Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-24 / 70. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTS »LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! KÜ.Vi. T lr, S . > Ara 80 fillér XXIX. évfolyam 70. szám 1973. március 24. szombat Befejezte tanácskozását az országgyűlés tavaszi ülésszaka Elfogadták a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatot Pénteken a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá- gánaly tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gábomé, az országgyűlés alelnöke nyitottá meg. Napirend szerint a büntető eljárásról szóló törvény javaslat megvitatásával folytatták munkájukat a képviselők. A törvényjavaslatot dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter terjesztette elő. Társadalmi, állami és gazdasági rendünk hatékonyabb védelmét segíti Dr. Korom Mihály előterjesztése Elöljáróiban az igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat a büntetőjogi íeleióssegrevonás rendjét megállapító, a büntetőeljárásban részt vevő hatóságok és személyek jogait s kötelezettségeit szabályozó rendelkezéseket tartalmazza. — E törvény- javaslat jogrendszerünk fejlesztésének abba a folyamatába tartoaiik — mondotta —, amelynek során az országgyűlés a múlt évben megalkotta a bíróságokról és az ügyészségekről szóló törvényeket, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel módosította 1971- ben a büntető törvénykönyvet, 1972-ben pedig a pol&an per- rendtartást. Büntető jogszabályainknak — mondta az igazságügyi miniszter — az a rendeltetése, hogy jó -fegyvert« adjanak a bűnüldöző és az igazságszolgáltató hatóságok kezébe társadalmi, állami és gazdasági rendünk védelmére, a bűnüldözés hatékonyságának novelese érdekében. A bűnözés még számottevő problémát jelent, és sok gondot okoz mindany- nyiunknaík. Éppen ezért a bűncselekmények felderítése, azok elkövetőinek törvényes és gyors felelősségrevonása fontos közérdek. Meggyőződésem — jelentette ki dr. Korom Mihály —, hogy társadalmunk képes a bűnözést kiváltó okokat megszüntetni és így hosszabb távon a bűncselekményék számát lényegesen visszaszorítani. Ebben a munkában a bűnüldöző es igazságszolgáltató szervekre nagy feladatok hárulnak. Erőfeszítéseiknek azonban csak akkor lehet tartás eredménye, ha (kapcsolódik hozzájuk az állami és . társadalmi szervek munkája, az állampolgárok támogatása is. Az új törvény javaslata elvi és gyakorlati szükségszerűségből került az országgyűlés elé. Az 1362. évi 8. számú törvényerejű rendelettel megalkotott és eddig hatályban volt büntetőeljárási jogszabályunk alapvetően jól betöltötte feladatát. Éppen ezért a most előterjesztett törvényjavaslat megőrzi és továbbfejleszti mindazokat az eljárási elveke1 és rendelkezéseket, amelyek eddig is gerincét jelentettél-: büntetőeljárásunknak. A vitathatatlanul helyes élvek érvényesítésére hivatott részletszabályok már sok esetben fölöslegesen bonyolulttá és hosszadalmassá, nehézkessé tették a büntető igazságszolgáltatást. Majd ígv folytatta: A tö •-javaslatban három a' ' jut kifejezésre: e szocin ist érvényesség további erősítése, a differenciálás követelményének jobb érvé- vényre juttatása és a büntető szakaszban, tehát a nyomozás, az ügyészségi tevékenység, a bírósági eljárás és a büntetés végrehajtása során egyaránt. Büntető igazságszolgáltatásunk vezérfonala, hogy az eljárás minden szakaszában érvényesüljenek a törvényesség követelményed — hangsúlyozta dr. Korom Mihály. — Büntető törvényeink azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyek meghatározóak mind a bűnüldöző hatóságok, mind az érintett állampolgárok számára. A büntetőeljárás szabályozza, hogy a társadalom védelmében fellépő állami szervek milyen intézkedésekre jogosultak, illetőleg mit kötelesek megtenni; továbbá, hogy az eljárás alá vont állampolgárokat milyen jogok illetik meg, illetőleg milyen kötelezettségek terhelik. Ezek a célok a törvényjavaslat minden rendelkezését áthatják, és új rendelkezésed kifejezik a törvényesség továbbfejlesztésére, illetve garanciáinak biztosításáéra irányuló törekvéseket. Hazánkban a törvénnyel összeütközésbe kerülő állampolgár elnyeri megérdemelt büntetését — mondotta a miniszter. — A büntetésben kifejezésre jut a társadalom ítélete is. Az pedig a törvényesség egyik sarkalatos elve, hogy bűncselekmény miatt büntetést csak bíróság állapíthasson meg. Sarkalatos elv az is, hogy minden állampolgár élhessen az eljárási törvény biztosította lehetőségekkel. Eitert szögezi le a törvény javaslat: «Senki sem tekintendő bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg«. Ebből a fontos elvből következik az is — folytatta —, >gv akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az nem köteleznető ártatlanságának bizonyítására, a bűnösség bizonyítása az eljáró hatóságok eljárás egyszerűsítése m i-rvden az »ártatlanság vélelme« elnevezésű jogelv. Büntetőeljárásunkban — összhangban az ENSZ által elfogadott emberi jogok egyetemes deklarációjával — eddig is érvényesítettük ezt az elvet, a törvényjavaslat azonban most kifejezetten megfogalmazza. Az ártatlanság vélelme például nem jelentheti azt, hogy — mindaddig, amíg az ügyet nem zárja tó jogierős bírói ítéltet — az újságok ne adhassanak hírt egy-egy bűnügyről, illetve az annak elkövetésével alaposan gyanúsított személyről. Továbbra sem nélkülözhetjük a sajtó, a rádió és a televízió közvéleményt tájékoztató és formáló munkáját. A hírközlő szerveknek azonban Világossá kell tenniük közleményeikben, hogy az eljárás melyik szakaszáról tudósítanak. Kitért a miniszter arra, hogy a törvényességi garanciák továbbá erősítését szolgálják a javaslatnak azon új rendelkezésed, amelyek — alkotnia - nyurikkal összhangban — az eljárás minden szakaszára kiterjesztik a védő jogait.. j Büntető törvényeink előírják a jogsértőkkél szembeni fellépést, vagyis azt, hogy a bűncselékményék elkövetőit — személyükre tekintet nélkül — felelősségre kell vonni. A kormány úgy véli, hogy bün- tetőpolitikánk differenciált érvényesítése megköveteli: bíróságaink az eddiginél jobban éljenek az anyagi hátrányokká. járó büntetésekkel, a,pénz fő- és mellékbüntetések, a vagyonelkobzás alkalmazásával,' amikor úgy találják, hogy azok hatékonyabb módon segítik élő a bűnözés visszaszorítását, a megsértett jogrend helyreállítását. Ennek törvényi feltételeit és a jogalkalmazás egységes irányítását is tovább kell fejleszteni. A jogszabályokat úgy kell alkalmazni — emelte kj ezután —, hogy a bűnösök elnyerjék megérd emelt büntetésüket, és azzal őket és másokat is visszatartsunk bűncselekmények elkövetésétől. A büntető törvénykönyvet módosító törvényerejű rendelet a bűncselekményeket két csoportra osztotta: bűntettekre és vétségekre. Ennék alapján lehetővé vált az is, hogy a most benyújtott törvényjavaslat a kisebb jelentőségű, egyszerű ténybeli és jogi megítélésű ügyekben vétség! eljárást vezessen be, s ezáltal magát a büntető eljárást is jobban differenciálja. Ez egyben az eljárás egyszerűsítését is szolgálja. Érzékeltetheti ennek gyakorlati jelentőségét, hogy 1972- ben a bűncselekményeknek nagy töbhsége (körülbelül 70 százaléka) volt olyan, amely esetekre ezután az egyszerűsí- tótt eljárás szabályai lesznek máayadok, A bűncselekményék általános megelőzése és az egyes személyeknek a bűncselekmény elkövetésétől való vísz- szatartása szempontjából ugyancsak lényeges: a bűncselekményeknek és azok elkövetőinek gyors felderítése es bírósági felelősségrevonása. A javaslat szinte minden rendelkezésére jellemző a törekvés a büntetőeljárás hatékonyságának növelésére, valamint a törvényességi és a garanciális érdekek megsértése nélkül történő — gyorsítására és egyszerűsítésére. így például a vétsógi eljárást különösen az jellemzi, hogy a nyomozás során a tanúk kihallgatásáról és más eljárási cselekményekről jegyzőkönyv felvétele helyett jelentés készíthető; az ügyész egyszerűsített tartalmú vádindítvánmyal emelhet vádat; első fokú bíróságon vétségi eljárásban rendszerint nem háromtagú tanács ítélkezik — a tanácsnak egyébként első fokon egy szakbíró és két népi ülnök tagja vain —, hanem egyes- bíró jár eh A bírósági fellebbezési eljárásiban a másodfokon eljáró bíróság jogköre jelentősen szélesedik. A továbbiakban dr. Korom Mihály elmondta: a javaslat egyszerűsítést vezet be a nyomozásban azzal is, hogy megszünteti a terheltté nyilvánítás intézményét, mert az a gyanúsítottá eljárás mellett kettősséget jelentett, és ■ csak a papirosmunkát növelte. (Eltörlésének van azonban egy másik indoka is: ugyanis a terheltté nyilvánítás fogalmának a magyar nyelvben egészen másfajta — nem éppen hízelgő — értelmezése is van.) Az ügyészi munkával kapcsolatban dr. Korom Mihály kiemelte, hogy a javaslat szerint az ügyész ezután köteles részt venni minden olyan bírósági tárgyaláson, ahol bűntettet bírálnak el. Beszélt arról is, hogy az eljárás bírósági szakaszában az ügyész eddig — többek között — elejthette ugyan a vádat, ez azonban a bíróságot nem kötötte. Ezt most megszünteti a javaslat, s úgy rendelkezik, hogy az állam büntetőjogi igényeit érvényesítő ügyész vádelejtése köti a bíróságot, mert vád nélkül nincs — nem lelhet — büntetőeljárás. Végül — egyebek között — a' bírósági tárgyalás előkészítésére, az adminisztráció kor- szerűsítéséré (például bizonyos esetekben a jegyzőkönyv- vezés helyettesíthető magne- tofonfelvétellel vagy más korszerű technikai eszközzel), a jogerős ítéletre vonatkozó rendelkezéseket ismertette a javaslatból. Beszéde befejezéséként dr. Korom Mihály hangsúlyozta: A beterjesztett javaslat — az írásos inddklássa! együtt — fontos láncszeme annak az összehangolt, az állami szervektől, az állampolgároktól, végső soron az egész társadalomtól erőfeszítéseket igénylő és következetes küzdelemnek, amelyet a bűnözés ellen, a közrend és közbiztonság további erősítéséért folytatunk. Csak a törvényjavaslatba foglalt eljárási rendelkezések következetes, törvényes végrehajtásával valósíthatók meg büntetőpolitikánk céljai. Az igazságügvTnániszfcer végül a kormány nevében kérte az országgyűlést, hogy a javaslatot fogadja el és emelje törvényerőre. @®alytQítas a Z őhdakmj ! Magyar KDX pírlkizi megbeszélések Az NSZEP meghívására az NDK-ban tartózkodó Övári Miklós (balról a második), az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Katona István (balról a harmadik), rys MSZMP KB tagja és osztályvezetője tanácskozik Werner Lamberz-cel (jobbról a harmadik), a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagjával, a központi bizottság titkárával. (Telefotó: ZB—-MTI—KB) Jó munkalégkör a helsinki konzultáción 11 biztonsági értekezlet minél több fontos vonását vitassák meg Tizennégy nagykövet szólalt fel Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő helsinki tanácskozás harmadik fordulója során a nagykövetek pénteken, foglalkoztak először a tervezett konferencia lényegbe vágó ügyrendi, eljárási és munka- módszerbeli kérdéseivel s ehhez kapcsolódva a lebonyolítás pénzügyi vonatkozásaival is. A harmincnégy érdekelt ország képviselőinek heti szokásos plenáris ülését igen aktív, jó munkatógkör jellemezte. A vitában nem kevesebb, mint tizennégy nagykövet kért szót. A felszólalok többsége — közöttük Rónai Rudolf magyar nagykövet hangsúlyozta azt az igényt, hogy az előkészítő tanácskozás mostani, egy kissé hosszabbra nyúló harmadik szakaszában a tervezett biztonsági értekezlet minél több fontos kérdését vitassák meg és megnyugtatóan zárják is le a részvevők. A pénteki plenáris ülésen a konferencia háromszakaszos — külügyminiszteri találkozó, majd szakértői bizottságokban tárgyalás a négy napirendi pontról, végül magas szintű zárakonferencia és a közös dokumentumok aláírása —lebonyolításán kívül a nagykövetek szót ejtettek a részvevők köréről és bizonyos ügyrendi kérdésekről is. A szerkesztő mini csoport délutáni ülésén a diplomaták és szakértők a stabilitást és bizalmat erősítő intézkedések problémakörével foglalkoznak. A helsinki tanácskozás legközelebb a jövő szerdán, tart plenáris ülést. (MTI) Tárgyalások és nehézségek Dél-Vietnamban Újabb foglyokat bocsátottak szabadon Dél-Vietnamban folytatódott a fogolycsere ,s a DIFK tegnap — jóindulata jeléül — a megállapodásokban elő nem irányzott fogolyátadást is végrehajtott. Egyidejűleg ülést tartott a négyoldalú katonai vegyes bizottság is. A dél-vietnami fogolycsere harmadik szakaszának menetrendje értelmében csütörtökön a DIFK 314 saigonit, a Thieu- rezsim pedig 1200 foglyot bocsátott szabadon. Pénteken a DIFK soron kívül három ezredest is átadott a: eaigoná kormányzat képviselőinek. Ülést tartottak tegnap a négyoldalú katonai vegyes bizottságban részt vevő küldöttségek vezetői, valamint a bizottság három albizottsága. A küldöttségvézetők háromórás ülésén a VDK képviselője újból tiltakozott az amerikai félnék a Laosziban őrzött foglyokkal kapcsolatos álláspontja miatt. Hangsúlyozta: ezt a Jubileumi ülést tartott a Duna-bzottság Huszonöt éve kötötték meg a dunai hajózásra vonatkozó nemzetközi egyezményt,’ amelynek érvényesítésére ugyanakkor megalapították a Duna menti országok nemzetközi kormányközi szervezetét, a Duna«bizottságot. Az évforduló alkalmából a Duna-bi- zottság pénteken jubileumi ülést tartott Budapesten. Az ülésen részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A tagországok kormányküldöttségeinek vezetői szólaltak föl, s megemlékeztek a belgrádi konvenció jelentősegéről. magatartást logikátlannak és a párizsi egyezménnyel ellentétesnek tekinti. Kijelentette, hogy a VDK és a DIFK kész az amerikai foglyok névsorának azonnali átadására, és föl- I készüli az amerikai foglyok március 24-i, illetve 25-i szabadon bocsátására, azzal az egyetlen feltétellel, hogy az Egyesült Államok mind egy szálig kivonja katonaságát Dél-Vietnamból. Vasárnapi számunk tartalmából CSUPOR TIBOR: ÉRTEKEZÜNK <3. oldal) LESKÖ LÁSZLÓ: Csillognak a rögok (4. oldal) RÖHRIG GÁBOR: A telefonok orvosa (5. Oldal) TRÖSZT TIBOR: Egy kiállítás krónikája (7. oldal) MUNKÁSOKÉ LETT Q GYÁR (8. oldal) PINTÉR DEZSŐ: Nemcsak éjjel, nappal is? (Ml. oldal)
