Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-23 / 69. szám
Folytatta tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) mekgandozásd segély. Másra is szükség van azonban: változtatni kéül a közgondolkodáson, a szemléletem. Szakítani kiedl a szemérmes hallgatással, s olyan meggyőző érvek kellenek, amelyek egyszerre szólnak a szívhez és az értelemhez, az érző és a gondolkodó emberhez. Minden családot alapító fiatalembernek, férfinak és nőnek tudnia, éreznie kell, hogy a gyermek mindig, a mi korunkban is hozzá tartozik a tartalmas emberi élethez, hogy a családalapítás személyes ügy ugyan, de egyúttal társadalmi felelősség is. — Büszkék vagyunk közoktatásunk forradalmi változásaira, nagy jelentőségű vívmányaira — mondotta. — Üdvözöljük azokat a legújabb intézkedéseket is, amelyek eredményeként közoktatásunk az általános iskolától az egyetemekig jobban igazodik politikai, gazdasági és kulturális fejlődésünk mai, a tudományos- technikai forradalom holnapi követelményeihez. Ez az, amiért elégedettek lehetünk, de hangot kell adnunk, hogy miközben a megoldás fő iránya helyes, találkozunk — nem is elszigetelt — esetekkel, amelyek már-már tünetek, jelenségek és mellékvágányra, sőt a kívánatossal ellenkező irányba visznek. Egyes szakminisztériumok területén romlottak például az 1974. végéig tanácsi kezelésbe kerülő szak- középiskolák és kollégiumok működésének feltételei. Tudjuk — zárta hozzászólását a KISZ központi bizottságának első titkára —, hogy társadalmi méretekben ifjúságunk valamennyi gondja a megoldás felé halad. Szocialista fejlődésünk új meg új eredményei megteremtik a fejlődéshez szükséges fedezetet. Bizakodással tölt el bennünket mindaz, amit a kormány 'beszámolójában hallottunk. Azzal a biztonsággal nézhetünk á jövőbe, hogy tudjuk, mit akarunk; van megfelelő progra^ műnk, amely jól szolgálja .népünk, ifjúságunk felemelkedését. A vitában felszólalt dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter is. Horgos Gyula felszólalása A gazdasági és társadalmi kapcsolatoknak abban a kölcsönhatásában, • amely ét Fock elvtáre a kormánybeszámolóban felvázolt, nyilvánvaló a kohó- és gépipar jelentősége — mondotta. — Szerepe meghatározó a nemzeti jövedelem növelésében, a beruházási lehetőségek, a külkereskedelmi mérleg és állami költségvetés egyensúlyának alakulásában és ezeken keresztül az élet- színvonal emelésében. Nagymértékben befolyásolja népgazdaságunk egészének fejlődését. A kohó- és gépipar a IV. ötéves tervidőszak első két évében teljesítette a népgazdasági tervből a két ágazatra háruló legfontosabb feladatait: a kohászai termelése 1972-ben az előző évhez képest 5,9 százalékkal növekedett, így 1972-ben meghaladta az ötéves tervben előirányzott évi átlagos növekedési ütemet. Nyers- acélgyártásunk több mint 3,2 millió tonna volt. Méreéklő- -dött az acél hiány. A szükségletek teljesebb kielégítése, a hengerművi kapacitások jobb kihasználása érdekében hasznosítottuk a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket. A feldolgozóipar anyagellátásában azzal számolunk, hogy ez a kedvező irányzat 1973-ban és a következő években is tovább folytatódik. A gépipar termelése tavaly az ipari átlagot jóval meghaladó mértékben, 11,3 százalékkal nőtt. ötéves tervünk első két évében a termelés növekedési üteme nemcsak a gépipar egészében, hanem valamennyi alágazatában elérte, ' illetve túlhaladta az előirányzott éves átlagot. A többlet 60 százalékát a közúti járműipar, a híradástechnika és a műszeripar szolgáltatta. Ezeknek az eredményeiknek és az idei tervszámoknak alapján. az ágazat az ötéves terv célkitűzéseit is várhatóan túlteljesíti. A termelés ilyen nagyarányú feljődését elsősorban a központi fejlesztési programokban előírt feladatok . végrehajtása és a termelékenység javulása segítette elő. A közúti járműfejlesztési programban részt vevő vállalatok — a .korábban megvalósult fejlesztések alapján: — termelésüket 1972-ben 18,6 százalékkal növelték. A program jelenlegi, második szakaszában a fejlesztés gerincét az autóbuszgyártás képezi. A számítástechnika fejlesztése a központi fejlesztési programnak megfelelően halad. A programban érdekelt 6 vállalat az 1971—1972. évi ér- tőkésítési tervét teljesítette. A Videoton az általános rendeltetésű elektronikus logikai gépekből az előző évi tízzel szemben — az előirányzatot meghaladóan — 46 darabot értékesített. Az exportforgalom a kohó- és gépiparban termelést jóval meghaladó mértékben növekedett. Az elmúlt két év összesített eredményei azt mutatják, hogy a két ágazat az ötSomogyi Néplap éves tervidőszak időarányos részét túlteljesítette. Az export dinamikus fejlődését nagymértékben elősegítették a nemzetközi kooperációs kapcsolatok- bővítése, a termelő és a külkereskedelmi vállalatok jó együttműködése, megfelelő anyagi ösztönzők alkalmazása. Az elmúlt évék során meny- nyiség, minőség és választék szempontjából egyaránt javult a lakosság ellátása tartós fogyasztási cikkekből. Javult a kereslet és kínálat összhangja Egyes termékek hiánya megszűnt. Több termékből az ipar, kínálata meghaladja a keresletet, például olajkályhákból, gázkályhákból, gáztűzhelyekből, mosógépekből és más cikkekből. Beszélt a miniszter a kohó- és gépipar jól haladó vidéki ipartelepítésedről, s arról is, hogy mindkét ágazatban a növekvő termelési feladatokat kisebb létszámmal oldották meg összességében tehát növekedett a vállalatok nyeresége és javult a jövedelmezősége is. Ennek eredményeként a kohászati vállalatok előreláthatóan átlagosan 11 napi, a gépipari vállalatok pedig 13 napi bérnek megfelelő év végi nyereségrészesedést fizetnek — mondotta. Gazdaságpolitikánk — hangsúlyozta a továbbiakban dr. Horgos Gyula ,— megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a. gazdaságosabb termékösszetétel . kialakításának, a termelési szerkezet korszerűsítésének. Az elmúlt évek eredményei már bizonyos mértékben tükrözik a gyártmánystruktúra átalakítását célzó kormányzati és vállalati intézkedések hatását. Ezt a célt szolgálják a központi fejlesztési programok is. Ezután részletesebben is szólott erről. Elmondta a miniszter azt is, hogy a továbbtanulásra, a fegyelmezettebb munkára ösztönöznek a közelmúltban, végrehajtott bérpolitikai . intézkedések, amelyek tárcája területén 347 ezer munkás és művezető jövedelmét 1973-ban — március-decemberben — 571 millió forinttal emelik. A népgazdasági szinten is jelentős struktúraátalakítások alkalmával a felszabaduló munkaerőnek új nnurfkaterütetre való ártcsoportosíbéaa, megtel e- jfcjBeataiírtaflteteit á viszonyok megteremtése nagy körültekintést igénylő, bonyolult feladat — hangsúlyozta —, s ezt csak a párt- és társadalmi szervek messzemenő támogatásával tudják eredményesen megoldani. Fontos feladatként jelölte meg a miniszter általában a korszerűbb munka- és üzem- szervezést, az élő- és holtmunkával való takarékosabb gazdálkodást, a korszerű vezetési ismeretek elsajátítását és a gyakorlatba átültetését. — Ezen a területen1— mondta — még igen sok belső tartalék van. A vállalati munikaerőgazdál- kodás javítása, a munka- és üzemszervezés korszerűsítésére született párt- és kormányhatározatok végrehajtása, a -Dolgozz hibátlanul!-« munka- rendszer, a szakmunkás- és vezetőképzés, illetve továbbképzés — ezek voltak a miniszteri felszólalás további részrtémái. Miután a képviselői hozzászólások befejeződtek, Apró Antal lezárta a vitát. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke válaszolt a vitában elhangzottakra. Ezt követően az országgyűlés Fock Jenő beszámolóját a Minisztertanács munkájáról s válaszát a referátum feletti vitában elhangzott vflcmé- nyekre, indítványokra, javaslatokra — egy tartózkodással — jóváhagyólag tudomásul vette. Az országgyűlés csütörtöki ülése ezzel véget ért. A képviselők ma délelőtt 10 óraikor — az elfogadott napirend szerint — a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat vitájával folytatják tanácskozásukat. (MTI) A gazdaságos termelés feltételeit kell megteremteni a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemekben is BÖHM JÓZSEF FELSZÓLALÁSA A somogyi képviselő bevezetőben a megyei tapasztalatok alapján a kormánynak a X. pártkongresszus elveire épülő, a népgazdaság, valamint a dolgozó emberek érdekében érvényesülő politikájáról szólott. Megyénk dolgozói is üdvözli k a határozottabb, következetesebb intézkedéseket — mondotta —, és vállalják a rájuk háruló nagyobb követelményeket, a velük járó felelősséget is. A párt politikájából következő állami intézkedéseket elfogadják, és betartják. Döntő többségük egyetért a helyi állami szervek következetesebb és határozottabb intézkedéseivel is. Az emberek megértik és elfogadják a központi intézkedéseket Megyénk dolgozói széles körben megismerhették, a Központi Bizottság novemberi határozatát és Kádár elvtársnak ezen az ülésen elmondott zá- rószavait. Teljes mértékben egyetértenek 'ezekkel. Sürgetik, hogy szerezzünk érvényt mindenütt és mihamarabb ezeknek az elveknek. Véleményem szerint is szükség van arra — folytatta ezután —, hogy a kormány fokozottabban érvényesítse az ágazati felelősséget. Nyugodtak lehetünk amiatt, hogy a népgazdaság érdekében hozott központi intézkedéseket, még akkor is, ha azok nem népszerűek, az emberek megértik és elfogadják. Ugyanakkor nagy károkat okoznak politikai és közösségi érdekeinknek, ha nem, vagy csak későn rea-r gálunka dolgozó ■ emberek észrevételeire. A kormány munkájában érvényesülnek ezek a pozitív irányú törekvések. Biztos vagyok benne, hogy az emberek megelégedésével találkoznak — hangsúlyozta a somogyi képviselő, majd így folytatta: Fock elvtárs beszámolójában jelentőségének megfelelő teret kapott a gazdaságosság fokozása és a gazdaságtalan termelés visszaszorításának követelménye. A népgazdaság erőteljesebb fejlesztésének, az emberek életkörülményei javításának legfőbb tartalékai ebben vannak, ezért a kormány minden ilyen intézkedését is helyeslem és örömmel támogatom. A gazdaságosság növelésével és a gazdaságtalan termelés visszaszorításával a mezőgazdaságban is tervszerűbben kellene foglalkozni. Ez a probléma azonban a mező- gazdaságban sokkal összetettebb és bonyolultabb, mint a termelés más. ágazataiban. Itt nemcsak anyagi, üzemszervezési és vezetési, hanem a mezőgazdaságban jelenlevő sajátos tulajdonosi viszonyokkal és termőhelyi adottságokkal is számolni keli. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek problémája Ha a mezőgazdaságban a gazdaságtalan termelésről van szó, akkor elsősorban a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemekre, termelőszövetkezetekre gondolunk. Én is ezekről akarok beszélni. A kedvezőtlen adottságú mező- gazdasági termelőszövetkezeteket és az itt ülő embereket a kormány nem hagyta magára, évente körülbelül egymllliárd forintot megkülönböztetetten fordít ezek támogatására. Örömmel elmondhatom, hogy történtek olyan intézkedések is, amelyek e területek gazdaságának általános fejlesztésére irányultak és' ott a foglalkoztatottságot- segítették elő. Ezen üzjamek helyzete azonban alapjaiban nem' változott meg. Gazdaságukban jelenleg ' is kedvezőtlen tendenciák érvényesülnek. Egyes területekre, így a mi megyénkre is különös súllyal nehezedik ez a gond .— mondotta ezután Böhm József —, mert a foglalkoztatottak 41 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, és ezek 50 százaléka az ilyen termelőszövetkezetekben van. Tisztelt Országgyűlés! A gazdaságosság fokozásának követelménye a mezőgazdaságban is azt kívánja, hogy anyagi és szellemi erőforrásainkat elsősorban az ország kedvező adottságú területeire összpontosítsuk. Emélett azonban fontos társadalompolitikai kötelezettségünk, hogy a kedvezőtlen adottságú mezőgazda- termelőszövetkezetek helyzetének kedvező irányú megváltoztatását biztosítsuk. Ezeket az intézkedéseket annak- érdekében kell megtennünk, hogy elősegítsük az itt élő emberek boldogulását és növeljük biztonságérzetüket. Ezekben az üzemekben a stagnálást a jelenleginél céltudatosabb gazdaságpolitikai és közgazdasági . intézkedésekkel kellene megszüntetni az ötödik ötéves terv előkészítésének időszakában. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzetét külön-külön kell megvizsgálnunk. Fő célkitűzésünk a racionálisabb földhasználat biztosítása, a termelési szerkezetük megváltoztatása legyen. Ennek során kellene megteremteni a gazdaságosság üzemi feltételeit-, és ezt közgazdasigi szabályozókkal is elősegíteni. A magyarországi viszonyok között — véleményem szerint — a mezőgazdasági - művelés alatt álló területeknek csak kis hányada kapcsolható ki véglegesen a termelésből. A területek túlnyomó többségén mezőgazdasági termelést kell ezután is folytatni. Ezeken a földeken a mezőgazdasági termelésnek olyan hagyományai vannak, amelyeket a ml szocialista nagyüzemi viszonyaink mellett sem hagyhatunk figyelmen kívül. E területek többségén a szarvasmarha-tenyésztés a fő állattenyésztési üzemág. Ennek lehetőségei a nagyüzemi körülmények között is megvannak. A gazdaságosság feltételeit kell biztosítani hozzá az üzemek részére. A háztáji gazdaságok szerepe, a melléküzemági tevékenység A kedvezőmen adottságú I kizárólag a mezőgazdaságból mezőgazdasági üzemekben dől- él. A tagság 60—65 százaléka gozo paraeabnsaládok jäaaariäaoa «agy. életkora miatt közvetlenül nyugdíj előtt áll. Ilyen körülmények között a háztáji gazdaságnak fokozottabb jelentősége van. Az itt. élő emberek különösen életkoruk és több emberöltő, alatt megteremtett egzisztenciájuk miatt nem hagyhatják ott üzemüket és lakóhelyüket. A háztáji gazdálkodás jelenlegi méretekben való fenntartása népgazdasági érdek és nagy jelentősége van az egyes családok életszínvonala alakulása szempontjából is. Á kedvezőtlen adottságú térinél ős zo vetkezetek tagjai falvakban élnek, erős szálakkal kötődnek üzemükhöz és helységükhöz. E falvak lakóházaiban, k közös és háztáji gazdálkodásban és egyéb javakban nemzeti vagyon halmozódott föl. Jellemző, hogy e területeken a lakosság többsége falvakban él, még akkor is. amikor az ország lakosságának háromnegyede már városlakó lesz. Ezeknek az embereknek lakóhelyükön kell a meglevő beruházások kiegészítésével a városéhoz hasonló életkörülményeket biztosítani. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek problémáinak megoldása összefügg az érintett terület gazdaságának általános fejlesztésével, a terület eltartóképességének növelésével. A mezőgazdasági- üzemekben egyidőben kell törekedni a racionálisabb földhasználat során az intenzív fejlesztésre és az extenzív megoldásokra is. A jelenleginél erőteljesebben kell fejleszteni a melléküzem- ági és kisegítő tevékenységüket, illetve keresni kell a foglalkoztatás indokolt mértékű biztosításának más irányú megoldásait is. Erre leginkább a gazdaságosan üzemeltethető, ipari jellegű kis- és középüzemek képzelhetők el. Vannak ezzel kapcsolatban nálunk is kedvező tapasztalatok. A kormány által biztosított ipar fejlesztési különkeretból eddig is gazdaságosan működő, korszerű kis- és középüzemeket hoztunk létre. A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek helyzetének javítása, az érdekelt területek gazdaságának fejlesztése jelentős anyagi kihatásokkal jár, és ezeket csak ölyan mértékben vállalhatjuk, amilyen elviselhető a népgazdaság számára. Éppen ezért ezeket az intézkedéseket csak fokozatosam, hosszú idő alatt lehet megtenni. Az intézkedéseknek legfőbb célki tűzéseinket kell szolgál- nick, hogy az e területen élő lakosság életszínvonala, életkörülményei hosszú távon kö- zelítsenék aiz országos átlaghoz és. érvényesüljön a társadalmilag. indokolt kiegyenlítődés, A gazdaságos fejlesztés feltételeit kell megteremteni Tisztelt Országgyűlés! Ezt a témát a közelmúltban megtárgyalta az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága is. Észrevételeit az Országos Tervhivatal elnökének eljuttatta. A mezőgazdasági bizottsággal egyetértésben javaslom: a kormány vizsgáltassa meg, hogyan lehetne a kedvezőtlen adottságú mezőgazda - sági üzemekben a termelési szerkezet megváltoztatásával a gazdaságos' termelés feltételeit megteremteni, milyen mértékű és milyen célú megkülönböztetett támogatást kellene ezért biztosítani réstükre. Javaslom, hogy a vizsgálat e terüle- ♦k komplex fejlesztésének megvalósítását szolgálja. A kormány a területfejlesztési afliao körét terieosze ki a kedvezőtlen helyzetben lévő ag- "árterül etek fejlesztésére is. Tisztéit Onszáiapvűlés! Ezután a területfejlesztési alap fenntartására és a benne foglalt támogatások körének kiterjesztésével kapcsolatban szeretnék javaslatot előterjeszteni. A viszónvlaigosan elmaradott területéken az országos átlaghoz közel álló életszínvonalat kell hosszú távon is biztosítani,. és ennek alapja csak a termelőerők indokolt mértékű fejlesztése lehet, amelyet a kormány az érdekelt területeken külön keretéből támogat. Tudatában vagyok annak, hogv a IV. ötéves terv időszakában e téren a jelenlegitől- eltérő intézkedéseket tenni nem lehet. Az. V. ötéves tervre viszont már most elő lehetne ké- stnilni, -hogy a kormány 1970- -től a viszonylagoean elmaradott területek tervszerű, arányos fejlesztéséről gondoskodhasson. ' Véleményem szerint ezek miatt nem kellene növelni a különböző alapokon jelenleg is rendelkezésre álló keretek összegét, de ezekkel a je- lenlegmjéi céltudatosabban keltene gazdálkodni. Meg keltene vizsgálni, szükség tenre ennyiféle alapra, mint jelenleg van. Nem lehetne-e csötóken.teni egyrészt az érvényben lévő, egymástól szinte elkülönülő alapok körét, illetve nem tehebne-e csökkenteni az ezután is megmaradó, különböző célú pénzalapok mértékét? Az így nyert összeget a kormény külön keretekén it tehetne kézéin! és területfejlesztési álamként a fenti központi gondolkodás céljait szolgálhatná. E területfejlesztési alappal való gazdálkodást a kormány funkcionális szerveire kellene bízni, és ezek a közoortti szerveik gondoskodhatnának a viszonylagosan elmaradott területek fejlesztéséről is. A területfejlesztési alapot középtávon a megyei tanácsok ■*«rv4bei kellene memUte,ottani ős célrsonnrfos élAiránvrat- VfV—♦ vf-—u1 -■{ fEfwtve az alábbi célokra felhasználni: iparfejlesztésre, a kedvezőtlen adottságú agrárterületek feűeszté- sére, a lakossági saolráitatós teileszitésére. idegenforgalmi, kömveztevédelini és urbanizációs célokra. A tsrüietfeHeszitési alapnak a fenti célokra való felhasználása egvbeesdk a központi célkitűzésekkel. Emellett a legfontosabb területi és helyi igényeket is kielégíti. A legjelentősebbnek azonban azt tartam, hogy a kormány a jelenleginél jobban meg tudná valósítani fontos gazdasági céljait, és emellett gondoskodni tudna a viszonylag elmaradott területeken élő lakosság életszínvonala, élet- körülményei szempontjából nélkülözhetetlen, indokolt mértékű nivellálódásról. Kérem a kormányt, vizsgálja meg az egységes területfejlesz- téssél kapcsolatos Javaslataimat és az V. ötéves terv során érvényesítse azokat. A Minisztertanács elnökének a kormány nevében előterjesztett beszámolóját elfogadom. CláfxJi
