Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-28 / 73. szám
VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS BARCSON Megnyílt a Mi hoztuk az időt kiállítás A Hazafias Népfront barcsi járási, valamint nagyközségi bizottsága választási nagygyűlést rendezett hétfőn este a barcsi művelődési központ nagytermében. A zeneiskola fúvoszenekara pattogó indulókkal fogadta a barcsiakat. Amikor fölment a függöny, Pandúr István, a Hazafias Népfront járási elnöke köszöntötte a megjelent munkásokat, szövetkezeti és értelmiségi dolgozóikat, Barcs választópolgárait, s azokat a fiatalokat, aikik első ízben járulnak majd az urnák elé. Köszöntötte Bíró Gyulát, a megyei párt-vb tagját, a megyei pártbizottság titkárát, a választási nagygyűlés előadóját, valamint az elnökséget, amelyben helyet foglaltak a járás, a nagyközség párt-, tanácsi, népfrontvezetői, egy-egy munkás-, tsz-tag a&z- szomy, először választó lány. — A jelölő gyűlések befejeződtek, s megkezdődnek a választási gyűlések, amelyeken visszapillantunk a két év fontosabb eseményeire, elsősorban helyi vonatkozásban. A számvetésen kívül szóba kerülnek legfontosabb tennivalóink, melyek végrehajtása elősegíti szocialista fejlődésünket, szocialista életformánk további kibontakozását, a szocialista demokrácia erősítését, az életszínvonal további emelkedését. A tanácsok jól gazdálkodtak A nagygyűlés elnökének megnyitó szavai után Bíró Gyula emelkedett szólásra. A jelölő gyűléseik tapasztalatait összegezve hangsúlyozta, hogy megfigyelhető volt mindenütt az országos és a helyi politika harmonikus kapcsolata, a jelölők és a jelöltek reális munkaelemzése. A gyűléseken elhangzottakból, az országos és a megyed tapasztalatokból megállapítható, hogy a tanácsok az 1971-es választás óta többségükben jól gazdálkodtak a megnövekedőit önállósággal. E két évben megnövekedett a tanácsi aktivitás, erősödött a népképviseleti jelleg javult a testületi munka. Nagy eredmények születtek a községíejJesz- tasben, a lakosság ellátásában. — Most, 1973-ban a választás előtt külön program nem készült. Egyszerűen azért, mert számunkra, minden becsületes, hazáját szerető magyar ember számára pártunk több mini másfél évtizedes világos, következetes politikáir — a X. kongresszus határoza tad, a Hazafias Népfront 1971- es választási programja és a IV. ötéves terv — adja és mutatja meg a programot. Az itt lefektetett és meghatározott alapelvek társadalmunk, a szocialista rendszer erősítését a munkásosztály hatalmának további megszilárdítását, a munkás—paraszt szövetség erősítését, az egész nép javának gyarapítását szolgálják. Pártunk és kormányunk a X. kongresszus és a Központi Bizottság 1972. novemberi állásfoglalása alapján dolgozik és mindent elkövet, hogy az ott meghatározott célok és feladatok »fent és lenit« rendben, maradéktalanul megvalósuljanak — mondta Bíró Gyula. Ezután az országgyűlés múlt heti ülésszakát elemezte, majd az életszínvonal emelése érdekében hozott intézkedésekről, a demokrácia helyes értelmezéséről beszélt. lenleg is épülő lakóházak rendezett fölépítésével az a céljuk a nagyközség vezetőinek, hogy elősegítsék a modern városkép kialakulását. A lakásépítés Barcson valóban mintaszerű, és jöhetnek ide tanulni a hasonló gondokkal küszködök. A lakásépítési program keretében a tervezett 470 lakás helyett a helyi, járási összefogás eredményeként végül is 744 lakást fognak Barcson átadni. A javaslatok többsége reális Mindenki a maga helyén — Ez számunkra megnyugtató és örvendetes dolog. Mutatja a barcsiak bátorságát, ötletesiségét és nem utolsósorban öntevékeny, jó munkáját — emelte ki az előadó. — A nagyközség szépítésére, fejlesztésére a községfejlesztési adó nem elegendő, csak töredékét tette ki a kívánt összegnek. Ezért a társadalmi munka, amelyet itt Egy nap Barcsért !-mozgalomnak hívnak, az elmúlt két évben elérte a kétmillió- forintot. Ezzel a kiemelkedő településfejlesztési eredménnyel Barcs nagyközség a megyei versenyben nem véletlenül lett az első helyezett. Dicsekvés nélkül mondhatják el Önök: Barcs ma az ország egyik legdinamikusabban fejlődő nagyközsége. Olyan az ABC-áruházuk és a hamarosan átadásra kerülő ruházati áruházuk, mely a megye- I székhelyeknek is büszkeséget jelentene. A tervezett szállodaépítés, szolgáltatóház és az autó-szervizállomás jelentősen emelni fogja Barcs jó hírnevét az országhatáron belül és kívül. A munkaerő-elvándorlás gyakorlatilag megszűnt. E két évben terven felül 250 millió forint értékben megkezdődött a panelparkettaüzem építése, az ÉPGÉP Vállalat gyárában elkészült az öntöde, az új üzemcsarnok 20 millió forint ráfordítással. Jelenthetem, hogy további tárgyalások I folynak új ipartelepek létesí- j tésére a tervidőszak hátralevő éveiben. Az előadó a barcsi jelölő gyűlések tapasztalatait összegezve elmondta, hogy körülbelül 50 millióra volna szükség a javaslatok megvalósításához a megkezdett és a tervezett beruházásokon kívül. — A javaslatok többsége reális volt és szükséges lenne a megvalósításuk. Kiemelkedik a sok javaslat közül fontosságával az iskola és a tornaterem építése, az úthálózat bővítése, a postai szolgáltatás fejlesztése és a vendéglátóipari kombinát megvalósítása. Az újonnan megválasztandó tanács a jelölő gyűléseken elhangzott javaslatokat munkájában figyelembe veszi, rangsorolja, és mindent megtesz majd megvalósításukért — mondta az előadó. Beszéde végén azt kérte a nagygyűlésen megjelent választópolgároktól, hogy április 15-én szavazzanak a Hazafias Népfront választási programjára, amely szocialista fejlődésünk további programja, szavazzanak a Hazafias Népfront jelöltjeire. A választási nagygyűlés Pandúr István zárszavával fejeződött be. A részvevők ezután átmentek a művelődési központ kistermébe, ahol megnyílt a Mi hoztuk, az időt című kiállítás. — MS az, amit megkíván tőlünk munkahelyünkön a szocialista demokrácia? Elsősorban azt, hogy mindenki a maga helyén végezze él a feladatát, és tegyen meg minden tőle telhetőt a szocializmus építéséért Figyeljenek föl minden olyan jelenségre, mely a csoportérdelkek ürügyén torzítani próbálja a politika fio irányát. A kommunistáknak, minden hazáját és népét szerető embernek feladatuk a helyi, a gyakorlati intézkedések és az országos, az egész nép érdekét képviselő intézkedések összhangba hozása. Ma hazát szeretni egyet jelent a szocialista vívmányok szeretetével, az ország, a nép érdekeinek megértésével, annak felelős szolgálatával. Ezt képviseli a munkasosiztály szövetségi politikája, amelyet népünk többsége ismer, helyesel és cselekvőén támogat. Ez a politika elválaszthatatlan az internacionalizmustól, a szocialista népek nagy családjától. Mi erre neveljük ifjúságunkat és arra, hogy rendíthetetlen harcosa legyen a szocializmus, a kommunizmus nagy ügyének. A mi politikai egységünk erre a szocialista hazafiságra épült és épül. A Hazafias Népfront e közös célt szolgáló alkotó gondolkodás, a népért tenni akarás egyre nagyobb szerepet játszó fóruma. A Hazafias Népfront az előbb említett politikai egységet szolgálja. Helyesen hirdeti, hogy aki boldogulni akar, az csak a néppel együtt boldogulhat. Ez korábbi történelmi tapasztalat is. Helyesen vallja a népfront, hogy a munkásosztály által kidolgozott politika a szocializmus építésének egyetlen jó politikája. A megyei pártbizottság titkára ezután Somogy fejlődéséről, eredményeiről szólt. Kiemelte, hogy o megye fejlődését az utóbbi években rohamos ütem jellemzi. Azelőtt az elvándorlás, a foglalkoztatási bizonytalanság j'eliéimezte Somogy ot, az utóbbi hét évben azonban a megye iparának termelési szintje 55 százalékkal nőtt. A tavalyi ipari termelés mintegy 15—16 százalékkal haladta meg a tavalyelőttit. Ha a tervidőszakban tartjuk az ütemet, akkor az ipari termelés 1965 és 1975 között, tíz év alatt jól megkétszereződött Háziipari termékek exportra A múlt év szeptemberében költözött be új irodaházába a Dél-balatoni Háziipari Szövetkezet. Mint Zákány Istvánná, a szövetkezeti bizottság elnöke elmondta, a beköltözés szinte egybeesett a megalakulás húszéves jubileumával A szövetkezet termékeit nemcsak itthon, hanem külföldön is ismerik. Barcs fénykorát éli A megye fejlődését elsősorban a kiemelt beruházási program segítette. A III. ötéves tervben csaknem kétmilliárd forint volt az ipari beruházás, míg a jelenlegi terv első bét évében csaknem egy- milliárdot kapott Somogy. Ennek a nagyszabású beruházásnak lett az eredménye az Építőgépgyártó Vállalat helyi telepe is. A mezőgazdaságban tovább erősödtek a szocialista termelési viszonyok, s a nagyüzemi gazdálkodás fölénye a gyakorlatban is érvényesült az elmúlt években. A somogyi mezőgazdaság 1971-ben és 1972-ben 2.8 milliárd forintnyi terméket értékesített, s ennek kétharmadat a termelőszövetkezetek adták. — Ha az 1971-t& nasóatiairig: Barcson megválósuitakat felsorakoztat j uk, akkor megállapíthatják, hogy nagyközségük a fénykorát éli. Tudjuk azt, hogy eme eredmények mögött elsősorban Barcs dolgos, lakóhelyét szerető népe áll. Az itt élő emberek, munkások, parasztok egészséges lokálpatriotizmusát jelzi az Egy nap Bar csért!-mozgalom is, melyet az épületgépgyár. Táncsics szocialista brigádja indított el 1971-iben. Bíró Gyula elismerően beszélt a példamutató lakásépítési programról. Tavaly és tavalyelőtt 24 állami lakás helyett 28 épült, ezenkívül 120 OTP-, 86 magánlakás építése. Bte+ve előkészítése van napi- ▲ rngrqr- • Ebben az évben hatezer darab buzsáki mintás kötényt szállítanak Japánba. Hímzett blúzokat és ingeket a szovjet megrendelőknek exportálnak. A varró-hímző részleg ez évi terve mintegy hétmillió forint. Virágcseréptartókat, vasvázas páJmatartőkat készít a szövetkezet fonórcsz’eyc. Évi tervük 25—30 000 darab fonott virágtartó. Mintegy húozfc'.c típust készítenek belföldre a Rosár- es Fonottam Közös Szövetkezet számára. Sürertyas Laszlo he®n»osrtja j Objektum K épzeljünk magunk elé egy nagy gyárépületet. Nemcsak a tudományos értekezésekben, előadásokban és jelentésekben, hanem a köznapi szóhasználatban is gyakran azt mondjuk róla: objektum. Azaz épület, létesítmény. Ez utóbbi kifejezéseket is használjuk éppen, de azért az iskola az közoktatási objektum, a művelődési ház az művelődési objektum, s a középület irányítási objektum. Van azután szolgáltatási és egészségügyi, távközlési és igazságszolgáltatási, foglalkoztatási és szociális, kereskedelmi és sport objektum, szóval mondhatnám azt is, hogy a szó szoros értelmében »objektumtermelő« társadalom vagyunk. A mindennapi szóhasználatban. Talán már eddig sem hagytam kétséget afelől, hogy az objektumszemlélettel szemben szeretnék elmondani egyet és mást Tudniillik egyrészt magam is rendkívül büszke vagyok új objektumainkra, másrészt kifogásolom — és nem vagyok egyedül —, hogy a tárgyi világ elhúzásával néha kissé eltakarjuk az embert. Játéknak tűnik, hát játsszunk még egy kicsit a szavakkal. Lapozom az idegen szavak szótárát, hogy egészen pontos lehessek. Ilyeneket olvasok címszavunk közvetlen környezetében: objektivitás, azaz tárgyilagosság, elfogulatlanság; s a másik: objektivizmus, azaz áltárgyilagosság, olyan vizsgálati módszer, mely a társadalmi jelenségek osztályj-llegét leplezni igyekszik, megelégszik a tények passzív megállapításával. Nos. ebből elég ennvi is. Az előbb azt kértem, képzeljünk magunk elé egv nagy gyárépületet. Most azzal egészítem ki: képzeljünk élé egy óriási tükröt is, amelyik megmutatja a gyár minden részletét. A tükör is tárav, pontosan, hitelesen tükröz vissza valamit. Ebben a feltételezett esetben azonban korántsem a lényeget. Mert nem tud behatolni a gyár falai mögé, mert kívülről nem tudja megmutatni, hogy mi van belül és miért; kik vannak odabent, és mit jelent számukra ez a tárgyi valóság. És mi mégis sokszor csak »tárgyi tükröt« tartunk objektumaink elé. Érdekes megfigyelni, hogy ez az »eltántorodás« rendszerint olyankor uralkodik él rajtunk, amikor egy-egy esemény vagy egy időszak lezárása késztet számvetésre minket. Leginkább ilyenkor látjuk objektumokban a világot. Teljesen jogos büszkeséggel soroljuk fel, hogy hány üzem és gyár épült, hány egészségház, rendelő és tanterem, hány tehén istálló a termelőszövetkezet földjén, hány kilométer utat és járdát építettünk, hány új üzlet, presszó és művelődési ház készült el. Ez mindenki számára látható, érzékelhető valóság. S jóllehet tudjuk., hogy ezek az objektumok nem önmagukért valók, mégis kevesebbet beszélünk arról, hogy mit jelentenek az emberek számára. Nem szeretném, ha félreértenének: elsősorban nem vezetői problémákról szólok. Hiszen egy ipartelepítés tervszerű előrelátást feltételez, pontos helyzetképet arról, hogy milyen emberi viszonyok között épül majd az új létesítmény. S ugyanez a követelmény minden más célt szolgáló objektum létrehozása előtt. Inkább mi, akik néha csak kívülről látjuk az új létrejöttét, akik minden este halljuk a tv-híradóban azt az elcsépeltnek vélt kifejezést, hogy »átadták rendeltetésének«, akik olvassuk az újságban, látjuk a képeslapokban az új óriásokat, s akik megpróbáljuk értékelni: mit tettek körzetünk tanácstagjai — értünk; mi vizsgáljuk egy kicsit objektumszemlélettel környezetünket. Kifogásoljuk, ha a mi utcánkban, a mi falunkban, a mi városrészünkben most éppen, nem született valami ú.i.és nem ismerjük éL, hogy a másutt születettek is miértünk valók. Objektumokban gondolkodunk, pedig odabent mindig nagyobb »csodák« történnek, nemesebb eszmék valósulnak meg, mint amit az épületek látványukkal kifejezhetnek. Változik az emberek élete Es emberibb ember épít új objektumokat. G ondolnak-e arra, hogy tíz év alatt hány kisebb-nagvobb üzem és gyár adott munkát az embereknek? Beszélünk-e arról, hogy 15 600 munkás nőtt föl egy évtized alatt és nemcsak 55 ipartelep? Értékeljük-e kellőképpen, hogy megszűnt az elvándorlás, hogy olyan emberek sokasága éresz biztos talajt a lába alatt, akiknek nem lett volna munkaalkalmuk új objektumok nélkül ?' Félsorakoztathatnánk, hogy hány új gazdasági épület létesült tíz év alatt Somogybán, de sokkal többet mond: ennél az, hogy megyénk gazdaságaiban holdanként 10,1 mázsáról 16 mázsára nőtt a búza átlagtermése (azaz több és jobb a kenyér), s hogy 9317 forintról 14 776 forintra nőtt a tsz-tagok közösből származó jövedelme. Rácsodálkozhatunk jó néhány valóban szép iskolára, de eszünkbe jut-e, hogy egyik-másik helyen már úgynevezett nyelvi laboratóriumokban, a szakközépiskolák jól fölszerelt műhelyeiben tanulnak gyermekeink? Sok szó esik manapság a barcsi iparosításról. Tudjúk-e, hogy még minidig 1500 munikiaiképes férfi és nő utazik kora hajnalban kenyeret keresni — máshová? S hogy az ő, a környék lakóinak nyugodltabb, kiegyensúlyozottabb életéért születnek az új objektumok? Hogy a Dráva-híd nemcsak szép látvány, hanem olyan sokatmondó jelkép is, amely egy egész járás fejlődése előtt nyitotta meg az utat. És mondhatom tovább. Létesítményeivel »feltört« az egészségügy is Somogybán. Üj kórház működik Siófokon, készül a nagyatádi, megújul a kaposvári kórház: rendelők, orvoslakások sora épült az elmúlt években. Többet törődünk gyermekeinkkel, a kismamákkal, a jövő generációjával. És legutóbb Kaposváron egy vöröskeresztes tanácskozáson csak úgy »véletlenül«. két gondolatjel között jegyezte meg valaki, hogy a csecsemőhalandóság három év alatt 49 ezrelékről 21,7 ezrelékre csökkent. Fel tudjuk-e fogni, hogy milyen óriási jelentőségű változás ez? Belátjuk-e, hogy a fejlődés nemcsak objektumokban mérhető? Munkaalkalmakról beszéltem az előbb. Refólyásolja-e ítéSeteinket az a tény, hogy ma már a munkaképes cigány - lakosság 60 százaiéiba rendszeresen dolgozik Somogvban. Hogy gondjaink ellenére egyre több tágra nyílt szemű ct- gánygyerek ül az iskolapadokban? Hogy a művelődési ház nemcsak objektum, hanem hivatásán kívül emberi kaveso- la.tteremtés lehetősége is .a fiatalok és a nyugdíjasok számára: hogv az öregek napközi otthona nemcsak nagy pénzen megvásárolt vagy épített ház, hanem melegség, nyugalom é« “"'•on is. O van a baj, hogy néha óbjektumszemlélettől vezérelve értékeljük tanácstagjaink munkáját is. »Akkor jó a tanácstag, ha legalább egy utat építettek a körzetében.« »Akkor dolgozik jól, ha valamit ki tud verekedni a mi körzetünk számára.« Beszűkült szemlélet ez. Lehet, hogv a donneri körzet választottja »nem ért el semmit« saját területén, de ő volt az. aki a legnagyobb energiával harcolt a kaposvári bevásárlóközpont felépítéséért. Akkor rosszul dolgozott? A donneriak nem oda jármaik majd vásárolni? Vagv. ha rnondiuk egv héthelyi megvet tanácstag mindent elkövet azért, hogv bővítsék a marcali kórházat, ha felszólalásaival és eavéb tevékenységével azért hadakozik, how a járási székhelyen szaporodjon a kollégiumi helyek száma, síkkor talán a kéth=lviek ellen tesz. vaw meeruli dolgozik? Hiszen salát falujának betegeit is ott wówítiék maid; Kurzen a héthelyi gyerekek is iobb körülmények között tanulhatnak. Az őt'lcktum keret, forma, lehetőség cáHajnk rnegv«iösí- 1 á-sáboz. Becsülnünk kell őf'ef, de nem tülbnwilol. . ob-an tükröt kellene »feltalálnunk«, amely a falakon áthatolva megmutatja, visszatükrözi a lényégét is. layers SÜ®
