Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-15 / 62. szám
Szlrmay Endre PETŐFI Zúg az idő, és újra veled harsog a vihar, meg a csönd zengő rianásaival, hogy másfél század szerelmét újra szülve hittel és győztes tüzekkel egyesülve téged kőszöntsön; az emléktárna tömbsötétjéből feltör a tiszta napvilágra, és milliók ajka újra, ujjongva zengi: szabadság, győztes szabadság! semmi korlát vagy kishitűség nem állhat ellen annak, aki népét védi szerelemmel, s annak, aki hitét büszke zászlónak tűzve vállalja a harcot — örökre egyesülve a nemzet lelkiismeretével; -í- árad a szenvedély, a gond, a büszke alázat, hogy a jobbat, az igazabbat várva mindenki hallgasson szíve parancsára, . és el ne hagyja — jó sorsa bármit adhat — az örök, legyőzhetetlen forradalmat! Zúg az idő, tétova ajkunk kérő szavát mindnyájunkért hozzáemelem: őrizz hiteddel győztes Szabadság, és oltalmazz meg örök Szerelem! Példa a nemzeti összefogásra DIÁKÜNNEP, HAZAFISÁG, ESZMÉNYEK A március 15-i évforduló, a forradalom ünnepe és ünneplése a fiatalok, diákságunk ügye is. A márciusi ifjak tetteit mint a hazafiság megnyilvánulásait tartjuk számon, céljaik, eszményeik azóta is örklödnek. Diákünnep volt ; akkor is, amikor hamis haza- ' fiság jelszavaival ünnepeltek, diákünnep volt illegális ösz- sze jöveteleken akkor is, amikor a fasizmus vírusaitól fertőzött sorokból váltak ki azok, akik méltó módon akarták idézni március szellemét. Az utóbbi időben a szokásosnál több időt töltöttem diákok között. Néha spontánul is ráterelődött a szó Petőfire, márciusra, a forradalomra. Szeretném vissza adni azt a nyugodt és biztos hangsúlyt, ahogy az egyik gimnazista kimondta: «A márciusi forradalom természetes örökösei vagyunk.-« Tüntetés a Petőfi-szoMI 1942-ben A munkásság hetekkel előbb készült 1942. .március 15. megünneplésére, A Történelmi Emlékbizottság felhívása már' február végén megjelent, a Kommunisták Magyarországi. Pártjának félvilágosító és mozgósító munkájának eredményeként nagy volt mindenütt az előkészület. Nyomtak a röpcédulákat, Pátzay Pál elkészítette a Petófi-jelvényt. A magyar nemzethez szóló immár történelmi jelentőségű felhívást különböző pártállású és párton kívüli politikusok, írók és művészek írták alá, mint Bajcsy-Zsüinszky Endre, lUyés Gyula, Kallói Gyula, Somogyi Miklós, Szönyi István. A szakszervezetek, a munkás kulturális es sportegyesületé- ket a kommunisták meggyőző munkáj ának eredményeként áthatotta a forradalom emléke Koözorúkra gyűjtöttek, zászlókat, táblákat festettek, azonkívül\ Petőfi-, Táncsics-, Kossuth-, és Ady-képeket. Az éremkészítő Ludvig-ceg alig győzte a jelvények nyomását. Több lap közölte a fényképét, s kérte, hogy mindenki viselje gomblyukában. A március 15-i tüntetés híre mozgósította a jobboldalt is. Ennék hatására a szociáldemokrata Peyer és a kisgazdapárti Nagy Ferenc szembefordult a készülődéssel. A március 14-i Petőfi-est, melyet a Vigadóban tartottak, olyán forró hangulatú volt, hogy előre vetítette a jobboldali mesterkedések kudarcba fulladását. Március 15-én megmozdultak a munkások, értelmiségiek, a fiatalok. Ahogy a Történelmi Emlékbizottság tagjai megindultak a Petőfi-szobor irányába, a környező utcákból a tömeg is elindult, az emlékműhöz. A szobor talapzatára az ipari munkások nevében Katona János bőripari munkás és Somogyi Miklós építőmunkás, a Független Kisgazdapárt részéről Bajcsy-Zsilinszky Endre, a Nemzeti Parasztpárt nevében Kovács Imre, a haladó értelmiség megbízásából Ber- náth Aurél helyezett él koszorút. A tömeg némán, ünnepélyesen gyülekezett a szobor köré, a levegő azonban egyre izzóbb lett, s amikor valaki elkiáltotta magát, hogy -Le a háborúval!«, viharos erejű tüntetés robbant ki. Magasba emelkedtek a táblák, a transzparensek, X magyar szabadságharc - koséit ábrázoló portrék, lengtek a zászlók, s kórusban zengte a tömeg: Vesszen Hitler! Vesz- szen a háború! Különbékét! Munka:—paraszt szövetség! Éljen a füjgétién, szabad de- mőkra . * Ír «par ország! Aztán az emberek az eredeti terv szerint. elindultak a Kossutn-szoborhoz. A Torte-, 1 nelmi Emlékbizottság jobboldali .tagjai — gróf Desewffy Gyula, Kovács Imre — kiálltak a-sorból. Nem is voit már rájuk szükség. A kommunisták vezette menethez egyre többen csatlakoztak a járókelők közül is. A főkapitányság épülete előtt riadóáutós rendőrök állták a mintegy tízezres tömeg útját, A rendőrök gumibottal kezdték szétszórni a tömeget, beszorítani a mellékutcákba. Sikerült több száz tüntetőt beterelni a főkapitányság épületébe. A gumibotos rendőrök elsősorban a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagjait keresték. Közben még a gomblyukakba tűzött Petőfi- jelvényeket is elkobozták az emberektőL A hamincegy évvel ezelőtti nagyszabású tüntetés a németek megszállta Európában zajlott le, s éppen ezért nagy jelentőségű. Bebizonyította, hogy a Horthy-fasizmus sem tudta kiirtani a magyar nép forradalmi szellemét, s népünk legjobbjaíban elevenen élt a forradalom és a szabadságharc eszménye. A tüntetés art is bebizonyította, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja a magyar tömegek hivatott szervezője es vezetője. T avaly volt. a tüntetés harmincadik évforduló,« ja, s ebből az alkalomból márvány táblát avattak 4 Petőfi-szobor melletti ház falán. Az emléktáblát Darvas József, az egykori Történelmi Emlékbizottság tagjai nevében adta át a főváros, az egész ország lakosságának. Egy részletet idézünk Darvas József beszédéből: — 1942. március Í5-én az akkord idők legnagyobb fasisztaellenes, háborúellenes tüntetése zajlott le a Petofi-szobor- nál. Jól emlékszem még arra a napra, ködös, borongás március 15-e volt Nemcsak fizikai értelemben, hanem' jelképesen is zord völt, mert nehéz idők jártak akkor.. S hadd teszem hozzá: akkor nem voltunk — nem is lehettünk — annyian jelen a tüntetésen, mint ahányan ma ünnepelünk. Amikor ma a százhuszonöt évvel ezelőtti forradalomra emlékezünk, a harmincegy évvel ezelőtti tüntetés emléke előtt is tisztelgünk. A Történelmi Emlékbizottság a KMP kezdeményezésére alakult meg, s zömében a nemzeti eszméhez, a függetlenségi gondolathoz a későbbiek során is hű maradt politikusokból, írókból, tudósokból, művészekből, újságírókból állt. A munkások megmozdulása, a fasizmus elleni nyilvános tiltakozás, a háború elítélése kitörölhetetlen hazánk történelméből. S a népfrontmozgalom, a nemzeti i összefogás ragyogó példája. ’ I Nem túlzás, de az ilyen beszélgetésekhez általában a kiinduló alap' az, hogy nemrégiben fiatalok közreműködésével elkészült egy film, mely azt hivatott példázni: mit jelent Petőfi sorsa 1973- ban a mai ifjúságnak. A fiatalok jelentős részének nem tetszett ez a film, elsősorban azért,, mert megkerülte, nem válaszolta meg a kérdést. Nem válaszolta meg, hogy mik a hazafisors öröklődő vonásai. nem adott választ arra sem, hogy miképpen forradalmi. a mai ifjúság. Egyáltalán nem a fiatalok, hanem a forgatókönyvírók, rendezők véleményét adta vissza, s ahogy egyik beszélgetőpartnerem megfogalmazta: «-Fiatalos álarcban-«. Természetesen vannak dicsérő vélemények is, Vannak találgatások is, této- vaságok is. Általában szenvtelennek, le- higgadtnak, túlságosan is racionálisnak tartják a mai ifjúságot Ha felületesen, vagy szabad így mondani.: felülről nézzük e nemzedéket, a felszín. valóban mutat ilyen képet. Különösen szenvtelennek látszik a gyermek a családban, ha társadalmi kérdőinkkel kapcsolatos gondjaira nem tud valászt kapni. szüleitől, ha nem talál bennük beszélgetó- partnerékre... Szenvtelennek látszik az órán, s közönyösnek a mindig ugyanúgy feltett, ismételt, a pedagógus számára is csaknem- érdektelen kérdések hatására. Szenvtelennek látszik a mozgalomban is, ha a KISZ-szervezet élete kimerül formális, látszattevékenységben, amikor csak azért KISZ-tag valaki, hogy -egy biztos pontja legyen az egyetemi, főiskolai felvételihez. Persze itt már köny- nyebben előtűnnék a szenvedélyek, különösen akkor, ha szembesítjük őket egy olyan kérdéssel például, hogy kinek kellene az ifjúsági szervezet életét még tartalmasabbá tenni? , A felszín mögött nagyon sok szenvedély húzódik, és néhány őszinte beszélgetés gyorsan meggyőzi az embert arról is, hogy korántsem hagyja érintetlenül a mai fiatalokat a forradalom tüze, szenvedélye, romantikája. Hogy ez mégsem tűnik mindig elő, az attól is függ, hogy miképpen tanítjuk a forradalmak történetét, a forradalmak költészetét. Megint csak a hangsúlyokat szeretném visszaidézni, milyen szenvedéllyel, lelkes őszinteségigénnyel szemlélik a forradalmi magatartás jellemzőit, keresik ezeket a vonásokat saját soraikban, társaikban. Hogyan jutnak el a felismerésihez, hogy a forradalmi magatartás nem «ad hoc« létezik, nem egy életkorból spontán következő jelenség. Legföljebb az igazságkeresés, a problémafelvetés — amely lehet izgága is, megalapozott is — következik az életkorból. De ez még nem forradalmi magatartás, ahhoz megfelelő helyzet kell és forradalmi feladat. Pa. ifjú nemzedéknek, mint minden korábbinak, van egy sajátos nemzedéki tudata, s ennek egyik legfontosabb vonása éppen a feladatkeresés. Pontosan tudják, hogy a negyvennyolcas nemzedék forradalmi magatartását milyen történelmi helyzet és milyen feladat teremtette meg. Ismerik a felszabadulás utáni évek fiatal nemzedékének nagyszerű eredményeit, hősies »negyvennyolcas« lendületét, amelynek igen nagy része volt abban, hogy talpra állt az ország, és nagyszerű eredményeket ért el az építésben. A feladatkeresés, az értelmes tevékenység igénye mozgatja a mai nemzedéket is. Kritikus és kérdező szemmel nézik a körüllevő világot és saját soraikat is. Néha türelmetlenül. Egyikük plasztikus hasonlattal így mondta: «Van agy feladat, amelynek érdemes nekifeszítenie a vállát az embernek, de nem a nekife- szülés a legnehezebb, hanem az, hogy ehhez a többieket is megnyerje, meggyőzze.« Társaira gondolt a fiatalember. Azokra, akiket társul szeretne. így látják a hazafiság kérdését is. Felolvastam Aczél György szavait: »A hazafiság és a szocializmus igenlése egymástól elválaszthatatlan,« . Oldalak kellenek ahhoz, hogy e mondat »behelyettesítéséről«, valóságáról mennyit beszélnek, és korántsem szenvtelenül Őszintén, tenni akarással. Nyitott szemmel, jóindulattal. Arról is beszéltünk, hogyan ünnepeljük márciust, Fétőfit. Egyikük játszott a gondol attak Mi lenne, ha feltámadna Petőfi és itt járna közöttünk. Minek örülne? Milyen ünneplésnek? A zászlóknak és a koszorúknak is bizonyosan, de még jobban annak tálán, ha másnapra és mindennapra jutna az ünneplésből, igazából, az életmű értelméből. így válik örökséggé igazaiban negyvennyolc. A társadalom igaz mindennapi ünneplése kell hogy legyen bizonysága ennek. A hordószónoklatok és érzelgősségek után tiszta, őszinte érzelmek következtek. A mai forradalmi magatartás nemcsak az ifjúság sajátja. De ehhez a kedvet, a lendületet, az igényt az ember fiatal korában nyeri, s az a jó, ha megfogalmazódik benne, és akarattá válik. Tröszt Tibor Két március 15. a Munkásottlionlian AZ ELMÜLT tőkésrendszer- ban évenként megünnepelték a munkások a polgári forradalom ünnepét Általában erre mindig vasárnap került sor, mivel a munkások hétköznap dolgoztaik. A márciusi megemlékezéseket hol Petőfi-, hol pedig szabadságünnepnek, -estnek nevezték és megfelelő műsorral készülték. Az 1920-as években a rendőrség csak erősen cenzúrázott Petőfi-estet engedélyezett. A műsort, a beszédet a rendőrség előzetesen átnézte, és a burásod társadalomra veszélyesnek ítélt részeket kihúzta. A hatósági cenzúrázás mellett, mely a felszabadulásig így ünnepeltünk akkor Betiltották Petőfit!* Munkásotthon, 1943. március 15. Ünnepség 1848 tiszteletére. Zsúfolt terem. A színpadon elnöki asztak Középen egy pesti elvrtárs. A gyűlés szónoka. Ingujjiban. Az asztal szélén egy rendőrtiszt Egyenruhában. Az ünnepség szavalattal kezdődik. A költő: Petőfi. A vers címe: A nép nevében. Ugyanabban az árában: az országzászló .előtti tér a színháznál. Töméig. Katonai díszszázad, -leventéik, cserkészek. A 'gyűlés szavalattal kezdődik. /. költő neve: Petőfi. A vers címe: Talpra magyar! Munkásotthon: A nép nevé- >n című költemény második • Részlet Rostás Károlyinak a Vallomások Somogy ról című kötetben megjelent visszaérni ékezé- sebdá. * versszakaniak köziepénél a rendőrtiszt valamit odasúg a gyűlés elnökének. Az megfogja a karomat: hagyjam abba a szavalatot... A pesti elvtáns: » ... Most láthatják az elvtársak, hova jutottunk! Betiltották Petőfit, a legnagyobb magyar költőt!«. Az emberek felugrálnak a teremben. Aki eddig néma volt, kiabált. Aíki eddig süket volt, most 'egyszerre hallani kezdett.' Aki eddig vak volt, kinyílt a szeme.; Petőfit ledöntőttáfc a talapzatról. A Munkásotthonban zúg a tömeg Az országzászlánál: »Talpra. A másik, és a felszabadulás niagyar, hí a haza! ...« Éljen- áItt az utolsó márciusi ünnen zés. Díszsortűz. Az állomáson "144 egyik tragikus vasámao- katoné.kat vagoníroztak be. iával esett össze. A Mu-niká Mentek a keleti frontra, otthonban 1944. március 19-é j -Talpra, magyar, hí a haza ..,« | vasárnap délelőtt szervezett ÍS ők mentek. Vitték ókéi:.... i munkások emlékeztek meg a tartott, még minden rendezvényen ott volt az ügyeletes rendőrtiszt, aki bármelyik pillanatban megállíthatta a műsort, sőt bezárhatta az ünnepséget is. Az utóbbira ritkábban, de arra, hogy nem engedélyezték a műsort, gyakran volt példa. A háborús készülődés éveiben egyre szaporodtak a nem engedélyezett műsorszámok, elsősorban szavalatok. 1940-ben az akikori Vár utcai Munkás- otthonban Ascher Oszkár neves fővárosi művész, Petőfi, Ady és József Attila verseiből összeállított műsorral 1848 emléke előtt tisztelgett volna. A RENDŐRSÉG az utolsó percekben azonban betiltotta az egész műsort, mivel a fennálló társadalomra veszélyt jelentett Az újabb műsorszámokat sem engedélyezték. A Munkásotthon nagytermét viszont a munkások zsúfolásig megtöltötték. A kirendelt rendőrtiszt a hosszas rábeszélés után csupán az egyszeregy elmondását engedélyezte. Ekkor Ascher Oszkár egyre emelkedő hafnigorgánummal szavalta tízesével, százasával a szorzótáblát. Amikor az ezreseknél tartott, ezzel fejezte be kissé szokatlan szavalóestjét: Elvtársaim! Ezerszer ezer az millió! A kaposvári proletárok megértették, és nagy tapsviharral jutalmazták. A rendőrtiszt pedig leforrázva eltávozott. forradalomról és Kossuth halálának ötvenedik évfordulójáról. Mintegy 80—100 fő jelenlétében Tolnai József pécsi párttitkár beszólt a polgári forradalom jelentőségéről. »Éppen március 15-e jelentőségét méltattuk, amikor egyszer csak kivágódott az ajtó és géppisztollyal bejöttek a németiek. Megkérdezték, mi van itt. A jelenlevő Hegedűs detektív, aki az ünnepélyen a hatósági kiküldött volt, válaszolt nekik, "rre a németek kimentek. Az ünnepséget hamar befejeztük. Mikor hazafelé mentünk, már az egész város megtelt német alakulatokkal« — emlékezett issza Dezső József e^árs. A Munkásotthonból a német fasiszta megszállók - hamarosan laktanyát, illetve istállót csináltak. Az ott talált értékeket szétdobálták. Petőfi, Kossuth és Lassale képeit, az iratok egy részét és az otthon zászlaját a munkások azonban megmentették. Később a helyi faisásztá.k tették rá kezüket az otthonra, és koimánvM ztost ««vettek vj q szakszervezetek MÁRCIUS MÉLTÓ örökösei, a kommunisták e’lan a fasiszta megszállók és hazai cirifcosaik azonnal hajtóvadászatot indították. A helyi forradalmárokat leta rtóztatták, ínfemáM-'-iV, - jlletne .’'oncisntrá- zi i s "őkkn ’‘•«molták. Megritkult soraikba a fe1sza- bnd’üás ptán -az iriűkommu- n’sták, a rtiár-hni fiatalok ■"'gyének folytatói léptek. A. A.
