Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-10 / 58. szám
A pártszervezet a 60 milliós terv teljesítéséért A barcsi gépgyár kommunistáinak szerepe a termelés irányításában — I gazdasági vezetők igénylik a véleményünket Tömören így fogalmazott Füle István, a barcsi gépgyár pártszervezetének titkára. Vass Albert igazgató ezt mondta a pártvezetőség munkájáról: — Jól együtt leket dolgozni velük. Kovács József, a barcsi nagyközségi pártbizottság titkára így foglalja össze véleményét: — A pártszervezet megtalálta a helyét. Hogy egymás támogatására, a gazdasági és a politikai vezetés összhangjára, a feladatok és a módszerek azonos értelmezésére mennyire szükség van, azt jól példázza a múlt év. Nem túlzás ugyanis azt állítani, hogy 1972 a gépgyáriaknak a megpróbáltatások esztendeje volt. Embereket, közösségeket, vezetőket és kapcsolatokat mérlegre tevő időszak. Mert valahogy — nem véletlenül, de nem is hanyagságból, mulasztások sorozatából — minden összejött ebben á fiatal gyárban. Kezdve azzal, hogy a beruházások országos felülvizsgálata során a vállalatok több készülő és más szállításra váró termék rendelését visszavonták. Helyettük nagyon gyorsan más munka után kellett nézni. Ez egyik napról a másikra nehéz helyzetet teremtett. Akadozott az anyagellátás, a műszaki előkészítés, ismeretlen volt az új munka, a Shéd szerkezet gyártása. Az egyes csarnokot ráadásul éppen bővítették, így a munkák zömét az udvaron kellett végezni. Nem csoda, ha a szervezetlenség, a roppant nehéz körülmények miatt feszültség keletkezett a dolgozók és a vezetők között. Ha ebben a parázs légkörben a párt- és a szakszervezet vezetői és testületéi elvesztik a fejüket, és a demagóg hangoknak adnak zöld utat, bizony a helyzet súlyos válsághoz vezethetett volna. A pártszervezet azonban résen volt. A kommunisták legjobbjai nap mint nap vitát folytattak a munkásokkal, de a vezetőkkel is. Az előzőkkel azért, hogy meggyőzzék őket: szidalmakkal, hangoskodással, meggondolatlan és pillanatnyilag teljesíthetetlen követelésekkel semmire sem lehet jutni, legföljebb a helyzet tovább romlik. A gyár vezetőivel pedig azért csatáztak, hogy ebben a kapkodásban, a változások halmazában is minél gyorsabban találják meg a kivezető utat, azt, hogyan lehetne a körülményeknek leginkább megfelelő munkaszervezéssel segíteni a folyamatos termelést. A gondok azóta enyhültek: az új csarnokban már dolgoznák, és lassan sikerül eladogatni a tavalyról maradt hatalmas tartályokat. A termelés kiegyensúlyozottabbá vált; az acélszerkezet gyártásába is belejöttek. Viszonylag békés hangulat uralkodik tehát a fiatal üzemben. Mindez azonban korántsem jelenti azt, hogy ma már nincs szükség a pártszervezet és a gazdasági vezetők szoros együttműködésére. Csak most elsősorban nem tűzoltó munkát kell végezniük — ahogy a tavalyi zűrzavaros időket emlegetik —, hanem nagyon is tervszerű, kiegyensúlyozott pártirányitásra van szükség ahhoz, hogy a 60 millió forintos éves terv megvalósuljon. Mégpedig úgy, hogy csökkenjen a minduntalan vitákat szülő túlórák száma, egyenletesebb legyen a termelés, és általában jöbb körülmények között, kedvezőbb légkörben dolgozzanak az emberek. A pártvezetőség tehát nem ül a baibérain. Figyelemmel kíséri a gyár minden mozzanatát, a gazdasági, műszaki törekvéseket, a készülő intézkedéseket, másfelől pedig a dolgozók véleményét, közérzetének alakulását. Ahogy az igazgató és a párttitkár — megfontolt, sokat tapasztalt vezető mindkettő — elmondja, annyiszor találkoznak, ahányszor szükséges. De ez csak a különböző testületi ülések, termelési és egyéb tanácskozások közötti időre vonatkozik, mert a szélesebb körű kölcsönös tájékoztatás, az álláspontok egyeztetése pontosan meghatározott terv szerint történik. Ezt a célt szolgálják elsősorban a műszaki konferenciák, amelyeket most már — a decemberi taggyűlés határozatának megfelelően — nem negyedévenként, hanem havonta, tartanák. Ezeken a megbeszéléseken ott ül a pártvezetőség és a szakszervezet képviselője, és részt vesz a tervezett intézkedések kidolgozásában. A nagyobb horderejű döntések előtt azonban valamennyi kommunistát, majd az egész gyár véleményét meg kell kérdezni és figyelembe venni. így foglalta határozatba a dolgozók beleszólási igényét a pártszervezet. 1 taggyűlések a vezetőségi ülések gondosan és következetesen elemzik a gazdasági vezetők munkáját, intézkedéseinek hatását, benne a pártszervezet segítő, irányító szerepének érvényesülését. így például részletesen foglalkoztak a szakmunkás-utánpótlás biztosításával, ennék érdekében a belső tartalékok feltárásával, és erről nemcsak beszámoltatták a gazdasági vezetőket, hanem javaslatokat adták, meggyőző tevékenységet végeznek, vagyis a szakszervezeti bizottsággal együtt felelősséget is vállaltak a helyzet javításáért. Hasonló szerepet töltenek be a káderek kiválasztásában és továbbképzésében. Munkatervük szerint beszámoltatják a vezetőket az üzem belső szervezettségének alakulásáról, ' információs rendszeréről, ügyviteli rendjéről, elemzik a vezetők munkastílusát. A múlt év októberében a barcsi nagyközségi párt-vb a gépgyárban tartotta ülését. A helyszínen tájékozódott a kommunisták tevékenységéről, szerepéről, irányító munkájáról. Az ülés joggal állapította meg — és< az azóta eltelt idő is ezt igazolta: a gazdasági eredmények alakulásához, a nehézségek leküzdéséhez jelentősen hozzájárul a politikai nevelő és felvilágosító munka, a pártszervezet gazdaságirányító tevékenysége. Ezt erősítették meg a gyár fölöttes szervének vezetői is. Fiatal a gyár. Életkorban, munkástapasztalatokban is ifjak még a dolgozói. De a párt- szervezet érett felnőttként, nagy felelősséggel látja el hivatását, kellő erőt képvisel ahhoz. hogy politikai szerepéhez méltóan vegyen részt a termelés irányításában. Paál László Szorosabb az együttműködés a népfrontbizottságok és a tanácsok között A nepíron (fórumok az utóbbi időben egyre aktívabbakká válnak, egyre többször alakiul ld széles körű vita, hangzanak el javaslatok helyi, megyei, gyakran országos ügyekben. A Hazafias Népfront feladatának érzi az állampolgárok rendszeres tájékoztatását különböző közjogi, politikai kérdésekben. E két tevékenység is bizonyítja a népfront és a tanácsok közös munkájának jelentőségét és szükségességét. Ez a megállapítás a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnökségi ülésén hangzott el, ahol Varga Károly megyei titkár a népfront és a tanácsok közös munkáját értékelte. A kapcsolat kétoldalú, nemcsak a népfront segíti jó javaslataival a tanács munkáját, ez fordítva is áll. 1962-ben dolgozták ki az együttműködés formáit. Ez kiterjedt a város-, illetve köz- ségpolitíkai tevékenységre, társadalmi miunka közös szervezésére, a gazdaságpolitikára, a művelődéspolitikára, a közjogi tevékenységre és a I béke- és barátsági rendezveVáltozatos munkák a kertészetben nyekre. Az eredmény kedvező volt. Oj helyzetet teremtett azonban a tanácsok összevonása. Ennek során megyénkben 218 községet 72 közös tanács irányít, ugyanakkor népfrontbizottság minden községben működik. Ez a változás nem jelentett törést a két szerv együttműködésében. A népfrontbizottságok szerep« éppen azokon a helyeken fokozódott, ahol nincs önálló tanács. Ezért a lakosság jobban igényelte a segítséget, gyakran azt is, hogy kérésüket, javallataikat továbbítsák a tanácsnak. Az 1971-ben elfogadott tanácstörvény ismét új fejezetet nyitott a tanács és a Hazafias Népfront kapcsolatának történetében. Jelentősen növelte a helyi tanácsok önállóságát, önkormányzatát, erősítette a népfrontmozgalom közjogi szerepét, és megfogalmazta, hogy a tanácsok a Hazafias Népfrontra és a tömegszervezetekre támaszkodva lássák el feladatukat. Mindezeket az irányelveket figyelembe véve kötött 1972 tavaszán, új együttműködési megállapodást a megyei- tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Hogyan alakult az együttműködés, milyen eredmények születtek az utóbbi időben? Erre is választ adott a tegnapi ülés. Néhány leglényegesebb tapasztalat: Az 1972-es népfrontválasztások óta több népfrontvezető vesz részt a tanács és a végrehajtó bizottság ülésein. Így jól ismerik egymás gondjait, problémáit. Különösen fontos ez akkor, amikor egy-egy községet érintő feladatról tárgyalnak. Megyeszerte jók a tapasztalatok a két szerv szervezésében rendezett falugyűlésekről. Az együttműködés egyik legjobb és leginkább »mérhető“ példája a népfrontbizottságok javaslatára végrehajtott településfejlesztés. Ennek eredménye az attalai fásítás, a vései virágo- sítás, a nagybajomi óvodafejlesztés. Cserénfán művelődési ház épült ('benne népfront- klub), Somogyfajszom öregek napközi otthona. De ide sorolhatnánk a közművelődésben elért eredményeket, a gazdaságpolitikai kiállításokat is. Mindezek az eredmények az együttműködés további fokozására sarkallják a két szerv vezetőit. S. M. Melegágy-készítés. Két nagy — szemmértékkel mérve legalább száz méter hosszú — fóliasátor. Ez a legimpozánsabb látványa a ber- zenced Jobb Élet Termelőszo— mondják. — Hogyan készül egy melegágy? Trágyáit terítünk alapnak. Ezit azután a talajba tiporjuk. Csak most jöhet az átszitált termőföld. Ez vetkezet kertészetének. S tá- a titka ennek a munkának. volabb: melegágyak, üveglap (takarókkal. Négy asszony gereblyézi a földet, »frizurát« fésülve a fe- ketésbama földnek. — Ehhez is tudomány kell Módosítják az alapszabályt Először tartanak részközgyűléseket a takarékszövetkezetek A KÖZELMÚLTBAN jelent meg a takarékszövetkezetek ágazati jogszabályainak kiegészítése, s ez megteremtette az előföltételeket a takarékszövetkezetek alapszabályának módosításához. A takarékszövetkezetek alapszabályukat a most zajló részközgyűléseiken módosítják, ötvenötezer tag mond. véleményt és dönt az új módosított alapszabály elfogadásáról . Ezt követően a szövetkezetek március 31-ig bemutatják jóváhagyás végett. A módosítást a szerkesztő bizottságok a korszerű szövetkezetpolitikai elvek figyelembevételével készítették el. Számos kérdésben a helyi sajátosságok figyelembevételével kell a vezetőségnek, a tagságnak állást foglalnia, a közgyűléselven döntenie. Ilyen kérdések lehetnek: mennyi legyen a részjegy névértéke, az egy tag által jegyezhető részjegyek legmagasabb értéke, mély kérdések eldöntését utalják a részközgyűlések, illetve a küldöttgyűlés hatáskörébe; a jogszabályok által előírt testületi vezető szerveken és bizottságokon kívül milyen testületi szerveket hozmaik létre, kiket minősítenék tisztségviselőknek; a jogszabályokban előírt kötelességek teljesítése után maradó nyereséget milyen célra és arányban, használják fel. Az alapszabály módosítása a közgyűlés, illetve a részközgyűlések hatáskörébe tartozik. A részközgyűlések szervezése és megtartása a takarékszövetkezetek vezetőitől és dolgozóitól körültekintő munkát igényel, mivel első alkalommal tartanak részközgyűléseket. A takarékszövetkezet működési területéneit elemzése alapján határozzák meg a rész- közgyűlési körzeteket, lehetőleg úgy. hogy a tagság a legkedvezőbb körülmények között tudjon megjelenni. A körzetek kialakítása után tájékoztatják a tagokat, hogy mely részközgyülési körzetbe tartoznak. s köztük a gyűlés idejét. Ott t/ji"1"vr'-I4 iók a tagokat a módosítás szükségességéről, lényégéről. Nagyon fontos, hogy a tagság élmondja a véleményét, a javaslatát. Az alapszabálymódosítás, a részközgyűlések megtartása összehangolt munikát kíván a pártszervezetekkel, a tanácsokkal, a tömegszervezetekkel. Célszerű az áfész-ekkel való együttműködés, mivel azok ve - zetőimek az alapszabály módosításában és a részközgyűlések megtartásában már megfelelő gyakorlatuk ven. AZOK A FELADATOK, melyek az alapszabály felülvizsgálatával, módosításával kapcsolatosak, nem csupán jogi tevékenységet jelentenek, hanem elsősorban szövetkezetpolitikai munikát Az alapszabály-módosítás olyan keretet teremt a takarékszövetkezetek működéséhez, amely erősíti a szövetkezet és a tagság közötti kapcsolatot, helyes összhangot teremt az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdekek között, és eredményesen szolgába a szövetkezet swvüáliet* fejlődését. Maian László A sárgás fényt áteresztő fóliasátorban szintén asszonyok. Guggolnak, ülnék, előttük ládák. Burgonyát válogatnak. Reggeltől sötétedésig. Húszán vannak a nyolcvan tagú brigádból ezen a munkán. Huszics Istvánná a vezetőjük. — Ott hátul, az egymásra rakott ládákban csírázik majd a burgonya. A fólia megtartja a meleget. Szeretjük ezt a növényt, egész évben ad nekünk munikát. Kétszáz holdon terem a mi szövetkezetünkben. A másik sátor alatt a salátát kéU vigyázni, ápolni. Egy résziét már elszállították Nagykanizsára, ahol a vásárlók asztalára került. Ijabb rétesbúzákat nemesítenék ki Rétesbúzák kinemesítése, meghonosítása szerepel a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet programjában. Hazánkban ugyanis a tavaszi búzák közül azok, melyeknek a lisztjéből készülő tészta köny- nyen nyújtható volt, már »kimentek a divatból«, mert kis hozamuk miatt ennek termesztése gazdaságtalan és bizonytalan volt.. Most újabb, gazdaságos fajtákat igyekeznek kifejleszteni. Somogy megye népesedési helyzete 1980-ban Tízezer új munkahely Hogyan álakul Somogy gye népesedési helyzete 198Ö- ban ? Mennyiben változnak meg a jelenlegi tendenciák, s a fokozott fejlődés, a rohamos korszerűsödés, iparosodás és városiasodás — ezzel ösz- szefüggésben a lakosok munkakörülményeinek alakulása — hogyan alakítja a népesedési viszonyokat? Erre keresi a választ az a tanulmány, mely a megyei tanács munkaügyi osztályán készült, s amelyről a napokban tárgyalt a megyei tanács. Somogy megye V. ötéves munkaerőgazdálkodási tér- j vének elkészítéséhez a következő munkálatokat kellett elvégezni: a megye demográfiai helyzetének elemzését, a lakosság várható alakulását, a termelőerők fejlesztése alapján meghatározott munkaerő nagyságát és összetételét, valamint a területi számításokat, elemzéseket. Ez az elemzés ugyanis nélkülözhetetlen a megyei vezetés számára a következő tervidőszak elképzeléseinek, főbb mutatóinak kimunkálásában. Somogy a megyék sorrendjében terület szerint a negyedik, a népességét tekintve pedig a tizenegyedik helyen áll. Megyénk az ország legritkábban lakott közigazgatási egysége. A népsűrűségi mutató a legalacsonyabb: amíg országosan 110,9 fő jut egy négyzetkilométerre, addig megyénkben csak 59,7 fő. Ezen belül természetesen más és más a helyzet a megye különböző tájain: vannak olyan területek, ahol a népsűrűség meghaladja az országos átlagot, de olyanok is, amelyeken a népsűrűségi mutatók értéke mélyen az átlag alatt marad. A legsűrűbben lakott területek a Ralaton- part járásai, valamint a Kapos mente és a Dráva völgye, települései. Az okokat vizsgálva a magyarázat kézenfekvő. A népsűrűségbeni különbségek szorosan összefüggnek az ipar fejlettségével, az idegenforgalom vonzerejével, a mezőgazdaság belterjességének színvonalával és a közlekedési-forgalmi mutatókkal. A megye lakosságának száma az utóbbi tíz esztendőben egyenletesen csökkent, de ez nem elszigetelt jelenség az országban. Míg ugyanis az ország lakossága ez idő alatt 3.5 százalékkal nőtt, addig a 19 megye többségében csökkenés következett be. A megye népesedési helyzetét a természetes szaporodást befolyásoló tényezők ismeretében, s e tényezők alakulásá- .nak várható tendenciája alapján megközelítő pontossággal előre ki lehet számítani. Már csak azért is, mert a lakosság számának, még inkább a munkaképes korba kerülők számának alakulását már nem befolyásolja számottevően az elvándorlás. (1949 és 1960 között az elvándorlást még pótolni tudta a születések magas száma. Ekkor évente 7—8 ezer gyerek született. Ez a szám azonban a hatvanas évek közepére 5000 alá süly- lyedt, illetve 5000 körül mozog.) A születések számának alakulásában döntő lesz az, hogy az ötvenes években születettek java része ekkor kerül szülőképes korba, s így a születések száma várahatóan megközelíti az öt és fél ezret Az arányon javít az a tény. hogy a csecsemőhalandóság a minimálisra csökkent. A legfrissebb adat: az 1960. évi 262 ezerről 1971-re 166-ra csökkent! A következő tervidőszakban tehát — mivel lassult az elvándorlás és nő a születések száma — a megye lakossága várhatóan növekedni fog. Feltételezések szerint I980-ra eléri a 366,5 ezer főt. A népességen belül a férfiak és á nők aránya csak kis mértékben változik, némiképp a férfiak javára. Nő a munkaképes korúak és a nyugdíjasok aránya, és csökken az eltartottaké (óvodások, iskolások, háztartásbeliek). Ami a népesség és a keresők számának a foglalkozások szerinti megoszlását illeti, elsősorban az iparban dolgozók száma fog növekedni. Ezenkívül létszámnövekedés várható az építőiparban, a kereskedelemben, valamint a szociális, a kulturális és az egészség- ügyi ellátásban, a különböző szolgáltatásokban és az egyéb költségvetési szerveknél és intézményeknél. Viszont tovább csökken a mezőgazda- sági dolgozók aránya. Ennek ellenére a megyében ezután is a mezőgazdaság köti le a legtöbb munkaerőt: 1980-ban a munkavállalók 34,3 százaléka dolgozik még a mezőgazdaságban. Mindezek következtében tovább javul a megye foglalkoztatásé szintje, elsősorban a nők körében. Mindent összevetve, a demográfiai élőre számítások és elemzések alapján, mint végső következtetést kimondhatjuk, hogy a megyében a következő tervidőszakban mintegy 10 000 munkahelyet keli majd létesíteni.
