Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-02 / 51. szám

Munkásbérek Az elveknek megfelelően pártbizottság határozata értel­mében a mostani béremelést mindenütt föl kellett használ­ni a központok és a telepek közötti aránytalanságok meg­szüntetésére. Az ezzel kapcso­latos tárgyalások — a tapasz­talatok szerint — eredménye­sek voltak. , . A bérek elosztásánál érvé­adatokat, s március 1-ig nem l jjyggjjjj a demokratizmus: a vállalat igazgatói a szakszer­vezeti bizottsággal vagy ta­náccsal vitatták meg, elképze­lésüket. Csupán néhány he­lyen fordult elő, hogy a bér­kérdésekben a szakszervezeti titkár állásfoglalását kérték. Ahol ez történt, később orvo­solták a hibát. Az elveket az­után gyűléseken tárgyalták meg a munkásokkal. Volt olyan vállalat, ahol a szakszer­A munkásbéremelések sok munkát adtak az el­múlt hetekben a válla­latok vezetőinek, szakszerve­zeti bizottságainak. Néhány üzemben — főleg a nagy gyá­rak vidéki telepein — még most is foglalkoztatja ez a vezetőket. Ők ugyanis késve j kapták meg a központtól az | március 1-ig nem j tudtak elkészülni a felosztás­sal. A munkások ezekben az üzemegységekben a következő napokban kapják kézhez a béremelésről szóló értesítést. Másutt — mint például a So­mogy megyei Állami Építőipa­ri Vállalatnál — a norma- és bérrendszer átdolgozása tartott sokáig. A munkásbérek elosztásá­nak tapasztalatai jók. Akad azonban néhány olyan vállalat is a megyében, ahol a közpon­tilag biztosított béremelések­hez nem tettek hozzá saját erőből. Az indokuk: nem tud­ják még pontosan fölmérni, milyen terheket ró rájuk a központilag előírt béremelés, lesz-e módjuk saját erőből is fejleszteni. Ezzel az álláspont­tal nem lehet mindenben egyetérteni Körültekintőbb, alaposabb tervezéssel március elején már tudni lehet, hogy milyennek ígérkezik ez az év. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa sem ért egyet ezzel, s azt kéri a vállalati vezetőktől és a szakszervezeti bizottsá­goktól, hogy vizsgálják felül korábbi álláspontjukat. A vállalatok döntő /több­sége helyesen értelmez­te a Központi Bizott­ság határozatát, s az abban foglalt elveknek megfelelően osztotta el a béremelésre for­dítható összeget. Általános ta­pasztalat az is, hogy jók az arányok: azoknak a bére emelkedett erőteljesebben, akik rosszabb munkakörülmé­nyek között, vagy éppen több műszakban dolgoznak. Az Egye­sült Izzó ezt a lehetőséget pél­dául arra is felhasználta, hogy a budapesti és a kaposvári gyár között meglevő régi bér- különbséget megszüntesse. így kapott ebből a keretből többet az elektroncsőgyár. A megyei vezet nem értett egyet az. igaz­gató differenciálási elképzelé­seivel, s javaslata átdolgozását kérte. A tapasztalatok szerint a megváltoztatott javaslat még inkább megfelelt azoknak az elveknek, melyeket a Köz­ponti Bizottság tűzött ki célul. A béremelést a vállalati ve­zetők és a szakszervezeti bi­zottságok egyaránt politikai kérdésként fogták fel. Ennek is köszönhető, hogy a közlés után eddig szinte alig fordult elő reklamáció. Az intézkedés célja, melyet a Központi Bi­zottság e döntéskor kitűzött, világos, az általános életszín­vonal-politikából következik. Kádár János, a Központi Bi­zottság első titkára ezt így fo­galmazta meg a Hazafias Nép front Országos Tanácsának legutóbbi ülésén: novem­beri ülésen elfogadott határo­zatnak az volt az egyik fő té­tele, hogy a munkásság, még pontosabban a szocialista nagyiparban dolgozó nagyüze­mi munkásság helyzetét javí­tani kell. A határozatban konkrétan szerepelt a béreme­lés. Aki azonban a határozatot egészében nézi, jól tudja, hogy többről van szó, mint egyszerű béremelésről. Azt kívánjuk, hogy a munkásosztály min­denféle szempontból, tehát po­litikailag, morálisan és anya­gilag is biztosítva lássa az öt megillető helyet.« A határozat lényegét így kell felfogni, s a bérpolitikai intézkedést ennek tükrében mér’egelni. A bérintézkedés jelentő­ségét ki-ki a maga fi­zetésén tulajdonképpen áprilisban tudja igazán lemér­ni. A 27 400 munkás — ennyit érintett ez a megyében — ak­kor kapja kézhez először a több bért, tartalmazó borítékot. K. I. V Tanácskoznak t a fogyasztási szövetkezetek A legfontosabb kérdésekben a tagok döntenek A fogyasztási szövet­kezetekben. az uj szövetkezet­politikai« elvek, a szövetkezed törvény, valamint az ágazati jogszabályok alapján megalko­tott alapszabály szerint a ta­gok a részközgyűléseken gya­korolják tulajdonosi jogaikat a demokratikus önkormányzat rendszerében. Döntő változás ez az előző időszakhoz képest. Részközgyűléseken most hagyják jóvá első ízben az 1972. évi mérleget, s az 1973- as terveket és üzletpolitikát. A részközgyűlések előtt tartott küldöttgyűléseknek ezután is fontos szerepük van az egész tagsággal való talál­kozás, a részközgyűlések elő­készítésében. Éppen ezért minden őfész tartott küldött- gyűlést; amelyek február 25- ével befejeződitek a megyében. Kedvezőek a tapasztalatok: a meghívott küldötteknek mint­egy 85 százaléka vett részt a küldöttgyűléseken, és több mint tizenkét százalékuk nyil­vánított véleményt. A küldöttgyűlések beszámo­lóiban jól összageződtek az MSZMP KB 1972. évi novem­beri állásfoglalásaiból, vala­mint az OFT ez év januári ajánlásából adódó helyi ten­nivalók. A küldöttek hozzá­szólásaikban általában elisme­réssel szóllak az 1972. évi gaz­dálkodásról, természetesen el­hangzottak kritikai észrevéte­lek is, különösen a tulajdono­si elenörzés, a szövetkezeti tu­lajdon fokozottabb védelme érdekében. Az áruellátás hiá­nyosságairól is szóltak a kül­döttek. A kenyérellátást még ma is több szempontból bírál­ják (minőség, választék). A lakossági szolgáltatás bővíté­sét több helyen kérték, külö­nösen a kis településeken a fűtőolaj- és a gázellátás beve­zetését sürgetik. A mezőgazdasági szakcso­portok fejlesztésére több he­lyen tettek javaslatot. A kül­döttgyűlések javasolták az alapszabály kiegészítését is, miután néhány helyen változ­tak a tevékenységi körök. Az OFT ajánlásának megfelelően az egy tag által jegyezhető célrészjegyek felső határát 15—20 00Ö forintban javasol­ták meghatározni. A küldöttgyűlések alapsza­bályszerű megtartását segítet­MAI KOMMENTÁRUNK Arányossá!, hatékonyság Élménybeszámolók a Szovjetunióról Az ősszel rendezik a megyei A KISZÖV kaposvári klub- helyiségében tartotta idei első ülését a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett mű­ködő béke- és barátsági mun­kabizottság. Dr. Nagy Pál el­nök tájékoztatót adott a tava­lyi munkáról. A népfrontbi­zottságok agitációs és propa­ganda tevékenységének fontos része volt a béke- és barátsági munka tavaly. Elsősorban azt tette érthetővé a somogyi em­berek körében is, hogy a világ népeinek barátsága, összefogá­sa a béke ügyét szolgálja. A munkabizottság az ered­ményesebb béke- és barátsági munka, a bel- és külpolitikai tájékoztatás, a nemzetközi agi­táció érdekében igyekezett rendszeresebbé tenpi tevé­kenységét, elsősorban a béke­gyűlések tervszerű szervezésé­vel. Tavaly 187 békegyűlésen körülbelül 14 ezer ember vett részt. Számos községben 180— 200-an hallgatták meg a tájé­koztatót, mint például Ga- dányban, Boronkán, Görgete­gen, Csömenden, az Újpesti Cérnagyár nagyatádi telepén. A fontos nemzetközi esemé­nyekről szó esett a népfrontbi­zottságok ülésein, valamint a népfrontesteken is. A béke­gyűléseken párt-, állami, tár­sadalmi szervek vezetői, or­szággyűlési képviselők, nép­frontaktívák tartottak elő­adást. Az ünnepélyességet emelte az irodalmi színpadok, öntevékeny művészegyüttesek föllépése. A barátságot erősítő rendez­vények közül harminckét al­kalommal találkoztak a somo­gyi városok és községek lakói ‘szovjet vendégekkel. Négy­négy alkalommal a Csehszlo­vák Kultúra, az NDK Kulturá­lis Központ, három-három al­kalommal a bolgár, valamint a lengyel kulturális központ gondoskodott érdekes prog­ramról. A szocialista országok életéről hatvanhét somogyi községben hangzott el előadás tavaly. Az európai biztonsági héten 285 előadás volt So­mogybán, az indokínai szoli­daritási hét alkalmából pedig százötvenhét szolidaritási gyű­lés. A munkabizottság Kiss Jó­zsef né titkár javaslatai alapján megvitatta az idei terveket. A bizottság elhatározta, hogy az Országos Béketanács program­jának megfelelően a megyében is megszervezi a Harci hét az imperializmus ellen elnevezé­sű akciót. Járásonként négy­öt nagyobb községben béke­gyűlések, külpolitikai tájékoz­tatók lesznek. A KlSZ-bizott- ságoktól azt kérte a munkabi­zottság, hogy az ifjúsági klu­bokban tartsanak nemzetközi tájékoztatókat, s ha lehet, szemléltessék olyan műsorok­kal, amelyek a békéről szól­nak. A május 9-e és júniüs 9-e között tartandó békehónap rendezvényeit a moszkvai bé­ke-világkongresszus előkészí­tésére is felhasználja a bizott­ság a megyében. Az ősszel ül össze a megyei békeaktíva. Itt választják meg azokat, akik a megyét képviselik az országos békekonferencián. A békekon­ferencia és a béke-világkong­resszus közötti időszakban a nemzetközi békemozgalom tör­ténetéről mintegy százötven helyen tartanak tájékoztatót. Az idén ezenkívül százötven békegyűlést, csoportos beszél­getést, harminchat baráti ta­lálkozót tervez a munkabizott­ság. A szocialista országokban, a Szovjetunióban járt turisták mintegy nyolcvan élménybe­számolót tartanak. • te, hogy a megyei tanács ke resfcedelmi osztálya és járási hivatalai minden egyes kül­döttgyűlésen képviseltették magukat. A megyei pártbizott­ság és a. járási pártbizottsá­gok is értékes segítséget nyúj­tottak állástoglalásaikkail. A helyi jó együttműködést tük­rözte, hogy a községi párt- és tanácsszervek, a mezőgazdasá­gi. tsz-ek, a ktsz-ek is ott vol­tak, véleményt .nyilvánítottak az áfész-ek munkájáról. Az áfész-ekben a küldött- gyűlések befejezésével megkez­dődtek á részközgyűlések. A takarékszövetkezetek most fo­gadják el alapszabályukat. A lakásszövetkezetek tagjai is számos fontos kérdésben gya­korolják tulajdonosi jogaikat. Megyei szövetségünk aján­lásaival, szolgáltatásaival messzemenő támogatást nyúj­tott a szövetkezeti, élet e leg­fontosabb fórumainak meg­szervezéséhez, elsősorban a törvényesség biztosítása és a szövetkezetpolitikai kérdések megfelelő érvényre jutása ér­dekében. A küldöttgyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztási szövetke­zetek jól élnek a törvény ad­ta lehetőségekkel. Az 1972. évi gazdálkodásuk, társadalmi és kulturális tevékenységük reá­lis értékelését adták, s ezzel nagymértékben elősegítették a küldöttek tájékoztatását A küldöttgyűlések után közvet­lenül sor kerül a részközgyű­lésekre, s itt az egész tagság előtt adnak számot gazdálko­dásukról és célkitűzéseikről. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a tagok érdemiben tudjanak dönteni a legfonto­sabb kérdésiekben. Dr. Kiss József, MESZÖV-elnök Minden időben téma., de ki­vált a mostani hetekben, a tervkészítés idején fokozot­tan előtérbe kerül a mező- gazdaság műszaki fejlesztése. Dönteni kell a gazdaságok vezetőinek — a közösséggel egyetértésben — az üzem jö­vőjéről, rögzíteni kell nem csupán a célokat, hanem a módszereket is. Ebben a mun­kában »jól jön« mindenfajta segítség, amely akár útbaiga­zít, akár ötletet ad, vagy pe­dig segít összhangba hozni az adottságokat a lehetőségek­kel. Remélhetően sok helyen forgatják már dr. Dimény Im­rének a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából meg­jelent, a Mezőgazdaságunk és a műszaki fejlesztés című könyvét. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek ez a munkája két szempont­ból is a >►legjobbkor« érkezett az olvasókhoz. A legjobbkor, mert most van a tervezés ide­je, most hasznosíthatók leg­gyorsabban a benne foglalt elvek, de legjobbkor azért is, mert nagyüzemeink gazdál­kodásának fejlődése egy új szakaszhoz, az intenzív fejlő­dés szakaszához érkezett. En­nek a minőségi átalakulásnak szerves része, alapja a mű­szaki fejlesztés. **Mezőgazdaságunk műsza­ki fejlesztése — írja dr. Di­mény Imre — négy fő pillé­ren nyugszik. Ezek a pillérek a biológiai, kémiai, technikai (gépesítési, építészeti, ener­getikai) és az emberi ténye­zők tégláiból épülnek. A sor­rend semmiképpen sem jelö­li az egyes alkotórészek fon­tosságát, hiszen az egymásra­utaltság nyilvánvaló. Éppen ezért szeretnék nyomatékosan rámutatni: a műszaki fejlesz­tésen mindig arányos, annak valamennyi elemére kiterjedő fejlesztést kell értenünk. Hiá­ba növeljük például a gépek számát és a vegyszerek meny- nyiségét, ha nincs elegendő ' jól képzett dolgozó. Viszont a legmagasabb szintű szakér­telem sem érvényesülhet anyagi megalapozás, megfele­lő társadalmi—gazdasági fel­tételek nélkül.« Ennél egyértelműbben nem lehet megfogalmazni azt, hogy napjainkban mit is je­lent a mezőgazdaság műszaki fejlesztése. Nem lehet világo­sabban rámutatni arra, hogy szoros összhangban, milyen feladatokat kell elvégezni az üzemben a hatékony, arányos fejlődés érdekében. Sok érté­kes elvi útmutatást, a gyakor­lat szamára nélkülözhetetlen megállapítást tartalmaz ez á mű. Hadd utaljunk még egy fejezetére, amely igen szoro­san összefügg a somogyi me­zőgazdasági üzemek jelenle­gi gondjaival, elsőrangú fela­dataival is. Ez pedig nem más, mint a gépesítés. A mi­niszter igy írja: »A mezőgaz­daság műszaki fejlesztésének gerince a gépesítés. A gépesi- tésfejlesztés kétségkívül szá­mos lehetőséget kínál, néha látványos lehetőségekét is. Ezekkel a lehetőségekkel él­nünk kell, de természetesen olyan mértékben, ahogyan azok a gépesítés gazdaságossá­gi szemléletébe beilleszthetők. Feltétlenül ebben a szemlé­letben kell a mezőgazdasági gépesítés fogalomkörét meg­közelítenünk, még egyszer hangsúlyozva, hogy a mező- gazdaság műszaki fejleszté­sének gerincéről van szó.« A KGST munkájából A szocialista országokkal folytatott kereskedelmünk évről évre bővül. Az elért eredményeket nagymértékben segíti a szocialista integráció komplex programja alapján kibontako­zó és mind szélesedő együttműködés, a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának tevékenysége. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. adócsőgyára a KGST szakosítás kereté­ben az NDK-tól 1971-ben átvette a nagyfeszültségű higany­gőz egyenirányítású csövek gyártását. Előbb kezdik idén az öntözést Két év óita tart a száraz időjárási ciklus, az idei tél is az átlagosnál kevesebb csa­padékot hozott és alaposan megcsappant a talaj amúgy is szűkös vízkészlete — ezt állapította meg az országos öntözési operatív bizottság csütörtöki ülésén, amelyre a MÉM-ben került sor. A téli csapadék eloszlása igen szél­sőséges volt és mindent egy­bevetve február végén az or­szág egész területén egy-há- rom havi csapadéknak megfe­lelő hiány mutatkozott, ami a mezőgazdaság tavaszi “-indu- 1 íasate megnehezítheti. Arra »ns sem lehet számítani, hogy a hóolvadás hoz majd enyhülést a következő időszakban; csak elvétve található hótákaró a földeken és az átlagosnál lé­nyegesen kevesebb a hóbarta- lék a folyók vízgyűjtő teré­ben, végig a Duna-völgyben es a Tisza forrásvidékénél. Ebben a 'helyzetben arra van szükség, hogy a hazánkban ál­talában április derekán kez­dődő öntözési szezonnyitót a mezőgazdasági nagyüzemek lényegesen előbbre hozzák. Egyes üzemekben már hozzá látták az öntözéshez. 563 napi-, 618 hetilap Somogyszobon A megyei lapot olvassák a legtöbben Kedvelt a Rádiő-Televízíóújság, a Képes Újság, i Nők Lapja Az emberek többségét ér­dekli, mi történik körülötte, kíváncsi a világban végbeme­nő politikai, gazdasági, műve­lődési változásokra. Erről a rádió, a tv, valamint az újsá­gok, folyóiratok, szaklapok, tudományos közlések adnak hírt. A posta dolgozód minden­nap «bekopogtatnak az előfi­zetőkhöz, leteszik a megren­delt újságot, folyóiratot. Van aki a vezércikket olvassa el először, van olyan, aki a kül- és belpolitikái rovatot nézi át, vagy a sportnál, esetleg a hí­reiknél kezdi az olvasást. Hal­lottam olyan személyről, aki a folytatásos regényekért, a falun történt eseményekért várt türelmetlenül az újság­ra. Ha a számok tükrében, a statisztikai adatok szerint megnézünk egy községet, ak­kor láthatjuk, hogy milyen sokrétű az olvasóközönség. Somogyszob lakossága a köl­es belterületekkel együtt az szerint 2290. A községben a legkedveltebb és legolvasot­tabb újság a Somogyi Néplap, 395 somogysaobónak naponta jár. Ezenkívül hétköznap 410, vasárnap pedig 431 példányt vásárolnak a postásoknál, az állomáson. Ha a statisztikát nézzük, akkor nagy a fejlő­dés, ugyanis 1956-ban csak 47 előfizetője volt a Somogyi Néplapnak. Népszabadságból 130, Nép­szavából 28, Magyar Hírlapból 10, Magyar Nemzetiből 6 pél­dányra fizetnek elő. Kedvelt a Rádió-Televízióújság című hetilap, ebből 137 példány jár a községbe. Képes Újságból 131, Nők Lapjából 81, Szabad Földből 35, Magyar Ifjúságból csak 15 példány jár. Sok fia­tal él Somogyszobon, így a példányszámok növelésében a KlSZ-alapszervezetmrék kell segítséget nyújtania. A Gyermekünk című folyó­iratból mindössze hét pél­dányt vásárolnák, pedig hasz­-1970-es népszámlálás adaha.i, nos tonny a szülök szamara, mert igen sok figyelemremél­tó nevelési tanácsot ad. Somoigysaobon a hírlapter­jesztés jó szinten mozog, hisz összesen 563 napilap, 618 heti­lap jár a községbe. Az 1972-es statisztikai adatok szerint 201132 darab lapot kézbesítet­tek az előfizetőknek, s 60 282 példányt árusítottak. A hírlapterjesztés munkájá­ból ^ kiveszik részüket Nemes János, Máté István, Veszner József, valamint Balogh Atti­la kézbesítők. Erigádban dol­goznak, és esőben, sárban, hi­degben kézbesítik a hírlapo­kat. A község lakói elégedet­tek a postai dolgozók munká­jával. Nemes János például több mint 30 éve kézbesíti a hírlapokat. Az ő muríkáiuk is hozzájá­rul ahhoz, hogv a falu mű­veltsége növekedjen. Juhász László

Next

/
Oldalképek
Tartalom