Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-14 / 61. szám
Az 1848-as forradalmak Európában Jubileumi nagygyűlés az MHSZ megalakulásának 25. évfar4afö5j&l* A szocialista haza védelme mindennél fontosabb K evés forradalomnak jósolták meg anny ian a jöttét & várták érkezését, mint az 1848-as forradalmakét Európában. A várva várt forradalom elérkezett, és a futótűz gyorsaságával szaladt végig a kontinensen. Az 1848-as év forradalmi fejleményed január 12-én Pa- lerrnóban, Szicília fővárosában indultak eiL Az ékkor kitört felkelés nyolcnapi küzdelem után kiverte a fővárosból a szigetet birtokló nápolyi király csapatait. A győzelem meghozta gyümölcsét: az uralkodó február 10-én alkotmányt adott a szigetnek, majd rövidesen szárazföldi országrészének is. A példa gyorsan hatott Itáliában. Toscana, Piemont és a Pápai Állam egy hónapon betel követte. A láncreakciót azonban nem Baftarmó, hanem Párizs indítottá eJL 1*48. február 23-án egy békés neformgyűlés betiltása miatti tiltakozás a katonasággal való összecsapásra, majd fegyveres harcra vezetett. A Homály úgy vélte, hógy mi- rwsajteretaöke menesztésével megmentheti a helyzetet. A lépéssel azonban elkésett, és magának is menekülnie kellett. Párizsban február 26-én j kikiáltót tek a köztársaságot. Az ország irányításét egy, a , felkelők által kijelölt ideiglenes kormány vette át. Ez a kormány — egy ki vétellel — polgárt politikusokból állott, de aat a felkelők soraiban lévő munkások ezekben a napokban ellenőrzésük alatt tartották. Ez a magyarázata annak, hogy sikerült kn kény szeri tervi ük a munkához való jog deklarálását, és az általános munkanélküliség körülményed között munkát biztosító nemzeti műhelyek megaaenweaéeé t. A kormány egyben megkeadte a nemzetgyűlési választások eiő- késeítését. A nemzetgyűlését, amelynek feladata az új köztársasági alkotmány kidótgo- j zása volt. A franciaországi hírek nyugtalanságot okoztak szerte Európában. Elsőnek, még feb- | ruár végén, a Rajna menti/Ba- dem nagyhercegségben, majd ^ március elején Bajorország fővárosában jelentkezett a párizsi események hatása. fizuién a Habeburg-birodalom fővárosa, Bécs következett. Itt az eseményeket a közeli Pozsonyban ülésező magyar országgyűlés fejilemónyei is segítették. Pozsonyban ugyanis Kossuth március 3-án az egész birodalomnak alkotmányt követelt. Ez indította el azt a szervezkedést, amely március 13-án Becsben is a tüntetőik és I a katonaság összeütközéséhez I vezetett. Mivel a nyugalmat ’ nem sikerült helyreállítani, az j udvár menesztette Metternich kancellárt. A császár ailkot- nányt ígért, beleegyezett a iajtószatoadságba és a nemzetőrség szervezésébe. A bécsi j fejlemények egyelőre megálltak itt, hogy május közepén majd az elégedetlen diákok újabb fellépése a császárt is menekülésire késztesse. B ! .:s forradalma hatott "estre is, ahol március _J-én a radikálisok Petőfi és Vasvári vezetésével kiharcolták a cenzúra eltörlését. A magyar főváros eseményeinek j elein tősége égősorban, az, hogy a forradalmi ifjúság a következő két hétben bátorítani, s ha keEett: kényszeríteni tudta a pozsonyi törvényhozást. Ennek eredményeként megszavazták és Béresei is elfogadtatták az áprilisban szentesített törvényekét. Magyar- ország alkotmányos monarchiává alakult, felelős kotimány- nyal, évenként összeülő népképviseleti országgyűléssel. De ami a legfontosabb: Pozsonyban törvénybe iktatták a jobbágyak felszabadítását, a közteherviselést és a törvény előtti egyenlőséget. A forradalom következő állomáshelye Berlin volt, ahol március 18-án került sor a bécsiekhez hasonló összeütközésekre. A porosz, demokratikos és reformbarát erők gyengesége miatt azonban az itt elért eredmények viszonyLag szerények voltak. Sokkal nagyobb jelentőségű volt az osztrákok által megszállt Észak- Oiaszonszáigban Lombardia és Velence egyidejűleg kitört felkelése. Mind Milánóban, mind Velence városában március 18-án lobbant lángra az elégedetlenség parázna. Áz osztrák katonaság mindkét városit kénytelen volt kiüríteni. Rövidesen a független Piemont és más itáliai államok is felléptiek aiz osztrák haderő ellen. Észak - Ítéli ábam oszt rákellenes nemzeti függetlenségi háború bontakozott ki, amely jelentősen lekötötte Ausztria erejét. A népek tavasza még egy. elkésett meglepetést tartogatott: az áprilisban, lezajlott előkészületeik irtán, május 18-án a Majna menti Frankfurtban összeült az a parlament, amelynek liberális és demokrata tagjai nem kevesebbet akartak, mint kidolgozni aiz egységes Németország alkotmányát. A törekvésnek kevés realitása volt, hiszen a német nyelvterület kisebb- nagyobb forradalmai megállottáik a kisebb-nagyobb fejedelmek trónjainál, «kik így megőrizték hatalmukat. Európa tehát forradalmaso- dott, de nem teljesült a Testvéri Demokratáik és más szervezetek elképzelése, hogy ezek a forradalmaik egységesen lépjenek fél. a reakció ellen. A nemzeti farradáiimaknak csak a kezdeti kölcsön,hatása idején volt közük egymáshoz, de egységes cselekvésre nem került sor. Az egymástól elszigetelt, aoksDor eltérő célkitűzésű for- ■ radaitonak így sorra vereséget szenvedtek. Az eilen forradalmi eseményeket is Párizs indította el. A párizsi munkások kétségbeesett júliusi felkelését véresen leverték. Ausztriának nem kellett többé attól félnie, hogy a franciák Észak-Itáliában segítséget nyújtanak az osztrákok ellen harcoló erőknek. Így Hátiéban is rövidesen a reakció javára billent a mérleg: július vágón Rgdetzky tábornok. győzelmet aratott az plasz haderő felett. Az osztrák hadsereg felszabadult, és Bécs keményebben fordulhatott szembe a magyar forradalommal. Augusztus végén Bécs már az önálló pénz- és hadügyiek feladását követelte a magyar kormánytól. Szeptember 11-én a horvát Jellasics átkelt a Dráván, hogy elfoglalja Budát. Pákozdnál —mint ismeretes — megállították, és vereséget szenvedett. A továbbiakban azonban a magyar forradalom és a védelmében Isi tört újabb bécsi felkelés nem tudott kezet fogni. A magára maradt Bécs rövidesen megadta magát Windischgratznék. Bécs vereségével egyidejűleg Berliniben is felülkerekedett az ellenforradalom. A frankfurti parlamentről nyilvánvalóvá vált, hagy nem több reformvágyó jogtudósok és más értelmiségiek gyülekezeténél. 1848 telére így hervadtak le a népek tavaszának virágai. Ekkor már csak Magyarország vívta szabadság- harcát az elcsendesedett Európában. Létére és küzdelmére feszülten figyelt a reményeiben megcsúfolt kontinens, s Marx és Engels is lelkesedéssel kísérte hősies harcát. 1849 tavaszának győzelmes magyar hadjárata új lehetőségeket ígért, de a forradalom és a szabadságharc győzelmét az ösz- szeíogott reakció — az osztrák és a cári haderő — túlsúlya ellen csak. egy újabb európai forradalom biztosíthabta volna. Ennek hiányában a magyar vereséget elodázni lehetett csak, nem kikerülni. A 125 évvel ezelőtt kezdődött forradalmak mégsem múltak el nyomtalanul. Nem születtek ugyan, nyomukban új birodalmak, mint Napóleon idején, sőt Európa térképén egyetlen vonást nem változtattak. De a kudarcok ellenére is fontos következményük volt, hogy egyetlen általuk érintett országban sem lehetett többé feltartóztatni á polgári átalakulást Urbán Aladár A nagygyűlés elnöksége. Negyedszázaddal ezelőtt j alakult meg a Magyar Honvé- j delmi Szövetség elődje, a Ma- j gyár Szabadságharcos Szövet- j sóg'. A jubileum allíalimából j tegnap ünnepi nagygyűlés volt j Kaposvárom, a Lattnca Sándor Megyei Művelődési Kózpcav.- j ban. A Himnusz hangjai után í Rostás Károly, a Kaposvári Váj ősi Tanács tanácselnöke mondott megnyitó beszédet: — Huszonöt évvel ezelőtt, 1948. február 29-én a Magyar Partizán Szövetség és a Magyal’ Partizánbarátok Szövetségének egyesüléséből született meg az MHSZ elődje, a Magyar Szabadságharcos Szövetség azzal a feladattal, hogy a magyar munkásosztálynak és pártjának célját szolgálva lerakja a hazafias, honvédelmi nevelő és felkészítő munka alapjait. Köszöntötte a nagygyűlés részvevőit, az elnökségben helyet foglaló Szigeti Istvánt, a megye: pártbizottság titkárát, Koltai Vilmos vezérőrnagyot, a Honvédekre Minisztérium képviselőjét, Varga Károly országgyűlési képviselőit, a Hazafias Népfront' megyei titkárát, Róna Imrét, a megyei pá.rt-vb tagját, az SZMT elnökét. dr. Kassai Jánost, a megyei tanács vb-titkárát, Weisz Zoltánt, a KISZ megyei bizottságának titkárát, a fegyveres testületek, a partizánszövétség és a társadalmi szervezetek képviselőit, valamint a szövetség alapító tagjait. Megnyitó szavai után Boczán András alezredes, az MHSZ megyei vezetőségének titkára mondott ünnepi beszédet. — Amikor a Szovjetunió történelmi hivatását teljesítő hadserege nagy véráldozatok árán szétverte a nemzetközi burHomburg hercege Gerard Philip volt Kleist-bemutatóra készülnek a Csiky Gergely színházban Bernd Heinrich Wilhelm von Kleistnek, a német romantika egyik legnagyobb drámaköltőjének a nevéből a kaposvári színiplakátra elegendően csak a Wilhelm von Kleist került, akinek a kétszá- zadik születésnapját négy év múlva ünnepelhetjük. Benedek Marcell Irodalmi lexikona elárulja a szerzőről,, hogy porosz katonatiszti családból származott, és maga is tisztnek indult, majd kedvét vesztve tanulmányokkal, utazásokkal és hivatalnokosko- dással töltötte idejét. Egy kiránduláson öngyilkosságot követett el, ekkor harmincnégy éves volt. Kleistet, azt hiszem, a . kaposvári színpadról nem ismerhetjük. Zsámbéki Gábortól, a Homburg hercege rendezőjétől megkérdeztük: — Milyen szándék vezette, mikor a darab színpadra állítását elhatározta. — Kleist magyarországi útjáról bevezetőben talán még annyit, hogy csak Az eltört korsót és Moliére Amphitryon- jának átdolgozását játszották. A Homburg hercegét először mutatjuk be hazai színpadon, Kaposváron. Ellenben tudjuk, hogy Vitar rendezésében Gerard Philip alakította Homburg hercegét Miagáról a darabról eddig is tudtuk, különböző irodalomtörténeti munkákban olvashattunk róla. Tehát nem nevezném fölfedezésnek az előadást — mondta Zsámbéki Gábor. Tegnap délelőtt tartották színházunkban a soron következő bemutató első főpróbáját. — A darab cselekménye érdekes, összefoglalva egy mondatban: parancs ellen nyert csatát Homburg hercege, ezért halálra ítélték. A műsortervben ezzel a darabbal nem találkoztunk. A főrendezőtől megtudtuk, hogy Petri György Martinovics- drámája az író betegsége miatt nem készült el, s ilyen eshetőségre is számítva bízták meg Tandori Dezsőt a Kleist-da- rab fordításával. A színházi alkotómunka legizgalmasabb szakaszába érkeztek tegnap a társulat tagjai. a Homburg hercege szereplői. Az első főpróba a részmunkák egyeztetése, Míg eddig külön-külón ké- i szültek a színészek és műszakiak most összeáll az egész, az előadás. ! A címszerepben Kiss Istvánt látjuk, a választófejedelemné Olsavszky Éva Jászai-díjas. a választófejedelem Szabó Kálmán, a választófejedelem húgának szerepét Molnár Piroska alakítja. H. B. Boczán András ünnepi beszédét mondja. asoáaia akkor legerősebb államgépezetét és hadseregét, felszabadította hazánkat is — kezdte beszédét Boczán András. — A Magyar Kommünls- ta Párt átérezte felelősségét a kibontakozó szocialista forradalom ügyéért, a proletár forradalom vívmányainak megvédéséért, s arra törekedett, hogy megteremtse a honvédelemhez szükséges feltételeket. Többek között egy olyan szervezeteit is létrehozzon, amely tömöríti a párt, a munkásmozgalom kipróbált harcosait, mindazokat, akik fegyverrel a kézben küzdöttek a felszabadulásért; azokat az állampolgárokat, köztük elsősorban a munkás—paraszt: fiatalokat, akik készek voltak munkál- j leodni a kivívott szabadság ! védelmiéért, így alakult, meg a Magyar | Szabadságharcos Szövetség, j mély a kommunista párt pali-' , fikájától ihletve fogalmazta meg céljait: »Programunk alapja népi demokráciánk to- ! vábbfejilesztéee, nemzeti függetlenségünk további megszilárdítása, magyar hazafias hagyományaink ápolása. Elsósor- j ban azt a magyar ifjúságot ; hívjuk táborunkba, amelynek elődje azáz esztendővel ezelőtt a szabadságharc legfőbb hajtóereje volt... Célunk, hogy alkalmassá váljanak azokra a feladatokra, melyeket a népi demokrácia továbbfejlesztése és védelme tőlünk megkövetel« Az MHSZ megyei titkára ezután a megalakulást követő forradalmi évek, az eltelt 25 év küzdelmeiről, sikereiről, a honvédelmi, hazafias nevelés mindinkább társadalmi üggyé váló, egyre nehezebb feladatairól beszélt. — Az az alap, melyet 25 év- véL ezelőtt a haza védelméért nagy fetálössóget érző elődeink * Hmggwr Saabadsaeherco* [ Szövetség megalakításával, le- j raktak, erősnek és időállónak bizonyult. Szövetségünk alkalmassá vált az egyre növekvő 1 feladatok megoldására Boczán András ünnepi beszédében ezután arról beszélt, J hogy mi tette szükségessé a I szövetség" nevének megváltoztatását, hogyaií fejlődött, erősödött az MHSZ, milyen segítséget nyújtott a sorköteles fiatalok. a felnőttek hazafias neveléséhez. pártunk honvédelmi politikájának megvalósításához. Beszélt az MHSZ soraiban nevelkedett sportolókról, akik országosan és nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket értek él. Köszönetét mondott az alapító tagoknak, a 25 év alatt és napjainkban is, eredményesen dolgozó aktíváknak. Elismeréssel szólt a KISZ, a tanácsok, a szakszervezeteik, a fegyveres testületek közötti jó együttműködésről, szólt a további feladatokról, majd e szavakkal fejezte be ünnepi beszédéit — Szövetségünk Somogy megyei szervezeted a negyedszázados jubileumot jobb munkával köszöntik. Hívjuk és várjuk sorainkba mindazokat, akik velünk együtt vallják: a szocialista haza védelme mindennél előbbre való. Felszólalt az ünnepi nagygyűlésen Koltai Vilmos vezérőrnagy. Ismertette a honvédelmi miniszter parancsát, melyet az MHSZ megalakulása - nak 25. évfordulójára adott ki, s egyúttal tolmácsolta a hadsereg vezetőinek jókívánságait is. Dr. Túri Imre, a megyei pártbizottság osztályvezető je az. MSZMP megyei bizotteágá- j nak üdvözletét tolmácsolva a j következőket mondotta: — Köszönet a lelkes, önzetlen és fáradhatatlan társadalmi tevékenységért az alapító j tagoknak és a később békap- I esólódó aktíváknak, a Ma- gyár Honvédelmi Szövetség j minden tagjának. Teljesítsék I továbbra is pártunk honvédelmi politikájából a szövetségre ; Íráruló feladatokat. Weisz Zoltán, a KISZ megyei bizottságának titkára az úttörők és a KISZ-isták jókí- j vánságait átadva ezeket mondotta: — A Magyar Honvédelmi Szövetség és ifjúsági szövetségünk közös eszméért, azonos célokért fáradozik. Megtisztelő kötelességünknek tartottuk mindenkor pártunk honvédelmi politikájának megválás!t.i- j sábam való részvételünket. Eb- | ben a közös munkában erősödött együttműködésünk az í MHSZ szervezeteivel, j Az ünnepi nagygyűlés Ros- I tás Károly zárszavává! ért vé get, majd az Intemacionalé után színvonalas, a jubileumhoz méltó ünnepi műsor következett. Szalai László Somogyi Néplap
