Somogyi Néplap, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-15 / 88. szám

Az ellenőrzés nem r S ok kis apró tévedésből, mulasztásból lesz a nagy hiba, megesik, hogy ártatlannak tűnő fededé- kenysegek szinte jóvátehetet­len 'következményekkel járnak. Nincs ember, aki ne hallott volna olyan megnyilatkozást: »ha valaki fiigyeLmeztetett vol­na, ha valaki időiben szól...« De ezek a mondatok- mindig olyankor hangzanak el, ami­kor már késő. Az ellenőrzés nem zaklatás, nem bizalmatlanság. Ellenke­zőleg. Nélkülözhetetlen bizton­ság, a mindennapok munkájá­hoz támogatás, mással nem he­lyettesíthető segítség. ÁHás- fiogSalások, határozatok sara mondja kár fokozni keU min­den szinten az ellenőrzést. Hosszan lehetne ezt fejteget­ni, az egyén, a kusefofo-nagyobb közösségiek szempontjából mégvilágositainfl: raemelyes ét társadalmi érdekünk, hogy ne hiányozzon életünkből, mun­kánkból ez a fajta segítség­adás. Szándékosan használom ezt a szót: segítségadás. Találkoz­tam olyan szövetkezeti vezető­vel, aki azt vallotta: »Nekem megnyugvást jelent, ha vala­milyen szerv vizsgálatot tart, szakszerűen, gondosan felülbí­rálja üyen vagy olyan tevé­kenységünket, azután megteszi az észrevételét, javaslatát. De még mennyire keU ez, mennyi­re fontos ezt* De találkozni el- lenpéidáwM Hr. »Tudom, mit csinálok, azért vagyok ■ üt, ahol vagyok, hogy felelősség­gel végezzem a dolgomat. Hagyjanak háti* A kétfiSe véteméeyfeea — úgy ■qéaem tipuGvéíemjenyhez _ Twn kívánkozik kommen­tár, és az asm kétséges, hogy melyik a baiyépvaiká. Az e&er*r;ahi, a ieSSgyélefc, ; az effajta támogatás szüksé­gességének taglalása helyett ezúttal magával a felügyelet módszerével szeretnénk foglal­kozni. A megyei tanács végre­hajtó bizottságának legutóbbi ülésén, ahol a szövetkezetek állami törvényességi felügye­letének tapasztalatairól ta­nácskoztak, úgy fogalmazták meg: »húsba, vérbe vágó téma ez». Nemcsak azért, mert kis és nagy közösségek életére, sorsára lehet hatással az ellen­őrzés jó vagy hiányos volta, hanem azért is, mert most van kibontakozóban a törvé­nyességi felügyelet új módsze­re. I smert, hogy az egységes szövetkezeti . törvény . 1971-ben az állami tör­vényességi felügyeletet az ille­tékes tanácsokra, azok végre­hajtó bizottságaira és szak- igazgatási szerveire ruházta. Ezt megelőzően az állami fel­ügyelet csak a termelőszövet­kezetekre terjedt ki, az áfész- eknéL és a ktsz-eknéi a me­gyei szövelségek látták éL Mint minden új tevékenység, ez is küszködik a kezdet ne­hézségeivel: megtalálni a kü­lönböző szövetkezeti székibo­roknál egyaránt alkalmazható egységes módszert, elhatárolná a törvényességi felügyeletet az ágazati, hatósági felügyelet­től, és lehetne sorolni tovább. Egy bizonyos, a törvény meg­jelenése óta eltelt időszakban az útkeresés minden nehézsé­ge mellett bebizonyosodott, hogy a tanácsi törvényességi felügyeletet nem nélkülözhe­tik szövetkezeteink, sót ez az alapvető, a leglényegesebb. Ment ha a törvényességi fel­ügyelet megfelelő, idejében felhívja a figyelmet az esetle­ges törvénysértő szabálytalan­ságokra, akkor eszed már jó- I »rést elejét lehet venni más, már a gazdálkodást érintő hi­báknak, vétségeknek. Monthatná erre bárki: de hiszen ott vannak szövetkeze­teinkben a jogászok,' a törvé­nyesség őrei, Csakhogy — ál­lást foglalt ebben a végrehaj­tó bizottság — jó néhányuk csupán névlegesen van ott, azaz. nem tölti be maradékta­lanul azt a rendeltetését, amelyre hivatva lenne. (Ezért is döntött ügy a testület, hogy szükségessé vájt rendszeres to­vábbképzésük, munkájuk kö­rültekintő félülbínálata.) Ettől a gondolattól már csak egy lépés a tulajdonosi belső ellenőrzés, az ellenőrző bizott­ságok tevékenysége. A sokfaj­ta kritikai észrevétel helyett hadd idézzünk erre vonatkozó­an. a jelentésből: »A legtöbb kívánnivalót hagyja maga után az ellenőrző bizottsági, illetve a felügyelő bizottsági munka. Ezek csak ott működnek jól, ahol a bizottságok elnökei kel­lő szakértelemmel rendelkez­nek, és függetlenített munka­körben látjgk el funkciójukat. Kisebb tsz-ekben munkájuk csak formális, ellenőrzésük öt­letszerű, tevékenységük csak a zárszámadási beszámolóra ter­jed ki. Az ipari szövetkezetek­ben a felügyelő bizottságok tagjai vonakodnak a vizsgála­toktól, nem akarnák vagy nem mernek állást foglalni a szö­vetkezet vezetőségével szem­ben.« Ez a tapasztalat utal arra, hogy milyen sürgető, él nem odázható feladattá vált a belső ellenőrzés hatékonysá­gának jajvitása. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő személyi féltébe! biztosítása, a megfelelő továbbképzés, a bel­ső ellenőrzés módszerének, rendjének céltudatos Ida laki - faáaa. E téren igen sok tenni­való vár a szövetkezetek szö­vetségeire választásig Akkor érzi ez ember, hogy mennyi minden épül két vá­lasztás között, amikor ponto­san elszámolnak vele. E?* egy felszólaló állapította meg az egyik kaposvári je­lölő gyűlésen. Véleménye tükrözi az állampolgárok véleményét, jól mutatja ér­zéséit, hiszen a megye városi, községi tanácsai szebbnél szebb egészségügyi, művelő­dési, kommunális létesít­ménnyel gyarapították a te­lepülést. r-~ Munkásmozgalmi hagyományokban nagyon gazdag Marcali és környéke. Ezt mutatja be az utódoknak a közelmúltban fel* avatott marcali helytörténeti és munkásmozgalmi múzeum. * A jövő kertész szakcsoportja Portsa lebvánaéval hssasl- getbúhk a Kutast Általános Is­kola *r>tnÁrr szobájában. Por­csáré kertészmérnök, s 1970 óta ebben az igkoTáihar tanít dósseL * — Nagyon szeretem a kerté­szeteit es legalább amnyrra a gyerekeket, Így az egyetemen tanultakat most módomban van — alapfokon — csaknem 300 gyereknek átadná. Ugyanis mezőgazdasági gyakorlati fog­lalkozást tanítok az iskoláiban. — Hol van lehetősége az el­méletet összekapcsolni a gya­korlattal? — Az irikWtáiniak van 5000 négyzetméter alapterületű gyakorlókért je. Bizony nem nagy, jóformán csak bemuta­tási célt szolgál. — Honnan Veszik a vizet? — Az állaimi gazdaság se­gített, amikor hozzájárult, hogy rákössünk a gazdajság vízvezetékére, s így öntözhes­sünk, A legkorszerűbben kí­vánunk dolgozni és termelni. Alapot nyújttaik, hogy a ta­nulók az iskolából kikerülve majd a ház körüli kiskertek­ben. is kertészkedjenek. Az el­készített üzem terv szerint tele­pítettünk gyümölcsfákat (al­ma, meggy, szőlő, málna, sza­móca) és zöldségféléket. Ez utóbbiakat nemcsak szabad­ban, hanem fólia alatt is. ■— Az általira gazdaság ad szerves trágyát és elvégzi a növényvódieta» munkákat, mert ehhez nincs fölszerelé­sünk. Ezenkívül számítunk az áfész .gyümölcs- és zöldségter­melő szakcsoportjának a se­gítségére. Htezük, hogy né­hány év múlva a jelenlegi ta­nulók mint aktív szakcsoport- tagok kertészkednek és hasz- nosítják az itt tanultakat. K. X. A pró tévedfeékfoál leas a nagy hiba. Nem akar­juk most, részletezni, hogy a múlt évben a tanácsi. servek S3 átfogó vizsgálata milyen tanulságot, és nem egy esetiben sajnálatos tapasztala­tot hozott, hogy miként mehe­tett tönkre a halatonboglári, a tahi TÖVÄL, hegy miért kel­lett törvénysértés miatt több vezetőség tevékenységét fel­függeszteni. Annyi bizonyos- valóban húsba, vérbe vágó problémák ezek valamennyi­ünk, egész. társadalmunk ügye. Az e&emőraés nem zaklatás, nem bizalmatlanság. Ellenke­zőleg! Záró mondatnak a ho­zott határozat egy sora kíván­kozik ide: »Hatékonyabbá keü tenni a hatósági, a törvényes­ségi felügyeletet.«. Körös érdékünk ez! Vörös Márta Üj központ alakult ki Nagyatádon a posta és a Lábadj AHan*> Gazdaság központjának megépülésével. A tanács és a takarékszövetkezet kapcsolata Példásan, együtt MEGYÉNK legnagyobb ta» l a cél, hogy kárendeMségeáknek karékszövetikezete a böhönyei. is megfelelő, bankszerű körül­A lakosság érdekében kifejtett pénzügyi szolgáltatásait 19 községben végzi eredménye­sen. Tagjainak száma április 1-én már több mint 3800 volt Kirendeltségük működik Eha- rosberényben, Tapsonyban, Mesztegnyőn és Nemeseiden. Jól működő betétgyűjtő pénz­táruk van Nemesdéden. Ha a tervezett és folyamatban levő fejlesztések megvalósulnak, akkor az alakulástól számítva egymillió forintot fordítanak a hálózatifeljesztésre. A megyében elsőként meg­alakult takarékszövetkezet munkájára érdemes odafigyel­ni. Részjegyalapjuk 389 000 fo­rint. A böhönyei székház egyi­ke a megye legkorszerűbb fa­ményeket teremtsenek. Az első lépést tavaly tették meg, ami­kor Iharosberényben felépítet­ték a kirendeltség új székhá­zát A következő fejlesztéseket Mesztegnyőn és Tapsonyhan valósítják meg. Mindkét köz­központjában telket adtak az üzletház építéséhez. Meszteg­nyőn már készek az alapok, húzzák a falakat Tspsonytoan még várai kell A . böhönyei takarékszövet­kezet működési területén 20 boo ember ék A szövetkezeit iránt érzett bizalom jele, hogy március 31-én 35,6 málKÓ fo­rintot helyeztek el a szövetke­zetnék Az emelkedés három volt. Érdekes és követendő kezdeményezés, hogy a terme­lőszövetkezeti tagoknak Böhö- myén ők fizették, ki zárszám­adáskor a részesedést a szö­vetkezet megbízásából, és ugyancsak ők folyósítják a háztájiból felvásárolt állatok árát. Így sokan hagyják a bi­káért, sertésekért kapott forin­tokat betétként a szövetkezet­nél Ez a szolgáltatás ingyenes. AZ ÉV ELSŐ három hónap­jában 3 169 000 forint kölcsönt folyósítottak, és errreA oimlrneun 13 millió forintra nőtt az az Összeg, amelyet tagjaik hasz­nálnak. Az 1832 igénylő több­sége termelési kölcsönt kórt, főleg állat és takarmányvásár­lásra, óe A4 millió forint ér­Ii KLi p^.n TUrérf: AT | Iwmp 3. f $ 3 wi-JVUA ieeínt fékben 34ő építkezést tt régi­ségben a tanácsok siettek se- j gítségükre azzal, hogy a falu Egyre több gyermek él a kaposvári KaMnyin városrészben. Az Arany János utcai óvodában vidáman já-Ui^anaV a kjosl- nyek. Megváltozott Siófok képe, amióta a város belterületén három tízemeletes lakóházat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom