Somogyi Néplap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-02 / 51. szám
Munkásbérek Az elveknek megfelelően pártbizottság határozata értelmében a mostani béremelést mindenütt föl kellett használni a központok és a telepek közötti aránytalanságok megszüntetésére. Az ezzel kapcsolatos tárgyalások — a tapasztalatok szerint — eredményesek voltak. , . A bérek elosztásánál érvéadatokat, s március 1-ig nem l jjyggjjjj a demokratizmus: a vállalat igazgatói a szakszervezeti bizottsággal vagy tanáccsal vitatták meg, elképzelésüket. Csupán néhány helyen fordult elő, hogy a bérkérdésekben a szakszervezeti titkár állásfoglalását kérték. Ahol ez történt, később orvosolták a hibát. Az elveket azután gyűléseken tárgyalták meg a munkásokkal. Volt olyan vállalat, ahol a szakszerA munkásbéremelések sok munkát adtak az elmúlt hetekben a vállalatok vezetőinek, szakszervezeti bizottságainak. Néhány üzemben — főleg a nagy gyárak vidéki telepein — még most is foglalkoztatja ez a vezetőket. Ők ugyanis késve j kapták meg a központtól az | március 1-ig nem j tudtak elkészülni a felosztással. A munkások ezekben az üzemegységekben a következő napokban kapják kézhez a béremelésről szóló értesítést. Másutt — mint például a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnál — a norma- és bérrendszer átdolgozása tartott sokáig. A munkásbérek elosztásának tapasztalatai jók. Akad azonban néhány olyan vállalat is a megyében, ahol a központilag biztosított béremelésekhez nem tettek hozzá saját erőből. Az indokuk: nem tudják még pontosan fölmérni, milyen terheket ró rájuk a központilag előírt béremelés, lesz-e módjuk saját erőből is fejleszteni. Ezzel az állásponttal nem lehet mindenben egyetérteni Körültekintőbb, alaposabb tervezéssel március elején már tudni lehet, hogy milyennek ígérkezik ez az év. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa sem ért egyet ezzel, s azt kéri a vállalati vezetőktől és a szakszervezeti bizottságoktól, hogy vizsgálják felül korábbi álláspontjukat. A vállalatok döntő /többsége helyesen értelmezte a Központi Bizottság határozatát, s az abban foglalt elveknek megfelelően osztotta el a béremelésre fordítható összeget. Általános tapasztalat az is, hogy jók az arányok: azoknak a bére emelkedett erőteljesebben, akik rosszabb munkakörülmények között, vagy éppen több műszakban dolgoznak. Az Egyesült Izzó ezt a lehetőséget például arra is felhasználta, hogy a budapesti és a kaposvári gyár között meglevő régi bér- különbséget megszüntesse. így kapott ebből a keretből többet az elektroncsőgyár. A megyei vezet nem értett egyet az. igazgató differenciálási elképzeléseivel, s javaslata átdolgozását kérte. A tapasztalatok szerint a megváltoztatott javaslat még inkább megfelelt azoknak az elveknek, melyeket a Központi Bizottság tűzött ki célul. A béremelést a vállalati vezetők és a szakszervezeti bizottságok egyaránt politikai kérdésként fogták fel. Ennek is köszönhető, hogy a közlés után eddig szinte alig fordult elő reklamáció. Az intézkedés célja, melyet a Központi Bizottság e döntéskor kitűzött, világos, az általános életszínvonal-politikából következik. Kádár János, a Központi Bizottság első titkára ezt így fogalmazta meg a Hazafias Nép front Országos Tanácsának legutóbbi ülésén: novemberi ülésen elfogadott határozatnak az volt az egyik fő tétele, hogy a munkásság, még pontosabban a szocialista nagyiparban dolgozó nagyüzemi munkásság helyzetét javítani kell. A határozatban konkrétan szerepelt a béremelés. Aki azonban a határozatot egészében nézi, jól tudja, hogy többről van szó, mint egyszerű béremelésről. Azt kívánjuk, hogy a munkásosztály mindenféle szempontból, tehát politikailag, morálisan és anyagilag is biztosítva lássa az öt megillető helyet.« A határozat lényegét így kell felfogni, s a bérpolitikai intézkedést ennek tükrében mér’egelni. A bérintézkedés jelentőségét ki-ki a maga fizetésén tulajdonképpen áprilisban tudja igazán lemérni. A 27 400 munkás — ennyit érintett ez a megyében — akkor kapja kézhez először a több bért, tartalmazó borítékot. K. I. V Tanácskoznak t a fogyasztási szövetkezetek A legfontosabb kérdésekben a tagok döntenek A fogyasztási szövetkezetekben. az uj szövetkezetpolitikai« elvek, a szövetkezed törvény, valamint az ágazati jogszabályok alapján megalkotott alapszabály szerint a tagok a részközgyűléseken gyakorolják tulajdonosi jogaikat a demokratikus önkormányzat rendszerében. Döntő változás ez az előző időszakhoz képest. Részközgyűléseken most hagyják jóvá első ízben az 1972. évi mérleget, s az 1973- as terveket és üzletpolitikát. A részközgyűlések előtt tartott küldöttgyűléseknek ezután is fontos szerepük van az egész tagsággal való találkozás, a részközgyűlések előkészítésében. Éppen ezért minden őfész tartott küldött- gyűlést; amelyek február 25- ével befejeződitek a megyében. Kedvezőek a tapasztalatok: a meghívott küldötteknek mintegy 85 százaléka vett részt a küldöttgyűléseken, és több mint tizenkét százalékuk nyilvánított véleményt. A küldöttgyűlések beszámolóiban jól összageződtek az MSZMP KB 1972. évi novemberi állásfoglalásaiból, valamint az OFT ez év januári ajánlásából adódó helyi tennivalók. A küldöttek hozzászólásaikban általában elismeréssel szóllak az 1972. évi gazdálkodásról, természetesen elhangzottak kritikai észrevételek is, különösen a tulajdonosi elenörzés, a szövetkezeti tulajdon fokozottabb védelme érdekében. Az áruellátás hiányosságairól is szóltak a küldöttek. A kenyérellátást még ma is több szempontból bírálják (minőség, választék). A lakossági szolgáltatás bővítését több helyen kérték, különösen a kis településeken a fűtőolaj- és a gázellátás bevezetését sürgetik. A mezőgazdasági szakcsoportok fejlesztésére több helyen tettek javaslatot. A küldöttgyűlések javasolták az alapszabály kiegészítését is, miután néhány helyen változtak a tevékenységi körök. Az OFT ajánlásának megfelelően az egy tag által jegyezhető célrészjegyek felső határát 15—20 00Ö forintban javasolták meghatározni. A küldöttgyűlések alapszabályszerű megtartását segítetMAI KOMMENTÁRUNK Arányossá!, hatékonyság Élménybeszámolók a Szovjetunióról Az ősszel rendezik a megyei A KISZÖV kaposvári klub- helyiségében tartotta idei első ülését a Hazafias Népfront megyei bizottsága mellett működő béke- és barátsági munkabizottság. Dr. Nagy Pál elnök tájékoztatót adott a tavalyi munkáról. A népfrontbizottságok agitációs és propaganda tevékenységének fontos része volt a béke- és barátsági munka tavaly. Elsősorban azt tette érthetővé a somogyi emberek körében is, hogy a világ népeinek barátsága, összefogása a béke ügyét szolgálja. A munkabizottság az eredményesebb béke- és barátsági munka, a bel- és külpolitikai tájékoztatás, a nemzetközi agitáció érdekében igyekezett rendszeresebbé tenpi tevékenységét, elsősorban a békegyűlések tervszerű szervezésével. Tavaly 187 békegyűlésen körülbelül 14 ezer ember vett részt. Számos községben 180— 200-an hallgatták meg a tájékoztatót, mint például Ga- dányban, Boronkán, Görgetegen, Csömenden, az Újpesti Cérnagyár nagyatádi telepén. A fontos nemzetközi eseményekről szó esett a népfrontbizottságok ülésein, valamint a népfrontesteken is. A békegyűléseken párt-, állami, társadalmi szervek vezetői, országgyűlési képviselők, népfrontaktívák tartottak előadást. Az ünnepélyességet emelte az irodalmi színpadok, öntevékeny művészegyüttesek föllépése. A barátságot erősítő rendezvények közül harminckét alkalommal találkoztak a somogyi városok és községek lakói ‘szovjet vendégekkel. Négynégy alkalommal a Csehszlovák Kultúra, az NDK Kulturális Központ, három-három alkalommal a bolgár, valamint a lengyel kulturális központ gondoskodott érdekes programról. A szocialista országok életéről hatvanhét somogyi községben hangzott el előadás tavaly. Az európai biztonsági héten 285 előadás volt Somogybán, az indokínai szolidaritási hét alkalmából pedig százötvenhét szolidaritási gyűlés. A munkabizottság Kiss József né titkár javaslatai alapján megvitatta az idei terveket. A bizottság elhatározta, hogy az Országos Béketanács programjának megfelelően a megyében is megszervezi a Harci hét az imperializmus ellen elnevezésű akciót. Járásonként négyöt nagyobb községben békegyűlések, külpolitikai tájékoztatók lesznek. A KlSZ-bizott- ságoktól azt kérte a munkabizottság, hogy az ifjúsági klubokban tartsanak nemzetközi tájékoztatókat, s ha lehet, szemléltessék olyan műsorokkal, amelyek a békéről szólnak. A május 9-e és júniüs 9-e között tartandó békehónap rendezvényeit a moszkvai béke-világkongresszus előkészítésére is felhasználja a bizottság a megyében. Az ősszel ül össze a megyei békeaktíva. Itt választják meg azokat, akik a megyét képviselik az országos békekonferencián. A békekonferencia és a béke-világkongresszus közötti időszakban a nemzetközi békemozgalom történetéről mintegy százötven helyen tartanak tájékoztatót. Az idén ezenkívül százötven békegyűlést, csoportos beszélgetést, harminchat baráti találkozót tervez a munkabizottság. A szocialista országokban, a Szovjetunióban járt turisták mintegy nyolcvan élménybeszámolót tartanak. • te, hogy a megyei tanács ke resfcedelmi osztálya és járási hivatalai minden egyes küldöttgyűlésen képviseltették magukat. A megyei pártbizottság és a. járási pártbizottságok is értékes segítséget nyújtottak állástoglalásaikkail. A helyi jó együttműködést tükrözte, hogy a községi párt- és tanácsszervek, a mezőgazdasági. tsz-ek, a ktsz-ek is ott voltak, véleményt .nyilvánítottak az áfész-ek munkájáról. Az áfész-ekben a küldött- gyűlések befejezésével megkezdődtek á részközgyűlések. A takarékszövetkezetek most fogadják el alapszabályukat. A lakásszövetkezetek tagjai is számos fontos kérdésben gyakorolják tulajdonosi jogaikat. Megyei szövetségünk ajánlásaival, szolgáltatásaival messzemenő támogatást nyújtott a szövetkezeti, élet e legfontosabb fórumainak megszervezéséhez, elsősorban a törvényesség biztosítása és a szövetkezetpolitikai kérdések megfelelő érvényre jutása érdekében. A küldöttgyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztási szövetkezetek jól élnek a törvény adta lehetőségekkel. Az 1972. évi gazdálkodásuk, társadalmi és kulturális tevékenységük reális értékelését adták, s ezzel nagymértékben elősegítették a küldöttek tájékoztatását A küldöttgyűlések után közvetlenül sor kerül a részközgyűlésekre, s itt az egész tagság előtt adnak számot gazdálkodásukról és célkitűzéseikről. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy a tagok érdemiben tudjanak dönteni a legfontosabb kérdésiekben. Dr. Kiss József, MESZÖV-elnök Minden időben téma., de kivált a mostani hetekben, a tervkészítés idején fokozottan előtérbe kerül a mező- gazdaság műszaki fejlesztése. Dönteni kell a gazdaságok vezetőinek — a közösséggel egyetértésben — az üzem jövőjéről, rögzíteni kell nem csupán a célokat, hanem a módszereket is. Ebben a munkában »jól jön« mindenfajta segítség, amely akár útbaigazít, akár ötletet ad, vagy pedig segít összhangba hozni az adottságokat a lehetőségekkel. Remélhetően sok helyen forgatják már dr. Dimény Imrének a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából megjelent, a Mezőgazdaságunk és a műszaki fejlesztés című könyvét. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek ez a munkája két szempontból is a >►legjobbkor« érkezett az olvasókhoz. A legjobbkor, mert most van a tervezés ideje, most hasznosíthatók leggyorsabban a benne foglalt elvek, de legjobbkor azért is, mert nagyüzemeink gazdálkodásának fejlődése egy új szakaszhoz, az intenzív fejlődés szakaszához érkezett. Ennek a minőségi átalakulásnak szerves része, alapja a műszaki fejlesztés. **Mezőgazdaságunk műszaki fejlesztése — írja dr. Dimény Imre — négy fő pilléren nyugszik. Ezek a pillérek a biológiai, kémiai, technikai (gépesítési, építészeti, energetikai) és az emberi tényezők tégláiból épülnek. A sorrend semmiképpen sem jelöli az egyes alkotórészek fontosságát, hiszen az egymásrautaltság nyilvánvaló. Éppen ezért szeretnék nyomatékosan rámutatni: a műszaki fejlesztésen mindig arányos, annak valamennyi elemére kiterjedő fejlesztést kell értenünk. Hiába növeljük például a gépek számát és a vegyszerek meny- nyiségét, ha nincs elegendő ' jól képzett dolgozó. Viszont a legmagasabb szintű szakértelem sem érvényesülhet anyagi megalapozás, megfelelő társadalmi—gazdasági feltételek nélkül.« Ennél egyértelműbben nem lehet megfogalmazni azt, hogy napjainkban mit is jelent a mezőgazdaság műszaki fejlesztése. Nem lehet világosabban rámutatni arra, hogy szoros összhangban, milyen feladatokat kell elvégezni az üzemben a hatékony, arányos fejlődés érdekében. Sok értékes elvi útmutatást, a gyakorlat szamára nélkülözhetetlen megállapítást tartalmaz ez á mű. Hadd utaljunk még egy fejezetére, amely igen szorosan összefügg a somogyi mezőgazdasági üzemek jelenlegi gondjaival, elsőrangú feladataival is. Ez pedig nem más, mint a gépesítés. A miniszter igy írja: »A mezőgazdaság műszaki fejlesztésének gerince a gépesítés. A gépesi- tésfejlesztés kétségkívül számos lehetőséget kínál, néha látványos lehetőségekét is. Ezekkel a lehetőségekkel élnünk kell, de természetesen olyan mértékben, ahogyan azok a gépesítés gazdaságossági szemléletébe beilleszthetők. Feltétlenül ebben a szemléletben kell a mezőgazdasági gépesítés fogalomkörét megközelítenünk, még egyszer hangsúlyozva, hogy a mező- gazdaság műszaki fejlesztésének gerincéről van szó.« A KGST munkájából A szocialista országokkal folytatott kereskedelmünk évről évre bővül. Az elért eredményeket nagymértékben segíti a szocialista integráció komplex programja alapján kibontakozó és mind szélesedő együttműködés, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenysége. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. adócsőgyára a KGST szakosítás keretében az NDK-tól 1971-ben átvette a nagyfeszültségű higanygőz egyenirányítású csövek gyártását. Előbb kezdik idén az öntözést Két év óita tart a száraz időjárási ciklus, az idei tél is az átlagosnál kevesebb csapadékot hozott és alaposan megcsappant a talaj amúgy is szűkös vízkészlete — ezt állapította meg az országos öntözési operatív bizottság csütörtöki ülésén, amelyre a MÉM-ben került sor. A téli csapadék eloszlása igen szélsőséges volt és mindent egybevetve február végén az ország egész területén egy-há- rom havi csapadéknak megfelelő hiány mutatkozott, ami a mezőgazdaság tavaszi “-indu- 1 íasate megnehezítheti. Arra »ns sem lehet számítani, hogy a hóolvadás hoz majd enyhülést a következő időszakban; csak elvétve található hótákaró a földeken és az átlagosnál lényegesen kevesebb a hóbarta- lék a folyók vízgyűjtő terében, végig a Duna-völgyben es a Tisza forrásvidékénél. Ebben a 'helyzetben arra van szükség, hogy a hazánkban általában április derekán kezdődő öntözési szezonnyitót a mezőgazdasági nagyüzemek lényegesen előbbre hozzák. Egyes üzemekben már hozzá látták az öntözéshez. 563 napi-, 618 hetilap Somogyszobon A megyei lapot olvassák a legtöbben Kedvelt a Rádiő-Televízíóújság, a Képes Újság, i Nők Lapja Az emberek többségét érdekli, mi történik körülötte, kíváncsi a világban végbemenő politikai, gazdasági, művelődési változásokra. Erről a rádió, a tv, valamint az újságok, folyóiratok, szaklapok, tudományos közlések adnak hírt. A posta dolgozód mindennap «bekopogtatnak az előfizetőkhöz, leteszik a megrendelt újságot, folyóiratot. Van aki a vezércikket olvassa el először, van olyan, aki a kül- és belpolitikái rovatot nézi át, vagy a sportnál, esetleg a híreiknél kezdi az olvasást. Hallottam olyan személyről, aki a folytatásos regényekért, a falun történt eseményekért várt türelmetlenül az újságra. Ha a számok tükrében, a statisztikai adatok szerint megnézünk egy községet, akkor láthatjuk, hogy milyen sokrétű az olvasóközönség. Somogyszob lakossága a köles belterületekkel együtt az szerint 2290. A községben a legkedveltebb és legolvasottabb újság a Somogyi Néplap, 395 somogysaobónak naponta jár. Ezenkívül hétköznap 410, vasárnap pedig 431 példányt vásárolnak a postásoknál, az állomáson. Ha a statisztikát nézzük, akkor nagy a fejlődés, ugyanis 1956-ban csak 47 előfizetője volt a Somogyi Néplapnak. Népszabadságból 130, Népszavából 28, Magyar Hírlapból 10, Magyar Nemzetiből 6 példányra fizetnek elő. Kedvelt a Rádió-Televízióújság című hetilap, ebből 137 példány jár a községbe. Képes Újságból 131, Nők Lapjából 81, Szabad Földből 35, Magyar Ifjúságból csak 15 példány jár. Sok fiatal él Somogyszobon, így a példányszámok növelésében a KlSZ-alapszervezetmrék kell segítséget nyújtania. A Gyermekünk című folyóiratból mindössze hét példányt vásárolnák, pedig hasz-1970-es népszámlálás adaha.i, nos tonny a szülök szamara, mert igen sok figyelemreméltó nevelési tanácsot ad. Somoigysaobon a hírlapterjesztés jó szinten mozog, hisz összesen 563 napilap, 618 hetilap jár a községbe. Az 1972-es statisztikai adatok szerint 201132 darab lapot kézbesítettek az előfizetőknek, s 60 282 példányt árusítottak. A hírlapterjesztés munkájából ^ kiveszik részüket Nemes János, Máté István, Veszner József, valamint Balogh Attila kézbesítők. Erigádban dolgoznak, és esőben, sárban, hidegben kézbesítik a hírlapokat. A község lakói elégedettek a postai dolgozók munkájával. Nemes János például több mint 30 éve kézbesíti a hírlapokat. Az ő muríkáiuk is hozzájárul ahhoz, hogv a falu műveltsége növekedjen. Juhász László
