Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-18 / 90. szám

A francia divat 1973 tavaszán és nyarán CHLOÉ. Csípőtől lefelé plisszírozott szoknya, úgyne­vezett csokoládétónusú (bézs és krém) színösszeállításban. A szoknya geometrikus min­táját láthatjuk a kötött, uj­jatlan pulóveren is. Az ing­blúz fehér fátyolgyapjúból ké­szült. Az 1973-as divaitnak három sztárja van: a KOSZTÜMKA­BÁT — blúz, blézer vagy sa­fari formában —, az INGRU- HA többféle változatban és a SZOKNYA sugár plisszével, lapos hajtással vagy vasaJat- lan hajtással. Továbbra is di­vatos a mély ujjkivágás és a LANVIN. Nagyon csinos és kényelmes a lapos hajtások­kal bővülő fekete-bézs-fehér mintás emprimészoknya. Az együttes többi darabja bézs ingblúz, mintás emprimésál és hosszú, fekete gyapjúkardi­gán. bő ujj. A bőséget és a köny- nyedséget a hajtások adják, és a ráncolás is gyakori. Meg­jelent a ráncolt és bújtatott öves derékimegoldás. Az ing­ruha és pulóver pedig sok­szor úgynevezett »napfürdő- dekoltázzsal« készül (a hát és a váll meztelen). BALMAIN. Anizs- és fehér kockás kosztüm. A szoknyája oldalt lapos hajtásokkal bővül. A rövid blúzkabát könnyedén követi a test vonalát. Kiegé­szítői: fehér kalap, sál és cipő. A pantalló nem dominál többé, de mindenütt látható, főleg bő és egyenes szabás- megoldásban. Űjra föltűntek a nadrágszoknyák is — gyak­ran mély hajtás alá rejtve. A fehér mellett a kedvelt divatszínek: a kobaltkék, a piros és a zöld. K. M. Gyep a kertben Országszerte mind többen vásárolnak hétvégi telket. Az újdonsült tulajdonosok jelen­tős részének igen nagy gondot okoz, miiként is rendezze be kertjét, amelynek elsődleges célja pihenés, a teljes kikap­csolódás. A kert rendezetté tételének egyik módja a terület nagy ré­szének füvesítése. Aránylag nem sok munkát igényel a gyep kezelése, viszont kelle­mes zöld felületével kiváló hely a napozásra, olvasásra, ! ehevered ésre, gyermekeknek játszani stb. — s így kertünk értékes részét alkotja majd. Tavasszal a fagyos napok el­múltával már nekiláthaturík a >vep készítésének. Először is 'sztítsuk meg területünket a ‘romoktól, a kövektől; távo- ' ívtuk el az építkezési törmelé­ket. kavicsot. Ha nagyon rossz a talaj, ne sajnáljuk a pénzt, hozassunk jó minőségű földet. Ássuk föl alaposan a talajt, »•s egyúttal dolgozzunk bele •b-ett szerves trágyát, kom posz­tot, vagy négyzetméterenként 3—5 dkg péti sót. Akár kaszálni akarjuk majd a füvet, akár géppel nyírni, igyekezzünk minél simább fe­lületet kialakítani, nehogy egyenetlenségek majd később hátráltassák, akadályozzák a talajápolási munkákat. Gondos gereblyézés és hen- gerezés után lássunk a vetés­hez. Egy négyzetméterre leg­alább 3—4 dkg fűmagot szá­mítsunk, amit igyekezzünk egyenletesen kiszórni. Ezután a magvakat gereblyézzük be a talajba, majd tömörítsük a földet, és végül öntözzük meg alaposan. (A kikelésig úgy öntözzünk, hogy a talaj soha­se száradjon ki.) A gyomokat még időben tá­volítsuk el, s ne hagyjuk, hogy magot érleljenek. A füvet akkor vágjuk le elő­ször, ha elérte a 10—15 cm-es magasságot. Elekor csak ka­száljuk vagy sarlóval vágjuk le, és csak ha már megerősö­dött a gyep, akkor alkalmaz­zunk fűnyírót! A ‘kaszálás után mindig tö­mörítsük, hengerezzük a talajt, és öntözzünk. Ha legalább 3— 4 hetenként nyírjuk a füvet, akkor szép tömör gyepet ka­punk. Főleg száraz időben — ha van rá lehetőség — ne mu­lasszuk el az öntözést! Ne fe­ledjük, hogy a szép pázsit tit­ka : a rendszeres öntözés és nyírás. Az üzletekben általában két fűmagkeveréket vásárolha­tunk: a »Sport« és a »Pázsit« elnevezésűt. A »Sport«-keveré- ket főként ott célszerű vetni, ahol nagyobb igénybevételnek, taposásnak lesz ma.id -kitéve a gyeo: a »Pá?sit«-ikeverék füve szebb ugyan, viszont érzéke­nyebb. A gyepet hangulatosabbá, mutatósabbá tehetjük, ha köz­ben egy-egy szép díszcserjét, rózsáit vagy kis virágágyakat i helyezünk el. Szent« Miklóssy Ferenc Ismerkedés a fénvképezoeéppel A féimkl<kk<ron)Oüí fóniméi’ők hawxnálsila Méréskor a legelső feladat a í film érzékenységének megálla- j pítása. (A gyártó vállalatok a j filmek adatait a csomagolá­son, illetve a dobozon feltün- I tátik.) Az érzékenységet gyárt­mánytól függően ASA, Goszi és DIN jelzéssel is jelölik, amely az illető ország szab­vány elnevezése. Az európai országok a német DIN jelölést, az angolszász országok ASA. míg a szovjet filmeken Goszt szabvány jelzést használnak. A szabvány jelzés után követke­zik a film érzékenységének száma, pl.: DIN 18 vagy DIN 25. Ha a különböző, fajtákról szükségünk lenne átszámítani az érzékenységet, ehhez díjta­lan átszámítótáblázatot adnak a fotóbottok. A filmérzékenység beállítása után megviláeításmérőnkkel többféle módszert követhetünk Lehetséges tárgymérés, fény­mérés és közelmérés. TÁRGYMÉRÉS esetén a fényelektromos műszerrel a tárgyról visszavert fényt a fényképezőgép mellől mérjük, úgy, hogy a fényelem a fölvé­teli téma, a tárgy felé nézzen. A fénymérővel szinte megcé­lozzuk a tárgyat, illetve a té­mát. A fénymérőkhöz való fehér színű lapocskát ilyenkor nem használjuk. A fénymérőnk mérőszöge kb. 60 fokos, amely megfelel körülbelül a normál képszögű objek/tívünknek. Na­gyon fontos a helyes ered- .rnény eléréséhez, hogy a téma a megvilágítás szempontjából normális, azaz a világos és sö­tét részek arányosan oszlanak meg, nincsenek túlnyomóan nagy felületű világos, illetve sötét foltok. Tárgvmérésnél az alábbi hi­balehetőségek fordulhatnak elő: VILÁGOS HÁTTÉR ELŐTT világos téma. Igen gyakori a nyári felvételeken a balatoni vitorlás, amely fehér színben villog a vízen. Ilyen esetekben a fényelektromos műszerek mutatója a nagy fényvisszave­rődés következtében a kelleté­nél többet leng ki, tehát rö- videbb expozíciót mutat, s ne- gi?itívunk így alexponált lesz. A védekezés az ilyen esetekben az. hogy kétszer többet expo­nálunk. Ha a műszer mutatója ni. 8-as fényrekesszel 250-edet mutat, akkor 8-as fényrekesz mellett 1 125 zársebességgel exponálunk. Ugvanez az eset előfordul, ha fehér fal előtt feh°r ruhás szeméi vt fénvké- nezünk. Szintén hosszabban exnonálunk. Most nézzünk mee eev másik variációt. SÖTÉT TÉMA. sötét háttér­rel. Ilyenkor a műszer keve­sebbet leng ki. tehát hosszabb exoozíeiós időt mutat a kelle­ténél. Pl. utcai felvételeknél sötét ruhás férfi áll sötét hát­tér, ház előtt. Ilyenkor elég ha kevesebbet exponálunk, pl.: 4- es fényrekesz 1 30-ad helyett ‘ 1 60 mp. FÉNYMÉRÉSKOR a tárgyra eső fény mérése ese­tén kapjuk a legnagyobb pon- , tosságot. (Vigyázat! Ellenie | nyes és esti felvételek kivéte- | I lével!) Ilyenkor a fehér opál- j lapocskát, a diffúzort, amely minden típusú fénymérőnek tartozéka, minden esetben föl­tesszük. Ennél a mérési mód- | nál a téma illetve a fényképe- j zendő személy mellől a fő fé- j nyék irányába kell mérni, A diffúzort az igen nagy íény- 1 árnyék különbség esetén és fény ellen fényképezve a gép mellől a tárgy felé mérve, te­hát tárgymérés esetén is hasz­nálhatjuk. KÖZELMÉRÉS: A fény­elektromos műszert arckép fényképezésekor is használhat­juk, pl. egész közel tartva az archoz, kb. 30 cm-re. A muta­tott érték kétszeresét vesszük. Ha nagy felületű égháttér előtt fényképezünk, akkor a műszerünket döntsük egy kis­sé a föld felé, még akkor is, ha az ég túlnyomó a képen, mert csak így kapunk valós eredményt. A fényelektromos fénymé­rőket, valamint a fényelemes fénymérőket napjainkban a gyárak beépítik az egyes gép­típusokba is. Ezek általában az egész és félautomata gépek ] szerkezeteivel vannak össze- | kapcsolva. Szabadság vagy utazások -lőtt ajánlatos fénymérőnket ellenőrizni. Legjobb ha egy darab filmre a mutatott érték, pl. 8-as fény rekesz 1 60-ad mellett 1'25—1/125—1/250-es zársebességgel is készítünk "elvételt. Az előhívott negatí­von ellenőrzhetjük műszerünk pontosságát. Ismételten hangsúlyozzuk: ezek a műszerek nagyon érzé­kenyek ütődéire és rázásra, te­hát fokozott óvatossággal kell kezelni őket. Nyitott állapot­ban, tűző napon lehetőleg ne tartsuk, és a ráerősített fo­gantyúnál fogva ne ne gyón W. A. o OTTHON CSALÁD Ásítás és ásítozás Az ásítozás sokszor élet- I bevágó kellemetlenséget okoz­hat. Beszélgetek valakivel. Va- ! lami fontos — talán hivatalos , — ügyet magyaráz. Hallgatom. Aztán egyszer csak megrándul i a szám, s olyat ásítok, hogy | még az álkapocs-ízületem Is j belereccsen... Még a véletlen ásítás is kel­lemetlenné vájhat. Hát' még az igazi, az egészséges, a jóleső, a szabadon tátogató, amikor még az a furcsa bugyborékoló hang is kíséri! Az olyan, amit Mun­kácsy Mihály egyik világhírű képén, az »Ásító inas«-on megörökített. Mit mond az ásításról az élettan? Az arcizmok görcsösen ösz- szerándulnak. Tágra nyílik a száj, s az állkapocsízület túlfe- sszül. A szájtátást tartós, mély belégzés követi, és a folyamat rövid lökésszerű kilégzésekkel fejeződik be. Részt vesz ben­ne a mimikái izmokat ellátó arcideg, a rekeszizom, a borda- mellékizmait ellátó és a g’ége- j fő mozgató idege, tehát a lég- [ aésit végző idegek összessége is. 1 Legfőbb oka pedig az agy lég­zőközpomtjának a zavara, amit — feltehetően — a vér valamilyen oxigénhiánya idéz­het elő. Az ásítás akaratunktól füg­getlen reflexfolyamat. A leg­gyakrabban valóban unalom, kifáradás, álmosság, legyen- gültség, az érdeklődés hiánya, esetleg éhség, valamilyen idegrendszeri betegség (példá- tíf hisztéria,' aminél esetleg valóságos ásítógörcs jelentkez­het!), váltóláz, migrén, fejfá­jás vagy egyéb rendellenesség idézi elő. Igen jellemző vele­járója az, hogy szinte ragályos. Ha valaki ásítozó embert lát, ugyancsak ásítozni kezd, és minél jobban igyekszik abba­hagyni, annál követelőbben, annál veszedelmesebben kí­nozza az ásítás vágya. És ta­lán ez benne a legkellemetle­nebb. Mert köztudott, hogy a kapcsolódó reflexfolyamatok elfojtása igen nehéz, s komoly feszültséget is okozhat. Még a valóban álmos ember termé­szetes ásítását is csak a nyu­godt, kielégítő, pihentető alvás tudja végérvényesen megszün­tetni. Az ásítás élettani alapja mindig magában az ásító em­KEREKES IMRE ESTE TÍZ ETÁN 29. Még sose láttam ezeket a srácokat, csak a holmikról gondolom, hogy hány évesek lehetnek. Kerek kis zöld meg kék meg fehér siltes sapkákat hordanak, olcsó kis pulóvere­ket, elöl foltosak, az ételtől, madzagcsomók, zsebkendők, sörkupakok meg játékpiszto­lyok maradnak utánuk. Ha ezekre gondolok, ahogy ülök a portásfülke előtt, vala­hogy megnyugszom. Elképze­lem, hogy a zöld rét nem olyan kiégett, mint a valóság­ban, hintát is raknak oda meg két kaput a focizóknaik. A Nelli eltűnt, már egy hete nem láttam. Az éjjeliőrnek nincs gyere­ke. A muoueok nappal otthon főznek vagy mosnak, az üzlet­be szaladgálnak vagy a gyá­rakban kapkodnak. Vagy a hi­vatalokban töltik a drága időt, de valahogy agyonütik a na­□ Somogyi Néplap pót. Estére készülnek. Estig megérik bennük az, ami nap­pal a fejükben jár, aztán este vagy igent mondanak vagy nemet. De mindenesetre esté­re jön el az ő világuk, mert azt hiszik, hogy estére meg­váltják őket, vagy ők saját magukat. Nappal nem lehet semmire se menni a nőkkel. De az éjjeliőrnek nincs sza­bad estéje. A tolvajok, akár­csak a nők, egész nap tervez­nek, valahogy elütik a na­pot. Gyűjtik az energiát, s la­pulnak. ha van mitől. Ha ép­pen most szabadultak, akkor is bújnak a fény elől, mert •rég sem szokták meg. Vagy azon töprengenek, hogy nem lehetne-e mindent elölről kez­deni. De semmit sem lehet elölről kezdeni. így aztán minden marad a régi. Az este a tolyajok vilá­ga. Kirajzanak a sötétbe, és ha valami jó ötletük támad, be­fordulnak a talponállóba, be­dobnak két-három féldecit, mielőtt elindulnak, mert azt hiszik, hogy az éjszakának so­se lesz vége. Aa éjjeüórneA mncs szabad estéje. Megnézheti, hogy mer­ről fúj a szél; a temető vagy a vágóhíd fejői. Meglocsolhat­ja a virágot, megfőzheti a teát a villanyfőzőn, de aztán sem­mi több. Aki szeret aludni, az még álmában se lop el egy gombostűt. A tolvajok nem al­szanak. Az éjjeliőrnek ettől készül­nek ki az idegei. Amikor leül a székre a portásfülke előtt, mert már elfáradt, még mi­előtt beáll az éjszaka, hiába gondol az otthagyott gyerek­holmikra a sötét kerítésolda­lon, nem ér semmit. Mire meg­nyugodna, már hallja, hogy körülötte egész nap zúgott a gyár, a haverok káromkodtak, a mucusok sírtak a tegnapi szakítás miatt. A targoncákon elszállították a kész terméke­ket. Minden úgy megtelik körü­lötte, hogy a levegő sűrű lesz, .méghozzá itt, valahol fölötte, mintha egy összetákolt heli­kopterre rakták volna a fé­nyes napot, hogy most itt ke­ringjen éjszaka a portásfülke körül, míg csak ki nem haj­nalod ik. Pedig még csak este van. a tolvajok éppen hogy megbo­rotválkoztak, kifényesítették a cipőt, és most néznek a tü­körbe, hogy jólfésültek legye­nek. Nehéz ügy. Indulni kell. mert ha elma­rad *z eiaó kór, aonál neme zebb elindulni a másodikra. Ez már így van. Mióta rájöttem, hogy meg­roppantak az idegeim, a fiók­ban hagyom a stukkert. így aztán könnyű velem elbánni. De mégse vihetem. Az ilyen ember könnyen lő. Márpedig az éjjeliőr akkor mondhatja, hogy ura az éjszakának, ha nem használja a stukkert. Itt a .félhomályos részen, szemben a rövid utcával, még sose használtam. De a sötét sarkon, mint mindig, most is megállók. Még idevilágítanak az ablakok, a rét felőli sötét oldalról pedig messziről tisz­tán idehaílani a kis erdő zú­gását. Onnan fúj a szél. Nem félek jobban, mióta nincs ná­lam a stukker. A szél még csa­logat is, hogy húzódjak bel­jebb a sötétbe, ismerjük meg egymást. Elindulok, aztán egyre job­ban távolodok a kerítéstől, be­felé az éjszakába. Vissza­visszanézek. A kerítés már el­tűnt, de a kis utca lámpái ide­világítanak. A levegő csak annyira mozog, mintha valaki a beborult ég felhőivel legyez­né. De ez elég ahhoz, hogy a fák koronái zúgjanak. Zúgnak is, amint tisztán hallom, egy­re erősebben. Nem lehet olyan messze az a kis erdő. mint ahogy az em­ber a sötétből, á láthatatlanból gondolná. Mire az ember ké­nyelmesen eljátszik a távol- saga&L, mar a koaeiooe- er_ b na berben van, de a folyamatot é megindító inger a környezet­, ... , ... i bői érkezik, mar itt vagyok, a zseblámpa-i val bevilágítom a fákat. De? Hogyan lehet a kellemetlen nem lépek alájuk. Megfordu-? ásítozást megelőzni? — kérdi- lók. mert már meg sem talál - > joggal az olvasó. Először is: ne nám a gyárat, ha nem látnám? hajszolja, ne feszítse magát túl a rövid utcavillanysorát. J. az ember. Pihenésről — első­Jó fű nőhet a fák alatt. Most \ sorban az éjszakai nyugodal- kellene ott elheveredni. mert? máról — folyamatosan es itt egy óra alvá6 rendbehoz-? rendszeresen gondoskodjék. A hatná az embert. De nem le-? kipihent ember az ásítóref-; hét. Most se jutottam el a fák? lexet könnyebben legyőzi. Ha alá. ? érdeklődése csökken, ha ii­Ha jó lesz az idő, még aj gyelme gyengül, iparkodjék nyáron kijövök ide. Nappal) fölébreszteni magát. Rázza föl aztán enyém lesz az erdő,) a figyelmét! Irányítsa a gon- csak ne lássam innen az or-) dolatait, és valamilyen rész- szagutat. ) létkérdésben keressen szokat ­Visszafelé elvezettek a rövid/lant- érdekfeszítőt! Ha helv- utca fényei. Ennyi jut egy éj-f hez kötött, a homlok, a tarkó- jeliőrnek. Éjfél elmúlt, mire # táj vagy a nyak megtörlésá- a gyárkerítéstől újra körül-# vei, megnyomásával iparkod- nézek a tájon. De semmi nem fi®’1 a vérellátást erősíteni. Ha maradt, még ez a gyenge szél I mozoghat, menjen szabad le­is elcsendesedett, ami kivitt ? vegére, s vegyen mély léleg- ma a kiserdőhöz. I zeteket, mert így az oxigén­A hosszú utcán már sötétek? hiÉ,nyt csökkentheti! A Ric*?te‘'. Ilyenkor jó hatása van a mar njoma sincs. A Sle/.akne * . . pacsulijának a szagát is el-í ^'etekavenak is. (Tálán ez az vitte már a környékről eavi a’ hogy a végtelenbe nyúló ... .... \ „ . , ' értekezletek ünnepi itala a fe­ay ge kis szellő. A Vajda ur* ketekávé.) De ahogy újabban is horkol már, de azt itt a por-1 szaporodnak a nemdohánv- tásfülke előtt nem hallani. Az j z<)k, úgy egyre többen mond- Erdélyi urat is lerakta már a* íák: ~KÍ>szönöm, nem iszom '■.-iSt'ÄÄn, semmiségért földhöz vágta* megteszi, különösen, ha azzal volna a kalapját és rátaposott# a tudattal issza valaki, hogy # m< volna. Csendesen behúzták raj megelőzi vele az ásítozást. # Mert az ásítás valóban kel­# lemetlen. az ajtót. (FakftatjutJ Or. 6. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom