Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-13 / 36. szám

Korszerű szervezést a tsz-ekben! ! Bonbonmeggy és biztosíték G ÁT LÓ TÉNYEZŐ K Télen is dolgoznak az üdülőkben A z MSZMP X. kongresz- szusa a termelés- és a hatékonyságnövelés olyan tartalékaira hívta fel a figyelmet, melyek az üzesm- és munkaszervezés tökéletesíté­sével, a kooperációs kapcsola­tok fejlesztésével tárhatók fel. Az 1971. december 1-i közpon­ti bizottsági határozat pedig kimondta, hogy az üzem. és munkaszervezés a gazdaság- irányítási gyakorlat- legfonto­sabb elemei közé tartozik. Az MSZMP Somogy megyei Bi­zottsága múlt óv márciusában meghatározta, milyen intézke­déseket kell tenniük a mező- gazdasági üzemek vezetőinek. Kettős feladat megoldásáról van szó. Egyrészf nagy súlyt kell helyezni az üzemszervező tevékenység tartalékfeltáró, költségcsökkentő szerepére, másrészt tervszerűen kell biz­tosítani a hosszabb távú szer­vező munka feltételeit Sok termelőszövetkezetben már nemcsak átérezték a fen­tebb leírtak szükségességét, hanem az első lépéseket már meg is tették. Nemrégiben ír­tunk a nágocsi Üj Élet Tsz- ben folyó felelősségteljes szer­vező munkáróL Nagyatádon is »érik valami« a Búzakalász Termelőszövetkezetben. És so­rolhatnánk még több mező- gazdasági üzemet is. Napirendi téma lett tehát az üzem. és munkaszervezés. S ez csaknem mindenütt magá­val hozza az eddigi gyakorlat felülvizsgálását Mi a cél? Természetesen a nagyobb jö­vedelem elérése. Ez csak ész­szerűbb tervezéssel, szervezés­sel valósítható meg. A Dél-somogyi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­ge nemrégiben alaposan, mély­rehatóan elemezte a kérdést. Állásfoglalásuk világos, hatá­rozott És aani a leglényege­sebb: támpontokat ad a to­vábblépéshez. Gergő Sándor titkárhelyettes ismertette a fontos dokumentumot a dél­somogyi tsz-ek szakemberei­vel. A feladat tehát adott: »ütőképes«, rugalmas munka- szervezeti egységeket kell lét­rehozni. Ezeket nem lehet minden szövetkezetben azonos módon, sablonszerűén életre hívni. Nem célravezető az ál­lami gazdaságok módszereinek lemásolása sem, hiszen ezek­nek általában jobb az eszköz- ellátottságuk, korszerűbb ter­melőeszközökkel dolgoznak. A leglényegesebb eltérés: a ve­zetés döntései a tsz-ekben közvetve a tagság döntései. A szövetkezetek számára most az a legfontosabb — így mondta Gergő Sándor —, hogy »feloldják a technikai, gazdasági, valamint a társadalmi oldal között idő­legesen kialakult ellentmon­dást«. Ugyanis semmiféle tény nem bizonyítja, hogy a szövet­kezetek viszonylagos elmara­dottsága a szövetkezeti üzem­forma velejárója. Az elmara­dás nem szükségszerű. A dél-somogyi tsz-eknek több mint fele kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik. Azok a számok, melyek egy- egy szövetkezetét jellemezni szoktak — termelési érték, bruttó jövedelem stb. — az országos átlag alatt vannak. A termelés jövedelmezősége is csökkent Ennek egyik előidé­zője éppen a termelés szerke­zetének sokoldalúsága, mely gátolja a rugalmas munkaszer­vezet! egységek, a komplex brigádok kialakulását, az élő­munka hatékonyabb felhasz­nálását. Sok helyütt az üzem- és munkaszervezési feladatok kö­rét leszűkítik a termelés folya­matainak szervezésére. Valójá­ban ez komplex tevékenység, mely a gazdálkodás egészének szervezését jeleníti, ideértve az értékesítési, szolgáltatási és beruházási folyamatokat is. Sokszor a korszerűség és a jö­vedelmezőség úgy vetődik fel, mintha azonos fogalmak len­nének. De lehet korszerűen drágán termelni, s lehet kézi munkaerőre alapozva — ha­gyományos módszerekkel — jövedelmezően dolgozni is. A szocialista brigádmozga­lomban rejlő lehetőségek még koránt sincsenek kiaknázva teljességükben. Nem formális, hanem tartalmi munkára van szükség, mely a tagok gondol­kodásmódjának változásában tetőzik. Az üzem- és munka- szervezésben nagy, gyakorlati jellegű feladat vár rájuk. Nem egy termelőszövetke­zeti vezető veti fel tanácsko­zásokon, értekezleteken: »az oktatási intézmények főköny­velőket, üzemgazdászokat, tervstatisztikusokat, ügyvitel­szervezőket olyan kis számban bocsátanak ki, hogy ez a köve­telményeknek csak minimális hányadát elégíti ki.« De nem kielégítő a helyzet a középve­zetők felkészülését vizsgálva sem. Ahhoz, hogy az üzem- és munkaszervezésnek eredmé­nye legyen, olyan brigádveze­tőkre van szükség, akik a ma­guk területéért felelni is tud­nak. A szabályozók gyors és gyakori változásai óva­tosságra intették a szö­vetkezeti vezetőket, ez is aka­dályozta az eddigi kibontako­zásit. S az, hogy a sokoldalú termelésszerkezet fenntartása mellett döntöttek, az üzemek szervezési feladatait is megha­tározzák. Hogyan lehet előrelépni? Melyek a szervezés alapelvei? L. L. (Folytatjuk.) A fémlapocskákat gép erősíti a porcelánra. Télen kihaltak a balatoni üdülők. Némelyikbe belátni: egymásra halmozott székek, asztalok sorakoznak odabent. Vajon miit csinálnak azok, akik nyáron a parkot gondoz­ták, akik az ínyenc falatokat készítették, akik kitakarították a szobákat, ügyelitek a rendre, a fegyetemre? — A SZOT-üdülők alkal­mazottjainak télen is gondos­kodnak munkáról. Nemcsak a '■’alaton-panti községekből, ha- iiem Somogytúrról, kátrány­ból is bejárnak most is. A legtöbben bogüáriak, léLleiek, azonban bai atoniszárszóiak is akadnak — mondta a balaiton- öoglári tanács elnöke. — Hány üdülőben foglal­koztatják őket? — Először a Művelődésügyi Minisztérium üdülőjét emlí­tem, ahol villanyóra-biztosíté­kokat gyártanaik. A SZOT Fémmunkás Üdülőjében bon- banmegigy készítésiével és cso­magolásával foglalkoznak. A Művelődésügyi Miniszté­rium üdülőjében a Kőbányai Porcelángyár kihelyezett izemegysége működik. — Sajnos, későn ébredtürV fék Január közepén települi ide a részleg, egy nap alatt fölszerelték a berendezést, s huszonnégy óra sem kellett hozzá, az asszonyok megtanul­ták az egyes munkafolyama­tokat. Mondhatom, bevált a számításunk. Kiválóan ellát­ják a feladatukat, s messze túlszárnyalják a normát — mondta Kádár Vilmosné fő­művezető. — Mit gyártanak? — Tizenhat amperes bizto­sítókat. Nem nehéz, de kéz­ügyességet igényei. — Hányán dolgoznak? — ötven asszony félkésztar- méket állít elő: az utolsó mun- " álatokat Budapesten végzik. Naponta nyolc óra alatt negy­venezer biztosíték készül el. R. G. Úttörő szaktárgyi vetélkedők február 15-én Hajógondok, hajósgondok Az igények és a lehetőségek ellentmondását a mostani ha­A vetélkedő az úttörők játéka Van olyan járműve a ba­latoni hajóparknak, amelyik mindössze 100 forintot »ér«. Az adat nem téves: a fehér testű vízi járművek egy ré­sziének értékcsökkenése elérte a nullát, s mert továbbra is forgalomban vannak, száz fo­rint eszmei értéken tartják nyilván. Ezeken a nullára le­írt járműveken összesen 3740 utaghely van. (A balatoni ha­jók befogadóképessége — a kompokat is számítva — je­lenleg 6525 utas.) A leírási kul­csot figyelembe véve 1985-ben a jelenleg meglevő egész hajó­park értéke nullára csökken. Ennek természetesen követ­kezménye az is, hogy egyre kevesebb amortizációs alap képződik a hajók után, s egy­re nehezebb feladatot jelent a felújításuk is, a befogadóké­pesség bővítéséről nem is be­szélve. A feladatok ugyanak­kor évről évre nagyobbak, s ez nemcsak azt jeleníti, hogy az idén körülbelül százezer utassal többet kell elszállítani, mint tavaly, hanem azt is, hogy a nyaralók, kirándulok a korábbinál többet várnak a hajózástól. Nemcsak utazni akarnak a két part között, ha­nem sétahajózmi a Balatonon, s közben szórakozni, táncolni vagy esetleg napozni is. A mi­nőségileg megváltozott igé­nyek kielégítésére azonban — ezt nem nehéz belátni — nem kénes a jelenlegi hajópark. Dr. Kopár István siófoki üzemigazgatótól hallottam, hogy a balatoni hajózás nye­reségterve 1973-ban csaknem duplája az 1972-es évinek. Tel­jesítését többek között az is sürgeti, hogy a múlt évben végrehajtott bérfejlesztés anyagi fedezetét az idén is elő­teremtsék. Az erőteljes érdekeltség el­lenére nem lesz könnyű ezt megvalósítani az öreg hajók­kal. A harminc vízi jármű kö­zül a HéLkát és a Kelént még a múlt században — pontosan 1892-ben — építették. A leg­fiatalabb a Széchenyi komp: 1968-ban épült Balatonfüre- tíen, a hajógyárban.„Az 1927- ben épült Csobánc már vi­szonylag »újnak« számit. jópark javítgatásával, a vízi jármüvek időnkénti átalakítá­sával nem lehet megoldani. Ezt felismerve a MAHART negye­dik ötéves tervében két új — egyenként négyszáz személy befogadására alkalmas — ha­jó építését tervezte a Balaton­ra. Az egyiket 1973-ra, a má­sikat 1975-re ütemezték. Az építési tervek készen vannak, csak a pénz hiányzik hozzá. A, MAHART fejlesztésre fordít­ható pénzét — érthető módon — ott haisználja fel, ahol na­gyobb nyereséget tud elérni. A tengerjáró kereskedelmi hajók egyetlen út alkalmával hoz­nak annyi hasznot, mint amennyi egész évben a Bala­tonon van. Csakhogy a Balatonból szár­mazó hasznot nem lehet csu­pán a jegyek árával azonosí­tani. A vendég, aki itt tölt több-kevesebb időt, a pénzéért jó ellátást kíván, megfelelő szállást, étkezést és — többek között — változatos vízi prog­ramot: kirándulást és sétaha­józást. Elsősorban nem hosz- szú, unalmas hajóutat például Siófok és Tihany között, ha­nem színes programot a ví­zen. Hogyan tudja ezt bizto­sítani a siófoki üzemigazgató­ság? Pinczéhelyi Károly forgal­mi szakosztályvezető: — A forgalomemelkedés leg­nagyobb akadálya a hajak be­fogadóképességé. — És a ikapaciitáskihaszná- lás? — A személyjáratok többre aligha képesek. A kompoknál ipari televízióval fölszerelt forgalomirányító központ fel­állítását tervezzük. Ez lehető­vé teszi, hogy a nyári csúcsok idején figyeljük a ikét part gépkocsiforgalmát, s mindig úgy irányítsuk a járatokat, hogy szállítóteriik teljes ki­használásával közlekedjenek a két part között. — S a kikötők? — Szánté valamennyi jelen­tős bővítést igényel. A tervek között szerepéi váróterem épí­tése Fonyódon és Földváron. egyre növekvő forgalom in­dokolja ezt —, hogy körbe le­hessen hajózni a földvári Ga­lamb-szigetet, Badacsonyban ugyancsak forgalmi épület és váróterem építése szükséges. Tihany hasonló gondokkal küzd. A balatoni hajózás gond­ja nem ismeretlen az ágazat vezetői előtt. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium meg­alapozott, jogos igénynek tart­ja a fejlesztést, csak éppen pénz nincs rá. — Tudomásom szerint — mondta dr. Kopár István — a Gazdasági Bizottság foglalko­zik véle a következő hónapok­ban. E döntéstől várjuk, hogy a fejlesztéshez szükséges pénzt megkapjuk, s a kulturált — kiránduló jellegű hajózást — az ötödik ötéves tervben biz­tosítani tudják. A nyugdíj és a járadék fo­lyósításának szabálya több esetben változott az utóbbi években. A változásokat főleg a munkaerőhelyzet tette szük­ségessé, s az, hogy a különbö­ző nyugdíjas kategóriákra vo­natkozó, sokszor túlzottan sza­bályozott föltételek összhang­ban legyenek egymással. Január elsején csak a me­zőgazdasági termelőszövetke­zeti járadék folyósítási fölté­telei változtak. Nem módosult az a szabály, mely szerint szo­ciális okok miatt korlátlanul foglalkoztathatók egész évben, akik 1972-ben 700 forintnál, ez évtől pedig ennek 2—2 száza­lékkal növelt összegénél keve­sebb nyugdíjjal rendelkeznek. Közismert a kormánynak az az intézkedése, hogy 1973. ja­nuár 1-től minden nyugdíjait as járadékot fölemeltek 50 fo- 1 rint rendkívüli pótlékkal. Ez. ! mi, továbbá a bősdszeoes évi A Magyar Úttörők Szövetsé­ge a Művelődésügyi Minisz­tériummal és az Iskolatele ví­zióval az 1972—73-as tanévre is meghirdette az úttörő szak­tárgyi vetélkedőket. Február 15-én rendezik meg a járási és városi úttörőelnökségek az iskolák első és második he­lyezettjeinek részvételével Az eddigi hagyományoktól eltérően a jelenlegi versenyek túlnőnek egy-egy tantárgy ke­retein, s az egyéni érdeklődés­re, az olvasmányélményekre is építenek. A versenyeket hét kategóriában rendezik meg februárban: úttörő irodalom­barát és nyelvész, úttörő tör­ténelemkutató, világjáró úttö­rő, úttörő természetkutató, út­törő fizikus, úttörő vegyész, úttörő matematikus, majd ké­sőbb az orosz nyelvű verse­nyeket. A Tóth Lajos Általános Is­kolában. a háziversenyek győzteseivel beszélgettünk ar­ról, hogyan készülnek a vá­rosi vetélkedőre. 2 százalékos emeléssel azok a nyugdíjak, melyek a múlt év­ben még 700 forint alatt vol­tak, az idén már 700 forint fö­lött vannak. Nemcsak a nyugdíjasok, ha­nem a munkaadók is fölteszik a kérdést, hogy vonatkozik-e rájuk a foglalkoztatási ked­vezmény vagy sem. Erre azt válaszolhatjuk, hogy mivél az alaprendelkezés nem változott, függetlenül az 50 forintos — és főleg az évi 2 százalékos — emeléstől, ezeket a nyugdí­jasokat továbbra is úgy kéll tekinteni, mintha nyugdíjuk 700 forint alatti lenne. Tehát a rendkívüli pótlék nem befo­lyásolja az eddigi nyugdíjfo­lyósítási szabályokat. Ez azt is jelenti, hogy az idén korláto­zás nélkül lehet foglalkoztat­ni mindazokat, akiknek az öregségi vagy rokkantsági \ nyugdija nem haladja mag a I 764 tornaiak Dorogi Istvánná csapatveze­tő: — Már értek el tanulóink országos első helyezéseket is. Az érdeklődés most is nagy volt A háziversenyekre 261 nevezés érkezett. A győztesek izgatottan készülnek a továb­biakra. Lfóczi Kata: — Irodalommal már keveset foglalkozom. De a nyelvtanit kell még tanulni. Géger László (ő fizikából és kémiából is győztes az iskolá­ban): — Nehezen tudtam el­dönteni, hogy melyiket válasz- szam, mert csak egy tárgyból lehet nevezni. Végül a fizika mellett döntöttem. Simon Gabriella: — A tan­könyv és a tanáram kérdései mellett a Képes történelem so­rozat a legnagyobb segítőm. Tóth Éva: — Ügy érzem, a méntant jobban tudom. Ezért már hosszú idő óta számtan- példákat oldok meg. Bata Mónika: — Sokat se­gít a tanárnőm. Néha dél­után a szertárban kísérlete­zünk. Nagyon szeretem a ké­miai egyenleteket. hétfőn az 1973. évi utazási le­hetőségekről. A Technika Házában az Ag- roinform—IBUSZ mezőgazda­sági utazási iroda vezetője, Horváth Attila számolt be az 1973-ban tervezett szakmai utakról. Az év folyamán 86 — a mezőgazdasággal összefüggő — nemzetközi vásárra és kiál­lításra utazta/tják a magyar szakembereket, többek között a spanyolországi Zaragozában sorra kerülő nemzetközi me­zőgazdasági gépkiállításra, az IvSZK-beli Dortmundbam ren- ytewtóő seeaastikcBí saases- es Horváth Éva: — Én oroszra készülök. Szeretnék jó ered­ményt elérni. Tavaly az isko­lában második lettem, de nem jutottam tovább, mert két «el­ső helyezett volt Mindegyik pajtás közös cél­ja, hogy jól felkészülve ve­gyen részt a csütörtöki ver­senyen. A vetélkedő az úttörők já­téka. Hasznos játék. Segít kö­zelebb kerülni egy-egy tan- ‘árgyhoz, az érdeklődésüknek megfelelően elmélyedhetnek egy-egy témába a pajtások, versenytapasztalatot szerez­nek. Megismerik más iskolák tanulóinak tudását is. Nem lenne szerencsés ezért, ha az iskolák vezetői vagy a szakfelügyelők a szaktanár tu­dására, munkájára általánosí­tanának tanulóik helyezései­ből. Csütörtökön az egész or­szágban egy időben bontják fel a borítékokat Azonos kér­désekre — némelyiket a tele­vízió sugározza — válaszolnak majd a pajtások. Reméljük jó verseny, hasznos játék lesz. baromfitenyésztési kiállítás­ra, a belgiumi Genfben terve­zett nemzetközi kertészeti technológiai kiállításra, továb­bá Moszkvába, a húsipari és tejipari berendezések kiállítá­sára, Gracba, a nemzetközi vízvédelmi, levegőtisztasági és környezetvédelmi kiállításra, s Bukarestbe, a mezőgazdasági élelmiszer, és csomagolóipari kiállításra. Ezen túlmenően 48 tanulmányútat szervez az Agroiníorm—IBUSZ, s tizen­hat európai országba­Somogyi Néplap Kercza Imre Az 50 forintos pótlék nem számít Mikor foglalkoztathatja a vállalat korlátozás nélkül a nyugdíjasokat? 86 nemzetközi vásárra és kiállításra szervez utat az idén az Agroiníorm—IBUSZ Pécsen két utazási iroda ve­zetői tartottak tájékoztatót >

Next

/
Oldalképek
Tartalom