Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-09 / 57. szám

Gépesítés, fajtaváltás, űj technológia 50 termelőszövetkezet szállít a Nagyatádi Konzervgyárnak Összhangban a kormányprogrammal: termelési biztonság Kattognák a gépek a Nagy­atádi Konzervgyárban; ilyen­kor is folyik — igaz nem kam- pány méretekben — a munka. S ebben a munkában benne foglaltalak a nyeresanyag Biz­tosítása is. Fölmérik, mire és mennyire lesz szükség, s a mennyiségen belül különös goddal ügyelnek a feldolgozás­ra kerülő nyersanyagnak a technológia szempontjából egy­általán nem közömbös tulaj­donságaira is. Kapcsolat ötyén tsrmelAszövetfcezettel Nézzük meg közelebbről ezt a munkát a gyár és a szövetkezet kap­csolatáról. — A tavalyi kormányprog­ram sok és jelentős változást hozott — mondta Horváth Miklós. — Lényegesen növe­kedett egyes zöldségfélék fel- vásárlási ára, kedvezményesen juthattak a szövetkezetek gé­pekhez. Ezenfelül lehetőség nyűt a zöldségtermesztést erő­teljesen befolyásoló fóliasátrak beszerzésére is, amit szakta­nácsadással kötöttünk össze. Sok mindent mondhatnék el, ha a tayalyi nyár időjárása be­le nem szól. A rossz idő ugyan­— Tizenegy aőldbotsóesépJő van a környéken és egy zóid- habszedő. — Mely szövetkezetek vet­tek fóliasátrat? — Csurgón, Háromfán, Víz­váron kettő-kettő van, Berzen- cén egy. Ezeknek az alapterüle­te 1500 négyzetméter, és olaj­tüzelésű kályhákkal fűtik a belsejüket. A zöldségtermesz­tés szempontjából aligha kell hangsúlyoznunk a fólia elő­nyeit A palántanevélés költsé­geit több mint a felére lehet csökkenteni, s ráadásul a pa­lánták edzettebbek, erősebbek tervezzük, hogy az idén kiíer- jésztjük a szaktanácsadást az áfeszekre ' is. Ugyanis több áfész-tag is alkalmazza a fóliás zöldségtermesztést — termé­szetesen kisebb területen, de majdnem ugyanazokkal a problémákkal küszködik. A konzvergyár törekvései világosak, tökéletes összhang­ban vannak a kormányprog­rammal és a zöldségtermesztés hagyományos módszereinek gyökeres változásával, átala­kulásával. Az új technika, technológia olyan új fajták meghonosodásával is együtt jár, mélyek a gépi művelésre, betakarításra alkalmasak. A különböző fajtaváltások első­sorban az uborkánál, paradi­csomnál és zöldbabnál lesz­nek. Jól megfigyelhető például, hogy a nyári üzletekből szinte teljesen eltűnnek a hagyomá­nyos, régen kedvelt óriás pa­radicsomok, s helyüket elfog­lalják a kisebb, de jóval ke­ményebb, zamatosabb új faj­ták. Vagy' a másik érdekes megfigyelés: a régebben ho­nos, középhosszúságú, széles csípőjű uborkafélék helyébe a korai érésű, primőr, igen hosz- szú, helyenként 50—60 centi­re is megnyúló és nemegyszer egykilós súlyt elérő új ubor­kafajta, a kínai kígyó került. A befőtbesüvegék öblét pedig az íze6, kis csemegeuborka töl­ti ki. Gépi szedés — kézi szedés A gépek nem küszöbölik ki a kézi erőt, legalábbis nem mindenütt. Erre igen jól példa a következő, mélyet Vojkovics Gyula mondott él: — Üj, korai érésű paradi- esamlajtákkal kísérleteznek országszerte. Mi a különböző bemutatókon és más helyeken úgy tapasztaltuk, hogy a kör­nyék éghajlati adottságainak a Tamu-chico III, a G13 (Jubi­leum) és a Kecskeméti 928 fe­lél meg. Ezek — de különösen a Tamu-chico — olyan fajták, zum, érdekesség, egy adott el­járás legkedvezőbb megoldása. Szakosodás, növényvédelem, vetőmag Az idén kiterjesztik a nö­vényvédelmi hozzájárulás ed­digi rendszerét. A zöldbabra is fizetnek holdanként 500 forin­tot, harminc holdon felüL Ugyanakkor a felvásárlási áriak nem változnak. S ami kü­lönösen fontos most, éppen a tavasz első napjaiban: lesz elegendő vetőmag! A konzerv­gyár megtéríti azt az összeget, amennyivel az import bab­vetőmag többe kerülne a Ha­zainál. Tovább kívánják fej­leszteni a szakosodást, amely­ben eddig is szép eredmények születtek. A csurgói tsz pél­dául zöldborsóra és paradi­csomra szakosodott, a Bálát,on- újhelyi Állami Gazdaság pedig a paradicsomra. A termeltetési körzet leg­Zöld’nrsóbó! hét vagon he yetí kilencszáz Horváth Miklós főosztályve­zetővel és Vojkovics Gyula «aztályvazetővtí. beszélgettünk jobb paradicsomtermelője a Balatonújhelyi Állami Gazda­ságon kívül — mint Horváth Miklós és Vojkovics Gyula el­mondták — a kutasi tsz kis­hajóim üzemegysége. A rendkí­vül rossz minőségű talajon Héjas Ferenc agrármérnök ve­zetésével 3 éves átlagban több mint 300 q/kh paradicsomot termesztettek. Az idén tovább növelték a vetésterületet. Jel­lemző, hogy Héjas tanulmányt is készít a gyár részére a para­dicsom termesztéséről. A gyárban, a termeltetési osztályon az idén is az eddigi jó munkakapcsolatoknak meg­felelően szervezik a munkát- tanácsokat adnak, elősegítik az új termelési eljárások, új fajták propagálását, és meg­szervezik a gépi eljárások be­mutatóiét tyy A íce«2»»rgyár körzete — mint ban ás kifüggesztett nagy­méretű térképek mutatják — Somogy, Zala és Veszprém megye. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, nagyüzemi és áfész-t^gok egyéni gazda­ságai szállítják folyamatosan az érés kezdetétől a zöldségfé­léket, a gyümölcsőikiet a gyár raktáraiba, vagy egyenesen a gépek mellé öt fő zöldség­félét dolgoznak fel, ezek a gyár -táplálékai-«, nélkülük egyszerűen megbénulna, itt az élet. Tavaly, például tizennyolc termelőszövetkezetből 3400 holdon termelt zöldborsó ér­kezett a gyárba, kilenc szö­vetkezet szállított zöldbabot 227 holdról, paprikát 21 tsz 299 holdról, a széles körben fel­használt paradicsom 32 tsz-ből összesen 725 holdról érkezett, míg uborkát 27 tsz szállított 382 hold területről. A gyárban, a termeltetési osztályon elmondták, hogy mi­nél több termelőszövetkezettel szeretnék állandósítani kapcso­latukat, hogy az éves elképze­lések kialakításánál mindig biztosan lehessen ezekre a bá­zisszövetkezetekre támaszkod­ni. Ilyen bázisgazdaságnak ígérkezik többek között a csurgói Zrínyi Termelőszövet­kezet, a berzencei Jobb Élet, a háromfai Üj Barázda és a tapsonyi Rákóczi. Nagyon jó a kapcsolatuk a Balatonújhe­lyi Állami Gazdasággal is. Emellett törekvése a gyárnak, hogy a zöldségfélék vetéste­rületét mind jobban kíterjesz- szék, és egyre több termelő- szövetkezettel vegyék fel a kapcsolatot. Sokat mondanak az idei számok is: eddig mint­egy ötven termelőszövetkezet­tel tartanak rendszeresen szerződéses kapcsolatot. Az 1973. évi szerződéskötések be­fejeződtek, s ezek alapján el­mondható, hogy míg tavaly összesen 5368 hold termését kötötték le, addig az idén már 5477 holdról szállítják majd a gyárba a zöldségféléket. igen sok növény fejlődését, normális gyarapodását gátol­ta, s a zöldségek minőségében szintén éreztette . hatását Enr nek ellenére, ha visszagondo­lok, ma már szinte nevetséges­nek tűnik, hogy valamikor évente mindössze hét vagon zöldborsó készüli itt a gyár­ban. Ma már ez a mennyiség meghaladja a 900-at. S az idén ennél csak több lehet... — A paradicsom, a zöldbab és a paprika felvásárlási árá­nak 20—30 százalékos emelése mellett a termelőszövetkezetek — ha gépesítik a zöldségter­mesztést — gépvásárlásra 70 százalaékos kedvezményt kap­nak. Mi is adunk kedvez­ményt: kilogrammonként ót- v-en fillérrel fizetünk többet annak a szövetkezetnek, ame­lyik saját gépével takarítja be a termést. — Hány gép van félvásár­lási körzetünkben a tsz-ek tu­lajdonában? amelyeknek kemény húsuk, s a száron érett állapotban is elviselnek néhány napot anél­kül, hogy megrohadnának. Ar­ra gondoltunk, hogy e tipiku­san gépi szedésű fajták eseté­ben célszerű lenne egyeseket a kézi szedésre beállítani. A gé­pi szedés ugyanis nem válogat, ha a paradicsom 80 százalékig érett, megindítják a gépet, mely a zöld, éretlen termést sem hagyja a száron. Kézi sze­déssel viszont — legföljebb háromszor — a termésnek leg­alább a 99 százalékát éretten szedhetnék le. Ezzel tulajdon­képpen eredményesebbé válna a szedés —- Persze ez nem megy ala­pos szervezés nélkül. — Nem bizony. Tudni kell a munkaerőt mindig a megfelelő pillanatban átcsoportosítani, s a rakodást is meggyorsítani. Persze a kézi szedés itt nem J mint egy távolabbi perspektíva I ■aasssgsü. hanem m jii kun-ó-! lesznek. Jellemző, hogy olyan tsz is akadt, ahöl a 10 filléres egységárú palánta szálját 3 fillérre sikerült leszorítani. S ráadásul kitűnő lehetőségeket kínál a fólia az utóhasznosí­tásban is. Számításaink szerint a fóliasátor bőven behozza az évenkénti fóliacsere kétségét fiz új technológiáiéi a kínai kígyóig — Ezenkívül az új techni- kával-technológiával ismerke­dő terrnelőszövetkezeteknék — jól tudjuk — szükségük van szaktanácsba is. Ezt szem előtt tartva, a Konzervipari Tröszt szerződést kötött a Ker­tészeti Egyetemmel, ahonnan kiküldték Rácz Imre kertész­mérnök szaktanácsadót, aki sokszor leutazott a megyében, a szövetkezetekhez, s jó taná­csaival segítette azok munká­ját. De szükség is volt rá. A fóliasátor helyének kiválasz­tásától kezdve a érintenie kellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom