Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-17 / 40. szám

Somogyszili elégedettség Szabálytalan jegyzőkönyv egy zárszámadásról Folyik a zárszámadó köz­gyűlés a somogyszili Petőfi Ternielöszöveckezetben. A jegyzőkönyvet író adminiszt­rátor gyorsírással jegyzi: -A megjelent megyei, járási ve­zetőket, a termelőszövetkezet tagjait Tóth József párttitkár köszönti. Javaslatot tesz a na­pirendi pontokra, majd felké­ri Danes Sándor elnököt be­számolója felolvasására-“. Részlet az elnöki beszámo­lóból: »Az 1972. évi gazdálko­dósunkat igen kedvező körül­mények között kezdtük meg. 1971-ben a növénytermesztés szép eredményeiket hozott, az őszi betakarítást pedig időben végeztük el, sőt az őszi mély­szántást is sikerűit befejez­nünk. Tavasszal időben vetet­tünk, a vetéseink szépen fej­lődtek. Száraz időjárású nyár­ra számítottunk: az előrejel­zések ezt ígérték, a csapadék azonban jelentős károkat oko­zott. Az aratást hat kombáj­nunkkal mindig időiben végez­tük él, tavaly nyáron azonban tizenkettővel sem bírtunk a földre feküdt gabonatáblák­kal. Holdanként kőiül belül öt mázsa gabona maradt kint. A kiesés nemcsak mennyiségi, hanem, minőségi is volt. Vető­magnak termesztettük a gabo­nát, de végűi csak az árpát tudtuk vetőmagként értékesí­teni. A szárítás újabb munkát okozott, s ez tetemes töbhlet- kölltségét jelenített. A kiesés 1,5 millió forint. Ugyanez a gond szorított bennünket a takar- Tnányfélékinél is. Csak az első kaszálásé lucernát sikerült nedvességmentesen betakarí­tani .. Csiszár Ferenc hozzászólása: »Nehéz volt a tavalyi év. Én mégis azt mondom, hogy köny- nyebbé tudtuk volna tenni va­lamivel. Talán, ha nem vár­nánk meg azt, amíg a gabona teljesen vágásra érett lesz. Egy részét előre el kellene csépel­ni. Ha az újjal nem megy, a régi módszerrel. Kevesebb ki­esés lenne.« Részlet az elnöki beszámo­lóból: »A kukorica szépnek mutatkozott, mégsem hozta a várt eredményt. Holdanként 24.9 mázsát adott Az esőn kí­vül a jég is ártott a gaboná­nak, kukoricának. Az állatte­nyésztés az az ágazat, mely az időjárástól független. Az ered­ményeink jók, különösen a szarvasmarha- és a sertéste­nyésztés jövedelmezett. Hízó­marhából a tervezett 3 685 000 forint helyett 4 78i 000 volt a bevétel, a sertésnél pedig 784 000 forinttal többet kap­tunk. A háztáji állattenyésztés számai is szépek, 9 513 000 fo­rint értékű állatot értékesitet- tek tagjaink a tsz segítségé­vel, ez kétszerese az 1969- esnek. Ez annak is köszönhe­tő, hogy a közös támogatja a háztájit. Szénából ötvenhá­rom, kukoricából harminc­négy vagonnal igényeltek és 'kaptak a tsz-taigok. Arról is néhány szót, ami tavaly őszről ez évre maradt: a mélyszán­tás és a szerves trágyázás egy része...« Csiszár Ferenc hozzászólása: »Tudjuk, hogy a műtrágya Segített a képviselő, a megyei tanácstag Átdolgozzák a ka rád i vízmű terveit (Tudósítónktól.) Egyik januári írásunkban a nyilvánosság elé tártuk a há­romezer lakosú község legna­gyobb gondját: a törpevízmű- építés megindításának akadá­lyait Megállapítottuk, hogy a mostoha talajviszonyok miatt a különleges biztonsági elő­írásokkal szigorított kivitele­zési előírások rendkívül meg­drágítottak; a terveket Oly­annyira, hogy lehetetlen a munkákat megkezdeni Pedig csak két kút ad egészséges, jó ivóvizet, és jó pár intézmény működése forog veszélyben. Mi történt azóta, remény­kedhet-e a község? — kérdez­ték azóta a tanácstitkárt a helybeliek. Erre próbáltunk mi is fetóká. Mindenekelőtt kövessük nyomon, az intézke­déseket . Január 12-én össze­gyűltek Karádon a tervezés­sel, kivitelezéssel, vízügyi ha­tósági eljárással, a szabványo­sítással kapcsolatban álló szer­vek képviselői. Igaz, nem szü­letett azonnali eredmény, hi­szen a tervezők és a szab- ványügyi emberek is megrág­ták már a részletkérdéseket, és nem tértek ed korábbi ál­láspontjuktól. Egy dolog még­is figyelmet keltő: az ország egyik legnagyobb tervezővál- lalata, az FTV és a Szabvány­ügyi Hivatal marás kezdemé­nyezte egy túl szigorú és ál­táluk is elavultnak minősített előírás megváltoztatását — Kiarád példáját ’bizonyítékként hasizmaivá. A DÉLVIÉP Vállalat, a »re­ménybeli« kivitelezők részéről ritkán tapasztalt jóindulattal saját fölötteseimél kijárta a hozzájárulást, hogy az olcsóbb és általuk akár ötéves garan­ciával is biztosított, megbíz­ható műanyag csővel építhes­sék a vízhálózatot A helyi pártszervezet és a tanács ve­zetői sem ültek karba tett kéz- zal ez alatt; élőbb Varga Ká­roly országigyűlési képviselő­höz fordultaik, majd Torma Magdolna megyei tanácstaggal, Sugár Imréhez, a megyéi ta­nács elnökhelyetteséhez ko­pogtattak segítségért. Az akció eredményeként már megkezd­ték a -tervek átdolgozását, és a jövő hónapra ígérik a vízmű építését. Természetesen addig is nyi­korognak a kilincsek, csörög­nek a telefonok, és azzal kez­dődnek a monda tok, hogy a karádi vízmű ügyében __ d rága. A szerves trágyát kel­lene jobban felhasználni.« Részlet az elnöki beszámoló­ból: »Beruházásainkat sajnos nem tudtuk teljesen befejezni, így a kombájszérű és a szol­gálati lakás építése áthúzódott 1973-ra. Célul tűztük ki a szé- niatermesztás gépesítésiét. Még a szématoirany feltöltéséhez szükséges gépeket kell besze­reznünk. Szép számban vet­tünk egybsfként tavaly gépe­ket — több mint kétmillió fon nitárt —, de az idén még többre lesz szükség. Erdőtéle- oítésre 246 000 forintot, füve­sítésre ugyanennyit, talajjaví­tásra 454 000-et fordítottunk. Munkánkat még gazdaságo­sabbá kell tennünk minden téren ...« Somogyi Vince hozzászólá­sa: »A tsz-tagoknak és az al­kalmazottaknak egyaránt gaz­dáknak kell érezniük magu­kat. A közös gazdáinak. Nem elhanyagolható egyetlen csa­var sem. Az a közösé.« Részlet az elnöki beszámoló­ból: »2 558 000 forintról 3 837 000-re nőtt a fejlesztési alapunk. A tagok részesedése­ként 7 952 000 forintot fizet­tünk ki. Egy tízórás munka­nap értéke 83 forint 70 fillér. A szociális alap összege a múlt évben 100 000 forinttal emel­kedett. A tavaly bevezetett készpénzdíjazási rendszer be­vált. Még egy örvendetes tény: a balesetek száma a két év előtti 37-itei szemben 17-re csökkent. Halált- okozó sérü­lés nem volt: A tervekről is néhány szót. Beruházásainkat szeretnénk befejezni. Csak olyan növényeket akarunk termeszteni, ámelyeket gépe­síteni tudunk. A napraforgó­ban és a borsóban csalódtunk. A cukorrépa ugyan a terve­zett 170 mázsa helyett 230-at hozott, úgy érzem azonban, hogy gépesítés nélkül itt sem léphetünk előre. Arra pedig egyelőre nincs lehetőség. A dolgozó tagok száma ugyan­akkor egyre apad.« Részlet Tóka Lajosnak, a Kaposvári Járási Hivatal osz­tályvezetőjének hozzászólásá­ból: »A somogyszili tsz-ben a tagság és a vezetőség mindig mindent megtett azért, hogy több kerüljön az asztalra. A tulajdonosi alapállás döntő. Éppen ezért mór élőre arra hí­vom fel a figyelmet, hogy a tervtárgy aló közgyűlésen nagy felélőssiággél kell majd hatá­rozniuk. Nagyon meg kell gon­dolni például a cukorrépa ügyét. Hiszen ennek a nö­vénynek a termesztése nép- gazdasági érdek...« Az újságíró jegyzetfüzeté­ből: »Valaki a hátsó sorokból: — Mindenről szó esett már, elnök elvtárs. De az valaho­gyan kimaradhatott, hogy a húsz százalék sikerült-e? Mindenki érti, miről van szó. Danes Sándor bólint. — Ez Sofmogyszilban termé­sz®bes-'“ Leskó László Ballonkakátok belföldre Férfi és női ballonkabátokat gyárt különféle színekben, méretekben a Május 1. Ruha­gyár öreglaki telephelye. A múlt évben mintegy hatvanezer kabát készült, az idén tíz százalékkal szeretnék ezt túlteljesíteni. Egymilliós megtakarítás a Satecidnél Jelentősen csökkent egyes növényvédő szerek ára A közelmúltban tették köz­zé a mezőgazdasági üzemek számára mindenképpen kedve­ző hírt: kisebb-nagyóbb mér­tékben csökkent egyes növény­védő szereknek az ára. Köztu­domású, hogy megyénk gazda­ságaiban is egyre nagyobb te­rületen használják a gömba- és rovarölő szereket, csakúgy, mint az egyes növényi kárte­vők elleni vegyi készítménye­ket- A vegyszeres növényvé­delem a termelés szerves részévé vált, jelen van szinte valamennyi növényi kultúránk termeszté­sénél. S az sem titok, hogy az egyes növényféleségek önkölt­ségénél sokat nyomott a lat­ban a vegyszerek ára, befo­lyásolva az előállított ter­ményféleség termelői árát A körülmények most lehetővé tették, hogy a gazdaságok ol­csóbban juthassanak hozzá a szükséges szerekhez, s ebben nem kis része van a hazai gyártás fejlődésének, a minő­ségi és mennyiségi kínálat nö­vekedésének. Nálunk, Somogybán évről évre számottevő mennyiségű növényvédő szer talál gazdá­ra. Márton Jánostól, a Somogy megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat (AGRÖKER) osztály- vezetőjétől megtudtuk, hogy a vállalat által ' forgalmazott vegyszerek közül hatot érint az árcsökkenés. Hogy ezekre a szerekre a múlt évben mekko­ra volt az igény, illetőleg mennyit vásároltak a gazdasá­gok, erről ugyancsak tájékoz­tatott a vállalat osztályvezető­je, s azt is közölte, hogy az egyes szerféleségeknél milyen mértékű az árcsökkenés Az Unifosz EC 50-ből 20 má- zsányi kelt el a múlt évben, itt az új ár 17 százalékkal ala­csonyabb a réginél. 15 mázsát adtak el 1972-ben a Karmex 80-ból, mely az idén már 15 százalékkal olcsóbban kerül a vásárlókhoz. A Gusathionból 80 mázsa talált gazdára tavaly, most 34 százalékkal csökken­tett áron adják- 10 mázsát adtak él a Safidon 40-ből, s az idén itt is 34 százalékos az árcsökkenés. A most mérsé­kelt árú szerek közül tavaly a Satecidből kelt el a legtöbb, összesen 600 mázsa. Ebben az évben ez a szer 15 százalékkal olcsóbb. És végül 11 százalék­Gyékényesen megindult a kotróhajó kai olcsóbb lett a Fundazol, melyből a múlt évben 61 má­zsát adott el a vállalat. Ennyit a kaposvári ellátó vállalatnál forgalmazott nö­vényvédő szerek árcsökkené­séről. Hogy ezek közül So­mogybán melyek a különösen keresett szerek, melyiknél jelentett legtöbbet az árak mérséklése, erről dr. Fülöp Mihálytól, a megyei Nö­vényvédő Állomás vezetőjétől érdeklődtünk. — Különösen a Fundazol ár­csökkenése hat kedvezően me­gyénkben, sok gazdaság hasz­nálja szívesen és nagy terüle­ten ezt a gombaölő szert- A Chinojnnak ez a gyármánya ugyanis jól bevált például a lisztharmat ellen. Kiterjedt a felhasználási köre az'TJnifösz EC 50-nek, ennek a nagy ha­tású rovarölő szernek is. Ke­vésbé mondható el ez a Kar­mex 80-ról, melyet a lucerna vegyszerezésére használnak. A Safidon 40 rovarölő szert a házikertekben és nagyüzemek­ben egyaránt alkalmazzák, gyakorlatilag a burgonyabo­garat és csaknem minden rá­gó kártevőt hatékonyan pusz­tít. A Satecid a kukoricában végzendő gyomirtás szere, a Hungazinra érzéketlen gyomo­kat is irtja. Az árcsökkentés­sel érintett hat szer közül csupán a Karmex 80 kevésbé használatos Somogybán, követ­kezésképp ennél kisebb mér­tékben, de minden más szer­nél nagyon jól jött A terv 855 ezer köbméter kavics — Rakják a vagonokat A JÉGTÁBLÁK mögött lá­A tanyiavilág helyzetének vizsgálatára készül az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium a MÉM, az Orszá­gos Tervhivatal és a megyei és helyi tanácsok segítségével, vidéki tervezővállalatok, az agráregyetemek tanári kará­nak és hallgatóinak bevoná­sával. Ezzel a vizsgálattal kell összegyűjteni azokat az alap­vető adatokat, amelyeknek feldolgozásával elkészíthetik a tanyai településhálózat terü­letrendezési koncepcióját. A jelenleg nendelitoaziésire álló adatok ugyanis elavultak. Hozzávetőleges adatok sze­rint jelenleg az országban mintegy 800 000 ember lakik külterületen, tehát várostól, községtől 500 méternél távo­labb, de tíz évvel ezelőtt még 1 100 000 ember ólt ilyen tá­voli helyeken. A becslések alapján több mint félmillióra tehető azoknak az emberek­nek a száma, akik tanyákon élnek, s így nem részesülnek sok alapvető közszolgáltatás­ban. Az előzetes vizsgálatokkal a tanyái területek 12 féle fípu­böl indultak, ki, hogy az átla­gos falusi ellátás színvonalá­nak megfelelő szolgáltatások­ban kell részesíteni az adott tanyás területet, de a helyi le­hetőségektől függően kisebb vagy nagyobb összeg szüksé­ges a megfelelő ellátás felté­teleinek — bekötő út építése, villanyhálózat, iskola stb. lé­tesítése — megteremtéséhez. A leggazdaságosabb az ellá­tás -abban a tanyacsoportban, amelyik alig kótkálométemyi- re van a legközelebbi község­től. A legkedvezőtlenebb fel­tételekkel rendelkező tanyai területektől 8—10 kilométert kell megtenni a legközelebbi faluig. Az ÉVM ütemterve szerint valószínűleg még ez év végéig befejezik a fölméréseket, a jö­vő évben elemzik a vizsgálati anyagot és kidolgozzák a ta­nyai településhálózat terület rendeziési koncepcióját, amely­ben már konkrét, a reális le­hetőségeknek megfelelő javas­latokat tesznek a tanyai terü­letek ellátását javító gazdasá­tott ismét munkához a kotró­hajó. Hatalmas »vödreivel« húsz-húszónkét méter mélyről emeli ki a lucskos kavicsot. S a végtelen — több kilométer hosszú — gumiszalag szállítja egészen a vagonokig. A télen csak a kotróhajó pi­hent a Gyékényes! Kavicsbá­nyában, az iparvágányokon naponta tolatott a hosszú va­gonsorral a mozdony. A hegy nagyságú depókból szállították a megrendelőknek — az épí­tőipari vállalatoknak és a TÜ- ZÉP-eknek — a drávai kavi­csot — Kedvezett az Időjárás, volt mindig bőven vasúti ko­csi, igyekeztünk minél többet, elszállítani — mondta Ritecz János üzemvezető. — Január­ban 38 400, februárban pedig több mint 40 ezer köbméter osztályozott kavicsot adtunk el­Sok ez, vagy kevés? A meg­rendelések a Dél-Dunántúlról érkeztek, a vasúti kocsik so­mogyi, baranyai, tolnai és za­lai vállalatok címére vitték az építőanyagot. — A tervünk ebben az évben 855 ezer köbméter mosott és tört bányakavics. Mi viszont nerucsak a tervei, .twne.m. rendelők igényeit is szeretnénk teljesíteni. A megrendelések az első negyedévre időben érkeztek. Néhány vállalat — kihasznál­va a kedvező szállítási lehető­ségeket — el is vitte a kavi­csot. A Somogy megyei Ta­nácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat hatezer köbmétert rendelt az első negyedévre, s a bányából útnak indították már az utolsó szállítmányt is a vállalat címére. Biztonságot jelent ez a megrendelőnek is és az eladónak is. A szállítási napló tanúsága szerint ellen­példa is akad. A KPM Kapos­vári Közúti Építő Vállalata például 9500 köbmétert igé­nyelt az első negyedévre, s ed­dig mindössze ezret vett át- A kaposvári TÜZÉP Vállalat a rendelt 6300 köbméterrel szemben 1100-at fogadott ed­dig. A rakodás nem okoz gondot. A bánya a hirtelen emelke­dő igényeket is ki tudja elé­gíteni. A kérdés csupán az, hogy a vasút is tud-e mindig elegendő vagont adni? csal megrakva. Ezekben a he­tekben csupán két-háram sze­relvényt indítunk. Mindehhez érdekes még hoz­zászámítani, hogy az első ne­gyedévre körülbelül húszezer köbméterrel - több rendelést kapott a bánya, mint ameny- nyire korábban számítottak. Az üzem tulajdonképpen a kotróhajó megindulásával kez­dődött Gyékényesen. Ha ter­melés nem is volt az elmúlt hónapokban, munka bőven akadt. A nagyberendezések — az úszókikötő, a kotró, a ha­jók, az osztályozó berendezés, a szállítószalagok és a moz­donyok — javítása, felújítása kereken 2,5 millió forintba ke­rül- Ez a munka biztosítja majd, hogy az év folyamán ne kelljen javítás miatt hosszabb időre leállni. Lehetővé tette azt is, hogy egész télen át fog­lalkoztassák valamennyi dol­gozójukat. A 320 HOLDAS bányaterü­letein dolgozó emberekre és gépekre az idén a múlt évinél is nagyobb feladat vár. Hiszen 50 ezer köbméterrel több ka­vicsot kell termelni. A szokott­nál korábban megindult mun­ka azt is jelenti, hogy jól kezdődött az idei éve az árak mérséklése Hogy az árcsökkenés mennyi megtakarítást jelent a szerek felhasználóinak, ennek érzé­keltetésére rövid számítást végeztünk. Eszerint például a Gusathion a tavalyi mennyisé­get figyelembe véve az idén kereken 470 ezer forinttal, a Satecid pedig — melyből a múlt évben 600 mázsa kelt el — több mint egymillió forint­tal olcsóbban kerül a gazda­ságokhoz. Az AGROKER-től kapott tájékoztatás szerint az árcsökkenésben érintett sze­rekből az idén a tavalyinál 50—100 százalékkal nagyobb mennyiséget adnak el- Ebből nyilvánvalóan az következik, hogy a gazdaságok még na­gyobb területen végeznek ha­tékony vegyszeres növényvé­delmi munkákat, másrészt pe­dig mérséklődik a növényter­mesztési ágazaton belül az egyes áruk előállításának ön­költsége. így a vegyszerek ár­csökkenése az üzemi hasznon túl a fogyasztónak is előnyé­re válik. H. F. Somogyi Nép/opl 3 — Volt rá eset, hogy na­ponta hat-hét irányvoiiat is, A! ind»1* Gyékényesről ka.visa-4 Átfogó helyzetfölmérés a tanyavilágban egyiknél abból a félté télezés­sát különböztették meg. Mind- í gös megoldásokra. K.L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom