Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-10 / 34. szám

Kamsúáf 1973.11.10. JT A SOMOGYI NÉPLAP MELLÉKLETE A város kasszája Csaknem ötvenöt millió adókból Fontos a pontosság — Hogyan kerülhető el a „zaklatás“ Interpellál a tanácstag, be­jelentést tesz valamelyik ka­posvári, s azt kéri, hogy ezt, azt építsenek, javítsanak meg. A kérések általában jogosak, azonban a teljesítésük attól függ, vajon mennyi pénze van a városi tanácsnak. Ezért fon­tos, hogy minden pénzösszeg befolyik-e a kasszába azokon a csatornákon, amelyek meg­— Nagyon nemes célokra. Megemlíteném, hogy többek között ebből fedezi a tanácsi intézmények fenntartását. Ez a négy bölcsődét, az öregek két napközi otthonát, az anya­tejgyűjtő-állomást, a tizenhét óvodát, a tizenegy általános iskolát, a két gimnáziumot, a középiskolákat (közgazdasági, kereskedelmi, egészségügyi), a zene-, a gyorsíró iskolát, a két gyors bejelentés. Hiába adja el valaki például a kocsiját, ha nem jelenti be, továbbra is tőle kérjük az adót! A kisipa­rosoknál előfordul, hogy a magánosoknak végzett mun­kát nem vezetik be a pénz­tárkönyvbe, ez pedig már pénzügyi szabálysértésnek számit, s ha kiderül, bírságot rovunk ki, progresszíven adóz­fríft 0 cfüteráromra r Ovodatervek a csomagban Mindig örömmel adtunk hírt arról, hogy régi óvodákat bő­vítettek, helyiségeket alakítot­ták át. új óvodát építettek. A városban élő családok első­sorban azért kísérik nagy fi­gyelemmel az ilyen híradáso­kat, mert egyre több gyermek­nek szeretnének óvodai helyet szerezni. S ezért még áldozat­ra is képesek. Ezt jól mutatja az a mozgalom, amelyet a húskombinát szocialista bri­gádjai indítottak el. Most már azonban egyre jobban arra is kíváncsiak az emberek, hogy mikor kezdik el építeni az új óvodát. A centenárium prog­ramja szerint az ősszel avat­ják fel. Ügynevezett hernádi gyöngypanel elemekből építi majd fel a költségvetési üzem. A tervek éppen a közelmúlt­ban készültek el, s ebből az alkalomból a Somogyterv dol­gozói nevében levelet írt Szi­getvári György igazgató Ros­tás Károly tanácselnöknek. Ebben bejelentette, hogy ja­Készülnek az új utca- és számtáblák alapozzák a költségvetést. Harangozó Jánossal, a városi tanács pénzügyi osztályvezető­jével az adókról, azok fel- használásáról beszélgettünk. — Az adóknak igen fontos szerepük van az állami fel­adatok teljesítéséhez szüksé­ges pénzügyi fedezetek bizto­sításában. Adórendszerünk hármas tagoltságú. — Ez mit jelent? — A vállalatok, a szövetke­zetek és a lakosság fizet kü­lönféle adókat. Vegyük talán először a válltalaboíkat, ktsz-eket, áfész-ékiet. ök illetmény­adót, esziközűekötésii járulé­kot, városfejlesztési hoz­zájárulást fizetnek. Kaposvár ebből a megyei tanács pénz­ügyi osztálya által készített terv alapján részesedik. A ré­szesedés kulcsa vállalatonként más és más. A termelőszövet­kezetek jövedelem-, föld-, gépjárműadót, városfejlesz­tési, hozzájárulást fizetnek. Ez teljesen a város kasszájába folyik be. A vállalatok és a szövetkezetek adója tavaly 46 millió forintot tett ki, s ez a város költségvetési bevételé­nek csaknem a fele. — Mennyi adót fizet a lakosság egy évben? — Tavaly 8 900 000 forintot. I Ez mindössze tíz százaléka a tanács költségvetési bevételei­nek, tehát a nagyobb terhet a vállalatok viselik. Az iparo­sítás egyébként így hat visz- sza a város fejlődésére. A ta­nácsnak ezenkívül vannak úgynevezett működési bevéte­lei. A saját intézmények 23 millióval gyarapították a vá­ros kasszáját 1972-ben, a fel­sőbb tanácsi hozzájárulás pe­dig 19 millió volt. Ennyiből gazdálkodhat a város. — Milyen adókat fizetnek a kaposváriak? — Általános jövedelemadót, a mezőgazdasági lakosság jö­vedelemadót, azután van ház-, bor-, forgalmi-, gépjárműadó, honvédelmi, községfejlesztési hozzájárulás, mezőőri járulék. Körülbelül tizenháromezren adóznak a megyeszékhelyen. — Mire fordítja a város a pénzünket? Száz éve történt Állandó Ezzel a címmel számol be a Somogy című hetilap 1873 februárjában megjelent száma a városi színház építésének tervéről. Roboz István, a lap főszerkesztője cikkében öröm­mel üdvözli a tervet, mely ha megvalósul, végre háza lesz a magyar szónak Somogybán is. »Valóra válik minden mű­velt ember vágya: Kaposvárott állandó színházat emelni« — úja Roboz István. A színház építése nagy je­lentőségű: «H.indenki tudja, mit te z az alapkövét tenni olyan háznak, amelyben nyel­vünket zengik, művelik.« Az írásból azonban kitűnik, hogy Roboz István — bár­mennyire lelikesül is a kultú­kollégiumot, a tizenhárom fiókkönyvtárat, a tizenhét ál­talános, nyolc gyermekorvosi körzetet jelenti. Ezenkívül szo­ciális segélyeket is utalunk ki az így befolyt összegekből. — Rendesen fizetnek-e a város lakói? — Az utóbbi években javult a lakosság adófizetési morál­ja. Az adózók 90 százaléka pontosan, minden felszólítás nélkül fizet, 7 százaléka csak felszólításra. Mintegy 3 száza­lék nem tesz eleget kötelezett­ségének, s így letiltást, zálo­golást kell alkalmazni velük szemben. Az emberek két rész­letben fizethetik az adót pót­lékmentesen. Az első félévit március 15-ig, a második fél­évit szeptember 15-ig kell be­fizetni. Minden adót lehet részletekben fizetni, ha szo­ciális szempontból indokolt, s ezt az adózó illetékmentesen írásban kéri a pénzügyi osz­tálytól. Ez az új gépjárműadó fizetésére is vonatkozik. Aki viszont nem fizeti pontosan a részleteket a hónap tizenötö­dik napjáig, annak megszűnik ez a kedvezménye, sőt pótlék­kal fizeti tovább az adót. A pénzügyi osztály persze azt kéri, hogy a munka csökken­tése végett — aki tudja — két részletben fizesse az adót. Hi­szen még így is 28 000 ügy­irat elintézése, 29 000 adótétel könyvelése hárult ránk ta­valy. — Hogyan kerülhetik el az emberek a felszólítást? — Egy-két jó tanács. Lé­nyeges a pontos név, lakcím, a törzsszám feltüntetése a csekkeken, mert ennek elma­radása miatt sok embert kell zaklatni. Ha valaki adóköteles ingatlanra, gépkocsira tesz szert, vagy ilyen tevékenysé­get kezd, ugyancsak fontos a tatunk. A borral kapcsolatban azt kérjük, hogy a tárolás he­lyét is jelentsék a pénzügyi osztálynak. Akiknek nem te­rem több ötszáz liternél, nem automatikusan jár az átalány, az ő esetükben is mi állapít­juk meg. A pénzügyi osztály arra törekszik, hogy jó kap­csolatot alakítson ki a város lakóival. Ennek alapja azon­ban, hogy az adózók pontosan tegyenek eleget kötelezettsé­güknek. U G. nuár 31-én kinek-kinek cso­magban elküldték a szocialis­ta brigádok mozgalmának eredményeként létesülő óvoda terveit megvalósításra. A két- i kéziektől azt várják, hogy mi­nél előbb valósuljon meg, ami most még pauszpapíron van. A Somogyterv, azaz a Ta­nácsi Tervező Vállalat eddig az elektroncsőgyár óvodáját, valamint a szocialista brigá­dok óvodáját tervezte meg társadalmi munkában. E fel­ajánlott munka értéke mint­egy 143 000 forint. 100 éves Kaposvár A város kiállítása Javában dolgoznak az épí­tők, és már a befejezés előtt állnak az átalakítási munkála­tok a Rippl-Rónai Múzeum Latinca-termében. A kiállításra alkalmas terü­letet jelentős mértékben nö­velitek, így a centenáriumi és az ezt követő munkásmozgal­mi kiállításnak méltó helyet biztosítanak a Latinca utcai kiáliítóteiremben. Dr. Bakay Kornél, a So­mogy megyei Múzeumok igaz­gatója elmondta, hogy a cen­tenáriumi kiállítást előkészítő bizottságot alakítottak. Az ülé­sen, melyen a város üzemei­nek, ipari létesítményeinek a vezetői, a kulturális intézmé­nyek irányítói vettek részt, felajánlást tettek a gazdasági vezetők a centenáriumi kiállí­tás anyagi támogatására. Ezt az akciót a városi pártbizott­ság irányítja. A kulturális in­tézmények elsősorban doku­mentációkkal segítik a kiállí­tás rendezőit, hogy minél gazdagabb anyag kerülhessen a közönség elé. Az előkészítő bizottság ja­vaslatára született meg az el­határozás, hogy felhívják a város lakosainak figyelmét a tulajdonukban levő értékes, sokatmondó anyag — képző­művészeti alkotás, ipartörté­neti és egyéb tárgy, írásos em­lékek — bejelentésére, melyet a kiállítás idejére kölcsönad­nának. A város polgárai a Rippl- Rónai múzeumban február 20-ig jelenthetik be, hogy mi­lyen fontos, kiállításra alkal­mas anyag birtokában vannak. s hozzájárulnak a centenáriumi kiállítás jelentőségének eme­léséhez. A költségvetési üzem csaknem háromezer darabot fest. A vá­rosi tanács a centenárium tiszteletére cserélteti ki a megko­pott táblákat. Ahogy a költségvetési üzemben elmondták a toponári és a kapóstüredi városrészben cserélik ki a leg­több számtáblát. ARCOK — HAGYOMÁNYOK Vaszary János (1867—1939) Tizenöt éves korában hagyta él szülővárosát, kitörve a sok­gyermekes pedaigóguscsailád szegénységéből. Kaposvártól Kolozsvárig meg sem állt. Ti­zennyolc évesen Székely Ber­talan tanítványa a Mintarajz- tanodában. Az iskolás felada­tokat nehezen tűrte. 1887-ben beiratkozott ugyan a münche­ni Akadémiára, de a városban tartózkodó Hollósy Simon sza- badiskolájának hatása alá ke­rült. Nyugtalansága — és a hercegprímás nagybácsi, Va- szary Kolos támogatása — ha­tására megjárta Párizst és Ró­mát is a következő években. A kilencvenes években haza­tért, de az első adandó alka­lommal újra útnak indult, vissza Párizsba, majd hosszabb időre Spanyolországba. Ké­sőbb is, egész életében szünte­lenül járta Európát. A fiatal festő az akadémiai képzés mellett a szecesszió, impresszionizmus, posztim­presszionizmus bűvkörében ér. lelődött. Nem állt meg sehol: megismerte, megtanulta mind­azt, ami az európai mestere­Közművesítés a Kalinyin városrészben színház Kaposváron ra házának építéséért — nem tudja megjegyzés nélkül hagy­ni azt a tényt, hogy a lap már régebben sokszor szóvá tette ugyanezt. De a megyei -►journalisták« hangja pusztá­ba kiáltott szó maradt. A színház építésének gondo­lata is olyan helyen és olyan körülmények között vetődött fel, ami jellemző volt a vá­rosra; «Az utolsó városházi vigalom alkalmával az ebéd­lőben felköszöntést mondott Bárány polgármester úr.« Itt hangzott el a nevezetes beje­lentés: «Nem is kell monda­nunk, hogy a jelenlevők álta­lános tetszéssel fogadták az indítványt, s hogy ne csak szóban nyilatkoztassák a rész­vét, hanem tettekben is, azon­nal aláírtak 3—4000 forintot, kiváló örömmel hozván ezt az áldozatot a nemzetiség oltárá­ra.« A cikkíró a nem sokkal előtte megalakult rendezett ta­nács vezetőinek és tagjainak hiúságára apellál, amikor ezt írja: «A kaposvári rendezett tanács jobban nem is vésheti ércbe a nevét, mintha hivata­loskodása elején oly emléket örökít meg, melyet nemzet magáénak vall.« A színház építése tehát — ha egy »városházi vigalom» alkalmával határoztatott is el. de megindult. Hozzájárulva a város kultúrálódásához. El is készült — harminc- nyolc év múlva ... k. M. Tegnap kezdte meg Kaposváron, a Honvéd utcában épülő 276 lakáshoz szükséges közművesítést a Somogy megyei Ál­lami Építőipari Vállalat. kiét foglalkoztatta. Miközben Toulosue-Lautrec, Gauguin, Bonnard, Carriére, Ludwig von Hofmann műtermi prob­lémáival viaskodott, gobeline­ket is tervezett és nem sza­kadt el a magyar festészet ha­gyományaitól. Egészséges, ke­mény munkáit végző paraszto­kat ábrázoló képeit is láthat­juk ebből az időből. Közülük nem egy somogyi élményt tűk. röz, mint például a »Somogyi legény lovakkal«. A hagyo­mány szerint a «Szolgalegény« robusztus alakjának modellje balatongyöröki parasztember volt. Komor, megrázó képeket örököltünk tőle Szerbia harc­tereiről. Azután váratlanul egy sor könnyed, franciás csend­életet festett és megtanulta azt a stílust, amelynél haláláig kitartott. Ecsetét tökéletesen használta, de a látvány szép- ságfénél maradt, és nem töp­rengett, nem filozofált. Korá­nak minden haladó irányz,alté­ban otthonos volt, örömmel és sokat festett. Szüntelenül Pá­rizs vonzásában élt. Miközben ecsetje megálla­podott a tájaik, csendéletek derűs színeinél, közéleti ma­gatartása erjesztő erővé vált a magyar művészetben. A Mű­csarnok állandó kiállítója lett, komoly hazai és nemzetközi sikereket aratott, és közben lazító erejű cikkeket írt. Űj nemzedékék tanítója, szerve­zője is volt. Aki addig nem csatlakozott semmiféle közös célkitűzéshez, kötött program­hoz, 1924-ben a Képzőművé­szek új Társasága szervezeté­nek egyik alapítója volt. Az egyesület elnöke Rippl-Rónai, alelnöke Vaszary János. Szel­lemi vezér a Szinyei Társaság­ban, majd az Űj Művészek Egyesületében. Rippl-Rónai művészetének lelkes propagá- tora. Elveiért harcolt, vélemé­nyét nyilvánosan kimondta. Franciás kultúráltsága, szelle­mi mozgékonysága a növekvő német befolyás ellen fordí­totta. 1920-ban Lyka Károly került a Képzőművészeti Főiskola élére, és meghívta tanárnak Vaszaryt, valamint Csókot. A két mester tanítványainak nagy része a modern törekvé­sek méltó folytatója lett. A hi­vatalos irányítással azonban szembe kerültek: a növendé­kek képei kiríttak a Műcsar­nokban rendezett szolid kiállí­táson. 1932-ben a két mestert eltávolították, tanítványaik szétszéleditek. Nem maradtak monumentá­lis alkotásai, de tájékozottsá­gával, információéhségével, örök nyugtalanságával, tagad­hatatlan huszadik századi voltával pályája ellentmondá­sossága elleniére is máig példa lehet a magyar művészeti élet­ben a Kaposvárról indult művész. Fiola Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom