu­dományos eredményeiért a Rámában tartott nemzetközi olajipari kongresszuson Inter- petröl-dijjal tüntették ki. Dr. Holló János a díj első kitün- j tetettje. (M.TI) í Több mint hét évszázados múltra tekinthet vissza a nyírségi település. 1339-ban I. Ká­roly mezővárossá nyilvánította. A több mint 12 009 lakosú nagyközséget a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa 1973. április 15-tol Ismét várossá nyilvánítottá. Megkezdődött a magyar—lengyel gazdasági-egyiittiíittedési állandó bizottság elnökeinek tanácskozása Szerdán délután a Parla­mentben megkezdődött a ma­gyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizott­ság elnökeinek tanácskozása. Vályi Péter és K. Olszewski miniszterelnök-helyettesek, az együttműködési bizottság társ­elnökei áttekintették a két or­szág gazdasági-műszaki életé­ben elért eredményeket és megvitatták a fel adatokat:. Kü­lönösen az áruforgalom ki­egyensúlyozott továbbfej leaz- tésének és a termelési koope­ráció kiszól esítesenck lehetősé­geit vizsgáltaik. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom