Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-17 / 64. szám
A szellemi gazdagodás napjai- A megye termelőszövetkezeteinek mintegy száztíz állattenyésztője egyhetes tanfolyamon vett reszt Balaton- aligán. A továbbképzésen a legidőszerűbb tenyésztési, takarmányozási, tartási kérdésekről hallgattak előadásokat és folytattak konzultációkat. Részt vettem már számtalan továbbképzésen, tanfolyamon, tanúja voltam izgalmas vitáknak, följegyeztem sok elismerő véleményt, de nemigen emlékszem olyan szenvedélyes hangú beszélgetésre, amely pillanatok alatt kialakult és szinte véget nem érően tartott Balatonaligán. Szokványosán indult a beszélgetés Tubákos Károllyal, a megyei Állattenyésztési Felügyelőség osztályvezetőjével, s a tanfolyam irányítóival: Ti- szavári Sándorral, a toponár- zimányi tsz és Kerekes Károllyal, a somogyvári tsz főál- lattefiyésztőjével. Olyasmikről esett szó, hogy ezeket a továbbképzéseket kétévenként tartják, és állattenyésztésünk fejlődésének, céljainak megfelelően mindig a legidőszerűbb témákról tanácskoznak; meg hogy a hivatalos program délután négyig tart, de még éjjel tizenegykor is folyik a vita. Magamban már éppen úgy fogalmaztam : »nem kell ide kommentár, önmagáért beszél ez a szervezett továbbképzés jelentőségéről«, amikor »felszakadtak a zsilipek«. — Egyszerűen nem értem, hogy miért csak kétévenként kerül sor erre a rendezvényre! Én nem akarok nagy . szavakat használni, hogy a megye mezőgazdaságán belül milyen szerepe van az állattenyésztésnek. De miért van az, hogy akiknek felelősséggel kell irányítaniuk ezt az ágazatot. azok csak huszonnégy hónapos kihagyásokkal válthatnak szót a\ legilletékeseb- bekikel?! — Nem siránkozás, de meg lehet kérdezni itt bárkit; a napi munka mellett egyszerűen nincs mód arra, hogy az ember folyamatosan megfelelő áttekintést szerezhessen. — Elmondok valámit. A közelmúltban az öreglaki Állami Gazdaságban a mezőgazdasági könyvhónap során dr. Dohy tartott egy igen értéltes, tartalmas előadást a szarvasmarha-tenyésztés időszerű problémáiról. Nemcsak állattenyésztők, hanem a brigádv^- zetők s néhány állatgondozó is ott voltak, a tsz-től viszont alig találkoztam valakivel. Hogy lehet dolgozni megfelelő információ nélkül? Azt hiszem ez is oka annak, hogy a megye mezőgazdasága annyi gonddal, bajjal vivődik. — Emlékszel, a szövetségek megalakulásakor mennyi üzemlátogatást, tapasztalatcsérét szerveztek nekünk. Más területekről nem beszélek. Most meg? Évek óta alig van! Szenvedélyei föltett kérdések. Egy kicsit azt a véleményt éreztem kicsendülni: mintha az állattenyésztés irányítói más ágazatokkal szemben valamivel' hátrányosabb helyzetben éreznék magukat. Azután a következtetés: — Szerintem valakinek kézbe kellene vennie ezt a témát, és megteremteni a feltételét annak, hogy rendszeresebben, szervezettebben és főként gyakrabban juthassunk friss ismeretanyagokhoz. — Itt van például Böbék József kutatónak a takarmánygazdálkodási, tartás- technológiai előadása. Értékes számunkra, már holnap hasznosítható ismereteket adott. A felügyelőség megígérte, hogy az általa ismertetett! takarmányozási szabványokat sokszorosítja és mindnyájan , kézbe kapjuk, vihejtük haza, alkalmazhatjuk. Hát erre van szükség, ez kell nekünk! Ez a gondolat elindított egy újabb szakmai vitát. Ha címet kellene adni neki, azt adnám: A takarmánytermelés és az állattenyésztés fejlesztésének összefüggései. A vita szakmai részletei helyett hadd mondjam el a . sok példával alátámasztott alapgondolatot: nagyon sok hiba, kifogásolnivaló van, olykor még a jónak tartott üzemekben is a takarmány termelésénél, ez pedig fékezője á fejlesztés ütemének. . A. növénytermelési ágazatnak több figyelmet kellene fordítani a takarmányterme- lésre. Az állattenyésztő — bármennyire érzi is a felelősségét —■ azzal a takarmánnyal gazdálkodik, amit kap. Szakmai ellentét lenne.? Nem hiszem. Inkább talán egy jelzés, amire érdemes odafigyelni. Szinte véget nem érő volt ez a felelősségtől parázsló beszélgetés. És jobban elhittem, mintha személyesen hallottam volna, hogy ezen a továbbképzésen este 11-ig a szarvas- marháról vitatkoznak, hogy nem győzik kicserélni véleményüket, tapasztalatukat. Ezúttal kevésnek tűnik a szó: igen értékes továbbképzésnek adott otthont Balaton- aliga. Vörös Márta Vita néfkfií A számítógép szava Két számot tesznek egymás mellé, ha a múlt évi munikát akarják jellemezni a kaposvári aLektroocsogyarbain: háromnegyed évkor még 3,6 millió forint volt a veszteség, s év végére 10 millió forint nyereséget érték eL — Az eredményt — mondta Nagy Lafos igazgató — a költség és önköltség csökkentésnek köszönhetjük. Az árbevétel növelése számunkra nem volt járható út, takarékosabban kellett hát gazdálkodni, jobban kihasználni a lehetőségeinket. A vezetők és a dolgozók többsége megértette az akkori intézkedések lényegét, s ez sok segítséget ad az idei — jóval magasabb tervek megvalósításában is. A gyár tavaly 3,5 millió elektroncsövet készített: 1,073-bajn 7 milliót terveztünk, de a megnövéke- dett piáéi kereslet miatt legalább tíz százalékkal szeretnénk többet készíteni. A több cső, s a véle járó nagyobb bevétő! —. a ta- .kamétoos gazdálkodás mellett — a múlt évinél jobb eredmények lehetőségét is jelzi. A kaposvári eliefctroncsőgyár munkásad még soha nem kezdték az évet ilyen jó körülmények között. A központi béremelés és a vállalat saját fejlesztése révén 10,8 százáliélkfcal. emelkedtek átlagban a bérek. Az Egyesült Izzó 23 gazdasági egysége közül a kaposvári kapta csaknem a legtöbb pénzt béremelésre. Ez lehetővé tette, hogy a fiatal gyár bérszínvonala nagymértékben közelítsen a n«igwállia1ati átlaghoz. Ezt a jelentős mennviségű pénzt differenciAkan osztották szét- külön vették ttyvelambe a nehéz munkát védőket, a hiány- sz~ikmákba.o dolgozókat, stöbb műszakosokat. Egy rádá ócsőszerelő bére például havi átlagban 154 forinttal emelkedett. S a gyárban ötszáz rádiócső-szereló dolgozik. — A mostani béremelés — mondta az igazgató — körülbelül ötmillió forinttal növeli a vállalati községeket. Ennek a több pénznek a »megtermelése“ nem okoz gondot. A magasabb terv, a takarékos gazdálkodás, s a többi gyár -részére vállalt alkatrészgyártás biztosítja ezt. Az ütemes termelés meg- szerveziését ebben az évben már számítógép is segíti az edekitron- osőgyárban. Az Egyesült Izzó a múlt évben kísérte először figyelemmel a gyáraik közötti kooperációt számítógép segítségévei. Az egyes gyárak vezetői naponta tisztában voltak azzal, hogy időben elkészítették-e a terméket, vagy meg- ikaptáik-e a másik üzemitől az alkatrészt? Ebben az évben tovább léptek: a gyáron belüli kooperációt, a termelésszervezést is számítógép végzi. Mit jelent ez az ébektrorucső- gyárbam? Azt, hogy naponta hasonlítja össze a gép a kereskedelmi igényeket és a termelést, »megmondja«, hogy melyik termékekből szállítottak többet a tervezettnél, illetve maradtak le. Naponta kimutatta, hogy milyen a program- szerűség. A számítógépre való átállás e hónap végére fejeződik be. Ettől kezdve a komputertől lehet megkérdezni, hagy az egyes üzemrészekben milyen szabad kapacitások vannak, s nüit 'kell termi artriiak érdekében, hogy határidőre a megrendelőnél legyen a készáru vagy az alkatrész? Választ ad arra a kérdésibe is, hogy hol (kicsi a kapacitás, előreláthatólag hol lesz szükség túlórára s milyen mértekben ? Lehetőséget teremt a különböző variációk kidolgozására, a termelés jobb megszervezésére.' — A legfontosabb eredmény talán az lesz, hogy lehetetlenné teszi a magyarázgatást: fie- kétén-fehiéran megmondja, mit lehet és kell tenni, s ezzel elejét veszi a vitáknak, hogy miént nem lehet valamit megcsinálni. A szervezett termeléshez természetesen a korábbinál nagyobb szervezettségre van szükség a gyáron belül is. Az igazgató így fogalmaz: A számítógép munkáját csak akikor lehet igénybe vermi, ha megfelelően szervezzük az adatszolgáltatást. Mindenekelőtt pontosan kéü ismerni — és a gépbe betáplálni — a ténylegesen meglevő kapacitást, az amyagnormákat, s folyamatosan átvezetni a változásokat. Csak ilyen körülmények között várhatjuk, hogy biztosítsa a megfelelő hatékonyságot. A számítógép gyors, pontos információkkal szolgál, s ez lehetővé tette azt is," hogy a kaposvári éLektromcsógyár az idén megduplázza a termelését az adminisztrációs létszám növelése nélkül. Mimikájuk azonban alapvetően megváltozik. Nagy Lajos igazgató mondta: — Akik az adminisztrációban dolgoznak, nem . a rubrikák kitöltésével foglalkoznak majd, hanem érdemi, elemző munkát végeznek. Ez hasznos a vállalatnak es az egyénnek is. Eercia Imre Vörös vondorzósziót- kapott a húskombinál- KISZ-szervezete Ünnepi KISZ-taggyűlést tartottak tegnap este a Kaposvári Húskombinát fiataljai az ÉDOSZ művelődési otthonban. A KISZ megalakulásának 16. évfordulóját ünnepelték, s azt, hogy a KISZ központi bizottsága vörös zándorzászló- val tüntette ki KlSZ-szerve- zetüket. Az ünnepségen megjelent többek között Csapó Sándor, a városi pártbizottság titkára, Stier Sándor, a KISZ kb tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára, dr. Banke Antal, az Állatfargalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója. Balázs Nándor, a KISZ megyei bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, méltatva forradalmi hagyományainkat. Ezután a KISZ kb vörös vándorzászlaját Stier Sándor adta át a tagságnak. A húskombinát fiataljai kemény munkával érdemelték ki ezt az elismerést. A tanulásban, a termelésben, a társadalmi munkában nagy eredményeket értek el. A húskombinát kezdeményezte az óvodaakciót, szocialista szerződést kötött a Vörös Hadsereg úti általános iskolával, szocialista brigádjai támogatják a Zója nevelőotthont. A legsürgetőbb feladatok megoldása érdekében pedig többször szervezték kommunista műszakot Internacionalista kötelezettségükről sem feledkeztek meg a fiatalok: véradást szerveztek a vietnami nép megsegítésére. Szoros kapcsolatot tartanak Mongóliával: szákembercserévél, fölszerelésekkel támogatja a vállalat a távoli Dar- hánban fölépülő húsüzemet. A KISZ fiatalok példás munkájukkal elősegítik a húskombinát fejlődését is. Tanműhelyit építettek az ipari tanulóiknak, s az ő beilleszkedésüket külön gonddal figyelik. A .szórakozási lehetőségek megteremtése, a lakáskörülmények javítása is'fontos, ha azt akarják, hogy jól érezzék magukat dolgozóik. Társadalmi munkában teháit klubot építettek, s KlSZ-lafcásakció keretében pedig negyven lakást adtak át a családos fiataljaiknak. Ostoros István, a vállalat igazgatója meleg szavakkal köszönte meg a fiatalok segí- tőkészsógét a termelésben s a legjobbaknak Kiváló dolgozó kitüntetésit és jutalmakat adott át Galamb László, a KISZ városi bizottságának titkára pedig a KISZ kb dicsérő oklevelét nyújtotta át Balogh Ferencnek — eddig végzett munkájáért. A vörös vámdcraászflót Zol- nai Sándor, a vállalat KISZ- csúcsvezetőség titkára . köszönte meg. S végül a továbbiakban is olyan munkára kérte a tagságot, hogy ez az elismer és ne csiak átmeneti siker jele legyen, hanem a zászló véglegesen maradjon. Az ünnepségen a Fomómun- kás Kisszínpad Petőfi-műsorával kedveskedett a vállalat KISZ-fiatalságának. AZ Új TANÁCSTAGTÓL IS FÜGG Lesz-e út a Yasad-hegyen? .. Jelentős fejlesztések az Üvegipari Művek gyáraiban Jelentős műszaki-fejlesztési programot valósítanak meg az idén az Üvegipari Művek gyáraiban. Az orosházi és a sa- jószentpéteri üveggyár egy-egy nagy teljesítményű olasz kon- zervüveg- és palackgyártó gépet kaip, Salgótarjánban pedig üzembe helyezik art az automatikus kehelygyártó gépet, amely núinz&konkátM 1&— 20 ezer kehelyszerű poharat készít a lakosság és a vendéglátóipar részére. Az idén fejeződik be az orosházi síküveggyár építése, az év végén sor karül a próbaüzemelésre, s jövőre az üzemszerű munkára, amellyel évente 9.5 millió négyaetmétér táblaüveget ad az crssasoak m gyár, A VASAD-HEGYNEK hsak a neve hegy — magasságát tekintve még dombnak is csupán jóindulattal nevezhető. Az öreglaki domboldalban meghúzódó házak lakói mintegy százötven -százhat varan a va- sad-hegyiek, vagy ahogy itt nevezik, a Kispokoi környékén lakók. Kiss Istvánnal, a Hazafias Népfront élnökévél ballagunk végig a sáros úton, hogy részt vegyünk jelölő gyűlésükön. A domboldalban szépen rendben tartott házak, villanyvilágítás — csak az üt... Az bizony csak gyaiogoiásna alkalmas. •— Ezt majd biztosan szóvá, teszik — mondja Pista bácsi. Ez az út a vasad-hegyiek nagy fájdalma. Nemrég épült, tágas ház éLőtt állunk meg. Itt laknak Kéneséi Jánosék, akik egyik szobájukat már berendezték »,gyűlésteremmé«. Föltehetően a ház összes székét behozták, a heverőket pedig ügy rendezték el, hogy azokon is lehessen ülni. Hét órára, miniden széknek, minden ülőalkalmatosságnak gaizdája lesz; először egy fiatalember jön a szomszédból, azután egv idős bácsi botjára támaszkodva, ismét két fiű — az egyik szabaóságos katona, de ő képviseli háza népiét —. majd a többi utcabeli. Kene- seiék mindenkit szívesen fogadnak. A népfrontelnök ismerteti azokat az eredményeket, amelyeket két év alatt ért el a falu. Baráti-hegyen 1100 folyóméter járdát építettek. Bővítették a víz- és villanyhálóza- i tot. Köve&út kiéstüllt ott. ahol , nem vadít eddig, Estembe jut,j amit délután a tanácselnöktől hallottam, öreglakon az elsők között épült törpe vízmű a járásban. Az utóbbi években 13 lólométer járdát építettek. Modern higanygőzlámpákat helyeztek el a főutcán. A tanácselnök azt is elmondta, hogy a külterület közművesítése többe került, mint az egész falué. Barátit — a másik külterületet — épjáen az utóbbi két évben közművesítettek. Pista bácsi a község fejlesztési tervét is ismerteti a jelölő gyűlés részvevőivel. Utána kis csend következik, majd szinte egyszerre kér szót mindenki. — Hát a vasadi út? — Mi megint kimaradunk? Két éve ígérik... Pista bácsi rám néz. Ugye megmondtam? — Emberek. Én itt voltam két évvel ezelőtt is a jelölő gyűlésen. Akikor is megbeszéltük, hogy az út építéséhez földmunkát, mégpedig társadalmi munkát kell végezni Amíg az 'útépítést akadályozó fákat ki nem vágják, a gödröket el nem egyengetik, s a^ út vonalába eső kerítéseket beljebb nem. viszik, a tanács nem tud utat építeni — magyarázza higgadtan, csendes szóval. — A tanács hozatott már salakot is. Az is csak az út egy részéig volt elég ... — Vannak ám olyanok is. akik nem akarják beljebb vinni a kerítést. , — Pedig először magúk között kell megegyezniük... A fiatal Darabán Gyula kért szót: — Én azt mondom, fogjunk ossae fiatalok, ómegák, hívjunk egy földgyalut, az majd elvégzi a munkát. Hozzá csatlakoznak a többiek is. ■ Pista bácsi újra elmagyarázza: — Először kézzel kell elegyengetni a talajt. Utána a tanács már hozat földgyalut — Akkor pedig nekünk kell összefogni, mert anélkül nem megy — zárja le a vitát egy kék kendős fiatalasszony, aki eddig nem nagyon szólt bele a vitába. A jelölésnél rá, Bokor Jánosáéra tesz javaslatot a nép- 'rontelnök. A vasad-hegyiek megszavazzák. Bokám é — Marika — megköszöni a bizalmat, azután á második vaigy harmadik mondata: — Hált akkor most. hogy így együtt vagyunk, megbeszélhetnénk, mikor kezdjük egyengetni az utat. Megállapodnak, hogy még az április 15-i választás előtt pekilétoak. HAZAFELÉ együtt megyünk Marikával az úton.. Elmondja, Hot háztartásban dolgozik, amióta férjhez ment. Szívesen vállalja a tanácstagi megbízatást, ha megválasztják. Most már a férjének sincs kifogása a közéleti tevékenység ellen. A villainylámpa alatt búcsúzunk. — Tudja, jó lenne ezt az utast megcsinálni. Augusztusra várjuk a gyerekünket, ö már ió úton járhatna az iskolába.... Simon Márta SoB°SYÍ Nípldp ¥
