Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-30 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYES0LJETEK1 Somogyi AZ MSZMP SOMOGY'MEGYEI Bl Ara 80 fillér XXIX. évfolyam 75. szám 1973 március 30., péntek Az EftSZ-biyotlság jóváhagyta a belorusz küldöttség javaslatát Az ENSZ emberi jogok bi •ottsága estit értőkön a belő rusz küldöttség javas atára V váhagyta a háborús bűncselek, ményeket és emberis égelleneí bűntetteket elkövető szemé lyek felkutatásában, letartóz tatásában, kiadatásában és megbüntetésében való nemzet­közi együttműködés alapelved- lek tervezetét. Az ülésen ho- tett határozatukban a részve­vők azt indítványozzák, hogy az ENSZ közgyűlése — követ­kező ülésszakán — vitassa meg a dokumentumot. ■ * Óvári Miklós Kaposváron A Kézponti Bizottság titkára vezető pártmunkásokkal ta.átkozott mrnm HP > Befejeződtek a hvatalos magyar—őszi rák tárgyalások Losonczi Pál fogadta a szövetségi kancellárt Látogatás Apró Antalnál Fock Jenőnek a Minisztertanács elnökének meghívására hazánkba látogató dr. Bruno Kreiskyt, az Osztrák Köztár­saság szövetségi kancellárját fogadta Losonczi Pál, az Elnö­ki Tanács elnöke. Az osztrák küldöttség tegnap ünnepélye­sen megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét, s csütörtö­kön a Parlamentben befejeződtek a hivatalos magyar—oszt­rák megbeszélések is. Az Osztrák Köztársaság szö­vetségi kancellárja és kísérete csütörtökön reggel a Hősök te­rén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorú­zásnál jelen volt Nagy János külügyminiszter-helyettes, Ke- j nagykövete is. lemen Lajos, a fővárosi tanács általános' elnökhelyettese, dr. Nagy Lajos, hazáink bécsi nagykövete, valamint a buda­pesti helyőrség parancsnoka és a külügyminisztérium több ve­zető beosztású munkatársa. A koszorúzás után megtekin­tették a vendégek a milleneu- , mi emlékművet, a Műcsarnok ­Kreisfcyt, az Osztrák Köztársa­ság szövetséigi kancellárját. A szívélyes, baráti hangulatú ta­lálkozón jelen volt Nagy Já­nos külügyminiszter-helyettes s dr. Nagy Lajos, hazánk bécsi Részt vett a látogatáson Theodor Kery, Burgenland, to­vábbá Andreas Maurer, Alsó- Ausztria és dr. Friedrich Nie- derl. Stájerország tartományi főnöke, valamint dr. Friedrich Frölichsthal budapesti osztrák nagykövet Dr. Bruno Kreisky tegnap látogatást tett. Apró Antalnál, az országgyűlés elnökénél is. Az Országház delegációs ter­mében szívélyes, baráti lég­körben lezajlott találkozón ott (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap Kaposvárra érkezett óvári Miklós, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára. Óvári elvtárs a délutáni órákban ak­tívaülésen találkozott a megye vezető pártmunkásaival. Szi­geti István, a megyei pártbi­zottság titkára köszöntötte “á vendéget, a megyei párt-vég-, rehajtóbizottsag tagjait, a me­gyei pártbizottság oszftályveze- tőit, a városi és járási első titkárokat, a tömegszervezetek é<s -mozgalmak vezetőit, majd rövid tájékoztatást adott a me­gye politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről. A Központi Bizottság titká­ra ezután elvi, elméleti és ideológiai kérdésekről tartott nagy érdeklődéssel kísért tájé­koztatót, majd részletesen vá­laszolt az aktívaülés részve Vöinek kérdéseire: '1 Óvári elvtárs ma délelőtt üzemlátogatáson vesz részt és munkásokkal találkozik; meg­tekinti a Kaposvár centená­riuma alkalmából rendezett várostörténeti kiállítást, majd délután négy órakor válaszr tási nagygyűlést tart a Latin- ca Művelődési Központ szín­háztermében. ban Fritz Wotruba kiállítását; ezt követően városnézésre in­dultak. Losonczi Pál, az Elnöki Ta- - ács elnöke csütörtökön a Par­lamentben fogadta dr. Bruna Felelősségteljes döntések után Hétfőn lezárult a tanácsta­gi jelölő gyűlésiek két hétig tartó időszaka, egyben a vá­lasztást előkészítő politikai munka jelentős szakasza.. Va­lamennyi — szám szerint 67 114 — helyi választókerü­A kaposvári várostörténet! konferencia elé • • Ülést tartott o Minisztertanács Fontos beszámolók, előterjesztések a napirenden Magyar párt- és kormányküldöttség lengyelországi látogatásáról /avult a termelés hatékonysága — Felkészülés az idei áruellátásra A mezővárosból rendezett tanácsú Várossá lett Kapos­vár centenáriumi esztendejé­ben született az az elhatáro­zás, hogy — évtizedes mu­lasztást pótolva — várostör­téneti tanulmánykötet készül­jön a magyar középvárosok, a szocialista felső fokú köz­pontok sorába lépő megye- székhely jelent megalapozó és jövőbe mutató történelmé­ről. E tanulmánykötet előz­ményéként felmerült annak a szükségessége is, hogy a ju­bileumi esztendőben város- történeti konferenciát ren­dezzünk 1973. március 30-án és 31 nan a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Várostörté­neti Albizottsága, a Pécsi Akadémiai Bizottság, a Ma­gyar Történelmi Társulat So­mogy megyei Helytörténeti Szakbizottsága közreműködé­sével. A konferencia napirendjén két téma szerepel. Az egyik: A dunántúli városi fejlődés a kései feudalizmus korában, különös tekintettel Kaposvár mezővárosra. A konferencia első napjá­nak délutánján, ma -Kapos­vár 100 éve (1873—1973)- címmel a Rippl-Rónai Mú­zeum Latinra Sándor kiállí­tótermében városíörtemeti ki- aUitt* nyílik. Holnap kerül napirendre Vörös Károlynak, áz Akadé­mia Történettudományi In­tézete főmunkatársának az előadása: A magyarországi városfejlődés a dualizmus ko­rában, különös tekintettel Kaposvárra. A konferenciám bemuta­tásra kerül az a film is, amelyet az ÉVM és a városi tanács közösen készített — első városrendezési filmként —; ez Kaposvár példáján villantja fél a varos fejlődé­sének történetét s elemzi a. városrendezési tevékenység koncepcióját, és eredményeit. A konferencia anyaga és a várostörténet további fejeze­tei 15 szerző tollából látnak majd napilvágot a következő esztendőben kiadására kerülő várostörténeti tanulmánykö­tetben. A centenáriumi esztendő tudományos programja ki­váltképpen időszerű. Köztu­dott ugyanis, hogy a város történetéről még nem jelent meg olyan mű, amely alap­vető munkaiként járult volna hozzá a város politikai, tár­sadalmi, gazdasági és kultu­rális életének megismerésé­hez. Kanyar József j levéttárigstügató | A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a magyar párt- és kormányküldöttség március 14 —15-én Lengyelországban tett baráti látogatásáról szőlő je­lentést. A testvéri barátság, az elvtársiasság és a kölcsönös megértés jegyében folytatott megbeszéléseken a két ország vezetői tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, az MSZMP X., illetve a LEMP VI. kongresszusán megjelölt célkitűzések eredményes vég­rehajtásáról. Széles körű esz­mecserét folytattak a két párt, illetve a két ország együttmű­ködéséről, továbbá a nemzet­közi helyzet, a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A megbeszélések megerősítették a teljes nézet- azonosságot valamennyi meg­tárgyalt kérdésben. Megelége­déssel állapították meg, hogy a két ország közötti együtt­működés a testvéri barátság, a szocialista internacionalizmus szellemében minden területen jól fejlődik. A kormány a magyar—lengyel legfelső szin­tű találkozót jelentős ese­ményként értékelte és kifejez­te meggyőződését, hogy a var­sói megbeszélések hozzájárul­tak a két testvéri ország még szorosabb együttműködéséhez, a szocialista országok közössé­gének erősítéséhez. A Minisztértanács megtár­gyalta és tudomásul vette a magyar párt- és kormánykül­döttség 1972. február 24—26 között a Román Szocialista Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatását követően hozott kormányhatározatban foglalt gazdasági együttműkö­dést feladatok teljesítéséről előterjesztett jelentést. A kor­mány felhívta a minisztereket, hogy szerezzenek érvényt a Minisztertanács határozatai­ban és a kormánybizottság jegyzőkönyveiben megfogal­mazott feladatok végrehajtá­sának. Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese előter­jesztése alapján a kormány in­tézkedési tervet hagyott jóvá a Minisztertanács elnökének feb ruárban tett csehszlovákiai lá­togatásából adódó gazdasági feladatok végrehajtására. Vályi Péter, a kormány el­nökhelyettese beszámolt az Egyesült Államokban február 26 és március 7 között, illetve Kanadában március 8—13 kö­zött tett hivatalos látogatásá­ról. A Minisztertanács elnök- helyettesé az Egyesült Álla­mokban tárgyalásokat folyta­tott a kereskedelemügyi mi­niszterrel és a kormány más tagjaival a két ország közötti gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és kulturális kapcsolatok helyzetéről, valamint az együttműködés fejlesztésének lehetőségei rÖL A kormány el­nökhelyettese egyezményt írt alá a háború után keletkezett kölcsönös vagyonjogi követelé­sek rendezéséről. Kanadában Mitchell Sharp külügyminisz­terrel és más vezető személyi­ségekkel tárgyalt. A szívélyes légkörű megbeszéléseken át­tekintették a két ország kap­csolatainak alakulását és megvitatták a legfontosabb nemzetközi kérdéseket. A kor­mány a két országban tett lá­togatást hasznosnak ítélte, s a jelentéseket jóváhagyólag tu­domásul vette. A népgazdaság fejlődése, munkaügyi helyzet Az Országos Tervhivatal el­nöke jelentést terjesztett a kormány elé a népgazdaság 1972. évi tervének teljesítésé­ről. A népgazdaság fejlődése a tervnek megfelelően, kedve­zően alakult. Tovább javult a termelés hatékonysága és a népgazdaság egyensúlyi hely­zete. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, s felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek ve­zetőit. hogy biztosítsák az idei terv előirányzatának teljesíté­sét. A munkaügyi miniszter je­lentést tett az 1972. évi mun­kaügyi helyzetről, valamint az idei bérintézkedések végrehaj­tásáról. Javult a vállalatok és a szövetkezetek munkaerő­gazdálkodása, csökkent a mun­kaerő-kereslet. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése terén azonban még csak kez­deti eredmények születtek. Az (Folytatás a 2. oldaton.) leltben eldőlt, hogy kinek, il­letve kiknek a neve kerül a szavazólapokra tanácstag je­löltként. A választók 1674 eset­ben két jelölt, 33 esetben há­rom jelölt indítása mellett döntöttek. A jelölő gyűléseket mindenütt a törvényes előírá­sok betarrasa, a jő politikai, közéleti légkör jellemezte, a jelölő gyűléseken két és fél millió választó vett részt, vagyis a választójoggal ren­delkező állampolgárok több mint egyhaqimada. A lakosság közéleti érdeklő­désének fokozását és a helyi kérdésék jelentőségét jelzi a jelölő gyűlések részvevőinek aktivitása, összesen 291199 felszólalás. hangzott efl_ (Az 1971. évi adatokhoz viszonyít­va 9 százalékkal több!) A vá­lasztók felelősségteljesen mér­legelték a jelölték alkamassá- gát és szóltak a közéleti gon­dokról, feladatofcróL Tárgyila­gosan és a legtöbb esetben el­ismerően értékelték a helyi tanács, illetve az eddigi ta­nácstag munkáját és az élért eredményeket, ugyanakkor számos helyi gondot, megol­dásra váró problémát is föl­vetettek. A közérdekű javasla­tok többsége a helyi kommu­nális fejlesztési feladatok ertediményesebb ellátására irá­nyult, igen gyakran egyúttal a megvalósításhoz ' szükséges társadalma munka felajánlá­sával. Az elhangzott közérde­kű javaslatok megvalósítása a megválasztandó tanácsok je­lentős feladata lesz. A helyi választási elnöksé­gekhez megérkezett a jelöltek bejelentése. A jelölések törvé­nyességének félül vizsgálata után a tanácstagjelölték nevét a szavazólapra vezetik, és a je­löltek névsorát április 5-én minden választókerületben hirdetményen közzéteszik. A jelölő gyűlések befejezé­se után megkezdődtek a vá­lasztási gyűlések is. Külön gonddal figyelik a Balatont A „vizek őreinek” konferenciája A vízminőségi felügyeletek szakemberei kétnapos szakmai tanácskozást rendeztek Szom­bathelyen. Az eszmecserén megállapították, hogy vizeink — néhány kivételtől eltekintve —r megfelelnék a KGST-nor­mák szerinti másodosztályú besorolásnak A cél, hogy egyetlen vízfolyásunk se le­gyen érméi roeszabo. Az aga­zát erőfeszítése ellenére azon­ban több folyónk szennyezet- lebb a megengedettnél. Különös gonddal foglalkozik az érintett három vízügyi igaz­gatóság a Balaton vízminősé­gének védelmével. Egyelőre minden tekintetben kifogásta­lan a tó vize, de ahhoz, hogy ilyen is maradjon, megelőző intézkedésekre van szükség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom