Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-19 / 91. szám

Himes tojás helyett... A gyerek állt vagy inkább rogyadozott a fal mellett. A felnőttes szabású kiskamasz­öltöny gyűrött — szennyesen lógott rajta, nyakkendője fél­recsúszott. Arca szürkére sá­padt, szeme megtört. Szánal­masabb és visszatetszőbb volt a látványa, mint a felnőtt ré­szegeké. Merthogy részeg volt. Nem lehetett több 10—11 évesnél — elkeserítő volt, ahogy húsvéthétfő delén ilyen esetten, tehetetlenül markolászta a falat. Két ha­sonló korú társa aprópénzt szedegetett a földről, melyet a szerencsétlen kis srác pár pillanattal előbb tétován szét­szórt. Tavalyi emlék ez a kép. Rosszízű, lehangoló. Mások is panaszolják: ezen a napon valami nincs rendben a gye­rekek körül. Disszonáns je­lenségek rontják a locsolko- dás kedves hagyományának jókedvét, derűjét. Gyerekeket itatnak le a felelőtlen ven­déglátók. beláthatatlan és ve­szélyes következmények lehe­tőségét idézve föl. — Egy pici nem árthat — mondják a locsólkodásra ér­kezett gyerekeknek, és meg­töltik a likőrös-, borospoha­rat. Nem gondolnak rá, hogy a gyerekek nem egyetlen helyre látogatnak el ilyenkor. Valóban ne gondolnának rá? A gyerekek kettes, hármas csoportokban szinte házról házra, lakásról lakásra jár­nak. Idegenekhez is. Ez a másik visszatetsző jelenség, torzulás a húsvéti ünnepen. Vállalkozó szellemű srácok azt hiszik, így szokás, régen is így volt. Fogalmuk sincs a húsvéti népszokásokról, tra­díciókról, úgy vélik, a szagos­vízért pénz jár cserébe. Nincs verses mondóka, nincs ta­vaszünnep, hímes tojásra nem várnak. Föl sem érik ésszel, hogy közönyös felnőttek köz­reműködésével egyszerűen koldussá teszik magukat erre a napra. Eltűrt koldussá, aki­nek jókívánságaira, a hagyo­mánynak eleget tevő locsol- kodásra — hiszen ismeretle­nek, idegenek — válójában nem is tartanak igényt. De mert kidobni szégyen lenne, ám ajándékra nem ítélik mél­tónak. hát aprópénzzel és gyűszúnyi itallal kifizetik őket. És a gyerekeknek nem is több a vágyuk. A sok-sok gyűszűnyi ital esetleg felnőt­tes, férfias részegséget hoz, a forintokból, ötösökből — ha igazán ügyeskedik valaki, és sok helyre betolakszik — te­temes összeg gyűlhet össze. Tulajdonképpen szörnyű, ami ilyenkor a gyerekekkel történik. Szörnyű, amikor ki­pirult arccal számolgatják az utcasarkon, mennyit is keres­tek már. Nem örülnek, ha véletlenül mégis csokoládé­nyuszit vagy tojást kapnak, eluralkodott rajtuk a pénz­szerzés mohósága. A gyerekek felnőttektől kapnak jóváhagyást^ arra, amit tesznek. Nem aggódnak az anyák, apák emiatt a fur­csa húsvéti szokás, megalázó kolduskodás miatt? Cs. M. Tanulmány a fasizmusról fKenato Guttuso műhelyében Plusz mínusz egy nap Az elkötelezettség képei Meglehetősen vegyes a fo­gadtatása Fábri Zoltán legr újabb filmjének; a Plusz mí­nusz egy nap című alkotás­nak. Közös vonásuk a bírála­toknak az a megállapítás, hogy cselekménye bizonyos fokig motiválatlan, ad hoc jellegű. Anélkül, hogy vitat­koznánk e véleményekkel — több helyütt érezhető ugyanis bizonyos logikai, érthetőségi magyarázat hiánya — megje­gyezzük: ez a film beteges esetet dolgoz fel, lényegében hiteles illusztrációja is egy kórlélektani esetnek, valójá­ban azonban, mindez egy alap­vető réteg Fábri Zoltán film­alkotásában. Módszerében le­het tudományosság; a film fo­gantatása, építkezése, hőseinek szerepfelfogása: tömény mű­vészet, ennélfogva célja ko­rántsem az — némely műbírá­lat feltételezésével szemben —, hogy adalékot adjon a pszichopatológia tudománya számára, hanem az, hogy ta­nulságokat adjon a társada­lom számára. Állításunk iga­zolására emlékeztetünk arra a történetre, mely Fábri mon­danivalóját hordozza. ember nem örökölte a lelki betegséget; ez szerzett kór, a fasizmus mételyezte, a bör­tönévek sem irtották ki víru­sait. Lappangott, mélyült, sőt idültté vált a betegség A fa­lut égető, bosszúálló tiszt visz- szatér a faluba, szeretné ösz- szegyűjterw az embereket. Lá­zas, részeg állapotban sem a bűnbánat vezérli, hanem va­lami torz, pénzbeli jóvátétel reményé ... Senki sem törő­dik vele. Belecsöppen egy esti mulatozásba, kísérő társa — aki közkatonaként egykor ma­ga is részese volt a faluége­tésnek — jókedvűen iszik, játszik, udvarol. A beteg lel­kű ember rajta áll véres bosz- szút: leüti és utána felgyújtja áldozatát. összetett, de korántsem ki­bogozhatatlan összetételű e film. Ha kisebb hibái vannak is: a fő logikai láncszem hi­bátlan. Egy betegségről be­szél, mely a huszadik század legnagyobb történelmi, társa­dalmi betegségéből, a fasiz­musból eredt, amely mint »szervetlen-« társadalmi prob­léma válik döbbenetes szervi bajjá. Ez is vádirat, annak A gyilkosság pillanata. Hatalmasat döng a börtön- kapu egy fogoly háta mögött: évtizedékig töltötte itt fogsá­gát a háború végén fiatalon elítélt politikai bűnös. A filmalkotók óvakodnak attól, hogy a bezárás okairól bármit is elmondjanak, még víziók­ban sem utalnak a fogoly Baradla nézeteire, gondolatai­ra: milyen volt akkor, a há­borúban ... Szigorú tárgyila­gossággal rakasakodlk a ka­mera a hőshöz, hozzátapad, körüljárja, lefényképezi min­den apró mozdulatát, csali annyit tudunk meg a háborús bűnről, amennyit a bűnös el­mond. Tévedés ne essék — s tulajdonképpen ezért kell el­fogadnunk Fábri módszerét — így is elmond mindent. Fél­szavaiból, mozdulataiból, lá­zas tekintetéből érezzük: ez. az k«H elfogadnunk. Az a kér­dés tér viasza, amit a háború utáni nemzedék újból és új­ból föltesz: lezárult-e egy kor azzal, hogy a bűnösök bör­tönrács mögé kerültek? Tény­szerűen igen, a betegség azon­ban lappang, s ha nem is lát­juk, hogy fertőzne, tudjuk, hogy vannak a világnak ma is olyan tájai, ahol dühöng az ilyen piramánia, ahol napalm éget föl falvakat, ahonnan majd visszajönnek a katonák a rend és a béke fái, falai kö­zé, de beteges lélekkel őrzik a vírusokat Igen, a felkiáltó­jelet Fábri velünk téteti fel. 0 »csak« vizsgálatra nyújtott át egy tanulmányt, pontos, művészi, félelmetes lélekraj- zot az erőszakról és követkéz- menyeiről. Trését Tiber Togliatti temetése. Negyven év óta tartozik a kiállító művészek sorába az 1912-ben Palermo mellett szü­letett Renato Guttuso. Jelen­tőségéről, hovatartozásáról ír­ta dr. Aradi Nóra, a Magyar Tudományos Akadémia művé­szettörténeti kutatócsoportjá­nak igazgatója: »-Munkássága nemcsak olaszországi, hanem nemzetközi közügy, és nem­csak azért, mert mindig meg­újuló s a realizmust mindig megújító jelentékeny festő, hanem mert olyan kommunis­ta, aki nehéz körülmények között vállalja a szocialista forradalmat, eszméiért szóval, tollal és alkotásokkal áll ki, és teljes aktivitással a művé­szet minél nagyobb társadal­mi hatékonyságáért küzd.« De talán a szavaknál is töb­bet mond önarcképe. Homály­ba vesző férfialak festőállvány előtt, s mögötte: az űrben ke­ringő földgolyó, melyen — va­lahol az Északi-sark táján — pirosán hirdet hitet egy lobo­gó. Guttusónak egy világot adott az eszme, Guttuso egy világot adott az eszmének. Le­hetne korszakokra bontani munkásságát, mégsem az egyes korszakok a legjellemzőbbek rá. hanem az aktualitásokra való friss reagálás, az egyér­telmű, kommunista állásfogla­lás. Mint a fa, mely egész életében ugyanazon a talajon él, annak a nedveit szívja, melyből 6arjadzott, Renato Guttuso nem szakadt el egy pillanatra sem a munkások, parasztok világától. Ez élteti, ez irányítója indulatainak is. A realizmus útján című írá­sából idézünk: »A munkások és parasztok — a mai valóság igen nagy része ez Olaszor­szágban, az olasz valóságban a szenvedésnek, a mások kényé­nek való kiszolgáltatottságnak 4z egészség otthon, a családban kezdődik A betegség megelőzése és kizsákmányoltságnak a je­lei vannak arcukon, és az ál­taluk folytatott küzdelmeknek és az őket érő csapásoknak a jelei...« Ezt tartja szem előtt, ha szicíliai bányászokat fest, ha lesoványodott parasz­tokat állít modellül. »Formai problémák pedig csak annyi­ban léteznek, amennyiben at­tól függően vetődnek fel, amit ki akarunk fejezni.« Magyarországon második ki­állítását láthattuk a napokban a Műcsarnokban. Az első 1954-1 ben volt. S talán vannak, akik emlékeznek még arra az ötve­nes évek vége tájt vetített szí­nes kisfilmre Í6, mely bemu­tató őt. Erre a mostani kiáll í- tásta »-váratlanul« került sor. Budapestre Prágából érke­zett az anyag, kevés idő állt rendelkezésre a felkészüléshez, így inkább műhelylátoga­tás jellege volt a megismételt bemutatkozás­nak. De — bár nem láthattuk pályakezdő ké­peit, s későbbi korszakainak egy-egy jelen­tősebb alkotá­sát sem — gra­fikái, festmé­nyei, montá­zsai élményt jelentettek azoknak, akik már ismerték, s azoknak is, akik most is­merkedtek e jelentős kom­munista mű­vésszel. Világa egynemű, mégis gaz­dag. Színei mediterrán színek: túlfűtött vörösek, kavargó ké­kek, izzó sárgák, sejtelmes fe­keték. Nem természetfestő. nyösek; az overallos munkás nemet kiált arra az égőpiros célpontra ott a kivégzendő mellén. Guttuso ellenállásra buzdított a kegyetlen időikben (Illegális nyomda), és soha nem felejtésre figyelmeztetett a Róma nyílt város című ké­pével; ezen közönyszürke lá­bak taposnak a köveken, me­lyek alatt egykori áldozatok, testben’ roncsoltak préselőd­nek. Hatásukban drámaiak más témájú képei is. S ezt a hatást nemegyszer tagolással, illetve a színek kifejezőerejének »ütköztetésével« éri el. Jól megkülönböztethető — szinte oJtárképszerűen három részre Szicíliai bányász. i l> ■ H»»sí számító készít az idén a Videoton A Videoton francia licenc a'apján 1971-ben gyártotta az első számítógépet, és ma már nyolc hazai vállalatnál üzemel ilyen berendezés. Azóta a technológiailag még fejlettebb változatot is kidolgozták. A KGST-országok számítás- technikai programjához is kapcsolódik a Videoton az R— 10-es elnevezésű kis számító­géppel. Az idén húszat gyár­tanak ebből s — a tervek sze­rint — jövőre 40-et, 1975-ben már százat. A vállalati termelésirányí­tást, adatfeldolgozást segíti ez a korszerű gép. AZ EGÉSZSÉGÜGYI Világ- I szervezet — röviden WHO — eddigi negyedszázados műkö­dése alaitt mindéin évben kez­deményezte az egészségügyi világnap megszervezését, amelynek témája évről évre változik. A hetvenes években meghirdetett egészségügyi fel­világosítási programok általá­ban egyedi betegségekkel — minit például a rák, a cukor- baj, a szív- és keringési zava­rok — fagäalkoiztailc. Most a WHO fennállásának 25. évfor­dulóján a legtágabb értelem­ben. kíván foglalkozni a világ­szervezet az egészségügyi fel­világosítással. Ezt jelzi az 1973- ra meghirdetett program jel­szava is: az egészség otthon, a családban kezdődik. Mindenkinek vannak olyan tapasztalatai, hogy a legtöbb ember csak olyankor fordul orvoshoz, amikor már a be­tegség tünetei élőnehalndottan ieJentkeznek. És kevesen gon­dolnak arra, hogy a legtöbb betegség megelőzhető rendsze­res egészségügyi »karbanter­vezebeink is találkáénak az­zal, hogy dolgozói kait évről évre legalább egy alapos vizs­gálatra elvigyék, de tudjuk, nem elég ez a figyelmesség. Ezeken a vizsgálatokon is sok bajt kiszűrnek az orvosok, de a rendszeresebb felügyelet mellett még kevesebb ember kerülne súlyos bajjal kórház­ba. A rendszeres egészségügyi-karbantartás« feltétele a megfelelő egészségügyi szem­lélet, amely magától nem ala­kul ki senkiben sem, hanem a felvilágosító munka következ­ménye lehet csak. Az egészségügy'i világszerve­gyan megelőzhetjük a fertőző betegségek terjedését védőol­tásokkal, folyamatos közegész­ségügyi felügyelettel, szűrő- vizsgálatokkal, úgy a kedve­zőtlen személyiségfejlődés is idejében befolyásolható. Az egészséges életmódra va­ló nevelésnek az egész világra kiterjedő programja a tagor­szágok, így Magyarország szá­mára is széles körű mozgósító és felvilágosító munkát tesz szükségessé. MEGYÉNKBEN IS messze­menő figyelembe veszik az egészségügyi osztályok, a Vö­röskereszt a WHO nagyszabá­sú programját terveiket a be­táe* meUett Üzeni zet idei programja azért fon- i megelőzésének. az tos, mert alapvető célül tűzte az egészséges személyiség ki- alaJkulítását. Azt pedig már minden szaioember tudja, hogy az egészséges életmód kialakí­tását otthon, a családban kell kezdeni. A felvilágosítás kedvezően hat a személyiségre és azt eredménye«, hogy csökken a ■- .megbetegedések Aho­egésaségügyi felvilágosításnak a középpontba állításával ké­szítették ed. Az egészségügyi világnap csupán, ünnepélyes alkalom a program ismertetésére; egész éven át kell dolgozni a célok megvalósításáért. Ezt kívánják az emberek érdeke és nagy társadalmi céljaink is. választható a Nők, tájak, tár­gyak című sok négyzetméter felületű vászna. A nők hajna­li harsányvidám öltözködését olyan tárgyak is hangsúlyoz- Vagy ha mégis onnan ragad ki i zák, mint a lila szandál, a valamit, azt is a gondolat su­gárzásának fókuszába állítja. A Kosár gesztenyehéjakkal cí­mű képén a 6zelídge6ztenyék zöld burkai egyenként szúró­sak, de egységbe ezekkel a tüskékkel kapcsolódnak. Mint!,. ... . . ..... , nehéz sorsú osztályosok, akik ! fl§urai" ránKc<fsa használódtak . ................................... . ..... . 1 n ruhoHoirniHril' ve? A / yrf non _ s árga paróka, a koponyát gro­teszkké tevő, harsogó színű körte. A nappal érett, telt csí­pőjű asszonyalakja árnyékban zuhanyozik. Az este fiatalsá­gukban is fáradt, »öreg« nő­kifelé érdesek, belül azonban bársonybarnán simák. Az a tömeg ilyen, mely Togliatti te­metésén látható. Ahol Lenin több alakban van jelen; a mű­vész evvel is jelzi, azonos esz- méjű emberekből tevődik ösz- sze ez a sokaság. Olyan em­berekből, mint az Üjságot ol­vasó öreg munkás azon a kol­lázstechnikával készült képen: az ót beborító hírlapáradatból is tud -választani. S olyanok, mint azok a kenyér nélkül maradt hivatalnokok, akik kétségbeesetten bújnak össze az Égő hivatal előtt, melynek barnásszürke tömbjéből na- rancs-fekete-vörö6 lángok csapnak ki. A freskók monu­mentális méretében festi meg a felháborítót, az Elítélendőt. Többek között talán ezért is váltak olyan mozgósító erejű­vé a vietnami szörnyűségekre utaló képei. A Hírek újságol- 1 «ásói sem maradhatnak köaö- i a ruhadarabok is. A Látoga­tások szintén hármas tagolású. Kik »látogatták« Guttusót? Az ötágú csillagos trikót viselő Picasso és Dürer, meg az arc­talan Kék angyal, vagyis a mindenkori múzsa. Renato Guttuso hisz abban, amit az Ejtőernyős cí­mű képe sugall. Eljön az idő, amikor fegyvert szorító fér­fiak helyett Niké istennő, a béke lebeg majd a kéken ör­vénylő égből a sok vihart megért föld felé. Elkötelezett művész csak ebben hihet, s miként Guttusó, tesz is ezért Leskó László Somogyi Néplop I 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom