Somogyi Néplap, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-28 / 49. szám

(~fi'uedüru had t - 73 A modern nyugtatószerek (MTI Foto — Bara István felvételei — KS) A vele született csipőficamról MINDIG össaeszorul a szí­vem, ha valahol szép, egész­ségié«, jól fejtett, de jellegze­tesen k acsázva járó fiatalt lá­tok. A részvét, a tehetetlen ke­serűséig ktnoz. Mert meg kell mondanunk őszintéin: ép, egészséges emberek lehetné­nek, ha a tudatlanság, a gon­datlanság, ae értetleinség vagy a könn yelműség meg nem nyo­morította volna őket. Súlyos, komoly vád ez, de így van. S hibásak vagyunk mindnyájan: a szüleik, a rokonaik, a hozzá­tartozóik. Hiszem tudnia keli, mag kéül tanulnia mkidentki- nek, hagy az úgynevezett »ve­le született csípőfioam« — ez a nem is betegség, hanem rendellenes — csontrendszeri állapot: ma már tökéletesen gyógy íövaitó, ha időben fogta 1- iaoani kezdenek vele a gyó­gyításból jártas sankorvoaok. Mi is az a esípőfficam? Rendeatenes élettani állapot. Az a helyzet, amikor a corob- csorit ízületi fejecse nincs a helyén a osípőtányér ízületi vápájában, s így nem tud meg- íámascakod'ni. Amikor a test «áneheaedák, a nyomás alatt kimoaduL és a test egyensúlya megibieoen. A esi pofi cam — ahogyan a neve is mondja — ficam, amefty megfelelő körül­ményeik között visszarakható, az egészséges átlapolt vissaa- saereziheitő. Az első kérdés: hogyan ke­letkezik? Ki ugorhat felnőtt korban is a csípőízület, de ez igém. rit­ka. A csecsemőkori a számot- | Egyszerű! Szakorvoshoz kell tevő, a veszedelmes. Ez az, J vinni a gyermeket, még in- amit vele születettnek nevez- ! ka'bb a csecsemőt, ha a csípő­nek! Vele születeti!? Elképzel- ficam gyanúja szóba kerülhet, hető, hogy ficammal születik a | Ne aggódjék a,szülő! Csecse­baiba, de valószínűbb, hogy csak iközvetlenül a szülés után alakul ki —• valamilyen eről­tetett testhelyzet miatt. Pél­dául, ha farral születilt é6 erőltetve húzzák, helytelenül emelik; esetleg, ha pólyázás- kor a mama kinyújitózitatja az apróságot, hogy egyenes le­gyen a lába. Az újszülöttnél egészséges élettani helyzetben a csípőíziü'let egy kissé hajlí­tott, és a két comb széttárt. Ezt kívánja az ízületi és csont- rendszere. A korai csípőficam felisme­rése elég nehéz. Egyik legíon- toeábto tünete az, hogy ha -áll a baba, áld«, akkor a popsiján a herántraneok nem egyfor­mák. vagyis a feneke ruem szarrumetrukus. Az egyik olda­lon. a fara lejjebb lóig ás ugyanazon az oldalon elöl a térdkalácsa magasabbra húzó­dik. Pontos megfigyelés atot is mőkorban a megoldás igen egyszerű és eredményes. A comibcsont fejét visszahelye­zik a csípőcsomt gyengén fej­tett árkába, és ott rögzítik, hogy árkát önmaga mélyítse ki és biztonságos élettani hely­zetet teremtsen. A rögzítés szíjjal, gipsszel — vagy bár­mi módon — a felnőttet meg­riasztja, mert az apróság combjai békaállásba kerülnek, mintha félig behajtatva szét­feszítették volna. Pedig ez a jó tartás, és a kisbaba rövi­desen meg is szakja, s ez az élettani tartás időben helyre­hozna. KÉSŐBB — sajnos -*• a ■gyógyítás menete és eredmé­hye már nem , ilyen biztonsá­gos. Ezért kell megtanulnia és állandóan észben tartania minden édesanyának, minden hozzátartozónak és mindenki­nek, aki törődik valakivel, megállapíthatja, hogy az em- I hogy amikor a csecsemő mór Az ember lelki világát — szellemi képességeit, hangula­tát, kedélyállapotát — befo­lyásoló szerek használata igen messze nyúlik vissza. Miköz­ben az elmúlt fél évszázad alatt a gyógyszerkutatás a leg- töhb fertőző kórokozó ellen ta­lált hatékony gyógyszert, ro­hamléptekben fejlődött az a tudományág is, amit pszicho- farmakológiának hívnak. Ez­alatt a gyógyszerkutatásnak azt az ágát értjük, amely a lelki világunkra ható gyógy­szerek kutatásával foglalkozik. E tudományág szülöttei, a pszichofarmakonok — tehát a lelki működéseinket módosító gyógyszerek ■— szinte új kor­szakot teremtettek az ideges lelki zavarok vagy éppenség­gel egyes elmebetegségek gyó­gyításában. A pszichofarma­konok közül talán a legnép­szerűbbek azok, amelyeket nyugtatok — ugyancsak eléggé ismert szakmegjelölésük alap­ján — trankvillánsok néven tartunk számon. A modern nyugtatók általában nem növé­nyi kivonatok, hanem a ve­gyész lombikjában született kémiai anyagok. Andaxin és tarsai Alig akad napjainkban már hazánkban ember — akár fa­lun, akár városban éljen —. aki ha másutt nem, a Ludas Matyi hasábjain ne találko­zott volna még tréfás formá­ban is az Andaxinnal. És alap­jában így van ez rendjén. Aki­nek nyugtatószerre van szük­sége, vagy akinek az orvos a különböző lelki működészava­rok miatt az új, modern pszi­chofarmakonok valamelyikét rendeli, az bizalommal és igen- igen nagy eredménnyel hasz­nálhatja őket. Az új, modem pszichofarmakonok hatására súlyos elmeállapotok »rendez­hetők«, de a mindennapos ide­ges szorongások is csökkent­ta, hogy a modern ember va­lamilyen varázslatos tabletta segítségével fog szert tenni ál­landó és szüntelen »boldogság ra«. A modern gyógyszeripar modern nyugtatószerei bizto­san nem azonosak ennek a vér­mes képzelőerejű regényíró­nak csodaszerével. Az igaz: emberi boldogságot a kiegyen­súlyozott, derűs életszemlélet és nem a gyógyszer segítségé­vel érheti el az ember. Gyógy­szerre a szorongó, felfokozot- tan félő embernek van szüksé­ge. A legmodernebb nyugta­tószerek is csak arra alkalma­sak, hogy tünetileg addig nyújtsanak segítséget, amíg szükségünk van rájuk. A nyugtatószer tehát nem cu­korka, amit a kisgyermeknek néha vigaszképpen adunk, ha »eltörik a mécses«. Ezért kö­tik törvényes rendelkezések hazánkban a nyugtatószerek használatát orvosi rendelvény hez. A nyugtatószerek ugyanis általánosságban az orvosi ta pasztalat alapján az emberek döntő többségére ' ugyanúgy hatnak. De vannak kivételek is, akiknél szpkatlan hatást váltanak ki. Az orvos ismer: ezeket a nem várt hatásokat is, és szükség esetén leállítja a gyógyszer használatát. A gyógyszernél hatásosabb Felgyorsult életritmusunk idején is gondolnunk kell ar­ra, hoy a megelőzés mindig jobb, mint a gyógyítás. Bár joggal lehetünk büszkék gyógyszeriparunk modem ryugtatószereire, mégis jobb, ha békés családban, szoron­gás- és félelemmentes gyerme­kek nőnek fel. És ami a csa­ládra érvényes, az a nagyobb c; a ádra, a munkahelyre — sőt az egész ország közösségére — is vonatkozik. Ha az emberek gyermekkorukban kiegyensú­lyozott kedélyre tettek szert, ha vágyaik, céljaik, törekvé­seik és a tényleges valóság kö­zött nem tátonganak áthidal­hatatlan szakadékok, ha érzik a munka örömét és környeze­tükben a biztonságot, az állan­dó segítőkészséget, ákkor rit­kán lesz szükség nyugtatósze­rekre. Dr. Sz. Á. OTTHON CSALÁD Életmentés köuúti baleseteknél Tanfolyam — autósoknak A megyed kórháiz egészség­ügyi fel világosi tó ja, a Vörös- kereszt Somogy megyei Szer- vecoete ós az Autóklub rende- í zésében elsősegélynyújtó tan- hetők. Ez utóbbi igen jelentős [ folyam indul 1973. március sok-sok ember életében. j 7-én, szerdán délután 5 órai Az új leletű, modern nyug- j kezdettel a megyed kórház kul- tatószerek a régiektől általá- j túrtemiében. Ezt követően ban abban különböznek, hogy a | minden szerdán — összesen 6 lített lába egy kissé rövideöb. Ha az ilyen baba megindul, egyébként is bizonytalan lépé­se még ingadozóbb: az egyik óléira biccent, kacsázik. A helyzetet nagyon megnehezít­heti, ha a rendellenesség két­oldali. így nehezebb a felis­merése. Az viszont egy kissé tájékoztató, hogy a korai csí- pőficam lányoknál gyakoribb. Mi a soha el nem maradha­tó tennivaló? | feláll és megindul, okvetlen vigye el csecsemővédelmi ta- | nácsadásma. Ment — több szem többet lát — hátha valami olyan apróságot vesznek ész­re, ami megindítja a vizsgálat- sorozatot, s így a rendellenes­ség helyreállításához vezet. A korai csípőficam tehát gyógyítható, a rokkantság megelőzhető. Ha időben, ha folyamatosan, ha okosan cse­lekszik a szülő. Dr. B. L. szorongást és a feszültséget, fáradság s álmosság érzete nélkül csökkentik. Igaz, még a legmodernebb nyugtatók is tompítják néha a figyelmet, ezért a nyugtatószer hatása alatt álló ember a gyors köz­úti közlekedésben — akár gya- lagosként, akár gépkocsiveze­tőként — csak fokozott figye­lemmel vegyen részt. Külön föl kell hívni a figyelmet arra is, hogy a modern nyugtatok mellé .ne fogyasszunk alko­holt. mert e kettő együttesen szokatlan, rendkívüli, sőt el­vétve veszélyes hatást válthat ki. Nem cukorka Akadt regényíró, aki utó­pisztikus könyvében megjósol­aBkailomimai — megrendezik a találkozót. A tanfolyam díjtalan. Az előadások filmvetítéssel és gyakorlati bemutatókkal van­nak összekötve. A tanfolya­mot elvégzők igazolást kap­nak. Jelentkezés: dr. Iliev Ilia főorvosnál, a megyei kórház röntgenosztályán. (Telefon: 11-500,158.) KORSZERŰ TÁPLÁLKOZÁS Maradiunk a „súlycsoportunkban"! Évek óta zajlik egy akció értünk. Szakemberek fogtak össze a hárormríiillió túlsúlyos magyar egészségének védel­mében. Hogy kik a korszerűbb és egészségesebb táplálkozás megvalósításának modern prédikátorai? Az Egészségügyi Felvilágosítási Központ és a Belkereskedelmi Minisztérium kereskedelem fejlesztői, dé a EEKETE GYULA ^ A fiú meg a katonák 19 Egyik este katonalányokat is meghívtak vendégségbe, pi­rogot sütöttek, és vacsora után mindenki őrá koccintott, lelo­csolták a fejét borral. Grisa valamit hadarászott fölötte — mint egy katolikus pap, de ők pópának hívták a papot, és gurultak a többiek. És azt magyarázták, hogy ő .most már a fiuk .esz, és Pal- xóvnyik bzmyicmnek is jelen­tem fogják. Azért Kapta a sapkát is Grisától, hogy rögtön .ássák rajta — civilek, idegen katonák —, hogy a hadseC£g- nez tartozik. Ügy értve: a Vörös Hadse­reghez. Pár nap múlva már az egész ezredben tudták, hogy ő Gri- sáékhoz tartozik, Palkóvnyík Szinyicin « tudta. A katona­lányok szívesen elcsalták vol­na. hoc? »gyér, 37. ő fiuk: egy !:tber v zb'1,:!, egy szobá- a < ss vier lék min­'■■■ k >e kis uiiótt az ab- ' ifért a feje a El Somogyi Néplap Nem haragudtak meg rá a katonalányok. Nem is hara­gudhattak, mert ő volt a pos­tás, és ha valaki szerelmes le­velet akart írni a lányoknak, vele küldte el. Grisa is küldött néha sze­relmes levelet a lányoknak. De nem volt szabad megmon­dani, hogy Grisa küldte, mert mindenféle butaságot írt ben­ne. Egymás hátára torlódva olvasták a iányok, és nagyo­kat kacagtak. Mindig kapott cukrot a lá­nyoktól, ha elment hozzájuk. Egy alkalommal csokoládét is adtak, s ahogy beleharapott, rögtön kiköpte, mert egészen furcsa, kesernyés íze volt a csokoládénak, teljességgel szo­katlan íze, s azt hitte, ki akar­nak vele tolni. Énen is nagyon kacagtak a lányok, hogy ő ki­köp' az igazi csokoládét. Megszokta azután, hogy a tea meg a kávé íze is másfor­ma, mint az otthonié. S arra s azt mondták- az az igazi. Ö nemigen találta sem jobbnak, sem rosszabbnak. Csak más- brmának A Grisa rajában később vál- oztak az emberek. Azok kö­zül, akik Stefi nénihez beszál­lásaitok, kettő. Az egyiket lelőtték a magyarok, amikor a tűzvonal- ban kellett valamit javítania. Egy napra rá közvetlenül a műhely mellett csapott be egy lövedék, akkor halt meg a má­sik. De nem értek el vele sem­mit odaát, hogy ezt a kettőt le­lőtték, mert négy új tovaris jött helyettük, és most már nyolcán lettek a rajban. (Az­az kilencen. Vele együtt.) Pesten egy nagy gyárba jár­tak Grisáék. és a szálláshelyü­ket nem kellett őrizni, mert az egész épületet, ahol laktak, az ezred foglalta le. Szeretett volna ő is bejárni a gyárba — még sohasem lá­tott igazi gyárat belülről —, de a kapuőrség csak a szerelőket engedte be. Szerette volna pe­dig látni, hogyan csinálnak a gyárban a Tigrisből T 34-est. Grisa azután elmagyarázta, hogy ez nem olyan gyár, itt is csak a rossz járműveket javít­ják, s akkor már nem volt rá olyan kiváncsi. Sokat csavargóit megint ezekben a hetekben. A Mari nénjének címzett le­velet azóta is magával hordta. Fel akarta adni pedig, de az első napokban elfelejtődött, s amikor már elvitte a postára, dugig volt a levélszekrény. Rajta az írás: A POSTA ÁTMENETILEG KÜLDEMÉNYT NEM TOVÁBBIT! Még jól is Járt vele, hogy nem adta fel. Rajta a címzés, moat személyesen elteheti Ma­rinak. Hátha tudná a Martus címét Mari. Irdatlan, nagy város Pest. Még Miskolcnál is nagyobb. Eleinte csak a szállásuk .sző­kébb környékét járta be, ügyelve arra, hogy visszatalál­jon. Később azután messzebb is elmerészkedett, amikor a házmester megmutatta neki, hogy a tér túloldalán az a nagy épület a Keleti pályaud­var. Akármikor eltévedne, csak azt kérdezze, merre van, s rögtön útbaigazítják. Nagyon készséges volt a házmester. Hozzá legalábbis készséges volt. tudta, hogy a hadsereghez tartozik. Neki, a házmesternek mu­tatta meg a Mari levelét is. Sárga lófogú kis öregember volt, rá sem nézett a levélre, föltette előbb a pápaszemét, akkurátusán. — Ááá ... nincsen is mesz- sze! Olyan jókedvű lett ettől, hogy nincs messze a keresett cím, hogy elkísérte a sarokig. — Nézd csak! Nézd ott azt a nagyon magas épületet! Lá­tod? És elmagyarázta, merre for­duljon a magas házná Arra­felé már akárki megmondja az utcát. Szűk kis utcácska volt, föld­szintes öreg ház. Golyónyo­mok, omladozó vakolat. Becsukva a kapu. Nem látszott kocsmának. Pedig Mari kaszímőnek jöhe­tett ide is. S akkor itt valahol kocsmának is kell lenni. Űjra megnézte Egyezett a szám. Hacsak nincs másfelől is be­járat. Egy másik utca felől, 1 kocsmaajtón. Mert a kaszímő nem lakhat máshol, az nem létezik. Ott1 Mezőgazdasági- és Élelmezés­ügyi Minisztérium szakértői is részt vesznek e munkáiban. Korszerű háztartás — több szabad idő címen nagyszabású kiállítást indítottak útjára, s most átadták a Korszerű táp­lálkozás című vándorkiállítá­sukat is. Ezen a kiállításon ilyen jel­mondatok ragadják meg az embert: »Mindenkinek kell a V mindennapi tej«. És mellette i ott az. áttekintés is, a tejivás­ahol közel érik at a címzést.# bán megtett útunkról. Ha­zánkban 1960-ban 115 kiló volt az egy főre jutó tej- és tejter- mékfogyasztás, 1971-ben pedig már 123 kiló. Persze, az ideális fogyasztás számai is szerepel­nek; a kultúráltan étkező, jó erőnléttel rendelkező karcsú európaiak 350—400 kilós tej­termék-fogyasztással tartják fiatalosan szervezetüket. »Az élet sokoldalú, táplálko­zásunk se legyen egyoldalú!« — súgják a kiállítás képei. Kinyílt a legközelebbi ablak# Megnyugtatásul azért álljon a csengetésre, s egy rekedtes# itt. hogy nagy utat tettünk férfihang kiszólt: Jmeg egészségtelen főzési és — Mit tetszik? i étkezési szokásaink lassú le­\ epiteseben. Igaz, csak tíz— Borzas Öregasszony nézett# húsz években mutatható ki, az ablakrács mögül, hályogost hogy megváltozott az élelmi­szemű # S7.er-fowas7fnsiiT»V kell hálni, vendégek. Ahogy megnyomta megint kilincset, észrevette oldalt csengőt. f se szemű. Kíváncsi lett az öregasszony — lehet, a sapka miatt rítt róla a kíváncsiság. — O. fiam, hol van ő már azóta! — mondta azon a rekedtes férfi hangon Marira. De azért be hívta, kinyitotta a kaput. Jó meleg volt tágas szoba-! ban. Sok díványpárna és görbe! lábú. körül rojtos székek. És! a falon heverésző, csupasz! nők. teljesen csupaszon lefest-, ve. Sarkig kitárva a szárnyas) ajtó egy tágas folyosóra. És I körös-körül a folyosón sűrűn # egymás mellett az ajtók. Az már biztos, hogy nem j kocsma. Se pult, se semmi. Bár lehetséges, hogy az a fo-J lyo6ó a son Lésbe visz. szer-fogyasztásunk, de hát sémim it sem tehet máról hol­napra megva’ósítani. A részleteket tekintve: 1960-ban 48 kiló húst és hús­készítményt fogyasztottunk. 1971-ben 62 kilót, s ezen belül örvendetesen nőtt a baromfi­fogyasztás. (már meghaladta a 15 kilót). Tojásból 9 kilóról 12 kilóra nőtt az átlag, halból 1,5 kilóról 2,3 kilóra, konzervből 6 kilóról 16-ra. Az étolaj 1,3 kilóról 2,3 kilót ért el háztar­tásunkban. És amiben a leg­szebb utat tettük meg- friss (Folytattak.) gyümülcsibő' főzelékekből 139 kilóról 162 k.’őra tornáztuk föl magunk at Rendkívül ked­vező. hogy ugyanakkor a bio­lógiailag értékesebb gyümölcs- és főzelékfogyasztás növekedé­se mellett a kevésbé értékes burgonyafogyasztás a tíz év előtti 98 kilóról 84 kilóra csök­keni t f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom