Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-10 / 58. szám

A pártszervezet a 60 milliós terv teljesítéséért A barcsi gépgyár kommunistáinak szerepe a termelés irányításában — I gazdasági vezetők igénylik a véleményünket Tömören így fogalmazott Füle István, a barcsi gépgyár pártszervezetének titkára. Vass Albert igazgató ezt mondta a pártvezetőség mun­kájáról: — Jól együtt leket dolgozni velük. Kovács József, a barcsi nagyközségi pártbizottság tit­kára így foglalja össze véle­ményét: — A pártszervezet megta­lálta a helyét. Hogy egymás támogatására, a gazdasági és a politikai ve­zetés összhangjára, a felada­tok és a módszerek azonos ér­telmezésére mennyire szükség van, azt jól példázza a múlt év. Nem túlzás ugyanis azt ál­lítani, hogy 1972 a gépgyáriak­nak a megpróbáltatások esz­tendeje volt. Embereket, kö­zösségeket, vezetőket és kap­csolatokat mérlegre tevő idő­szak. Mert valahogy — nem véletlenül, de nem is hanyag­ságból, mulasztások sorozatá­ból — minden összejött ebben á fiatal gyárban. Kezdve az­zal, hogy a beruházások or­szágos felülvizsgálata során a vállalatok több készülő és más szállításra váró termék rende­lését visszavonták. Helyettük nagyon gyorsan más munka után kellett nézni. Ez egyik napról a másikra nehéz hely­zetet teremtett. Akadozott az anyagellátás, a műszaki elő­készítés, ismeretlen volt az új munka, a Shéd szerkezet gyár­tása. Az egyes csarnokot rá­adásul éppen bővítették, így a munkák zömét az udvaron kellett végezni. Nem csoda, ha a szervezetlenség, a roppant nehéz körülmények miatt fe­szültség keletkezett a dolgozók és a vezetők között. Ha ebben a parázs légkörben a párt- és a szakszervezet vezetői és tes­tületéi elvesztik a fejüket, és a demagóg hangoknak adnak zöld utat, bizony a helyzet sú­lyos válsághoz vezethetett vol­na. A pártszervezet azonban ré­sen volt. A kommunisták leg­jobbjai nap mint nap vitát folytattak a munkásokkal, de a vezetőkkel is. Az előzőkkel azért, hogy meggyőzzék őket: szidalmakkal, hangoskodással, meggondolatlan és pillanatnyi­lag teljesíthetetlen követelé­sekkel semmire sem lehet jut­ni, legföljebb a helyzet tovább romlik. A gyár vezetőivel pe­dig azért csatáztak, hogy eb­ben a kapkodásban, a változá­sok halmazában is minél gyor­sabban találják meg a kivezető utat, azt, hogyan lehetne a körülményeknek leginkább megfelelő munkaszervezéssel segíteni a folyamatos terme­lést. A gondok azóta enyhültek: az új csarnokban már dolgoz­nák, és lassan sikerül elado­gatni a tavalyról maradt ha­talmas tartályokat. A terme­lés kiegyensúlyozottabbá vált; az acélszerkezet gyártásába is belejöttek. Viszonylag békés hangulat uralkodik tehát a fiatal üzemben. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy ma már nincs szükség a pártszervezet és a gazdasági vezetők szoros együttműködésére. Csak most elsősorban nem tűzoltó mun­kát kell végezniük — ahogy a tavalyi zűrzavaros időket em­legetik —, hanem nagyon is tervszerű, kiegyensúlyozott pártirányitásra van szükség ahhoz, hogy a 60 millió forin­tos éves terv megvalósuljon. Mégpedig úgy, hogy csökken­jen a minduntalan vitákat szü­lő túlórák száma, egyenlete­sebb legyen a termelés, és ál­talában jöbb körülmények kö­zött, kedvezőbb légkörben dol­gozzanak az emberek. A pártvezetőség tehát nem ül a baibérain. Figyelemmel kí­séri a gyár minden mozzana­tát, a gazdasági, műszaki tö­rekvéseket, a készülő intézke­déseket, másfelől pedig a dol­gozók véleményét, közérzeté­nek alakulását. Ahogy az igaz­gató és a párttitkár — meg­fontolt, sokat tapasztalt veze­tő mindkettő — elmondja, annyiszor találkoznak, ahány­szor szükséges. De ez csak a különböző testületi ülések, ter­melési és egyéb tanácskozások közötti időre vonatkozik, mert a szélesebb körű kölcsönös tá­jékoztatás, az álláspontok egyeztetése pontosan meghatá­rozott terv szerint történik. Ezt a célt szolgálják elsősor­ban a műszaki konferenciák, amelyeket most már — a de­cemberi taggyűlés határozatá­nak megfelelően — nem ne­gyedévenként, hanem havonta, tartanák. Ezeken a megbeszé­léseken ott ül a pártvezetőség és a szakszervezet képviselője, és részt vesz a tervezett intéz­kedések kidolgozásában. A na­gyobb horderejű döntések előtt azonban valamennyi kommunistát, majd az egész gyár véleményét meg kell kér­dezni és figyelembe venni. így foglalta határozatba a dol­gozók beleszólási igényét a pártszervezet. 1 taggyűlések a veze­tőségi ülések gondosan és kö­vetkezetesen elemzik a gazda­sági vezetők munkáját, intéz­kedéseinek hatását, benne a pártszervezet segítő, irányító szerepének érvényesülését. így például részletesen foglalkoz­tak a szakmunkás-utánpótlás biztosításával, ennék érdeké­ben a belső tartalékok feltá­rásával, és erről nemcsak be­számoltatták a gazdasági ve­zetőket, hanem javaslatokat adták, meggyőző tevékenységet végeznek, vagyis a szakszer­vezeti bizottsággal együtt fele­lősséget is vállaltak a helyzet javításáért. Hasonló szerepet töltenek be a káderek kivá­lasztásában és továbbképzésé­ben. Munkatervük szerint be­számoltatják a vezetőket az üzem belső szervezettségének alakulásáról, ' információs rendszeréről, ügyviteli rendjé­ről, elemzik a vezetők munka­stílusát. A múlt év októberében a barcsi nagyközségi párt-vb a gépgyárban tartotta ülését. A helyszínen tájékozódott a kommunisták tevékenységéről, szerepéről, irányító munkájá­ról. Az ülés joggal állapította meg — és< az azóta eltelt idő is ezt igazolta: a gazdasági eredmények alakulásához, a nehézségek leküzdéséhez je­lentősen hozzájárul a politikai nevelő és felvilágosító munka, a pártszervezet gazdaságirá­nyító tevékenysége. Ezt erősí­tették meg a gyár fölöttes szervének vezetői is. Fiatal a gyár. Életkorban, munkástapasztalatokban is if­jak még a dolgozói. De a párt- szervezet érett felnőttként, nagy felelősséggel látja el hi­vatását, kellő erőt képvisel ah­hoz. hogy politikai szerepéhez méltóan vegyen részt a terme­lés irányításában. Paál László Szorosabb az együttműködés a népfrontbizottságok és a tanácsok között A nepíron (fórumok az utób­bi időben egyre aktívabbakká válnak, egyre többször ala­kiul ld széles körű vita, hang­zanak el javaslatok helyi, me­gyei, gyakran országos ügyek­ben. A Hazafias Népfront fel­adatának érzi az állampolgá­rok rendszeres tájékoztatását különböző közjogi, politikai kérdésekben. E két tevékeny­ség is bizonyítja a népfront és a tanácsok közös munkájának jelentőségét és szükségessé­gét. Ez a megállapítás a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának elnökségi ülésén hangzott el, ahol Varga Károly megyei titkár a népfront és a tanácsok közös munkáját ér­tékelte. A kapcsolat kétolda­lú, nemcsak a népfront segíti jó javaslataival a tanács munkáját, ez fordítva is áll. 1962-ben dolgozták ki az együttműködés formáit. Ez kiterjedt a város-, illetve köz- ségpolitíkai tevékenységre, társadalmi miunka közös szer­vezésére, a gazdaságpolitiká­ra, a művelődéspolitikára, a közjogi tevékenységre és a I béke- és barátsági rendezve­Változatos munkák a kertészetben nyekre. Az eredmény kedve­ző volt. Oj helyzetet teremtett azon­ban a tanácsok összevonása. Ennek során megyénkben 218 községet 72 közös tanács irá­nyít, ugyanakkor népfrontbi­zottság minden községben működik. Ez a változás nem jelentett törést a két szerv együttműködésében. A nép­frontbizottságok szerep« ép­pen azokon a helyeken fo­kozódott, ahol nincs önálló tanács. Ezért a lakosság job­ban igényelte a segítséget, gyakran azt is, hogy kérésü­ket, javallataikat továbbítsák a tanácsnak. Az 1971-ben elfogadott ta­nácstörvény ismét új fejeze­tet nyitott a tanács és a Ha­zafias Népfront kapcsolatá­nak történetében. Jelentősen növelte a helyi tanácsok ön­állóságát, önkormányzatát, erősítette a népfrontmozga­lom közjogi szerepét, és meg­fogalmazta, hogy a tanácsok a Hazafias Népfrontra és a tö­megszervezetekre támaszkod­va lássák el feladatukat. Mindezeket az irányelveket figyelembe véve kötött 1972 tavaszán, új együttműködési megállapodást a megyei- ta­nács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Hogyan alakult az együtt­működés, milyen eredmények születtek az utóbbi időben? Erre is választ adott a tegna­pi ülés. Néhány leglényegesebb ta­pasztalat: Az 1972-es népfrontválasz­tások óta több népfrontvezető vesz részt a tanács és a vég­rehajtó bizottság ülésein. Így jól ismerik egymás gondjait, problémáit. Különösen fon­tos ez akkor, amikor egy-egy községet érintő feladatról tár­gyalnak. Megyeszerte jók a tapasztalatok a két szerv szervezésében rendezett falu­gyűlésekről. Az együttmű­ködés egyik legjobb és leg­inkább »mérhető“ példája a népfrontbizottságok javasla­tára végrehajtott településfej­lesztés. Ennek eredménye az attalai fásítás, a vései virágo- sítás, a nagybajomi óvodafej­lesztés. Cserénfán művelődési ház épült ('benne népfront- klub), Somogyfajszom öregek napközi otthona. De ide so­rolhatnánk a közművelődés­ben elért eredményeket, a gazdaságpolitikai kiállításo­kat is. Mindezek az eredmé­nyek az együttműködés to­vábbi fokozására sarkallják a két szerv vezetőit. S. M. Melegágy-készítés. Két nagy — szemmértékkel mérve legalább száz méter hosszú — fóliasátor. Ez a leg­impozánsabb látványa a ber- zenced Jobb Élet Termelőszo­— mondják. — Hogyan készül egy melegágy? Trágyáit terí­tünk alapnak. Ezit azután a talajba tiporjuk. Csak most jöhet az átszitált termőföld. Ez vetkezet kertészetének. S tá- a titka ennek a munkának. volabb: melegágyak, üveglap (takarókkal. Négy asszony gereblyézi a földet, »frizurát« fésülve a fe- ketésbama földnek. — Ehhez is tudomány kell Módosítják az alapszabályt Először tartanak részközgyűléseket a takarékszövetkezetek A KÖZELMÚLTBAN jelent meg a takarékszövetkezetek ágazati jogszabályainak kiegé­szítése, s ez megteremtette az előföltételeket a takarékszö­vetkezetek alapszabályának módosításához. A takarékszö­vetkezetek alapszabályukat a most zajló részközgyűléseiken módosítják, ötvenötezer tag mond. véleményt és dönt az új módosított alapszabály elfoga­dásáról . Ezt követően a szö­vetkezetek március 31-ig be­mutatják jóváhagyás végett. A módosítást a szerkesztő bizottságok a korszerű szö­vetkezetpolitikai elvek figye­lembevételével készítették el. Számos kérdésben a helyi sa­játosságok figyelembevételé­vel kell a vezetőségnek, a tag­ságnak állást foglalnia, a közgyűléselven döntenie. Ilyen kérdések lehetnek: mennyi legyen a részjegy névértéke, az egy tag által je­gyezhető részjegyek legmaga­sabb értéke, mély kérdések el­döntését utalják a részköz­gyűlések, illetve a küldött­gyűlés hatáskörébe; a jogsza­bályok által előírt testületi ve­zető szerveken és bizottságo­kon kívül milyen testületi szer­veket hozmaik létre, kiket mi­nősítenék tisztségviselőknek; a jogszabályokban előírt köte­lességek teljesítése után ma­radó nyereséget milyen célra és arányban, használják fel. Az alapszabály módosítása a közgyűlés, illetve a részköz­gyűlések hatáskörébe tartozik. A részközgyűlések szervezése és megtartása a takarékszö­vetkezetek vezetőitől és dolgo­zóitól körültekintő munkát igényel, mivel első alkalommal tartanak részközgyűléseket. A takarékszövetkezet műkö­dési területéneit elemzése alap­ján határozzák meg a rész- közgyűlési körzeteket, lehető­leg úgy. hogy a tagság a leg­kedvezőbb körülmények között tudjon megjelenni. A körze­tek kialakítása után tájékoz­tatják a tagokat, hogy mely részközgyülési körzetbe tartoz­nak. s köztük a gyűlés idejét. Ott t/ji"1"vr'-I4 iók a tagokat a módosítás szükségességéről, lényégéről. Nagyon fontos, hogy a tagság élmondja a vé­leményét, a javaslatát. Az alapszabálymódosítás, a részközgyűlések megtartása összehangolt munikát kíván a pártszervezetekkel, a tanácsok­kal, a tömegszervezetekkel. Célszerű az áfész-ekkel való együttműködés, mivel azok ve - zetőimek az alapszabály módo­sításában és a részközgyűlések megtartásában már megfelelő gyakorlatuk ven. AZOK A FELADATOK, melyek az alapszabály felül­vizsgálatával, módosításával kapcsolatosak, nem csupán jogi tevékenységet jelentenek, hanem elsősorban szövetkezet­politikai munikát Az alapsza­bály-módosítás olyan keretet teremt a takarékszövetkezetek működéséhez, amely erősíti a szövetkezet és a tagság közöt­ti kapcsolatot, helyes összhan­got teremt az egyéni, a cso­port- és a társadalmi érdekek között, és eredményesen szol­gába a szövetkezet swvüáliet* fejlődését. Maian László A sárgás fényt áteresztő fó­liasátorban szintén asszonyok. Guggolnak, ülnék, előttük lá­dák. Burgonyát válogatnak. Reggeltől sötétedésig. Húszán vannak a nyolcvan tagú brigád­ból ezen a munkán. Huszics Istvánná a vezetőjük. — Ott hátul, az egymásra rakott ládákban csírázik majd a burgonya. A fólia megtartja a meleget. Szeretjük ezt a nö­vényt, egész évben ad nekünk munikát. Kétszáz holdon te­rem a mi szövetkezetünkben. A másik sátor alatt a salá­tát kéU vigyázni, ápolni. Egy résziét már elszállították Nagy­kanizsára, ahol a vásárlók asz­talára került. Ijabb rétesbúzákat nemesítenék ki Rétesbúzák kinemesítése, meghonosítása szerepel a Sze­gedi Gabonatermesztési Kuta­tó Intézet programjában. Ha­zánkban ugyanis a tavaszi bú­zák közül azok, melyeknek a lisztjéből készülő tészta köny- nyen nyújtható volt, már »ki­mentek a divatból«, mert kis hozamuk miatt ennek termesz­tése gazdaságtalan és bizony­talan volt.. Most újabb, gazda­ságos fajtákat igyekeznek ki­fejleszteni. Somogy megye népesedési helyzete 1980-ban Tízezer új munkahely Hogyan álakul Somogy gye népesedési helyzete 198Ö- ban ? Mennyiben változnak meg a jelenlegi tendenciák, s a fokozott fejlődés, a roha­mos korszerűsödés, iparosodás és városiasodás — ezzel ösz- szefüggésben a lakosok mun­kakörülményeinek alakulása — hogyan alakítja a népese­dési viszonyokat? Erre keresi a választ az a tanulmány, mely a megyei tanács munka­ügyi osztályán készült, s amelyről a napokban tárgyalt a megyei tanács. Somogy megye V. ötéves munkaerőgazdálkodási tér- j vének elkészítéséhez a követ­kező munkálatokat kellett el­végezni: a megye demográfiai helyzetének elemzését, a la­kosság várható alakulását, a termelőerők fejlesztése alap­ján meghatározott munkaerő nagyságát és összetételét, va­lamint a területi számításo­kat, elemzéseket. Ez az elem­zés ugyanis nélkülözhetetlen a megyei vezetés számára a következő tervidőszak elkép­zeléseinek, főbb mutatóinak kimunkálásában. Somogy a megyék sorrendjé­ben terület szerint a negye­dik, a népességét tekintve pe­dig a tizenegyedik helyen áll. Megyénk az ország legritkáb­ban lakott közigazgatási egy­sége. A népsűrűségi mutató a legalacsonyabb: amíg orszá­gosan 110,9 fő jut egy négy­zetkilométerre, addig me­gyénkben csak 59,7 fő. Ezen belül természetesen más és más a helyzet a me­gye különböző tájain: vannak olyan területek, ahol a nép­sűrűség meghaladja az orszá­gos átlagot, de olyanok is, amelyeken a népsűrűségi mu­tatók értéke mélyen az átlag alatt marad. A legsűrűbben lakott területek a Ralaton- part járásai, valamint a Ka­pos mente és a Dráva völ­gye, települései. Az okokat vizsgálva a magyarázat ké­zenfekvő. A népsűrűségbeni különbségek szorosan össze­függnek az ipar fejlettségével, az idegenforgalom vonzerejé­vel, a mezőgazdaság belter­jességének színvonalával és a közlekedési-forgalmi muta­tókkal. A megye lakosságának szá­ma az utóbbi tíz esztendőben egyenletesen csökkent, de ez nem elszigetelt jelenség az országban. Míg ugyanis az ország lakossága ez idő alatt 3.5 százalékkal nőtt, addig a 19 megye többségében csökke­nés következett be. A megye népesedési helyze­tét a természetes szaporodást befolyásoló tényezők ismereté­ben, s e tényezők alakulásá- .nak várható tendenciája alap­ján megközelítő pontossággal előre ki lehet számítani. Már csak azért is, mert a lakosság számának, még inkább a mun­kaképes korba kerülők számá­nak alakulását már nem be­folyásolja számottevően az el­vándorlás. (1949 és 1960 kö­zött az elvándorlást még pó­tolni tudta a születések ma­gas száma. Ekkor évente 7—8 ezer gyerek született. Ez a szám azonban a hatvanas évek közepére 5000 alá süly- lyedt, illetve 5000 körül mo­zog.) A születések számának ala­kulásában döntő lesz az, hogy az ötvenes években szü­letettek java része ekkor ke­rül szülőképes korba, s így a születések száma várahatóan megközelíti az öt és fél ezret Az arányon javít az a tény. hogy a csecsemőhalandóság a minimálisra csökkent. A leg­frissebb adat: az 1960. évi 262 ezerről 1971-re 166-ra csök­kent! A következő tervidőszak­ban tehát — mivel lassult az elvándorlás és nő a születé­sek száma — a megye lakos­sága várhatóan növekedni fog. Feltételezések szerint I980-ra eléri a 366,5 ezer főt. A né­pességen belül a férfiak és á nők aránya csak kis mérték­ben változik, némiképp a fér­fiak javára. Nő a munka­képes korúak és a nyugdíja­sok aránya, és csökken az el­tartottaké (óvodások, iskolá­sok, háztartásbeliek). Ami a népesség és a kere­sők számának a foglalkozások szerinti megoszlását illeti, el­sősorban az iparban dolgozók száma fog növekedni. Ezenkí­vül létszámnövekedés várható az építőiparban, a kereskede­lemben, valamint a szociális, a kulturális és az egészség- ügyi ellátásban, a különböző szolgáltatásokban és az egyéb költségvetési szerveknél és intézményeknél. Viszont to­vább csökken a mezőgazda- sági dolgozók aránya. Ennek ellenére a megyében ezután is a mezőgazdaság köti le a legtöbb munkaerőt: 1980-ban a munkavállalók 34,3 százalé­ka dolgozik még a mezőgaz­daságban. Mindezek követ­keztében tovább javul a me­gye foglalkoztatásé szintje, el­sősorban a nők körében. Mindent összevetve, a de­mográfiai élőre számítások és elemzések alapján, mint vég­ső következtetést kimondhat­juk, hogy a megyében a kö­vetkező tervidőszakban mint­egy 10 000 munkahelyet keli majd létesíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom