Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-01 / 50. szám
Munkatársunk telexjelentése Uj torvénvíervezeíek Dr. Korom Mihály igazság ügyi miniszter tagnap délelőt mosolyogva kérdezte az újságírókat: nem unják még az év elején megszaporodott sajtó tájékoztatókat? A választ nem az udvariasság diktálta. Másfél óra múlva a kérdések özöne bizonyította, hogy jól választották meg a Parlamentben tartott sajtó tájékozzak' témáit Mielőtt az időszerű jogalkotási feladatokról, illetve a büntetőeljárási törvény módosításáról szólt volna a miniszter, a közelmúltban bevezetett törvényekről, törvényerejű rendeletekről, jogszabályokról adott rövid áttekintést. Az alltotmánymódosítás, a büntető törvénykönyv módosítása a bíróságokról, ügvészsésekrő’ szóló törvény, a gazdasági és munkaügyi döntőbizottságok munkájának szabá1 yozása — hogv csuoán a legismertebbek j közül említsünk — jól szolgálják céljainkat. Ez természetes is, hiszen a X. pártkongresszus szellemében szü- ’ ettek. Ezzel egy időben messtem- tálhatatlanul sok régi jogszabályt hatálytalanítottak 'hogv a miniszter mondta:- Kezdenek kitisztulni a frontok, a jogsilkalmnzök e'iga- zodnak a jogszabályok szövevényében.". Kevesebbet, de jobbat — ez : szándék. Hadd egészítsük ki még egy állampolgári kívánsággal: kevesebbet, de jobbat — és magyarul. Úgy látszik, óhajunk teljesül. Az új törvények, rendesetek megfogalmazásakor a korábbi gyakorlattal ellentétben sokkal jobban vigyáztak, hogy a jog nyelvét ne pusztán a »vájt- fülűek-« értsék. ! apunk sem hallgatta el, hogy a múlt év végére az ügyek elborították bíróságainkat, s a bírák csak nagy K.é- sé-sel tűzhették ki a tárgyalásokat. A tengeri kígyó hcxsz- szúsiágú eljárásoknak sokszor a fölösleges irodamunka és az -előírt-« bürokrácia az oka. ■Az elmúlt években összegyűjtöttek annyi taoasztala- tot, amelynek segítségével j hozzáfoghattak egy új bünte- 1 ! tőeljárísi törvény tervezeti- ! I nek. az.elkészítéséhez. A változtatásoknak ^ természetesen ; j meg kell felelniük a szociális- I | ta törvényetségnek. Mit várnak a tervezett korszerűsített törvénytől? Elsősorban azt, hogy gyorsabbá és hatásosan- 1 bá tegye a bűnüldözés:, igazságszolgáltatási munkát. A büntető törvénykönyv: módosításakor á bűnösetek- j rnényeket bűntettekre” és a j kisebb társadalmi veszélyes- . : ságű vétségeidre osztották. Az új törvény várhatóan kiakúáz- ! za ezt: más eljárást ír elő a bűntetteknél, s rövidebbet. egyszerűbbet a vétségeknél, í Ma még nehéz elképzelni, pe-' dig valóság lesz: különösen a nyomozati .szakban r.ern kell -| minden ügyhöz ho'szú'jegyzőkönyveket csatolni, eleg les: a jelentés is. Dr. Korom Mihály elmond- I ta, hogv bizbhyos büntető-. | ügyekben — az egyes .polgári perekben már beváltak sze- I rinit — nem lesz, szükség a né - ■ pi ülnökökre; hiszen a .vétségül Perekben csak formalitás- a.! jelenlétük. Az ülnokbíráéko- dás természetesen továbbra V? í szükséges, azonban óvják a j tekintélyét, ha csak a kellő a'í- [ í ka ’makkor élnek vele. Ugy-an- | j akkor azi is tervezik, hogy a i í nagyobb jelentőségű bűnügyek. | | megyei bírósági tárgyalásakor úgynevezett ötös ... tanácsokat hívnek életre, ezekben két szakbíró, és három ülnök ítél- ' kezik majd. A tervek szerint szélesítik a másodfokú bíróságok hatáskörét. Ha az első fokú. bíró" j ság megállapításai hiányosak, ’ vagy nem helytállónak mu- j tatkoznak, nem mindig kell az ; ügyet hatályon kívül helyezni, i s az első fokú bíróságot új. el- [ járásra utasítani. A másodfokú bíróság saját hatáskörében is elvégezheti a szükséges tennivalókat. Az új büntetőeljárási törvény tervezete azt is tartalmazza, hogy a gyorsított eljárásoknál nem ragaszkodnak a hárommaoi határidőhöz, hanem hat naoot adnék arra, hogv s bűncsa'ekménv elkövetőiét tette után bíróság elé állítsák. Március 1-tŐl: építésrendészeti bírság Az építésügyi hatóság — a nemrégiben megjelent mí- rüszteri rendelet alapján — március 1-től építésrendészeti bírsággal sújtja azt az építtebírságon túlmenően hatósági bontást rendelnek el, s az ezzel járó valamennyi költséget is a vétkes tulajdonosnak kell megfizetni. tőt, beruházót, aki az építésA tervezett törvény szerint, ha a bíróság’bűntettet tárgyai'' a jvádhatóságnak -mindig részt: kell vennie azon. A vétségek tárgyalásakor rábízzák az ügyészre, döntse, él, szükségesbe a jelenléte: Eddig a bíróságnak nem volt kötelező pontot tennie a per. végére, ha az ügyész elejtette , a vádat. Ezután éz is‘ másként lesz. A7- ügyésznek azonban meg kel! > iodókotoié a vád elejtését.; . . Az érvényes törvény ' szerint, ha, a - gyanúsított beismeri tettét, ’az -nem .teszi : fölösleg té" a bizonyítékok -beszer-, .’if. .Más lesz a: mégfogalma-. -ámiiez nem csak játék,a --svakkal:. a beismerés énemére kötelező lesz a ■•bizoiriyíté- ;ok beszerzése.' ' Megtudtuk,' hogy ■ törvény- érveapt készül á statisztikai adiatsTOlgáltatérrób és-i a •miniszterek. 'államtitkárok ; fele-. , loss égéről .. Az utóbbi téma azért üs "időszerűi mert az említeti feiélő-s-lget az ailkotmánv szerint külön töiVénynék kéll rneghatároznia. • . r A' itühiszter beszélt a' rttó- '[ deli -- évjseh'. töbl3v '-Visszaeső ; ■bűnözőről is. ,Ma :a„ bűnelköve- tők ’ egy harmada Visszaeső. '■ ismét Szóba került,' 'mit tehetnék azokkal a bűnözőkkel ■ számbeli, ■ akik • megdöbbentő' életvitelükkel. igazoltak: egyáltalán nem, ' vagy csak igén néhéze?.' ffiésiKödtiek"Se ä társadalomba. Dr: Korom Mihály íg\v. - 'fogalmazott: ' ezeket a bűnelkövetőket, bírói határozat al-nján szoros' felügyelet alá helyezik. A zárt intézetben doi’ivnzhatnak, kereshetnek. A körülmények részletes kidől- zoz^sa azonban még a hóira n feladata. A miniszter beszélt a z idült »%o>holésták elleni .ve- dekezénrőr és egyes gazdasági rendéflenéssésél? okozóinak felelősségre vonásáról is. E sorok írója megkérdezte, terveznek-e újabb intézkedéseket, -hogy megszürtesséflc „a bírók hiányát. Dr. Korom Mihály azt válaszolta, tud arról, hogy Somogybán több bírói állás is betö1tettem. s emiatt nehézségeik hárulnák a megyében a " bírói testü’etre. A gond Somogj-bán súlyosabb, mint másutt. A fővárosban és több megyei székhelyen is sok fiatal vár bíróvá választására. Ez természetesein nem vigasztalja a somogyiakat. Esak »salát nevelésű- bírókkal lehet segíteni, s esetleg azzal, hogv a másutt bírói púlnidjsra váró fiatalemberekben fölkeltsék az érdeklődést Somogy iránt. Pintér Dezső Szemezés 234 millió légiéért Az év első két hónapja a számvetésé és a felkészülésé a téglaiparban. A gyárak nagy része — fagymentes napokra várva — ‘áll A "szerelőknek azonban ilyenkor van legtöbb dolguk: a nagyjavítás évről évre nehéz, sok gondosságot igénylő feladat A felkészülés azonban nemcsak a gyárakban ..tart, hanem a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat központjában is. —■ A Központi Bizottság, határozata arra késztette vállalatunkat ’ is — mondta Fehér József igazgató —, hogy a korábbinál alaposabban mérle- gejük, tevékenységünket, s pontosabban határozzuk meg céljainkat, feiadataiiíkat. A cé^iioz a íe'adaiGkat •Sok tanácskozás, vita előzte meg a vállalati tervek elkészítését. A célokat kellett először világosan megfogalmazni? s ehhez • szabni a feladatokét. Az életszínvonal-politikának megfelelően először azt határozták meg, hogy — a központilag biztosított munkásbéremeléseken--felül — saját erőből 3,5 százalékos bér- fejlesztést hajtanak végre. Ugyanakkor arra is törekszenek, '.hogy- a nyereség összege áztfdén is elérje vagy valamivel meghaladja a múlt évit. — Ez volt az alap, amellyel számoltunk — mondta az igazgató. — Tervosztályunk azt vizsgálta, hogy mennyi téglát — és milyen minőségben — kell gyártani ebben az évben, hogy ezek a célkitűzések valóra'.váljanak., A 28 gyárnak 1973-ban 234 millió az égetési terve: ez 11 millióval jelent több téglát, mint amennyit tavaly készítettünk. A több termelés mellett elsősorban a minőség javítását, a költségek csökkentését tűztük ki célul A vállalat tervei alapján a gyárak is megkapták saját tervüket, s mindenütt termelési tanácskozáson beszéltük meg a tennivalókat a munkásokkal. Ezeken a tanácskozásokon összesen 1900 dolgozó vett részt, ők is egyetértettek a vállalat vezetőinek azzal a törekvésével, hogy a korábbinál jobban kell ösztönözni az egyenletes munkára. Ezért a bérrendszeren is változtattunk: ahöl csak lehetőség volt. rá. megszüntettük az időbért, s helyette a teljesítménydíjazásra tértünk át. Azt az elvet érvényesítjük, hogy az elvégzett munkáért mindenki kapja meg az ellenértéket, de he te gyük lehetővé, hogy a lógásért is fizessenek a gyárak. * * Jobb szervizéssel A vállalati mechanizmu: .korszerűsítése szempontjából is fontos ez az év. Létrehozták a szervezési csoportot, áttértek a gépi könyvelésre. Ezzel meggyorsult a számviteli munka, lehetővé vált, hogy a vállalat vezetősége gyorsabban kapjon információt döntéseihez. Az elmúlt évekbei sok gondot okozott az alkatrészellátás. Ha sokat tartottak, az növelte a készleteket, ha keveset, akkor pedig könnyen előfordulhatott, hogy egy-egy berendezés alkatrészhiány miatt állt rövidebb-hosszabb ideig. Az optimális készletgazdálkodás megteremtése körű tekintő szervező munkát igényel, gyakran megfelelő döntési jogokkal. S ez már átvezet a jogkörök decentralizálásához. Tizenhat oldalas táblázatot készített, a vállalat, s ebben pontosan meghatározta, hogy milyen szintű vezetőknek mely kérdésekben kell dönteniük. S itt azon van a hangsúly, hogy kell. Eddig ugyanis gyakran előfordult, hogy olyan ügyekben, amelyeket például egy osztályvezető ismert a legjobban, igazgatói vagy főmérnöki döntést vártak. Az előbbi példánál maradva: az anyagbeszerzők eddig utasítás alapján vették az alkatrészeket. Ezután az igények és a készleték figyelembevételével, meghatározott értékig maguk döntenek arról, hogy hol és mit vásárolnak. — A döntési jogkörök dé- centralizálásától azt is várjuk, hogy mindenki nagyobb felelősséggel végezze a munkáját. Ez lehetőséget ad arra is, hogy egyértelműen meg lehessen állapítani egy dolgozó mulasztását, felelősségét. Ugyanakkor azt is várjuk, hogy ettől javuljon a munka minősége, megalapozottabb döntések szülessenek. A Somogy- -Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat megfelelő előkészítés után alaposan megváltoztatta döntési rendszerét, vállalati mechanizmusát. fl veszteség megszüntetéséért A vállalat jól gazdálkodott a múlt évben: a kedvezőtlen időjárás ellenére — tízmillió nyers téglát mosott szét a vihar — teljesítette tervét. Üj gyárai — a teskándi, a balatonszentgyörgyi és a kőröshegyi — országosan is a legjobbak között vannak. A tabi, a pórszombati, a zákányi, a za- 'aegerszegi és a zalaszentgróti gyárak viszont veszteséggel dolgoztak. Most szervezési és intézkedési terv született nyereségessé tételükre. Tabán például hatékonyságnöveléssel kívánják javítani a volument. A szárító és a kemence kapacitása ugyanis lehetővé teszi, hogy a korábbinál többet termeljenek. A présgépeknél csökkentik az állásidőt, biztosítják a folyamatos ellátást; másik kotrót állítanak üzembe. Külön intézkedési tervet készítettek a selejt csökkentésére is. A selejt csökkentése egyébként mindenütt fontos feladat. Az előzetes információk szerint a tégla iránt a kereslet ebben az évben sem csökken: a lakásépítés érdekében hozott kormányintézkedések hatása minden bizonnyal érződik majd az építőanyag-iparban is. A vállalatnak azonban nemcsak több, hanem jobb minőségű építőanyagot kell forgalomba hoznia. A minőség javításában a munkaverseny- mozgalomnak van nagy szerepe a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. Amikor a gyárak feladatait meghatározták, számításba vették a szocialista és az e címekért küzdő brigádok munkafelajánlásait is. 9 millió a vállalásokban — A munkaverseny-mozga- lom célkitűzése a vállalati tervnek is része. A gyárak csak akkor tudják feladataikat teljesíteni, ha a szocialista brigádok külön-külön is teljesítik felajánlásaikat. Ebben az évben főleg arra törekedtünk, hogy — a veszteséges gyárak nyereségessé tétele mellett — állandósítsuk az elért eredményeket, s javítsuk a minőséget.' Ha a brigádok megvalósítják vállalásaikat, ez vállalati szinten 9 millió forintos nyereségnövekedést jelent. Mindezért még sokat kell do'gozni. A vállalat 28 gyárában — fagymentes éjszakákra várva — indulásra készen állnak a gépek. Kercza Imre Az országos döntők előtt Szűcs József, az 503. Szakógyi engedélyhez kötött építési munkát engedély nélkül vagy attól jelentősen eltérő módon, illetve építési engedélyhez nem kötött munkát műszaki előírások súlyos megsértésével végez, vagy végeztet. Ilyen bírságot lehet kivetni arra a személyre is, aki valamilyen építményt tartósan a rendeltetésétől eltérő célra használ. A rendelkezés szerint a szaöálytalanul telepített beruházás értékének tíz százaléka az építésrendészeti bírság, tehát énnél kevesebb nem lehet. A kisajátítással kapcsolatos kártalanítási szabályok szerint kell az érintett létesítmény értékét, illetve a bírságot kiszámítani. Az Építésügyi és Városfejleszt Isi Minisztérium a rendelet egységes végrehajtása érdekében körrendeletét juttat el a tanácsokhoz március első napjaiban. Fontos tudnivaló az is, hogy az építésügyi hatóságnak a bírság kirovása előtt meg kell vizsgálnia, hogy a szóban forgó Létesítmény fennmaradhat-e,. mert ellenkező esetben nem. bírságot kell kivetni, hanem el kell rehdeLni az épület lebontását. Azt a tulajdonosi azonban, aid a bontást határidőre nam végzi el, már épí- tísrc ss ..ti bírsággal kell sújtani, s hogy ha végképp elmulasztja a bontást, akkor a »... ágy látszik, megcáfoltam A versenyláz türelmet felőr- lő.nyugtalan perceinek nyoma sincs már. Ha rákérdeznek az emberre, újra átéli az előbbi izgalmakat. Szinte hallani olyankor az óra ketyegését, s ■ bármennyire úgy érzi: gyor- I san, pontosan dolgozik, felülkerekedik benne a jobbra, a tökéletesebbre való törekvés. Ilyenkor csak a munkadarab az, amelyre összpontosítani kell. S a verseny után? Alig marad erő. Azután gyorsan kiderül: az írásbeli jól sikerült, a gyakorlati feladat is, és megnyerte a versenyt. Kellemes érzés lesz úrrá ilyenkor az emberen. Mosolyogva gondol vissza a nehéz pillanatokra, s úgy érzi, ha újra neki állna, akkor sem csinálná rosszabbul. munkásképző Intézet harmadéves tanulója a géplakatos szakmában első helyezést ért eL ■ — Nem számítottam rá, hogy megnyerhetem a versenyt. Az első helyezést nem nekem találták ki —. gondoltam —, de úgy látszik, megcáfoltam önmagamat Bizonyítottam magamnak, és ezért örülök. — Hogy sikerült az írásbeli? —Az összes kérdésre válaszoltam, és mint később kiderült majdnem a maximális pontszámot értem eL — Szakmunkás-bizonyítványt kap nemsokára. Mit jelent géplakatosnak lenni? — Azt hiszem, érdekes foglalkozást választottam, amikor oda jelentkeztem. Az általános iskolát Mosdóson kezdtem eL az ötödik osztálytól azonban már Nagyberkibe jártam. Az általános iskola befejezése ’ után határoztam el, hogy géplakatos leszek. Az édesapámnak is hasonló foglalkozása van, otthon láttam, mit jelent a gépekkel, alkatrészekkel foglalkozni. Szeretem a szakmámat... Mi sem bizonyítja ezt job- bas. samt '« vassá, hisz» mindenképpen annak tulajdonítható részvétele a versenyen. Ebben nagy része van tanárainak, akik áldozatos munkával segítették őt Az eredményre az intézet is büszke lehet — Mivel tölti a szabad idejét? — Olvasni szeretek. Kedvelem a kisregényeket, az izgalmas, pergő novellákat elbeszéléseket A szabad időm egy része utazással telik. Naponta járok be Mosdósról, s néha előfordul, hogy kilométereket kell gyalogolnom. — Milyen tervei vannak? — Szeretnék az országos versenyen is bizonyítani. Az egy héten keresztül tartó verseny sok, előre nem látott, kellemes meglepetést hozott Az esztergályos szakmunkás- fiatalok közül az első helyezést szintén az 503. sz. Szakmunkásképző Intézet egyik tanulója érte el: Nagy István. — Nagyatádon végeztem el az általános iskolát — Ott is van szakmunkás- képző, miért nem azt választotta? — Azt hittem, itt Kaposváron -több lesz a lehetőségem. Több a sxár, az üzem, jobban n el tudok majd helyezkedni. Azóta rájöttem, esztergályos szakmunkásra mindenütt szükség van. — Miért ezt a szakmát érezte magához legközelebb? — Ennek hosszú sora van. Az általános iskolát jelesre végeztem, de nem akartam gimnáziumba menni. No nem azért, mert nem álltam volna meg. a helyem, hanem mert tudtam, engem az nem elégít ki. Szeretem a gépeket, ott pedig nem adódott volna lehetőség arra, hogy azokkal foglalkozzam. A gépipariba jelentkeztem, de a négy egész kilenc tizedes átlagommal sem vettek föL így kerültem az esztergapad mellé. — Megbánta? — Ellenkezőleg! Magas szintű az elméleti oktatás és a gyakorlatot korszerű berendezések teszik izgalmassá. — Mi az útja, hogy valaki jó esztergályos lehessen? — Először is jó kézügyességet kíván ez a szakma, meg pontos szemet. Hiba minden elrontott század- és ezredrr.il- liméter. Az a darab már selejtes lesz, nem lehet kijavítani. — Készült a versenyre? »... b*"vrn éve tanulom a kéz fegyelmét...« Harmadéves va<?vok. talán így is lehetne mondani: három éve ‘•aru’om a kéz fegyelmét, a munka súlyát. Részt vettem ezen a versenyen, a győzelem ennek az időnek a gyümölcse. kapadhez kell állnia, az országos versenyen. S utána? — Abban biztos vagyok, hogy n^m én fogom megnyerni a versenyt. Vannak nálam jobbak is. .Amikor majd elhelyezkedem. amikor nem állnak majd a hátam mögött, akkor kell úgy éreznem: az igazi verseny csak ezután következik... ílőhrfg Gábor Erre nem Lehet készülni
